adozona.hu
BH 2021.6.174
BH 2021.6.174
Az Mt. 229. § (7) bekezdése megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, ugyanakkor a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése pedig, hogy a munkáltató él-e a jogszabályban biztosított, az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével, olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 229. § (7) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2012. április 1-től állt közalkalmazotti jogviszonyban, osztályvezetői munkakörben dolgozott. Közalkalmazotti jogviszonya mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedett, amely az általa betöltött munkakörrel nem volt összeférhetetlen.
[2] A felperes 2018. szeptember 28-án tanulmányi szerződést kötött az alperessel egy 320 tanórás időtartamú angol nyelvi képzés elvégzésére. A felek a képzés kezdő időpontját 2018. október ...
BH 2021.6.174 Az Mt. 229. § (7) bekezdése megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, ugyanakkor a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése pedig, hogy a munkáltató él-e a jogszabályban biztosított, az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével, olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 229. § (7) bekezdés].
A tényállás
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2012. április 1-től állt közalkalmazotti jogviszonyban, osztályvezetői munkakörben dolgozott. Közalkalmazotti jogviszonya mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedett, amely az általa betöltött munkakörrel nem volt összeférhetetlen.[2] A felperes 2018. szeptember 28-án tanulmányi szerződést kötött az alperessel egy 320 tanórás időtartamú angol nyelvi képzés elvégzésére. A felek a képzés kezdő időpontját 2018. október 1-jében, várható befejezésének időpontját 2019. július 19. napjában határozták meg. A tanulmányi szerződésben foglaltak alapján a munkáltató a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, tankönyvet, munkafüzetet, az államilag elismert nyelvvizsga letételének lehetőségét, az első komplex nyelvvizsga díját biztosította, továbbá engedélyezte a felperes számára a nyelvvizsgán való megjelenést, amelyre távolléti díjat folyósított. A felperes vállalta, hogy amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségének önhibáján kívül nem tesz eleget, vagy a tanulmányokkal megegyező időtartam előtt - egészségügyi ok kivételével - a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, úgy a támogatást időarányosan visszafizeti. A felek rögzítették, hogy a munkáltató által kezdeményezett áthelyezéskor visszatérési kötelezettség a felperest nem terheli, azonban amennyiben a felperes kérelmére a közalkalmazotti jogviszonyában módosítás történik, úgy köteles a kapott támogatást visszatéríteni. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) volt az irányadó.
[3] Az alperes személyi állományába tartozó közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya 2019. február 1-jétől a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban. Hszt.) 362/E. § (1) bekezdés a) pontjának hatálybalépésével - hozzájárulásukkal - rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá alakult át. A jogviszony átalakulásához történő hozzájárulás hiányában a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel megszűnt.
[4] Az alperes 2019. január 31-én tájékoztatta a felperest a jogviszony átalakulásáról, illetve arról, hogy amennyiben tanulmányi szerződéssel rendelkezik, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. A tájékoztatóval egyidejűleg a felperes egy "Áttekintés" megnevezésű iratot is kapott, amelyben a Hszt. 362/E. § (6) bekezdésének alapján - többek között - tájékoztatták a rendvédelmi alkalmazottal szemben támasztott összeférhetetlenségi szabályokról is. A felperes ezen iratból szerzett tudomást arról, hogy a rendvédelmi igazgatási jogviszonya alatt vállalkozási tevékenységét nem folytathatja, amelyre tekintettel a közalkalmazotti jogviszonya igazgatási jogviszonnyá történő átalakulásához nem járult hozzá.
[5] Az alperes a felperes nyilatkozata alapján intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2019. február 2. napjától számított felmentési idővel 2019. június 2. napjával felmentéssel megszüntette.
[6] A felperes 2019. február 15-én a tanulmányi szerződése azonnali hatályú megszüntetését kérte azzal, hogy a kötelezettségei alól a munkáltató mentesítse. Arra hivatkozott, hogy a felajánlott betöltendő státusz olyan lényeges változást eredményezett, amelyet nem tudott elfogadni, így a tanulmányi szerződésben foglaltak teljesítése rajta kívül álló ok miatt ellehetetlenült.
