adozona.hu
BH 2021.5.137
BH 2021.5.137
Ha az rPtk. hatálya alatt kötött szerződés semmis, a Ptké. átmeneti rendelkezéseire figyelemmel a jogviszony létrejöttének időpontjában hatályos rPtk. alapján bírálandó el az érvénytelenséggel összefüggő kártérítési igény is [2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 1. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:521. §, 1959. évi IV. tv. (rPtk.) 339. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes tulajdonában állt, a K. belterület alatt felvett "kivett Malom" megnevezésű ingatlan, a szervesen hozzá kapcsolódó K. belterület három helyrajzi szám alatt felvett ingatlanokkal. A felperesi önkormányzat előzetes értékbecslés és a képviselő-testület határozata alapján - azonban a 4/2003. (III. 20.) számú, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól alkotott rendelete 5. § (1) bekezdése és 6. § (3) bekezdése ellenére nyilvános versenytárgyalás mellőzésével - 2...
BH 2021.5.137 Ha az rPtk. hatálya alatt kötött szerződés semmis, a Ptké. átmeneti rendelkezéseire figyelemmel a jogviszony létrejöttének időpontjában hatályos rPtk. alapján bírálandó el az érvénytelenséggel összefüggő kártérítési igény is [2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 1. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:521. §, 1959. évi IV. tv. (rPtk.) 339. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes tulajdonában állt, a K. belterület alatt felvett "kivett Malom" megnevezésű ingatlan, a szervesen hozzá kapcsolódó K. belterület három helyrajzi szám alatt felvett ingatlanokkal. A felperesi önkormányzat előzetes értékbecslés és a képviselő-testület határozata alapján - azonban a 4/2003. (III. 20.) számú, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól alkotott rendelete 5. § (1) bekezdése és 6. § (3) bekezdése ellenére nyilvános versenytárgyalás mellőzésével - 2010. április 12-én adásvételi szerződést kötött az alperessel a fenti ingatlanra. Az alperes a 6 750 000 forint összegű vételárat megfizette, és 267 000 forint vagyonszerzési illetéket is megfizetett.[2] Az S.-i Körzeti Földhivatal a 2010. augusztus 31-i határozatával a k.-i három helyrajzi szám alatti ingatlanoknak a k.-i "kivett Malom" ingatlanba való beolvadásáról határozott, ezzel a k.-i "kivett Malomként" nyilvántartott belterületi ingatlan területe a telekalakítási eljárás során 1 ha 4883 m2-re, a művelési ága "Malom" megnevezésre módosult.
[3] A megvásárolt ingatlanon beruházási munkák és felújítás elvégzésére került sor, és az alperes pályázatok útján bekapcsolódott a "Magyarországi Zöldút" kezdeményezésbe, nyáron nemzetközi ifjúsági táborok megszervezésére került sor. Az ingatlanon működött a K. K. Gy. Alapítvány, az F. O. N. Kft. és a Z. Bt.
[4] 2011. január 20-án az alperes mint bérbeadó és a Z. Bt. mint bérlő között kemping és kerékpárkölcsönző üzemeltetése céljára határozott időtartamú bérleti szerződés jött létre havi 80 000 forint bérleti díj kikötése mellett.
[5] 2012. március 15-én az alperes mint bérbeadó és az F. O. N. Kft. mint bérlő között az ingatlan 883 m2 területű udvarán a Z. I. K. és K. Kölcsönző üzemeltetése céljára 30 év időtartamra szóló bérleti szerződés jött létre.
[6] A peres felek közötti adásvételi szerződés megkötését követően a Z. Bt., az E. K. K. Gy. Alapítvány, valamint az F. O. N. Kft. a telekalakítással érintett ingatlanon jelentősebb összegű beruházásokat végeztek, amelyek összesen 1 900 000 forinttal növelték az ingatlan értékét. A spontán értéknövekedés 2 310 000 forint volt, és az ingatlan jelenlegi piaci értéke 10 960 000 forint.
[7] A felperes a 2012. szeptember 24-i ülésén lakossági bejelentések alapján meghozott határozatával az ingatlan eladásáról szóló korábbi határozatát visszavonta és úgy döntött, hogy az ingatlant az alperestől visszavásárolja. A határozat indokolása szerint az adásvétel sérti az önkormányzat 4/2003. (III. 20.) számú rendeletének 5. §-át, mert nem a rendeletnek megfelelő eljárásban került sor az értékesítésre, valamint az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2. § (2) bekezdését, mivel a képviselő-testület nem ismerhette meg az aláírandó szerződés tartalmát.
[8] 2012. október 8-án a felperes megküldte a fenti határozatát az alperes részére, és felszólította a visszavásárlás lebonyolítására.
[9] A bérleti szerződések 2017-ben felmondásra kerültek, majd 2018-2019-ben a társaságok a perbeli ingatlanról elköltöztek M.-re.
[10] A felperes pert indított az alperessel szemben az adásvételi szerződés semmisségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt.
[11] Az alperes a 2019. április 2-án megerősített, 2015. március 6. és 7. napján létrejött engedményezési szerződések útján az E. K. K. Gy. Alapítvány, az F. O. N. Kft., illetve a Z. Bt. adásvételi szerződés semmissége következtében őket ért kárból és követelésből álló igényét engedményesként megszerezte.
