adozona.hu
BH 2020.6.175
BH 2020.6.175
A gyártót a dolog mindenkori tulajdonosával szemben terhelő jótállás nem zárja ki, hogy a dolog átruházása esetén a forgalmazó is vállaljon a szerződésben jótállási kötelezettséget [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:171. § (1) bek., 6:172. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2015. november 2-án megrendelt az alperestől egy nyerges vontatót. A felperes a jármű ellenértékét, 79 900 euró + áfa összeget a finanszírozóval kötött külön szerződés alapján kívánta megfizetni. Ennek érdekében 2015. november 13-án a felperes mint lízingbevevő, az alperes mint eladó és a D. L. Zrt. mint lízingbeadó és vevő között jött létre a szerződés, amelyben a D. L. Zrt. az alperestől megvásárolt fent hivatkozott nyerges vontatót 36 hónap futamidőre lízingbe adta a felpere...
BH 2020.6.175 A gyártót a dolog mindenkori tulajdonosával szemben terhelő jótállás nem zárja ki, hogy a dolog átruházása esetén a forgalmazó is vállaljon a szerződésben jótállási kötelezettséget [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:171. § (1) bek., 6:172. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2015. november 2-án megrendelt az alperestől egy nyerges vontatót. A felperes a jármű ellenértékét, 79 900 euró + áfa összeget a finanszírozóval kötött külön szerződés alapján kívánta megfizetni. Ennek érdekében 2015. november 13-án a felperes mint lízingbevevő, az alperes mint eladó és a D. L. Zrt. mint lízingbeadó és vevő között jött létre a szerződés, amelyben a D. L. Zrt. az alperestől megvásárolt fent hivatkozott nyerges vontatót 36 hónap futamidőre lízingbe adta a felperesnek.[2] A szerződés a jótállással és szavatossággal kapcsolatosan az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
"7.1. Az eladó kijelenti és szavatolja, hogy a lízingtárgy(ak) kizárólagos tulajdonában van(nak) és per-, teher- és igénymentes(ek). Az eladó a lízingtárgy(ak)ra a hatályos jogszabályoknak megfelelő szavatosságot és jótállást, szervizbiztosítási és alkatrészellátási kötelezettséget vállal. A lízingtárgy(ak)ra vonatkozó szavatossági és jótállási jogok vonatkozásában a lízingtárgy(ak) gyártójának a lízingtárgynak a birtokba adásakor irányadó garanciális feltételrendszere, továbbá a Polgári Törvénykönyv és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a vevőszolgálati (garanciális) feladatok ellátásával kapcsolatban a gyártó által meghatározott márkaszervizeket/szakműhelyeket veheti igénybe. Eladó köteles a lízingbevevő részére átadni a gyártó által rendszeresített magyar nyelvű használati, kezelési útmutatót, garanciális feltételeket, valamint a szervizkönyvet. A csatolt okmányokat az átadás-átvételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni."
[3] A szerződés tárgyát képező nyerges vontatóra Garanciajegy is kiállításra került, amelyben a DAF (gyártó) garantálta a jármű első tulajdonosának, hogy a jármű megjelölt modulokba tartozó alkotóelemei sem formai, sem gyártási hibával nem rendelkeztek az átadás időpontjában. A "Gyári garancia - erőátvitel" modul 2015. 12. 07. - 2017. 12. 06. időre, korlátlan kilométerre szólt. A motor megnevezés alatt az alábbi felsorolást tartalmazta: Üzemanyagpumpa és befecskendezőcsövek, injektorok, rövid blokk, beleértve a főtengelyt, összekötő rudakat, dugattyúkat, hengerperselyeket és csapágyakat, hűtőfolyadék pumpákat, termosztátot és termosztátfoglalatot, hengerfejet és hengerfejtömítést, beleértve a beszívó- és kipufogószelepeket és a szelep működését, szívó- és kipufogócsonkokat, turbótöltőt, olajpumpát, beleértve az olajszintmérő lécet, a feltöltőeszközöket, olajhűtőt, elektromos ventilátort, a főtengelyt, lengéscsillapítót, motorfelfüggesztést, a motorféket, kivéve a külső működést, az indítómotort, a lendkereket és a foglalatát.
[4] A Garanciajegy 10.2. pontja szerint a garancia tanúsítványban szereplő jogokról és kötelezettségekről szóló bármilyen vitás kérdés először az illetékes amszterdami bíróságon rendezendő, Hollandiában. A 10.3. pont szerint a garancia esetében a hollandiai törvények az irányadók, minden egyéb jog kizárása mellett. A 10.4. pont értelmében, amennyiben a garancia bármely rendelkezése ellentétes bármilyen egyéb törvénykezés által lefektetett joggal, abban az esetben az adott rendelkezés hatályon kívül helyezendő, míg a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad.
[5] A nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés Általános Szerződési Feltételei az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
" 4. A Lízingtárggyal kapcsolatos jótállás, szavatosság
4.1. A lízingbeadó a lízingbevevőre engedményezi az eladóval kötött adásvételi szerződésből származó jogait a tulajdonjog, illetve a vételár részbeni vagy teljes visszatérítésére vonatkozó igény érvényesítésének a kivételével. Ennek megfelelően az eladó bármely szerződésellenes magatartása miatt a lízingbevevő a kártérítési és szavatosságon alapuló utólagos árleszállítási igényeket és az elállás jogát, a lízingbevevő pedig a jótállási, szavatossági, illetve termékfelelősségen alapuló jogokat érvényesítheti. A lízingbevevő a lízingtárggyal kapcsolatos minden követelését közvetlenül az eladóval szemben jogosult és köteles érvényesíteni, saját felelősségére, költségére és kockázatára, olyan formában, ahogyan azt a jogszabályok és az eladó szavatosságára vagy jótállására vonatkozó feltételei előírják. A lízingbevevő az igényérvényesítés elmulasztásából vagy sikertelenségéből származó károkat, kifogásokat a lízingbeadóval szemben nem érvényesítheti."