[7] Az alperes a 2019. március 13-án kelt határozatában kötelezte a felperest, hogy a tanulmányi szerződésben rögzítetteknek megfelelően a tanulmányok folytatásához kifizetett távolléti díj nettó összegének időarányos részét, 212 589 forintot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül térítse vissza. A határozat indokolása szerint a felperes a kimeneteli feltételek teljesítése nélkül kérte a szerződés megszüntetését, amely alapján a képzésen való részvételének időtartamával arányos megtérítési kötelezettség terheli.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[8] A felperes a keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a közalkalmazotti jogviszonyának átalakítása - amelyet nem ő kezdeményezett - jelentős változást eredményezett volna, mivel korábbi vállalkozói tevékenységével fel kellett volna hagynia. Nem vitatta, hogy a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján 212 589 forint támogatásban részesítette.[9] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tanulmányi szerződés a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az egészségügyi ok kivételével, a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez időarányos visszatérítési kötelezettséget társít. A felperes a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, saját döntésével kérte közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését, amely lehetőséget teremtett a munkáltató számára a nyújtott támogatás visszakövetelésre. Álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amelyre tekintettel a felperes mentesülhetne a visszafizetési kötelezettség alól.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[10] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2019. március 13-án kelt visszafizetési kötelezettségről szóló határozatát hatályon kívül helyezte.[11] Ítéletének indokolása szerint a felperes nem követett el szerződésszegést avval, hogy nem tartotta fenn a jogviszonyát a képzés időtartamáig, mert a tanulmányi szerződés 6. pontjában a közalkalmazotti jogviszonyának fenntartására vállalt kötelezettséget a tanulmányok befejezését követően a tanulmányokkal megegyező időtartamig. Ez a jogviszonya ugyanakkor a 2019. február 1. napját követően a jogszabályi rendelkezések miatt nem volt fenntartható, amely mindkét felet érintő olyan körülmény volt, amellyel a tanulmányi szerződés megkötése idején egyik félnek, így a felperesnek sem kellett számolnia. Ebből következően az Mt. 229. § (7) bekezdése nem volt alkalmazható.
[12] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a jogszabály nem tette kötelezővé a hozzájáruló nyilatkozat megtételét, a közalkalmazott számára választási lehetőséget biztosított és a perbeli esetben nem volt elvárható, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonyának rá nézve - a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok miatt - terhesebb igazgatási szolgálati jogviszonnyá történő átalakulásához hozzájáruljon. A felperes a jogszabály által biztosított lehetőséggel élve nem járult hozzá a jogviszonya átalakulásához, ezzel szerződésszegést nem követett el. Kiemelte továbbá, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt az alperes szüntette meg felmentéssel.
[13] Az alperes fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság elsődlegesen az Mt. 229. § (7) bekezdésének tulajdonított jelentőséget, amely lehetőséget biztosít a fél által a tanulmányi szerződés azonnali hatállyal történő felmondására abban az esetben, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy aránytalan sérelemmel járna. Az ítélőtábla nem értett egyet az alperessel abban, hogy a tanulmányi szerződés szempontjából a jogviszony jellege közömbös, mivel a felperes az adott jogviszonyához kapcsolódóan vállalt kötelezettséget a tanulmányi szerződés teljesítésére. A 2019. február 1. napjától történő "jogutódlás" nem jelentett "automatikus jogutódlást", mivel a közalkalmazottakat megillette a választás joga és lehetősége. Miután az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy a jövőben, az új jogviszony keretein belül vállalkozási tevékenységét már nem folytathatja, ez a körülmények olyan lényeges változását eredményezte, amely a szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tette. Rámutatott arra, hogy az Mt. 229. § (7) bekezdése a munkáltató részére csak lehetőséget biztosít az arányosan nyújtott támogatás visszakövetelésére, ezért az alperesnek mérlegelnie lehetett volna a jogszabályváltozás folytán bekövetkező változást.