[12] A másodfokú bíróság a 2016. január 28-án kelt megismételt eljárásban hozott közbenső ítéletében megállapította, hogy a peres felek között 2010. április 12-én létrejött adásvételi szerződés semmis abból az okból, hogy az adásvétel tárgyát képező önkormányzati földek értékesítésére nem a 4/2003. (III. 20.) számú rendelet 5. és 6. §-aiban foglalt szabályok megtartásával került sor, ezért a szerződés az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 200. § (2) bekezdés első fordulata alapján jogszabályba ütközik.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[13] A felperes módosított végleges keresetében az adásvételi szerződés semmissége folytán az eredeti állapot helyreállítása jogcímén 1/1 arányú tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését, az alperes tulajdonjogának törlését, az alperes ennek tűrésére kötelezését kérte, továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az ingatlan kiürített, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő birtokba bocsátására.[14] Az alperes a közbenső ítéletet követő ellenkérelmében és viszontkereseti kérelmében elsődlegesen a peres felek közötti szerződés érvényessé nyilvánítását kérte a semmisségi ok kiküszöbölésével. Az eredeti állapot helyreállítása esetére kérte a felperest a vételár visszafizetésére kötelezni. Másodlagos viszontkereseti kérelmében egyrészt saját jogon, másrészt engedményesként az ingatlanon végzett beruházások értéknövelő hatásának ellenértéke, a spontán piaci értéknövekedés megtérítése, valamint különböző jogcímű kártérítési igényei megtérítésére kérte kötelezni a felperest.
[15] A felperes a viszontkereseti kérelem elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 17 763 011 forintot és 644 750 forint részperköltséget. A peres felek között létrejött adásvételi szerződés semmissége folytán megkereste a B. Kormányhivatal S.-i Járási Hivatal Földhivatali Osztályát, hogy a K. belterület "kivett Malom" megnevezésű ingatlan tekintetében az eredeti állapot helyreállítása címén járó 11 711 980 forint megfizetésének igazolását követően az alperes tulajdonjogát törölje és 1/1 arányban jegyezze be a felperes javára eredeti állapot helyreállítása jogcímén. Kötelezte az alperest, hogy a 11 711 980 forint megfizetését követően 15 napon belül a perbeli ingatlant saját ingóságaitól kiürítve bocsássa a felperes birtokába. Ezt meghaladóan a keresetet és viszontkeresetet elutasította.[17] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatta, a felperes marasztalását 10 731 980 forintra leszállította, a teljesítési határidőt 30 napra felemelte, és az eredeti állapot helyreállítása keretében a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését ezen összeg megfizetésének igazolásához kötötte. Rendelkezett arról, hogy az alperes a 10 731 980 forint megfizetését követő 15 napon belül köteles a perbeli ingatlant a felperes birtokába adni. A másodfokú bíróság a viszontkeresetet teljes egészében elutasította.
[18] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy mielőtt a felperes 2006. július 5-én 5 000 000 forintért megvásárolta volna a perbeli ingatlant, előtte azt az értékbecslő 6 600 000 forintra értékelte. A 2010. március 25-i, összehasonlító módszer alapján készített értékbecslésben szakértő a perbeli ingatlan nettó értékét 5 044 000 forintban határozta meg.
[19] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság elsődleges viszontkeresetét elutasító ítéleti rendelkezésének indokolását abban pótolta, hogy a jogszabály által előírt kötelező pályázati eljárás mellőzése a szerződést semmissé tette, jogszabályba ütköző szerződés pedig érvényessé nem tehető, a semmisség okát, a jogszabálysértést nem lehet kiküszöbölni bírói döntéssel.
[20] A másodfokú bíróság a másodlagos viszontkeresetet is teljes egészében alaptalannak ítélte. Az engedményezési szerződések érvénytelenségével kapcsolatos alperesi kifogást az 1952. évi III. törvény (rPp.) 141. § (2) és (6) bekezdésére figyelemmel nem vizsgálta érdemben, azt ugyanakkor megállapította, hogy a felperes által hivatkozott, de közelebbről nem részletezett, alaki és tartalmi okokból való semmisséget a bíróság hivatalból nem észlelt.
[21] A másodfokú bíróság alaptalannak ítélte a társaságok által az alperesre engedményezett azon peresített követeléseket, amelyek alapja az volt, hogy az adásvételi szerződés érvénytelensége miatt az ingatlanról a társaságoknak el kellett költözniük és ennek költségei voltak, illetőleg a meghiúsult tervezett beruházás tervezői díját. E körben a bíróság arra mutatott rá, hogy a peres felek közötti szerződés semmissége megállapítható volt ugyan az önkormányzati rendelet figyelmen kívül hagyása miatt, ez azonban az alperes által megnevezett többlettényállás mint jogellenes magatartás nélkül önmagában nem elégséges arra, hogy a bíróság megállapítsa a rendeletbe ütköző magatartásnak az engedményező bérlőket a bérelt ingatlanból való elköltözés folytán esetleges ért kárral való közvetlen oksági kapcsolatát. A bíróság kifejtette, hogy a társaságok 2018-2019-ben költöztek el a perbeli ingatlanból, az engedményes által ezzel összefüggésben érvényesített igények tehát ekkor merültek fel, így a kártérítési igények elbírálására a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:521. §-ának rendelkezései alkalmazandók, amely alapján az okozati összefüggés hiánya miatt az alperes engedményezett követelések címén érvényesített viszontkeresete alaptalan.
[22] A másodfokú bíróság az alperes által saját jogon érvényesített kártérítési igény vonatkozásában is a Ptk. rendelkezéseit látta alkalmazhatónak a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § a) pontjára tekintettel. E körben arra mutatott rá, hogy miután az alperesnek a bérleti díjtól való elesése mint elmaradt haszon csak a felmondás 2017. november 30-i időpontját követően válhatott esedékessé, így a kár bekövetkezésének időpontjában a Ptk. kártérítésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. E körben is megállapította, hogy a felperes saját rendeletének mint jogszabálynak a figyelmen kívül hagyása vezetett a peres felek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségéhez, ugyanakkor többlettényállás hiányában ez nem teremti meg a közvetlen okozati összefüggést ahhoz, hogy a felperesnek az elmaradt haszonban megjelölt kárért kellene helytállnia az alperessel szemben. E körben rámutatott arra, hogy a felmondás indokának és az alperest ért kárnak az összefüggését cáfolja, hogy a másodfokú bíróság jogerős közbenső ítélete, amin az alperes kártérítési igénye alapul, 2016. január 28-án kelt, ami alapján az alperesnek reálisan számolnia kellett azzal, hogy az adásvétel semmisségére tekintettel az eredeti állapotot helyre kell állítania. Az alperesnek nincs és nem lehet olyan, a bérleti jogviszony megszűnéséből eredő, a Ptk. 6:522. § (2) bekezdés b) pontjára alapított kára, amit a felperessel szemben a 6:519. §-a szerint érvényesíthet.
