adozona.hu
BH 2021.7.216
BH 2021.7.216
I. Egy ingatlan tekintetében a kereslet esetleges hiánya az elidegenítést nem zárja ki, az nem azonos a forgalomképtelenséggel. II. Az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kisszámú jogalany köteles megfizetni. III. A rendkívül alacsony, a telek forgalmi értékének 1%-át kitevő telekadó nem tekinthető konfiskáló jellegűnek, mivel hosszabb időn belül sem emészti fel az ingatlan értékét [1990. évi C. törvény (Htv.) 7. § g) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az indítványozó előtt folyó per felperesének tulajdonát képezik az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett patak megnevezésű, 1680 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan1); az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett beépítetlen terület megnevezésű, 760 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan2), valamint az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett csatorna megnevezésű, 4075 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan3) ingatlanok.
[2] Abasár Község jegyzője a felperest a I/218-1/2019. számú határozatában 20...
BH 2021.7.216 I. Egy ingatlan tekintetében a kereslet esetleges hiánya az elidegenítést nem zárja ki, az nem azonos a forgalomképtelenséggel.
II. Az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kisszámú jogalany köteles megfizetni.
III. A rendkívül alacsony, a telek forgalmi értékének 1%-át kitevő telekadó nem tekinthető konfiskáló jellegűnek, mivel hosszabb időn belül sem emészti fel az ingatlan értékét [1990. évi C. törvény (Htv.) 7. § g) pont].
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Az indítványozó előtt folyó per felperesének tulajdonát képezik az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett patak megnevezésű, 1680 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan1); az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett beépítetlen terület megnevezésű, 760 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan2), valamint az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett csatorna megnevezésű, 4075 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan3) ingatlanok.[2] Abasár Község jegyzője a felperest a I/218-1/2019. számú határozatában 2019 évre az Ingatlan1 tekintetében évi 16 800 forint; a I/216-1/2019. számú határozatában az Ingatlan2 tekintetében évi 7600 forint; a I/213-1/2019. számú határozatában az Ingatlan3 tekintetében évi 40 750 forint telekadó megfizetésére kötelezte.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a HE/HAT/453-5/2019., HE/HAT/450-5/2019. és HE/HAT/455-5/2019. számú határozataival az elsőfokú határozatokat - a döntések érdemét tekintve - helybenhagyta.
[4] Az indítványozó előtt folyó per felperese az alperes határozatai ellen keresetekkel élt és indítványozta, hogy a bíróság a perbeli telekadó fizetésének alapjául szolgáló, Abasár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 12/2012. (XII. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) tekintetében kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsának (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) eljárását. Álláspontja szerint az adó a telek értékével nem áll arányban. A perbeli ingatlanoknak forgalmi értéke gyakorlatilag nincsen, hiszen a forgalmi érték általában elérhető kereslet-kínálatot feltételez, amely a szóban forgó ingatlanok esetében hiányzik.
A bírói indítvány és az önkormányzat védirata
[5] Az indítványozó az előtte folyó, a fent megjelölt három ingatlant érintően egyesített per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását, és az Ör. 4. § (3) és (7) bekezdése más jogszabályba ütközésének megállapítását, e rendelkezések megsemmisítését és a konkrét ügyben történő, valamint az általános alkalmazási tilalom kimondását.[6] Az indítványozó kifejtette, hogy a per során szakértői bizonyítást rendelt el a perbeli ingatlanok forgalmi értékének megállapítása érdekében. A perben kirendelt dr. V. L. szakértő szakvéleményét aggályosnak találta, amely a szakértő által adott felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, ezért a felperes indítványára Cs. L. igazságügyi értékbecslő szakértőt rendelte ki. E szakértő által elkészített - az indítványozó által aggálytalannak tekintett - szakvélemény szerint az Ingatlan1 és az Ingatlan3 "értékelői szempontból forgalomképtelennek minősülnek". Az Ingatlan2 forgalmi értékét a szakértő 720 000 forintban határozta meg.
