adozona.hu
BH 2021.9.268
BH 2021.9.268
A bíróság közrehatási tevékenysége körébe tartozik az anyagi pervezetés mellett az alaki pervezetés is, mely nem szorítkozik csupán a per érdemére. Az anyagi pervezetés egyik legfontosabb megnyilvánulása a hiánypótlás, azonban a hiánypótlás önálló szabályozásából adódóan nem értelmezhető csupán az anyagi pervezetés mentén [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 115. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes keresetlevelében bejelentette költségigényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 4. § (1) bekezdésének felhívásával, az ott megjelölt mértéknek megfelelően, valamint hivatkozott a költségjegyzék F/21. számú mellékletként történő csatolására. A hivatkozása ellenére azonban valamely hiba folytán a keresetlevél ezen egy mellékletének csatolása elmaradt.
[2] A közigazgatási és munkaügyi bí...
BH 2021.9.268 A bíróság közrehatási tevékenysége körébe tartozik az anyagi pervezetés mellett az alaki pervezetés is, mely nem szorítkozik csupán a per érdemére. Az anyagi pervezetés egyik legfontosabb megnyilvánulása a hiánypótlás, azonban a hiánypótlás önálló szabályozásából adódóan nem értelmezhető csupán az anyagi pervezetés mentén [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 115. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes keresetlevelében bejelentette költségigényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 4. § (1) bekezdésének felhívásával, az ott megjelölt mértéknek megfelelően, valamint hivatkozott a költségjegyzék F/21. számú mellékletként történő csatolására. A hivatkozása ellenére azonban valamely hiba folytán a keresetlevél ezen egy mellékletének csatolása elmaradt.Az első- és a másodfokú ítélet
[2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adva 2 346 929 forint elmaradt illetmény és a késedelmi kamatok megfizetésére kötelezte az alperest. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.[3] Megállapította, hogy a felperes jogi képviselője az általa bejelentett költségigény felszámítását elmulasztotta, ezért a fel nem számított perköltség megfizetéséről történő rendelkezést a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. § (1) bekezdésében és a 82. § (3) bekezdésében foglaltak alapján mellőzte.
[4] A felperes kizárólag perköltségre vonatkozó fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta.
[5] Az ítélet indokolása szerint a felperes alaptalanul hivatkozott a bíróság hiánypótlási felhívással összefüggő kötelezettségére. A Pp. 6. §-a értelmében a bíróságot a perkoncentráció érvényesülése érdekében terheli a közrehatás kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy a per érdemi befejezésével összefüggésben kell a törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárulnia ahhoz, hogy a felek az eljárási jogaikat gyakorolni, kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Ennek mentén értelmezendő a Pp. 115. § (1) bekezdésében meghatározott hiánypótlási kötelezettség is. A perben eljáró bíróságot ugyanis alapvetően a per lefolytatását érintő hiányosságokkal összefüggésben terheli intézkedési kötelezettség a kiegészítésre vagy kijavításra szoruló beadványokkal kapcsolatban.
[6] Hivatkozott a Civilisztikai Kollégium 2017. november 20-21-ei országos tanácskozásának 21. számú állásfoglalásában foglaltakra, valamint a Debreceni Ítélőtábla BDT 2019.4095. számon közzétett döntésére, mely szerint, ha a jogi képviselővel eljáró fél csupán az egyik beadványában nyilatkozik arról, hogy milyen típusú és összegű eljárási költséget kíván érvényesíteni, a bíróságnak nem kell hiánypótlást elrendelnie avégett, hogy a fél az igényét költségjegyzék útján terjessze elő. A Pp. által megkövetelt professzionális pervitel a jogi képviselővel eljáró féltől ugyanis megköveteli a jogszabályok ismeretét és pontos alkalmazását. Ebből következően nem lehetett megállapítani a hiánypótlási eljárással összefüggő szabályok megsértését.
[7] Megállapította, hogy a Pp. szabályai értelmében a bíróságnak nincs lehetősége az eljárás egyéb adatai alapján hivatalból meghatározni, illetve megállapítani a fél által nem szabályszerűen előterjesztett költségeket. A költségjegyzék nyomtatvány alkalmazása és abban a költségek feltüntetése nem mellőzhető, kötelező alaki kelléke a költségigény érvényesítésének.