[23] A másodfokú bíróság a fentiek alapján elutasította a Z. Bt. kiköltözéssel kapcsolatban felmerült kiadásai címén érvényesített 1 292 433 forint összegű, valamint az F. O. N. Kft. kiköltözésével felmerült kiadások kapcsán érvényesített 2 056 515 forint összegű kártérítési igényt. Alaptalannak ítélte a 960 000 forint egyéves bérleti díj megfizetése iránti igényt, valamint az 598 400 forint összegű építési engedélyezési terv költségét. Alaptalannak ítélte 1 003 683 forint összegben a konténerek költöztetésének költségét, továbbá 200 000 forint értékben 40 db új útjelzőtábla, 300 000 forint értékben 15 db információs tábla műanyag lemezének új felirattal ellátása és rögzítése kapcsán felmerült költség, valamint 600 000 forint 30 db új útjelzőtábla faoszlopon történő kihelyezésével kapcsolatos költséget. A 267 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése iránti viszontkereseti kérelmet már az elsőfokú bíróság elutasította.
[24] A másodfokú bíróság a fentieken túli alperesi pénzbeli igényeket az rPtk. 237. §-a alapján az eredeti állapot helyreállítása körében számolta el. Az alperes beruházásai forgalmiérték-növelő hatását összesen 1 671 980 forintban tartotta indokoltnak, véleménye az elsőfokú bíróságétól a 20 000 forintos kültéri zuhanyzó tekintetében tért el, a másodfokú bíróság ezt az értéknövelő tételek között nem számolta el. A másodfokú bíróság az ingatlan piaci értéknövekedését a szakértő által meghatározott 2 310 000 forint összegben állapította meg.
[25] A fentiek összegzéseként a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesnek jár 6 750 000 forint vételár, 1 671 980 forint értéknövelő beruházások ellenértéke, és 2 310 000 forint spontán piaci értéknövekedés, együtt 10 731 980 forint. Összesen ez az ellentételezés az ingatlan tulajdonjogának elvesztése és birtokának visszaszolgáltatása fejében.
A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem
[26] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és tartalmilag az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.[27] Az alperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptké. 1. § a) pontjára tekintettel a Ptké. 54. §-át, illetve ez alapján a Ptk. 6:521. §-át, miután a bíróságnak a kártérítési igények tekintetében mind az elmaradt haszonra, mind pedig a bérleti díjra vonatkozóan az rPtk. kártérítésre vonatkozó szabályait, az rPtk. 339. § (1) bekezdését, 355. § (1), (2) és (4) bekezdését, 344. § (1) bekezdését, 349. § (1) bekezdését, és 360. § (1) bekezdését kellett volna alkalmaznia. Kifogásolta annak megállapítását, hogy nincs okozati összefüggés a károkozó magatartás és az alperest ért kár között, továbbá annak megállapítását is, hogy a 2017. november 30-i felmondása is az okozati összefüggés ellen szóló érv.
[28] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet azonban a Kúria végzésével hivatalból elutasított.
[29] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felülvizsgálati kérelem alapos.[31] A Kúria - az rPp. 275. § (2) bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő.
[32] A felperes a perben az alperessel 2010. április 12-én kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással érvényesített az eredeti állapot helyreállítására irányuló restitúciós igényt. Az alperes viszontkereseti kérelmében részben saját jogon, részben pedig engedményezéssel megszerzett követelései vonatkozásában érvényesített kártérítési igényt. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletnek kizárólag az alperes által előterjesztett viszontkereseti kérelmet elutasító rendelkezéseit érintette. A másodfokú bíróság jogi álláspontja ezzel összefüggésben az volt, hogy amíg a szerződés érvénytelenségének eredeti állapot helyreállítására irányuló jogkövetkezményei levonása tekintetében az rPtk. rendelkezései az irányadók, addig az alperes által előterjesztett saját jogú és engedményezett kártérítési igények elbírálására a Ptké. 1. § a) pontja alapján a Ptk. rendelkezései az irányadók.
[33] Arra helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a Ptké. a Ptk. alkalmazhatóságára vonatkozó általános szabályként meghatározza, hogy a Ptk.-t a hatálya alatt keletkezett jogviszonyokra, tényekre és megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ebből egyidejűleg az is következik, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra nem a Ptk. alkalmazandó, hanem a korábban hatályos rPtk. rendelkezései.
[34] A másodfokú bíróság azonban figyelmen kívül hagyta azt, hogy a Ptké. az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) rendelkezéseivel összhangban csak általános szabályként mondja ki a fenti rendelkezést, és "ha e törvény eltérően nem rendelkezik" megfogalmazásából következően csak olyan esetekre, ha eltérő speciális rendelkezést maga a Ptké. nem fogalmaz meg. Önmagában ebből a normatív rendelkezésből is következik, hogy az általános szabályon kívül a Ptké. eltérő rendelkezéseit is figyelembe kell venni, és ez alapján szükséges döntést hozni arról, hogy az adott jogviszonyban az rPtk. vagy a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
[35] A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a Ptké. 1. §-a - a Jat. 15. § (1) bekezdésében írt logikához hasonlóan - nem irányadó azokra a jogviszonyokra, amelyek a Ptk. hatálybalépése előtt keletkeztek, azonban már a Ptk. hatálya alatt érinti őket valamely jogi szempontból releváns tény, körülmény vagy jognyilatkozat. Az ilyen átnyúló jogviszonyokra kizárólag a Ptké. átmeneti rendelkezései irányadóak, amelyeket a Ptké.-nek a Ptk. könyveihez kapcsolódó II-VI. fejezetei tartalmazzák.