[7] Az indítványozó álláspontja szerint a telekadó adónem belterületre vonatkozó szabályozását a képviselő-testület alapvetően egy szűk körre, néhány jogalanyra, így a felperesre illeszthetően, az ő tényleges adófizetésével járóan konstruálta meg, ami a közteherviselés arányosságát, a felperes pénztulajdonához való jogát, az adó differenciáltságát sérti. Az adóztatott területek üres telkek, amelyek nem kapcsolódnak lakóingatlanokhoz, ezek pedig Abasáron elsősorban a felperes ingatlanait takarják, a mentességek további telektulajdonosokat vonnak ki az adózás alól.
[8] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § d) pontjára és 7. § g) pontjára hivatkozással rögzítette, hogy az ingatlanok forgalmi értékét és a helyi adó mértékét egybevetve megállapítható a helyi adó konfiskáló jellege. Mivel a helyi sajátosságokat és az adóalanyok teherbíró képességét nem veszi figyelembe a helyi adó, így az alkalmas arra, hogy az adóztatott vagyontárgyat rövid időn belül feleméssze. Álláspontja szerint a megállapított adómérték belátható időn belül felemészti az Ingatlan2 forgalmi értékét, az Ingatlan1 és Ingatlan3 "forgalomképtelen ingatlanok esetében pedig gyakorlatilag az első évben súlyosan aránytalannak minősül".
[9] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[10] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.
Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása
[11] Az indítvány nem megalapozott.[12] Az adómérték konfiskáló jellegének vizsgálatakor telekadó esetén az ingatlan forgalmi értékének van alapvető jelentősége, hiszen az adó mértéke ehhez képest minősülhet elkobzó, az ingatlan értékét felemésztő jellegűnek (l. Köf.5.034/2018/4. sz. határozat).
[13] Az indítvány alapjául szolgáló szakvélemény szerint a szóban forgó ingatlanok Abasár belterületének különböző részein helyezkednek el, aszfaltozott utakon megközelíthetők. Az Ingatlan1 környezetében lakóházak, illetve kisebb-nagyobb cserjével sűrűn benőtt bozótos terület, az Ingatlan3 környezetében lakóházak, mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, illetve cserjével sűrűn benőtt bozótos terület található. A szakvélemény rögzíti, hogy az Ingatlan1 és az Ingatlan3 forgalmi értéke nem állapítható meg, mert "kivett patak", illetve "kivett csatorna" megnevezésű ingatlan piaci adásvételére Heves megyében több évre visszamenőleg nem került sor, azok "forgalomképtelenek". Az Ingatlan2 a település építési szabályzata szerint az Lf-1, azaz falusias lakóterület építési övezetbe tartozik, az utcában elérhető a villamosenergia, az ivóvíz és a földgáz. Az Ingatlan2 szakértő által megállapított forgalmi értéke 720 000 forint.
[14] A forgalomképtelen dolgok másra nem ruházhatók át, elidegenítésük semmis. Ilyenek az állami tulajdon kizárólagos tárgyai (pl. a föld méhének kincsei, a felszín alatti vizek, folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre, folyóvízben és természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, országos közutak, országos törzshálózati vasúti pályák, állam tulajdonban álló vízi közművek, nemzetközi kereskedelmi repülőtér, frekvenciatartományok), a helyi önkormányzatok törzsvagyonának forgalomképtelen elemei (pl. helyi közutak, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények). Mindezeken túl a tulajdonosok, illetve a szerződő felek maguk is korlátozhatják dolgaik forgalomképességét például elidegenítési és terhelési tilalom alapításával.
[15] A Kúria álláspontja szerint az, hogy a környéken hasonló típusú ingatlanokra vonatkozó értékesítés az elmúlt években nem történt, önmagában nem teszi forgalomképtelenné az ingatlanokat, és végképp nem jelenti, mert semmilyen észszerű ok hiányában nem jelentheti azt, hogy a perbeli belterületi ingatlanok forgalmi értéke "nulla forintban" lenne meghatározható. A Kúria az indítványozó szerepét nem veheti át, a Kp. 139. §-a és 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint ugyanis az Önkormányzati Tanács a bírói indítványra indult önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárása során az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat. Az indítványban meg nem jelenő, az indítványozó belső meggyőződését nem tükröző tények és körülmények figyelembevételére nincs lehetőség, hiszen ez a normakontroll-eljárástól elkülönülő alapügyben történő érdemi állásfoglalást jelentené. Mindezen keretekre figyelemmel, az ingatlan forgalmi értékének megállapítása hiányában az adó konfiskáló jellege az Ingatlan1 és az Ingatlan3 tekintetében csak az adómérték viszonylatában volt vizsgálható.
