ÍH 2020.127

TUDOMÁSSZERZÉS A CÉGKÖZLÖNYBEN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEKRŐL A Cégközlönyben és az EÉR-ben megjelenő pályázati közlemények célja, hogy azokat mindenki - korlátozásoktól mentesen - már a megjelenésük napján megtekinthesse, megismerhesse. Emiatt a Cégközlönyben megjelent közlemények és az abban foglalt adatok, tények olyannak minősülnek, amelyekről mindenki a megjelenésük napján tudomást szerzett [Cstv. 49/A. §, 49/E. §, 51. §; 22/2006 (V. 18.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés; 17/2014 (II. 3.) Korm. rendelet 1. § (1

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 2013. június 3-án előterjesztett hitelezői kérelemre indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet felszámolását 2015. január 7-i kezdő időponttal rendelte ki, felszámolóként pedig az I. Kft.-t (a továbbiakban: felszámoló) jelölte ki.
A kifogást tevő 2019. november 14-én kifogást nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a felszámoló a Cégközlöny 2019. szeptember 26-i számában azzal a tájékoztatással hirdette meg nyilvános értékesít...

ÍH 2020.127 TUDOMÁSSZERZÉS A CÉGKÖZLÖNYBEN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEKRŐL
A Cégközlönyben és az EÉR-ben megjelenő pályázati közlemények célja, hogy azokat mindenki - korlátozásoktól mentesen - már a megjelenésük napján megtekinthesse, megismerhesse. Emiatt a Cégközlönyben megjelent közlemények és az abban foglalt adatok, tények olyannak minősülnek, amelyekről mindenki a megjelenésük napján tudomást szerzett [Cstv. 49/A. §, 49/E. §, 51. §; 22/2006 (V. 18.) IM rendelet 1. § (1) bekezdés; 17/2014 (II. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 10. § (5) bekezdés].
A 2013. június 3-án előterjesztett hitelezői kérelemre indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet felszámolását 2015. január 7-i kezdő időponttal rendelte ki, felszámolóként pedig az I. Kft.-t (a továbbiakban: felszámoló) jelölte ki.
A kifogást tevő 2019. november 14-én kifogást nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben azt sérelmezte, hogy a felszámoló a Cégközlöny 2019. szeptember 26-i számában azzal a tájékoztatással hirdette meg nyilvános értékesítésre az adós tulajdonát képező, e.-i ingatlant, hogy "az ingatlan vonatkozásában elővásárlási jogosult nincsen".
Előadta, hogy 2019. március 1-jén bérleti szerződést kötött az adós képviseletében eljáró felszámolóval az ingatlanra vonatkozóan, amely szerződés VII. pontjában a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy az állagmegóvó feladatok részbeni elvégzésének ellentételezéseként a bérlő (kifogást tevő) javára elővásárlási jogot alapítanak az ingatlanon. E szerződési kikötésre tekintettel pedig téves a felszámolónak a pályázati hirdetményben adott az a tájékoztatása, hogy az ingatlan vonatkozásában nincs elővásárlásra jogosult.
Előadta továbbá, hogy a tartalmilag téves pályázati hirdetményről 2019. október 30-án szerzett tudomást, így a kifogása határidőben előterjesztettnek minősül.
Mindezekre tekintettel a kifogásában azt kérte, hogy a bíróság új, helyes tartalmú pályázati kiírás közzétételére kötelezze a felszámolót. Arra az esetre pedig, ha a téves tartalmú pályázat alapján "már lett is nyertes pályázó", azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a 2019. szeptember 26-án meghirdetett nyilvános pályázat eredménytelenségét és kötelezze a felszámolót a helyes tartalmú pályázati kiírásnak a Cégközlönyben történő közzétételére.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte elsődlegesen annak elkésettségére, másodlagosan pedig annak megalapozatlanságára hivatkozással.
Előadta, hogy a kifogásolt pályázat 2019. szeptember 26-án jelent meg a Cégközlönyben és az Elektronikus Értékesítési Rendszerben (a továbbiakban: EÉR) egyaránt, amely alapján az ajánlattételi lehetőség 2019. október 11-én nyílt meg és 2019. október 27-én járt le. Bármelyik időpontot figyelembe véve azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kifogást tevő 2019. november 14-én benyújtott kifogása elkésett.