[8] Alaptalannak találta a Pp. 237. § megsértésével összefüggő fellebbezési érvelést is, mivel az anyagi pervezetés a bíróságra az ügy érdemi elbírálásával kapcsolatban háruló kötelezettségeket foglalja magába.
A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme
[9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítéletnek a hatályon kívül helyezésével kérte az alperes kötelezését együttes első- és másodfokú, valamint felülvizsgálati perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 6. §-át, a 115. § (1) bekezdését, valamint a 237. § (1) bekezdését, (3) bekezdés b) pontját és (4) bekezdését.[10] Az elsőfokú bíróságtól elvárható lett volna, hogy felhívja a felperes figyelmét a keresetlevélben hivatkozott költségjegyék mellékletként történő csatolásának az elmaradására. Az ügyben tartott perfelvételi és több érdemi tárgyaláson is pótolható lett volna a hiány. A Pp. ugyanis hiánypótlásra való felhívási és eljárástámogatási kötelezettséget rögzít a bíróság oldalán.
[11] A másodfokú ítélet által hivatkozott CKOT-állásfoglalás, valamint a Debreceni Ítélőtábla BDT 2019.4095. számon közzétett döntésének tényállása lényegesen eltér a jelen ügytől. Előbbi abban a körben ad iránymutatást, hogy ha a keresetlevélben nem jelenik meg perköltségigény, a bírósági meghagyás sem tartalmazhat perköltségben marasztaló rendelkezést, utóbbi pedig abban a körben, hogy a bíróság hiánypótlási felhívásának a jogi ismeretekre nem kell kiterjednie.
[12] Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a Pp. 6. §-át akként értelmezte, hogy kizárólag a per érdemi befejezésével összefüggően kell a bíróságnak törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárulnia ahhoz, hogy a felek eljárási jogaikat gyakorolni, kötelezettségeiket teljesíteni tudják. A jogszabályi rendelkezés semmilyen módon nem utal a megszorító értelmezésre.
[13] A Pp. 237. §-át is a fentiekhez hasonlóan akként értelmezte, hogy a bíróság közrehatási kötelezettsége kizárólag az ügy érdemi befejezésével összefüggésben áll fenn, azonban a jogszabályhely semmilyen módon nem utal megszorító értelmezésre.
[14] A jogerős ítéletnek az a rendelkezése, amely szerint a költségek felszámításának hiánya nem orvosolható hiánypótlás keretében, ellentétes a bíróság közrehatási tevékenységének alapelvével és a jogszabályi rendelkezésekkel, így a Pp. 6. §-ával, a 237. §-ával és a 115. §-ával.
[15] Nem elfogadható a jogerős ítéletnek az az indoka sem, mely szerint az elsőfokú bíróság azon felhívása, mellyel az alperest a beadványa mellékleteinek olvasható formában történő csatolására szólította fel, különbözik a felperes által sérelmezett helyzettől, mivel az előbbi a keresettel összefüggő érdemi nyilatkozatra vonatkozott. A perköltség ugyanis szintén a kereset része, továbbá a bíróság fent kifejtetett közrehatási és hiánypótoltatási kötelezettsége általános követelmény, nem szorítkozhat kizárólag a per fő tárgyára.
[16] A költségjegyzékkel kapcsolatos problémák miatt módosult a Pp. 81. § (5) bekezdése akként, hogy a jogi képviselő költségjegyzék útján is felszámíthatja perköltségét.
[17] A kedvezően változott perrendtartási szabályok egységes értelmezése és alkalmazhatósága, az eljáró bíróságok perköltséggel összefüggő közrehatási tevékenysége meghatározása érdekében a Pp. 409. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján kérte a Pp. 523. § (2) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő ügyben a felülvizsgálat engedélyezését.
[18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására, a felperes felülvizsgálati perköltségben történő marasztalására irányult.
[19] A Pp. 81. § (1)-(3) és (5) bekezdései alapján a jogi képviselővel eljáró fél perköltséget kizárólag költségjegyzék előterjesztésével számíthat fel. A felszámítani elmulasztott költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni, a bíróságnak e körben mérlegelési jogköre nincs.
[20] A Pp. Kommentár szerint a perköltségigény érvényesítése nem képezheti akadályát a per befejezésének. A Pp. azt is kimondja, hogy kizárólag a felszámítás vagy annak igazolása miatt a tárgyalás csak akkor halasztható el, ha az azokkal kapcsolatos mulasztás nem a fél hibájára vezethető vissza.
