adozona.hu
BH 2021.6.175
BH 2021.6.175
A tagozat vezetéséhez szükséges szakmai irányítás, szervezés, koordinálás és ellenőrzés elmulasztása, nem megfelelő teljesítése jogkövetkezményeként jogszerű a magasabb vezetői megbízás visszavonása. Mindez azonban nem jelenti, hogy a közalkalmazott szakpedagógusként a munkáját nem végezte megfelelően [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdés c) pont, 23. § (1) bekezdés, (6) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A peres felek között 2003. november 12-től jött létre határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony pedagógus-munkakörre. A felperes 2005-től kezdődően folyamatosan vezetői megbízást kapott. 2016. július 1-től 5 év határozott időtartamra felnőttoktatási igazgatóhelyettesi megbízásban az alperes tagintézmény felnőttoktatási tagozatát vezette. A vezetői megbízás alapján ellátandó feladatait az alperes SZMSZ-e, illetve a felnőttoktatási tagozat-vezető munkaköri leírása tartalmazta. Ez utóbbi...
BH 2021.6.175 A tagozat vezetéséhez szükséges szakmai irányítás, szervezés, koordinálás és ellenőrzés elmulasztása, nem megfelelő teljesítése jogkövetkezményeként jogszerű a magasabb vezetői megbízás visszavonása. Mindez azonban nem jelenti, hogy a közalkalmazott szakpedagógusként a munkáját nem végezte megfelelően [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 30. § (1) bekezdés c) pont, 23. § (1) bekezdés, (6) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A peres felek között 2003. november 12-től jött létre határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony pedagógus-munkakörre. A felperes 2005-től kezdődően folyamatosan vezetői megbízást kapott. 2016. július 1-től 5 év határozott időtartamra felnőttoktatási igazgatóhelyettesi megbízásban az alperes tagintézmény felnőttoktatási tagozatát vezette. A vezetői megbízás alapján ellátandó feladatait az alperes SZMSZ-e, illetve a felnőttoktatási tagozat-vezető munkaköri leírása tartalmazta. Ez utóbbi rögzítette többek között, hogy a felnőttoktatási tagozat 9-12. évfolyamán a tantárgyak felelős szakmai irányítója, szervezője és ellenőrzője; a tagozaton szervezi és irányítja a különbözeti, az osztályozó, a javító és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat; folyamatosan gondoskodik a felnőttoktatási évfolyamokon a jogszabályokban előírt tanügyi nyomtatványok (beírási napló, osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány stb.) beszerzéséről és annak megfelelő vezetéséről, rendszeresen ellenőrzi ezen tevékenységeket; rendszerezi és nyilvántartja a felnőttoktatási évfolyamokon az oktatással, vizsgákkal kapcsolatos tanulói, illetve egyéb kérelmeket, átadott jogkörénél fogva dönt annak elbírálásáról; elkészíti, szervezi, irányítja a tagozatot is érintő iskolai, illetve külső kérésre történő adatszolgáltatásokat, részt vesz mérési, ellenőrzési, értékelési folyamatokban, azok előkészítésében, végrehajtásában; értékeli és ellenőrzi a hatáskörébe utalt munkaközösségek, tanárok, nem pedagógus dolgozók munkáját, hatékonyságát.[2] A felperes a 2016/2017. tanévben a felnőttoktatásban akkor induló két tanév képzési idejű 13/N nonprofit menedzser osztály osztályfőnöke volt.
[3] Pedagógus-munkakörében feladatait a 2011. január 1-jén keltezett osztályfőnök munkaköri leírás - felnőttoktatási tagozat elnevezésű irat - tartalmazta. Ebben rögzítették többek között, hogy az adminisztrációs tevékenység folyamatos karbantartásával koordinálja saját és az osztályban tanító kollégák munkáját, kiemelten tanulói különbözeti, osztályozó vagy javító vizsga kötelezettségei, elmaradt vizsgák engedélyezett pótlása esetén; kiemelt koordinációt folytat tanítványai előrehaladása érdekében a kollégák körében, ha a tanulónál előzetes tudás beszámítása, vizsgahalasztás, különbözetivizsga-kötelezettség vagy egyéni haladási ütem szerinti tanulás esete forog fenn; adminisztrációs munkája pontos végzésével biztosítja, hogy osztálya naplója haladási részében és a tanulói értékeléseknél az osztályban tanító kollégák a törzskönyvben, a pedagógiai programban és a házirendben megfogalmazott elvárások szerint regisztrálják az elvégzett oktató-, nevelőmunkát és annak eredményeit; figyelemmel kíséri a megfelelő számú osztályzatok meglétét, a félévi zárások alakulását és a különbözeti, negyedéves, osztályozó, pótló- és javítóvizsgák megfelelő adminisztrálását; ezekkel teljes összhangban vezeti az osztálya törzskönyvét; karbantartja a tanulók személyi anyagait, vezeti a tanulók egyéni haladásának megfelelően a bizonyítványait.
[4] Az alperes fenntartója 2017. május 8-án szakmai törvényességi ellenőrzést indított alperesnél, amelynek tárgya a 2016/2017. tanév májusi-júniusi érettségi vizsgák megszervezésének, lebonyolításának jogszerűsége volt. Ennek során az alperes tagintézmény felnőttoktatásában részt vevő 2017. május-júniusában érettségi vizsgára bocsátott tanulóinak tanügyi dokumentumait, így a beírási naplót, a törzslapokat, az osztálynaplót, az óraterveket, az osztályozó- javító- és negyedéves vizsgák dokumentálását, a tanulók személyi anyagait ellenőrizték.
[5] Az ellenőrzés megállapításait a 2017. június 30-án kelt, alperes főigazgatója részére 2017. július 11-én megküldött dokumentum tartalmazta. Eszerint megállapítható, hogy a tagintézményben a felnőttoktatással kapcsolatos folyamatok átláthatatlanok, több esetben szabálytalanok. A tanügyi igazgatási dokumentumok vezetése pontatlan és hiányos. A tanulók tanulmányi előmenetele nehezen követhető a pontatlan, ellentmondásos határozatok miatt. Ugyanezért nem lehet megállapítani az előzetes tanulmányi eredmények beszámításának szabályosságát sem. A vizsgáztatási menet dokumentációja értelmezhetetlen, a kötelező negyedéves vizsgákról nincs dokumentáció. Több esetben a 12. évfolyamos osztálynaplókban évközi érdemjegyek hiányában minősítették félévkor és év végén a tanulókat. Több tanulónál felmerült a gyanú, hogy szabálytalanul kezdte meg az érettségit. Ennek oka lehet a tanulók szabálytalan előmenetelének támogatása, elismerése, illetve a pontatlan adminisztráció. Négy tanuló esetében egyértelmű, hogy a tagintézmény szabálytalan eljárás keretében fogadott el egy-egy általuk sikeresnek adminisztrált évfolyamot. Ezek a tanulók nem jutottak el tanulmányaikban az érettségiig, és azt nem kezdhették volna meg.