[16] Az Ör. 4. § (7) bekezdése értelmében, az adóhatóság az általa kivetett adót az adó mértékének 50%-ával számolva (azaz 10 Ft/m2/év) állapítja meg az adóköteles belterületi telek után. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerinti mentességi szabály úgy rendelkezik, hogy mentes az adó alól:
a) azon belterületi telek, melyen épület található,
b) a lakóingatlannal használat szerint egybefüggő, közös telekhatárral rendelkező, de külön helyrajzi számon lévő belterületi telek, figyelemmel a Htv. 19. § b) pontjában meghatározott rendelkezésre.
[17] A Htv. 7. § g) pontja alapján, az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza, hogy az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.
[18] A Htv. fenti szabályozása az adómegállapítás igazodási mércéjét az adóalanyok szélesebb köréhez rendeli, aminek terjedelmét az adóterhelés alapja oldaláról vett azonosság, az adóterhelés alkotmányosan védhető indoka, továbbá ezen ok és az érintett kör meghatározása közötti okszerű, nem önkényesen meghatározott kapcsolat által jellemezhető helyzet határolhatja be. Az adott adóalanyra szóló kötelezés a továbbiakban ily módon csak a normativitás szempontját sértheti (l. Köf.5022/2018/4. sz. határozat).
[19] Az indítványozó a normatív (szabályozó) jelleg hiányára nem hivatkozott, ezért az indítványban foglaltak alapján az volt megállapítható, hogy az adó mértéke rendkívül alacsony (10 Ft/m2), a törvényi minimumhoz közelít, a telekadó inflációval növelt érvényes évi adómaximumának (345 Ft/m2) kb. 3%-a. Az Ör. továbbá meghatározott mentességi szabályt is. Mindezek alapján az arra vonatkozó bizonyítás lefolytatása nélkül, amely a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő különbségeket (pl. a telkek rendeltetése, földrajzi elhelyezkedése, hasznosíthatósága, a településre jellemző esetlegesen eltérő forgalmi értékek) bemutatná, a differenciált adómegállapítás hiányára hivatkozás nem foghat helyt.
[20] A Kúria a fentieken túl hangsúlyozza, hogy az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kisszámú jogalany köteles megfizetni. Másképpen megfogalmazva: nem törvénysértő az adómérték pusztán azért, mert a településen kevés olyan belterületi telek van, amelyen épület nem található (mentességi szabály). Ez ugyanis az érintett területek adott időszakban (adóévben) fennálló tulajdonosi szerkezetéből, e tulajdonosok tulajdonnal való rendelkezési jogából fakad, azaz nem a felperesre "illeszthetően" kialakított adóztatási konstrukcióból adódik.
[21] A Kúria az egyetlen ingatlan (Ingatlan2) tekintetében, amelynek forgalmi értéke ismert, megállapította, hogy az évi 7600 forint adómérték a telek szakértő által meghatározott forgalmi értékének kb. 1%-a. Az adó konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor (Köf.5.013/2017/4.). Így az az adómérték, amely évente a vagyon értékének közel 60-70%-át teszi ki súlyosan aránytalannak minősül, mivel belátható időn belül felemészti az adótárgyat. A Köf.5.081/2012/4. számú ügyben az adótárgy értékének 70%-át kitevő adóteher minősült túlzónak azzal, hogy az eloldódott a vagyontömeg értékétől. A Kúria a Köf.5.024/2016/5. számú határozatában pedig a telek értékének 64%-át kitevő éves adómértéket minősítette konfiskálónak arra tekintettel, hogy a következő adóévekben az adóteher összege meghaladta a telek értékét. A perbeli telek esetében az adómérték ilyen aránytalansága a kifejtettek szerint nem volt megállapítható, mivel hosszabb időn belül sem emészti fel az ingatlan értékét.
[22] A fentiekre tekintettel az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.