[14] Az ítélőtábla hivatkozott továbbá a Kúria 1/2019. (V. 20.) KMK véleménye II/3. pontjában foglaltakra, amely az Mt. 229. § (7) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódóan rögzítette, hogy az intézkedés jogszerűségének vizsgálata során a félnél jelentkező hátrányt kell értékelni, és nem kell azt összevetni a másik szerződő félnél jelentkező hátrányok nagyságával és jellegével. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a tanulmányi szerződés felmondása jogszerű volt, mivel a felperestől független körülmény vezetett a változáshoz, így a munkáltatót nem illette meg a visszakövetelés joga. Rámutatott arra is, hogy a felmondás a felperes részéről szükségtelen volt, mert a közalkalmazotti jogviszonya megszűnése miatt a tanulmányi szerződés ellehetetlenült, így a felperes mentesült a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei alól.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint, mivel a felperes nem járult hozzá a közalkalmazotti jogviszonya rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá történő átalakulásához, saját jognyilatkozatával a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését kérte, ezért az Mt. 229. § (1) és (7) bekezdései, valamint a tanulmányi szerződés 6-8. pontjai alapján a kapott támogatás időarányos visszafizetésére köteles.[16] A felperes a tanulmányi szerződés megkötéséről, annak felmondásáról és a jogviszonya megszűnéséről önként, befolyásmentesen, egyéni, szubjektív érdekeinek mérlegelésével döntött, abba az alperes felróhatóan nem hatott közre.
[17] A felülvizsgálati érvelés szerint az Mt. 229. § (5) bekezdése kizárólag a munkáltató lényeges szerződésszegése esetén teszi lehetővé a visszafizetési kötelezettség alóli mentesülést, azonban az alperes a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette.
[18] A Hszt. 362/E. § (1) bekezdés a) pontja, (3) bekezdése, az Mt. 229. §-a, valamint a tanulmányi szerződés rendelkezései tételesen nevesítik a mentesülésre okot adó körülményeket és azok között az elsőfokú bíróság ítéletének alapját képező jogviszonyt érintő jogszabályváltozás nem szerepel. A jogalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy ezen okból a tanulmányi szerződés ugyan felmondható, de a vállalt kötelezettség alól a felek nem mentesülhetnek, a szerződésszegésből eredő jogokat a másik fél jogosult érvényesíteni. Annak, hogy a felperes milyen jogviszonyának fenntartását vállalta a tanulmányi szerződésben, nincs jelentősége, ezért a perben az elsőfokú bíróságnak nem az egyes jogviszonyokat, hanem a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítését kellett vizsgálni.
[19] A rendvédelmi igazgatási jogviszonyt, valamint az ezen nyugvó tanulmányi szerződést a felperes önként nem vállalta, e körben a személyes motiváció nem játszik szerepet. Amennyiben a bekövetkező változást lényeges változásnak is tekintjük, legfeljebb az ismerhető el, hogy a felperes jogosult volt a tanulmányi szerződést felmondani. A jogerős ítélet ellentétes az Mt. 229. § (7) bekezdésével, mert a jogszabályi rendelkezés ugyan megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, de egyben lehetőséget teremt a támogatás visszakövetelésére is, így az alperes evvel mérlegelési jogkörében eljárva jogszerűen élhetett.
[20] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Érvelése szerint a tanulmányi szerződését az Mt. 229. § (7) bekezdésében szabályozott lehetőségével élve azért szüntette meg, mert a körülményeiben olyan jelentős változás következett be a jogviszonya megváltozásával, amely ellehetetlenítette a vállalt kötelezettségek teljesítését. A teljesítés hiánya nem önhibából következett be, a tanulmányok befejezésére már nem volt lehetősége, hiszen az alperes a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette.
