adozona.hu
BH 2021.8.230
BH 2021.8.230
A támogatási szerződéstől való elállást a Magyarország, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanság megállapítása és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség megszegése megalapozza [1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 319. § (3) bek., 320. § (1) bek., 4/2011. Korm. r. (Kr.) 123. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperesi jogelőd mint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) irányító hatósága a felperes - GOP-2011-2.1.1/M kódszámú, "Mikrovállalkozások fejlesztése" c. pályázati kiírásra 2012. december 5-én benyújtott - "Technológiai fejlesztés az N. Kft.-nél" c. pályázatát támogatásra alkalmasnak minősítette. A 2013. február 22-én kibocsátott támogatói okirat révén az alperesi jogelőd támogató szervezet képviseletében eljáró M. Zrt. mint közreműködő és a felperes mint kedvezményezett között ...
BH 2021.8.230 A támogatási szerződéstől való elállást a Magyarország, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanság megállapítása és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség megszegése megalapozza [1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bek., 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 319. § (3) bek., 320. § (1) bek., 4/2011. Korm. r. (Kr.) 123. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesi jogelőd mint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) irányító hatósága a felperes - GOP-2011-2.1.1/M kódszámú, "Mikrovállalkozások fejlesztése" c. pályázati kiírásra 2012. december 5-én benyújtott - "Technológiai fejlesztés az N. Kft.-nél" c. pályázatát támogatásra alkalmasnak minősítette. A 2013. február 22-én kibocsátott támogatói okirat révén az alperesi jogelőd támogató szervezet képviseletében eljáró M. Zrt. mint közreműködő és a felperes mint kedvezményezett között támogatási jogviszony jött létre.[2] A több ízben módosított támogatási okirat szerint a támogatási jogviszony tárgya a "Technológiai fejlesztés az N. Kft.-nél" c. projekt adatlap és annak mellékletében rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (85%) és a hazai központi költségvetési irányzatból (15%) vissza nem térítendő támogatás formájában történő utófinanszírozása (támogatói okirat 2. pont).
[3] A projekt fizikai befejezésének a beruházás utolsó elemének megvalósulása minősül. A záró beszámoló és a záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje a projekt fizikai befejezését követő nap, de legkésőbb 2014. március 31. A projekt akkor befejezett, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a támogatással létrehozott vagy beszerzett eszközt aktiválták és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott záróbeszámolóját, pénzügyi elszámolását (záró kifizetési igénylését) a közreműködő szervezet jóváhagyta és a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása, az igazolt támogatás felhasználásának megfelelő mértékben megtörtént. A projekt akkor lezárt, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült (kiterjedően a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra is erre irányuló vállalás esetén), s a kedvezményezett azok eredményeiről szóló záró projektfenntartási jelentését benyújtotta és azt a támogató jóváhagyta (támogatói okirat 3. pont).
[4] A projekt áfával számított összköltsége 15 237.000 forint volt. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 45%-a, de legfeljebb 6 856 650 forint, ebből 5 828 153 forint (85%) forrása az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja, 1 028 498 forint (15%) forrása Magyarország központi költségvetése (támogatói okirat 4. pont).
[5] A támogatói okirat részét képezte - egyebek mellett - az "Általános Szerződési Feltételek az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1., 2. és 3. prioritása keretében vissza nem térítendő támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási szerződésekhez" megnevezésű általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF).
[6] ÁSZF 7.1.3. a), b), e) pontjai értelmében a szerződés kedvezményezett általi megszegésének minősül, a) ha a kedvezményezett a szerződés, annak melléklete, vagy az ÁSZF teljesítésével összefüggésben keletkezett, jogszabályon vagy a szerződésen alapuló egyéb kötelezettségét megszegi, annak nem, vagy határidőben nem tesz eleget, így különösen ha a kedvezményezett a projekt támogathatósága szempontjából releváns körülményekben bekövetkezett változás folytán már nem felel meg a pályázati feltételeknek; b) ha a kedvezményezett nem tesz eleget, illetve határidőben nem tesz eleget a szerződésben, ÁSZF-ben vagy a jogszabályban foglalt tájékoztatási, bejelentési, nyilatkozattételi, információszolgáltatási és egyéb együttműködési kötelezettségének; e) ha a kedvezményezett a projekt fenntartási időszakára előírt kötelezettségét nem teljesíti.
[7] ÁSZF 7.2.2. pont szerint amennyiben a kedvezményezett a rá vonatkozó bármely jogszabályi, szerződéses vagy egyéb előírást megszegi, a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a szerződéstől elállni. Támogatói okirat esetében elálláson a támogatás odaítéléséről szóló döntés visszavonását kell érteni. Az elállás alapjául szolgáló ok lehet - egyebek mellett - az ÁSZF 7.1. pontjában írt szerződésszegés [a) pont]; a kedvezményezett ellen lefolytatott szabálytalansági eljárás eredménye [f) pont].
[8] A támogatói okirat részét képezi a Pályázati Felhívás is, melynek C.8. pontja rendelkezik a fenntartási kötelezettségről: "A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott […] információs technológiai fejlesztéseket […] a projekt befejezését követő harmadik évig az adott régióban fenntartja és üzemelteti", a részletes szabályokat illetően a GOP Részletes Pályázati Útmutató E.3. fejezetében foglaltak irányadóak.
[9] 2014. február 10-én a felperes a projektet fizikailag befejezte, 2014. március 31-én pedig a vissza nem térítendő támogatás érdekében az alperesi jogelődhöz benyújtotta záró beszámolóját és pénzügyi elszámolóját (záró kifizetési igénylését). A felperes a projekt keretében hardver- (laptopok, szerver stb.) és szoftvereszközök beszerzését valósította meg tevékenysége profiljának bővítése érdekében, a 6 856 650 forint pályázati összegből 1 020 600 forintot hardverekre és 5 836 050 forintot szoftverekre fordított.
[10] Az alperes a záró beszámoló és pénzügyi elszámolás (záró kifizetési kérelem) kapcsán két ízben - 2014. október 16-án és 2014. december 15-én - késedelmesen, hiánypótlást rendelt el, majd 2015. február 24-én rendkívüli helyszíni ellenőrzést folytatott a felperesnél. A helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve szerint a projekt megvalósulása befejeződött, a fizikai megvalósulás befejeződött, a műszaki megvalósulás és készültség 100%-os, a beszerzett hardverek és szoftverek az ellenőrzés időpontjában a megvalósítás helyszínén fellelhetők voltak és üzemszerűen működtek (II.4. pont). Továbbá, ami a szoftvereket illeti:
- A D. S. szoftver (vállalatirányítási szoftver) hat modulja közül kizárólag az áruforgalmi modul működik, a szoftvert kizárólag számlázásra használják. A felperes elmondta, hogy a rendszer további funkcióit folyamatosan fogják kihasználni.