[21] Abban az esetben, ha a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét nem az arra rendszeresített költségjegyzék-nyomtatványon számítja fel, a felszámítás a törvény szerinti joghatást nem váltja ki, azaz az igényelt költség a perköltség viselésére vonatkozó döntésnél nem értékelhető.
[22] A Pp. módosítására tekintettel kiemelendő, hogy a költségjegyzékkel kapcsolatos enyhébb szabályok csak és kizárólag a 2021. január 1-jét követően indult eljárásokban alkalmazhatóak, a felülvizsgálattal támadott első- és másodfokú eljárás során az akkor hatályban volt Pp. rendelkezéseit lehet figyelembe venni.
[23] Helytelen a felperes anyagi pervezetéssel és hiánypótlási felhívással kapcsolatos érvelése. A bíróságnak ezekre irányuló kötelezettsége nincs, amennyiben észleli a hiányt, és jelzi azt a jogi képviselővel eljáró fél felé, az egy gesztus a részéről, de nem kötelezettség.
[24] Az anyagi pervezetés a bíróság olyan szervező, irányító tevékenységét jelenti, amely a per érdemével áll kapcsolatban, azaz a tevékenységet az alkalmazandó anyagi jog befolyásolja, ami magában foglalja egyrészt a felek által szolgáltatott peranyag anyagi jogi szempontú értékelését, másrészt a bíróság tájékoztatását a jogvita kereteinek tisztázásához szükséges körben. Erre tekintettel a bíróságnak nem volt kötelezettsége az anyagi pervezetés körében felhívni a felperes jogi képviselőjét a költségjegyzék nyomtatvány becsatolására, ugyanis az nem kötelező eleme a keresetnek.
[25] Helyesen rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a Pp. 115. §-a alapján a bíróságot a per lefolytatását érintő hiányosságokkal összefüggésben terheli intézkedési kötelezettség a kiegészítésre vagy kijavításra szoruló beadványokkal kapcsolatban. Továbbá helyesen hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla közzétett döntésére, mely szerint a professzionális pervitel megköveteli a jogi képviselőtől a jogszabályok ismeretét, e körben a bíróság nem köteles felhívni a jogi képviselőt a hiányok pótlására.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A Kúria 3. sorszámú végzésével a felülvizsgálatot a Pp. módosuló szabályainak egységes alkalmazása és értelmezése érdekében a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont első fordulata alapján engedélyezte, figyelemmel a 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 2. pontjára az alábbiak szerint.[27] A jogi képviselővel eljáró fél - 2020. december 31-ig - a Pp. 81. § (5) bekezdése alapján kizárólag költségjegyzék előterjesztése útján számíthatta fel perköltség iránti igényét. E rendelkezést enyhítette a Pp. módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény 6. §-a oly módon, hogy - a felszámításra vonatkozó kötelezettség érintése nélkül - 2021. január 1-től az adminisztrációs terhek csökkentése és a perhatékonyság növelése érdekében fakultatívvá tette a jogi képviselő részére a költségjegyzék alkalmazását.
[28] A Kúria új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó Konzultációs Testületének állásfoglalása (melyet a Kúria Polgári Kollégiuma 2020. december 4-én elfogadott) szerint az új és a régi szabályok alkalmazhatósága megítélésénél annak van jelentősége, hogy a jogalkotó alkotott-e átmeneti szabályt. Ennek hiányában az alkalmazandó perjogi rendelkezést az alapján kell megválasztani, hogy az adott eljárási cselekmény a fél vagy a bíróság cselekménye-e, és hogy a bíróság annak jogkövetkezményét melyik perrendi szabály időbeli hatálya alatt vonja le. E megállapítással a Kúria egyetért a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján, miszerint "a jogszabályi rendelkezést - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményre kell alkalmazni". A perben a felek eljárásjog által szabályozott minden magatartása önálló eljárási cselekmény. Ezek szoros összefüggésük ellenére sem minősülnek egy már megkezdett eljárási cselekmény folytatásának (mint ahogy az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó Konzultációs Testület 61. számú állásfoglalása is megállapította).
