adozona.hu
BH 2021.8.235
BH 2021.8.235
A sztrájkjog gyakorolhatósága tekintetében konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Amennyiben valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekei biztosítására irányul, és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti [A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 1. § (1) bekezdés, 1/2013. (IV. 8.) KMK vélemény I. pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az I. rendű kérelmező munkáltatóval munkaviszonyban álló kérelmezettek 2020. szeptember 9-én sztrájkbizottságot hoztak létre, melyről az I. rendű kérelmezőt 2020. szeptember 5-én kelt levelükben tájékoztatták. Ugyanezen levélben ismertette a sztrájkbizottság a sztrájkköveteléseit is, melyek az alábbiak:
"1. A fenntartó állítsa vissza a Szenátusnak 2020. augusztus 1-jén fennálló jogköreit - különös tekintettel a munkáltató munkaszervezetének kialakulására, és az Mt. 20. § (1) bekezdés sze...
BH 2021.8.235 A sztrájkjog gyakorolhatósága tekintetében konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Amennyiben valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekei biztosítására irányul, és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti [A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 1. § (1) bekezdés, 1/2013. (IV. 8.) KMK vélemény I. pont].
A tényállás
[1] Az I. rendű kérelmező munkáltatóval munkaviszonyban álló kérelmezettek 2020. szeptember 9-én sztrájkbizottságot hoztak létre, melyről az I. rendű kérelmezőt 2020. szeptember 5-én kelt levelükben tájékoztatták. Ugyanezen levélben ismertette a sztrájkbizottság a sztrájkköveteléseit is, melyek az alábbiak:"1. A fenntartó állítsa vissza a Szenátusnak 2020. augusztus 1-jén fennálló jogköreit - különös tekintettel a munkáltató munkaszervezetének kialakulására, és az Mt. 20. § (1) bekezdés szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás rendjének meghatározására - valamint garantálja a jogköreinek sérthetetlenségét határozatlan időre.
2. A fenntartó garantálja, hogy az oktatásban és a művészeti alkotómunkában szereplő kérdéseket, továbbá az oktatásban és a művészeti oktatómunkában alkalmazott módszereket a Szenátus határozhassa meg.
3. A fenntartó garantálja, hogy belső szervezeti és működési rendjét a Szenátus saját maga alakítsa ki (pl.: oktatási vagy alkotóegységek létrehozása - átalakítása, megszüntetése - és SZMSZ megalkotása).
4. A fenntartó garantálja, hogy az intézetvezetőket, osztályvezetőket a Szenátus saját maga választhassa meg, illetve a rektor kinevezését megelőzően a pályázati kiírást meghatározhassa, valamint a beérkezett pályázatokat megismerhesse és jelöltet állíthasson, mindezt átlátható és demokratikus eljárásban, pályázatban előre meghatározott szempontok alapján.
5. A fenntartó garantálja, hogy a 2021-es költségvetési évre legalább olyan mértékű pénzbeli forrásokat biztosít, mint amelyek a 2020. költségvetési évben rendelkezésre álltak.
6. A fenntartó garantálja, hogy a Szenátus önállóan állíthassa össze és nyújthassa be a fenntartónak az éves költségvetési tervét."
[2] 2020. szeptember 23-án a sztrájkbizottság sajtótájékoztatón közölte, hogy 2020. szeptember 24-én figyelmeztető sztrájkot tar, melyről az I. rendű kérelmezőt aznap értesítette. 2020. szeptember 24-én kelt levelében is, és a 2020. szeptember 24-én megtartott egyeztető tárgyaláson is tájékoztatta az I. rendű kérelmező a sztrájkbizottság tagjait, hogy a követeléseik - álláspontja szerint - nem értelmezhetők gazdasági és szociális érdekként.
[3] 2020. szeptember 24-én a kérelmezettek vezetésével az I. rendű kérelmező munkavállalói 15 óra és 17 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak.
[4] Miután a kérelmezők 2020. szeptember 29-én 9 óra 13 perckor előterjesztették a sztrájk jogellenességének megállapítása iránti kérelmüket, még ugyanezen a napon a sztrájkkövetelések kibővítésre kerültek további két új követeléssel az alábbiak szerint:
"7. Tekintettel arra, hogy a dolgozók foglalkoztatási státusza 2020. szeptember 1-jével megváltozik a munkáltató a státusz megváltoztatásának időpontjától kezdődően biztosítson 10%-os bérfejlesztést a munkavállalók számára.
8. Tekintettel arra, hogy a munkáltató állami fenntartású felsőoktatási intézményből nem állami fenntartású intézményé vált, az új fenntartó a szervezeti és műkődési szabályzatban garantálja, hogy az állami fenntartás idején hatályos munkarend a továbbiakban is megmarad."
[5] 2020. október 1. napján került megkezdésre az I. rendű kérelmező munkavállalói - köztük kérelmezettek - sztrájkja.
[6] A törvényszék 2020. október 21-én meghozott végzésével megállapította, hogy a 2020. szeptember 24. napján 15 és 17 óra között megtartott figyelmeztető sztrájk és a 2020. október 1. napján megkezdett sztrájk jogellenes.
[7] A kérelmezők fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla, mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a figyelmeztető sztrájkra vonatkozó rendelkezését oly módon változtatta meg, hogy a kérelmezők kérelmét elutasította, míg a 2020. október 1. napján megkezdett sztrájk vonatkozásában az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A kérelem és az ellenkérelem
[8] A kérelmezők 2020. szeptember 29-én a kérelmezett ellen előterjesztett keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű kérelmezőnél 2020. szeptember 24-én 15 óra és 17 óra között megtartott figyelmeztető sztrájk, valamint a 2020. október 1. napjára meghirdetett sztrájk jogellenes a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.) 3. § (1) bekezdésének a) pontja, 5. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn.[9] A bíróság a kérelmet végzésével visszautasította, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók sztrájkbizottsága a bíróság álláspontja szerint nem minősül a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 33. §-ában rögzítettek szerint perbeli jogképességgel rendelkező félnek, mivel nincs anyagi jogi jogképessége, és a perbeli jogképességét sem teremti meg jogszabályi rendelkezés, a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése és a Pp. 514. §-a sem.
[10] A kérelmezők ezt követően ismételten előterjesztették kérelmüket 2020. október 3-án, melyben a munkavállalói sztrájkbizottságának munkavállaló tagjaival mint kérelmezettek szemben terjesztették elő kérelmüket.
[11] A kérelmezők jogi álláspontja szerint a kérelmezettekkel sztrájkkövetelései nem minősülnek a munkavállalók munkaviszonyát, gazdasági vagy szociális érdekeit érintő tárgykörnek. Ezért jogellenes a sztrájk a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében.
[12] Az I. rendű kérelmezett ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte. A kérelem érdemére vonatkozóan az I. rendű kérelmezett előadta, hogy a sztrájkkövetelések megfelelnek a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében támasztott követelményeknek, a sztrájkkövetelések a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek előmozdítására irányulnak.
[13] Az I. rendű kérelmezett álláspontja szerint sem az eredeti sztrájkkövetelések, sem az ezt követően előterjesztett sztrájkkövetelések nem ütköznek a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésébe, mivel álláspontja szerint a követelések egyértelműen a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására irányulnak. A kérelmezők érvelésével szemben a munkavállalók munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintik a sztrájkkövetelések, és a kérelmezők álláspontjától eltérően a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek köre nem szűkíthető le csupán materialista alapon a munkabér összegével kapcsolatos kérdésekre. Az I. rendű kérelmezett arra is hivatkozott, hogy álláspontja szerint a gazdasági és szociális érdekek körébe tartozik a munkaszervezet kialakításába, így különösen az Mt. 20. § (1) bekezdés szerinti munkáltatói jogkör gyakorlása rendjébe való beleszólás joga; valamint az oktatási és művészeti alkotómunkában szereplő kérdések és a módszertan meghatározásának joga; a belső szervezeti rend és működés kialakításhoz fűződő jog; az ún. középvezető - osztályvezetők, intézetvezetők - kiválasztásához fűződő jog, valamint a rektor megválasztására irányuló pályázati feltétel meghatározásának, a beérkezett pályázatok véleményezésének, illetve jelölt állításának joga; az, hogy a 2021. évi költségvetés ne legyen alacsonyabb, mint a 2020-as; valamint az, hogy a Szenátus önállóan összeállíthassa és benyújthassa a fenntartó részére az éves költségvetés tervét; a béremelés; a korábbi munkarend fenntartása.