[21] Az egyes jogviszonyokra meghatározott jogok és kötelezettségek igen eltérőek, így a jogviszonyt nagymértékben befolyásoló tényező - többek között - a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása is. Ennek következménye, hogy a korábban betöltött osztályvezetői munkakört az új jogviszony keretében már nem tudta volna ellátni, mert vállalkozási tevékenysége miatt összeférhetetlenség alakult volna ki, amely egy alacsonyabb rendű munkakör esetén nem merült volna fel.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[22] A Kúria az alperes kérelmére a jogerős ítélet felülvizsgálatát a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Pp. 523. § (2) bekezdése és a 409. § (2) bekezdése a) pontja alapján engedélyezte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.[23] Az irányadó tényállás szerint a peres felek a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt 2018. szeptember 28-án kötöttek egymással tanulmányi szerződést. A szerződés 6. pontja értelmében amennyiben a felperes közalkalmazotti jogviszonya - egészségügyi ok kivételével - a vállalt határidő előtt megszűnik, úgy köteles a kapott támogatás időarányos részének visszafizetésére.
[24] A 2019. február 1-től hatályos Hszt. 362/E. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és kormánytisztviselő közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakult át.
[25] A perbeli adatok szerint az osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott felperes a jogviszonyváltáshoz - a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok miatt - nem járult hozzá, így nyilatkozatára tekintettel az alperes a közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján 2019. február 2-től számított felmentési idővel 2019. június 2-ával felmentéssel megszüntette.
[26] A felperes - már a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését megelőzően - a 2019. február 15-én kelt jognyilatkozatában az alperessel fennállt tanulmányi szerződését azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozással, hogy a szerződésben foglaltak teljesítése rajta kívül álló okból ellehetetlenült.
[27] Az eljárt bíróságoknak a perben nem abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a felperes tanulmányi szerződést megszüntető jognyilatkozata jogszerű volt-e, vagyis a kialakult helyzetre tekintettel élhetett- e a felmondás jogával, hanem abban, hogy az ekként megszűnt tanulmányi szerződés alapján a munkáltató által nyújtott támogatás időarányos részének visszafizetésére kötelezhető-e.
[28] Az eljárt bíróságok az Mt. 229. § (7) bekezdése és a tanulmányi szerződés 6. pontjának értelmezése alapján jogszabálysértően állapították meg a felperes fizetési kötelezettség alóli mentesülését.
[29] A jogerős ítéletben foglaltakkal szemben a Hszt. 362/E. § (1) bekezdése jogviszonyváltásról rendelkezett, amely a jogutódlással szemben - amely a jogviszony jellegén nem, csupán a munkáltató személyében eredményez változást - az Mt. 229. § (4) bekezdése alapján a tanulmányi szerződés átszállását sem eredményezhette.
[30] A felperes a számára szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokkal járó rendvédelmi igazgatási jogviszonyt nem vállalta, ezért az Mt. 229. § (7) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve a tanulmányi szerződést felmondta. E jogszabályi rendelkezés ugyanakkor - az Mt. 229. § (5) bekezdésével szemben - nem mentesíti a közalkalmazottat a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei, így a kapott támogatás időarányos részének visszafizetési kötelezettsége alól. Az Mt. 229. § (7) bekezdése - az alperes helytálló érvelése szerint - megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, ugyanakkor a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése pedig, hogy a munkáltató él-e a jogszabályban biztosított, az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével, olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára.
[31] A tanulmányi szerződés 6. pontjában a felperes azt vállalta, hogy amennyiben a szerződésben vállat kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, vagy a közalkalmazotti jogviszonya a tanulmányok befejezését követően a tanulmányokkal megegyező időtartam előtt - egészségügyi ok kivételével - megszűnik, a szerződés alapján kapott támogatást időarányosan köteles visszafizetni.
[32] A szerződés alapján a perbeli esetben nem az önhiba, hanem a közalkalmazotti jogviszony idő előtti megszűnése volt vizsgálható, amely ténykérdés és minthogy nem egészségügyi okból, hanem a felperes saját, befolyásmentes döntéséből következően, a Hszt. 362/E. § (3)-(4) bekezdés kötelező rendelkezésén alapult, a felperes a kapott támogatás időarányos részének visszafizetésére köteles.
[33] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria Mfv.X.10.140/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.X.10.140/2020/5.