- A K. St. szoftver (faipari gyártáshoz használt modellezési szoftver) kizárólag teszt üzemmódban működött, azt 2014. október 1. és 2015. február 23. között egyáltalán nem használták, a korábbi naplóállomány pedig nem volt fellelhető. A felperes elmondta, hogy a szoftver révén majd oktatást, továbbképzést kíván végezni az ügyfelek alkalmazottai számára. A helyszíni ellenőrök felhívták a kedvezményezett figyelmét, hogy a projekt keretében beszerzett hardver- és szoftvereszközöket más használatába vagy bérbe nem adhatja, azokat kizárólag saját alkalmazottai használhatják.
- A K. Se. szoftver nem lett telepítve.
[11] Az ellenőrzés lezárásához további többrétű hiánypótlás kerül előírásra. A jegyzőkönyvet a felperes aláírta, az "észrevétel, megjegyzés" rovatot üresen hagyva.
[12] 2015. május 6-án az alperesi jogelőd a következőkről tájékoztatta a felperest:
- Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) 83. § (7) bekezdés, illetve a 85. § (1) bekezdés a) pontja alapján szabálytalansági eljárást indított ellene. A támogatás kifizetését a szabálytalansági eljárás lezárásig felfüggesztette.
- A felperes megsértette az ÁSZF 7.1.3. a) pontját, valamint a Részletes Pályázati Útmutató B.3.1. pontját.
- A K. St. és K. Se. szoftvereket és azok futtatását biztosító munkaállomásokat a felperes bérbe vagy más használatába kívánta adni és nem rendelkezik olyan munkavállalóval, aki a szoftverek oktatását végezhetné. A szoftverekkel gazdasági tevékenységet nem végeznek, hasznosulásuk nem történt meg, a projekt működtetése, fenntartása és a projekt célja nem valósult meg.
[13] 2015. június 19-én az alperesi jogelőd a 2015. május 6-i tájékoztatását módosította, s a felperes által megsértett szerződéses rendelkezések körét így jelölte:
- ÁSZF 1. pont: "A kedvezményezett haladéktalanul, de a körülmény felmerülését követő legkésőbb 5 napon belül köteles jelenteni a közreműködő szervezetnek minden olyan körülményt, amely a projekt megvalósítását, a támogatás céljának elérését veszélyezteti, ha a projekt megvalósítása részben vagy egészben meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a projekt adatlapban, illetve jelen szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, illetve ennek bekövetkezte fenyeget."
- ÁSZF 7.1.1. pont: "A szerződés kedvezményezett általi megszegésének minősül, ha a kedvezményezett a támogatást jogszabálysértő vagy szerződésellenes módon, nem rendeltetésszerűen, illetve nem a projekt céljának megvalósítására használja fel."
- ÁSZF 7.1.3. a) pont: "A szerződés kedvezményezett általi megszegésének minősül, ha a kedvezményezett a projekt támogathatósága szempontjából releváns körülményekben bekövetkezett változás folytán már nem felel meg a pályázati feltételeknek".
- ÁSZF 7.2.2. i) pont: Az elállás alapjául szolgáló ok, ha a kedvezményezett a beruházással létrehozott vagyont a támogatási jogviszony ideje alatt, a fenntartási időszak végéig a támogató előzetes jóváhagyása hiányában […] bérbe vagy más használatába adja.
- Pályázati Felhívás C.8. pont: "A pályázónak vállalnia kell, hogy […] a támogatott beruházással létrehozott információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 3. évig az adott régióban fenntartja és üzemelteti."
- Pályázati Felhívás C.9. d): "Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, akkor a pályázat nincs összhangban a pályázati kiírás célkitűzéseivel, ezért elutasításra kerülhet."
- Pályázati Felhívás C.9. f): "A kedvezményezett a beruházással létrehozott vagyon […], bérbe vagy más használatába csak adott feltételek mellett adhatja.
[14] 2015. július 31-én az alperesi jogelőd a szabálytalansági eljárást "szabálytalanság történt" megállapítással lezárta, a döntéssel szemben előterjesztett felperesi jogorvoslati kérelem elkésettség okán való érdemi vizsgálat nélküli elutasítását követően - 2015. október 27-én - a támogatói okiratot visszavonta. Felperesi szerződésszegésként az ÁSZF 7.1.3. a), b), e) pontjait, a szerződésszegésre alkalmazott jogkövetkezmény (elállás) alapjául pedig az ÁSZF 7.2.2. a) és f) pontjait jelölte.
Rögzítette, hogy a szabálytalansági eljárás során megállapításra került a támogatott projekt szabálytalansága, mert a felperes "a projekt keretében beszerzett szoftvereket és azok futtatását bérbe vagy más használatába kívánja adni, azokkal gazdasági tevékenységet nem végzett, hasznosulásuk nem történt meg, így a projekt működtetése, fenntartása, és a projekt célja nem valósult meg". A határozatában hivatkozott a Pályázati Felhívás "Fenntartási kötelezettség"-ről szóló C.8. pontjára.
[15] Az alperesi jogelőd a 6 856 650 forint támogatási összeget nem fizette meg a felperes részére.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[16] A felperes kereseti kérelmében a szerződés teljesítése jogcímén 6 856 650 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.[17] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[18] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes elállása nem volt jogszerű, mert a 2015. október 27-i határozat szerinti elállás egyik oka valótlan, másik oka pedig nem létező szerződéses rendelkezés megszegése volt. A helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve nem bizonyítja, hogy a felperes a szoftvereket ténylegesen más használatába kívánta adni és a támogatói okirat nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely szerint a projekt által beszerzett eszközök mindegyikének működnie kell a helyszíni ellenőrzés időpontjában. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a támogatás kifizetése a záró beszámoló benyújtásával megkezdődött ugyan, de az elállás miatt nem zárult le a folyamat. Az a polgári per keretében nem vizsgálható, hogy a felperes a hiánypótlási felhívásokban foglaltakat teljesítette-e, az alperes a Kr. 59. § (2) és (3) bekezdésének megfelelően járt-e el, így miután a hiánypótlás kapcsán hozott alperesi jogelődi döntés csak a döntés elleni fórumrendszerben támadható, így az elállás jogszerűtlenségétől függetlenül az érvényesített jogból nem vezethető le, hogy a felperest ilyen körülmények között is megilleti a támogatás kifizetése követelésének joga.[19] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő jogi indokolással - helybenhagyta.