Az első és másodfokú végzés
[14] A törvényszék a megismételt eljárásban végzésével a kérelmet elutasította.[15] Határozata indokolásában foglaltak szerint a másodfokú bíróság iránymutatása alapján az elsőfokú bíróságnak érdemben azt kellett vizsgálnia, miszerint a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk jogszerű-e a 8 pontos sztrájkkövetelés alapján azzal, hogy a másodfokú bíróság végzésében rögzítette, hogy az első 6 pontban megfogalmazott sztrájkkövetelés megfelel a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[16] A törvényszék a megismételt eljárásban meghozott végzésének indokolásában megállapította a sztrájkkövetelés 7. és 8. pontjában foglaltakat vizsgálva, hogy azok megfelelnek a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, minthogy a 7. pontban munkabér-követelésről van szó, amely beletartozik a munkavállalók gazdasági érdekeinek biztosítása jogába, míg a 8. követelés a munkarendre vonatkozik, amelynek fenntartása szintén megfelel a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a foglalkoztatási követelmények körébe tartozik, amely összefüggésben áll a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő érdekeivel, ezen keresztül a gazdasági és szociális érdekeikkel is.
[17] A törvényszék határozata 18. pontjában kiemelte, miszerint a kérelmezők kérelmükben kizárólag a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdésében - visszautalva - az 1. § (1) bekezdésében rögzítettek alapján kérték kérelmükben a sztrájk jogellenességének megállapítását, ezért a bíróság - a kérelemhez kötöttség elve alapján - csupán ezen indokból vizsgálhatta a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk jogszerűségét.
[18] Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú végzését helybenhagyta.
[19] Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, miszerint a kérelmezők az eljárást megindító kérelmükben a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk jogellenességére a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatkoztak. A jogszabályi hivatkozást alátámasztó jogi érvelésük részeként az együttműködési kötelezettségre utalva kifejtették, hogy a dolgozókat kizárólag a gazdasági és szociális érdekeikkel összefüggésben, csak a munkáltatóval szemben illeti meg a sztrájk jogának gyakorlása. Mindezek alapján arra hivatkoztak, hogy a sztrájkbizottság 1-6. pontban meghatározott követelései közül egyik sem kapcsolódott szorosan a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő jogaihoz, kötelezettségeihez.
[20] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmezők által benyújtott fellebbezésben részletezett indokok a sztrájk jogával való visszaélés, illetve az együttműködési kötelezettség megsértésével összefüggésben olyan új érvelésnek minősültek, amelyekre a fellebbezési eljárásban a Pp. 373. § (1) bekezdése alapján nem lehetett hivatkozni. A kérelmezők ezért alaptalanul állították, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan, nem teljeskörűen értékelte a kérelmüket, mivel az együttműködéssel és a joggal való visszaéléssel összefüggő nyilatkozataikat csupán a megismételt eljárást követően előterjesztett elsőfokú határozat elleni fellebbezésükben adták elő konkrét érvekkel, tényelőadással alátámasztottan.
[21] A sztrájkköveteléseket, különösen annak 7. és 8. pontját érintően, a másodfokú bíróság kifejtette, hogy azok összefüggésben voltak a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekeivel, ezen keresztül a gazdasági és szociális érdekeikkel, mivel kihatottak az elvégzendő feladataikra, a foglalkoztatás szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételeire. Az ítélőtábla határozata indokolásában visszautalt a korábban meghozott jogerős végzésében kifejtettekre. Az I. rendű kérelmező kancellárja 2020. szeptember 24-én írt levelében érdemi választ adott a 6 pontos követelésre, abból megállapítható volt, hogy a sztrájkkövetelések címzettje valamennyi követelésre konkrét választ adott, e levél nem tartalmazott azzal kapcsolatos megjegyzést, hogy a követelések ne lennének világosan megfogalmazottak és értelmezhetőek. Az utóbb, 7., 8. pontban kiegészített követelések tekintetében szintén nem lehetett megállapítani, hogy azok ne lettek volna kellően világosan és érthetőek, hiszen a kancellár, illetve rektorhelyettes által 2020. október 1-jén, illetve 2020. október 4-én megfogalmazott válaszlevelek sem azt tartalmazták, hogy a munkavállalók követelése nem lett világosan megfogalmazva.
A felülvizsgálati kérelem
[22] A jogerős végzés ellen a kérelmezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt elsőfokú és másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, a kérelmezettek költségben való marasztalását kérték.[23] A kérelmezők jogszabálysértésként a Sztrájktv. 1. § (1) és (3) bekezdése, 2. § (3) bekezdése, 3. § (1) bekezdése, a Pp. 110. § (2) bekezdése, 372. § (2) bekezdése, valamint 373. § (1)-(3) bekezdése megsértésére hivatkoztak.
[24] A kérelmezők kifejtett jogi álláspontja szerint a másodfokú bíróság több eljárási szabálysértést követett el. Sérelmezték a jogerős határozat indokolásában foglalt azon megállapítást, mely szerint a bíróság az eljárásban csak a kérelmezőknek az eljárást megindító kérelmükben is előadottakat értékelhette. Hivatkozásuk szerint a kérelmüket a jogerős határozatban foglaltakkal szemben nem változtatták meg, a kérelmükben továbbra is a figyelmeztető sztrájk, valamint a 2020. október 1. napjától meghirdetett sztrájk jogellenességének megállapítását kérték a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel, amely nemcsak a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése, hanem (3) bekezdésének megsértése esetében is jogellenesnek minősíti a sztrájkot. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők a kérelmet a sztrájk megkezdése előtt nyújtották be, a sztrájk gyakorlása során az újabb körülményekre kérelmükben még nem hivatkozhattak teljeskörűen. A kérelmezettek a sztrájkköveteléseiket a kérelem benyújtását követően változtatták meg, így arra a kérelmezők a kérelemben nem is hivatkozhattak.
[25] A kérelmezők azt is kifogásolták, hogy a Pp. 110. § (2) bekezdése szerint a bíróság köteles lehetővé tenni, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak, melyre az adott eljárásban nem került sor. A másodfokú bíróság a másodfokú végzés 26-28. pontjaiban hivatkozik a kérelmezettek fellebbezési ellenkérelmére, azonban ennek megküldését a kérelmezők részére elmulasztotta, így a kérelmezők nem ismerhették meg teljeskörűen a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakat.
[26] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben kifogásolták, miszerint a másodfokú bíróság végzésében utalt a Kúria EBH 2013.M.10. számú elvi határozatában foglaltakra, azonban figyelmen kívül hagyta, hogy ezen elvi határozatban szerepel az a megállapítás, miszerint a munkavállalókat "közvetlenül érintő" gazdasági, szociálpolitikai és munkaügyi problémák megoldására folytathatnak a munkavállalók sztrájkot. Azzal, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta a gazdasági, szociálpolitikai és munkaügyi problémák tekintetében a munkavállalók közvetlen érintettségét, tévesen a korábbi kúriai döntéssel ellentétes jogértelmezésre jutott.
[27] Hivatkozása szerint a sztrájkkövetelések 1-6. pontja a Szenátus jogköreinek meghatározásáról szól. A Szenátus az egyetem vezető testülete, mely az egyetem, mint felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási működéséért felelős szakmai testület, ennek a hallgatók is tagjai. A Szenátus fogalmának és jogköreinek ismerete nélkül a kérelmezők szerint nem vizsgálhatók a sztrájkkövetelések 1-6. pontjai. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a Szenátus sem állami, sem magán felsőoktatási intézményben nem gyakorolt a munkavállalókat közvetlenül értinő gazdasági, szociálpolitikai és munkaügyi jogköröket. Így tévesen, és téves jogszabályi hivatkozásra tekintettel tett megállapításokat a másodfokú végzés a 47. pontjában.
[28] A kérelmezők azt is kifogásolták, hogy a másodfokú bíróság végzésében megállapította a kérelmezettek gazdasági, szociális és munkaügyi érdekeit, azonban a másodfokú bíróság kizárólag az érintettséget vizsgálta, a közvetlenség fennállását nem (másodfokú végzés 49. pont), amely azonban mind a nemzetközi jogban, mind pedig a hazai joggyakorlat megkövetelt feltétele a jogszerű sztrájknak. A közvetlen gazdasági és szociális érdek vizsgálata a kérelmezők szerint elengedhetetlen, hiszen ennek hiányában a sztrájkjog gyakorlása visszaélésszerűen gyakorolható lenne. Ezen téves értelmezés alapján a másodfokú bíróság a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésébe ütköző módon járt el, mert a kérelmezettek sztrájkkövetelései nem a munkavállalók munkaviszonyát, gazdasági vagy szociális érdekeit közvetlenül érintő tárgykörök. A sztrájkbizottság első hat követelése között egyetlen sincs, amely a munkaviszony keretében, vagy ahhoz szorosan kapcsolódóan fennálló jogot vagy kötelezettséget érintene.