A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró
Dr. Tánczos Rita bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Széchényi Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Széchényi Péter ügyvéd)
Az alperes:
Az alperes képviselője: Dr. Rásó Orsolya kamarai jogtanácsos
A per tárgya: tanulmányi szerződésből eredő követelés
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.014/2020/4.
Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.140/2019/9.
Rendelkező rész
A Kúria a Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.014/2020/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.140/2019/9. számú ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 15.000,- (tizenötezer) Ft elsőfokú, 17.000,- (tizenhétezer) Ft fellebbezési és 50.000,- (ötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A tényállás
[1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2012. április 1-től állt közalkalmazotti jogviszonyban osztályvezetői munkakörben dolgozott. Közalkalmazotti jogviszonya mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedett, amely az általa betöltött munkakörrel nem volt összeférhetetlen.[2] A felperes 2018. szeptember 28-án tanulmányi szerződést kötött az alperessel egy 320 tanórás időtartamú angol nyelvi képzés elvégzésére. A felek a képzés kezdő időpontját 2018. október 1-jében, várható befejezésének időpontját 2019. július 19. napjában határozták meg. A tanulmányi szerződésben foglaltak alapján a munkáltató a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt, tankönyvet, munkafüzetet, az államilag elismert nyelvvizsga letételének lehetőségét, az első komplex nyelvvizsga díját biztosította, továbbá engedélyezte a felperes számára a nyelvvizsgán való megjelenést, amelyre távolléti díjat folyósított. A felperes vállalta, hogy amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségének önhibáján kívül nem tesz eleget, vagy a tanulmányokkal megegyező időtartam előtt - egészségügyi ok kivételével - a közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, úgy a támogatást időarányosan visszafizeti. A felek rögzítették, hogy a munkáltató által kezdeményezett áthelyezéskor visszatérési kötelezettség a felperest nem terheli, azonban amennyiben a felperes kérelmére a közalkalmazotti jogviszonyában módosítás történik, úgy köteles a kapott támogatást visszatéríteni. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) volt az irányadó.
[3] Az alperes személyi állományába tartozó közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya 2019. február 1-jétől a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban. Hszt.) 362/E. § (1) bekezdés a) pontjának hatálybalépésével - hozzájárulásukkal - rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá alakult át. A jogviszony átalakulásához történő hozzájárulás hiányában a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel megszűnt.
[4] Az alperes 2019. január 31-én tájékoztatta a felperest a jogviszony átalakulásáról, illetve arról, hogy amennyiben tanulmányi szerződéssel rendelkezik, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. A tájékoztatóval egyidejűleg a felperes egy "Áttekintés" megnevezésű iratot is kapott, amelyben a Hszt. 362/E. § (6) bekezdésének alapján - többek között - tájékoztatták a rendvédelmi alkalmazottal szemben támasztott összeférhetetlenségi szabályokról is. A felperes ezen iratból szerzett tudomást arról, hogy a rendvédelmi igazgatási jogviszonya alatt vállalkozási tevékenységét nem folytathatja, amelyre tekintettel a közalkalmazotti jogviszonya igazgatási jogviszonnyá történő átalakulásához nem járult hozzá.
[5] Az alperes a felperes nyilatkozata alapján intézkedésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2019. február 2. napjától számított felmentési idővel 2019. június 2. napjával felmentéssel megszüntette.
[6] A felperes 2019. február 15-én a tanulmányi szerződése azonnali hatályú megszüntetését kérte azzal, hogy a kötelezettségei alól a munkáltató mentesítse. Arra hivatkozott, hogy a felajánlott betöltendő státusz olyan lényeges változást eredményezett, amelyet nem tudott elfogadni, így a tanulmányi szerződésben foglaltak teljesítése rajta kívül álló ok miatt ellehetetlenült.