[6] A szerződésekkel érintett nyerges vontató 2015. december 7-én került a felperes birtokába és azt K. O. járművezető használta. 2016. május 19. napján a nyerges vonató a leállítását követően nem indult újra. K. O. a felperes férjének a segítségével értesítette a gyártó magyarországi szakszervizét, Helyszíni javítással kicserélték a gázolaj szűrőket, melynek következtében a nyerges vontató működőképessé vált.
[7] 2016. május 20. napján a szintén K. O. által vezetett nyerges vontató ismételten meghibásodott, ám ekkor már nem sikerült működőképes állapotba hozni, ezért beszállításra került a gyártó szakszervizébe, ahol a vezető oldali tanksapka cseréje és az alsónyomású szivattyú cseréje történt meg ekkor, melynek eredményeként a vontató működőképes állapotba a került.
[8] Ezt követően a nyerges vontató bal oldali tanksapkáját K. O. is cserélte.
[9] A K. O. által vezetett nyerges vontató 2016. május 27-én és 2016. május 28-án ismételten meghibásodott.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] A felperes kereseti kérelmében 3 248 789 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen jótállás, másodlagosan szavatosság jogcímén. A felperes álláspontja szerint az alperes hibásan teljesített, amelynek következtében az üzemagyagpumpa és a befecskendezőcsövek hibájának a kijavításával járó költségek, valamint ezen hibákból eredő jövedelemkiesés megtérítésére köteles.[11] Mindkét jogalap vonatkozásában azt állította, hogy a gyártó hivatalos márkaszervize által 2016. május 20. napján kicserélt bal oldali tanksapka nem záródott megfelelően már a nyerges vontató 2015. december 7-én történő átvételekor sem, így került szennyezés az üzemanyagba, amely azokat a hibákat okozta, amelyeknek a kijavításával kapcsolatban 1 914 309 forint összegű kára keletkezett. A hibák kijavításának időtartama alatt a járművet 24 napon keresztül nem tudta használni, ezért 1 334 480 forint jövedelemkiesése is keletkezett.
[12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy jótállásra a nyerges vontató gyártója köteles, és a jótállással kapcsolatos jogviták elbírálására magyar bíróság nem rendelkezik joghatósággal, ezért indokolt a per megszüntetése.
[13] Az alperes álláspontja szerint a jótállásra alapított igény el is évült, ugyanis a per tárgyát képező nyerges vontató 2015. december 7-én került átadásra a felperes részére, aki a feltételezett hibából eredő kártérítési igényét csak 2017. május 9-én, tehát 1 év elteltét követően jelentette be. A kereset másodlagos jogalapja körében is hivatkozott elévülésre, emellett álláspontja szerint a felperes által megjelölt hibát a felperes által csatolt szakértői vélemények nem bizonyítják. Kifogásolta azt is, hogy K. O. a vezető oldali tanksapkát egy utángyártottra cserélte ki.
Az első- és másodfokú ítélet
[14] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a peres felek között a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:215. § (1) bekezdése szerinti adásvételi szerződés, a felek és a D. L. Zrt. részvételével a Ptk. 6:409. § szerinti lízingszerződés, valamint a Ptk. 6:215. § (1) bekezdésének megfelelően adásvételi szerződés jött létre a per tárgyát képező nyerges vontatóra.[15] A felperes kereshetőségi joga körében azt állapította meg, hogy a jótállási kötelezettség a nyerges vontató erőátviteli moduljának a meghibásodását illetően a gyártót terhelte. Kiemelte, hogy a per részbeni megszüntetésének nem volt helye, mert a kereshetőségi jog fennálltát a bíróságnak érdemben kellett elbírálnia. Akkor kellett volna megszüntetnie a pert az elsődlegesen előterjesztett keresetet illetően, ha a felperes a gyártóval szemben terjesztett volna elő kereseti kérelmet.
[16] A másodlagos kereset körében azt állapította meg, hogy a felperes szavatossági igénye nem évült el. A Ptk. 6:163. § (1) bekezdésére és 6:24. § (1), (2) bekezdésére tekintettel álláspontja az volt, hogy a műszaki végzettséggel és tudással nem rendelkező felperes részére a 2017. március 2-án kelt szakértői vélemény ismeretében vált világossá, hogy a sorozatosan jelentkező hibának a bal oldali tanksapka nem megfelelő záródása, esetleges gyári hibája lehet az okozója. 2015. december 7-től 2017. március 2-ig a kellékszavatossági igény érvényesítésével összefüggő elévülés nyugodott. A 2017. június 29-i keresetindítás pedig 1 éven belül történt.
[17] Az elsőfokú bíróság a kellékszavatossági igényt bizonyítatlannak ítélte, mert a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a lecserélt bal oldali tanksapka már 2015. december 7-én sem zárt jól, tehát az átadás időpontjában is hibás volt. Döntése értelmében a felperes a szakszerviz által rendelkezésre bocsátott alkatrészek, így a tanksapka vizsgálatával kapcsolatban szükségtelenül indítványozta a már meglévő szakértői vélemények kiegészítését, ugyanakkor indítvány a kicserélt tanksapka vizsgálatával kapcsolatban nem került előterjesztésre. A felperes terhére kellett értékelni azt, hogy a tanksapka nem áll rendelkezésre. A bizonyítás sikertelenségét pedig felperesnek kell viselnie.
[18] Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a szakértői vélemények azt sem támasztják alá, hogy a felperes által megjelölt meghibásodások kizárólag azért következtek be, mert a tanksapka nem jól zárt.
[19] Az elsőfokú bíróság a jogalap fennállásának hiányában a kereset összegszerűségét érdemben nem vizsgálta, ezért a felperes által indítványozott könyvszakértő kirendelését is mellőzte.
[20] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsődleges kereseti kérelem kapcsán rámutatott arra, hogy a felperes ezt nem tudta bizonyítani, ezen túlmenően pedig nem kellett vizsgálni a kereseti kérelem megalapozottságát, és az alperes e körben előadott érveléseit sem.
