adozona.hu
BH 2020.3.76
BH 2020.3.76
A közjegyző az általa közjegyzői okiratba foglalt alapítói határozatok, alapítóokirat-módosítás folytán szükségessé vált változás nyilvántartásba vétele iránti nem peres eljárásban alapítvány esetén az alapító jogi képviselőjeként járhat el a bíróság előtt [1991. évi XLI. tv. (Kjtv.) 175. § (1) bek., 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 53. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alapító az alapítvány alapító okiratának módosítását határozta el. Az alapítóokirat-módosításokat, az alapító határozatait közjegyző foglalta közjegyzői okiratba. Ezt követően a változásbejegyzés iránti kérelmet és annak mellékleteiként a közjegyzői okiratokat is a közjegyző nyújtotta be a közjegyzői törvényben biztosított képviseleti jogára hivatkozva a nyilvántartást vezető bíróságnak.
[2] A kérelmező alapítvány az alapító okiratát és a tisztségviselőket is érintő változásainak bí...
BH 2020.3.76 A közjegyző az általa közjegyzői okiratba foglalt alapítói határozatok, alapítóokirat-módosítás folytán szükségessé vált változás nyilvántartásba vétele iránti nem peres eljárásban alapítvány esetén az alapító jogi képviselőjeként járhat el a bíróság előtt [1991. évi XLI. tv. (Kjtv.) 175. § (1) bek., 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 53. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alapító az alapítvány alapító okiratának módosítását határozta el. Az alapítóokirat-módosításokat, az alapító határozatait közjegyző foglalta közjegyzői okiratba. Ezt követően a változásbejegyzés iránti kérelmet és annak mellékleteiként a közjegyzői okiratokat is a közjegyző nyújtotta be a közjegyzői törvényben biztosított képviseleti jogára hivatkozva a nyilvántartást vezető bíróságnak.A kérelem
[2] A kérelmező alapítvány az alapító okiratát és a tisztségviselőket is érintő változásainak bírósági nyilvántartásba vételét kérte.Az első- és másodfokú végzés
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a változás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet visszautasította.[4] Döntését arra alapította, hogy a közjegyző nem volt jogosult a kérelem előterjesztésére. Alapítvány esetében a változásbejegyzési kérelmet ugyanis az alapítónak kell benyújtani, a közjegyzőt pedig a közjegyzőkről szóló törvény különös rendelkezései alapján sem illeti meg az alapító vagy az alapítvány képviselőjének jogállása a változásbejegyzési eljárásban. Az eljárást megindító kérelem közjegyző által közokiratba foglalt mellékletei önmagukban joghatás kiváltására nem alkalmasak. Kiemelte, hogy polgári nemperes eljárás közjegyzői megkereséssel nem indítható, ilyen eljárásban a közjegyző meghatalmazottként sem láthatja el az érdekelt fél képviseletét (BDT 2015.3324.).
[5] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[6] Indokolása szerint, annak volt jelentősége, hogy az alapítvány változás nyilvántartásba vétele esetén nem az általános szabályok szerint érvényesülő, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 175. § (1) bekezdése szerinti közjegyzői jogi képviselet szabályai alkalmazandók, hanem a civil szervezetek bírósági nyilvántartására és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 53. § (1) bekezdésének kötelező erejű szabálya érvényesül. A Cnytv. 53. § (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania, ezt a szabályt pedig úgy kell értelmezni, hogy kizárólag az alapító nyújthatja be a változásbejegyzési kérelmet, arra a közjegyző a Kjtv. 175. § (1) bekezdéséből adódóan sem jogosult. Nem annak volt ennélfogva jelentősége, hogy a közjegyző elláthat-e jogi képviseletet, hanem annak, hogy alapítvány változás nyilvántartásba vétele esetén benyújthatja-e a változásbejegyzési kérelmet.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében.[8] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmét a jogerős végzés téves jogértelmezésére alapította. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező alapítóokirat-módosítását, valamint az azt megalapozó alapítói határozatokat a közjegyző közjegyzői okiratba foglalta, ezt követően a Kjtv. 175. § (1) bekezdése alapján, mint az alapítvány alapítójának képviselője jogosult volt változásbejegyzési kérelmet benyújtani. Érvelése szerint a civil szervezetek bírósági nyilvántartása közhiteles, jogkeletkeztető nyilvántartás [Cnytv. 86. § (1) bekezdés, Ptk 3:4. § (4) bekezdés]. A közjegyző által közokiratba foglalt alapítói határozat, alapítóokirat-módosítások alapján létrejött változások mint joghatások csak akkor lesznek hatályosak harmadik személyek felé, ha azt a nyilvántartásba bejegyezték.