[36] A fentiekből következik, hogy a másodfokú bíróság által alkalmazott, és a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt Ptk. 6:521. § tekintetében a helyes átmeneti szabály a Ptké. 54. §-a, amelynek speciális rendelkezései dogmatikai alapon, a lex speciális elve alapján - a fentieken túlmenően is - megelőzik a Ptké. 1. § általános szabályainak alkalmazását.
[37] A helyesen irányadó Ptké. 54. §-a pedig a Ptk. szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás esetén rendeli alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rPtk. rendelkezései az irányadóak, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.
[38] Annak önmagában dogmatikai akadálya nincs, hogy egy peres eljárás során mind a Ptk., mind az rPtk. szabályainak együttes alkalmazására kerüljön sor olyan esetben, amennyiben a perben érvényesített követelések külön-külön jogviszonyokhoz, vagy más időpontokban megtett jognyilatkozatokhoz, bekövetkezett jogi tényekhez kapcsolódnak. Amennyiben azonban egyetlen magatartás jogi következményeinek levonásáról van szó, úgy a Ptké. átmeneti rendelkezéseiből következően nem fordulhat elő, hogy a jogviszony egyes mozzanataira az rPtk., míg más mozzanataira a Ptk. rendelkezései kerüljenek alkalmazásra. A perbeli esetben a peres felek között 2010. április 12-én jött létre olyan adásvételi szerződés, amely megkötésének időpontjában jogszabályba ütközött. Ez a kifejtett jogellenes magatartás, mint károkozó magatartás az alapja az alperes által érvényesített valamennyi kártérítési igénynek függetlenül attól, hogy azt saját jogán vagy engedményesként érvényesíti.
[39] Amennyiben pedig a fentiek szerint a perbeli igényeket megalapozó jogellenes magatartás 2010-ben került kifejtésre, úgy annak valamennyi jogi következménye a Ptké. átmeneti rendelkezéseire figyelemmel a jogviszony létrejöttének időpontjában hatályos rPtk. alapján bírálandó el. Miután azonban a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán a viszontkereseti kérelemmel érvényesített kártérítési követelések tekintetében nem az rPtk., hanem a Ptk. rendelkezései alapján látta elbírálhatónak a jogvitát, a Ptk. rendelkezései pedig éppen a viszontkereseti kérelem elutasításának alapjául szolgáló előreláthatósági klauzula mint korlátozott okozatossági elv tekintetében lényegesen eltérő szabályozást ad, az rPtk. ilyen okozati láncot korlátozó szabályt nem tartalmazó rendelkezéséhez képest, ezért a fellebbezésben előadott jogi érvek érdemi vizsgálatára a másodfokú eljárás megismétlése szükséges. Ennek hiányában ugyanis a jogerős ítélet sérti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rPtk. rendelkezéseit [339. § (1) bekezdés, 355. § (1), (2) és (4) bekezdés, 344. § (1) bekezdés, 349. § (1) bekezdés és 360. § (1) bekezdés], miután e rendelkezéseket a másodfokú bíróság ítélete meghozatalakor nem alkalmazta.
[40] A kifejtettek értelmében a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt másodfokú bíróságot új eljárás keretében új határozat hozatalára utasította.
[41] A felülvizsgálati kérelem korlátaira figyelemmel a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásban kizárólag a felülvizsgálatban érintett jogi kérdések körében kell az új eljárást lefolytatnia, és ebben a keretben szükséges a fellebbezést vizsgálnia. Ez a vizsgálódás nem terjedhet ki a hatályon kívül helyezéssel nem érintett kérdésekre, így a megismételt másodfokú eljárásban már nem kell vizsgálni a restitúciós igényekkel kapcsolatos hivatkozásokat, továbbá az engedményezéssel szerzett követelések érvényesíthetőségével kapcsolatos hivatkozásokat, miután ebben a tekintetben a másodfokú bíróság ítéletét felülvizsgálattal nem támadták a peres felek, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem pedig elutasításra került (a restitúciós igénnyel kapcsolatos ítéleti rendelkezések jogerőre emelkedtek).
[42] A megismételt másodfokú eljárásban a bíróságnak az alperes saját jogú és engedményezés útján megszerzett azon kártérítési követelései tekintetében kell döntést hoznia az rPtk. kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján, amelyeket az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezés érint. Miután az alperes a viszontkereseti kérelmét részben elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezésekkel szemben fellebbezést nem terjesztett elő, így ezen igények a megismételt másodfokú eljárásnak sem tárgyai.
(Kúria Pfv. V. 20.610/2020/7.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e
Az ügy száma: Pfv.V.20.610/2020/7.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró
Dr. Cseh Attila bíró
A felperes: K. Község Önkormányzata
A felperes képviselője: Dr. Fülöp Botond ügyvéd (7300 Komló, Pécsi u. 1. I. em. 18.)
Az alperes: H. Z.
Az alperes képviselője: Dr. Neuheiser Romuald Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Neuheiser Romuald ügyvéd, 7621 Pécs, Tímár u. 16.)