[21] A kellékszavatossági igény vonatkozásában arra mutatott rá, hogy 2017. március 2-től számított 3 hónapon - és nem egy éven - belül lett volna érvényesíthető a követelés, így a 2017. június 29. napján előterjesztett kereset határidőben előterjesztettnek nem tekinthető, a felperes kellékszavatossági igénye elévült.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.[23] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy a bíróság a peres felek között létrejött szerződés tartalmát az alperes jótállási felelőssége tekintetében nem az adásvételi szerződés, és nem a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata alapján állapította meg, és azt nem a Ptk. 6:58. §-a szerint értelmezte. A bíróság az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat - sértve a Ptk. 6:86. § (1) bekezdésében foglaltakat - nem a szerződés egészével összhangban értelmezte. Mindezek alapján tévesen állapította meg, hogy az alperes által vállalt szerződéses jótállás nem az eladót, hanem a külföldi gyártót terhelte. Ennek egyértelműen ellentmond az adásvételi szerződés 7. pontja. A jótállás tartalmát a gyártói garanciajegyben foglalt tartalom tölti ki azzal, hogy a garanciajegyben írt bizonyítási teherre vonatkozó kikötés érvénytelen, míg a joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó kikötés külföldi elem hiányában nem lehet irányadó. A joghatóság megítélése sérti az 1215/2012/EU rendelet 25. cikkét és az 1979. évi XIII. tvr. 62/F. §-át is.
[24] A felperes előadta, hogy a bíróság tévesen állapította meg jogerős ítéletében azt is, hogy a szavatossági igénye elévült, ezzel megsértette a Ptk. 6:24. § (2) bekezdését. A Ptk. 6:24. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidő kezdő időpontját nem a közjegyzői eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény keltének napjában, hanem a szakvélemény részére történő kézbesítési időpontjában kell meghatározni, ami 2017. április 7-e, így az igény érvényesítésére rendelkezésére álló határidő csak július 7-én járt le.
[25] Arra is hivatkozott, hogy a bíróság nem tett eleget az ítélettel szemben támasztott indokolási kötelezettségének, megsértve ezzel az 1952. évi III. törvény (Pp.) 221. § (1) bekezdésében foglaltakat és az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés második mondatában foglalt jogát. Fellebbezésében részletesen érvelt amellett, hogy az alperes eladói jótállást vállalt, és ennek körében a gyártói garanciajegyben foglaltakat lehet alkalmazni, a másodfokú ítélet azon az egy mondaton túlmenően, hogy nem tudta bizonyítani, hogy jótállás címén az alperessel szemben kereshetőségi joga van, döntését nem indokolta meg.
[26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében tartalmilag a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.[28] A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból az alábbiak szerint jogszabálysértő.
[29] A jótállást a Ptk. a hibás teljesítés egyik jogkövetkezményeként szabályozza. Lényegét tekintve a jótállás a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb helytállási kötelezettség, ami abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított. Jótállási igény érvényesítése esetén ugyanis a jótállási kötelezettség alól történő mentesülés érdekében a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a jótállási idő alatt észlelt, és vele megfelelően közölt, az igényérvényesítésre alapot adó hiba oka a teljesítés után keletkezett.
[30] A Ptk. 6:172. §-a értelmében a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. Ennek megfelelően a dologhoz kapcsolódó jótállási jogosultság a dolog tulajdonjogában beállt változás esetén akkor is megilleti a dolog aktuális tulajdonosát, ha egyfajta szerződési láncolat útján jutott hozzá a dologhoz. A perbeli esetben erre került sor, hiszen a járművet a gyártója eladta a forgalmazó alperesnek, aki a lízingbeadóval kötött adásvételi szerződés alapján ruházta át a tulajdonjogot, míg a felperes mint lízingbevevő a lízingszerződésben engedményezett jogok alapján jogosulttá vált a perbelihez hasonló közvetlen, saját jogú jótállási igények érvényesítésére. (Megjegyzi a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított peres felek közötti adásvételre nem került sor. Pusztán azért, mert a háromoldalú megállapodást ezen a néven címezték meg, nem lehet a peres felek közötti adásvételi szerződés létrejöttét megállapítani, és abból, hogy az egyedi dolgot a felperes rendelte meg a finanszírozóval kötendő ügylet érdekében a forgalmazó alperestől, szintén nem következik adásvétel létrejötte).
[31] Annyiban helyes a másodfokú bíróság okfejtése, hogy a Ptk. új rendszerében a dolog tulajdonjogának átruházásától függetlenül a felperes a Ptk. 6:172. §-a alapján jogosulttá vált arra, hogy közvetlenül a jótállást vállaló gyártóval szemben érvényesítsen jótállási igényt, ugyanakkor a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy nem csak a gyártót terhelheti jótállási kötelezettség. Jótállási kötelezettség alapulhat a felek megállapodásán is. Pusztán abból, hogy a perbeli szerződésben vállalt jótállás terjedelme a gyártó által vállalt jótállási feltételekkel azonos, nem következik, hogy a jótállási igény kizárólag a gyártóval szemben érvényesíthető.
[32] Helyesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jótállási jognyilatkozat megtétele tekintetében döntő jelentősége van a peres felek által megtett szerződési nyilatkozatoknak és azok értelmezésének. A Ptk. 6:86. § (1) bekezdése szerint értelmezve a perbeli ügyleteket, a Ptk. 6:58. §-a alapján megállapítható, hogy a peres felek és a lízingbeadó kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata folytán a felperes javára a 6:171. § (1) bekezdése szerinti jótállási jogosultság került kikötésre.