[6] Az alperes a jelentésre tekintettel 2017. július 13-án intézkedési tervet készített, melyben a felperes szabadság miatti távolléte miatt nem vett részt, de arról tudomása volt, ugyanakkor a javítási munkálatokban, annak ellenőrzésében már részt vett.
[7] Az alperes 2017. november 8-án kelt felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2017. december 9-ével nem megfelelő munkavégzésre hivatkozással megszüntette. Az indokolásban az ellenőrzésről készült jelentésben foglaltak ismertetését követően megállapította, hogy az utóellenőrzés során ismételten számos szabálytalanságot tártak fel, és a korábban kifogásoltakat is csak részben javították ki. A problémák jelentős része a felperes vezetői és közalkalmazotti tevékenységével kapcsolatos. Az ellenőrzésekből megállapítható, hogy felperes megszegte a közalkalmazotti kötelezettségeit, valamint azokat nem az elvárható gondossággal, jogszabályoknak, előírásoknak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (1) bekezdés c) pontja] megfelelően teljesítette.
A kötelezettségszegések ismétlődő jellege miatt megállapítható, hogy a felperes a munkáját nem végzi megfelelően, esetenként veszélyeztetve a tanulók megfelelő felkészítését, vizsgáztatását, a tagintézmény megfelelő színvonalon való működését. A többszöri figyelmeztetések és egyeztetések nem hoztak eredményt.
[8] Ugyanezen napon keltezett intézkedésével a munkáltató a felperes vezetői megbízását is visszavonta, majd azt a felperes kérelmére 2017. november 16-án indokolta. Eszerint a munkatársaival nem kommunikál megfelelően, velük a munkaszervezés során a szükséges együttműködési kötelezettséget gyakran figyelmen kívül hagyja, feladatait nem határidőre végzi. Az általa vezetett szakmai területen súlyos mulasztásokra és hanyagságra derült fény, amelyek hosszú idő alatt rendszeresen előfordultak, és kijavításuk is csak részben történt meg. A munkáltató utalt az utóellenőrzésről készült 8 oldalas írásbeli jelentésre azzal, hogy a korábban kifogásoltak csak részben nyertek kijavítást. Itt hivatkozott a munkáltató az alperes vezetői munkakörébe tartozó feladataira is a vezetői munkaköri leírás alapján. Levonta azt a következtetést, hogy a felperes a munkáját nem végezte megfelelően, esetenként veszélyeztetve a tanulók megfelelő felkészítését, vizsgáztatását, a tagintézmény megfelelő színvonalú működését.
[9] A munkáltatói intézkedésben hivatkozott 8 oldalas utóellenőrzési jelentést a felperes a munkáltatói intézkedések közlését megelőzően nem, csak a perben ismerte meg.
A felperes keresete, az alperes ellenkérelme
[10] A felperes keresetében a felmentés és a vezetői megbízás visszavonása munkáltatói intézkedések jogellenességének megállapítását és az Mt. 82. § (1), (3) és (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. számú törvény (Kjt.) 23. § (7) bekezdésben és (9) bekezdésben foglaltak alkalmazását kérte.[11] Sérelmezte, hogy mind a felmentés, mind a vezetői megbízás visszavonása ugyanazon indokkal történt, mely indokok nem feleltek meg a világosság, valóság és okszerűség követelményének. A munkáltatói intézkedések indokolása túl általános és elnagyolt.
[12] A Kjt. 2011. január 1-től megkülönbözteti a vezetői megbízást a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó kinevezéstől, azok tartalma és időtartama is eltérő. A két jogviszony eltérő feladatkört foglal magában, a megszüntetést is különböző mulasztások eredményezhetik.
[13] A fenntartó által folytatott törvényességi ellenőrzés a felperest kizárólag vezetői minőségében érinthette, mivel az ellenőrzéssel érintett osztályok egyikében sem volt osztályfőnök. Pedagógusi munkáját rendszeresen ellenőrizték, abban kifogást nem találtak.
[14] A vezetői megbízás visszavonását már önmagában jogellenessé teszi az, hogy az utóellenőrzésről készült jelentést előzetesen a részére nem küldték meg.
[15] Vitatta az ellenőrzésben foglaltak több megállapításának jogszerűségét. Hangsúlyozta, hogy a tanügyi nyilvántartások vezetésének hiányosságával kapcsolatosan nem őt terheli a mulasztás, hanem az osztályfőnököket. Egyedül a dokumentáció ellenőrzése volt a feladata, arra azonban a dokumentumok elzárása miatt nem volt lehetősége. Nem négy, hanem csak egy tanuló nem kezdhette volna meg az érettségi vizsgát.
[16] Alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú ítélet
[17] A közigazgatási és munkaügyi bíróság kiegészített ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 4 havi távolléti díj összegének megfelelő 2 252 948 forint kártérítés, valamint végkielégítés címén 2 816 185 forint kamatokkal történő megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.[18] A felperes felmentése jogellenességére alapított keresetének adott helyt. A vezetői megbízás visszavonására vonatkozót az elsőfokú bíróság elutasította.
[19] Megállapította, hogy az utóellenőrzésről szóló jelentés következtetéseire a munkáltató intézkedéseiben hivatkozott, de azt felperessel nem ismertették, így a felmentés ezen indoka nem világos.
[20] Az elsőfokú bíróság szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya pedagógus-munkakörre vonatkozott. Ezen munkakör alapján a pedagógus-osztályfőnök munkakörébe tartozó feladatokat kellett a felperesnek ellátnia. A 13/N nonprofit menedzser osztály osztályfőnöke volt, melynek tanügyi dokumentumait a fenntartói ellenőrzés nem érintette, így adminisztrációs kötelezettségeit nem vizsgálták. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság ezen pedagógus-osztályfőnök munkakörbe tartozó feladatokat tekintette a felperes közalkalmazotti jogviszonyából származó munkaköri feladatának, melyre vonatkozóan a felmentés indokolást nem tartalmazott, és a perben sem jelölt meg ilyet az alperes, megállapította, hogy a felmentés indokolása nem elégítette ki a világos indokolás követelményét. A felperes nem megfelelő munkavégzésére való puszta hivatkozásból nem tűnt ki az a közelebbi konkrét körülmény, amely a felmentés alapjául szolgált: mely pedagógus-munkaköri kötelezettségeit szegte meg. A felperes munkaköri leírásai alapján a törvényességi ellenőrzés során feltárt kötelezettségszegései a vezetői megbízásban ellátandó munkaköri feladataival függtek össze, mely kötelezettségszegések a közalkalmazotti jogviszony "felszámolására" okszerűen nem adtak alapot, azt a vezetői megbízás körében kellett értékelnie.