[7] Az alperes a 2019. március 13-án kelt határozatában kötelezte a felperest, hogy a tanulmányi szerződésben rögzítetteknek megfelelően a tanulmányok folytatásához kifizetett távolléti díj nettó összegének időarányos részét, 212.589,- forintot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül térítse vissza. A határozat indokolása szerint a felperes a kimeneteli feltételek teljesítése nélkül kérte a szerződés megszüntetését, amely alapján a képzésen való részvételének időtartamával arányos megtérítési kötelezettség terheli.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[8] A felperes a keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a közalkalmazotti jogviszonyának átalakítása - amelyet nem ő kezdeményezett - jelentős változást eredményezett volna, mivel korábbi vállalkozói tevékenységével fel kellett volna hagynia. Nem vitatta, hogy a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján 212.589,- forint támogatásban részesítette.[9] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a tanulmányi szerződés a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az egészségügyi ok kivételével, a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez időarányos visszatérítési kötelezettséget társít. A felperes a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, saját döntésével kérte közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését, amely lehetőséget teremtett a munkáltató számára a nyújtott támogatás visszakövetelésre. Álláspontja szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amelyre tekintettel a felperes mentesülhetne a visszafizetési kötelezettség alól.
Az első- és másodfokú bíróság határozata
[10] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2019. március 13-án kelt visszafizetési kötelezettségről szóló határozatát hatályon kívül helyezte.[11] Ítéletének indokolása szerint a felperes nem követett el szerződésszegést avval, hogy nem tartotta fenn a jogviszonyát a képzés időtartamáig, mert a tanulmányi szerződés 6. pontjában a közalkalmazotti jogviszonyának fenntartására vállalt kötelezettséget a tanulmányok befejezését követően a tanulmányokkal megegyező időtartamig. Ez a jogviszonya ugyanakkor a 2019. február 1. napját követően a jogszabályi rendelkezések miatt nem volt fenntartható, amely mindkét felet érintő olyan körülmény volt, amellyel a tanulmányi szerződés megkötése idején egyik félnek, így a felperesnek sem kellett számolnia. Ebből következően az Mt. 229. § (7) bekezdése nem volt alkalmazható.
[12] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a jogszabály nem tette kötelezővé a hozzájáruló nyilatkozat megtételét, a közalkalmazott számára választási lehetőséget biztosított és a perbeli esetben nem volt elvárható, hogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonyának ránézve - a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok miatt - terhesebb igazgatási szolgálati jogviszonnyá történő átalakulásához hozzájáruljon. A felperes a jogszabály által biztosított lehetőséggel élve nem járult hozzá a jogviszonya átalakulásához, ezzel szerződésszegést nem követett el. Kiemelte továbbá, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt az alperes szüntette meg felmentéssel.
[13] Az alperes fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság elsődlegesen az Mt. 229. § (7) bekezdésének tulajdonított jelentőséget, amely lehetőséget biztosít a fél által a tanulmányi szerződés azonnali hatállyal történő felmondására abban az esetben, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy aránytalan sérelemmel járna. Az ítélőtábla nem értett egyet az alperessel abban, hogy a tanulmányi szerződés szempontjából a jogviszony jellege közömbös, mivel a felperes az adott jogviszonyához kapcsolódóan vállalt kötelezettséget a tanulmányi szerződés teljesítésére. A 2019. február 1. napjától történő "jogutódlás" nem jelentett "automatikus jogutódlást", mivel a közalkalmazottakat megillette a választás joga és lehetősége. Miután az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy a jövőben, az új jogviszony keretein belül vállalkozási tevékenységét már nem folytathatja, ez a körülmények olyan lényeges változását eredményezte, amely a szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tette. Rámutatott arra, hogy az Mt. 229. § (7) bekezdése a munkáltató részére csak lehetőséget biztosít az arányosan nyújtott támogatás visszakövetelésére, ezért az alperesnek mérlegelnie lehetett volna a jogszabályváltozás folytán bekövetkező változást.