Hivatkozott arra is, hogy 2019. október 11-én és október 17-én személyes bejárást (bemutatást) tartott az ingatlanon, amelyeken a kifogást tevő, illetve annak alkalmazottjai is jelen voltak. Ezen alkalmakkor a pályázat egy-egy kinyomtatott példányát is átadta a kifogást tevőnek, aki ezért legkésőbb ezen időpontokban tudomást szerzett a pályázatról.
A kifogás érdemét illetően előadta, hogy a bérleti szerződés VII. pontjában a felek az elővásárlási jog alapítását attól a feltételtől tették függővé, hogy a bérlőnek nem áll fenn bérletidíj-, illetve rezsiköltség-tartozása. Ez a feltétel azonban nem valósul meg, mivel a kifogást tevő folyamatosan, jelentős késedelemmel teljesítette a fizetési kötelezettségeit, amelyre tekintettel a felszámoló a 2019. október 30-án keltezett levelével a bérleti szerződést egyrészt azonnali hatállyal, másrészt 30 napos (rendes) felmondási idővel is felmondta. A folyamatosan fennállt tartozásra tekintettel pedig a kifogást tevőnek nem állt fenn elővásárlási joga az ingatlanon, ezért a felszámolónak a pályázati kiírásban adott ezzel kapcsolatos tájékoztatása helytálló volt.
Mindezekre tekintettel a felszámoló egyrészt a kifogás elutasítását, másrészt azt kérte, hogy az általa közölt felmondás alapján a bíróság állapítsa meg a felmondása érvényességét és kötelezze a kifogást tevőt az ingatlan kiürítésére, illetve birtokba adására.
Az elsőfokú bíróság végzésében a kifogást és a felszámolónak a 2019. október 30-án keltezett felmondás érvényességének a megállapítására, valamint az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmét egyaránt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A kifogás elutasítását az elsőfokú bíróság elsődlegesen annak elkésettségével indokolta. Megállapította, hogy mivel az adott esetben a pályázati kiírás a nyilvános, közhiteles Cégközlönyben, illetve a nyilvános EÉR rendszerben jelent meg, a kifogást tevő nem hivatkozhat arra, hogy az abban foglaltakról nem tudott, különös tekintettel arra, hogy a bérleti szerződés kifejezetten felhívta a figyelmét a felszámoló értékesítési kötelezettségére és arra, hogy az a Cégközlönyben és az eer.gov.hu oldalon közzétett nyilvános pályázati felhívás útján fog történni. A kifogást tevő azonban a kifogását csak 2019. november 14-én terjesztette elő, ezért az mind a pályázat kiírásához, mind a pályázat lejártához viszonyítottan elkésettnek minősül.
"A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49. §-ának (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakra, valamint a BH 2002. évi számában 373. számon közzétett eseti döntésben kifejtettekre hivatkozással megállapította továbbá, hogy amennyiben a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az elővásárlásra jogosult a Cstv. 49. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ami azt is jelenti, hogy a felszámolási eljárásban az elővásárlási joga megsértésére hivatkozással kifogást nem terjeszthet elő.
Mindezekre tekintette az elsőfokú bíróság a kifogást a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmazott - az ügy indulására tekintettel a jelen eljárásban még irányadó - "A polgári perrendtartásról" szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) 130. § (1) bekezdés b) és h) pontjaira hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A felszámolónak a felmondás érvényességének megállapítása és az ingatlan kiürítése iránt előterjesztett kérelmeit az elsőfokú bíróság - a végzésben részletesen kifejtett indokok alapján - ugyancsak megalapozatlannak találta, ezért azokat szintén elutasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kifogást tevő nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak (részbeni) megváltoztatását kérte a kifogásában foglaltaknak megfelelően. Másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására utasítását kérte.
