adozona.hu
BH 2020.7.220
BH 2020.7.220
A bíróság csak olyan bizonyítékokat értékelhet, amelyeket a peres iratokhoz csatoltak és azokat a felekkel ismertették. Más perben becsatolt és az érintett peres iratok között nem található, nem ismertetett bizonyítékokra a bíróság nem alapíthatja az ítéleti ténymegállapításokat, érdemi döntését [2017. évi I. tv. (Kp.) 84. §, 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 346. §, 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 15. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes indítványára Kínából az Európai Unió vámterületére különféle textilipari és lábbeli, illetve egyéb termékek lettek szabad forgalomba bocsátva. Az elsőfokú vámhatóság a bejelentett vámértékeket túlzottan alacsonynak értékelte, ezért különböző, egymástól független eljárásokban elrendelte az egyes vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzését. Ennek során a bejelentett vámértéket elvetette, és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vám...
BH 2020.7.220 A bíróság csak olyan bizonyítékokat értékelhet, amelyeket a peres iratokhoz csatoltak és azokat a felekkel ismertették. Más perben becsatolt és az érintett peres iratok között nem található, nem ismertetett bizonyítékokra a bíróság nem alapíthatja az ítéleti ténymegállapításokat, érdemi döntését [2017. évi I. tv. (Kp.) 84. §, 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 346. §, 2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 15. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes indítványára Kínából az Európai Unió vámterületére különféle textilipari és lábbeli, illetve egyéb termékek lettek szabad forgalomba bocsátva. Az elsőfokú vámhatóság a bejelentett vámértékeket túlzottan alacsonynak értékelte, ezért különböző, egymástól független eljárásokban elrendelte az egyes vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzését. Ennek során a bejelentett vámértéket elvetette, és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) alkalmazásával új vámértékeket határozott meg. Az egyes ellenőrzések eredményeként keletkezett határozatok meghozatalára, bírósági felülvizsgálatára egymástól eltérő időpontokban került sor. Ez eredményezte azt, hogy egyes bírósági iránymutatásokat a vámhatóság a még folyamatban lévő vámeljárásokban már alkalmazott, illetőleg hogy egyes korábbi, bírósági felülvizsgálattal érintett eljárások és keresettel még nem támadott vámérték-felülvizsgálatok együttesen lettek elbírálva. A megelőző peres eljárásokban az elsőfokú bíróság 3.K.27.349/2013/9., 3.K.27.114/2015/51. és a 3.K.27.115/2015/39. számú ítéleteiben foglalt állást a vámérték kimunkálása során alkalmazandó módszerről.[2] A perbeli esetben a felperes indítványára 2012. 09. 05., 09. 18., 09. 26,, 09. 27. és 2012. 10. 01., 10. 03., 10. 08., 10. 15., és 10. 24. napján - 10. 08-án két alkalommal, 10.24-én három alkalommal - bocsátottak szabad forgalomba különféle termékeket. A vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzése során alkalmazták a korábbi ítéletekben a vámérték kimunkálására adott szempontokat. Az elsőfokú hatóság a megfizetendő vámtartozás összegét 9 819 200 forintban határozta meg, kivonva a vámtartozás összegéből a a különbözeti biztosíték összegét. Alperes a 2234352327 számú határozatával, helybenhagyta az elsőfokú döntést.