[20] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi jogelődöt az ÁSZF 7.2.2. a) és b) pontjai alapján megillette a szerződéstől való elállás joga, ezt a jogát gyakorolta és az elállása jogszerű volt, mert a felperes szerződést szegett, illetve a vele szemben lefolytatott szabálytalansági eljárás - hiánypótlást követően is - "szabálytalanság történt" megállapítással zárult. Az elállás következménye a szerződés felbontása, így megszűnt szerződésre teljesítési igény nem alapítható.
[21] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az elállás jogszerűsége szükségtelenné teszi az abban a kérdésben történő állásfoglalást, hogy az alperesi jogelőd hiánypótlási felhívási késedelme eredményezhette-e automatikusan a felperes támogatásra való feltétlen jogosultságát. Megjegyezte, hogy az alperes késedelmének jogkövetkezményére a felperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott. Mindezek mellett a másodfokú bíróság a teljesség kedvéért rögzítette, hogy ha az elállás nem bizonyult volna alaposnak, ez sem mentette volna fel a felperest azon saját tényállításának bizonyítása alól, hogy a vállalt kötelezettségeit határidőre, ténylegesen és maradéktalanul teljesítette. Ezt a felperes nem bizonyította, amiből ugyancsak a kereset elutasítása következett volna.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Harmadlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.[31] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[32] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[33] A Kúria - a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[34] A peres felek közötti jogviszony összetett természetű több vonatkozásban is. A támogatási szerződéssel létrehozott atipikus jogviszonyban vegyülnek a közjogi és magánjogi elemek. A támogatás odaítélésére és felhasználása szabályosságának ellenőrzésére inkább a közjogi elemek, míg a megkötött szerződés alapján nyújtott szolgáltatások értékelésére, a teljesítés szerződésszerűségének megítélésére túlnyomó részben a magánjog szabályai dominálnak.
[35] A jogviszony közjogi jellegű elemei közül kiemelendő, hogy a GOP program keretében nyújtott támogatások esetén a jogviszonyban irányadók a pályázati felhívásban (kiírásban) és a támogató okiratban foglaltak is. A magánjogi sajátosságok között nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a peres felek közötti jogviszony részévé vált ÁSZF valamennyi rendelkezése is irányadó a felek teljesítésének megítélése körében.
[36] A peres felek közötti atipikus jogviszony sajátossága továbbá, hogy a Kr. mellett a jogviszonyra irányadók azok az uniós jogforrások is, amelyek a támogatás 85%-ának folyósítása tekintetében közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi normákat jelentenek. Ennek megfelelően értékelendő, hogy a Kr. az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében - egyebek mellett - az alábbi jogforrások végrehajtását is célozta: a Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; a Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról.
[37] Ebből a sajátosságból következik, hogy miután a jogviszonyra irányadó magyar jogszabály (Kr.) az uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, a nemzeti jog szabályait és fogalmait az uniós jogi rendelkezésekre és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) gyakorlatára figyelemmel kell értelmezni (Kúria Pfv.V.20.231/2018/11., közzétéve: BH 2019.304.I.).
[38] A Bíróság több döntésében rögzítette, hogy az Unió az alapokból csak olyan intézkedéseket hivatott finanszírozni, amelyeket az uniós jognak és az uniós jog végrehajtását szolgáló nemzeti jognak teljes mértékben megfelelően hajtanak végre (2017. december 6-i Compania Naţională de Autostrăzi Ői Drumuri Naţionale din România ítélet, C-408/16, ECLI:EU:C:2017:940., 54. és 56. pontok és az itt hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
[39] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott támogatások tekintetében a releváns uniós jogforrások kifejezetten felhatalmazzák a tagállamokat a feltárt egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalanság esetén a szükséges pénzügyi korrekció elvégzésére, amely az operatív programnak nyújtott közpénzből való hozzájárulás részben vagy egészben történő törlését jelenti. A Bíróság következetes gyakorlata szerint a tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek a végrehajtásuk teljes időtartama alatt összhangban legyenek mind az uniós, mind a nemzeti szinten alkalmazandó szabályok összességével [2016. május 26-i Judeţul Neamţ ítélet, C-260/14, ECLI:EU:C:2016:360, 38-46. pontok, 2016. július 14-i Wrocław - Miasto na prawach powiatu ítélet, C-406/14, ECLI:EU:C:2016:562, 43. pont, 2017. december 6-i Compania Naţională de Autostrăzi Ői Drumuri Naţionale din România ítélet, C-408/16, ECLI:EU:C:2017:940, 55., 64. pontok].
[40] Ennek megfelelően a szabálytalanság kérdésének központi jelentősége volt a peres felek közötti jogviszony megítélése tekintetében. A Bíróság értelmező gyakorlatával megerősítetten a releváns uniós és a magyar jogforrások alapján a szabálytalanság annak megállapítását jelenti, hogy a támogatás kedvezményezettje megsértette a jogviszonyban rá irányadó (hazai és uniós) jogszabályok előírásait, ez pedig azért eredményezi polgári jogi jogkövetkezmények levonását, mert ennek hiányában Magyarország és az Európai Unió pénzügyi érdekei sérülnek illetve sérülhetnek. Pénzügyi érdeksérelem alatt azt is kell érteni egy részben uniós alapból, részben magyar támogatással megvalósult finanszírozás esetén, hogy indokolatlan költség felmerülése terheli az Európai Unió és Magyarország általános költségvetését.
[41] Helyes kiindulópontja volt a másodfokú bíróságnak, hogy miután a felperes ellen indult szabálytalansági eljárásban "szabálytalanság történt" megállapítás tételére került sor, a felperes pedig önhibájából nem merítette ki a lehetséges közigazgatási jogorvoslati lehetőséget, így a polgári perben nem vizsgálható felül e megállapítás. A szabálytalanság pedig önmagában is súlyos érdeksérelmet jelent, ezért utófinanszírozott projekt esetén indokolt az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekei védelme érdekében erre alapítottan olyan jogkövetkezményt fűzni a szabálytalansághoz, ami a célnak nem megfelelő támogatás folyósítását megakadályozza.
[42] A peres felek közötti polgári perben arról a kérdésről kellett dönteni, hogy jogszerű-e az alperes elállása, aminek az alapját a szabálytalanságon kívül a felperes szerződésszegése jelentette.
