adozona.hu
BH 2021.8.232
BH 2021.8.232
A másodfokon meghozott bejegyző (változásbejegyző) végzéssel szemben felülvizsgálatnak van helye. Kizárja a jogerős határozat állított jogszabálysértésének érdemi vizsgálatát, ha a felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályhelyként megjelölt rendelkezések nem koherensek a tartalmában előadott jogszabálysértéssel [1952. évi III. tv. (rPp.) 270. § (2) bek., 272. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A cég közgyűlése 2015. március 11-én az 1/2015. (III. 11.) számú határozatával visszahívta G. Z. vezérigazgatót a tisztségéből és a 2/2015. (III. 11.) számú határozatával új vezérigazgatót választott, ezt követően további határozatokat is hozott.
[2] A cég 2015. március 19-én 38. sorszám alatt változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a 2015. március 11-én hozott határozatok alapján - többek között - a korábbi vezérigazgató jogviszonyának megszűnésére figyelemmel a 13. ...
BH 2021.8.232 A másodfokon meghozott bejegyző (változásbejegyző) végzéssel szemben felülvizsgálatnak van helye. Kizárja a jogerős határozat állított jogszabálysértésének érdemi vizsgálatát, ha a felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályhelyként megjelölt rendelkezések nem koherensek a tartalmában előadott jogszabálysértéssel [1952. évi III. tv. (rPp.) 270. § (2) bek., 272. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A cég közgyűlése 2015. március 11-én az 1/2015. (III. 11.) számú határozatával visszahívta G. Z. vezérigazgatót a tisztségéből és a 2/2015. (III. 11.) számú határozatával új vezérigazgatót választott, ezt követően további határozatokat is hozott.[2] A cég 2015. március 19-én 38. sorszám alatt változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a 2015. március 11-én hozott határozatok alapján - többek között - a korábbi vezérigazgató jogviszonyának megszűnésére figyelemmel a 13. rovat változásait kérte a cégjegyzékbe bejegyezni.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[3] Az elsőfokú bíróság hiánypótlási eljárást követően hozott végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította.[4] Döntését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) és (3) bekezdésére utalással azzal indokolta, hogy kizárólag azon okiratokat vizsgálhatja, amelyek benyújtására a Ctv. a gazdasági társaságot kötelezi. Ezek a közgyűlés meghívója, jelenléti íve és jegyzőkönyve, amelyeknek nemcsak formai, hanem tartalmi vizsgálatát is elvégezte.
[5] Tényként rögzítette, hogy a cég alapszabályának V.11. pontja szerint a "B" sorozatú részvények a névértékhez képest kétszeres mértékű szavazati jog gyakorlására jogosítják fel a tulajdonosukat, illetőleg ezen részvények egyetértő szavazata nélkül nem hozható döntés az alapszabály VI.1.1. pontjában írt kérdésekben. Utóbbi a közgyűlés hatásköreit sorolja fel, ezért az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy az e körbe eső határozatok kapcsán érvényesültek-e az alapszabályban rögzített elsőbbségi jogok.
[6] Megállapította, hogy a vezérigazgató visszahívására vonatkozó határozat attól függetlenül nem felelt meg az alapszabály fenti rendelkezésében foglaltaknak, hogy e tárgyban a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 20. § (5) bekezdése szerint az érintett személyt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, ugyanis a másik vétójogot biztosító részvény tulajdonosa nem adta hozzájárulását a határozathoz, mert azt nem támogatta. A fentieken túl egyik, az eljárás során benyújtott jelenléti ív sem tartalmazza hiánytalanul a törvényben előírt adatokat, így a "B" sorozatú részvényeseket megillető szavazati jog mértékét.
[7] A cég fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését - fellebbezett részében - megváltoztatta és elrendelte a cégjegyzék 13/1. rovatából G. Z. vezérigazgatóra vonatkozó adat törlését, és 13/2. rovatába az újonnan megválasztott vezérigazgatóra vonatkozó adat bejegyzését a bejegyzési kérelem szerinti tartalommal.
[8] Határozata indokolásában rögzítette, a fellebbezésben előadottak bűncselekmény elkövetésére utaltak, ezért az ítélőtábla megkereste a Szekszárdi Járási Ügyészséget, és a változásbejegyzési eljárást a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztette. A büntetőeljárás 2020. június 9-i lezárultát követően folytatódó eljárásban annak adatai alapján az ítélőtábla a tényállást az alábbiakkal egészítette ki.