[29] A kérelmezők érvelése szerint a felsőoktatási intézmény a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően önálló, szervezeti rendjét pedig törvényi szinten az Nftv. szabályozza. A Szenátus az egyetem vezető testülete, elnöke a rektor. A felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai - azaz, hogy az egyetem a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önálló - a Szenátust illetik meg. Ezen önállóság sérthetetlenségét és védelmét támasztja alá, hogy a jogosultságok fenntartótól függetlenül - magán és állami felsőoktatási intézmény esetében egyaránt - megilletik a felsőoktatási intézmények szenátusát.
[30] Az Nftv. kifejezetten rögzíti, hogy a magán felsőoktatási intézmények alapító okirata, mely döntést rendelhet a fenntartóhoz, amelyek kizárólag olyan tárgykörök, amelyek nem sértik az egyetemi tanítás és kutatás tartalmát és módszereit illető önállóságot, és kifejezetten gazdasági, szervezeti kérdéseket érintő jogosultságok. A fenntartónak átadható, törvényben nevesített Szenátusi jogkörökkel kapcsolatosan fontos rámutatni arra is, hogy ezeket a jogköröket a Szenátus fenntartói egyetértéssel, jóváhagyással vagy konzisztóriumi egyetértéssel gyakorolhatja állami felsőoktatási intézmény esetén is, vagy az állam általi fenntartás esetében érvényesítő aktusok szükségesek a szenátus tárgybani döntéseihez. Mindezekből következőleg a szenátustól kizárólag olyan döntési jogkörök kerülhetnek a fenntartóhoz, amelyek nem érinti az egyetem Alaptörvényben rögzített önállóságát. A Szenátus feladataiból és összetételéből következik az, hogy a szenátus az Nftv. alapján nem rendelkezik a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági, szociális és munkaügyi jogkörökkel. A felsőoktatási intézményekben a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági, szociális és munkaügyi jogköröket a rektor (Nftv. 13. §), illetve a kancellár (Nftv. 13/A. §) gyakorolja az Nftv.-ben meghatározott módon. Mindezek alapján a kérelmezők szerint egyértelmű, hogy a II. rendű kérelmezőnek mint tulajdonosnak a szervezeti döntései, illetőleg ezek sztrájkkövetelés szerinti kényszerítése nem érinti közvetlenül a munkavállalók gazdasági, szociális és munkajogi érdekeit, így nem tartozhatnak a sztrájkkövetelések közé. A munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági és szociális kérdésekben pedig (sztrájkkövetelések 7. és 8. pont) a kérelmezettek elutasították az I. rendű kérelmező által tett rájuk kedvezőbb ajánlatot.
[31] A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben azt is sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a kérelmezettek eleget tettek-e a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségüknek. Ezért megállapítható, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta teljeskörűen a sztrájk jogellenességét a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, így hiányos értelmezéssel téves jogi következtetésre jutott.
[32] A kérelmezettek sztrájkjogának gyakorlása során a sztrájkkal elérni kívánt jogszerű cél mellett, a sztrájk gyakorlásának jogszerű módját is vizsgálni szükséges. A joggal való visszaélés tilalmat és az együttműködési kötelezettséget a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (2), (4) bekezdései, valamint 7. §-a mellett a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdése is kifejezetten rögzíti. A kérelmezők szerint a sztrájkbizottság mind az egyeztető tárgyalások alatt, mind pedig a sztrájk gyakorlása során köteles együttműködni, jogait a jóhiszeműség és tisztesség elve mentén gyakorolni. Az együttműködési kötelezettségbe beletartozik, hogy a sztrájkbizottság a követeléseit olyan konkrétan fogalmazza meg a saját munkavállalói gazdasági és szociális érdekei mentén, hogy az, egyeztetésre alkalmas legyen és érdemi egyeztetésbe bocsátkozzon. E körben a kérelmezők arra hivatkoztak, miszerint a kérelmezettek rövid határidő tűzésével, elsődlegesen a sajtón keresztül, ezt követően e-mail-üzenet útján kommunikálva rendeltetésellenesen, jogaikat visszaélésszerűen gyakorolták. A kérelmezettek az egyeztető tárgyalások során nem tanúsítottak együttműködő magatartást, a sztrájkköveteléseik felolvasását követően követeléseiket nem részletezték, tényleges érdemi tárgyalásba nem bocsátkoztak annak ellenére, hogy a kérelmezők erre vonatkozó hajlandóságukat kifejezetten is jelezték.
[33] A kérelmezők szerint a kérelmezettek rendeltetésellenes joggyakorlását támasztja alá a 7. és 8. sztrájkköveteléssel kapcsolatban tanúsított magatartásuk. A kérelmezettek a 3-7. számú sztrájkköveteléseik tekintetében nem jelöltek meg olyan konkrét célokat és követeléseket, amelyek teljesülése esetén a sztrájk elkerülhető lett volna, illetve az egyeztető tárgyalások során sem jelölték meg pontosan, illetve nem részletezték követeléseik teljesítésének módját. Azzal, hogy a követelésükben megfogalmazták, hogy mit garantáljon a fenntartó, a kérelmezők részére nem pontosították azon eszközöket, amely alapján a sztrájk elkerülhető, hiszen az I. rendű kérelmező működése törvényileg szabályozott.
[34] A kérelmezettek által is hivatkozott EBH 2013.M.10. számú elvi határozat alapján a munkavállalókat megillető sztrájkjog fennállásáról a konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Tehát a kérelmezettek azzal, hogy az 1-6. számú követeléseiket általános módon fogalmazták meg, és azokat az egyeztető tárgyalások sem pontosították, kizárólag megismételték, továbbá a 7. és 8. számú sztrájkkövetelések gyakorlása során sem tanúsítottak együttműködést, a 7. számú követelésüket utóbb visszavonták, melynek helyére új követelést állítottak, a 8. számú követelést pedig az I. rendű kérelmező teljesítette. Mindezekre tekintettel a kérelmezők szerint megállapítható, hogy a kérelmezettek magatartása a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésébe ütközik, ily módon jogellenes, amelyet a másofokú bíróság döntésének meghozatala során teljes mértékben figyelmen kívül hagyott, a kérelmezők Sztrájktv. 1. § (3) bekezdése szerinti jogszabályhelyre történő hivatkozása ellenére. A kérelmezettek a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[35] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[36] A polgári nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Pnptv.) 1. § (1) bekezdése értelmében jelen nemperes eljárásban a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
[37] A kérelmezők kérelmükben az I. rendű kérelmezőnél 2020. szeptember 24-én 15 óra és 17 óra között megtartott figyelmeztető sztrájk, valamint a 2020. október 1. napjára meghirdetett - és 2020. október 1-től megtartott - sztrájk jogellenességének megállapítását kérték.
[38] A figyelmeztető sztrájk tekintetében az ítélőtábla 2020. november 4-én kelt végzésével érdemben döntött, amikor az elsőfokú bíróság végzésének erre vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és a kérelmezők kérelmét elutasította.
[39] Az adott nemperes eljárás tárgya a törvényszéknek a megismételt eljárásban meghozott végzése, melyben a kérelmezők kérelmét (a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk tekintetében) elutasította, amely végzést a kérelmezők fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla a 2020. november 30-án kelt végzésével helybenhagyott.
[40] A Kúria a jogerős végzés felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az ítélőtábla a kérelmezők által állított eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértéseket nem követte el.
[41] A kérelmezők megalapozatlanul hivatkoztak a Pp. 110. § (2) bekezdésében, valamint a 372. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére.
[42] A Pnptv. 1. § (1) bekezdése szerint ugyanis a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően a Sztrájktv.-ben előírt rövid eljárási határidőkre figyelemmel kell lenniük az eljárt bíróságoknak, melyet az ítélőtábla maradéktalanul betartott, és ezért ezen körülmény terhére írható esetleges sérelem nem minősülhet az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek.
[43] A Sztrájktv. 5. § (2) bekezdésében eltérést meg nem engedően írja elő, hogy az adott nemperes eljárásban a másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.