[43] Ebben a kérdésben a felmerült bizonyítékok mérlegelése útján lehetett állást foglalni. Arra helyesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv tartalmaz félreérthető megállapításokat a felperesi teljesítés megtörténtére (a nyomtatvány első felében a teljesítés 100%-os megtörténtére utaló megállapítások vannak), ugyanakkor a felmerült bizonyítékok összességében való értékelésével, mérlegeléssel kellett dönteni [Pp. 206. § (1) bekezdés] abban a kérdésben, hogy a felperes maradéktalanul teljesítette-e a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ebben a körben nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben az alperesi felülvizsgálati ellenkérelem érvelésének alapjául is szolgáló azon nyilatkozatok is szerepelnek, amelyek szerint a szoftverek tekintetében jelentős teljesítési hiányosságok állapíthatók meg, ugyanis a D. S. szoftver 6 modulja közül csupán egy működik, a K. St. szoftver kizárólag teszt üzemmódban működik, és a K. Se. szoftver nem lett telepítve.
[44] A bizonyítékok között helyesen tulajdonított jelentőséget a másodfokú bíróság annak is, hogy mi volt a pályázat célja, ami kétséget kizáró módon megállapítható a pályázati dokumentációból. Ez a pályázati cél (a felperesi mikrovállalkozás technológiai fejlesztése) pedig részben vagy egyáltalán nem működő szoftverekkel, pusztán a hardvereszközök beszerzésével nem teljesíthető, különös figyelemmel arra is, hogy a pályázónak arra vonatkozóan már a pályázatban kötelezettséget kellett vállalnia, hogy a támogatott beruházással létrehozott információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 3. évig az adott régióban fenntartja és üzemelteti (Pályázati Felhívás C.8. pont)
[45] A másodfokú bíróság az okirati bizonyítékokból, a felek e körben tett írásbeli és szóbeli nyilatkozataiból és a támogatás céljából helyesen vezette le, hogy a felperesi teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükség volt arra, hogy a szoftverek is működjenek, miután pedig ez nem vitatottan nem történt meg, a felperes sem a helyszíni ellenőrzés időpontjában, sem az azt követő hiánypótlások során, sem pedig a perben nem bizonyította, hogy a szoftverek szabályszerű működését biztosította, ebből pedig okszerűen vonta le a másodfokú bíróság azt a következtetést, hogy nem valósult meg a támogatás célja.
[46] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. § (1) bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nem kerülhet sor (BH 2012.179.). A fentebb kifejtettek értelmében a perbeli esetben a bíróság a bizonyítékokat - köztük a felek nyilatkozatait - a maguk összességében, helyesen értékelte, a felülvizsgálati kérelemben írt iratellenes megállapítások és a logika szabályait sértő okszerűtlen következtetések abban nem találhatók, ezért a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 163. § (2) bekezdését és 206. § (1) bekezdését.
[47] A másodfokú bíróság a felmerült bizonyítékok alapján helyesen értékelte, hogy miután a felperes a szoftverek üzemszerű működését nem biztosította, így megszegte a szerződést [ÁSZF 7.1.3. a) és b) pontokat], és a vele szemben lefolytatott szabálytalansági eljárás - hiánypótlást követően is - "szabálytalanság történt" megállapítással zárult, ezért az alperes jogszerűen gyakorolta az ÁSZF 7.2.2. a) és f) pontok alapján őt megillető elállás jogát. A jogszerű elállás [Ptk. 319. § (3) bekezdés] jogi következménye a szerződés felbontása [Ptk. 320. § (1) bekezdés]. A szerződés megszűnése esetén pedig a megszűnt szerződésből nem érvényesíthetők a szerződés teljesítésére irányuló igények, ezért helyesen döntött a bíróság a felperes keresetének elutasításáról.
[48] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy miután az elállás jogszerűsége megállapítható, szükségtelen a felperes jogszerűtlen elállásra alapított érveinek vizsgálata. E helyes megállapításra tekintettel a jogerős ítélet azon okból sem jogszabálysértő, hogy az alperes hiánypótlási felhívásainak késedelmével kapcsolatos felperesi érveket nem fogadta el a bíróság. A felülvizsgálati kérelem minden további hivatkozása ezért irreleváns, miután a másodfokú ítélet olyan megjegyzéseire vonatkozik, amelyek nem a jogszerű elállás esetére irányadók.
[49] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 20.165/2021/5.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
í t é l e t e
Az ügy száma: Pfv.V.20.165/2021/5.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró
Dr. Cseh Attila bíró
A felperes: N. Kft.
A felperes képviselője: Greskovics Ügyvédi Iroda
Az alperes: … Minisztérium
Az alperes képviselője: Dr. S. Z. kamarai jogtanácsos
A per tárgya: Szerződés teljesítése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.633.325/2020/9.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.86.638/2020/2.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 150.000 (százötven-ezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesi jogelőd mint egy operatív program irányító hatósága a felperes pályázati kiírásra 2012. december 5-én benyújtott pályázatát támogatásra alkalmasnak minősítette. A 2013. február 22-én kibocsátott támogatói okirat révén az alperesi jogelőd támogató szervezet képviseletében eljáró M. Zrt. mint közreműködő és a felperes mint kedvezményezett között támogatási jogviszony jött létre.[2] A több ízben módosított támogatási okirat szerint a támogatási jogviszony tárgya a "Technológiai fejlesztés az N. Kft-nél" c. projekt adatlap és annak mellékletében rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (85%) és a hazai központi költségvetési irányzatból (15%) vissza nem térítendő támogatás formájában történő utófinanszírozása (támogatói okirat 2. pont).
[3] A projekt fizikai befejezésének a beruházás utolsó elemének megvalósulása minősül. A záró beszámoló és a záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje a projekt fizikai befejezését követő nap, de legkésőbb 2014. március 31. A projekt akkor befejezett, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a támogatással létrehozott vagy beszerzett eszközt aktiválták és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott záróbeszámolóját, pénzügyi elszámolását (záró kifizetési igénylését) a közreműködő szervezet jóváhagyta és a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása, az igazolt támogatás felhasználásának megfelelő mértékben megtörtént. A projekt akkor lezárt, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült (kiterjedően a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra is erre irányuló vállalás esetén), s a kedvezményezett azok eredményeiről szóló záró projekt-fenntartási jelentését benyújtotta és azt a támogató jóváhagyta (támogatói okirat 3. pont).
[4] A projekt áfával számított összköltsége 15.237.000 forint volt. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 45 %-a, de legfeljebb 6.856.650 forint, ebből 5.828.153 forint (85%) forrása az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja, 1.028.498 forint (15%) forrása Magyarország központi költségvetése (támogatói okirat 4. pont).