[29] A vitatott perbeli cselekmény (költségigény felszámítása) jogkövetkezményét a bíróság 2021. január 1-jét megelőzően levonta, ezért a hivatkozott módosítást megelőző Pp.-szabályokat kell alkalmazni az adott eljárási cselekmény és jogkövetkezménye vonatkozásában.
[30] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[31] A másodfokú bíróság és az alperes felülvizsgálati ellenkérelme helyesen mutatott rá arra, hogy az ügy érdemét nem érintő, perköltséggel kapcsolatos hiányok pótlására a Pp. 237. §-a nem szolgálhat alapul. A Pp. 237. §-ában szabályozott anyagi pervezetés ugyanis az a bírói kötelezettség, amelynek gyakorlásával a per teljes tartama alatt a bíróság közvetlen befolyást gyakorolhat a jogvita anyagi jogi kereteire. Az anyagi pervezetés tehát - elnevezéséből adódóan is - kizárólag a jogvita anyagi jogi keretein belül alkalmazandó és értelmezendő.
[32] Helytelenül hivatkozott azonban a másodfokú bíróság a CKOT 21. számú állásfoglalásra tekintettel arra, hogy annak tényállása eltért a jelen ügy tényállásától azáltal, hogy a jelen ügyben a felperes jogi képviselője perköltség iránti igényét bejelentette, és a költségjegyzék csatolására keresetlevelében külön hivatkozott. A Debreceni Ítélőtábla BDT 2019.4095. számon közzétett döntésére történő hivatkozása szintén téves. A felperesi képviselőnek a költségjegyzék csatolására történt kifejezett utalása alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a jogi ismeretek hiánya miatt nem került sor a költségjegyzék benyújtására.
[33] A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 115. § (1) bekezdése ellenére nem szólította fel hiánypótlásra. A felperes a perköltség iránti igényének bejelentését a keresetlevelében megtette, és az annak felszámításához szükséges költségjegyzék 21. számú mellékletként történő csatolására kifejezetten hivatkozott, azonban a melléklet benyújtására mégsem került sor, ezáltal a felperes perköltségének felszámítását nem elmulasztotta, hanem hibásan teljesítette. A Pp. 115. § (1) bekezdése pedig a hibásan teljesített egyes perrel kapcsolatos cselekményeknek, így a kijavításra, illetve kiegészítésre szoruló beadványoknak az orvoslására szolgál.
[34] Tévesen vonta le azt a következtetést a másodfokú bíróság, hogy az eljáró bíróságot egyedül a per érdemi lefolytatását érintő hiányosságokkal összefüggésben terheli intézkedési kötelezettség. A Pp. 115. §-a alapján akkor köteles a bíróság hiánypótlási felhívást kiadni, ha az adott beadványnak az érdemi elintézését gátolja az adott hiány. Ebből kifolyólag nem a beadvány vonatkozásában tartalmaz korlátozást a Pp., hanem a hiánnyal kapcsolatosan, mely alapján az érdemi elintézést gátló hiány esetén áll fenn a bíróság kötelezettsége. A felperes perköltség iránti igényének érdemi elintézését gátolta, hogy a költségjegyzék tényleges csatolása annak bejelentése ellenére elmaradt.
[35] A Pp. 6. §-ából sem vonható le a másodfokú bíróság következtetése, miszerint a hiánypótlás csak a per érdemét érintő hiányokra vonatkozhat. A bíróság közrehatási tevékenysége körébe tartozik az anyagi pervezetés mellett az alaki pervezetés is, mely nem szorítkozik csupán a per érdemére. Az anyagi pervezetés egyik legfontosabb megnyilvánulása valóban a hiánypótlás, azonban a hiánypótlás önálló szabályozásából (Pp. 115. §) adódóan nem értelmezhető csupán az anyagi pervezetés mentén.
[36] A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pp. 82. § (1) bekezdése alapján az alperest a felszámított 104 624 forint első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte nem érintve az ügy érdemében hozott, első fokon jogerőre emelkedett rendelkezést.
[37] A Kúria a Pp. 82. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2), (5)-(6) bekezdése alapján számított, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
[38] A felülvizsgálati eljárásban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése és a (2a) bekezdés a) pontja alapján felmerült illetéket a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli az alperest az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességére tekintettel.
[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. § (1) bekezdése alapján irányadó 376. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[40] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
(Kúria Mfv.X.10.041/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.X.10.041/2021/7.