[3] A 2012. 09. 14-ei vámkezeléshez kapcsolódó 2234359315. számú alperesi határozatot támadó keresetet az elsőfokú bíróság 11.K.27.967/2018/15. sorszámú jogerős ítéletével elutasította. Az ítéletet a Kúria eljárási hiba miatt a Kfv.V.35.337/2019/9. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Ennek során kérte figyelembe venni a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzményi 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak iratait is, különös tekintettel az igazságügyi szakértői véleményre. Eljárási jogszabálysértést az alperesi határozat kézbesítése és az illetékes bíróságra vonatkozó tájékoztatás miatt terjesztett elő. Anyagi jogszabálysértés körében az alperes által alkalmazott módszert, és az adatbázis megfelelőségét is vitatta.Az elsőfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Rögzítette, hogy a tényállást a peres felek nyilatkozatai, az ügy iratai, továbbá a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak iratanyaga alapján állapította meg. Kifejtette, hogy az alperes a korábbi bírósági iránymutatásnak maradéktalanul eleget téve folytatta le az eljárást, így a felperes által hivatkozott adatbázis indokolatlan leszűkítésére vonatkozó felperesi érvelés is alaptalan volt.[6] Alaptalan volt a felperesnek a vámérték-kimunkálás és a vámeljárásokhoz kapcsolódó áfaalap-növelő tényezők jogszerűségére vonatkozó előadása is. Ez a vizsgálat azonban nem képezte jelen per tárgyát, az a bíróságot semmilyen módon nem kötötte. Az alperesi határozat kézbesítéséhez kapcsolódó semmisségi felperesi hivatkozás is alaptalan volt. A felperes által hivatkozott kézbesítési szabályokkal szemben az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. tv. (a továbbiakban: új Vámtv.) 215. § (1) és (2) bekezdései folytán az alapeljárás megindításakor hatályos jogszabályokat kellett alkalmazni. Ennek tett eleget az alperes akkor, amikor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 105. § (7) bekezdésének megfelelően - figyelemmel annak a 2016. évi CXXVII. törvény 48. § a) pontjával való módosítására - a módosító törvény 76. § (1) bekezdéséből következően nem maga kézbesítette az alperesi döntést, hanem azt az iratokkal együtt az elsőfokú vámhatóságnak küldte meg, mely intézkedett a döntés kézbesítése érdekében. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával a módosított jogszabályi rendelkezést a hatálybalépést követően megkezdett eljárásokban kell alkalmazni. Amennyiben meg is valósult volna a felperes által hivatkozott jogszabálysértés, úgy annak nem lett volna az ügy érdemére kiható következménye. Szintén nem jelent lényeges eljárási szabálysértést az, hogy a per lefolytatására illetékes bíróság megjelölése téves volt az alperesi határozatban.
[7] Az alperes a Ket. 51. és 72. §-ainak megfelelően tisztázta a döntést és az alakilag megfelelt a Ket. szabályainak. Különböző határozatokhoz eltérő vámtartozások kapcsolódását a táblázatban foglalva külön-külön határozta meg, megjelölve a határozatszámokat, a megfizetendő összegeket.
[8] Alaptalan volt az a felperesi előadás is, hogy az alperesnek nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy új határozatot hozzon. A bírósági iránymutatásnak megfelelően le kellett folytatnia a megismételt eljárást, így az ítélettel hatályon kívül helyező rendelkezés miatt is új határozatot kellett hoznia. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. tv. (a továbbiakban: régi Vámtv.) 33. § (5) bekezdés értelmében is új határozatot kellett hozni, mivel a tárgybeli egységes vámáru-nyilatkozatok 42. és 46. rovatainak adatai megváltoztak. Emiatt nem lehetett alkalmazni a felperes által hivatkozott eseti döntést analógiaként.
[9] Megállapította, hogy az alperes a Vámkódex 30. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján hasonló áruk ügyleti értéke alkalmazásával a nemzeti adatbázis adatait a tárgybeli szabad forgalomba bocsátásokhoz képest ±45 napos időintervallumra nézve válogatta le, mely módszert az előzményi eljárás igazságügyi szakérői vélemény elfogadott, arra nem fogalmazott meg kétségeket. Az adatbázis szűkítésére és egyes vámértékek elvetésére nézve a bíróság a korábbiakban csak arra adott iránymutatást, hogy alperes a módszert dolgozza ki, de annak csak főbb szempontjait határozta meg. Az uniós adatok beszerzésére sem adott iránymutatást a megelőző ítélet.
[10] Az elsőfokú bíróság mellőzte a felperesnek az Európai Unió Bizottsága számára megküldött adatok vámérték meghatározás alapjául szolgálható kinyerésének módja iránti megkeresésre irányuló bizonyítási indítványát. A megkeresés ugyanis nem alkalmas az alperesi határozat jogszerűtlenségének igazolására, mivel uniós adatok vámérték meghatározásához történő felhasználását sem jogszabály, sem a bíróság előzményi ítéletekben foglalt iránymutatás nem írta elő az alperes számára.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Másodlagosan a jogerős határozatot a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatályon kívül helyezését indítványozta és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására való utasítását indítványozta.[12] Felülvizsgálati kérelmének I. pontjában arra hivatkozott, hogy keresetét az elsőfokú bíróság nem merítette ki. Elsődlegesen az alperesi határozat nem szabályszerű kézbesítése miatt kérte az alperesi határozat megsemmisítését. Másodlagos kérelme az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, harmadlagosan az alperesi határozat megváltoztatására. Az alperesi határozatban téves bíróság került megjelölésre, valamint a kézbesítés sem történt szabályszerűen.