A per tárgya: Szerződés semmisségének megállapítása
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: Alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 31.Pf.20.411/2019/9.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Siklósi Járásbíróság 2.P.20.678/2017/100.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett részében hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 190.500 forintban, míg az alperesét 853.100 forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes tulajdonában állt, a K. belterület 47. hrsz. alatt felvett "kivett Malom" megnevezésű ingatlan, a szervesen hozzá kapcsolódó K. belterület 48., 49/1., 49/2. és 50. helyrajzi számú ingatlanokkal. A felperesi önkormányzat előzetes értékbecslés és a képviselő-testület határozata alapján - azonban a 4/2003. (III.20.) számú, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól alkotott rendelete 5. § (1) bekezdése és 6. § (3) bekezdése ellenére nyilvános versenytárgyalás mellőzésével - 2010. április 12-én adásvételi szerződést kötött az alperessel a fenti ingatlanra. Az alperes a 6.750.000 forint összegű vételárat megfizette, és 267.000 forint vagyonszerzési illetéket is megfizetett.[2] A S.-i Körzeti Földhivatal a 2010. augusztus 31-i határozatával a k.-i 48., 49/1., 49/2. és 50. helyrajzi számú ingatlanoknak a k.-i 47. helyrajzi számú ingatlanba való beolvadásáról határozott, ezzel a k.-i 47. hrsz. alatt nyilvántartott belterületi ingatlan területe a telekalakítási eljárás során 1 ha 4883 m2-re, a művelési ága "Malom" megnevezésre módosult.
[3] A megvásárolt ingatlanon beruházási munkák és felújítás elvégzésére került sor, és az alperes pályázatok útján bekapcsolódott a "Magyarországi Zöldút" kezdeményezésbe, nyáron nemzetközi ifjúsági táborok megszervezésére került sor. Az ingatlanon működött a K. K. Gy. Alapítvány, a F. O. N. Kft. és a Z. Bt.
[4] 2011. január 20-án az alperes mint bérbeadó és a Z. Bt. mint bérlő között kemping és kerékpár kölcsönző üzemeltetése céljára határozott időtartamú bérleti szerződés jött létre havi 80.000 forint bérleti díj kikötése mellett.
[5] 2012. március 15-én az alperes mint bérbeadó és a F. O. N. Kft. mint bérlő között az ingatlan 883 m2 területű udvarán a Z. I. K. és K. K. üzemeltetése céljára 30 év időtartamra szóló bérleti szerződés jött létre.
[6] A peres felek közötti adásvételi szerződés megkötését követően a Z. Bt., az E. Alapítvány, valamint a F. O. N. Kft. a telekalakítással érintett ingatlanon jelentősebb összegű beruházásokat végeztek, amelyek összesen 1.900.000 forinttal növelték az ingatlan értékét. A spontán értéknövekedés 2.310.000 forint volt, és az ingatlan jelenlegi piaci értéke 10.960.000 forint.
[7] A felperes a 2012. szeptember 24-i ülésén lakossági bejelentések alapján meghozott határozatával az ingatlan eladásáról szóló korábbi határozatát visszavonta és úgy döntött, hogy az ingatlant az alperestől visszavásárolja. A határozat indokolása szerint az adásvétel sérti az önkormányzat 4/2003. (III.20.) számú rendeletének 5. §-át, mert nem a rendeletnek megfelelő eljárásban került sor az értékesítésre, valamint az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2. § (2) bekezdését, mivel a képviselő-testület nem ismerhette meg az aláírandó szerződés tartalmát.
[8] 2012. október 8-án a felperes megküldte a fenti határozatát az alperes részére, és felszólította a visszavásárlás lebonyolítására.
[9] A bérleti szerződések 2017-ben felmondásra kerültek, majd 2018-2019-ben a társaságok a perbeli ingatlanról elköltöztek M.-ra.
[10] A felperes pert indított az alperessel szemben az adásvételi szerződés semmisségének megállapítása és az eredeti állapot helyreállítása iránt.
[11] Az alperes a 2019. április 2-án megerősített, 2015. március 6. és 7. napján létrejött engedményezési szerződések útján az E. Alapítvány, a F. O. N. Kft., illetve a Z. Bt. adásvételi szerződés semmissége következtében őket ért kárból és követelésből álló igényét engedményesként megszerezte.
[12] A másodfokú bíróság a 2016. január 28-án kelt megismételt eljárásban hozott 1.Pf.20.859/2015/4. számú közbenső ítéletében megállapította, hogy a peres felek között 2010. április 12-én létrejött adásvételi szerződés semmis abból az okból, hogy az adásvétel tárgyát képező önkormányzati földek értékesítésére nem a 4/2003. (III.20.) számú rendelet 5. és 6. §-aiban foglalt szabályok megtartásával került sor, ezért a szerződés az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 200. § (2) bekezdés első fordulata alapján jogszabályba ütközik.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[13] A felperes módosított végleges keresetében az adásvételi szerződés semmissége folytán az eredeti állapot helyreállítása jogcímén 1/1 arányú tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését, az alperes tulajdonjogának törlését, az alperes ennek tűrésére kötelezését kérte, továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az ingatlan kiürített, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő birtokba bocsátására.[14] Az alperes a közbenső ítéletet követő ellenkérelmében és viszontkereseti kérelmében elsődlegesen a peres felek közötti szerződés érvényessé nyilvánítását kérte a semmisségi ok kiküszöbölésével. Az eredeti állapot helyreállítása esetére kérte a felperest a vételár visszafizetésére kötelezni. Másodlagos viszontkereseti kérelmében egyrészt saját jogon, másrészt engedményesként az ingatlanon végzett beruházások értéknövelő hatásának ellenértéke, a spontán piaci értéknövekedés megtérítése, valamint különböző jogcímű kártérítési igényei megtérítésére kérte kötelezni a felperest.
[15] A felperes a viszontkereseti kérelem elutasítását kérte.