Előadta, hogy a törvényes képviselője 2019. szeptember 26-tól kezdődően 2019. október 29-ig külföldön tartózkodott, ahol kőolajkitermelő mélyfúrást vezetett, ezáltal akadályoztatva volt az ügyvezetői teendők ellátásában. Állította, hogy a törvényes képviselője csak a hazaérkezését követő napon, 2019. október 30-án szerzett tudomást a felszámoló által kiírt pályázat tartalmáról, mégpedig közvetlenül a nyertes pályázótól. Kérte, hogy a törvényes képviselője akadályoztatására vonatkozó előadását az ítélőtábla tekintse igazolási kérelemnek is, az alapján pedig állapítsa meg, hogy a 2019. november 14-én benyújtott kifogása nem késett el.
A kifogása érdemét illetően előadta, hogy valótlan a felszámolónak az az állítása, hogy nem tett eleget a bérleti díj, illetve a rezsiköltség fizetésére vonatkozó kötelezettségének, ezért nem áll fenn elővásárlási joga az értékesítésre meghirdetett ingatlan tekintetében. "A Polgári Törvénykönyvről" szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:221. és 6:222. §-aiban foglaltakra hivatkozással állította, hogy az elővásárlási joga megsértésével megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan és előadta, hogy amennyiben a jelen eljárásban előterjesztett fellebbezése nem vezet eredményre, úgy kénytelen lesz pert kezdeményezni a felszámoló és a nyertes pályázók között létrejött szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
Előadta, hogy a kifogást tevőnek a pályázatról való tudomásszerzéssel kapcsolatos fellebbezési állításai színleltek és valótlanok. Csatolta az észrevételéhez a felszámoló szervezet székhelyén működő portaszolgálat őrnaplójának kivonatát, amely szerint a kifogást tevő ügyvezetője 2019. július 31-én 13 óra 59 perctől 14 óra 21 percig, 2019. szeptember 16-án pedig 10 óra 16 perctől 10 óra 37 percig a felszámoló székhelyén tartózkodott, amikor is részletes tájékoztatást kapott arról, hogy pályázat van folyamatban, továbbá, hogy milyen időpontokban, milyen feltételekkel pályázhat.
A felszámoló az észrevételében is hivatkozott arra, hogy a pályázat megjelenését követően, 2019. október 11-én és október 17-én személyes bejárást (bemutatást) tartott az ingatlanban, amelyen a pályázati érdeklődők mellett a kifogást tevő alkalmazottai és ügyvezetője is jelen voltak.
Fenntartotta a felszámoló azt az állítását is, hogy a kifogást tevő jelentős késedelemmel teljesítette mind a bérleti díjra, mind pedig a közüzemi számlák fizetésére vonatkozó kötelezettségét, a késedelemre tekintettel pedig az elővásárlási jog nem illette meg az ingatlanra vonatkozóan. A bérleti szerződés ugyanis egyértelműen rögzítette, hogy a kifogást tevőnek csak akkor áll fenn elővásárlási joga, ha nem áll fenn fizetési késedelme. Utóbb az észrevételét kiegészítette azzal, hogy a kifogást tevő - rosszhiszeműen - birtokvédelmi eljárások indításával igyekszik megakadályozni, hogy a felszámoló az ingatlant birtokba vegye, a kérelmeit azonban a jegyző érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az ítélőtábla mindenekelőtt megállapította, hogy a felek nem nyújtottak be fellebbezést az elsőfokú bíróság végzésének a felszámoló részéről előterjesztett kérelmeket elutasító rendelkezése ellen, ezért a végzésnek ez a része a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmazott 1952. évi Pp. 228. §-ának (3) és (4) bekezdései alapján (rész)jogerőre emelkedett. Erre tekintettel pedig az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését csak a fellebbezési kérelem és az arra tett észrevétel korlátai között bírálta felül a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmazott 1952. évi Pp. 253. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
A fellebbezést az ítélőtábla nem találta nem megalapozottnak.