[44] A megismételt eljárásban meghozott végzés ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság 2020. november 25-én terjesztette fel az ítélőtáblára. Az ítélőtábla 2020. november 26-án kelt végzésével megküldte a kérelmezők fellebbezését a kérelmezetteknek azzal, hogy arra 2020. november 30-án reggel 8 óráig terjeszthetnek elő ellenkérelmet. A fellebbezési ellenkérelem 2020. november 30-án érkezett be, melyet a másodfokú bíróság kiadott a kérelmezők részére, melyek jogi képviselője azt 2020. december 2-án 10:59:28-kor letöltötte.
[45] Nincs az ügy érdemére kiható jelentősége annak, hogy a bíróság a sztrájktörvényben előírt szigorú határidőn belül elbírálta a kérelmezők fellebbezését, és a kérelmezők a kérelmezettek ellenkérelmét ezt követően ismerhették meg, arra is figyelemmel, hogy a megismételt eljárásra tekintettel a felek megismerhették egymás hivatkozásait és jogi álláspontját, hiszen azt már többször előadták és észrevételezték.
[46] A kérelmezők megalapozatlanul kifogásolták azt is, miszerint az eljárt bíróságok a sztrájkkövetelések lehetőségét kizárólag a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és 1. § (1) bekezdése szempontjából vizsgálták, és nem foglaltak állást a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésének megsértése tárgyában. E körben az elsőfokú bíróság a kérelemhez kötöttségre [Pp. 2. § (2) bekezdés] hivatkozott, míg a másodfokú bíróság a Pp. 373. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére, miszerint a fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kérelmet, illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet.
[47] A kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem támasztják alá, hogy az adott esetben fennálltak volna a Pp. 373. § (2) és (3) bekezdésében foglalt főszabály alóli kivételes okok, a kérelmezők valóban önhibájukon kívüli okból nem hivatkoztak az eljárásban korábban arra, hogy a 2020. október 1-jétől megkezdett sztrájk tekintetében a sztrájkban részt vevők visszaéltek a sztrájkjoggal, és sérült a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettség.
[48] A kérelmezők e körben a kérelmezetteknek - a 2020. október 29-én bejelentett - 7. és 8. sztrájkkövetelésükkel kapcsolatban tanúsított magatartásukra hivatkoztak, a kérelmezők 2020. október 4-én megtett ajánlatára, melyet a kérelmezettek 2020. október 7-én elutasítottak. Ezeket a körülményeket, jóllehet nem tartalmazhatta a 2020. szeptember 29-én reggel benyújtott első kérelem, azonban a kérelmezők a kérelem visszautasítását követően, 2020. október 3-án azonos tartalommal nyújtották be ismét a kérelmüket, amelyet annak 2020. október 21-én történt elsőfokú elbírálásáig nem módosítottak, azt nem egészítették ki, ezért az ítélőtábla részben hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban arra már törvényes lehetőség nem volt, mert a Pp. 2021. január 1-jét megelőző hatályos szabályai szigorúak voltak a kérelem, illetve ellenkérelem-változtatás tekintetében (Pp. 215. §, 217. §).
[49] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül a sztrájk jogszerűségét a megfogalmazott 8 sztrájkkövetelés alapján és a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 1. § (1) bekezdése szempontjából vizsgálták, levont jogkövetkeztetésük helytálló és jogszerű.
[50] A sztrájkkövetelések 7. és 8. pontjában megfogalmazottak (10%-os bérfejlesztés és az állami fenntartás idején hatályos munkarend fenntartása) a kérelmezők által sem vitatottan összefügg a dolgozók gazdasági és szociális érdekeik biztosításával, így megfelel a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[51] A kérelmezők mindenekelőtt a sztrájkkövetelések 1-6. pontjaiban foglaltak konkrétságát, és a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésének való megfelelőségét kifogásolva hivatkoztak az eljárásbeli sztrájk jogellenességére a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontjába ütközés miatt.
[52] A jogerős határozat indokolásának 38. pontja helytálló érvelést tartalmaz arra nézve, miszerint az I. rendű kérelmező kancellárja 2020. szeptember 24-én írt levélben érdemi választ adott a 6 pontos követelésre. Abból megállapítható volt, hogy a sztrájkkövetelések címzettje valamennyi követelésre konkrét választ adott, a levél nem tartalmazott azzal kapcsolatos megjegyzést, hogy a követelések ne lennének világosan megfogalmazottak és értelmezhetőek. A kancellár, illetve rektorhelyettes által 2020. október 1-jén, illetve október 4-én megfogalmazott válaszlevelek sem azt tartalmazták, hogy a munkavállalók követelése nem világosan megfogalmazott.
[53] Az ítélőtábla helytállóan alkalmazta a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéséiről szóló 1/2013. (IV. 8.) KMK vélemény I. pontjában foglaltakat, mely szerint a sztrájkjog gyakorolhatósága tekintetében konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Amennyiben valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekei biztosítására irányul, és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti. E KMK vélemény I. pontjához fűzött indokolás fejtette ki, miszerint a sztrájkjog gyakorlása, mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog kifejezett tiltó törvényi rendelkezés hiányában nem korlátozható, a munka törvénykönyve szerinti kollektív munkaügyi vita alanyai között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő, kollektív szerződéses, vagy annak minősülő megállapodás eléréséhez biztosított jogra nem szűkíthető. A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) eseti döntésében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy a sztrájkjog nem kizárólag csak a munkáltató és munkavállaló viszonylatában értelmezhető. A munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos (gazdasági és szociális) jogot, kötelezettséget ugyanis nemcsak a munkáltató, hanem kívülálló személy, vagy szerv is gyakorolhat, akinek az intézkedése ez esetben munkáltatói intézkedésnek minősül (Mfv.II.10.900/2009/3.).
[54] A Kúria a KMK vélemény meghozatalát (2013. április 8.) megelőzően 2013. február 13-án hozott érdemi döntést az Mfv.II.10.855/2011. számú ügyben, amelyet elvi határozatként a kérelmezők által hivatkozott EBH 2013.M.10. szám alatt közzétett. Ez a határozat a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésének értelmezésekor irányadónak tekintette a nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) 368. számú elvi határozatát, amely szerint "azok az érdekek, amelyeket a munkavállalók a sztrájkjogok gyakorlásával védelmezhetnek, nemcsak kedvezőbb munkafeltételekre, vagy foglalkoztatási jellegű kollektív igényekre irányulhatnak, hanem a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdaság- és szociálpolitikai, valamint munkaügyi problémák megoldására is".
[55] Az előbbiek mellett azonban hangsúlyozandó, hogy a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése nem tartalmazza a kérelmezők által hangsúlyozott "közvetlen" kifejezést, valamint a KMK vélemény I. pontja és a kérelmezők által hivatkozott elvi határozat I. pontja sem vette át szó szerint az ILO elvi határozat szerinti szöveget. Ebből következően az adott nemperes eljárásban arról kellett dönteni, hogy az I. rendű kérelmező fenntartója, így a II. rendű kérelmező által teljesíthető sztrájkkövetelések (a Szenátus 2020. augusztus 1-jén fennálló jogköreinek visszaállítása, munkaszervezet kialakítása, munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje, belső szervezeti és működési rend kialakítása, 2021. évi költségvetési terv stb.) megfeleltethetők-e a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[56] Az ítélőtábla az előbbiekből következően jogszabálysértés nélkül vont le következtetést arra, miszerint a dolgozók követelései összefüggésben voltak a gazdasági és szociális érdekeikkel, mivel kihatottak az elvégzendő feladataikra, a foglalkoztatás szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételeire.
[57] Az adott eljárásban így nem annak volt relevanciája, hogy a fenntartó alapítványt az Nftv. szerint milyen jogok illeték meg, és az eljárása annak megfelelt, hanem annak, hogy az egyetem Szenátusa által korábban gyakorolt, de elvont jogkörök gyakorlása kihathat-e a dolgozók szociális és gazdasági érdekeire.
[58] Mindezekre tekintettel a Kúria jogerős végzést a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján fenntartotta.
(Kúria Mpk.X.10.017/2021.)
***
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mpk.X.10.017/2021/4.
A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke
Dr. Stark Marianna előadó bíró
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró
Az I. rendű kérelmező:
A II. rendű kérelmező:
A kérelmezők képviselője: Gál és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Czermann János ügyvéd
Az I. rendű kérelmezett:
A II. rendű kérelmezett:
A III. rendű kérelmezett:
A IV. rendű kérelmezett:
Az V. rendű kérelmezett:
A kérelmezettek képviselője: Dr. Sziklai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Sziklai Tamás ügyvéd
A nemperes eljárás tárgya: sztrájk jogellenességének megállapítása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmezők
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.134/2020/4.
Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Törvényszék 20.Mpk.75.155/2020/2.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.134/2020/4. számú végzését hatályában fenntartja.A Kúria kötelezi a kérelmezőket, hogy fizessenek meg az állam javára az Állami Adó- és Vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számla számára 20.000,- (húszezer) forint meg nem fizetett illetéket.
Ezen végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A tényállás
[1] Az I. rendű kérelmező munkáltatóval munkaviszonyban álló kérelmezettek 2020. szeptember 9-én sztrájkbizottságot hoztak létre, melyről az I. rendű kérelmezőt 2020. szeptember 5-én kelt levelükben tájékoztatták. Ugyanezen levélben ismertette a sztrájkbizottság a sztrájkköveteléseit is, melyek az alábbiak:"1. A fenntartó állítsa vissza a Szenátusnak 2020. augusztus 1-jén fennálló jogköreit - különös tekintettel a munkáltató munkaszervezetének kialakulására, és az Mt. 20. § (1) bekezdés szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás rendjének meghatározására - valamint garantálja a jogköreinek sérthetetlenségét határozatlan időre.
2. A fenntartó garantálja, hogy az oktatásban és a művészeti alkotómunkában szereplő kérdéseket, továbbá az oktatásban és a művészeti oktatómunkában alkalmazott módszereket a Szenátus határozhassa meg.
3. A fenntartó garantálja, hogy belső szervezeti és működési rendjét a Szenátus saját maga alakítsa ki (pl.: oktatási, vagy alkotóegységek létrehozása - átalakítása, megszüntetése - és SZMSZ megalkotása).
4. A fenntartó garantálja, hogy az intézetvezetőket, osztályvezetőket a Szenátus saját maga választhassa meg, illetve a rektor kinevezését megelőzően a pályázati kiírást meghatározhassa, valamint a beérkezett pályázatokat megismerhesse és jelöltet állíthasson, mindezt átlátható és demokratikus eljárásban, pályázatban előre meghatározott szempontok alapján.
5. A fenntartó garantálja, hogy a 2021-es költségvetési évre legalább olyan mértékű pénzbeli forrásokat biztosít, mint amelyek a 2020. költségvetési évben rendelkezésre álltak.
6. A fenntartó garantálja, hogy a Szenátus önállóan állíthassa össze és nyújthassa be a fenntartónak az éves költségvetési tervét."
[2] 2020. szeptember 23-án a sztrájkbizottság sajtótájékoztatón közölte, hogy 2020. szeptember 24-én figyelmeztető sztrájkot tar, melyről az I. rendű kérelmezőt aznap értesítette. 2020. szeptember 24-én kelt levelében is, és a 2020. szeptember 24-én megtartott egyeztető tárgyaláson is tájékoztatta az I. rendű kérelmező a sztrájkbizottság tagjait, hogy a követeléseik - álláspontja szerint - nem értelmezhetők gazdasági és szociális érdekként.
[3] 2020. szeptember 24-én a kérelmezettek vezetésével az I. rendű kérelmező munkavállalói 15 óra és 17 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak.
[4] Miután a kérelmezők 2020. szeptember 29-én 9 óra 13 perckor előterjesztették a sztrájk jogellenességének megállapítása iránti kérelmüket, még ugyanezen a napon a sztrájkkövetelések kibővítésre kerültek további két új követeléssel az alábbiak szerint:
"7. Tekintettel arra, hogy a dolgozók foglalkoztatási státusza 2020. szeptember 1-jével megváltozik a munkáltató a státusz megváltoztatásának időpontjától kezdődően biztosítson 10%-os bérfejlesztést a munkavállalók számára.
8. Tekintettel arra, hogy a munkáltató állami fenntartású felsőoktatási intézményből nem állami fenntartású intézményé vált, az új fenntartó a szervezeti és műkődési szabályzatban garantálja, hogy az állami fenntartás idején hatályos munkarend a továbbiakban is megmarad."
[5] 2020. október 1. napján került megkezdésre az I. rendű kérelmező munkavállalói - köztük kérelmezettek - sztrájkja.
[6] A törvényszék 2020. október 21-én meghozott végzésével megállapította, hogy a 2020. szeptember 24. napján 15 és 17 óra között megtartott figyelmeztető sztrájk és a 2020. október 1. napján megkezdett sztrájk jogellenes.
[7] A kérelmezők fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla, mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzésének a figyelmeztető sztrájkra vonatkozó rendelkezését oly módon változtatta meg, hogy a kérelmezők kérelmét elutasította, míg a 2020. október 1. napján megkezdett sztrájk vonatkozásában az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A kérelem és az ellenkérelem
[8] A kérelmezők 2020. szeptember 29-én a kérelmezett ellen előterjesztett keresetükben elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy az I. rendű kérelmezőnél 2020. szeptember 24-én 15 óra és 17 óra között megtartott figyelmeztető sztrájk, valamint a 2020. október 1. napjára meghirdetett sztrájk jogellenes a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.) 3. § (1) bekezdésének a) pontja, 5. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn.[9] A bíróság a kérelmet végzésével visszautasította, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók sztrájkbizottsága a bíróság álláspontja szerint nem minősül a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 33. §-ában rögzítettek szerint perbeli jogképességgel rendelkező félnek, mivel nincs anyagi jogi jogképessége, és a perbeli jogképességét sem teremti meg jogszabályi rendelkezés, a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése és a Pp. 514. §-a sem.
[10] A kérelmezők ezt követően ismételten előterjesztették kérelmüket 2020. október 3-án, melyben a munkavállalói sztrájkbizottságának munkavállaló tagjaival mint kérelmezettek szemben terjesztették elő kérelmüket.
[11] A kérelmezők jogi álláspontja szerint a kérelmezettekkel sztrájkkövetelései nem minősülnek a munkavállalók munkaviszonyát, gazdasági vagy szociális érdekeit érintő tárgykörnek. Ezért jogellenes a sztrájk a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében
[12] Az I. rendű kérelmezett ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte. A kérelem érdemére vonatkozóan az I. rendű kérelmezett előadta, hogy a sztrájkkövetelések megfelelnek a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében támasztott követelményeknek, a sztrájkkövetelések a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek előmozdítására irányulnak.
[13] Az I. rendű kérelmezett álláspontja szerint sem az eredeti sztrájkkövetelések, sem az ezt követően előterjesztett sztrájkkövetelések nem ütköznek a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésébe, mivel álláspontja szerint a követelések egyértelműen a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására irányulnak. A kérelmezők érvelésével szemben a munkavállalók munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintik a sztrájkkövetelések, és a kérelmezők álláspontjától eltérően a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek köre nem szűkíthető le csupán materialista alapon a munkabér összegével kapcsolatos kérdésekre. Az I. rendű kérelmezett arra is hivatkozott, hogy álláspontja szerint a gazdasági és szociális érdekek körébe tartozik a munkaszervezet kialakításába, így különösen az Mt. 20. § (1) bekezdés szerinti munkáltatói jogkör gyakorlása rendjébe való beleszólás joga; valamint az oktatási és művészeti alkotómunkában szereplő kérdések és a módszertan meghatározásának joga; a belső szervezeti rend és működés kialakításhoz fűződő jog; az ún. középvezető - osztályvezetők, intézetvezetők - kiválasztásához fűződő jog, valamint a rektor megválasztására irányuló pályázati feltétel meghatározásának, a beérkezett pályázatok véleményezésének, illetve jelölt állításának joga; az, hogy a 2021. évi költségvetés ne legyen alacsonyabb, mint a 2020-as; valamint az, hogy a Szenátus önállóan összeállíthassa és benyújthassa a fenntartó részére az éves költségvetés tervét; a béremelés; a korábbi munkarend fenntartása.