[13] A II. pont szerint téves az az ítéleti megállapítás is, hogy az alperesnek az előzményi bírósági ítélet hatályon kívül helyező rendelkezése miatt is új határozatot kellett hozni.
[14] A III. pont szerint az ítéleti megállapítással szemben az alperes nem tartotta be az előzményi perekben hozott bírósági ítéletekben megfogalmazottakat, így tényként állapítható meg, hogy az első- és másodfokú határozatok a Ket. 109. § (4) bekezdésébe ütköznek, amely a Ket. 121. § (1) bek. f) pontja alapján semmisséget eredményez. Tény továbbá az, hogy a 3.K.27.114/2015/51. számú ítélet előzményi pert képez, de csak ennek az előzményét képező 3.K.27.349/2013/9. számú ítélettel együtt. Hivatkozott arra, hogy korábbiakban a vámhatóság 301 vámértékvizsgálatot folytatott le, melyeket rendben lezárt, a bevallott vámértéket elfogadta, vagyis a felperes olyan kereskedelmi volumen tekintetében rendelkezik alternatív vámértékre, amely azonos exportőrtől származik lényegesen magasabb kereskedelmi szinten, mint amit az elsőfokú határozatokban bemutattak, amelyek egyértelműen alacsonyabbak, mint az elsőfokú határozatokban nem teljeskörűen beszerzett adatok. A vámérték kimunkálása során az elsőfokú vámszerv szisztematikusan kihagyta a felperes részére elvégzett vámeljárások adatait, holott az előzményi perekből megállapíthatóan ezt nem tehette volna meg. A vámhatóság még megjegyzés formájában sem utalt ezen vámeljárásokra. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság figyelembe vette a megelőző eljárásban kirendelt szakértő véleményét, de annak csak egyes részleteit, összefüggésükben nem.
[15] A felülvizsgálati kérelem IV. pontjában, idézve a keresetlevélben foglaltakat, előadta, hogy az igazságügyi szakvélemény megállapításai logikusak, az iratanyagban foglalttal összhangban állók voltak, amely kihat arra, hogy milyen adatbázist kellett volna használnia az elsőfokú hatóságnak. Ennek folytán nem felel meg az iratoknak az a megállapítás, hogy ne lenne az Európai Unióban olyan adatbázis, amely alapján meg lehetne állapítani az azonos és hasonló áruk vámértékét. Nem lett volna mellőzhető a közösségi szintű megkeresés, amit megerősített az előzményi szakértői vélemény.
[16] A V. pontban előadta, hogy mivel a megkeresésre vonatkozó indítványát alaptalanul mellőzte az elsőfokú bíróság, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kéri a Kúriától. A kezdeményezést az EUMSZ 267. cikke alapján a Vámkódex 30. cikk (2) bekezdés a)-b) alpontjára, valamint a Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 150. cikk (3) bekezdése, 151. cikk (3) bekezdése alkalmazása tekintetében terjesztette elő. A feltenni indítványozott kérdések a következők:
1. A Vámkódex 1. és 2. cikkére tekintettel, miszerint a közösség területén a közösség és harmadik országok közötti kereskedelemre történő hatály alapján a Közösség vámterületén egységesen a Közösség vámjogszabályait kell alkalmazni a Vámkódex 30. cikk (2) bekezdés a) pontja, valamint a Vhr. 150. cikk (3) bekezdés, illetve a 151. cikk (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a másodlagos módszer alapján történő vámérték megállapítása során közösségi szintű adatokat kell beszerezni a vámhatóságnak.
2. A fenti szabályok alkalmazása során a vámérték megállapítása során a felperes saját adatait felhasználhatja-e a vámhatóság, tekintve, hogy a felperes közel azonos időben lezárt vámértékvizsgálatokat jogerősen lezáró határozatokkal rendelkezik azonos, illetve hasonló áruk tekintetében.
[17] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.[19] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdésének, továbbá a 120. § (5) bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre állt iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül.