[21] A felmentés jogellenessége következményeként az Mt. 82. § (3) bekezdés b) pontja alapján 5 havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítést, valamint a Kjt. 33. § (1) és (2) bekezdése alapján 4 havi távolléti díjnak megfelelő felmentési időre járó összeget ítélt meg.
[22] A felperes vezetői megbízásának visszavonásával kapcsolatos keresetet elutasította, megállapítva, hogy az ellenőrzés során feltárt problémák vonatkozásában fennállt a felperes felelőssége. Rendszeresen irányítania és ellenőriznie kellett volna a jogszabályban előírt tanügyi nyomtatványok megfelelő vezetését, amelyet a feltárt hiányosságok alapján elmulasztott.
[23] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében - a felmentés jogkövetkezményei - és a perköltség-,illetékviselés vonatkozásában megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította.
[24] Megállapította, hogy a Kjt. 23. § (1) bekezdéséből következően a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői feladatait a kinevezése szerinti munkaköre mellett látja el, azaz a megbízott vezető munkaköri feladatait - e kettős munkakörben - a vezetői és a kinevezése szerinti pedagógusi munkaköri feladatok együttesen alkotják. Ennek folytán a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felmentéshez akár a pedagógusi, akár a vezetői feladatokhoz kapcsolódó nem megfelelő munkavégzés vezethet. A Kjt. 39. § (2) bekezdésében és az Mt. 52. § (1) bekezdés c) pontjában írt elvárások ugyanis a megbízott vezető által ellátott valamennyi feladatra egységesen vonatkoznak. Ez alapján téves az elsőfokú bíróság megállapítása, miszerint a felmentés kizárólag a kinevezésben meghatározott pedagógus-munkakörrel összefüggő magatartáson alapulhatott. Ezért tévesen szűkítette le a kötelezettségek teljesítésének vizsgálatát a pedagógus-munkakörbe tartozó feladatokra.
[25] A felperes munkavégzését illetően a vezetői feladatok kapcsán tapasztalt mulasztásokat a munkáltató nemcsak a vezetői megbízás visszavonása során róhatta a felperes terhére. Nem volt akadálya annak, hogy ugyanezen indokok miatt a közalkalmazott felmentéséről döntsön. Megállapította az ítélőtábla továbbá, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása szükségtelen (Kúria Mfv.II.10.084/2018/4.).
[26] A Kjt. 23. § (6) bekezdését a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjával együtt helyesen értelmezve arra a következtetésre lehet jutni szerinte, hogy az eredeti munkakörben való továbbfoglalkozásra a közalkalmazott lehetősége csak abban az esetben merülhet fel, ha a vezetői megbízás visszavonásának alapjául szolgáló kötelezettségszegés nem veti fel a felmentést. A Kjt. 23. § (6) bekezdése tehát nem kizárja a munkáltató felmentéshez fűződő jogát, hanem a továbbfoglalkoztatás esetére írja elő azt a kötelezettséget a munkáltató számára, hogy annak a közalkalmazott eredeti munkakörében kell megvalósulnia.
[27] Az elsőfokú bíróság a vezetői megbízás visszavonását jogszerűnek ítélte, melyet fellebbezés nem támadott. Annak jogszerű indokául jelölte meg azt, hogy a felperes a tanügyi dokumentumok ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségét határidőre nem teljesítette; a beírási napló, osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány megfelelő vezetésének ellenőrzését elmulasztotta, ennek eredményeként az érettségire bocsátott osztályok dokumentumai a vizsgák megkezdésekor nem álltak készen. Négy tanuló esetében az érettségire bocsátás feltételei az ellenőrzés megkezdésekor az iratok alapján nem látszott igazoltnak, és egy tanuló esetében igazolt, hogy nem kezdhette volna meg az érettségit.
[28] Ezen súlyos mulasztások - amelyek a felmentés indokait is képezték - önmagukban megalapozták az ítélőtábla szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését függetlenül attól, hogy a felmentés további, az utóellenőrzéshez köthető felperesi magatartásokon is alapult.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelme
[29] Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mindkét esetben az alperes perköltségben marasztalásával.[30] Álláspontja szerint a másodfokú ítélet a Kjt. 23. § (1), (5), (6) bekezdésébe, 30. § (1) bekezdés c) pontjába, 39. § (2) bekezdésébe, az Mt. 64. § (2) bekezdésébe, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdésébe, 221. § (1) bekezdésébe ütközik.
[31] A Kjt. 23. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a jogviszonyában ellátandó feladatai mellett vezetői megbízása alapján további feladatok ellátását is vállalja, mely eltérő kötelezettségek teljesítését, annak megszegése eltérő értékelést eredményez. A közalkalmazott munkaköri feladataiként a fenti jogszabályhelyek [Kjt. 23. § (1) bekezdés, 30. § (1) bekezdés c) pont, 39. § (2) bekezdés] alapján a pedagógus-munkakörből eredő feladatok értendők. Ezen ér-telmezést támasztja alá a BH 2005.140. és a BH 2011.113. számú eseti döntés, ezért az elsőfokú bíróság hozott jogszerű döntést annak megállapításával, hogy a felmentés indokai felperes vezetői megbízásának nem megfelelő teljesítése körében értékelhetők, és csak a vezetői megbízás visszavonásához szolgálhatnak alappal.
[33] A pedagógusi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a felperes részéről kötelezettségszegés, nem megfelelő munkavégzés nem volt megállapítható, ilyet maga alperes sem állított. Jogszabálysértő tehát a másodfokú ítélet megállapítása, miszerint a vezetői és a kinevezés szerinti pedagógusi feladatok együttesen alkotják a felperes munkaköri feladatait, ezért a pedagógusi és a vezetői feladatokhoz kapcsolódó nem megfelelő munkavégzés a felmentés alapja lehet.
[34] A Kjt. 23. § (6) bekezdése alapján az ítélőtábla tévesen értelmezte a Kúria Mfv.II.10.084/2018/4. számú eseti döntését. A vezetői megbízás megszűnése ugyanis nem érinti a közalkalmazotti alapjogviszonyt, melyet a jogalkotó a közalkalmazott kinevezése szerinti munkakörben történő továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel is előír. A vezetői megbízást és a közalkalmazotti jogviszonyt egymástól függetlenül kell kezelni annyiban, hogy a vezetői megbízás vége nem érinti a közalkalmazotti jogviszonyt, téves tehát a másodfokú ítéletben foglalt jogszabályértelmezés.
[35] A másodfokú ítélet akkor is megalapozatlan, ha a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez a vezetői feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségszegés is alapul szolgálhatna. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez a BH 2011.113. számú döntés alapján súlyosabb ok szükséges, mint a vezetői megbízás visszavonásához.