A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró
Dr. Stark Marianna bíró
A felperes:
A felperes képviselője:
Független Rendőr Szakszervezet
Dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Ádám Hajnalka kamarai jogtanácsos
A per tárgya: illetmény megfizetése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.M.399/2018/17.
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.265/2020/5.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.265/2020/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és kötelezi 15 napos határidővel az alperest 104.624 (azaz száznégyezer-hatszázhuszonnégy) forint első- és másodfokú felperesi perköltség megfizetésére.Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000 (azaz tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás 50.000 (azaz ötvenezer) forint összegű és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem 10.000 (azaz tízezer) forint összegű illetékét az állam viseli.
Az ítélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes keresetlevelében bejelentette költségigényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 4. § (1) bekezdésének felhívásával, az ott megjelölt mértéknek megfelelően, valamint hivatkozott a költségjegyzék F/21. számú mellékletként történő csatolására. A hivatkozása ellenére azonban valamely hiba folytán a keresetlevél ezen egy mellékletének csatolása elmaradt.Az első- és a másodfokú ítélet
[2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adva 2.346.929 forint elmaradt illetmény és a késedelmi kamatok megfizetésére kötelezte az alperest. Az ezt meghaladó keresetet elutasította.[3] Megállapította, hogy a felperes jogi képviselője az általa bejelentett költségigény felszámítását elmulasztotta, ezért a fel nem számított perköltség megfizetéséről történő rendelkezést a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. § (1) bekezdésében és a 82. § (3) bekezdésében foglaltak alapján mellőzte.
[4] A felperes kizárólag perköltségre vonatkozó fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében helybenhagyta.
[5] Az ítélet indokolása szerint a felperes alaptalanul hivatkozott a bíróság hiánypótlási felhívással összefüggő kötelezettségére. A Pp. 6. §-a értelmében a bíróságot a perkoncentráció érvényesülése érdekében terheli a közrehatás kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy a per érdemi befejezésével összefüggésben kell a törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárulnia ahhoz, hogy a felek az eljárási jogaikat gyakorolni, kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Ennek mentén értelmezendő a Pp. 115. § (1) bekezdésében meghatározott hiánypótlási kötelezettség is. A perben eljáró bíróságot ugyanis alapvetően a per lefolytatását érintő hiányosságokkal összefüggésben terheli intézkedési kötelezettség a kiegészítésre vagy kijavításra szoruló beadványokkal kapcsolatban.
[6] Hivatkozott a Civilisztikai Kollégium 2017. november 20-21-ei országos tanácskozásának 21. számú állásfoglalásában foglaltakra, valamint a Debreceni Ítélőtábla ügyben hozott, BDT 2019.4095. számon közzétett döntésére, mely szerint, ha a jogi képviselővel eljáró fél csupán az egyik beadványában nyilatkozik arról, hogy milyen típusú és összegű eljárási költséget kíván érvényesíteni, a bíróságnak nem kell hiánypótlást elrendelnie avégett, hogy a fél az igényét költségjegyzék útján terjessze elő. A Pp. által megkövetelt professzionális pervitel a jogi képviselővel eljáró féltől ugyanis megköveteli a jogszabályok ismeretét és pontos alkalmazását. Ebből következően nem lehetett megállapítani a hiánypótlási eljárással összefüggő szabályok megsértését.
[7] Megállapította, hogy a Pp. szabályai értelmében a bíróságnak nincs lehetősége az eljárás egyéb adatai alapján hivatalból meghatározni, illetve megállapítani a fél által nem szabályszerűen előterjesztett költségeket. A költségjegyzék nyomtatvány alkalmazása és abban a költségek feltüntetése nem mellőzhető, kötelező alaki kelléke a költségigény érvényesítésének.
[8] Alaptalannak találta a Pp. 237. § megsértésével összefüggő fellebbezési érvelést is, mivel az anyagi pervezetés a bíróságra az ügy érdemi elbírálásával kapcsolatban háruló kötelezettségeket foglalja magába.