[20] Az ítélet tartalmára a Kp. 84. § (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) 346. § (3)-(7) bekezdései irányadók. A Pp. perbeli jogerős ítélet meghozatalakor hatályos 346. § (5) bekezdése szerint a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
[21] A megállapított tények és az azokat igazoló bizonyítékok közötti kapcsolat csak akkor azonosítható, megfelelőségük csak akkor vizsgálható, ha a bizonyítékokat a bíróság a per anyagává tette. A periratok kérdésével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. hatálya alatt a Kúria több határozatában foglalkozott, pl. Kfv.I.35.728/2015/9. vagy a Kfv.VI.39.033/2009/9. számú végzés. A Kúria a Kp. hatálya alatt is irányadónak tekinti, hogy a bíróság csak olyan bizonyítékok értékelésére jogosult, amelyek a peres iratokhoz csatolásra, és a felek előtt ismertetésre kerültek. Más perben becsatolt és az érintett peres iratok között nem található, nem ismertetett bizonyítékot a bíróság nem értékelhet és arra nem alapíthatja az ítéleti ténymegállapításokat, érdemi döntését.
[22] A Kúria észlelte, hogy a jogerős ítéletben megjelölt, az elsőfokú bíróság ítéletét megalapozó, a Kúria felülvizsgálatának is alapját képező iratanyag hiányos. Az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozó bizonyítékok körében hivatkozott a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak iratanyagára. Ezeknek a peres eljárásoknak az iratanyaga azonban nem szerepel a jelen peres eljárás irataik között. Az is megállapítható, hogy a 3.K.27.349/2013/9. számú ítélet nélkül nem követhető végig az alperesi eljárás alakulása, a bírói kötelezéseknek való megfelelések. Nem azonosítható, hogy az egyes vámkezelések mikor melyik peres eljárás részét képezték, a nem ismert tartalmú szakértői vélemény mennyiben hatott ki a vámértékek kimunkálására.
[23] A közigazgatási iratanyag a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.115/2015/39. számú ítéletét tartalmazza. Ebből az állapítható meg, hogy ebben a peres eljárásban szerezték be azt az igazságügyi szakértői véleményt, amelyre a peres felek és az elsőfokú bíróság is többször hivatkozott. Az előzményi peres iratok hiányában ez az igazságügy szakvélemény sem része a jelen per iratainak.
[24] Mindezekre tekintettel a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak be kell szerezni a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.349/2013., 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak releváns iratait, legalább az első- és másodfokú vámhatósági határozatokat, ítéleteket, igazságügyi szakértői bizonyítás iratanyagát (kirendelés, szakvélemény, esetleges kiegészítés, észrevételek). Az elsőfokú bíróság további peres iratokat is beszerezhet, és csak olyan bizonyítékra alapíthatja új határozatát, amelyet a per anyagává tett és a felekkel ismertetett.
[25] A Kúria nem foglalt érdemben állást a másodfokú alperesi határozat kézbesítéséhez kapcsolódó felülvizsgálati kérelemről. Észlelte azonban, hogy az elsőfokú bíróság a Jat. 15. § (1) bekezdés b) pontját téves tartalommal alkalmazta. A Jat. 15. § (1) bekezdés szövege szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság ehelyett a "megkezdett eljárások" fordulatot alkalmazta. Az új eljárás során a Jat. 15. § (1) bekezdés b) pontjának tényleges tartalmát kell alkalmazni.
[26] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a releváns bizonyítékoknak a per anyagává tételével, a jogszabályok tényleges szövegének alkalmazásával, valamennyi törvényes határidőn belül előterjesztett kereseti kérelmet elbírálva kell meghozni új határozatát.
[27] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során azt is fel kell tárni, hogy melyik vámkezelés melyik előzményi perhez tartozik - ideértve a 3.K.27.349/2013. számú pert is -, mert csak így lesz követhető, hogy alperes eleget tett-e az adott esetekben a vámérték kimunkálására kapott szempontoknak.
[28] A fenti hiányosságok következtében a Kúria nem foglalhatott érdemben állást a vámérték meghatározásának kérdésében, ezért mellőzte a felperes által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
(Kúria Kfv.I.35.268/2019.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.I.35.268/2019/12.