Az első és másodfokú végzés
[14] A törvényszék a megismételt eljárásban végzésével a kérelmet elutasította.[15] Határozata indokolásában foglaltak szerint a másodfokú bíróság iránymutatása alapján az elsőfokú bíróságnak érdemben azt kellett vizsgálnia, miszerint a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk jogszerű-e a 8 pontos sztrájkkövetelés alapján azzal, hogy a másodfokú bíróság végzésében rögzítette, hogy az első 6 pontban megfogalmazott sztrájkkövetelés megfelel a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[16] A törvényszék a megismételt eljárásban meghozott végzésének indokolásában megállapította a sztrájkkövetelés 7. és 8. pontjában foglaltakat vizsgálva, hogy azok megfelelnek a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, minthogy a 7. pontban munkabér követelésről van szó, amely beletartozik a munkavállalók gazdasági érdekeinek biztosítása jogába, míg a 8. követelés a munkarendre vonatkozik, amelynek fenntartása szintén megfelel a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak, a foglalkoztatási követelmények körébe tartozik, amely összefüggésben áll a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő érdekeivel, ezen keresztül a gazdasági és szociális érdekeikkel is.
[17] A törvényszék határozata 18. pontjában kiemelte, miszerint a kérelmezők kérelmükben kizárólag a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdésében - visszautalva - az 1. § (1) bekezdésében rögzítettek alapján kérték kérelmükben a sztrájk jogellenességének megállapítását, ezért a bíróság - a kérelemhez kötöttség elve alapján - csupán ezen indokból vizsgálhatta a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk jogszerűségét.
[18] Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú végzését helybenhagyta.
[19] Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, miszerint a kérelmezők az eljárást megindító kérelmükben a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk jogellenességére a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatkoztak. A jogszabályi hivatkozást alátámasztó jogi érvelésük részeként az együttműködési kötelezettségre utalva kifejtették, hogy a dolgozókat kizárólag a gazdasági és szociális érdekeikkel összefüggésben, csak a munkáltatóval szemben illeti meg a sztrájk jogának gyakorlása. Mindezek alapján arra hivatkoztak, hogy a sztrájkbizottság 1-6. pontban meghatározott követelései közül egyik sem kapcsolódott szorosan a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő jogaihoz, kötelezettségeihez.
[20] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmezők által benyújtott fellebbezésben részletezett indokok a sztrájk jogával való visszaélés, illetve az együttműködési kötelezettség megsértésével összefüggésben olyan új érvelésnek minősültek, amelyekre a fellebbezési eljárásban a Pp. 373. § (1) bekezdése alapján nem lehetett hivatkozni. A kérelmezők ezért alaptalanul állították, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan, nem teljeskörűen értékelte a kérelmüket, mivel az együttműködéssel és a joggal való visszaéléssel összefüggő nyilatkozataikat csupán a megismételt eljárást követően előterjesztett elsőfokú határozat elleni fellebbezésükben adták elő konkrét érvekkel, tényelőadással alátámasztottan.
[21] A sztrájkköveteléseket, különösen annak 7. és 8. pontját érintően, a másodfokú bíróság kifejtette, hogy azok összefüggésben voltak a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekivel, ezen keresztül a gazdasági és szociális érdekeikkel, mivel kihatottak az elvégzendő feladataikra, a foglalkoztatás szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételeire. Az ítélőtábla ítélete indokolásában visszautalt a korábban meghozott jogerős végzésében kifejtettekre. Az I. rendű kérelmező kancellárja 2020. szeptember 24-én írt levelében érdemi választ adott a 6 pontos követelésre, abból megállapítható volt, hogy a sztrájkkövetelések címzettje valamennyi követelése konkrét választ adott, e levél nem tartalmazott azzal kapcsolatos megjegyzést, hogy a követelések nem lennének világosan megfogalmazottak és értelmezhetőek. Az utóbb, 7., 8. pontban kiegészített követelések tekintetében szintén nem lehetett megállapítani, hogy azok ne lettek volna kellően világosan és érthetőek, hiszen a kancellár, illetve rektorhelyettes által 2020. október 1-jén, illetve 2020. október 4-én megfogalmazott válaszlevelek sem azt tartalmazták, hogy a munkavállalók követelése nem lett világosan megfogalmazva.
A felülvizsgálati kérelem
[22] A jogerős végzés ellen a kérelmezők nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, másodlagosan az ügyben eljárt elsőfokú és másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, a kérelmezettek költségben való marasztalását kérték.[23] A kérelmezők jogszabálysértésként a Sztrájktv. 1. § (1) és (3) bekezdése, 2. § (3) bekezdése, 3. § (1) bekezdése, a Pp. 110. § (2) bekezdése, 372. § (2) bekezdése, valamint 373. § (1)-(3) bekezdése megsértésére hivatkoztak.
[24] A kérelmezők kifejtett jogi álláspontja szerint a másodfokú bíróság több eljárási szabálysértést követett el. Sérelmezték a jogerős határozat indokolásában foglalt azon megállapítást, mely szerint a bíróság az eljárásban csak a kérelmezőknek az eljárást megindító kérelmükben is előadottakat értékelhette. Hivatkozásuk szerint a kérelmüket a jogerős határozatban foglaltakkal szemben nem változtatták meg, a kérelmükben továbbra is a figyelmeztető sztrájk, valamint a 2020. október 1. napjától meghirdetett sztrájk jogellenességének megállapítását kérték a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel, amely nem csak a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése, hanem (3) bekezdésének megsértése esetében is jogellenesnek minősíti a sztrájkot. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők a kérelmet a sztrájk megkezdése előtt nyújtották be, a sztrájk gyakorlása során az újabb körülményekre kérelmükben még nem hivatkozhattak teljeskörűen. A kérelmezettek a sztrájkköveteléseiket a kérelem benyújtását követően változtatták meg, így arra a kérelmezők a kérelemben nem is hivatkozhattak.
[25] A kérelmezők azt is kifogásolták, hogy a Pp. 110. § (2) bekezdése szerint a bíróság köteles lehetővé tenni, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, a bírósághoz benyújtott okiratot, bizonyítékot megismerhessenek, és azokra nyilatkozhassanak, melyre az adott eljárásban nem került sor. A másodfokú bíróság a másodfokú végzés 26-28. pontjaiban hivatkozik a kérelmezettek fellebbezési ellenkérelmére, azonban ennek megküldését a kérelmezők részére elmulasztotta, így a kérelmezők nem ismerhették meg teljeskörűen a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakat.
[26] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben kifogásolták, miszerint a másodfokú bíróság végzésében utalt a Kúria EBH 2013.M.10. számú elvi határozatában foglaltakra, azonban figyelmen kívül hagyta, hogy ezen elvi határozatban szerepel az a megállapítás, miszerint a munkavállalókat "közvetlenül érintő" gazdasági, szociálpolitikai és munkaügyi problémák megoldására folytathatnak a munkavállalók sztrájkot. Azzal, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta a gazdasági, szociálpolitikai és munkaügyi problémák tekintetében a munkavállalók közvetlen érintettségét, téves a korábbi kúriai döntéssel ellentétes jogértelmezésre jutott.
[27] Hivatkozása szerint a sztrájkkövetelések 1-6. pontja a Szenátus jogköreinek meghatározásáról szól. A Szenátus az egyetem vezető testülete, mely az egyetem, mint felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási működéséért felelős szakmai testület, ennek a hallgatók is tagjai. A Szenátus fogalmának és jogköreinek ismerete nélkül a kérelmezők szerint nem vizsgálhatók a sztrájkkövetelések 1-6. pontjai. A másodokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a Szenátus sem állami, sem magán felsőoktatási intézményben nem gyakorolt a munkavállalókat közvetlenül értinő gazdasági, szociálpolitikai és munkaügyi jogköröket. Így tévesen, és téves jogszabályi hivatkozásra tekintettel tett megállapításokat a másodfokú végzés a 47. pontjában.
[28] A kérelmezők azt is kifogásolták, hogy a másodfokú bíróság végzésében megállapította a kérelmezettek gazdasági, szociális és munkaügyi érdekeit, azonban a másodfokú bíróság kizárólag az érintettséget vizsgálta, a közvetlenség fennállását nem (másodfokú végzés 49. pont), amely azonban mind a nemzetközi jogban, mind pedig a hazai joggyakorlat megkövetelt feltétele a jogszerű sztrájknak. A közvetlen gazdasági és szociális érdek vizsgálata a kérelmezők szerint elengedhetetlen, hiszen ennek hiányában a sztrájkjog gyakorlása visszaélésszerűen gyakorolható lenne. Ezen téves értelmezés alapján a másodfokú bíróság a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésébe ütköző módon járt el, mert a kérelmezettek sztrájkkövetelései nem a munkavállalók munkaviszonyát, gazdasági vagy szociális érdekeit közvetlenül érintő tárgykörök. A sztrájkbizottság első hat követelése között egyetlen sincs, amely a munkaviszony keretében, vagy ahhoz szorosan kapcsolódóan fennálló jogot vagy kötelezettséget érintene.