(Kúria Köf.5.004/2021.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Köf.5004/2021/3.
A tanács tagja: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Horváth Tamás bíró
Az indítványozó:
Az érintett önkormányzat:
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa- Abasár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 12/2012. (XII. 1.) rendelete 4. § (3) és (7) bekezdésének más jogszabályba ütközése megállapítására irányuló bírói indítványt elutasítja;
- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Az indítványozó előtt folyó per felperes tulajdonát képezik az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett patak megnevezésű, 1680 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan1); az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett beépítetlen terület megnevezésű, 760 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan2), valamint az Abasár belterület ... hrsz.-ú kivett csatorna megnevezésű, 4075 m2 területű (a továbbiakban: Ingatlan3) ingatlanok.[2] Abasár Község Jegyzője a felperest a I/218-1/2019. számú határozatában 2019 évre az Ingatlan1 tekintetében évi 16.800 forint; a I/216-1/2019. számú határozatában az Ingatlan2 tekintetében évi 7.600 forint; a I/213-1/2019. számú határozatában az Ingatlan3 tekintetében évi 40.750 forint telekadó megfizetésére kötelezte.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a HE/HAT/453-5/2019., HE/HAT/450-5/2019. és HE/HAT/455-5/2019. számú határozataival az elsőfokú határozatokat - a döntések érdemét tekintve - helybenhagyta.
[4] Az indítványozó előtt folyó per felperese az alperes határozatai ellen keresetekkel élt és indítványozta, hogy a bíróság a perbeli telekadó fizetésének alapjául szolgáló, Abasár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 12/2012. (XII. 1.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) tekintetében kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsának (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) eljárását. Álláspontja szerint az adó a telek értékével nem áll arányban. A perbeli ingatlanoknak forgalmi értéke gyakorlatilag nincsen, hiszen a forgalmi érték általában elérhető kereslet-kínálatot feltételez, amely a szóban forgó ingatlanok esetében hiányzik.
A bírói indítvány és az önkormányzat védirata
[5] Az indítványozó az előtte folyó, a fent megjelölt három ingatlant érintően egyesített per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását, és az Ör. 4. § (3) és (7) bekezdése más jogszabályba ütközésének megállapítását, e rendelkezések megsemmisítését és a konkrét ügyben történő, valamint az általános alkalmazási tilalom kimondását.[6] Az indítványozó kifejtette, hogy a per során szakértői bizonyítást rendelt el a perbeli ingatlanok forgalmi értékének megállapítása érdekében. A perben kirendelt dr. Varga László szakértő szakvéleményét aggályosnak találta, amely a szakértő által adott felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, ezért a felperes indítványára Csirmaz László igazságügyi értékbecslő szakértőt rendelte ki. E szakértő által elkészített - az indítványozó által aggálytalannak tekintett - szakvélemény szerint az Ingatlan1 és az Ingatlan3 "értékelői szempontból forgalomképtelennek minősülnek". Az Ingatlan2 forgalmi értékét a szakértő 720.000 forintban határozta meg.
[7] Az indítványozó álláspontja szerint a telekadó adónem belterületre vonatkozó szabályozását a képviselő-testület alapvetően egy szűk körre, néhány jogalanyra, így a felperesre illeszthetően, az ő tényleges adófizetésével járóan konstruálta meg, ami a közteherviselés arányosságát, a felperes pénztulajdonához való jogát, az adó differenciáltságát sérti. Az adóztatott területek üres telkek, amelyek nem kapcsolódnak lakóingatlanokhoz, ezek pedig Abasáron elsősorban a felperes ingatlanait takarják, a mentességek további telektulajdonosokat vonnak ki az adózás alól.
[8] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § d) pontjára és 7. § g) pontjára hivatkozással rögzítette, hogy az ingatlanok forgalmi értékét és a helyi adó mértékét egybevetve megállapítható a helyi adó konfiskáló jellege. Mivel a helyi sajátosságokat és az adóalanyok teherbíró képességét nem veszi figyelembe a helyi adó, így az alkalmas arra, hogy az adóztatott vagyontárgyat rövid időn belül feleméssze. Álláspontja szerint a megállapított adómérték belátható időn belül felemészti az Ingatlan2 forgalmi értékét, az Ingatlan1 és Ingatlan3 "forgalomképtelen ingatlanok esetében pedig gyakorlatilag az első évben súlyosan aránytalannak minősül".