[33] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Adásvételi szerződés címet viselő, többoldalú jogügylet 7. pontja nem hagy kétséget afelől, hogy a gyártói garanciával azonos terjedelemben a vevő - és a lízingszerződés kikötései alapján a felperes - irányában az alperes vállalt jótállást, ezért téves az ezzel ellentétes ítéleti okfejtés. A szerződéssel alapított jótállás alapján a felperes választása szerint jogosult a gyártóval és/vagy az alperessel szembeni jótállási igények érvényesítésére.
[34] Sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság érdemben nem foglalkozott a jótállási kérdésekkel az általa elfoglalt jogi álláspont folytán, ennek hiányában pedig megalapozott érdemi döntés a felülvizsgálati eljárásban jelenleg nem hozható.
[35] Rámutat a Kúria arra, hogy tévesen ítélte meg a másodfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes szavatossági igényének elévülését is. Annyiban helyes a megközelítése, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően a hiba felfedezését követően 3 hónapon belüli igényérvényesítés szükséges, azonban téves az a következtetése, hogy a felperes esetében e 3 hónapos határidő elmulasztásra került. A kellékszavatossági igények általános elévülési ideje a Ptk. szabályozása szerint egy év (kivéve a fogyasztói szerződésekre és az ingatlanra vonatkozó speciális szabályokat), és az igényérvényesítési határidők minden esetben a teljesítéskor kezdődnek és elévülési jellegűek. Ez azt jelenti, hogy az igényérvényesítési határidők számítására - mivel elévülési jellegű határidőkről van szó - az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai is irányadóak.
[36] Ennek megfelelően a kellékszavatossági igények elévülése a Ptk. 6:24. §-ának (1) bekezdése szerint nyugszik akkor, ha a jogosult a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni. A kellékszavatossági igények esetében az igényérvényesítést leggyakrabban akadályozó ilyen menthető körülmény az, hogy a jogosult a hibát nem ismeri fel. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy a hiba oka a szolgáltatásban már a teljesítés időpontjában is fennállt, a hiba azonban a jellegénél, vagy a dolog természeténél fogva csupán később, a használat során vált felismerhetővé. A Ptk. értelmezése körében is irányadó 1/2012. (VI. 21.) PK vélemény 11. pontjának indokolásából következik, hogy a hibának az elévülés nyugvását megszüntető felismerése akkor következik be, amikor a jogosult tudomást szerez mindazokról a hibával kapcsolatos tényekről, amelyek ismerete szükséges a hiba miatti szavatossági igény érvényesítéséhez, vagyis a hibajelenség észlelése mellett felismeri a hiba okát, terjedelmét, jelentőségét és következményeit is. Az elévülés nyugvásának megszűnése ugyanis csak akkor következik be, ha a jogosult a követelése érvényesíthetőségének helyzetébe került. Abban az esetben, ha a hiba felismeréséhez szakember bevonására van szükség, az ily módon szükséges szakmai vizsgálatra szakértő megbízásával, vagy előzetes bizonyítás keretében kerülhet sor. Ilyenkor az elévülés mindaddig nyugszik, ameddig a szavatossági igény érvényesítéséhez szükséges adatokat a jogosult a szakértő tájékoztatása, illetőleg a beszerzett szakértői vélemény alapján meg nem ismeri.
[37] Ebből következően annak az időpontnak a meghatározásakor, hogy a felperes mikor került a közvetlen igényérvényesítés helyzetébe, nem a szakértői vélemény keltének van jelentősége, hanem annak, hogy az abban foglalt megállapításokról a felperes mikor szerzett tudomást. Helyesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy miután a szakvélemény részére történő kézbesítésére 2017. április 7-én került sor, így a keresetindítása határidőn belül történt, azaz elévülés jogcímén érdemi vizsgálat nélkül a másodlagosan előterjesztett szavatossági igényét sem lehetett volna elutasítani.
[38] A peres felek közötti jogvitában nincs érdemi relevanciája a Garanciajegyen feltüntetett joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó szabályoknak. Miután a perbeli jótállási igény két magyar honosságú jogalany relációjában vizsgálandó, így határon átnyúló elem hiányában sem a hivatkozott uniós rendelet, sem pedig a nemzetközi magánjogi szabályok nem irányadók. Megjegyzi a Kúria, hogy e két szabály együttes alkalmazására egyebekben sem kerülhetne sor, amennyiben ugyanis a joghatóságra és az alkalmazandó jogra uniós jogforrás, és magyar nemzetközi magánjogi jogforrás is tartalmaz rendelkezést, az adott jogviszony tekintetében állást kell foglalni a többrétegű szabályok közül egyik vagy másik alkalmazási elsődlegességéről. Ha a jogviszonyra uniós jogforrás irányadó, ez kizárja a nemzeti magánjogi rendelkezések alkalmazhatóságát. A perbeli esetben a Garanciajegyben kikötött feltételek alkalmazásának más akadálya is lehet, az egymásnak ellentmondó feltételek esetén ugyanis, vizsgálni szükséges a kikötés érvényességét is.
[39] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[40] A megismételt elsőfokú eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a felperes elsődleges jótállási igényét. A jótállási felelősség kiindulópontjaként a termék hibáját a szakértőnek az a megállapítása igazolja, hogy a nyerges vontató sorozatos meghibásodásainak egyik lehetséges oka az üzemanyagpumpa és a befecskendezőcsövek hibája. Ezért a jótállás Ptk.-beli szabálya alapján a mentesülés körében a bizonyítási terhet az alperesre kell telepíteni, az alperes bizonyíthatja, hogy a jótállási idő alatt észlelt hiba oka a teljesítés után keletkezett. Amennyiben az alperes a jótállási felelősség alól kimenti magát, úgy érdemben szükséges vizsgálni a felperes másodlagos, szavatossági jogcímen előterjesztett igényét, mert az nem évült el.
(Kúria Pfv. V. 20.561/2019.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e
Az ügy száma: Pfv.V.20.561/2019/4.
A tanács tagjai:
Dr. Bartal Géza a tanács elnöke
Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin előadó bíró
Dr. Cseh Attila bíró
A felperes: V. V. Gy.