[5] A támogatói okirat részét képezte - egyebek mellett - az "Általános Szerződési Feltételek az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1., 2., és 3. prioritása keretében vissza nem térítendő támogatásban részesített kedvezményezettekkel kötendő támogatási szerződésekhez" megnevezésű általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF).
[6] ÁSZF 7.1.3. a), b), e) pontjai értelmében a szerződés kedvezményezett általi megszegésének minősül, a) ha a kedvezményezett a szerződés, annak melléklete, vagy az ÁSZF teljesítésével összefüggésben keletkezett, jogszabályon vagy a szerződésen alapuló egyéb kötelezettségét megszegi, annak nem, vagy határidőben nem tesz eleget, így különösen ha a kedvezményezett a projekt támogathatósága szempontjából releváns körülményekben bekövetkeztet változás folytán már nem felel meg a pályázati feltételeknek; b) ha a kedvezményezett nem tesz eleget, illetve határidőben nem tesz eleget a szerződésben, ÁSZF-ben vagy a jogszabályban foglalt tájékoztatási, bejelentési, nyilatkozattételi, információszolgáltatási és egyéb együttműködési kötelezettségének; e) ha a kedvezményezett a projekt fenntartási időszakára előírt kötelezettségét nem teljesíti.
[7] ÁSZF 7.2.2. pont szerint amennyiben a kedvezményezett a rá vonatkozó bármely jogszabályi, szerződéses vagy egyéb előírást megszegi, a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a szerződéstől elállni. Támogatói okirat esetében elálláson a támogatás odaítéléséről szóló döntés visszavonását kell érteni. Az elállás alapjául szolgáló ok lehet - egyebek mellett - az ÁSZF 7.1. pontjában írt szerződésszegés (a) pont); a kedvezményezett ellen lefolytatott szabálytalansági eljárás eredménye (f) pont).
[8] A támogatói okirat részét képezi a Pályázati Felhívás is, melynek C.8. pontja rendelkezik a fenntartási kötelezettségről: "A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatott beruházással létrehozott (…) információs technológiai fejlesztéseket (…) a projekt befejezését követő harmadik évig az adott régióban fenntartja és üzemelteti", a részletes szabályokat illetően a GOP Részletes Pályázati Útmutató E.3. fejezetében foglaltak irányadóak.
[9] 2014. február 10-én a felperes a projektet fizikailag befejezte, 2014. március 31-én pedig a vissza nem térítendő támogatás érdekében az alperesi jogelődhöz benyújtotta záró beszámolóját és pénzügyi elszámolóját (záró kifizetési igénylését). A felperes a projekt keretében hardver (laptopok, szerver, stb.) és szoftver eszközök beszerzését valósította meg tevékenysége profiljának bővítése érdekében, a 6.856.650 forint pályázati összegből 1.020.600 forintot hardverekre és 5.836.050 forintot szoftverekre fordított.
[10] Az alperes a záró beszámoló és pénzügyi elszámolás (záró kifizetési kérelem) kapcsán két ízben - 2014. október 16-án és 2014. december 15-én - késedelmesen, hiánypótlást rendelt el, majd 2015. február 24-én rendkívüli helyszíni ellenőrzést folytatott a felperesnél. A helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve szerint a projekt megvalósulása befejeződött, a fizikai megvalósulás befejeződött, a műszaki megvalósulás és készültség 100 %-os, a beszerzett hardverek és szoftverek az ellenőrzés időpontjában a megvalósítás helyszínén fellelhetők voltak és üzemszerűen működtek (II.4. pont). Továbbá, ami a szoftvereket illeti:
- A D. S. szoftver (vállalatirányítási szoftver) hat modulja közül kizárólag az áruforgalmi modul működik, a szoftvert kizárólag számlázásra használják. A felperes elmondta, hogy a rendszer további funkcióit folyamatosan fogják kihasználni.
- A K. St. szoftver (faipari gyártáshoz használt modellezési szoftver) kizárólag teszt üzemmódban működött, azt 2014. október 1. és 2015. február 23. között egyáltalán nem használták, a korábbi naplóállomány pedig nem volt fellelhető. A felperes elmondta, hogy a szoftver révén majd oktatást, továbbképzést kíván végezni az ügyfelek alkalmazottai számára. A helyszíni ellenőrök felhívták a kedvezményezett figyelmét, hogy a projekt keretében beszerzett hardver és szoftver eszközöket más használatába vagy bérbe nem adhatja, azokat kizárólag saját alkalmazottai használhatják.
- A K. Se. szoftver nem lett telepítve.
[11] Az ellenőrzés lezárásához további többrétű hiánypótlás kerül előírásra. A jegyzőkönyvet a felperes aláírta, az "észrevétel, megjegyzés" rovatot üresen hagyva.
[12] 2015. május 6-án az alperesi jogelőd a következőkről tájékoztatta a felperest:
- Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) 83. § (7) bekezdés, illetve a 85. § (1) bekezdés a) pontja alapján szabálytalansági eljárást indított ellene. A támogatás kifizetését a szabálytalansági eljárás lezárásig felfüggesztette.
- A felperes megsértette az ÁSZF 7.1.3. a) pontját, valamint a Részletes Pályázati Útmutató B.3.1. pontját.
- A K. St. és K. S. szoftvereket és azok futtatását biztosító munkaállomásokat a felperes bérbe vagy más használatába kívánta adni és nem rendelkezik olyan munkavállalóval, aki a szoftverek oktatását végezhetné. A szoftverekkel gazdasági tevékenységet nem végeznek, hasznosulásuk nem történt meg, a projekt működtetése, fenntartása és a projekt célja nem valósult meg.
[13] 2015. június 19-én az alperesi jogelőd a 2015. május 6-i tájékoztatását módosította, s a felperes által megsértett szerződéses rendelkezések körét így jelölte:
- ÁSZF 1. pont: "A kedvezményezett haladéktalanul, de a körülmény felmerülését követő legkésőbb 5 napon belül köteles jelenteni a közreműködő szervezetnek minden olyan körülményt, amely a projekt megvalósítását, a támogatás céljának elérését veszélyezteti, ha a projekt megvalósítása részben vagy egészben meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a projekt adatlapban, illetve jelen szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, illetve ennek bekövetkezte fenyeget."
- ÁSZF 7.1.1. pont: "A szerződés kedvezményezett általi megszegésének minősül, ha a kedvezményezett a támogatást jogszabálysértő vagy szerződésellenes módon, nem rendeltetésszerűen, illetve nem a projekt céljának megvalósítására használja fel."
- ÁSZF 7.1.3. a) pont: "A szerződés kedvezményezett általi megszegésének minősül, ha a kedvezményezett a projekt támogathatósága szempontjából releváns körülményekben bekövetkezett változás folytán már nem felel meg a pályázati feltételeknek".