[9] Az Önkormányzati Tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az érintett önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.
[10] Az érintett önkormányzat védiratot nem terjesztett elő.
Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása
[11] Az indítvány nem megalapozott.[12] Az adómérték konfiskáló jellegének vizsgálatakor telekadó esetén az ingatlan forgalmi értékének van alapvető jelentősége, hiszen az adó mértéke ehhez képest minősülhet elkobzó, az ingatlan értékét felemésztő jellegűnek. (l. Köf.5.034/2018/4. sz. határozat)
[13] Az indítvány alapjául szolgáló szakvélemény szerint a szóban forgó ingatlanok Abasár belterületének különböző részein helyezkednek el, aszfaltozott utakon megközelíthetők. Az Ingatlan1 környezetében lakóházak, illetve kisebb-nagyobb cserjével sűrűn benőtt bozótos terület, az Ingatlan3 környezetében lakóházak, mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, illetve cserjével sűrűn benőtt bozótos terület található. A szakvélemény rögzíti, hogy az Ingatlan1 és az Ingatlan3 forgalmi értéke nem állapítható meg, mert "kivett patak", illetve "kivett csatorna" megnevezésű ingatlan piaci adásvételére Heves megyében több évre visszamenőleg nem került sor, azok "forgalomképtelenek". Az Ingatlan2 a település építési szabályzata szerint az Lf-1, azaz falusias lakóterület építési övezetbe tartozik, az utcában elérhető a villamosenergia, az ivóvíz és a földgáz. Az Ingatlan2 szakértő által megállapított forgalmi értéke 720.000 forint.
[14] A forgalomképtelen dolgok másra nem ruházhatók át, elidegenítésük semmis. Ilyenek az állami tulajdon kizárólagos tárgyai (pl. a föld méhének kincsei, a felszín alatti vizek, folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre, folyóvízben és természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, országos közutak, országos törzshálózati vasúti pályák, állam tulajdonban álló vízi közművek, nemzetközi kereskedelmi repülőtér, frekvenciatartományok), a helyi önkormányzatok törzsvagyonának forgalomképtelen elemei (pl. helyi közutak, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények). Mindezeken túl a tulajdonosok, illetve a szerződő felek maguk is korlátozhatják dolgaik forgalomképességét például elidegenítési és terhelési tilalom alapításával.
[15] A Kúria álláspontja szerint az, hogy a környéken hasonló típusú ingatlanokra vonatkozó értékesítés az elmúlt években nem történt, önmagában nem teszi forgalomképtelenné az ingatlanokat, és végképp nem jelenti, mert semmilyen ésszerű ok hiányában nem jelentheti azt, hogy a perbeli belterületi ingatlanok forgalmi értéke "nulla forintban" lenne meghatározható. A Kúria az indítványozó szerepét nem veheti át, a Kp. 139. §-a és 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint ugyanis az Önkormányzati Tanács a bírói indítványra indult önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárása során az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat. Az indítványban meg nem jelenő, az indítványozó belső meggyőződését nem tükröző tények és körülmények figyelembevételére nincs lehetőség, hiszen ez a normakontroll eljárástól elkülönülő alapügyben történő érdemi állásfoglalást jelentené. Mindezen keretekre figyelemmel, az ingatlan forgalmi értékének megállapítása hiányában az adó konfiskáló jellege az Ingatlan1 és az Ingatlan3 tekintetében csak az adómérték viszonylatában volt vizsgálható.
[16] Az Ör. 4. § (7) bekezdése értelmében, az adóhatóság az általa kivetett adót az adó mértékének 50%-ával számolva (azaz 10 Ft/m2/év) állapítja meg az adóköteles belterületi telek után. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerinti mentességi szabály úgy rendelkezik, hogy mentes az adó alól:
a) azon belterületi telek, melyen épület található,
b) a lakóingatlannal használat szerint egybefüggő, közös telekhatárral rendelkező, de külön helyrajzi számon lévő belterületi telek, figyelemmel a Htv. 19. § b) pontjában meghatározott rendelkezésre.