A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme
[9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítéletnek a hatályon kívül helyezésével kérte az alperes kötelezését együttes első- és másodfokú, valamint felülvizsgálati perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 6. §-át, a 115. § (1) bekezdését, valamint a 237. § (1) bekezdését, (3) bekezdés b) pontját és (4) bekezdését.[10] Az elsőfokú bíróságtól elvárható lett volna, hogy felhívja a felperes figyelmét a keresetlevélben hivatkozott költségjegyék mellékletként történő csatolásának az elmaradására. Az ügyben tartott perfelvételi és több érdemi tárgyaláson is pótolható lett volna a hiány. A Pp. ugyanis hiánypótlásra való felhívási és eljárástámogatási kötelezettséget rögzít a bíróság oldalán.
[11] A másodfokú ítélet által hivatkozott CKOT állásfoglalás, valamint a Debreceni Ítélőtábla BDT 2019.4095. számon közzétett döntésének tényállása lényegesen eltér a jelen ügytől. Előbbi abban a körben ad iránymutatást, hogy ha a keresetlevélben nem jelenik meg perköltségigény, a bírósági meghagyás sem tartalmazhat perköltségben marasztaló rendelkezést, utóbbi pedig abban a körben, hogy a bíróság hiánypótlási felhívásának a jogi ismeretekre nem kell kiterjednie.
[12] Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a Pp. 6. §-át akként értelmezte, hogy kizárólag a per érdemi befejezésével összefüggően kell a bíróságnak törvényben meghatározott módon és eszközökkel hozzájárulnia ahhoz, hogy a felek eljárási jogaikat gyakorolni, kötelezettségeiket teljesíteni tudják. A jogszabályi rendelkezés semmilyen módon nem utal a megszorító értelmezésre.
[13] A Pp. 237. §-át is a fentiekhez hasonlóan akként értelmezte, hogy a bíróság közrehatási kötelezettsége kizárólag az ügy érdemi befejezésével összefüggésben áll fenn, azonban a jogszabályhely semmilyen módon nem utal megszorító értelmezésre.
[14] A jogerős ítéletnek az a rendelkezése, amely szerint a költségek felszámításának hiánya nem orvosolható hiánypótlás keretében, ellentétes a bíróság közrehatási tevékenységének alapelvével és a jogszabályi rendelkezésekkel, így a Pp. 6. §-ával, a 237. §-ával és a 115. §-ával.
[15] Nem elfogadható a jogerős ítéletnek az az indoka sem, mely szerint az elsőfokú bíróság azon felhívása, mellyel az alperest a beadványa mellékleteinek olvasható formában történő csatolására szólította fel, különbözik a felperes által sérelmezett helyzettől, mivel az előbbi a keresettel összefüggő érdemi nyilatkozatra vonatkozott. A perköltség ugyanis szintén a kereset része, továbbá a bíróság fent kifejtetett közrehatási és hiánypótoltatási kötelezettsége általános követelmény, nem szorítkozhat kizárólag a per fő tárgyára.
[16] A költségjegyzékkel kapcsolatos problémák miatt módosult a Pp.81. § (5) bekezdése akként, hogy a jogi képviselő költségjegyzék útján is felszámíthatja perköltségét.
[17] A kedvezően változott perrendtartási szabályok egységes értelmezése és alkalmazhatósága, az eljáró bíróságok perköltséggel összefüggő közrehatási tevékenysége meghatározása érdekében a Pp. 409.§ (2) bekezdés a) és b) pontja alapján kérte a Pp. 523.§ (2) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő ügyben a felülvizsgálat engedélyezését.
[18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására, a felperes felülvizsgálati perköltségben történő marasztalására irányult.
[19] A Pp. 81. § (1) - (3) és (5) bekezdései alapján a jogi képviselővel eljáró fél perköltséget kizárólag költségjegyzék előterjesztésével számíthat fel. A felszámítani elmulasztott költséget a fél javára nem lehet figyelembe venni, a bíróságnak e körben mérlegelési jogköre nincs.
[20] A Pp. Kommentár szerint a perköltségigény érvényesítése nem képezheti akadályát a per befejezésének. A Pp. azt is kimondja, hogy kizárólag a felszámítás vagy annak igazolása miatt a tárgyalás csak akkor halasztható el, ha az azokkal kapcsolatos mulasztás nem a fél hibájára vezethető vissza.
[21] Abban az esetben, ha a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét nem az arra rendszeresített költségjegyzék-nyomtatványon számítja fel, a felszámítás a törvény szerinti joghatást nem váltja ki, azaz az igényelt költség a perköltségviselésére vonatkozó döntésnél nem értékelhető.