[14] Az ítélőtábla hivatkozott továbbá a Kúria 1/2019. (V.20.) KMK véleménye II/3. pontjában foglaltakra, amely az Mt. 229. § (7) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódóan rögzítette, hogy az intézkedés jogszerűségének vizsgálata során a félnél jelentkező hátrányt kell értékelni, és nem kell azt összevetni a másik szerződő félnél jelentkező hátrányok nagyságával és jellegével. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a tanulmányi szerződés felmondása jogszerű volt, mivel a felperestől független körülmény vezetett a változáshoz, így a munkáltatót nem illette meg a visszakövetelés joga. Rámutatott arra is, hogy a felmondás a felperes részéről szükségtelen volt, mert a közalkalmazotti jogviszonya megszűnése miatt a tanulmányi szerződés ellehetetlenült, így a felperes mentesült a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei alól.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint mivel a felperes nem járult hozzá a közalkalmazotti jogviszonya rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá történő átalakulásához, saját jognyilatkozatával a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését kérte, ezért az Mt. 229.§ (1) és (7) bekezdései, valamint a tanulmányi szerződés 6-8. pontjai alapján a kapott támogatás időarányos visszafizetésére köteles.[16] A felperes a tanulmányi szerződés megkötéséről, annak felmondásáról és a jogviszonya megszűnéséről önként, befolyásmentesen, egyéni, szubjektív érdekeinek mérlegelésével döntött, abba az alperes felróhatóan nem hatott közre.
[17] A felülvizsgálati érvelés szerint az Mt. 229. § (5) bekezdése kizárólag a munkáltató lényeges szerződésszegése esetén teszi lehetővé a visszafizetési kötelezettség alóli mentesülést, azonban az alperes a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette.
[18] A Hszt. 362/E. § (1) bekezdés a) pontja, (3) bekezdése, az Mt. 229. §-a, valamint a tanulmányi szerződés rendelkezései tételesen nevesítik a mentesülésre okot adó körülményeket és azok között az elsőfokú bíróság ítéletének alapját képező jogviszonyt érintő jogszabályváltozás nem szerepel. A jogalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy ezen okból a tanulmányi szerződés ugyan felmondható, de a vállalt kötelezettség alól a felek nem mentesülhetnek, a szerződésszegésből eredő jogokat a másik fél jogosult érvényesíteni. Annak, hogy a felperes milyen jogviszonyának fenntartását vállalta a tanulmányi szerződésben, nincs jelentősége, ezért a perben az elsőfokú bíróságnak nem az egyes jogviszonyokat, hanem a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítését kellett vizsgálni.
[19] A rendvédelmi igazgatási jogviszonyt, valamint az ezen nyugvó tanulmányi szerződést a felperes önként nem vállalta, e körben a személyes motiváció nem játszik szerepet. Amennyiben a bekövetkező változást lényeges változásnak is tekintjük, legfeljebb az ismerhető el, hogy a felperes jogosult volt a tanulmányi szerződést felmondani. A jogerős ítélet ellentétes az Mt. 229. § (7) bekezdésével, mert a jogszabályi rendelkezés ugyan megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, de egyben lehetőséget teremt a támogatás visszakövetelésére is, így az alperes evvel mérlegelési jogkörében eljárva jogszerűen élhetett.
[20] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Érvelése szerint a tanulmányi szerződését az Mt. 229.§ (7) bekezdésében szabályozott lehetőségével élve azért szüntette meg, mert a körülményeiben olyan jelentős változás következett be a jogviszonya megváltozásával, amely ellehetetlenítette a vállalt kötelezettségek teljesítését. A teljesítés hiánya nem önhibából következett be, a tanulmányok befejezésére már nem volt lehetősége, hiszen az alperes a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette.
[21] Az egyes jogviszonyokra meghatározott jogok és kötelezettségek igen eltérőek, így a jogviszonyt nagymértékben befolyásoló tényező - többek között - a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása is. Ennek következménye, hogy a korábban betöltött osztályvezetői munkakört az új jogviszony keretében már nem tudta volna ellátni, mert vállalkozási tevékenysége miatt összeférhetetlenség alakult volna ki, amely egy alacsonyabb rendű munkakör esetén nem merült volna fel.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[22] A Kúria az alperes kérelmére a jogerős ítélet felülvizsgálatát a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Pp. 523. § (2) bekezdése és a Pp. 409. § (2) bekezdése a) pontja alapján engedélyezte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.[23] Az irányadó tényállás szerint a peres felek a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt 2018. szeptember 28-án kötöttek egymással tanulmányi szerződést. A szerződés 6. pontja értelmében amennyiben a felperes közalkalmazotti jogviszonya - egészségügyi ok kivételével - a vállalt határidő előtt megszűnik, úgy köteles a kapott támogatás időarányos részének visszafizetésére.