[17] A Htv. 7. § g) pontja alapján, az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza, hogy az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.
[18] A Htv. fenti szabályozása az adómegállapítás igazodási mércéjét az adóalanyok szélesebb köréhez rendeli, aminek terjedelmét az adóterhelés alapja oldaláról vett azonosság, az adóterhelés alkotmányosan védhető indoka, továbbá ezen ok és az érintett kör meghatározása közötti okszerű, nem önkényesen meghatározott kapcsolat által jellemezhető helyzet határolhatja be. Az adott adóalanyra szóló kötelezés a továbbiakban ily módon csak a normativitás szempontját sértheti. (l. Köf.5022/2018/4. sz. határozat)
[19] Az indítványozó a normatív (szabályozó) jelleg hiányára nem hivatkozott, ezért az indítványban foglaltak alapján az volt megállapítható, hogy az adó mértéke rendkívül alacsony (10 Ft/m2), a törvényi minimumhoz közelít, a telekadó inflációval növelt érvényes évi adómaximumának (345 Ft/m2) kb. 3%-a. Az Ör. továbbá meghatározott mentességi szabályt is. Mindezek alapján az arra vonatkozó bizonyítás lefolytatása nélkül, amely a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő különbségeket (pl. a telkek rendeltetése, földrajzi elhelyezkedése, hasznosíthatósága, a településre jellemző esetlegesen eltérő forgalmi értékek) bemutatná, a differenciált adómegállapítás hiányára hivatkozás nem foghat helyt.
[20] A Kúria a fentieken túl hangsúlyozza, hogy az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kis számú jogalany köteles megfizetni. Másképpen megfogalmazva: nem törvénysértő az adómérték pusztán azért, mert a településen kevés olyan belterületi telek van, amelyen épület nem található (mentességi szabály). Ez ugyanis az érintett területek adott időszakban (adóévben) fennálló tulajdonosi szerkezetéből, e tulajdonosok tulajdonnal való rendelkezési jogából fakad, azaz nem a felperesre "illeszthetően" kialakított adóztatási konstrukcióból adódik.
[21] A Kúria az egyetlen ingatlan (Ingatlan2) tekintetében, amelynek forgalmi értéke ismert, megállapította, hogy az évi 7.600 forint adómérték a telek szakértő által meghatározott forgalmi értékének kb. 1%-a. Az adó konfiskáló jellegének megállapítására csak kivételesen és szélsőséges esetben kerülhet sor (Köf.5.013/2017/4.). Így az az adómérték, amely évente a vagyon értékének közel 60-70%-át teszi ki súlyosan aránytalannak minősül, mivel belátható időn belül felemészti az adótárgyat. A Köf.5.081/2012/4. számú ügyben az adótárgy értékének 70%-át kitevő adóteher minősült túlzónak azzal, hogy az eloldódott a vagyontömeg értékétől. A Kúria a Köf.5.024/2016/5. számú határozatában pedig a telek értékének 64%-át kitevő éves adómértéket minősítette konfiskálónak arra tekintettel, hogy a következő adóévekben az adóteher összege meghaladta a telek értékét. A perbeli telek esetében az adómérték ilyen aránytalansága a kifejtettek szerint nem volt megállapítható, mivel hosszabb időn belül sem emészti fel az ingatlan értékét.
[22] A fentiekre tekintettel az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.
A döntés elvi tartalma
[23] 1. Egy ingatlan tekintetében a kereslet esetleges hiánya az elidegenítést nem zárja ki, az nem azonos a forgalomképtelenséggel.2. Az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kis számú jogalany köteles megfizetni.
3. A rendkívül alacsony, a telek forgalmi értékének 1%-át kitevő telekadó nem tekinthető konfiskáló jellegűnek, mivel hosszabb időn belül sem emészti fel az ingatlan értékét.
Záró rész
[24] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.[25] A Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.
[26] A határozat helyben történő közzététele a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.
[27] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2021. április 20.
Dr. Varga Zs. András sk. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró, Dr. Patyi András sk. bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró, Dr. Horváth Tamás sk. bíró
(Kúria Köf.5.004/2021.)