A felperes képviselője: Dr. Turcsán Gábor ügyvéd (9700 Szombathely, Kőszegi u. 2. III.)
Az alperes: H. Kft.
Az alperes képviselője: Dr. Kauter György ügyvéd (1027 Budapest, Csalogány u. 3/D. 3/2.)
A per tárgya: Kártérítés megfizetése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2.Gf.75.611/2018/6.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.G.302.344/2017/26.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 400.000 (Négyszázezer) forintban, míg az alperesét 70.000 (Hetvenezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2015. november 2-án megrendelt az alperestől egy nyerges vontatót. A felperes a jármű ellenértékét, 79.900,- euró + áfa összeget finanszírozóval kötött külön szerződés alapján kívánta megfizetni. Ennek érdekében 2015. november 13-án a felperes mint lízingbevevő, az alperes mint eladó és a D. L. Zrt. mint lízingbeadó és vevő között jött létre a szerződés, amelyben a D. L. Zrt. az alperestől megvásárolt fent hivatkozott nyerges vontatót 36 hónap futamidőre lízingbe adta a felperesnek.[2] A TI2 B AG09694 számú szerződés a jótállással és szavatossággal kapcsolatosan az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
"7.1. Az eladó kijelenti és szavatolja, hogy a lízingtárgy(ak) kizárólagos tulajdonában van(nak) és per-, teher- és igénymentes(ek). Az eladó a lízingtárgy(ak)ra a hatályos jogszabályoknak megfelelő szavatosságot és jótállást, szerviz biztosítási és alkatrészellátási kötelezettséget vállal. A lízingtárgy(ak)ra vonatkozó szavatossági és jótállási jogok vonatkozásában a lízingtárgy(ak) gyártójának a lízingtárgynak a birtokba adásakor irányadó garanciális feltételrendszere, továbbá a Polgári Törvénykönyv és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a vevőszolgálati (garanciális) feladatok ellátásával kapcsolatban a gyártó által meghatározott márkaszervizeket/ szakműhelyeket veheti igénybe. Eladó köteles a lízingbevevő részére átadni a gyártó által rendszeresített magyar nyelvű használati, kezelési útmutatót, garanciális feltételeket, valamint a szervizkönyvet. A csatolt okmányokat az átadás-átvételi jegyzőkönyvben fel kell tüntetni."
[3] A szerződés tárgyát képező nyerges vontatóra Garanciajegy is kiállításra került, amelyben a gyártó garantálta a jármű első tulajdonosának, hogy a jármű megjelölt modulokba tartozó alkotóelemei sem formai, sem gyártási hibával nem rendelkeztek az átadás időpontjában. A "Gyári garancia - erőátvitel" modul 2015. 12. 07. - 2017. 12. 06. időre, korlátlan kilométerre szólt. A motor megnevezés alatt az alábbi felsorolást tartalmazta: Üzemanyag pumpa és befecskendező csövek, injektorok, rövid blokk, beleértve a főtengelyt, összekötő rudakat, dugattyúkat, hengerperselyeket és csapágyakat, hűtőfolyadék pumpákat, termosztátot és termosztát foglalatot, hengerfejet és hengerfejtömítést, beleértve a beszívó és kipufogó szelepeket és a szelep működését, szívó és kipufogó csonkokat, turbótöltőt, olajpumpát, beleértve az olajszintmérő lécet, a feltöltő eszközöket, olajhűtőt, elektromos ventillátort, a főtengelyt, lengéscsillapítót, motorfelfüggesztést, a motorféket, kivéve a külső működést, az indítómotort, a lendkereket és a foglalatát.
[4] A Garanciajegy 10.2. pontja szerint a garancia tanúsítványban szereplő jogokról és kötelezettségekről szóló bármilyen vitás kérdés először az illetékes amszterdami bíróságon rendezendő, Hollandiában. A 10.3. pont szerint a garancia esetében a hollandiai törvények az irányadók, minden egyéb jog kizárása mellett. A 10.4. pont értelmében, amennyiben a garancia bármely rendelkezése ellentétes bármilyen egyéb törvénykezés által lefektetett joggal, abban az esetben az adott rendelkezés hatályon kívül helyezendő, míg a többi rendelkezés továbbra is hatályban marad.
[5] A TI2 B AG09694 számú nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés Általános Szerződési Feltételei az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:
" 4. A Lízingtárggyal kapcsolatos jótállás, szavatosság
4.1. A lízingbeadó a lízingbevevőre engedményezi az eladóval kötött adásvételi szerződésből származó jogait a tulajdonjog, illetve a vételár részbeni vagy teljes visszatérítésére vonatkozó igény érvényesítésének a kivételével. Ennek megfelelően az eladó bármely szerződésellenes magatartása miatt a lízingbevevő a kártérítési és szavatosságon alapuló utólagos árleszállítási igényeket és az elállás jogát, a lízingbevevő pedig a jótállási, szavatossági, illetve termékfelelősségen alapuló jogokat érvényesítheti. A lízingbevevő a lízingtárggyal kapcsolatos minden követelését közvetlenül az eladóval szemben jogosult és köteles érvényesíteni, saját felelősségére, költségére és kockázatára, olyan formában, ahogyan azt a jogszabályok és az eladó szavatosságára vagy jótállására vonatkozó feltételei előírják. A lízingbevevő az igényérvényesítés elmulasztásából vagy sikertelenségéből származó károkat, kifogásokat a lízingbeadóval szemben nem érvényesítheti."
[6] A szerződésekkel érintett nyerges vontató 2015. december 7-én került a felperes birtokába és azt K. O. járművezető használta. 2016. május 19. napján Dunavecse térségében a nyerges vonató a leállítását követően nem indult újra. K. O. a felperes férjének a segítségével értesítette a gyártó magyarországi szakszervizét, Helyszíni javítással kicserélték a gázolaj szűrőket, melynek következtében a nyerges vontató működőképessé vált.