[36] Az ítélőtáblának elfoglalt jogi álláspontja mellett is vizsgálnia kellett volna a Kjt. 23. § (5) bekezdése és az Mt. 64. § (2) bekezdése alapján a felmentés indokainak világosságát, valóságát és okszerűségét, amit azonban elmulasztott. Értékelni kellett volna azt is, hogy azon osztályfőnökök, akiknek osztályát az ellenőrzés érintette, és hiányosságokat állapítottak meg, jelenleg is jogviszonyban állnak az alperessel. Az utóellenőrzés iratanyagát a felperesnek kizárólag a peres eljárásban volt lehetősége megismerni, ez önmagában megalapozza az alperesi felmentés jogellenességét.
[37] A másodfokú ítélet nem felel meg a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében, Kjt. 23. § (5) bekezdésében és az Mt. 64. § (2) bekezdésében foglaltaknak.
[38] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
[39] Kiemelte, hogy a vezetői megbízatás idején nem válik el egymástól a vezetői munkakörből fakadó felelősség és a közalkalmazotti jogviszonyból következő felelősség. A vezetői felelősség a közalkalmazotti jogviszonyon felül értékelendő, ugyanakkor a vezetőnek is fennáll a közalkalmazotti jogviszonyból fakadó felelőssége.
[40] A felperes maga is elismerte a perben, hogy a felnőttoktatási tagozatra vonatkozó dokumentációt ő dolgozta ki, ugyanakkor ezen dokumentumok vezetése pontatlan és hiányos volt. Az osztályfőnökök a felperes által adott utasítások szerint végezték munkájukat, a feltárt hibák tekintetében felperessel ellentétben nem volt önálló döntési jogkörük.
[41] Mivel a felperes jogviszonya a felmentési idő végével szűnt meg, a feltárt kötelezettségszegések alapján szükségessé vált a vezetői megbízás azonnali hatályú visszavonása.
A Kúria döntése és jogi indokai
[42] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[43] A felperes a felnőttoktatási igazgatóhelyettesi feladatokat a kinevezés szerinti pedagógus/osztályfőnök munkaköre mellett megbízással, magasabb vezetői beosztásban látta el [Kjt. 23. § (1) bekezdés]. Ezért a felperes közalkalmazotti jogviszonyban ellátandó feladatait a pedagógus-munkaköri feladatok és a magasabb vezetői beosztással járó feladatok képezték. Mindkettőre vonatkozóan munkaköri leírással rendelkezett. Ebből azonban nem következik, hogy a pedagógus-munkakörhöz tartozó, illetve a vezetői beosztáshoz tartozó feladatok teljesítését nem lehet külön vizsgálni, a különböző kötelezettségek megszegéséhez nem lehet eltérő jogkövetkezményt fűzni. A perbeli esetben is ezt történt: a magasabb vezetői megbízás visszavonásáról, valamint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetéséről rendelkezett az alperes [Kjt. 23. § (5) bekezdés, Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pont].
[44] A vezetői feladatok kapcsán tapasztalt mulasztásokat a munkáltató tehát nemcsak a vezetői megbízás visszavonása során rótta a felperes terhére, hanem ugyanezen indokok miatt a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetéséről is döntött. Téves azonban az ítélőtábla következtetése arról, hogy a felmentés jogszerű volt.
[45] Az elsőfokú bíróság által jogerősen megállapított jogszerű vezetői megbízás visszavonásáról szóló intézkedés indoka volt, hogy a felperes a tanügyi dokumentumok ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségét határidőre nem teljesítette, holott vezetői feladata volt a felnőttoktatási évfolyamokon a tanügyi nyomtatványok (beírási napló, osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány) megfelelő vezetésének ellenőrzése. Ennek elmulasztása okán az érettségire bocsátás feltételei négy tanuló esetében a fenntartói ellenőrzés megkezdésekor az okiratok alapján nem látszottak igazoltnak, egy tanuló esetében pedig utóbb sem nyertek igazolást.
[46] Ugyanakkor az osztályfőnök munkaköri leírás írja elő az egyes osztályokban az adminisztrációs tevékenység folyamatos karbantartását, míg a tanügyi nyomtatványok megfelelő vezetése az egyes osztályokban tanító pedagógusok feladata is. A felperes osztályában ilyen adminisztratív hiányosságok megléte nem igazolt. Ilyet az ellenőrzés sem tárt fel.
[47] A magasabb vezetői beosztáshoz kapcsolódó felnőttoktatási tagozat vezetéséhez szükséges szakmai irányítás, szervezés, koordinálás és ellenőrzés elmulasztása, nem megfelelő teljesítése jogkövetkezményeként jogszerű volt a magasabb vezetői megbízás visszavonása. A magasabb vezetői megbízás keretein túlmutató kötelezettségszegést azonban sem a vezetői megbízás visszavonásáról hozott munkáltatói intézkedés, sem a felmentés nem tartalmazott. A felnőttoktatási tagozaton tanító pedagógusok adminisztrációjával összefüggő ellenőrzés elmulasztása, annak nem megfelelő koordinációja nem jelenti, hogy a felperes (pedagógusként) osztályfőnökként a munkáját nem végezte megfelelően.
[48] Az elsőfokú bíróság vonta le a helyes jogkövetkeztetést arról, hogy a felperes törvényességi ellenőrzés során feltárt kötelezettségszegései a vezetői megbízása alapján ellátandó feladatokkal függenek össze, és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére a perben feltárt tényállás alapján okszerűen nem adnak alapot.
[49] Az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a felmentés utalt ugyan az utóellenőrzés megállapításaira, miszerint több hiányosság változatlanul fennáll, és a problémák jelentős része a felperes vezetői, illetve közalkalmazotti tevékenységével kapcsolatosan merült fel, de ezeket a munkáltató konkrétan nem jelölte meg a felmentésben, az utóellenőrzés adatait, megállapításait a felperes csak a perben ismerte meg. A felmentés ezen indoka tehát nem minősül világosnak. Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felmentésben szereplő állítását - miszerint a felperest többször eredménytelenül figyelmeztette, illetve a tárgyban az egyeztetések nem vezettek eredményre - nem igazolta.
[50] A fentiekre tekintettel az alperes felmentése jogellenes, és annak jogkövetkezményeként köteles viselni a Kjt. 38. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 82. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kjt. 33. § (1) és (2) bekezdése alapján a felperest megillető 4 havi felmentési időre járó távolléti díjat, valamint a Kjt. 37. § (6) bekezdés e) pontja szerinti 5 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítést az Mt. 82. § (3) bekezdése alapján.
[51] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett körben (a felmentés jogellenessége jogkövetkezményei), valamint a perköltség- és illetékviselés vonatkozásában helybenhagyta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.