Az első- és másodfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 17.763.011 forintot és 644.750 forint részperköltséget. A peres felek között létrejött adásvételi szerződés semmissége folytán megkereste az illetékes földhivatalt, hogy a K. belterület 47. helyrajzi számú "kivett Malom" megnevezésű ingatlan tekintetében az eredeti állapot helyreállítása címén járó 11.711.980 forint megfizetésének igazolását követően az alperes tulajdonjogát törölje és 1/1 arányban jegyezze be a felperes javára eredeti állapot helyreállítása jogcímén. Kötelezte az alperest, hogy a 11.711.980 forint megfizetését követően 15 napon belül a perbeli ingatlant saját ingóságaitól kiürítve bocsássa a felperes birtokába. Ezt meghaladóan a keresetet és viszontkeresetet elutasította. Rendelkezett arról, hogy az egyéb költségeiket a felek maguk viselik, és kötelezte az alperest 405.000 forint feljegyzett kereseti illeték állam javára történő megfizetésére.[17] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatta, a felperes marasztalását 10.731.980 forintra leszállította, a teljesítési határidőt 30 napra felemelte, és az eredeti állapot helyreállítása keretében a tulajdonos-változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését ezen összeg megfizetésének igazolásához kötötte. Rendelkezett arról, hogy az alperes a 10.731.980 forint megfizetését követő 15 napon belül köteles a perbeli ingatlant a felperes birtokába adni. A másodfokú bíróság a viszontkeresetet teljes egészében elutasította. Mellőzte a felperes perköltségben marasztalását és azt a rendelkezést, hogy a felek az egyéb költségeiket maguk viselik. Kötelezte az alperest 1.194.929 forint együttes első- és másodfokú perköltség felperes részére, valamint 1.506.400 forint együttes le nem rótt első- és másodfokú illeték állam javára történő megfizetésére.
[18] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy mielőtt a felperes 2006. július 5-én 5.000.000 forintért megvásárolta volna a perbeli ingatlant, előtte azt az értékbecslő 6.600.000 forintra értékelte. A 2010. március 25-i, összehasonlító módszer alapján készített értékbecslésben szakértő a perbeli ingatlan nettó értékét 5.044.000 forintban határozta meg.
[19] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság elsődleges viszontkeresetét elutasító ítéleti rendelkezésének indokolását abban pótolta, hogy a jogszabály által előírt kötelező pályázati eljárás mellőzése a szerződést semmissé tette, jogszabályba ütköző szerződés pedig érvényessé nem tehető, a semmisség okát, a jogszabálysértést nem lehet kiküszöbölni bírói döntéssel.
[20] A másodfokú bíróság a másodlagos viszontkeresetet is teljes egészében alaptalannak ítélte. Az engedményezési szerződések érvénytelenségével kapcsolatos alperesi kifogást az 1952. évi III. törvény (Pp.) 141. § (2) és (6) bekezdésére figyelemmel nem vizsgálta érdemben, azt ugyanakkor megállapította, hogy a felperes által hivatkozott, de közelebbről nem részletezett, alaki és tartalmi okokból való semmisséget a bíróság hivatalból nem észlelt.
[21] A másodfokú bíróság alaptalannak ítélte a társaságok által az alperesre engedményezett azon peresített követeléseket, amelyek alapja az volt, hogy az adásvételi szerződés érvénytelensége miatt az ingatlanról a társaságoknak el kellett költözniük és ennek költségei voltak, illetőleg a meghiúsult tervezett beruházás tervezői díját. E körben a bíróság arra mutatott rá, hogy a peres felek közötti szerződés semmissége megállapítható volt ugyan az önkormányzati rendelet figyelmen kívül hagyása miatt, ez azonban az alperes által megnevezett többlettényállás mint jogellenes magatartás nélkül önmagában nem elégséges arra, hogy a bíróság megállapítsa a rendeletbe ütköző magatartásnak az engedményező bérlőket a bérelt ingatlanból való elköltözés folytán esetleges ért kárral való közvetlen oksági kapcsolatát. A bíróság kifejtette, hogy a társaságok 2018-2019-ben költöztek el a perbeli ingatlanból, az engedményes által ezzel összefüggésben érvényesített igények tehát ekkor merültek fel, így a kártérítési igények elbírálására a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:521. §-ának rendelkezései alkalmazandók, amely alapján az okozati összefüggés hiánya miatt az alperes engedményezett követelések címén érvényesített viszontkeresete alaptalan.
[22] A másodfokú bíróság az alperes által saját jogon érvényesített kártérítési igény vonatkozásában is a Ptk. rendelkezéseit látta alkalmazhatónak a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § a) pontjára tekintettel. E körben arra mutatott rá, hogy miután az alperesnek a bérleti díjtól való elesése mint elmaradt haszon csak a felmondás 2017. november 30-i időpontját követően válhatott esedékessé, így a kár bekövetkezésének időpontjában a Ptk. kártérítésre vonatkozó rendelkezései az irányadók. E körben is megállapította, hogy a felperes saját rendeletének mint jogszabálynak a figyelmen kívül hagyása vezetett a peres felek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségéhez, ugyanakkor többlettényállás hiányában ez nem teremti meg a közvetlen okozati összefüggést ahhoz, hogy a felperesnek az elmaradt haszonban megjelölt kárért kellene helytállnia az alperessel szemben. E körben rámutatott arra, hogy a felmondás indokának és az alperest ért kárnak az összefüggését cáfolja, hogy a másodfokú bíróság jogerős közbenső ítélete, amin az alperes kártérítési igénye alapul, 2016. január 28-án kelt, ami alapján az alperesnek reálisan számolnia kellett azzal, hogy az adásvétel semmisségére tekintettel az eredeti állapotot helyre kell állítania. Az alperesnek nincs és nem lehet olyan, a bérleti jogviszony megszűnéséből eredő, a Ptk. 6:522. § (2) bekezdés b) pontjára alapított kára, amit a felperessel szemben a 6:519. §-a szerint érvényesíthet.