[29] A kérelmezők érvelése szerint a felsőoktatási intézmény a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően önálló, szervezeti rendjét pedig törvényi szinten az Nftv. szabályozza. A Szenátus az egyetem vezető testülete, elnöke a rektor. A felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai - azaz, hogy az egyetem a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önálló - a Szenátust illetik meg. Ezen önállóság sérthetetlenségét és védelmét támasztja alá, hogy a jogosultságok fenntartótól függetlenül - magán és állami felsőoktatási intézmény esetében egyaránt - megilletik a felsőoktatási intézmények szenátusát.
[30] Az Nftv. kifejezetten rögzíti, hogy a magán felsőoktatási intézmények alapító okirata, mely döntést rendelhet a fenntartóhoz, amelyek kizárólag olyan tárgykörök, amelyek nem sértik az egyetemi tanítás és kutatás tartalmát és módszereit illető önállóságot, és kifejezetten gazdasági, szervezeti kérdéseket érintő jogosultságok. A fenntartónak átadható, törvényben nevesített Szenátusi jogkörökkel kapcsolatosan fontos rámutatni arra is, hogy ezeket a jogköröket a Szenátus fenntartói egyetértéssel, jóváhagyással vagy konzisztóriumi egyetértéssel gyakorolhatja állami felsőoktatási intézmény esetén is, vagy az állam általi fenntartás esetében érvényesítő aktusok szükségesek a szenátus tárgybani döntéseihez. Mindezekből következőleg a szenátustól kizárólag olyan döntési jogkörök kerülhetnek a fenntartóhoz, amelyek nem érinti az egyetem Alaptörvényben rögzített önállóságát. A Szenátus feladataiból és összetételéből következik az, hogy a szenátus az Nftv. alapján nem rendelkezik a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági, szociális és munkaügyi jogkörökkel. A felsőoktatási intézményekben a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági, szociális és munkaügyi jogköröket a rektor (Nftv. 13. §), illetve a kancellár (Nftv. 13/A. §) gyakorolja az Nftv. -ben meghatározott módon. Mindezek alapján a kérelmezők szerint egyértelmű, hogy a II. rendű kérelmezőnek mint tulajdonosnak a szervezeti döntései, illetőleg ezek sztrájkkövetelés szerinti kényszerítése nem érinti közvetlenül a munkavállalók gazdasági, szociális és munkajogi érdekeit, így nem tartozhatnak a sztrájkkövetelések közé. A munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági és szociális kérdésekben pedig (sztrájkkövetelések 7. és 8. pont) a kérelmezettek elutasították az I. rendű kérelmező által tett rájuk kedvezőbb ajánlatot.
[31] A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben azt is sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a kérelmezettek eleget tettek-e a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettségüknek. Ezért megállapítható, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta teljeskörűen a sztrájk jogellenességét a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, így hiányos értelmezéssel téves jogi következtetésre jutott.
[32] A kérelmezettek sztrájkjogának gyakorlása során a sztrájkkal elérni kívánt jogszerű cél mellett, a sztrájk gyakorlásának jogszerű módját is vizsgálni szükséges. A joggal való visszaélés tilalmat és az együttműködési kötelezettséget a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (2), (4) bekezdései, valamint 7. §-a mellett a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdése is kifejezetten rögzíti. A kérelmezők szerint a sztrájkbizottság mind az egyeztető tárgyalások alatt, mind pedig a sztrájk gyakorlása során köteles együttműködni, jogait a jóhiszeműség és tisztesség elve mentén gyakorolni. Az együttműködési kötelezettségbe beletartozik, hogy a sztrájkbizottság a követeléseit olyan konkrétan fogalmazza meg a saját munkavállalói gazdasági és szociális érdekei mentén, hogy az, egyeztetésre alkalmas legyén és érdemi egyeztetésbe bocsátkozzon. E körben a kérelmezők arra hivatkoztak, miszerint a kérelmezettek rövid határidő tűzésével, elsődlegesen a sajtón keresztül, ezt követően e-mail üzenet útján kommunikálva rendeltetésellenesen, jogaikat visszaélésszerűen gyakorolták. A kérelmezettek az egyeztető tárgyalások során nem tanúsítottak együttműködő magatartást, a sztrájkköveteléseik felolvasását követően követeléseiket nem részletezték, tényleges érdemi tárgyalásba nem bocsátkoztak annak ellenére, hogy a kérelmezők erre vonatkozó hajlandóságukat kifejezetten is jelezték.
[33] A kérelmezők szerint a kérelmezettek rendeltetésellenes joggyakorlását támasztja alá a 7. és 8. sztrájkköveteléssel kapcsolatban tanúsított magatartásuk. A kérelmezettek a 3-7. számú sztrájkköveteléseik tekintetében nem jelöltek meg olyan konkrét célokat és követeléseket, amelyek teljesülése esetén a sztrájk elkerülhető lett volna, illetve az egyeztető tárgyalások során sem jelölték meg pontosan, illetve nem részletezték követeléseik teljesítésének módját. Azzal, hogy a követelésükben megfogalmazták, hogy mit garantáljon a fenntartó, a kérelmezők részére nem pontosították azon eszközöket, amely alapján a sztrájk elkerülhető, hiszen az I. rendű kérelmező működése törvényileg szabályozott.
[34] A kérelmezettek által is hivatkozott EBH 2013.M.10. számú elvi határozat alapján a munkavállalókat megillető sztrájkjog fennállásáról a konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Tehát a kérelmezettek azzal, hogy az 1-6. számú követeléseiket általános módon fogalmazták meg, és azokat az egyeztető tárgyalások sem pontosították, kizárólag megismételték, továbbá a 7. és 8. számú sztrájkkövetelések gyakorlása során sem tanúsítottak együttműködést, a 7. számú követelésüket utóbb visszavonták, melynek helyére új követelést állítottak, a 8. számú követelést pedig az I. rendű kérelmező teljesítette. Mindezekre tekintettel a kérelmezők szerint megállapítható, hogy a kérelmezettek magatartása a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésébe ütközik, ily módon jogellenes, amelyet a másofokú bíróság döntésének meghozatala során teljes mértékben figyelmen kívül hagyott, a kérelmezők Sztrájktv. 1. § (3) bekezdése szerinti jogszabályhelyre történő hivatkozása ellenére. A kérelmezettek a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[35] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.[36] A polgári nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Pnptv.) 1. § (1) bekezdés értelmében jelen nemperes eljárásban a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
[37] A kérelmezők kérelmükben az I. rendű kérelmezőnél 2020. szeptember 24-én 15 óra és 17 óra között megtartott figyelmeztető sztrájk, valamint a 2020. október 1. napjára meghirdetett - és 2020. október 1-től megtartott - sztrájk jogellenességének megállapítását kérték.
[38] A figyelmeztető sztrájk tekintetében az ítélőtábla 2020. november 4-én kelt végzésével érdemben döntött, amikor az elsőfokú bíróság végzésének erre vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és a kérelmezők kérelmét elutasította.
[39] Az adott nemperes eljárás tárgya a törvényszéknek a megismételt eljárásban meghozott végzése, melyben a kérelmezők kérelmét (a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk tekintetében) elutasította, amely végzést a kérelmezők fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla a 2020. november 30-án kelt végzésével helybenhagyott.
[40] A Kúria a jogerős végzés felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az ítélőtábla a kérelmezők által állított eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértéseket nem követte el.
[41] A kérelmezők megalapozatlanul hivatkoztak a Pp. 110. § (2) bekezdésében, valamint a Pp. 372. § (2) bekezdésében foglaltak megsértésére.
[42] A Pnptv. 1. § (1) bekezdése szerint ugyanis a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően a Sztrájktv.-ben előírt rövid eljárási határidőkre figyelemmel kell lenniük az eljárt bíróságoknak, melyet az ítélőtábla maradéktalanul betartott, és ezért ezen körülmény terhére írható esetleges sérelem nem minősülhet az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek.
[43] A Sztrájktv. 5. § (2) bekezdésében eltérést meg nem engedően írtja elő, hogy az adott nemperes eljárásban a másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.
[44] A megismételt eljárásban meghozott végzés ellen benyújtott fellebbezést az elsőfokú bíróság 2020. november 25-én terjesztette fel az ítélőtáblára. Az ítélőtábla 2020. november 26-án kelt végzésével megküldte a kérelmezők fellebbezését a kérelmezetteknek azzal, hogy arra 2020. november 30-án reggel 8 óráig terjeszthetnek elő ellenkérelmet. A fellebbezési ellenkérelem 2020. november 30-án érkezett be, melyet a másodfokú bíróság kiadott a kérelmezők részére, melyek jogi képviselője azt 2020. december 2-án 10:59:28-kor letöltötte.