[9] Megállapította, hogy a cég 2013. május 7-én nyújtotta be a bejegyzés iránti kérelmét a cégbírósághoz. A cégbíróság hiánypótlást rendelt el, többek között arra tekintettel, hogy az elsőbbségi részvényhez tartozó jogokat az alapszabály nem tartalmazza. A cég hiánypótlásként a P.-ben 2013. május 22-én kelt alapszabály-módosítást nyújtotta be. Annak módosított V.11. pontja szerint a "B" sorozatú részvények egyetértő szavazata nélkül nem hozható döntés. Az okiratot a társaság részvényesei aláírták és a jogi képviselő ellenjegyezte. A társaság jogi képviselője ezt követően újabb alapszabály-módosítást nyújtott be a cégbírósághoz és kérte, hogy ez utóbbit vegye figyelembe a bejegyzési eljárásban. Ennek az elsőbbségi részvényekre vonatkozó rendelkezése a korábbiakon túl már azt is tartalmazta, hogy a "B" sorozatú részvényekkel a névértékhez képest kétszeres mértékű szavazati jog gyakorolható. A büntetőügyben hozott jogerős ítélet megállapította, hogy az utóbb benyújtott alapszabály-módosítás elnevezésű okirat ún. "iratösszeállítás" útján készült a részvényesek korábbi okiraton szereplő aláírásának fénymásolatával, továbbá annak ügyvédi ellenjegyzésére sem került sor. Az elsőfokú bíróság ezen utóbbi okirat alapján rendelte el a cég bejegyzését a cégjegyzékbe.
[10] Az ítélőtábla a kiegészített tényállásra figyelemmel megállapította, hogy a bejegyzési eljárásban hiánypótlásként utóbb benyújtott alapszabály-módosítás hamis okirat, az abban szereplő módosítások nem váltak az alapszabály részévé. Ezért az alapszabály tartalmát a 2013. május 22-én kelt okirat képezi, azaz a "B" sorozatú részvény tulajdonosát nem illeti meg kétszeres mértékű szavazati jog. Erre tekintettel a változásbejegyzési eljárásban benyújtott jelenléti ív megfelelően tünteti fel a részvényesek szavazati jogát, így a jelenléti ív hiányos tartalma nem ad alapot a változásbejegyzési kérelem elutasítására.
[11] Ezt követően az ítélőtábla megállapította, hogy a 2013. május 22-én kelt, a részvényesek által aláírt módosító okirat azon rendelkezése, amely szerint a "B" sorozatú részvények egyetértő szavazata nélkül nem hozható döntés, a Gt. 188. § (3) bekezdése alapján semmis, tekintettel arra, hogy nem sorolja fel mindazokat a kérdéseket, amelyekre az elsőbbségi jog kiterjed. Mindebből következik, hogy a "B" sorozatú részvények tulajdonosait nem illette meg szavazatelsőbbségi jog, ezért a változásbejegyzési kérelem elutasításának erre figyelemmel nincs helye.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A jogerős végzés 13/1. rovat adatainak törlését elrendelő rendelkezése ellen a törléssel érintett vezérigazgató terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a reá vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének e körben történő helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős végzés a Ctv. 65-68. §-ába, 69-70. §-ába, a Gt. 12. § (3)-(5) bekezdéseibe, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 221. § (1) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő.[13] Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság részletesen kitért a változásbejegyzési eljárás során végezhető vizsgálat körére, valamint arra, hogy mely eljárások alkalmasak a változásbejegyzési eljárás előtt keletkezett - esetlegesen a létesítő okirat érvényességét egészében nem érintő - érvénytelen rendelkezések orvoslására. Az alapítás okiratai a cég valamennyi részvényese előtt ismertek voltak. Amennyiben a részvényeseknek vagy a cégnek az alapítás körülményeivel problémája lett volna, úgy a Ctv. V. fejezetében biztosított jogorvoslatok bármelyikével élhettek volna. Kérhették volna a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését, vagy indíthattak volna a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti pert. A Ctv. 65. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a cégbejegyzést követően a meghozatala napján jogerőre emelkedett végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló okiratok jogszabályba ütközése miatt a cégeljárásban további vizsgálatnak nincs helye. Ezen eljárások megindításának határideje 2013 júliusában, illetve decemberében lejárt. Ettől kezdve bíróságok kötve voltak bejegyző végzés tartalmához, az utóbb nem tehető vitássá.