(Kúria Mfv.X.10.145/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.X.10.145/2020/5.
A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke
Dr. Hajdu Edit előadó bíró
Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Mayer M. Balázs ügyvéd
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Fazekas István ügyvéd
A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.002/2020/5.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: [1] Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 76.M.3269/2017/34.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mf.31.002/2020/5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 76.M.3269/2017/34. számú kiegészített ítéletét fellebbezett részében, valamint az illeték és a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit illetően helybenhagyja.Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 253.500 (kettőszázötvenháromezer-ötszáz) forint és 68.445 (hatvannyolcezer-négyszáznegyvenöt) forint áfa együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
A le nem rótt 405.530 (négyszázötezer-ötszázharminc) forint másodfokú és 506.910 (ötszázhatezer-kilencszáztíz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes helyett az állam viseli.
Az ítélet ellen nincs helye további felülvizsgálatnak.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A peres felek között 2003. november 12-től jött létre határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony pedagógus munkakörre. A felperes 2005-től kezdődően folyamatosan vezetői megbízást kapott. 2016. július 1-től 5 év határozott időtartamra felnőttoktatási igazgatóhelyettesi megbízásban az alperes tagintézmény felnőttoktatási tagozatát vezette. A vezetői megbízás alapján ellátandó feladatait az alperes SZMSZ-e, illetve a felnőttoktatási tagozat-vezető munkaköri leírása tartalmazta. Ez utóbbi rögzítette többek között, hogy a felnőttoktatási tagozat 9.-12. évfolyamán a tantárgyak felelős szakmai irányítója, szervezője és ellenőrzője; a tagozaton szervezi és irányítja a különbözeti, az osztályozó, a javító és az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat; folyamatosan gondoskodik a felnőttoktatási évfolyamokon a jogszabályokban előírt tanügyi nyomtatványok (beírási napló, osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány stb.) beszerzéséről és annak megfelelő vezetéséről, rendszeresen ellenőrzi ezen tevékenységeket; rendszerezi és nyilvántartja a felnőttoktatási évfolyamokon az oktatással, vizsgákkal kapcsolatos tanulói, illetve egyéb kérelmeket, átadott jogkörénél fogva dönt annak elbírálásáról; elkészíti, szervezi, irányítja a tagozatot is érintő iskolai, illetve külső kérésre történő adatszolgáltatásokat, részt vesz mérési, ellenőrzési, értékelési folyamatokban, azok előkészítésében, végrehajtásában; értékeli és ellenőrzi a hatáskörébe utalt munkaközösségek, tanárok, nem pedagógus dolgozók munkáját, hatékonyságát.[2] A felperes a 2016/2017. tanévben a felnőttoktatásban akkor induló két tanév képzési idejű 13/N non-profit menedzser osztály osztályfőnöke volt.
[3] Pedagógus munkakörében feladatait a 2011. január 1-jén keltezett osztályfőnök munkaköri leírás - felnőttoktatási tagozat elnevezésű irat tartalmazta. Ebben rögzítették többek között, hogy az adminisztrációs tevékenység folyamatos karbantartásával koordinálja saját és az osztályban tanító kollégák munkáját, kiemelten tanulói különbözeti, osztályozó vagy javító vizsga kötelezettségei, elmaradt vizsgák engedélyezett pótlása esetén; kiemelt koordinációt folytat tanítványai előrehaladása érdekében a kollégák körében, ha a tanulónál előzetes tudás beszámítása, vizsgahalasztás, különbözeti vizsgakötelezettség vagy egyéni haladási ütem szerinti tanulás esete forog fenn; adminisztrációs munkája pontos végzésével biztosítja, hogy osztálya naplója haladási részében és a tanulói értékeléseknél az osztályban tanító kollégák a törzskönyvben, a pedagógiai programban és a házirendben megfogalmazott elvárások szerint regisztrálják az elvégzett oktató-, nevelő munkát és annak eredményeit; figyelemmel kíséri a megfelelő számú osztályzatok meglétét, a félévi zárások alakulását és a különbözeti-, negyedéves-, osztályozó, pótló- és javító vizsgák megfelelő adminisztrálását; ezekkel teljes összhangban vezeti az osztálya törzskönyvét; karbantartja a tanulók személyi anyagait, vezeti a tanulók egyéni haladásának megfelelően a bizonyítványait.
[4] Alperes fenntartója 2017. május 8-án szakmai törvényességi ellenőrzést indított alperesnél, amelynek tárgya a 2016/2017. tanév májusi-júniusi érettségi vizsgák megszervezésének, lebonyolításának jogszerűsége volt. Ennek során az alperes tagintézmény felnőttoktatásában résztvevő 2017. májusában-júniusában érettségi vizsgára bocsátott tanulóinak tanügyi dokumentumait, így a beírási naplót, a törzslapokat, az osztálynaplót, az óraterveket, az osztályozó, javító- és negyedéves vizsgák dokumentálását, a tanulók személyi anyagait ellenőrizték.
[5] Az ellenőrzés megállapításait a 2017. június 30-án kelt, alperes főigazgatója részére 2017. július 11-én megküldött dokumentum tartalmazta. Eszerint megállapítható, hogy a tagintézményben a felnőttoktatással kapcsolatos folyamatok átláthatatlanok, több esetben szabálytalanok. A tanügyi igazgatási dokumentumok vezetése pontatlan és hiányos. A tanulók tanulmányi előmenetele nehezen követhető a pontatlan, ellentmondásos határozatok miatt. Ugyanezért nem lehet megállapítani az előzetes tanulmányi eredmények beszámításának szabályosságát sem. A vizsgáztatási menet dokumentációja értelmezhetetlen, a kötelező negyedéves vizsgákról nincs dokumentáció. Több esetben a 12. évfolyamos osztálynaplókban évközi érdemjegyek hiányában minősítették félévkor és év végén a tanulókat. Több tanulónál felmerült a gyanú, hogy szabálytalanul kezdte meg az érettségit. Ennek oka lehet a tanulók szabálytalan előmenetelének támogatása, elismerése, illetve a pontatlan adminisztráció. Négy tanuló esetében egyértelmű, hogy a tagintézmény szabálytalan eljárás keretében fogadott el egy-egy általuk sikeresnek adminisztrált évfolyamot. Ezek a tanulók nem jutottak el tanulmányaikban az érettségiig, és azt nem kezdhették volna meg.
[6] Az alperes a jelentésre tekintettel 2017. július 13-án intézkedési tervet készített, melyben a felperes szabadság miatti távolléte miatt nem vett részt, de arról tudomása volt, ugyanakkor a javítási munkálatokban, annak ellenőrzésében már részt vett.