- ÁSZF 7.2.2. i) pont: Az elállás alapjául szolgáló ok, ha a kedvezményezett a beruházással létrehozott vagyont a támogatási jogviszony ideje alatt, a fenntartási időszak végéig a támogató előzetes jóváhagyása hiányában (…) bérbe vagy más használatába adja.
- Pályázati Felhívás C.8. pont: "A pályázónak vállalnia kell, hogy (…) a támogatott beruházással létrehozott információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 3. évig az adott régióban fenntartja és üzemelteti."
- Pályázati Felhívás C.9. d): "Ha a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, akkor a pályázat nincs összhangban a pályázati kiírás célkitűzéseivel, ezért elutasításra kerülhet."
- Pályázati Felhívás C.9. f): "A kedvezményezett a beruházással létrehozott vagyon (…) bérbe vagy más használatába csak adott feltételek mellett adhatja.
[14] 2015. július 31-én az alperesi jogelőd a szabálytalansági eljárást "szabálytalanság történt" megállapítással lezárta, a döntéssel szemben előterjesztett felperesi jogorvoslati kérelem elkésettség okán való érdemi vizsgálat nélküli elutasítását követően - 2015. október 27-én - a támogatói okiratot visszavonta. Felperesi szerződésszegésként az ÁSZF 7.1.3. a), b), e) pontjait, a szerződésszegésre alkalmazott jogkövetkezmény (elállás) alapjául pedig az ÁSZF 7.2.2. a) és f) pontjait jelölte.
Rögzítette, hogy a szabálytalansági eljárás során megállapításra került a támogatott projekt szabálytalansága, mert a felperes "a projekt keretében beszerzett szoftvereket és azok futtatását bérbe vagy más használatába kívánja adni, azokkal gazdasági tevékenységet nem végzett, hasznosulásuk nem történt meg, így a projekt működtetése, fenntartása, és a projekt célja nem valósult meg". A határozatában hivatkozott a Pályázati Felhívás "Fenntartási kötelezettség"-ről szóló C.8. pontjára.
[15] Az alperesi jogelőd a 6.856.650 forint támogatási összeget nem fizette meg a felperes részére.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[16] A felperes kereseti kérelmében a szerződés teljesítése jogcímén 6.856.650 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.[17] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[18] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes elállása nem volt jogszerű, mert a 2015. október 27-i határozat szerinti elállás egyik oka valótlan, másik oka pedig nem létező szerződéses rendelkezés megszegése volt. A helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve nem bizonyítja, hogy a felperes a szoftvereket ténylegesen más használatába kívánta adni és a támogatói okirat nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely szerint a projekt által beszerzett eszközök mindegyikének működnie kell a helyszíni ellenőrzés időpontjában. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a támogatás kifizetése a záró beszámoló benyújtásával megkezdődött ugyan, de az elállás miatt nem zárult le a folyamat. Az a polgári per keretében nem vizsgálható, hogy a felperes a hiánypótlási felhívásokban foglaltakat teljesítette-e, az alperes a Kr. 59. § (2) és (3) bekezdésének megfelelően járt-e el, így miután a hiánypótlás kapcsán hozott alperesi jogelődi döntés csak a döntés elleni fórumrendszerben támadható, így az elállás jogszerűtlenségétől függetlenül az érvényesített jogból nem vezethető le, hogy a felperest ilyen körülmények között is megilleti a támogatás kifizetése követelésének joga.[19] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő jogi indokolással - helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes részére 185.000 forint másodfokú perköltség, valamint az állam javára 8000 forint csatlakozó fellebbezési eljárási illeték megfizetésére.
[20] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi jogelődöt az ÁSZF 7.2.2. a) és b) pontjai alapján megillette a szerződéstől való elállás joga, ezt a jogát gyakorolta és az elállása jogszerű volt, mert a felperes szerződést szegett, illetve a vele szemben lefolytatott szabálytalansági eljárás - hiánypótlást követően is - "szabálytalanság történt" megállapítással zárult. Az elállás következménye a szerződés felbontása, így megszűnt szerződésre teljesítési igény nem alapítható.
[21] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az elállás jogszerűsége szükségtelenné teszi az abban a kérdésben történő állásfoglalást, hogy az alperesi jogelőd hiánypótlási felhívási késedelme eredményezhette-e automatikusan a felperes támogatásra való feltétlen jogosultságát. Megjegyezte, hogy az alperes késedelmének jogkövetkezményére a felperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott. Mindezek mellett a másodfokú bíróság a teljesség kedvéért rögzítette, hogy ha az elállás nem bizonyult volna alaposnak ez sem mentette volna fel a felperest azon saját tényállításának bizonyítása alól, hogy a vállalt kötelezettségeit határidőre, ténylegesen és maradéktalanul teljesítette. Ezt a felperes nem bizonyította, amiből ugyancsak a kereset elutasítása következett volna.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Harmadlagosan a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.[23] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte, hogy a jogerős ítélet sérti az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. § (3) bekezdésének utolsó mondatát, 163. § (2) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, valamint az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. § (1) bekezdését, 298. § a) pontját, 300. § (1) bekezdését, 319. § (3) bekezdését, 320. § (1) bekezdését, valamint a Kr. 59. § (2) és (3) bekezdését és 60. § (1) bekezdését.
[24] Szerinte tévesen állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy a technológiai fejlesztést célzó pályázat ne érte volna el a támogató okirat szerinti célját. A projekt célja technológiai fejlesztés volt, ami megvalósult, az ezzel ellentétes megállapítások iratellenesek. A pályázati kiírás nem tartalmazza feltételként a termelő tevékenységet a projekt megvalósulása során, így az alperes értelemszerűen nem is szankcionálhatta ennek vélt elmaradását. Az a körülmény pedig fel sem merült, hogy bizonyítania kellett volna a per időtartamára vonatkozóan a hardverek és a szoftverek működését, ilyen bizonyítási teher nem is került kiosztásra, ezért a terhére ez a bizonyítatlanság nem értékelhető. Mindezek alapján a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését, és a Ptk. 320. § (1) bekezdését és 319. § (3) bekezdését.
[25] A felperes felülvizsgálati érvelése értelmében a szoftverek ellenőrzéskori működését az alperes sem vitatta, és ezt a tényt a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve is rögzíti. A másodfokú bíróság e körben a felek egyező előadását figyelmen kívül hagyta, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp. 163. § (2) bekezdését és 206. § (1) bekezdését.