[14] Az ítélőtáblának ezért a változásbejegyzési eljárásban nem volt lehetősége arra, hogy ne a cégbejegyzés alapjául szolgáló alapszabályt vegye figyelembe az eljárása során. Nem volt eljárási lehetősége arra, hogy a végzésében írt megállapításokat megtegye. Megjegyezte emellett, a másodfokú bíróság által tett megállapításokra ebben a formában a büntetőeljárásban felmerült adatok nem is adtak alapot.
[15] A cég felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria elsőként rögzíti, nincs speciális szabályozás a másodfokon meghozott, a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen előterjeszthető felülvizsgálati kérelem tekintetében, ezért a másodfokon jogerőre emelkedett kérelemnek (részben) helyt adó, változásbejegyzést elrendelő végzés ellen mint az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen helye volt felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a változásbejegyzési eljárás megindításának időpontjára tekintettel irányadó rPp. 270. § (2) bekezdése alapján.[17] Eltérő álláspont elfoglalása esetén, vagyis ha a másodfokon hozott bejegyző (változásbejegyző) végzés elleni jogorvoslati eszköz megegyezne az első fokon hozott bejegyző végzéssel szemben rendelkezésre állóval (a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per), az azzal a nem kívánatos következménnyel járna, hogy a kontrollperben a törvényszék bírálná felül az ítélőtábla döntését és a jogorvoslati lehetőségek további két lehetséges jogorvoslati eljárással bővülnének.
[18] A Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta az abban megjelölt jogszabályi rendelkezésekbe ütközőnek.
[19] A törölt vezérigazgató felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság a változásbejegyzési eljárás keretein túlterjeszkedett, mert annak ellenére, hogy a cég bejegyzését követően senki nem indított határidőben a bejegyzéssel összefüggésben semmilyen jogorvoslati eljárást, vizsgálta az alapbejegyzés alapjául szolgáló, a cégbejegyzési eljárásban módosított alapszabály érvényességét, és az ezzel kapcsolatos megállapításai vezettek a változásbejegyzési eljárásban hozott érdemi döntésére. Megsértett jogszabályhelyként azon Ctv.-ben szereplő rendelkezéseket tüntette fel, amelyek a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perre, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perre, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perre - vonatkoznak, illetve az ezen peres eljárásokkal összefüggő, a Gt. 12. § (3)-(5) bekezdéseiben írt szabályokat. Tény, hogy ezen jogorvoslati lehetőségek álltak rendelkezésre, illetve lehettek volna igénybe vehetők az arra jogosultak számára a cég alapbejegyzésével, vagy az annak alapjául szolgáló létesítő okirat teljes, vagy részleges érvénytelenségével összefüggésben, és ezek egyikével sem éltek.
[20] Jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát azonban a változásbejegyzési eljárás mint nemperes eljárás képezi, az abban hozott jogerős végzés állított jogszabálysértése az ezen eljárásra irányadó szabályok szerint ítélendő meg. A felülvizsgálati kérelemben előadott ok, miszerint az ítélőtábla a változásbejegyzési eljárás iratain túl olyan további okiratok, így az alapbejegyzés alapjául szolgáló, módosított alapszabály érvényességét, jogszabálynak megfelelőségét is vizsgálta, amelyre nem volt eljárási lehetősége, nem a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyek sérelmét jelenti. Azzal a másodfokú bíróság az elsőfokú végzésben is hivatkozott, a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 46. § (1) bekezdés rendelkezéseit sérthette meg, illetve a vizsgálat körének kiterjesztése az e rendelkezés szerint a változásbejegyzési eljárásban vizsgálható adatokon, okiratokon kívül eső alapszabályi rendelkezésre, a Ctv. 78. § (1) bekezdésének azon előírását sértheti, miszerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból nem indítható.
[21] Az rPp. 272. § (2) bekezdésében és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK véleményben írtak értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti.