[22] A Pp. módosítására tekintettel kiemelendő, hogy a költségjegyzékkel kapcsolatos enyhébb szabályok csak és kizárólag a 2021. január 1-jét követően indult eljárásokban alkalmazhatóak, a felülvizsgálattal támadott első- és másodfokú eljárás során az akkor hatályban volt Pp. rendelkezéseit lehet figyelembe venni.
[23] Helytelen a felperes anyagi pervezetéssel és hiánypótlási felhívással kapcsolatos érvelése. A bíróságnak ezekre irányuló kötelezettsége nincs, amennyiben észleli a hiányt, és jelzi azt a jogi képviselővel eljáró fél felé, az egy gesztus a részéről, de nem kötelezettség.
[24] Az anyagi pervezetés a bíróság olyan szervező, irányító tevékenységét jelenti, amely a per érdemével áll kapcsolatban, azaz a tevékenységet az alkalmazandó anyagi jog befolyásolja, ami magában foglalja egyrészt a felek által szolgáltatott peranyag anyagi jogi szempontú értékelését, másrészt a bíróság tájékoztatását a jogvita kereteinek tisztázásához szükséges körben. Erre tekintettel a bíróságnak nem volt kötelezettsége az anyagi pervezetés körében felhívni a felperes jogi képviselőjét a költségjegyzék nyomtatvány becsatolására, ugyanis az nem kötelező eleme a keresetnek.
[25] Helyesen rögzíti a másodfokú bíróság, hogy a Pp. 115. §-a alapján a bíróságot a per lefolytatását érintő hiányosságokkal összefüggésben terheli intézkedési kötelezettség a kiegészítésre vagy kijavításra szoruló beadványokkal kapcsolatban. Továbbá helyesen hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla közzétett döntésére, mely szerint a professzionális pervitel megköveteli a jogi képviselőtől a jogszabályok ismeretét, e körben a bíróság nem köteles felhívni a jogi képviselőt a hiányok pótlására.
A Kúria döntése és jogi indokai
[26] A Kúria 3. sorszámú végzésével a felülvizsgálatot a Pp. módosuló szabályainak egységes alkalmazása és értelmezése érdekében a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont első fordulata alapján engedélyezte, figyelemmel a 2/2017. (XI.13.) PK vélemény 2. pontjára az alábbiak szerint.[27] A jogi képviselővel eljáró fél - 2020. december 31-ig - a Pp. 81. § (5) bekezdése alapján kizárólag költségjegyzék előterjesztése útján számíthatta fel perköltség iránti igényét. E rendelkezést enyhítette a Pp. módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény 6. §-a oly módon, hogy - a felszámításra vonatkozó kötelezettség érintése nélkül - 2021. január 1-től az adminisztrációs terhek csökkentése és a perhatékonyság növelése érdekében fakultatívvá tette a jogi képviselő részére a költségjegyzék alkalmazását.
[28] A Kúria új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó Konzultációs Testületének állásfoglalása (melyet a Kúria Polgári Kollégiuma 2020. december 4-én elfogadott) szerint az új és a régi szabályok alkalmazhatósága megítélésénél annak van jelentősége, hogy a jogalkotó alkotott-e átmeneti szabályt. Ennek hiányában az alkalmazandó perjogi rendelkezést az alapján kell megválasztani, hogy az adott eljárási cselekmény a fél vagy a bíróság cselekménye-e, és hogy a bíróság annak jogkövetkezményét melyik perrendi szabály időbeli hatálya alatt vonja le. E megállapítással a Kúria egyetért a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján, miszerint "a jogszabályi rendelkezést - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatályba lépését követően megkezdett eljárási cselekményre kell alkalmazni". A perben a felek eljárásjog által szabályozott minden magatartása önálló eljárási cselekmény. Ezek szoros összefüggésük ellenére sem minősülnek egy már megkezdett eljárási cselekmény folytatásának (mint ahogy az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó Konzultációs Testület 61. számú állásfoglalása is megállapította).
[29] A vitatott perbeli cselekmény (költségigény felszámítása) jogkövetkezményét a bíróság 2021. január 1-jét megelőzően levonta, ezért a hivatkozott módosítást megelőző Pp. szabályokat kell alkalmazni az adott eljárási cselekmény és jogkövetkezménye vonatkozásában.