A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Sisák Péter bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Maruzs Ügyvédi Iroda
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az alperes képviselője: dr. Lajkó Henrietta kamarai jogtanácsos
A per tárgya: vámügyben hozott közigazgatási határozat
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 35. sorszám alatt
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.638/2018/26. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.27.638/2018/26. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 30.000 (harmincezer) - 30.000 (harmincezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes indítványára Kínából az Európai Unió vámterületére különféle textilipari és lábbeli, illetve egyéb termékek lettek szabad forgalomba bocsátva. Az elsőfokú vámhatóság a bejelentett vámértékeket túlzottan alacsonynak értékelte, ezért különböző, egymástól független eljárásokban elrendelte az egyes vámárú-nyilatkozatok utólagos ellenőrzését. Ennek során a bejelentett vámértéket elvetette, és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) alkalmazásával új vámértékeket határozott meg. Az egyes ellenőrzések eredményeként keletkezett határozatok meghozatalára, bírósági felülvizsgálatára egymástól eltérő időpontokban került sor. Ez eredményezte azt, hogy egyes bírósági iránymutatásokat a vámhatóság a még folyamatban lévő vám eljárásokban már alkalmazott, illetőleg hogy egyes korábbi, bírósági felülvizsgálattal érintett eljárások és keresettel még nem támadott vámérték felülvizsgálatok együttesen lettek elbírálva. A megelőző peres eljárásokban az elsőfokú bíróság 3.K.27.349/2013/9., 3.K.27.114/2015/51. és a 3.K.27.115/2015/39. számú ítéleteiben foglalt állást a vámérték kimunkálása során alkalmazandó módszerről.[2] A perbeli esetben a felperes indítványára 2012.09.05., 09.18., 09.26,., 09.27. és 2012.10.01., 10.03., 10.08.,15., és 24. napján - 10.08-án két alkalommal, 10.24-én három alkalommal - bocsátottak szabad forgalomba különféle termékeket. A vámárú-nyilatkozatok utólagos ellenőrzése során alkalmazták a korábbi ítéletekben a vámérték kimunkálására adott szempontokat. Az elsőfokú hatóság a megfizetendő vámtartozás összegét 9.819.200 forintban határozta meg, kivonva a vámtartozás összegéből a a különbözeti biztosíték összegét. Alperes a 2234352327 számú határozatával, helybenhagyta az elsőfokú döntést.
[3] A 2012.09.14-ei vámkezeléshez kapcsolódó 2234359315. számú alperesi határozatot támadó keresetet az elsőfokú bíróság 11.K.27.967/2018/15. sorszámú jogerős ítéletével elutasította. Az ítéletet a Kúria eljárási hiba miatt a Kfv.V.35.337/2019/9. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Ennek során kérte figyelembe venni a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzményi 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak iratait is, különös tekintettel az igazságügyi szakértői véleményre. Eljárási jogszabálysértést az alperesi határozat kézbesítése és az illetékes bíróságra vonatkozó tájékoztatás miatt terjesztett elő. Anyagi jogszabálysértés körében az alperes által alkalmazott módszert, és az adatbázis megfelelőségét is vitatta.Az elsőfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Rögzítette, hogy a tényállást a peres felek nyilatkozatai, az ügy iratai, továbbá a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak iratanyaga alapján állapította meg. Kifejtette, hogy az alperes a korábbi bírósági iránymutatásnak maradéktalanul eleget téve folytatta le az eljárást, így a felperes által hivatkozott adatbázis indokolatlan leszűkítésére vonatkozó felperesi érvelés is alaptalan volt.[6] Alaptalan volt a felperesnek a vámérték kimunkálás és a vámeljárásokhoz kapcsolódó áfa alapnövelő tényezők jogszerűségére vonatkozó előadása is. Ez a vizsgálat azonban nem képezte jelen per tárgyát, az a bíróságot semmilyen módon nem kötötte. Az alperesi határozat kézbesítéséhez kapcsolódó semmisségi felperesi hivatkozás is alaptalan volt. A felperes által hivatkozott kézbesítési szabályokkal szemben az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. tv. (a továbbiakban: új Vámtv.) 215.§ (1) és (2) bekezdései folytán az alapeljárás megindításakor hatályos jogszabályokat kellett alkalmazni. Ennek tett eleget az alperes akkor, amikor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 105.§ (7) bekezdésének megfelelően - figyelemmel annak a 2016. évi CXXVII. törvény 48. § a) pontjával való módosítására - a módosító törvény 76. § (1) bekezdéséből következően nem maga kézbesítette az alperesi döntést, hanem azt az iratokkal együtt az elsőfokú vámhatóságnak küldte meg, mely intézkedett a döntés kézbesítése érdekében. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Jat.) 15.§ (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával a módosított jogszabályi rendelkezést a hatályba lépést követően megkezdett eljárásokban kell alkalmazni. Amennyiben meg is valósult volna a felperes által hivatkozott jogszabálysértés, úgy annak nem lett volna az ügy érdemére kiható következménye. Szintén nem jelent lényeges eljárási szabálysértést az, hogy a per lefolytatására illetékes bíróság megjelölése téves volt az alperesi határozatban.