[22] A törölt vezérigazgató felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg az általa tartalmát tekintve előadott jogszabálysértéssel adekvát megsértett jogszabályhelyeket, ami a fentebb írtak szerint önmagában kizárta a felülvizsgálati eljárásban a hivatkozott jogszabálysértés érdemi vizsgálatát, a jogerős végzés jogszabálysértő jellegének megállapítását. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt, peres eljárásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések egyrészt nem koherensek az előadott jogszabálysértéssel, másrészt azokat a jogerős végzés nem sérti, nem sértheti, mert azokat az ítélőtábla nem alkalmazta és nem is kellett alkalmaznia.
[23] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.366/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula tanácselnök
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Bajnok István bíró
A cég: P. V. és B. Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A cég képviselője: Dr. Nemes Árpád ügyvéd
Az ügy tárgya: változásbejegyzés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: G. Z. vezető tisztségviselő
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél képviselője: Dr. Fekete Tamásné dr. Tóth Szilvia ügyvéd
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Cgf.03-20-000002/2. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-10-001289/113. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja.A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A cég közgyűlése 2015. március 11-én az 1/2015. (III.11.) számú határozatával visszahívta G. Z. vezérigazgatót a tisztségéből és a 2/2015. (III. 11.) számú határozatával új vezérigazgatót választott, ezt követően további határozatokat is hozott.[2] A cég 2015. március 19-én 38. sorszám alatt változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben a 2015. március 11-én hozott határozatok alapján - többek között - a korábbi vezérigazgató jogviszonyának megszűnésére figyelemmel a 13. rovat változásait kérte a cégjegyzékbe bejegyezni.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[3] Az elsőfokú bíróság hiánypótlási eljárást követően hozott végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította.[4] Döntését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) és (3) bekezdésére utalással azzal indokolta, hogy kizárólag azon okiratokat vizsgálhatja, amelyek benyújtására a Ctv. a gazdasági társaságot kötelezi. Ezek a közgyűlés meghívója, jelenléti íve és jegyzőkönyve, amelyeknek nemcsak formai, hanem tartalmi vizsgálatát is elvégezte.
[5] Tényként rögzítette, hogy a cég alapszabályának V.11. pontja szerint a "B" sorozatú részvények a névértékhez képest kétszeres mértékű szavazati jog gyakorlására jogosítják fel a tulajdonosukat, illetőleg ezen részvények egyetértő szavazata nélkül nem hozható döntés az alapszabály VI.1.1. pontjában írt kérdésekben. Utóbbi a közgyűlés hatásköreit sorolja fel, ezért az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy az e körbe eső határozatok kapcsán érvényesültek-e az alapszabályban rögzített elsőbbségi jogok.
[6] Megállapította, hogy a vezérigazgató visszahívására vonatkozó határozat attól függetlenül nem felelt meg az alapszabály fenti rendelkezésében foglaltaknak, hogy e tárgyban a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 20. § (5) bekezdése szerint az érintett személyt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, ugyanis a másik vétójogot biztosító részvény tulajdonosa nem adta hozzájárulását a határozathoz, mert azt nem támogatta. A fentieken túl egyik, az eljárás során benyújtott jelenléti ív sem tartalmazza hiánytalanul a törvényben előírt adatokat, így a "B" sorozatú részvényeseket megillető szavazati jog mértékét.
[7] A cég fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését - fellebbezett részében - megváltoztatta és elrendelte a cégjegyzék 13/1. rovatából G. Z. vezérigazgatóra vonatkozó adat törlését, és 13/2. rovatába az újonnan megválasztott vezérigazgatóra vonatkozó adat bejegyzését a bejegyzési kérelem szerinti tartalommal.
[8] Határozata indokolásában rögzítette, a fellebbezésben előadottak bűncselekmény elkövetésére utaltak, ezért az ítélőtábla megkereste a Szekszárdi Járási Ügyészséget, és a változásbejegyzési eljárást a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztette. A büntetőeljárás 2020. június 9-i lezárultát követően folytatódó eljárásban annak adatai alapján az ítélőtábla a tényállást az alábbiakkal egészítette ki.