[7] Az alperes 2017. november 8-án kelt felmentéssel a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2017. december 9-vel nem megfelelő munkavégzésre hivatkozással megszüntette. Az indokolásban az ellenőrzésről készült jelentésben foglaltak ismertetését követően megállapította, hogy az utóellenőrzés során ismételten számos szabálytalanságot tártak fel, és a korábban kifogásoltakat is csak részben javították ki. A problémák jelentős része a felperes vezetői és közalkalmazotti tevékenységével kapcsolatos. Az ellenőrzésekből megállapítható, hogy felperes megszegte a közalkalmazotti kötelezettségeit, valamint azokat nem az elvárható gondossággal, jogszabályoknak, előírásoknak (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (1) bekezdés c) pontja) megfelelően teljesítette.
A kötelezettségszegések ismétlődő jellege miatt megállapítható, hogy a felperes a munkáját nem végzi megfelelően, esetenként veszélyeztetve a tanulók megfelelő felkészítését, vizsgáztatását, a tagintézmény megfelelő színvonalon való működését. A többszöri figyelmeztetések és egyeztetések nem hoztak eredményt.
[8] Ugyanezen napon keltezett intézkedésével a munkáltató a felperes vezetői megbízását is visszavonta, majd azt a felperes kérelmére 2017. november 16-án indokolta. Eszerint a munkatársaival nem kommunikál megfelelően, velük a munkaszervezés során a szükséges együttműködési kötelezettséget gyakran figyelmen kívül hagyja, feladatait nem határidőre végzi. Az általa vezetett szakmai területen súlyos mulasztásokra és hanyagságra derült fény, amelyek hosszú idő alatt rendszeresen előfordultak, és kijavításuk is csak részben történt meg. A munkáltató utalt az utóellenőrzésről készült 8 oldalas írásbeli jelentésre azzal, hogy a korábban kifogásoltak csak részben nyertek kijavítást. Itt hivatkozott a munkáltató az alperes vezetői munkakörébe tartozó feladataira is a vezetői munkaköri leírás alapján. Levonta azt a következtetést, hogy a felperes a munkáját nem végezte megfelelően, esetenként veszélyeztetve a tanulók megfelelő felkészítését, vizsgáztatását, a tagintézmény megfelelő színvonalú működését.
[9] A munkáltatói intézkedésben hivatkozott 8 oldalas utóellenőrzési jelentést a felperes a munkáltatói intézkedések közlését megelőzően nem, csak a perben ismerte meg.
A felperes keresete, az alperes ellenkérelme
[10] A felperes keresetében a felmentés és a vezetői megbízás visszavonása munkáltatói intézkedések jogellenességének megállapítását és az Mt. 82. § (1), (3) és (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazását, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. számú törvény (Kjt.) 23. § (7) bekezdésben és (9) bekezdésben foglaltak alkalmazását kérte.[11] Sérelmezte, hogy mind a felmentés, mind a vezetői megbízás visszavonása ugyanazon indokkal történt, mely indokok nem feleltek meg a világosság, valóság és okszerűség követelményének. A munkáltatói intézkedések indokolása túl általános és elnagyolt.
[12] A Kjt. 2011. január 1-től megkülönbözteti a vezetői megbízást a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó kinevezéstől, azok tartalma és időtartama is eltérő. A két jogviszony eltérő feladatkört foglal magába, a megszüntetést is különböző mulasztások eredményezhetik.
[13] A fenntartó által folytatott törvényességi ellenőrzés a felperest kizárólag vezetői minőségében érinthette, mivel az ellenőrzéssel érintett osztályok egyikében sem volt osztályfőnök. Pedagógusi munkáját rendszeresen ellenőrizték, abban kifogást nem találtak.
[14] A vezetői megbízás visszavonását már önmagában jogellenessé teszi az, hogy az utóellenőrzésről készült jelentést előzetesen a részére nem küldték meg.
[15] Vitatta az ellenőrzésben foglaltak több megállapításának jogszerűségét. Hangsúlyozta, hogy a tanügyi nyilvántartások vezetésének hiányosságával kapcsolatosan nem őt terheli a mulasztás, hanem az osztályfőnököket. Egyedül a dokumentáció ellenőrzése volt a feladata, arra azonban a dokumentumok elzárása miatt nem volt lehetősége. Nem négy, hanem csak egy tanuló nem kezdhette volna meg az érettségi vizsgát.
[16] Alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú ítélet
[17] A közigazgatási és munkaügyi bíróság kiegészített ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára 4 havi távolléti díj összegének megfelelő 2.252.948 forint kártérítés, valamint végkielégítés címén 2.816.185 forint kamatokkal történő megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.[18] A felperes felmentése jogellenességére alapított keresetének adott helyt. A vezetői megbízás visszavonására vonatkozót az elsőfokú bíróság elutasította.
[19] Megállapította, hogy az utóellenőrzésről szóló jelentés következtetéseire a munkáltató intézkedéseiben hivatkozott, de azt felperessel nem ismertették, így a felmentés ezen indoka nem világos.
[20] Az elsőfokú bíróság szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya pedagógus munkakörre vonatkozott. Ezen munkakör alapján a pedagógus-osztályfőnök munkakörébe tartozó feladatokat kellett a felperesnek ellátnia. A 13/N nonprofit menedzser osztály osztályfőnöke volt, melynek tanügyi dokumentumait a fenntartói ellenőrzés nem érintette, így adminisztrációs kötelezettségeit nem vizsgálták. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság ezen pedagógus-osztályfőnök munkakörbe tartozó feladatokat tekintette a felperes közalkalmazotti jogviszonyából származó munkaköri feladatának, melyre vonatkozóan a felmentés indokolást nem tartalmazott, és a perben sem jelölt meg ilyet az alperes, megállapította, hogy a felmentés indokolása nem elégítette ki a világos indokolás követelményét. A felperes nem megfelelő munkavégzésére való puszta hivatkozásból nem tűnt ki az a közelebbi konkrét körülmény, amely a felmentés alapjául szolgált: mely pedagógus munkaköri kötelezettségeit szegte meg. A felperes munkaköri leírásai alapján a törvényességi ellenőrzés során feltárt kötelezettségszegései a vezetői megbízásban ellátandó munkaköri feladataival függtek össze, mely kötelezettségszegések a közalkalmazotti jogviszony "felszámolására" okszerűen nem adtak alapot, azt a vezetői megbízás körében kellett értékelnie.
[21] A felmentés jogellenessége következményeként az Mt. 82. § (3) bekezdés b) pontja alapján 5 havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítést, valamint a Kjt. 33. § (1) és (2) bekezdése alapján 4 havi távolléti díjnak megfelelő felmentési időre járó összeget ítélt meg.