[30] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[31] A másodfokú bíróság és az alperes felülvizsgálati ellenkérelme helyesen mutatott rá arra, hogy az ügy érdemét nem érintő, perköltséggel kapcsolatos hiányok pótlására a Pp. 237. §-a nem szolgálhat alapul. A Pp. 237. §-ában szabályozott anyagi pervezetés ugyanis az a bírói kötelezettség, amelynek gyakorlásával a per teljes tartama alatt a bíróság közvetlen befolyást gyakorolhat a jogvita anyagi jogi kereteire. Az anyagi pervezetés tehát - elnevezéséből adódóan is - kizárólag a jogvita anyagi jogi keretein belül alkalmazandó és értelmezendő.
[32] Helytelenül hivatkozott azonban a másodfokú bíróság a CKOT 21. számú állásfoglalásra tekintettel arra, hogy annak tényállása eltért a jelen ügy tényállásától azáltal, hogy a jelen ügyben a felperes jogi képviselője perköltség iránti igényét bejelentette, és a költségjegyzék csatolására keresetlevelében külön hivatkozott. A Debreceni Ítélőtábla BDT 2019.4095. számon közzétett döntésére történő hivatkozása szintén téves. A felperesi képviselőnek a költségjegyzék csatolására történt kifejezett utalása alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy a jogi ismeretek hiánya miatt nem került sor a költségjegyzék benyújtására.
[33] A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 115. § (1) bekezdése ellenére nem szólította fel hiánypótlásra. A felperes a perköltség iránti igényének bejelentését a keresetlevelében megtette, és az annak felszámításához szükséges költségjegyzék 21. számú mellékletként történő csatolására kifejezetten hivatkozott, azonban a melléklet benyújtására mégsem került sor, ezáltal a felperes perköltségének felszámítását nem elmulasztotta, hanem hibásan teljesítette. A Pp. 115. § (1) bekezdése pedig a hibásan teljesített egyes perrel kapcsolatos cselekményeknek, így a kijavításra, illetve kiegészítésre szoruló beadványoknak az orvoslására szolgál.
[34] Tévesen vonta le azt a következtetést a másodfokú bíróság, hogy az eljáró bíróságot egyedül a per érdemi lefolytatását érintő hiányosságokkal összefüggésben terheli intézkedési kötelezettség. A Pp. 115. §-a alapján akkor köteles a bíróság hiánypótlási felhívást kiadni, ha az adott beadványnak az érdemi elintézését gátolja az adott hiány. Ebből kifolyólag nem a beadvány vonatkozásában tartalmaz korlátozást a Pp., hanem a hiánnyal kapcsolatosan, mely alapján az érdemi elintézést gátló hiány esetén áll fenn a bíróság kötelezettsége. A felperes perköltség iránti igényének érdemi elintézését gátolta, hogy a költségjegyzék tényleges csatolása annak bejelentése ellenére elmaradt.
[35] A Pp. 6. §-ából sem vonható le a másodfokú bíróság következtetése, miszerint a hiánypótlás csak a per érdemét érintő hiányokra vonatkozhat. A bíróság közrehatási tevékenysége körébe tartozik az anyagi pervezetés mellett az alaki pervezetés is, mely nem szorítkozik csupán a per érdemére. Az anyagi pervezetés egyik legfontosabb megnyilvánulása valóban a hiánypótlás, azonban a hiánypótlás önálló szabályozásából (Pp. 115. §) adódóan nem értelmezhető csupán az anyagi pervezetés mentén.
[36] A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pp. 82. § (1) bekezdése alapján az alperest a felszámított 104.624 forint első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte nem érintve az ügy érdemében hozott, első fokon jogerőre emelkedett rendelkezést.
[37] A Kúria a Pp. 82. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2), (5) (6) bekezdése alapján számított, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
[38] A felülvizsgálati eljárásban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése és a (2a) bekezdés a) pontja alapján felmerült illetéket a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli az alperest az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességére tekintettel.
[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. § (1) bekezdése alapján irányadó 376. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[40] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
[41] Budapest, 2021. június 16.
[42][43]
[44] Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró
[45] Dr. Stark Marianna s.k. bíró
(Kúria Mfv.X.10.041/2021.)