[24] A 2019. február 1-től hatályos Hszt. 362/E. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott és kormánytisztviselő közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonya - az érintett hozzájárulásával - rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá alakult át.
[25] A perbeli adatok szerint az osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott felperes a jogviszonyváltáshoz - a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok miatt - nem járult hozzá, így nyilatkozatára tekintettel az alperes a közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban: Kjt.) 25.§ (2) bekezdés e) pontja alapján 2019. február 2-től számított felmentési idővel 2019. június 2-ával felmentéssel megszüntette.
[26] A felperes - már a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését megelőzően - a 2019. február 15-én kelt jognyilatkozatában az alperessel fennállt tanulmányi szerződését azonnali hatállyal felmondta arra hivatkozással, hogy a szerződésben foglaltak teljesítése rajta kívül álló okból ellehetetlenült.
[27] Az eljárt bíróságoknak a perben nem abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes tanulmányi szerződést megszüntető jognyilatkozata jogszerű volt-e, vagyis a kialakult helyzetre tekintettel élhetett- e a felmondás jogával, hanem abban, hogy az ekként megszűnt tanulmányi szerződés alapján a munkáltató által nyújtott támogatás időarányos részének visszafizetésére kötelezhető-e.
[28] Az eljárt bíróságok az Mt. 229.§ (7) bekezdése és a tanulmányi szerződés 6. pontjának értelmezése alapján jogszabálysértően állapították meg a felperes fizetési kötelezettség alóli mentesülését.
[29] A jogerős ítéletben foglaltakkal szemben a Hszt. 362/E.§ (1) bekezdése jogviszonyváltásról rendelkezett, amely a jogutódlással szemben - amely a jogviszony jellegén nem, csupán a munkáltató személyében eredményez változást - az Mt. 229.§ (4) bekezdése alapján a tanulmányi szerződés átszállását sem eredményezhette.
[30] A felperes a számára szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokkal járó rendvédelmi igazgatási jogviszonyt nem vállalta, ezért az Mt. 229.§ (7) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve a tanulmányi szerződést felmondta. E jogszabályi rendelkezés ugyanakkor - az Mt. 229.§ (5) bekezdésével szemben - nem mentesíti a közalkalmazottat a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei, így a kapott támogatás időarányos részének visszafizetési kötelezettsége alól. Az Mt. 229.§ (7) bekezdése - az alperes helytálló érvelése szerint - megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, ugyanakkor a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése pedig, hogy a munkáltató él-e a jogszabályban biztosított, az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára.
[31] A tanulmányi szerződés 6. pontjában a felperes azt vállalta, hogy amennyiben a szerződésben vállat kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, vagy a közalkalmazotti jogviszonya a tanulmányok befejezését követően a tanulmányokkal megegyező időtartam előtt - egészségügyi ok kivételével - megszűnik, a szerződés alapján kapott támogatást időarányosan köteles visszafizetni.
[32] A szerződés alapján a perbeli esetben nem az önhiba, hanem a közalkalmazotti jogviszony idő előtti megszűnése volt vizsgálható, amely ténykérdés és minthogy nem egészségügyi okból, hanem a felperes saját, befolyásmentes döntéséből következően, a Hszt. 362/E.§ (3)-(4) bekezdés kötelező rendelkezésén alapult, a felperes a kapott támogatás időarányos részének visszafizetésére köteles.
[33] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A döntés elvi tartalma
Az Mt. 229. § (7) bekezdése megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, ugyanakkor a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése pedig, hogy a munkáltató él-e a jogszabályban biztosított, az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára.Záró rész
[34] Az alperes perköltséget nem igényelt, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett.[35] A pervesztes felperes a Pp. 101.§ (1) bekezdése alapján köteles az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékének megfizetésére.
[36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2021. február 24.
Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró
(Kúria Mfv.X.10.140/2020.)