[7] 2016. május 20. napján a szintén K. O. által vezetett nyerges vontató Dombóvár térségében ismételten meghibásodott, ám ekkor már nem sikerült működőképes állapotba hozni, ezért beszállításra került a gyártó szakszervizébe, ahol a vezető oldali tanksapka cseréje és az alsónyomású szivattyú cseréje történt meg ekkor, melynek eredményeként a vontató működőképes állapotba a került.
[8] Ezt követően a nyerges vontató bal oldali tanksapkáját K. O. is cserélte.
[9] A K. O. által vezetett nyerges vontató 2016. május 27-én és 2016. május 28-án ismételten meghibásodott.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] A felperes kereseti kérelmében 3.248.789 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen jótállás, másodlagosan szavatosság jogcímén. A felperes álláspontja szerint az alperes hibásan teljesített, amelynek következtében az üzemagyag pumpa és a befecskendező csövek hibájának a kijavításával járó költségek, valamint ezen hibákból eredő jövedelemkiesés megtérítésére köteles.[11] Mindkét jogalap vonatkozásában azt állította, hogy a gyártó hivatalos márkaszervize által 2016. május 20. napján kicserélt bal oldali tanksapka nem záródott megfelelően már a nyerges vontató 2015. december 7-én történő átvételekor sem, így került szennyezés az üzemanyagba, amely azokat a hibákat okozta, amelyeknek a kijavításával kapcsolatban 1.914.309 forint összegű kára keletkezett. A hibák kijavításának időtartama alatt a járművet 24 napon keresztül nem tudta használni, ezért 1.334.480 forint jövedelemkiesése is keletkezett.
[12] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy jótállásra a nyerges vontató gyártója köteles, és a jótállással kapcsolatos jogviták elbírálására magyar bíróság nem rendelkezik joghatósággal, ezért indokolt a per megszüntetése.
[13] Az alperes álláspontja szerint a jótállásra alapított igény el is évült, ugyanis a per tárgyát képező nyerges vontató 2015. december 7-én került átadásra a felperes részére, aki a feltételezett hibából eredő kártérítési igényét csak 2017. május 9-én, tehát 1 év elteltét követően jelentette be. A kereset másodlagos jogalapja körében is hivatkozott elévülésre, emellett álláspontja szerint a felperes által megjelölt hibát a felperes által csatolt szakértői vélemények nem bizonyítják. Kifogásolta azt is, hogy K. O. a vezető oldali tanksapkát egy utángyártottra cserélte ki.
Az első- és másodfokú ítélet
[14] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a peres felek között a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:215. § (1) bekezdése szerinti adásvételi szerződés, a felek és a D. L. Zrt. részévételével a Ptk. 6:409. § szerinti lízingszerződés, valamint a Ptk. 6:215. § (1) bekezdésének megfelelően adásvételi szerződés jött létre a per tárgyát képező nyerges vontatóra.[15] A felperes kereshetőségi joga körében azt állapította meg, hogy a jótállási kötelezettség a nyerges vontató erőátviteli moduljának a meghibásodását illetően a gyártót terhelte. Kiemelte, hogy a per részbeni megszüntetésének nem volt helye, mert a kereshetőségi jog fennálltát a bíróságnak érdemben kellett elbírálnia. Akkor kellett volna megszüntetnie a pert az elsődlegesen előterjesztett keresetet illetően, ha a felperes a gyártóval szemben terjesztett volna elő kereseti kérelmet.
[16] A másodlagos kereset körében azt állapította meg, hogy a felperes szavatossági igénye nem évült el. A Ptk. 6:163. § (1) bekezdésére és 6:24. § (1), (2) bekezdésére tekintettel álláspontja az volt, hogy a műszaki végzettséggel és tudással nem rendelkező felperes részére a 2017. március 2-án kelt szakértői vélemény ismeretében vált világossá, hogy a sorozatosan jelentkező hibának a bal oldali tanksapka nem megfelelő záródása, esetleges gyári hibája lehet az okozója. 2015. december 7-től 2017. március 2-ig a kellékszavatossági igény érvényesítésével összefüggő elévülés nyugodott. A 2017. június 29-i keresetindítás pedig 1 éven belül történt.
[17] Az elsőfokú bíróság a kellékszavatossági igényt bizonyítatlannak ítélte, mert a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a lecserélt baloldali tanksapka már 2015. december 7-én sem zárt jól, tehát az átadás időpontjában is hibás volt. Döntése értelmében a felperes a szakszerviz által rendelkezésre bocsátott alkatrészek, így a tanksapka vizsgálatával kapcsolatban szükségtelenül indítványozta a már meglévő szakértői vélemények kiegészítését, ugyanakkor indítvány a kicserélt tanksapka vizsgálatával kapcsolatban nem került előterjesztésre. A felperes terhére kellett értékelni azt, hogy a tanksapka nem áll rendelkezésre. A bizonyítás sikertelenségét pedig felperesnek kell viselnie.
[18] Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a szakértői vélemények azt sem támasztják alá, hogy a felperes által megjelölt meghibásodások kizárólag azért következtek be, mert a tanksapka nem jól zárt.
[19] Az elsőfokú bíróság a jogalap fennállásának hiányában a kereset összegszerűségét érdemben nem vizsgálta, ezért a felperes által indítványozott könyvszakértő kirendelését is mellőzte.
[20] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsődleges kereseti kérelem kapcsán rámutatott arra, hogy a felperes ezt nem tudta bizonyítani, ezen túlmenően pedig nem kellett vizsgálni a kereseti kérelem megalapozottságát, és az alperes e körben előadott érveléseit sem.