[7] Az alperes a Ket. 51.§ és 72. §-ainak megfelelően tisztázta a döntést és az alakilag megfelelt a Ket. szabályainak. Különböző határozatokhoz eltérő vámtartozások kapcsolódását a táblázatban foglalva külön-külön határozta meg megjelölve a határozatszámokat, a megfizetendő összegeket.
[8] Alaptalan volt az a felperesi előadás is, hogy az alperesnek nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy új határozatot hozzon. A bírósági iránymutatásnak megfelelően le kellett folytatnia a megismételt eljárást, így az ítélettel hatályon kívül helyező rendelkezés miatt is új határozatot kellett hoznia. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. tv. (a továbbiakban: régi Vámtv.) 33.§ (5) bekezdés értelmében is új határozatot kellett hozni, mivel a tárgybeli egységes vámáru-nyilatkozatok 42. és 46. rovatainak adatai megváltoztak. Emiatt nem lehetett alkalmazni a felperes által hivatkozott eseti döntést analógiaként.
[9] Megállapította, hogy az alperes a Vámkódex 30. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján hasonló áruk ügyleti értéke alkalmazásával a nemzeti adatbázis adatait a tárgybeli szabad forgalomba bocsátásokhoz képest +/-45 napos időintervallumra nézve válogatta le, mely módszert az előzményi eljárás igazságügyi szakérői vélemény elfogadott, arra nem fogalmazott meg kétségeket. Az adatbázis szűkítésére és egyes vámértékek elvetésére nézve a bíróság a korábbiakban csak arra adott iránymutatást, hogy alperes a módszert dolgozza ki, de annak csak főbb szempontjait határozta meg. Az uniós adatok beszerzésére sem adott iránymutatást a megelőző ítélet.
[10] Az elsőfokú bíróság mellőzte a felperesnek az Európai Unió Bizottsága számára megküldött adatok vámérték meghatározás alapjául szolgálható kinyerésének módja iránti megkeresésre irányuló bizonyítási indítványát. A megkeresés ugyanis nem alkalmas az alperesi határozat jogszerűtlenségének igazolására, mivel uniós adatok vámérték meghatározásához történő felhasználását sem jogszabály, sem a bíróság előzményi ítéletekben foglalt iránymutatás nem írta elő az alperes számára.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Másodlagosan a jogerős határozatot a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatályon kívül helyezését indítványozta és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására való utasítását indítványozta.[12] Felülvizsgálati kérelmének I. pontjában arra hivatkozott, hogy keresetét az elsőfokú bíróság nem merítette ki. Elsődlegesen az alperesi határozat nem szabályszerű kézbesítése miatt kérte az alperesi határozat megsemmisítését. Másodlagos kérelme az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére, harmadlagosan az alperesi határozat megváltoztatására. Az alperesi határozatban téves bíróság került megjelölésre, valamint a kézbesítés sem történt szabályszerűen.
[13] A II. pont szerint téves az az ítéleti megállapítás is, hogy az alperesnek az előzményi bírósági ítélet hatályon kívül helyező rendelkezése miatt is új határozatot kellett hozni.