Az ítélőtábla mindenekelőtt a kifogást tevőnek a fellebbezésben előterjesztett, az ítélőtáblához címzett "igazolási kérelmét" vizsgálta és megállapította, hogy azt nem lehetett az 1952. évi Pp. 106. §-ának (1) bekezdése szerinti igazolási kérelemnek tekinteni, mivel azt a kifogást tevő nem az elsőfokú bírósághoz, hanem kifejezetten az ítélőtáblához címzetten terjesztette elő, amelyre azonban az 1952. évi Pp. 109. § (1) bekezdésében foglaltak alapján csak a fellebbezési határidő elmulasztása esetén van lehetőség. Ezért az ítélőtábla a kifogást tevőnek az ügyvezetője akadályoztatásával kapcsolatos előadását a fellebbezés érdemi elbírálása során, a fellebbezési kérelem egyik indokaként vette figyelembe és bírálta el. Ennek eredményeként pedig azt állapította meg, hogy a kifogást tevőnek ez a hivatkozása nem volt alkalmas a kifogás határidőn belül történt benyújtásának igazolására.
A Cstv. 51. § (1) bekezdésének - a Cstv. 83/R. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján - a jelen eljárásban alkalmazandó rendelkezése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet.
Az adott esetben a kifogást tevő a kifogásában a felszámolónak a Cégközlönyben és az EÉR-ben egyaránt 2019. szeptember 26-án megjelent pályázati felhívásának a tartalmát sérelmezte, ezért annak eldöntésénél, hogy a kifogás határidőn belül került-e előterjesztésre, azt kellett vizsgálni, hogy a kifogást tevő a pályázati felhívásról mikor szerzett tudomást, illetőleg mit kell a tudomásszerzése időpontjának tekinteni.
A Cstv. 49/A. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell
a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,
b) az értékesítés feltételeit,
c) a legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálár),
d) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az ajánlati biztosítékot, az átvétel és az elbírálás módját,
e) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját.
A Cstv. 49/E. §-ának (1) bekezdése szerint kormányrendelet az adós vagyontárgyainak felszámoló által végzett nyilvános értékesítésére vonatkozóan meghatározhatja a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer bevezetésének időpontját, kimondhatja kötelező alkalmazását, lefolytatására a 49-49/C. §-tól - az elektronikus értékesítés sajátosságai által indokolt mértékben - eltérő és részletes rendelkezéseket határozhat meg (ideértve az érvénytelenné, illetve eredménytelenné nyilvánítás feltételeit is), meghatározza az elektronikus értékesítési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, működésének elveit (ideértve az elektronikus árverés és pályáztatás rendjét is), az informatikai rendszer működésének, a működtetés ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus értékesítési rendszerhez felszámolóként (értékesítőként) és felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát, a felszámolók és a vevők részére a rendszer által nyújtott informatikai támogatások formáit, a rendszerüzemeltetés főbb feltételeit, az informatikai rendszer üzemeltetőjének kiválasztásával összefüggő szabályokat, az értékesítési számítógépes rendszer és a felhasználók, továbbá a felszámolók és a rendszerüzemeltetők közötti megállapodások kötelező tartalmi elemeit.
"A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről" szóló 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának (1) bekezdése szerint az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére a Cstv. 49/E-49/G. §-ában meghatározott szabályok alapján létrehozott, a világhálón elérhető EÉR-t 2015. január 1-jétől kell alkalmazni, mindazon esetekben, amikor a Cstv. 49. §-ának (1) bekezdése értelmében a nyilvános értékesítés kötelező, kivéve az értékpapíroknak a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ért. Korm. rendelet) 4. §-ának (6) bekezdése szerinti módon történő értékesítését.
A Korm. rendelet 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az EÉR felhasználói azok a személyek vagy szervezetek, amelyek az értékesítési rendszer működésének és az ajánlatoknak a megismerése érdekében az EÉR honlapjára belépnek, de nem regisztráltatták magukat licitálóként (a továbbiakban: betekintő). A 10. § (5) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az EÉR felületén a Cégközlönyben - a Cstv. 49/A. §-ának (1) bekezdése szerinti módon közzétett - értékesítési hirdetménnyel azonos tartalmú hirdetményt kell közzétenni, legkésőbb a Cégközlönyben történő közzétételt követő munkanap 24 óráig. A hirdetményt az értékesítő hozza létre az EÉR felületen.