[21] A kellékszavatossági igény vonatkozásában arra mutatott rá, hogy 2017. március 2-től számított 3 hónapon - és nem egy éven - belül lett volna érvényesíthető a követelés, így a 2017. június 29. napján előterjesztett kereset határidőben előterjesztettnek nem tekinthető, a felperes kellékszavatossági igénye elévült.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[22] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben tartalmilag a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.[23] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy a bíróság a peres felek között létrejött szerződés tartalmát az alperes jótállási felelőssége tekintetében nem az adásvételi szerződés, és nem a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata alapján állapította meg, és azt nem a Ptk. 6:58. § szerint értelmezte. A bíróság az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat - sértve a Ptk. 6:86. § (1) bekezdésében foglaltakat - nem a szerződés egészével összhangban értelmezte. Mindezek alapján tévesen állapította meg, hogy az alperes által vállalt szerződéses jótállás nem az eladót, hanem a külföldi gyártót terhelte. Ennek egyértelműen ellentmond az adásvételi szerződés 7. pontja. A jótállás tartalmát a gyártói garanciajegyben foglalt tartalom tölti ki azzal, hogy a garanciajegyben írt bizonyítási teherre vonatkozó kikötés érvénytelen, míg a joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó kikötés külföldi elem hiányában nem lehet irányadó. A joghatóság megítélése sérti az 1215/2012/EU-rendelet 25. cikkét és az 1979. évi XIII. tvr. 62/F. §-át is.
[24] A felperes előadta, hogy a bíróság tévesen állapította meg jogerős ítéletében azt is, hogy a szavatossági igénye elévült, ezzel megsértette a Ptk. 6:24. § (2) bekezdését. A Ptk. 6:24. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési határidő kezdő időpontját nem a közjegyzői eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény keltének napjában, hanem a szakvélemény részére történő kézbesítési időpontjában kell meghatározni, ami 2017. április 7-e, így az igény érvényesítésére rendelkezésére álló határidő csak július 7-én járt le.
[25] Arra is hivatkozott, hogy a bíróság nem tett eleget az ítélettel szemben támasztott indokolási kötelezettségének, megsértve ezzel az 1952. évi III. törvény (Pp.) 221. § (1) bekezdésében foglaltakat és az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés második mondatában foglalt jogát. Fellebbezésében részletesen érvelt amellett, hogy az alperes eladói jótállást vállalt, és ennek körében a gyártói garanciajegyben foglaltakat lehet alkalmazni, a másodfokú ítélet azon az egy mondaton túlmenően, hogy nem tudta bizonyítani, hogy jótállás címén az alperessel szemben kereshetőségi joga van, döntését nem indokolta meg.
[26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében tartalmilag a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.[28] A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős ítéletet, és megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból az alábbiak szerint jogszabálysértő.
[29] A jótállást a Ptk. a hibás teljesítés egyik jogkövetkezményeként szabályozza. Lényegét tekintve a jótállás a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív, a szavatossághoz képest szigorúbb helytállási kötelezettség, ami abban nyilvánul meg, hogy a bizonyítási teher fordított. Jótállási igény érvényesítése esetén ugyanis a jótállási kötelezettség alól történő mentesülés érdekében a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a jótállási idő alatt észlelt, és vele megfelelően közölt, az igényérvényesítésre alapot adó hiba oka a teljesítés után keletkezett.
[30] A Ptk. 6:172. §-a értelmében a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. Ennek megfelelően a dologhoz kapcsolódó jótállási jogosultság a dolog tulajdonjogában beállt változás esetén akkor is megilleti a dolog aktuális tulajdonosát, ha egyfajta szerződési láncolat útján jutott hozzá a dologhoz. A perbeli esetben erre került sor, hiszen a járművet a gyártója eladta a forgalmazó alperesnek, aki a lízingbeadóval kötött adásvételi szerződés alapján ruházta át a tulajdonjogot, míg a felperes mint lízingbevevő a lízingszerződésben engedményezett jogok alapján jogosulttá vált a perbelihez hasonló közvetlen, saját jogú jótállási igények érvényesítésére. (Megjegyzi a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított peres felek közötti adásvételre nem került sor. Pusztán azért, mert a háromoldalú megállapodást ezen a néven címezték meg, nem lehet a peres felek közötti adásvételi szerződés létrejöttét megállapítani, és abból, hogy az egyedi dolgot a felperes rendelte meg a finanszírozóval kötendő ügylet érdekében a forgalmazó alperestől, szintén nem következik adásvétel létrejötte).
[31] Annyiban helyes a másodfokú bíróság okfejtése, hogy a Ptk. új rendszerében a dolog tulajdonjogának átruházásától függetlenül a felperes a Ptk. 6:172. §-a alapján jogosulttá vált arra, hogy közvetlenül a jótállást vállaló gyártóval szemben érvényesítsen jótállási igényt, ugyanakkor a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy nem csak a gyártót terhelheti jótállási kötelezettség. Jótállási kötelezettség alapulhat a felek megállapodásán is. Pusztán abból, hogy a perbeli szerződésben vállalt jótállás terjedelme a gyártó által vállalt jótállási feltételekkel azonos, nem következik, hogy a jótállási igény kizárólag a gyártóval szemben érvényesíthető.
[32] Helyesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jótállási jognyilatkozat megtétele tekintetében döntő jelentősége van a peres felek által megtett szerződési nyilatkozatoknak és azok értelmezésének. A Ptk. 6:86. § (1) bekezdése szerint értelmezve a perbeli ügyleteket a Ptk. 6:58. §-a alapján megállapítható, hogy a peres felek és a lízingbeadó kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata folytán a felperes javára a 6:171. § (1) bekezdése szerinti jótállási jogosultság került kikötésre.
[33] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Adásvételi szerződés címet viselő, többoldalú jogügylet 7. pontja nem hagy kétséget afelől, hogy a gyártói garanciával azonos terjedelemben a vevő - és a lízingszerződés kikötései alapján a felperes - irányában az alperes vállalt jótállást, ezért téves az ezzel ellentétes ítéleti okfejtés. A szerződéssel alapított jótállás alapján a felperes választása szerint jogosult a gyártóval és/vagy az alperessel szembeni jótállási igények érvényesítésére.