[26] Kifogásolta azt is, hogy a másodfokú bíróság úgy állapította meg az ÁSZF 7.1.3. a) és b) pontjára hivatkozással a szerződésszegést, hogy arról érdemi alperesi tényközlés nem volt a perben, amely ebből következően bizonyítást sem nyerhetett, így erre tekintettel a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését.
[27] A másodfokú bíróság azon megállapításával összefüggésben, amely szerint az elállás jogszerűsége szükségtelenné tette az abban a kérdésben történő állásfoglalást, hogy az alperesi jogelőd hiánypótlási felhívási késedelme eredményezhette-e automatikusan a felperes támogatásra való feltétlen jogosultságát, a felperes felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a másodfokú bíróság ítéletének ezen indokolása sérti a Pp. 163. § (2) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, a Ptk. 277. § (1) bekezdését, 298. § a) pontját, 300. § (1) bekezdését, valamint a Kr. 59. § (2) és (3) bekezdését és 60. § (1) bekezdését.
[28] E körben kifogásolta azt is, hogy a fenti körülményeket már a keresetlevelében rögzítette, így az első- és másodfokú bíróság jogszabálysértő módon nem vizsgálta az erre történt hivatkozását, holott a Kr. 59. § (2) és (3) bekezdésében rögzített 45 napos teljesítési határidő eredménytelenül eltelt, amelyre figyelemmel az alperes késedelembe esett. Az alperesi késedelmet követően a Ptk. 300. § (1) bekezdésében rögzítettek szerint is követelheti a teljesítést és a késedelmi kamatot. Miután a perben bizonyította, hogy az alperesi elállás jogellenes volt, ezt követően a másodfokú bíróságnak csupán azt a tényt kellett volna vizsgálnia, hogy a kifizetési határidő eltelt-e, miután pedig nem erre került sor, ezért a jogerős ítélet sérti a Pp. 163. § (2) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, a Ptk. 277. § (1) bekezdését, 298. § a) pontját, a Ptk. 300. § (1) bekezdését, valamint a Kr. 59. § (2) és (3) bekezdését, valamint 60. § (1) bekezdését.
[29] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet [41] pontjában kifejtettekkel összefüggésben arra mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási terhet a Pp. 3. § (3) bekezdésére és 164. § (1) bekezdésére hivatkozással kiosztotta, nem tekintette bizonyítandó ténynek, hogy követelheti-e egyáltalán az alperestől a 6.856.650 forint összegű támogatási összeg kifizetését.
[30] Szerinte bizonyította mindazokat a tényeket, amelyeket az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntése szempontjából lényegesnek ítélt meg. Állította, hogy a sikeres felperesi és a sikertelen alperesi bizonyítás ellenére helytelen következtetéseket vont le az elsőfokú bíróság, e jogszabálysértést pedig a másodfokú bíróság nem értékelte, ezért az elsőfokú ítélet helyben hagyásával a másodfokú bíróság is jogszabálysértést követett el, megsértette a Pp. 3. § (3) bekezdés utolsó mondatát, valamint a Pp. 164. § (1) bekezdését és 206. § (1) bekezdését.
[31] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[32] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[33] A Kúria - a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[34] A peres felek közötti jogviszony összetett természetű több vonatkozásban is. A támogatási szerződéssel létrehozott atipikus jogviszonyban vegyülnek a közjogi és magánjogi elemek. A támogatás odaítélésére és felhasználása szabályosságának ellenőrzésére inkább a közjogi elemek, míg a megkötött szerződés alapján nyújtott szolgáltatások értékelésére, a teljesítés szerződésszerűségének megítélésére túlnyomó részben a magánjog szabályai dominálnak.
[35] A jogviszony közjogi jellegű elemei közül kiemelendő, hogy a program keretében nyújtott támogatások esetén a jogviszonyban irányadók a pályázati felhívásban (kiírásban) és a támogató okiratban foglaltak is. A magánjogi sajátosságok között nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a peres felek közötti jogviszony részévé vált ÁSZF valamennyi rendelkezése is irányadó a felek teljesítésének megítélése körében.
[36] A peres felek közötti atipikus jogviszony sajátossága továbbá, hogy a Kr. mellett a jogviszonyra irányadók azok az uniós jogforrások is, amelyek a támogatás 85 %-ának folyósítása tekintetében közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi normákat jelentenek. Ennek megfelelően értékelendő, hogy a Kr. az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében - egyebek mellett - az alábbi jogforrások végrehajtását is célozta: a Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; a Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról.
[37] Ebből a sajátosságból következik, hogy miután a jogviszonyra irányadó magyar jogszabály (Kr.) az uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, a nemzeti jog szabályait és fogalmait az uniós jogi rendelkezésekre és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) gyakorlatára figyelemmel kell értelmezni (Kúria Pfv.V.20.231/2018/11., közzétéve: BH2019.304.I.).
[38] A Bíróság több döntésében rögzítette, hogy az Unió az alapokból csak olyan intézkedéseket hivatott finanszírozni, amelyeket az uniós jognak és az uniós jog végrehajtását szolgáló nemzeti jognak teljes mértékben megfelelően hajtanak végre (2017. december 6-i Compania Naţională de Autostrăzi Ői Drumuri Naţionale din România ítélet, C-408/16, ECLI:EU:C:2017:940., 54. és 56. pontok és az itt hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
[39] Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott támogatások tekintetében a releváns uniós jogforrások kifejezetten felhatalmazzák a tagállamokat a feltárt egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalanság esetén a szükséges pénzügyi korrekció elvégzésére, amely az operatív programnak nyújtott közpénzből való hozzájárulás részben vagy egészben történő törlését jelenti. A Bíróság következetes gyakorlata szerint a tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek a végrehajtásuk teljes időtartama alatt összhangban legyenek mind az uniós, mind a nemzeti szinten alkalmazandó szabályok összességével [2016. május 26-i Judeţul Neamţ ítélet, C-260/14, ECLI:EU:C:2016:360, 38-46. pontok, 2016. július 14-i Wrocław - Miasto na prawach powiatu ítélet, C-406/14, ECLI:EU:C:2016:562, 43. pont, 2017. december 6-i Compania Naţională de Autostrăzi Ői Drumuri Naţionale din România ítélet, C-408/16, ECLI:EU:C:2017:940, 55., 64. pontok].