[14] A III. pont szerint az ítéleti megállapítással szemben az alperes nem tartotta be az előzményi perekben hozott bírósági ítéletekben megfogalmazottakat, így tényként állapítható meg, hogy az első- és másodfokú határozatok a Ket. 109. § (4) bekezdésébe ütköznek, amely a Ket. 121.§ (1) bek. f) pontja alapján semmisséget eredményez. Tény továbbá az, hogy a 3.K.27.114/2015/51. számú ítélet előzményi pert képez, de csak ennek az előzményét képező 3.K.27.349/2013/9. számú ítélettel együtt. Hivatkozott arra, hogy korábbiakban a vámhatóság 301 vámérték vizsgálatot folytatott le, melyeket rendben lezárt, a bevallott vámértéket elfogadta, vagyis a felperes olyan kereskedelmi volumen tekintetében rendelkezik alternatív vámértékre, amely azonos exportőrtől származik lényegesen magasabb kereskedelmi szinten, mint amit az elsőfokú határozatokban bemutattak, amelyek egyértelműen alacsonyabbak, mint az elsőfokú határozatokban nem teljes körűen beszerzett adatok. A vámérték kimunkálása során az elsőfokú vámszerv szisztematikusan kihagyta a felperes részére elvégzett vámeljárások adatait, holott az előzményi perekből megállapíthatóan ezt nem tehette volna meg. A vámhatóság még megjegyzés formájában sem utalt ezen vámeljárásokra. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság figyelembe vette a megelőző eljárásban kirendelt szakértő véleményét, de annak csak egyes részleteit, összefüggésükben nem.
[15] A felülvizsgálati kérelem IV. pontjában, idézve a keresetlevélben foglaltakat, előadta, hogy az igazságügyi szakvélemény megállapításai logikusak, az iratanyagban foglalttal összhangban állók voltak, amely kihat arra, hogy milyen adatbázist kellett volna használnia az elsőfokú hatóságnak. Ennek folytán nem felel meg az iratoknak az a megállapítás, hogy ne lenne az Európai Unióban olyan adatbázis, amely alapján meg lehetne állapítani az azonos és hasonló áruk vámértékét. Nem lett volna mellőzhető a közösségi szintű megkeresés, amit megerősített az előzményi szakértői vélemény.
[16] A V. pontban előadta, hogy mivel a megkeresésre vonatkozó indítványát alaptalanul mellőzte az elsőfokú bíróság, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kéri a Kúriától. A kezdeményezést az EUMSZ 267. cikke alapján a Vámkódex 30. cikk (2) bekezdés ab) pontjára, valamint a Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 150. cikk (3) bekezdés, 151. cikk (3) bekezdés alkalmazása tekintetében terjesztette elő. A feltenni indítványozott kérdések a következők:
1. A Vámkódex 1. és 2. cikkére tekintettel, miszerint a közösség területén a közösség és harmadik országok közötti kereskedelemre történő hatály alapján a Közösség vámterületén egységesen a Közösség vámjogszabályait kell alkalmazni a Vámkódex 30. cikk (2) bekezdés a) pontja, valamint a Vhr. 150. cikk (3) bekezdés, illetve a 151. cikk (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a másodlagos módszer alapján történő vámérték megállapítása során közösségi szintű adatokat kell beszerezni a vámhatóságnak.
2. A fenti szabályok alkalmazása során a vámérték megállapítása során a felperes saját adatait felhasználhatja-e a vámhatóság tekintve, hogy a felperes közel azonos időben lezárt vámérték vizsgálatokat jogerősen lezáró határozatokkal rendelkezik azonos, illetve hasonló áruk tekintetében.
[17] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.[19] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 115.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108.§ (1) bekezdésének, továbbá a Kp. 120.§ (5) bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre állt iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül.
[20] Az ítélet tartalmára a Kp. 84.§ (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) 346.§ (3)-(7) bekezdései irányadók. A Pp. perbeli jogerős ítélet meghozatalakor hatályos 346.§ (5) bekezdése szerint a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
[21] A megállapított tények és az azokat igazoló bizonyítékok közötti kapcsolat csak akkor azonosítható, megfelelőségük csak akkor vizsgálható, ha a bizonyítékokat a bíróság a per anyagává tette. A periratok kérdésével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. hatálya alatt a Kúria több határozatában foglalkozott, pl. Kfv.I.35.728/2015/9. vagy a Kfv.VI.39.033/2009/9. számú végzés. A Kúria a Kp. hatálya alatt is irányadónak tekinti, hogy a bíróság csak olyan bizonyítékok értékelésére jogosult, amelyek a peres iratokhoz csatolásra-, és a felek előtt ismertetésre kerültek. Más perben becsatolt és az érintett peres iratok között nem található, nem ismertetett bizonyítékot a bíróság nem értékelhet és arra nem alapíthatja az ítéleti ténymegállapításokat, érdemi döntését.