[34] Sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság érdemben nem foglalkozott a jótállási kérdésekkel az általa elfoglalt jogi álláspont folytán, ennek hiányában pedig megalapozott érdemi döntés a felülvizsgálati eljárásban jelenleg nem hozható.
[35] Rámutat a Kúria arra, hogy tévesen ítélte meg a másodfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes szavatossági igényének elévülését is. Annyiban helyes a megközelítése, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően a hiba felfedezését követően 3 hónapon belüli igényérvényesítés szükséges, azonban téves az a következtetése, hogy a felperes esetében e 3 hónapos határidő elmulasztásra került. A kellékszavatossági igények általános elévülési ideje a Ptk. szabályozása szerint egy év (kivéve a fogyasztói szerződésekre és az ingatlanra vonatkozó speciális szabályokat), és az igényérvényesítési határidők minden esetben a teljesítéskor kezdődnek és elévülési jellegűek. Ez azt jelenti, hogy az igényérvényesítési határidők számítására - mivel elévülési jellegű határidőkről van szó - az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai is irányadóak.
[36] Ennek megfelelően a kellékszavatossági igények elévülése a Ptk. 6:24. §-ának (1) bekezdése szerint nyugszik akkor, ha a jogosult a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni. A kellékszavatossági igények esetében az igényérvényesítést leggyakrabban akadályozó ilyen menthető körülmény az, hogy a jogosult a hibát nem ismeri fel. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy a hiba oka a szolgáltatásban már a teljesítés időpontjában is fennállt, a hiba azonban a jellegénél, vagy a dolog természeténél fogva csupán később, a használat során vált felismerhetővé. A Ptk. értelmezése körében is irányadó 1/2012. (VI. 21.) PK vélemény 11. pontjának indokolásából következik, hogy a hibának az elévülés nyugvását megszüntető felismerése akkor következik be, amikor a jogosult tudomást szerez mindazokról a hibával kapcsolatos tényekről, amelyek ismerete szükséges a hiba miatti szavatossági igény érvényesítéséhez, vagyis a hibajelenség észlelése mellett felismeri a hiba okát, terjedelmét, jelentőségét és következményeit is. Az elévülés nyugvásának megszűnése ugyanis csak akkor következik be, ha a jogosult a követelése érvényesíthetőségének helyzetébe került. Abban az esetben, ha a hiba felismeréséhez szakember bevonására van szükség, az ily módon szükséges szakmai vizsgálatra szakértő megbízásával, vagy előzetes bizonyítás keretében kerülhet sor. Ilyenkor az elévülés mindaddig nyugszik, ameddig a szavatossági igény érvényesítéséhez szükséges adatokat a jogosult a szakértő tájékoztatása, illetőleg a beszerzett szakértői vélemény alapján meg nem ismeri.
[37] Ebből következően annak az időpontnak a meghatározásakor, hogy a felperes mikor került a közvetlen igényérvényesítés helyzetébe, nem a szakértői vélemény keltének van jelentősége, hanem annak, hogy az abban foglalt megállapításokról a felperes mikor szerzett tudomást. Helyesen hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy miután a szakvélemény részére történő kézbesítésére 2017. április 7-én került sor, így a keresetindítása határidőn belül történt, azaz elévülés jogcímén érdemi vizsgálat nélkül a másodlagosan előterjesztett szavatossági igényét sem lehetett volna elutasítani.
[38] A peres felek közötti jogvitában nincs érdemi relevanciája a Garanciajegyen feltüntetett joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó szabályoknak. Miután a perbeli jótállási igény két magyar honosságú jogalany relációjában vizsgálandó, így határon átnyúló elem hiányában sem a hivatkozott uniós rendelet, sem pedig a nemzetközi magánjogi szabályok nem irányadók. Megjegyzi a Kúria, hogy e két szabály együttes alkalmazására egyebekben sem kerülhetne sor, amennyiben ugyanis a joghatóságra és az alkalmazandó jogra uniós jogforrás, és magyar nemzetközi magánjogi jogforrás is tartalmaz rendelkezést, az adott jogviszony tekintetében állást kell foglalni a többrétegű szabályok közül egyik vagy másik alkalmazási elsődlegességéről. Ha a jogviszonyra uniós jogforrás irányadó, ez kizárja a nemzeti magánjogi rendelkezések alkalmazhatóságát. A perbeli esetben a Garanciajegyben kikötött feltételek alkalmazásának más akadálya is lehet, az egymásnak ellentmondó feltételek esetén ugyanis, vizsgálni szükséges a kikötés érvényességét is.
[39] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[40] A megismételt elsőfokú eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben kell vizsgálnia a felperes elsődleges jótállási igényét. A jótállási felelősség kiindulópontjaként a termék hibáját a szakértőnek az a megállapítása igazolja, hogy a nyerges vontató sorozatos meghibásodásinak egyik lehetséges oka az üzemagyag pumpa és a befecskendező csövek hibája. Ezért a jótállás Ptk.-beli szabálya alapján a mentesülés körében a bizonyítási terhet az alperesre kell telepíteni, az alperes bizonyíthatja, hogy a a jótállási idő alatt észlelt hiba oka a teljesítés után keletkezett. Amennyiben az alperes a jótállási felelősség alól kimenti magát, úgy érdemben szükséges vizsgálni a felperes másodlagos, szavatossági jogcímen előterjesztett igényét, mert az nem évült el.
Záró rész
[41] A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása folytán a Kúria a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján csupán megállapította a peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült eljárási költségeit, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell határoznia. A Kúria a felülvizsgálati eljárási költség körében a felperes által lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket, míg mindkét peres fél vonatkozásában a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2), (5) és (6) szerinti mérsékelt összegű, a kifejtett ügyvédi tevékenységekkel arányban álló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségeket vette figyelembe.[42] A Kúria a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése folytán tárgyaláson kívül bírálta el.
[43] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.
Budapest, 2020. február 13.
Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Cseh Attila s.k. bíró
A kiadmány hiteléül:Tné, bírósági tisztviselő