[9] Megállapította, hogy a cég 2013. május 7-én nyújtotta be a bejegyzés iránti kérelmét a cégbírósághoz. A cégbíróság hiánypótlást rendelt el, többek között arra tekintettel, hogy az elsőbbségi részvényhez tartozó jogokat az alapszabály nem tartalmazza. A cég hiánypótlásként a Páriban 2013. május 22-én kelt alapszabály módosítást nyújtotta be. Annak módosított V.11. pontja szerint a "B" sorozatú részvények egyetértő szavazata nélkül nem hozható döntés. Az okiratot a társaság részvényesei aláírták és a jogi képviselő ellenjegyezte. A társaság jogi képviselője ezt követően újabb alapszabály módosítást nyújtott be a cégbírósághoz és kérte, hogy ez utóbbit vegye figyelembe a bejegyzési eljárásban. Ennek az elsőbbségi részvényekre vonatkozó rendelkezése a korábbiakon túl már azt is tartalmazta, hogy a "B" sorozatú részvényekkel a névértékhez képest kétszeres mértékű szavazati jog gyakorolható. A büntető ügyben hozott jogerős ítélet megállapította, hogy az utóbb benyújtott alapszabály módosítás elnevezésű okirat ún. "iratösszeállítás" útján készült a részvényesek korábbi okiraton szereplő aláírásának fénymásolatával, továbbá annak ügyvédi ellenjegyzésére sem került sor. Az elsőfokú bíróság ezen utóbbi okirat alapján rendelte el a cég bejegyzését a cégjegyzékbe.
[10] Az ítélőtábla a kiegészített tényállásra figyelemmel megállapította, hogy a bejegyzési eljárásban hiánypótlásként utóbb benyújtott alapszabály-módosítás hamis okirat, az abban szereplő módosítások nem váltak az alapszabály részévé. Ezért az alapszabály tartalmát a 2013. május 22-én kelt okirat képezi, azaz a "B" sorozatú részvény tulajdonosát nem illeti meg kétszeres mértékű szavazati jog. Erre tekintettel a változásbejegyzési eljárásban benyújtott jelenléti ív megfelelően tünteti fel a részvényesek szavazati jogát, így a jelenléti ív hiányos tartalma nem ad alapot a változásbejegyzési kérelem elutasítására.
[11] Ezt követően az ítélőtábla megállapította, hogy a 2013. május 22-én kelt, a részvényesek által aláírt módosító okirat azon rendelkezése, amely szerint a "B" sorozatú részvények egyetértő szavazata nélkül nem hozható döntés, a Gt. 188. § (3) bekezdése alapján semmis tekintettel arra, hogy nem sorolja fel mindazokat a kérdéseket, amelyekre az elsőbbségi jog kiterjed. Mindebből következik, hogy a "B" sorozatú részvények tulajdonosait nem illette meg szavazatelsőbbségi jog, ezért a változásbejegyzési kérelem elutasításának erre figyelemmel nincs helye.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A jogerős végzés 13/1. rovat adatainak törlését elrendelő rendelkezése ellen a törléssel érintett vezérigazgató terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a reá vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének e körben történő helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős végzés a Ctv. 65-68. §-ába, 69-70. §-ába, a Gt. 12. § (3)-(5) bekezdéseibe, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 221. § (1) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő.[13] Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság részletesen kitért a változásbejegyzési eljárás során végezhető vizsgálat körére, valamint arra, hogy mely eljárások alkalmasak a változásbejegyzési eljárás előtt keletkezett - esetlegesen a létesítő okirat érvényességét egészében nem érintő - érvénytelen rendelkezések orvoslására. Az alapítás okiratai a cég valamennyi részvényese előtt ismertek voltak. Amennyiben a részvényeseknek vagy a cégnek az alapítás körülményeivel problémája lett volna, úgy a Ctv. V. fejezetében biztosított jogorvoslatok bármelyikével élhettek volna. Kérhették volna a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezését, vagy indíthattak volna a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti pert. A Ctv. 65. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a cégbejegyzést követően a meghozatala napján jogerőre emelkedett végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló okiratok jogszabályba ütközése miatt a cégeljárásban további vizsgálatnak nincs helye. Ezen eljárások megindításának határideje 2013 júliusában illetve decemberében lejárt. Ettől kezdve bíróságok kötve voltak bejegyző végzés tartalmához, az utóbb nem tehető vitássá.
[14] Az ítélőtáblának ezért a változásbejegyzési eljárásban nem volt lehetősége arra, hogy ne a cégbejegyzés alapjául szolgáló alapszabályt vegye figyelembe az eljárása során. Nem volt eljárási lehetősége arra, hogy a végzésében írt megállapításokat megtegye. Megjegyezte emellett, a másodfokú bíróság által tett megállapításokra ebben a formában a büntető eljárásban felmerült adatok nem is adtak alapot.