[22] A Kúria észlelte, hogy a jogerős ítéletben megjelölt, az elsőfokú bíróság ítéletét megalapozó, a Kúria felülvizsgálatának is alapját képező iratanyag hiányos. Az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozó bizonyítékok körében hivatkozott a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak iratanyagára. Ezeknek a peres eljárásoknak az iratanyag azonban nem szerepel a jelen peres eljárás irataik között. Az is megállapítható, hogy a 3.K.27.349/2013/9. számú ítélet nélkül nem követhető végig az alperesi eljárás alakulása, a bírói kötelezéseknek való megfelelések. Nem azonosítható, hogy az egyes vámkezelések mikor melyik peres eljárás részét képezték, a nem ismert tartalmú szakértői vélemény mennyiben hatott ki a vámértékek kimunkálására.
[23] A közigazgatási iratanyag a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.115/2015/39. számú ítéletét tartalmazza. Ebből az állapítható meg, hogy ebben a peres eljárásban szerezték be azt az igazságügyi szakértői véleményt, amelyre a peres felek és az elsőfokú bíróság is többször hivatkozott. Az előzményi peres iratok hiányában ez az igazságügy szakvélemény sem része a jelen per iratainak.
[24] Mindezekre tekintettel a Kúria a Kp. 121.§ (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak be kell szerezni a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.349/2013., 3.K.27.114/2015. és a 3.K.27.115/2015. számú peres eljárásainak releváns iratait, legalább az első és másodfokú vámhatósági határozatokat, ítéleteket, igazságügyi szakértői bizonyítás iratanyagát (kirendelés, szakvélemény, esetleges kiegészítés, észrevételek). Az elsőfokú bíróság további peres iratokat is beszerezhet, és csak olyan bizonyítékra alapíthatja új határozatát, amelyet a per anyagává tett és a felekkel ismertetett.
[25] A Kúria nem foglalt érdemben állást a másodfokú alperesi határozat kézbesítéséhez kapcsolódó felülvizsgálati kérelemről. Észlelte azonban, hogy az elsőfokú bíróság a Jat. 15.§ (1) bekezdés b) pontját téves tartalommal alkalmazta. A Jat. 15.§ (1) bekezdés szövege szerint a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság ehelyett a "megkezdett eljárások" fordulatot alkalmazta. Az új eljárás során a Jat. 15.§ (1) bekezdés b) pontjának tényleges tartalmát kell alkalmazni.
[26] Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a releváns bizonyítékoknak a per anyagává tételével, a jogszabályok tényleges szövegének alkalmazásával, valamennyi törvényes határidőn belül előterjesztett kereseti kérelmet elbírálva kell meghozni új határozatát.
[27] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során azt is fel kell tárni, hogy melyik vámkezelés melyik előzményi perhez tartozik - ideértve a 3.K.27.349/2013. számú pert is -, mert csak így lesz követhető, hogy alperes eleget tett-e az adott esetekben a vámérték kimunkálására kapott szempontoknak.
[28] A fenti hiányosságok következtében a Kúria nem foglalhatott érdemben állást a vámérték meghatározásának kérdésében, ezért mellőzte a felperes által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
A döntés elvi tartalma
[29] A bíróság csak olyan bizonyítékokat értékelhet, amelyeket a peres iratokhoz csatoltak és azokat a felekkel ismertették. Más perben becsatolt és az érintett peres iratok között nem található, nem ismertetett bizonyítékokra a bíróság nem alapíthatja az ítéleti ténymegállapításokat, érdemi döntését.Záró rész
[30] A Kúria a Kp. 115.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110.§ (3) bekezdésben írtakra figyelemmel csupán megállapította a felülvizsgálati perköltség összegét, annak viseléséről az elsőfokú bíróság dönt az eljárást befejező új határozatában.[31] A Kúria felperes kérelmére tárgyalást tűzött ki. A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett vészhelyzetre tekintettel azonban, a felek hozzájárulásával, a kitűzött tárgyalási napon, de tárgyaláson kívül bírálta el a felülvizsgálati kérelmet.
Budapest, 2020. március 19.
dr. Darák Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Sisák Péter sk. bíró
(Kúria Kfv.I.35.268/2019.)