[45] Nincs az ügy érdemére kiható jelentősége annak, hogy a bíróság a sztrájktörvényben előírt szigorú határidőn belül elbírálta a kérelmezők fellebbezését, és a kérelmezők a kérelmezettek ellenkérelmét ezt követően ismerhették meg, arra is figyelemmel, hogy a megismételt eljárásra tekintettel a felek megismerhették egymás hivatkozásait és jogi álláspontját, hiszen azt már többször előadták és észrevételezték.
[46] A kérelmezők megalapozatlanul kifogásolták azt is, miszerint az eljárt bíróságok a sztrájkkövetelések lehetőségét kizárólag a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja és 1. § (1) bekezdése szempontjából vizsgálták, és nem foglaltak állást a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésének megsértése tárgyában. E körben az elsőfokú bíróság a kérelemhez kötöttségre (Pp. 2. § (2) bekezdés) hivatkozott, míg a másodfokú bíróság a Pp. 373. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére, miszerint a fellebbezésben és a másodfokú eljárás során - a (2) - (5) bekezdésben foglaltak kivételekkel - a kérelmet, illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet.
[47] A kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem támasztják alá, hogy az adott esetben fennálltak volna a Pp. 373. § (2) és (3) bekezdésében foglalt főszabály alóli kivételes okok, a kérelmezők valóban önhibájukon kívüli okból nem hivatkoztak az eljárásban korábban arra, hogy a 2020. október 1-jétől megkezdett sztrájk tekintetében a sztrájkban résztvevők visszaéltek a sztrájkjoggal, és sérült a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettség.
[48] A kérelmezők e körben a kérelmezetteknek - a 2020. október 29-én bejelentett - 7. és 8. sztrájkkövetelésükkel kapcsolatban tanúsított magatartásukra hivatkoztak, a kérelmezők 2020. október 4-én megtett ajánlatára, melyet a kérelmezettek 2020. október 7-én elutasítottak. Ezeket a körülményeket, jóllehet nem tartalmazhatta a 2020. szeptember 29-én reggel benyújtott első kérelem, azonban a kérelmezők a kérelem visszautasítását követően, 2020. október 3-án azonos tartalommal nyújtották be ismét a kérelmüket, amelyet annak 2020. október 21-én történt elsőfokú elbírálásig nem módosítottak, azt nem egészítették ki, ezért az ítélőtábla részben hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban arra már törvényes lehetőség nem volt, mert a Pp. 2021. január 1-jét megelőző hatályos szabályai szigorúak voltak a kérelem, illetve ellenkérelem-változtatás tekintetében (Pp. 215. §, Pp. 217. §).
[49] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül a sztrájk jogszerűségét a megfogalmazott 8 sztrájkkövetelés alapján és a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 1. § (1) bekezdése szempontjából vizsgálták, levont jogkövetkeztetésük helytálló és jogszerű.
[50] A sztrájkkövetelések 7. és 8. pontjában megfogalmazottak (10%-os bérfejlesztés és az állami fenntartás idején hatályos munkarend fenntartása) a kérelmezők által sem vitatottan összefügg a dolgozók gazdasági és szociális érdekeik biztosításával, így megfelel a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[51] A kérelmezők mindenekelőtt a sztrájkkövetelések 1-6. pontjaiban foglaltak konkrétságát, és a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésének való megfelelőségét kifogásolva hivatkoztak az eljárásbeli sztrájk jogellenességére a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés a) pontjába ütközés miatt.
[52] A jogerős határozat indokolásának 38. pontja helytálló érvelést tartalmaz arra nézve, miszerint az I. rendű kérelmező kancellárja 2020. szeptember 24-én írt levélben érdemi választ adott a 6 pontos követelésre. Abból megállapítható volt, hogy a sztrájkkövetelések címzettje valamennyi követelésre konkrét választ adott, a levél nem tartalmazott azzal kapcsolatos megjegyzést, hogy a követelések nem lennének világosan megfogalmazottak és értelmezhetőek. A kancellár, illetve rektorhelyettes által 2020. október 1-jén, illetve 2020. október 4-én megfogalmazott válaszlevelek sem azt tartalmazták, hogy a munkavállalók követelése nem világosan megfogalmazott.
[53] Az ítélőtábla helytállóan alkalmazta a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéséiről szóló 1/2013. (IV.8.) KMK vélemény I. pontjában foglaltakat, mely szerint. A sztrájkjog gyakorolhatósága tekintetében konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Amennyiben valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekei biztosítására irányul, és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti. E KMK vélemény I. pontjához fűzött indokolás fejtette ki, miszerint a sztrájkjog gyakorlása, mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog kifejezett tiltó törvényi rendelkezés hiányában nem korlátozható, a munka törvénykönyve szerinti kollektív munkaügyi vita alanyai között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő, kollektív szerződéses, vagy annak minősülő megállapodás eléréséhez biztosított jogra nem szűkíthető. A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) eseti döntésében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy a sztrájkjog nem kizárólag csak a munkáltató és munkavállaló viszonylatában értelmezhető. A munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos (gazdasági és szociális) jogot, kötelezettséget ugyanis nem csak a munkáltató, hanem kívülálló személy, vagy szerv is gyakorolhat, akinek az intézkedése ez esetben munkáltatói intézkedésnek minősül (Mfv.II.10.900/2009/3.).
[54] A Kúria a KMK vélemény meghozatalát (2013. április 8.) megelőzően 2013. február 13-án hozott érdemi döntést az Mfv.II.10.855/2011. számú ügyben, amelyet elvi határozatként a kérelmezők által hivatkozott EBH2013.M.10. szám alatt közzétett. Ez a határozat a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésének értelmezésekor irányadónak tekintette a nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) 368. számú elvi határozatát, amely szerint "azok az érdekek, amelyeket a munkavállalók a sztrájkjogok gyakorlásával védelmezhetnek, nemcsak kedvezőbb munkafeltételekre, vagy foglalkoztatási jellegű kollektív igényekre irányulhatnak, hanem a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdaság-és szociálpolitikai, valamint munkaügyi problémák megoldására is".
[55] Az előbbiek mellett azonban hangsúlyozandó, hogy a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdése nem tartalmazza a kérelmezők által hangsúlyozott "közvetlen" kifejezést, valamint a KMK vélemény I. pontja és a kérelmezők által hivatkozott elvi határozat I. pontja sem vette át szó szerint az ILO elvi határozat szerinti szöveget. Ebből következően az adott nemperes eljárásban arról kellett dönteni, hogy az I. rendű kérelmező fenntartója, így a II. rendű kérelmező által teljesíthető sztrájkkövetelések (a Szenátus 2020. augusztus 1-jén fennálló jogköreinek visszaállítása, munkaszervezet kialakítása, munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje, belső szervezeti és működési rend kialakítása, 2021. évi költségvetési terv stb.) megfeleltethetők-e a Sztrájktv. 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[56] Az ítélőtábla az előbbiekből következően jogszabálysértés nélkül vont le következtetést arra, miszerint a dolgozók követelései összefüggésben voltak a gazdasági és szociális érdekeikkel, mivel kihatottak az elvégzendő feladataikra, a foglalkoztatás szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételeire.
[57] Az adott eljárásban így nem annak volt relevanciája, hogy a fenntartó alapítványt az Nftv. szerint milyen jogok illeték meg, és az eljárása annak megfelelt, hanem annak, hogy az egyetem Szenátusa által korábban gyakorolt, de elvont jogkörök gyakorlása kihathat-e a dolgozók szociális és gazdasági érdekeire.
[58] Mindezekre tekintettel a Kúria jogerős végzést a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján fenntartotta.
Záró rész
[59] A kérelmezetteknek felszámított költségigényük nem volt, ezért erről rendelkezni nem kellett.[60] A Pp. 102. § (1) bekezdése rendelkezése szerint a megfizetés alól mentességet biztosító költségkedvezmény hiányában a fél a meg nem fizetett illetéket abban az arányban, illetve részben fizeti meg, amelyben e törvény szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is köteles.
[61] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
[62] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja kizárja.
Budapest, 2021. március 24.
Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s. k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró
(Kúria Mpk.X.10.017/2021.)