[22] A felperes vezetői megbízásának visszavonásával kapcsolatos keresetet elutasította, megállapítva, hogy az ellenőrzés során feltárt problémák vonatkozásában fennállt a felperes felelőssége. Rendszeresen irányítania és ellenőriznie kellett volna a jogszabályban előírt tanügyi nyomtatványok megfelelő vezetését, amelyet a feltárt hiányosságok alapján elmulasztott.
[23] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében - a felmentés jogkövetkezményei - és a perköltség-,illetékviselés vonatkozásában megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította.
[24] Megállapította, hogy a Kjt. 23. § (1) bekezdéséből következően a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői feladatait a kinevezése szerinti munkaköre mellett látja el, azaz a megbízott vezető munkaköri feladatait - e kettős munkakörben - a vezetői és a kinevezése szerinti pedagógusi munkaköri feladatok együttesen alkotják. Ennek folytán a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felmentéshez akár a pedagógusi, akár a vezetői feladatokhoz kapcsolódó nem megfelelő munkavégzés vezethet. A Kjt. 39. § (2) bekezdésében és az Mt. 52. § (1) bekezdés c) pontjában írt elvárások ugyanis a megbízott vezető által ellátott valamennyi feladatra egységesen vonatkoznak. Ez alapján téves az elsőfokú bíróság megállapítása, miszerint a felmentés kizárólag a kinevezésben meghatározott pedagógus munkakörrel összefüggő magatartáson alapulhatott. Ezért tévesen szűkítette le a kötelezettségek teljesítésének vizsgálatát a pedagógus munkakörbe tartozó feladatokra.
[25] A felperes munkavégzését illetően a vezetői feladatok kapcsán tapasztalt mulasztásokat a munkáltató nemcsak a vezetői megbízás visszavonása során róhatta a felperes terhére. Nem volt akadálya annak, hogy ugyanezen indokok miatt a közalkalmazott felmentéséről döntsön. Megállapította az ítélőtábla továbbá, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása szükségtelen (Kúria Mfv.II.10.084/2018/4.).
[26] A Kjt. 23. § (6) bekezdését a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjával együtt helyesen értelmezve arra a következtetésre lehet jutni szerinte, hogy az eredeti munkakörben való továbbfoglalkozásra a közalkalmazott lehetősége csak abban az esetben merülhet fel, ha a vezetői megbízás visszavonásának alapjául szolgáló kötelezettségszegés nem veti fel a felmentést. A Kjt. 23. § (6) bekezdése tehát nem kizárja a munkáltató felmentéshez fűződő jogát, hanem a továbbfoglalkoztatás esetére írja elő azt a kötelezettséget a munkáltató számára, hogy annak a közalkalmazott eredeti munkakörében kell megvalósulnia.
[27] Az elsőfokú bíróság a vezetői megbízás visszavonását jogszerűnek ítélte, melyet fellebbezés nem támadott. Annak jogszerű indokául jelölte meg azt, hogy a felperes a tanügyi dokumentumok ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségét határidőre nem teljesítette; a beírási napló, osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány megfelelő vezetésének ellenőrzését elmulasztotta, ennek eredményeként az érettségire bocsátott osztályok dokumentumai a vizsgák megkezdésekor nem álltak készen. Négy tanuló esetében az érettségire bocsátás feltételei az ellenőrzés megkezdésekor az iratok alapján nem látszott igazoltnak, és egy tanuló esetében igazolt, hogy nem kezdhette volna meg az érettségit.
[28] Ezen súlyos mulasztások - amelyek a felmentés indokait is képezték - önmagukban megalapozták az ítélőtábla szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését függetlenül attól, hogy a felmentés további, az utóellenőrzéshez köthető felperesi magatartásokon is alapult.
A felperes felülvizsgálati kérelme, alperes felülvizsgálati ellenkérelme
[29] Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mindkét esetben az alperes perköltségben marasztalásával.[30] Álláspontja szerint a másodfokú ítélet a Kjt. 23. § (1), (5), (6) bekezdésébe, 30. § (1) bekezdés c) pontjába, 39. § (2) bekezdésébe, az Mt. 64. § (2) bekezdésébe, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdésébe, 221. § (1) bekezdésébe ütközik.
[31] A Kjt. 23. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a jogviszonyában ellátandó feladatai mellett vezetői megbízása alapján további feladatok ellátását is vállalja, mely eltérő kötelezettségek teljesítését, annak megszegése eltérő értékelést eredményez. A közalkalmazott munkaköri feladataiként a fenti jogszabályhelyek (Kjt. 23. § (1) bekezdés, 30. § (1) bekezdés c) pont, 39. § (2) bekezdés) alapján a pedagógus munkakörből eredő feladatok értendők. Ezen értelmezést támasztja alá a BH 2005.140, és BH 2011.113. számú eseti döntés, ezért az elsőfokú bíróság hozott jogszerű döntést annak megállapításával, hogy a felmentés indokai felperes vezetői megbízásának nem megfelelő teljesítése körében értékelhetők, és csak a vezetői megbízás visszavonásához szolgálhatnak alappal.
[33] A pedagógus kötelezettségek teljesítésével összefüggésben felperes részéről kötelezettségszegés, nem megfelelő munkavégzés nem volt megállapítható, ilyet maga alperes sem állított. Jogszabálysértő tehát a másodfokú ítélet megállapítása, miszerint a vezetői és a kinevezés szerinti pedagógus feladatok együttesen alkotják a felperes munkaköri feladatait, ezért a pedagógus és a vezetői feladatokhoz kapcsolódó nem megfelelő munkavégzés a felmentés alapja lehet.
[34] A Kjt. 23. § (6) bekezdés alapján az ítélőtábla tévesen értelmezte a Kúria Mfv.II.10.084/2018/4. számú eseti döntését. A vezetői megbízás megszűnése ugyanis nem érinti a közalkalmazotti alapjogviszonyt, melyet a jogalkotó a közalkalmazott kinevezése szerinti munkakörben történő továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel is előír. A vezetői megbízást és a közalkalmazotti jogviszonyt egymástól függetlenül kell kezelni annyiban, hogy a vezetői megbízás vége nem érinti a közalkalmazotti jogviszonyt, téves tehát a másodfokú ítéletben foglalt jogszabályértelmezés.
[35] A másodfokú ítélet akkor is megalapozatlan, ha a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez a vezetői feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségszegés is alapul szolgálhatna. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséhez a BH 2011.113. számú döntés alapján súlyosabb ok szükséges, mint a vezetői megbízás visszavonásához.
[36] Az ítélőtáblának elfoglalt jogi álláspontja mellett is vizsgálnia kellett volna a Kjt. 23. § (5) bekezdés és az Mt. 64. § (2) bekezdés alapján a felmentés indokainak világosságát, valóságát és okszerűségét, amit azonban elmulasztott. Értékelni kellett volna azt is, hogy azon osztályfőnökök, akiknek osztályát az ellenőrzés érintette, és hiányosságokat állapítottak meg, jelenleg is jogviszonyban állnak az alperessel. Az utóellenőrzés iratanyagát kizárólag a peres eljárásban volt a felperesnek lehetősége megismerni, ez önmagában megalapozza az alperesi felmentés jogellenességét.