[23] A másodfokú bíróság a fentiek alapján elutasította a Z. Bt. kiköltözéssel kapcsolatban felmerült kiadásai címén érvényesített 1.292.433 forint összegű, valamint a F. O. N. Kft. kiköltözésével felmerült kiadások kapcsán érvényesített 2.056.515 forint összegű kártérítési igényt. Alaptalannak ítélte a 960.000 forint egyéves bérleti díj megfizetése iránti igényt, valamint az 598.400 forint összegű építési engedélyezési terv költségét. Alaptalannak ítélte 1.003.683 forint összegben a konténerek költöztetésének költségét, továbbá 200.000 forint értékben 40 db új útjelzőtábla, 300.000 forint értékben 15 db információs tábla műanyag lemezének új felirattal ellátása és rögzítése kapcsán felmerült költség, valamint 600.000 forint 30 db új útjelzőtábla faoszlopon történő kihelyezésével kapcsolatos költséget. A 267.000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése iránti viszontkereseti kérelmet már az elsőfokú bíróság elutasította.
[24] A másodfokú bíróság a fentieken túli alperesi pénzbeli igényeket az rPtk. 237. §-a alapján az eredeti állapot helyreállítása körében számolta el. Az alperes beruházásai forgalmi értéknövelő hatását összesen 1.671.980 forintban tartotta indokoltnak, véleménye az elsőfokú bíróságétól a 20.000 forintos kültéri zuhanyzó tekintetében tért el, a másodfokú bíróság ezt az értéknövelő tételek között nem számolta el. A másodfokú bíróság az ingatlan piaci értéknövekedését a szakértő által meghatározott 2.310.000 forint összegben állapította meg.
[25] A fentiek összegzéseként a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesnek jár 6.750.000 forint vételár, 1.671.980 forint értéknövelő beruházások ellenértéke, és 2.310.000 forint spontán piaci értéknövekedés, együtt 10.731.980 forint. Összesen ez az ellentételezés az ingatlan tulajdonjogának elvesztése és birtokának visszaszolgáltatása fejében.
A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem
[26] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és tartalmilag az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.[27] Az alperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptké. 1. § a) pontjára tekintettel a Ptké. 54. §-át, illetve ez alapján a Ptk. 6:521. §-át, miután a bíróságnak a kártérítési igények tekintetében mind az elmaradt haszonra, mind pedig a bérleti díjra vonatkozóan az rPtk. kártérítésre vonatkozó szabályait, az rPtk. 339. § (1) bekezdését, 355. § (1), (2) és (4) bekezdését, 344. § (1) bekezdését, 349. § (1) bekezdését, és 360. § (1) bekezdését kellett volna alkalmaznia. Kifogásolta annak megállapítását, hogy nincs okozati összefüggés a károkozó magatartás és az alperest ért kár között, továbbá annak megállapítását is, hogy a 2017. november 30-i felmondása is az okozati összefüggés ellen szóló érv.
[28] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet azonban a Kúria a Pfv.V.20.610/2020/6. számú végzésével hivatalból elutasított.
[29] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felülvizsgálati kérelem alapos.[31] A Kúria - a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint - a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő.
[32] A felperes a perben az alperessel 2010. április 12-én kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással érvényesített az eredeti állapot helyreállítására irányuló restitúciós igényt. Az alperes viszontkereseti kérelmében részben saját jogon, részben pedig engedményezéssel megszerzett követelései vonatkozásában érvényesített kártérítési igényt. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletnek kizárólag az alperes által előterjesztett viszontkereseti kérelmet elutasító rendelkezéseit érintette. A másodfokú bíróság jogi álláspontja ezzel összefüggésben az volt, hogy amíg a szerződés érvénytelenségének eredeti állapot helyreállítására irányuló jogkövetkezményei levonása tekintetében az rPtk. rendelkezései az irányadók, addig az alperes által előterjesztett saját jogú és engedményezett kártérítési igények elbírálására a Ptké. 1. § a) pontja alapján a Ptk. rendelkezései az irányadók.
[33] Arra helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a Ptké. a Ptk. alkalmazhatóságára vonatkozó általános szabályként meghatározza, hogy a Ptk.-t a hatálya alatt keletkezett jogviszonyokra, tényekre és megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ebből egyidejűleg az is következik, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra nem a Ptk. alkalmazandó, hanem a korábban hatályos rPtk. rendelkezései.
[34] A másodfokú bíróság azonban figyelmen kívül hagyta azt, hogy a Ptké. az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) rendelkezéseivel összhangban csak általános szabályként mondja ki a fenti rendelkezést, és "ha e törvény eltérően nem rendelkezik" megfogalmazásából következően csak olyan esetekre, ha eltérő speciális rendelkezést maga a Ptké. nem fogalmaz meg. Önmagában ebből a normatív rendelkezésből is következik, hogy az általános szabályon kívül a Ptké., eltérő rendelkezéseit is figyelembe kell venni, és ez alapján szükséges döntést hozni arról, hogy az adott jogviszonyban az rPtk. vagy a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
[35] A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a Ptké. 1. §-a - a Jat. 15. § (1) bekezdésében írt logikához hasonlóan - nem irányadó azokra a jogviszonyokra, amelyek a Ptk. hatálybalépése előtt keletkeztek, azonban már a Ptk. hatálya alatt érinti őket valamely jogi szempontból releváns tény, körülmény vagy jognyilatkozat. Az ilyen átnyúló jogviszonyokra kizárólag a Ptké. átmeneti rendelkezései irányadóak, amelyeket a Ptké.-nek a Ptk. könyveihez kapcsolódó II.-VI. fejezetei tartalmazzák.