"A Cégközlönyben megjelölő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről" szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a Cégközlönyben, az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni "A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról" szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 20. §-ának megfelelően a törvényszék mint cégbíróság közleményeit, valamint azokat az egyéb közleményeket, amelyeknek a Cégközlönyben való közzétételét a Ctv. vagy más jogszabály a bíróság vagy közvetlenül az érintettek kötelezettségévé teszi.
Az előbbiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint tehát a Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amely mindenki számára hozzáférhető, elérhető.
A Cégközlönyben és az EÉR-ben megjelenő pályázati közlemények célja, hogy azokat mindenki - korlátozásoktól mentesen - már a megjelenésük napján megtekinthesse, megismerhesse. Erre tekintettel alakították ki a bíróságok azt az ítélkezési gyakorlatot, amely szerint a Cégközlönyben megjelent közlemények és az abban foglalt adatok, tények olyannak minősülnek, amelyekről mindenki a megjelenésük napján tudomást szerzett (Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkf.43.851/2011/3., 12.Fpkhf.44.991/2017/2., 12.Fpkhf.45.062/2017/2., Győri Ítélőtábla Fpkhf.II.25.704/2016/5.).
Az ettől eltérő álláspont elfogadása ugyanis azzal a következménnyel járna, hogy a Cégközlönyben megjelent közlemény tekintetében a tudomásszerzés időpontjaként azt az időpontot kellene figyelembe venni, amikor az érintett ténylegesen elolvassa, illetve megtekinti az adott hirdetményt, amivel a közhiteles hirdetmények közzétételének és mindenki általi megismerhetőségének objektív időpontja relatívvá válna és minden esetben külön-külön kellene vizsgálni, hogy az arra hivatkozó ténylegesen mikor tekintette meg a Cégközlöny adott példányát vagy az EÉR felületen közzétett pályázati felhívást. Ez pedig jogbizonytalanságot eredményezne és olyan hosszú ideig fennálló lehetőséget teremtene a közhiteles hirdetményben közzétett pályázattal kapcsolatos kifogás előterjesztésére, ami nyilvánvalóan nem lenne összeegyeztethető a felszámolási eljárásban benyújtható kifogás jogintézményének rendeltetésével és céljával, valamint a gyors elbírálásához fűződő érdekkel.
Az adott ügyben nem vitás tényállási adat, hogy a kifogásban sérelmezett pályázati felhívás a Cégközlönyben és az EÉR felületén egyaránt 2019. szeptember 26-án jelent meg. Ezért - figyelemmel a korábban kifejtettekre - úgy kellett tekinteni, hogy a kifogást tevő ekkor tudomást szerzett a pályázati kiírás tartalmáról, amelynek következtében a kifogását az ettől az időponttól számított 15 napon belül terjeszthette (volna) elő határidőben, amit azonban - szintén nem vitásan - elmulasztott. Erre tekintettel pedig az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a kifogás elkésettségét.
Az ítélőtábla megállapítása szerint helytálló volt az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása is, hogy az adott esetben a kifogás érdemi vizsgálatára azért sem kerülhetett sor, mert abban a kifogást tevő - tartalma szerint - az elővásárlási joga megsértésére hivatkozott, amely igényét azonban a Cstv. 49. §-ának (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel csak peres eljárás keretében (valamennyi érintett fél perben állása mellett) érvényesítheti, a nemperes felszámolási eljárásban azonban erre nincs lehetősége.
A kifogás elkésettségére figyelemmel pedig a kifogást tevőnek az értéknövelő beruházásokkal, a bérleti és közüzemidíj-tartozásokkal, a vásárláshoz szükséges pénzügyi fedezettel kapcsolatos fellebbezési hivatkozásai súlytalanok voltak, azoknak a jelen kifogásolási eljárásban nem volt jelentőségük.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezéseit a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmazott 1952. évi Pp. 259. §-a folytán irányadó 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Fpkhf.IV.30 017/2020/7.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.