[15] A cég felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria elsőként rögzíti, nincs speciális szabályozás a másodfokon meghozott, a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen előterjeszthető felülvizsgálati kérelem tekintetében, ezért a másodfokon jogerőre emelkedett kérelemnek (részben) helyt adó, változásbejegyzést elrendelő végzés ellen mint az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen helye volt felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó, a változásbejegyzési eljárás megindításának időpontjára tekintettel irányadó rPp. 270. § (2) bekezdése alapján.[17] Eltérő álláspont elfoglalása esetén, vagyis ha a másodfokon hozott bejegyző (változásbejegyző) végzés elleni jogorvoslati eszköz megegyezne az első fokon hozott bejegyző végzéssel szemben rendelkezésre állóval (a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per) az azzal a nem kívánatos következménnyel járna, hogy a kontroll perben az törvényszék bírálná felül az ítélőtábla döntését és a jogorvoslati lehetőségek további két lehetséges jogorvoslati eljárással bővülnének.
[18] A Kúria a jogerős végzést az rPp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt nem találta az abban megjelölt jogszabályi rendelkezésekbe ütközőnek.
[19] A törölt vezérigazgató a felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy a másodfokú bíróság a változásbejegyzési eljárás keretein túlterjeszkedett, mert annak ellenére, hogy a cég bejegyzését követően senki nem indított határidőben az alapbejegyzéssel összefüggéseben semmilyen jogorvoslati eljárást, vizsgálta az alapbejegyzés alapjául szolgáló, a cégbejegyzési eljárásban módosított alapszabály érvényességét, és az ezzel kapcsolatos megállapításai vezettek a változásbejegyzési eljárásban hozott érdemi döntésére. Megsértett jogszabályhelyként azon Ctv.-ben szereplő rendelkezéseket tüntette fel, amelyek az alapbejegyzéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre - így a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perre, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perre, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perre - vonatkoznak, illetve az ezen peres eljárásokkal összefüggő, a Gt. 12. § (3)-(5) bekezdéseiben írt szabályokat. Tény, hogy ezen jogorvoslati lehetőségek álltak rendelkezésre, illetve lehettek volna igénybe vehetők az arra jogosultak számára a cég alapbejegyzésével, vagy az annak alapjául szolgáló létesítő okirat teljes, vagy részleges érvénytelenségével összefüggésben, és ezek egyikével sem éltek.
[20] Jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát azonban a változásbejegyzési eljárás mint nemperes eljárás képezi, az abban hozott jogerős végzés állított jogszabálysértése az ezen eljárásra irányadó szabályok szerint ítélendő meg. A felülvizsgálati kérelemben előadott ok, miszerint az ítélőtábla a változásbejegyzési eljárás iratain túl olyan további okiratok, így az alapbejegyzés alapjául szolgáló, módosított alapszabály érvényességét, jogszabálynak megfelelőségét is vizsgálta, amelyre nem volt eljárási lehetősége, nem a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyek sérelmét jelenti. Azzal a másodfokú bíróság az elsőfokú végzésben is hivatkozott, a Ctv. 50. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 46. § (1) bekezdés rendelkezéseit sérthette meg, illetve a vizsgálat körének kiterjesztése az e rendelkezés szerint a változásbejegyzési eljárásban vizsgálható adatokon, okiratokon kívül eső alapszabályi rendelkezésre, a Ctv. 78. § (1) bekezdésének azon előírását sértheti, miszerint a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból nem indítható.
[21] Az rPp. 272. § (2) bekezdésében és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II.15.) PK véleményben írtak értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti.
[22] A törölt vezérigazgató a felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg az általa tartalmát tekintve előadott jogszabálysértéssel adekvát megsértett jogszabályhelyeket, ami a fentebb írtak szerint önmagában kizárta a felülvizsgálati eljárásban a hivatkozott jogszabálysértés érdemi vizsgálatát, a jogerős végzés jogszabálysértő jellegének megállapítását. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt, peres eljárásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések egyrészt nem koherensek az előadott jogszabálysértéssel, másrészt azokat a jogerős végzés nem sérti, nem sértheti, mert azokat az ítélőtábla nem alkalmazta és nem is kellett alkalmaznia.
[23] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős végzést az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[24] A cégnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel.[25] A végzés ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja zárja ki.
[26] A Kúria a végzését tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2021. április 27.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Bajnok István sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.366/2020.)