[36] A fentiekből következik, hogy a másodfokú bíróság által alkalmazott, és a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt Ptk. 6:521. § tekintetében a helyes átmeneti szabály a Ptké. 54. §-a, amelynek speciális rendelkezései dogmatikai alapon, a lex speciális elve alapján - a fentieken túlmenően is - megelőzik a Ptké. 1. § általános szabályainak alkalmazását.
[37] A helyesen irányadó Ptké. 54. §-a pedig a Ptk. szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartás esetén rendeli alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rPtk. rendelkezései az irányadóak, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.
[38] Annak önmagában dogmatikai akadálya nincs, hogy egy peres eljárás során mind a Ptk., mind az rPtk. szabályainak együttes alkalmazására kerüljön sor olyan esetben, amennyiben a perben érvényesített követelések külön-külön jogviszonyokhoz, vagy más időpontokban megtett jognyilatkozatokhoz, bekövetkezett jogi tényekhez kapcsolódnak. Amennyiben azonban egyetlen magatartás jogi következményeinek levonásáról van szó, úgy a Ptké. átmeneti rendelkezéseiből következően nem fordulhat elő, hogy a jogviszony egyes mozzanataira az rPtk., míg más mozzanataira a Ptk. rendelkezései kerüljenek alkalmazásra. A perbeli esetben a peres felek között 2010. április 12-én jött létre olyan adásvételi szerződés, amely megkötésének időpontjában jogszabályba ütközött. Ez a kifejtett jogellenes magatartás, mint károkozó magatartás az alapja az alperes által érvényesített valamennyi kártérítési igénynek függetlenül attól, hogy azt saját jogán vagy engedményesként érvényesíti.
[39] Amennyiben pedig a fentiek szerint a perbeli igényeket megalapozó jogellenes magatartás 2010-ben került kifejtésre, úgy annak valamennyi jogi következménye a Ptké. átmeneti rendelkezéseire figyelemmel a jogviszony létrejöttének időpontjában hatályos rPtk. alapján bírálandó el. Miután azonban a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán a viszontkereseti kérelemmel érvényesített kártérítési követelések tekintetében nem az rPtk., hanem a Ptk. rendelkezései alapján látta elbírálhatónak a jogvitát, a Ptk. rendelkezései pedig éppen a viszontkereseti kérelem elutasításának alapjául szolgáló előreláthatósági klauzula mint korlátozott okozatossági elv tekintetében lényegesen eltérő szabályozást ad, az rPtk. ilyen okozati láncot korlátozó szabályt nem tartalmazó rendelkezéséhez képest, ezért a fellebbezésben előadott jogi érvek érdemi vizsgálatára a másodfokú eljárás megismétlése szükséges. Ennek hiányában ugyanis a jogerős ítélet sérti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rPtk. rendelkezéseit [339. § (1) bekezdés, 355. § (1), (2) és (4) bekezdés, 344. § (1) bekezdés, 349. § (1) bekezdés és 360. § (1) bekezdés], miután e rendelkezéseket a másodfokú bíróság ítélete meghozatalakor nem alkalmazta.
[40] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt másodfokú bíróságot új eljárás keretében új határozat hozatalára utasította.
[41] A felülvizsgálati kérelem korlátaira figyelemmel a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásban kizárólag a felülvizsgálatban érintett jogi kérdések körében kell az új eljárást lefolytatnia, és ebben a keretben szükséges a fellebbezést vizsgálnia. Ez a vizsgálódás nem terjedhet ki a hatályon kívül helyezéssel nem érintett kérdésekre, így a megismételt másodfokú eljárásban már nem kell vizsgálni a restitúciós igényekkel kapcsolatos hivatkozásokat, továbbá az engedményezéssel szerzett követelések érvényesíthetőségével kapcsolatos hivatkozásokat, miután ebben a tekintetben a másodfokú bíróság ítéletét felülvizsgálattal nem támadták a peres felek, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem pedig elutasításra került (a restitúciós igénnyel kapcsolatos ítéleti rendelkezések jogerőre emelkedtek).
[42] A megismételt másodfokú eljárásban a bíróságnak az alperes saját jogú és engedményezés útján megszerzett azon kártérítési követelései tekintetében kell döntést hoznia az rPtk. kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján, amelyeket az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezés érint. Miután az alperes a viszontkereseti kérelmét részben elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezésekkel szemben fellebbezést nem terjesztett elő, így ezen igények a megismételt másodfokú eljárásnak sem tárgyai.
Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat
[43] Ptké. 1. § a) pont, 54. §, Ptk. 6:521. §, rPtk. 339. § (1) bekezdésA döntés elvi tartalma
[44] Ha az rPtk. hatálya alatt kötött szerződés semmis, a Ptké. átmeneti rendelkezéseire figyelemmel a jogviszony létrejöttének időpontjában hatályos rPtk. alapján bírálandó el az érvénytelenséggel összefüggő kártérítési igény is.Záró rész
[45] A jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részének hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására figyelemmel a Kúria csupán megállapította a peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült eljárási költségeinek összegét, annak viseléséről az új határozatot hozó másodfokú bíróságnak kell döntenie. A Kúria a felperes felülvizsgálati eljárási költségét a jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja, (5) és (6) bekezdése, valamint 4/A. § (1) bekezdése alapján a jogi képviselő által kifejtett munkával arányban határozta meg. Az alperes felülvizsgálati eljárási költségei között figyelembe vette az általa lerótt 703.100 forint összegű felülvizsgálati eljárási illetéket, továbbá a 32/2003. IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja, (5) és (6) bekezdése szerint a jogi képviselő által kifejtett munkával arányban megállapított ügyvédi munkadíjat.[46] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[47] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. január 28.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró
(Kúria Pfv. V. 20.610/2020/7.)