[40] Ennek megfelelően a szabálytalanság kérdésének központi jelentősége volt a peres felek közötti jogviszony megítélése tekintetében. A Bíróság értelmező gyakorlatával megerősítetten a releváns uniós és a magyar jogforrások alapján a szabálytalanság annak megállapítását jelenti, hogy a támogatás kedvezményezettje megsértette a jogviszonyban rá irányadó (hazai és uniós) jogszabályok előírásait, ez pedig aztért eredményezi polgári jogi jogkövetkezmények levonását, mert ennek hiányában Magyarország és az Európai Unió pénzügyi érdekei sérülnek illetve sérülhetnek. Pénzügyi érdeksérelem alatt azt is kell érteni egy részben uniós alapból, részben magyar támogatással megvalósult finanszírozás esetén, hogy indokolatlan költség felmerülése terheli az Európai Unió és Magyarország általános költségvetését.
[41] Helyes kiindulópontja volt a másodfokú bíróságnak, hogy miután a felperes ellen indult szabálytalansági eljárásban "szabálytalanság történt" megállapítás tételére került sor, a felperes pedig önhibájából nem merítette ki a lehetséges közigazgatási jogorvoslati lehetőséget, így a polgári perben nem vizsgálható felül e megállapítás. A szabálytalanság pedig önmagában is súlyos érdeksérelmet jelent, ezért utófinanszírozott projekt esetén indokolt az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdekei védelme érdekében erre alapítottan olyan jogkövetkezményt fűzni a szabálytalansághoz, ami a célnak nem megfelelő támogatás folyósítását megakadályozza.
[42] A peres felek közötti polgári perben arról a kérdésről kellett dönteni, hogy jogszerű-e az alperes elállása, aminek az alapját a szabálytalanságon kívül a felperes szerződésszegése jelentette.
[43] Ebben a kérdésben a felmerült bizonyítékok mérlegelése útján lehetett állást foglalni. Arra helyesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a helyszíni ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv tartalmaz félreérthető megállapításokat a felperesi teljesítés megtörténtére (a nyomtatvány első felében a teljesítés 100 %-os megtörténtére utaló megállapítások vannak), ugyanakkor a felmerült bizonyítékok összességében való értékelésével, mérlegeléssel kellett dönteni [Pp. 206. § (1) bekezdés] abban a kérdésben, hogy a felperes maradéktalanul teljesítette-e a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ebben a körben nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben az alperesi felülvizsgálati ellenkérelem érvelésének alapjául is szolgáló azon nyilatkozatok is szerepelnek, amelyek szerint a szoftverek tekintetében jelentős teljesítési hiányosságok állapíthatók meg, ugyanis a D. S. szoftver 6 modulja közül csupán egy működik, a K. St. szoftver kizárólag teszt üzemmódban működik, és a K. Se. szoftver nem lett telepítve.
[44] A bizonyítékok között helyesen tulajdonított jelentőséget a másodfokú bíróság annak is, hogy mi volt a pályázat célja, ami kétséget kizáró módon megállapítható a pályázati dokumentációból. Ez a pályázati cél (a felperesi mikrovállalkozás technológiai fejlesztése) pedig részben, vagy egyáltalán nem működő szoftverekkel, pusztán a hardvereszközök beszerzésével nem teljesíthető, különös figyelemmel arra is, hogy a pályázónak arra vonatkozóan már a pályázatban kötelezettséget kellett vállalnia, hogy a támogatott beruházással létrehozott információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 3. évig az adott régióban fenntartja és üzemelteti (Pályázati Felhívás C.8. pont)
[45] A másodfokú bíróság az okirati bizonyítékokból, a felek e körben tett írásbeli és szóbeli nyilatkozataiból és a támogatás céljából helyesen vezette le, hogy a felperesi teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükség volt arra, hogy a szoftverek is működjenek, miután pedig ez nem vitatottan nem történt meg, a felperes sem a helyszíni ellenőrzés időpontjában, sem az azt követő hiánypótlások során, sem pedig a perben nem bizonyította, hogy a szoftverek szabályszerű működését biztosította, ebből pedig okszerűen vonta le a másodfokú bíróság azt a következtetést, hogy nem valósult meg a támogatás célja.
[46] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. § (1) bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nem kerülhet sor (BH2012.179.). A fentebb kifejtettek értelmében a perbeli esetben a bíróság a bizonyítékokat - köztük a felek nyilatkozatait - a maguk összességében, helyesen értékelte, a felülvizsgálati kérelemben írt iratellenes megállapítások és a logika szabályait sértő okszerűtlen következtetések abban nem találhatók, ezért a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 163. § (2) bekezdését és 206. § (1) bekezdését.
[47] A másodfokú bíróság a felmerült bizonyítékok alapján helyesen értékelte, hogy miután a felperes a szoftverek üzemszerű működését nem biztosította, így megszegte a szerződést (ÁSZF 7.1.3. a) és b) pontokat), és a vele szemben lefolytatott szabálytalansági eljárás - hiánypótlást követően is - "szabálytalanság történt" megállapítással zárult, ezért az alperes jogszerűen gyakorolta az őt az ÁSZF 7.2.2. a) és f) pontok alapján őt megillető elállás jogát. A jogszerű elállás [Ptk. 319. § (3) bekezdés] jogi következménye a szerződés felbontása [Ptk. 320. § (1) bekezdés]. A szerződés megszűnése esetén pedig a megszűnt szerződésből nem érvényesíthetők a szerződés teljesítésére irányuló igények, ezért helyesen döntött a bíróság a felperes keresetének elutasításáról.
[48] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy miután az elállás jogszerűsége megállapítható, szükségtelen a felperes jogszerűtlen elállásra alapított érveinek vizsgálata. E helyes megállapításra tekintettel a jogerős ítélet azon okból sem jogszabálysértő, hogy az alperes hiánypótlási felhívásainak késedelmével kapcsolatos felperesi érveket nem fogadta el a bíróság. A felülvizsgálati kérelem minden további hivatkozása ezért irreleváns, miután a másodfokú ítélet olyan megjegyzéseire vonatkozik, amelyek nem a jogszerű elállás esetére irányadók.
[49] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat
[50] Pp. 206. § (1) bekezdés, Ptk. 319. § (3) bekezdés, Ptk. 320. § (1) bekezdés, 4/2011 (I. 28.) Korm. rendelet 123. §[51] Kúria Pfv.V.20.231/2018/11., közzétéve: BH2019.304.I., BH2012.179.
A döntés elvi tartalma
[52] A támogatási szerződéstől való elállást a Magyarország, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanság megállapítása és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség megszegése megalapozza.Záró rész
[53] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése szerint köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja és (5), valamint (6) bekezdése alapján állapította meg.[54] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően - kérelemre - tárgyaláson bírálta el.
[55] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. április 29.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:(Kúria Pfv. V. 20.165/2021/5.)