[37] A másodfokú ítélet nem felel meg a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében, Kjt. 23. § (5) bekezdésében és az Mt. 64. § (2) bekezdésében foglaltaknak.
[38] Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
[39] Kiemelte, hogy a vezetői megbízatás idején nem válik el egymástól a vezetői munkakörből fakadó felelősség és a közalkalmazotti jogviszonyból következő felelősség. A vezetői felelősség a közalkalmazotti jogviszonyon felül értékelendő, ugyanakkor a vezetőnek is fennáll a közalkalmazotti jogviszonyból fakadó felelőssége.
[40] Felperes maga is elismerte a perben, hogy a felnőttoktatási tagozatra vonatkozó dokumentációt ő dolgozta ki, ugyanakkor ezen dokumentumok vezetése pontatlan és hiányos volt. Az osztályfőnökök a felperes által adott utasítások szerint végezték munkájukat, a feltárt hibák tekintetében felperessel ellentétben nem volt önálló döntési jogkörük.
[41] Mivel felperes jogviszonya a felmentési idő végével szűnt meg, a feltárt kötelezettségszegések alapján szükségessé vált a vezetői megbízás azonnali hatályú visszavonása.
A Kúria döntése és jogi indokai
[42] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.[43] A felperes a felnőttoktatási igazgatóhelyettesi feladatokat a kinevezés szerinti pedagógus/osztályfőnök munkaköre mellett megbízással, magasabb vezetői beosztásban látta el (Kjt. 23. § (1) bekezdés). Ezért a felperes közalkalmazotti jogviszonyban ellátandó feladatait a pedagógus munkaköri feladatok és a magasabb vezetői beosztással járó feladatok képezték. Mindkettőre vonatkozóan munkaköri leírással rendelkezett. Ebből azonban nem következik, hogy a pedagógus munkakörhöz tartozó, illetve a vezetői beosztáshoz tartozó feladatok teljesítését nem lehet külön vizsgálni, a különböző kötelezettségek megszegéséhez nem lehet eltérő jogkövetkezményt fűzni. A perbeli esetben is ezt történt: a magasabb vezetői megbízás visszavonásáról, valamint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetéséről rendelkezett az alperes (Kjt. 23. § (5) bekezdés, Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pont).
[44] A vezetői feladatok kapcsán tapasztalt mulasztásokat a munkáltató tehát nemcsak a vezetői megbízás visszavonása során rótta a felperes terhére, hanem ugyanezen indokok miatt a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetéséről is döntött. Téves azonban az ítélőtábla következtetése arról, hogy a felmentés jogszerű volt.
[45] Az elsőfokú bíróság által jogerősen megállapított jogszerű vezetői megbízás visszavonásáról szóló intézkedés indoka volt, hogy a felperes a tanügyi dokumentumok ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségét határidőre nem teljesítette, holott vezetői feladata volt a felnőttoktatási évfolyamokon a tanügyi nyomtatványok (beírási napló, osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány) megfelelő vezetésének ellenőrzése. Ennek elmulasztása okán az érettségire bocsátás feltételei négy tanuló esetében a fenntartói ellenőrzés megkezdésekor az okiratok alapján nem látszottak igazoltnak, egy tanuló esetében pedig utóbb sem nyertek igazolást.
[46] Ugyanakkor az osztályfőnök munkaköri leírás írja elő az egyes osztályokban az adminisztrációs tevékenység folyamatos karbantartását, míg a tanügyi nyomtatványok megfelelő vezetése az egyes osztályokban tanító pedagógusok feladata is. Felperes osztályában ilyen adminisztratív hiányosságok megléte nem igazolt. Ilyet az ellenőrzés sem tárt fel.
[47] A magasabb vezetői beosztáshoz kapcsolódó felnőttoktatási tagozat vezetéséhez szükséges szakmai irányítás, szervezés, koordinálás és ellenőrzés elmulasztása, nem megfelelő teljesítése jogkövetkezményeként jogszerű volt a magasabb vezetői megbízás visszavonása. A magasabb vezetői megbízás keretein túlmutató kötelezettségszegést azonban sem a vezetői megbízás visszavonásáról hozott munkáltatói intézkedés, sem a felmentés nem tartalmazott. A felnőttoktatási tagozaton tanító pedagógusok adminisztrációjával összefüggő ellenőrzés elmulasztása, annak nem megfelelő koordinációja nem jelenti, hogy a felperes (pedagógusként) osztályfőnökként a munkáját nem végezte megfelelően.
[48] Az elsőfokú bíróság vonta le a helyes jogkövetkeztetést arról, hogy a felperes törvényességi ellenőrzés során feltárt kötelezettségszegései a vezetői megbízása alapján ellátandó feladatokkal függenek össze, és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére a perben feltárt tényállás alapján okszerűen nem adnak alapot.
[49] Az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a felmentés utalt ugyan az utóellenőrzés megállapításaira, miszerint több hiányosság változatlanul fennáll, és a problémák jelentős része a felperes vezetői, illetve közalkalmazotti tevékenységével kapcsolatosan merült fel, de ezeket a munkáltató konkrétan nem jelölte meg a felmentésben, az utóellenőrzés adatait, megállapításait a felperes csak a perben ismerte meg. A felmentés ezen indoka tehát nem minősül világosnak. Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felmentésben szereplő állítását - miszerint a felperest többször eredménytelenül figyelmeztette, illetve a tárgyban az egyeztetések nem vezettek eredményre - nem igazolta.
[50] A fentiekre tekintettel az alperes felmentése jogellenes, és annak jogkövetkezményeként köteles viselni a Kjt. 38. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 82. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint a Kjt. 33. § (1) és (2) bekezdés alapján a felperest megillető 4 havi felmentési időre járó távolléti díjat, valamint a Kjt. 37. § (6) bekezdés e) pontja szerinti 5 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítést az Mt. 82. § (3) bekezdése alapján.
[51] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett körben (a felmentés jogellenessége jogkövetkezményei), valamint a perköltség- és illetékviselés vonatkozásában helybenhagyta a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján.
Záró rész
[52] A Kúria kötelezte a másodfokon és a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes alperest a felperes perköltsége megfizetésére a Pp. 78. § (1) bekezdés alapján, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdésre és az első fokon megítélt perköltség összegére figyelemmel.[53] A másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes alperes helyett az őt megillető illetékmentesség folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
[54] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el.
[55] Az ítélet ellen a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak.
Budapest, 2021. február 10.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke Dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró
(Kúria Mfv.X.10.145/2020.)