[9] Álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen hivatkozott arra, hogy a Kjtv. 175. § (1) bekezdés általános törvényi rendelkezéséhez képest a Cnytv. 53. § (1) bekezdésének különös rendelkezése érvényesül. A Kjtv. 175. § (1) bekezdése ugyanis a képviseletre vonatkozik, a Cnytv. 53. § (1) bekezdése pedig csak azt mondja ki, hogy alapítvány esetében az alapító jogosult benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, arra azonban nem tér ki, hogy ki jogosult képviselni az alapítót.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.[11] A Kjtv. 175. § (1) bekezdése értelmében, ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:29. § (1) bekezdése és 3:397. § (1) bekezdése értelmében a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el, a kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Cnytv. 53. § (1) bekezdése szerint alapítvány esetében a változásbejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania és az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket.
[12] Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján a Cnytv. 53. § (1) bekezdése arra vonatkozó különös és kötelező erejű szabály, hogy az alapító okiratot érintő változásbejegyzés iránti kérelem benyújtására az alapítvány törvényes képviseletére jogosult személy helyett kizárólag az alapító jogosult. Nem zárja ki, hogy az alapító jogi képviselő (pl. ügyvéd) útján nyújtsa be a kérelmét, nem korlátozza ennélfogva a törvény által megengedett közjegyzői képviselői eljárást sem. A Kjtv. 175. § (1) bekezdése ezzel szemben arról rendelkezik, hogy a közjegyző mely általa közjegyzői okiratba foglalt ügyletek esetén járhat el jogi képviselőként hatósági vagy bírósági nemperes eljárásban. A Cnytv. 53. § (1) bekezdése a Kjtv. 175. § (1) bekezdés alkalmazását ezért a jogerős végzés álláspontjával szemben nem érinti.
[13] A kérelmező arra is helyesen, a jogszabályok megfelelő megjelölésével hivatkozott, hogy a közjegyző olyan tartalmú alapítói határozatokat, illetve alapítóokirat-módosításokat foglalt a Kjtv. 120. § (1) bekezdése alapján közjegyzői okiratba, amelyek harmadik személyek felé akkor hatályosulnak, ha a változásokat nyilvántartásba veszi a bíróság, a joghatás kiváltásához szükséges ezért a társadalmi szervezetek nyilvántartását vezető bíróság eljárása. A Kjtv. 175. § (1) bekezdése értelmében ezért a változás nyilvántartásba vétele iránti nemperes bírósági eljárást a közjegyző megkereséssel kezdeményezhette és abban a képviselő jogállása illette meg. Nem volt alapja ennélfogva a Cnytv. 53. § (1) bekezdése és a Kjtv. 175. § (1) bekezdése alapján sem a közjegyző által benyújtott kérelem visszautasításának.
[14] A Kúria megjegyzi, utalva a Kjtv. 175. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó törvényjavaslat indokolására is, hogy a közjegyző permegelőző jogi szolgáltatása csak akkor éri el a célját, ha a közjegyző a jognyilatkozat, jogügylet közokiratba foglalásán túl olyan jogi szolgáltatást nyújt, amely lehetővé teszi, hogy a felek által elérni kívánt jogi hatás valóban bekövetkezzék (pl. ingatlan-nyilvántartási, cégnyilvántartási bejegyzés). A jogban járatlan fél számára hátrányt jelentene, ha ezeket magának kellene elintéznie, vagy a joghatás kiváltása - jelen esetben a változás nyilvántartásba vétele, az ahhoz szükséges kérelem szakszerű elkészítése érdekében - újabb jogi képviselőt kellene meghatalmaznia. A módosító törvényjavaslat indokolásával összhangban a bírósági gyakorlat is elismerte, hogy a joghatás kiváltása érdekében folytatott eljárásokban a közjegyző jogi képviselőnek minősül (BH 1998.43.). A Kjtv. 175. § (1) bekezdésének a megkeresésre és a képviselői jogállásra vonatkozó rendelkezéseinek együttes értelmezéséből ezért az következik, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a közjegyző az általa készített okirat joghatása kiváltása érdekében külön meghatalmazás nélkül, a változásbejegyzési kérelem benyújtásával nemperes eljárást kezdeményezzen, és abban jogi képviselőként járjon el.
[15] Az elsőfokú bíróság a képviseleti jogra vonatkozó eltérő álláspontja miatt nem vizsgálta, hogy a változásbejegyzés iránti kérelem megfelel-e a jogszabályoknak, ezért a Kúria a Cnytv. 5. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a változásbejegyzés iránti eljárás folytatására utasította. Az elsőfokú bíróságnak az elektronikus úton benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmet érdemben kell elbírálnia.
(Kúria Pfv. IV. 21.664/2018.)
***
TELJES HATÁROZAT
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Pfv.IV.21.664/2018/5.
A tanács tagjai:
Dr. Baka András a tanács elnöke
Dr. Istenes Attila előadó bíró
Dr. Kovács Zsuzsanna bíró
A kérelmező: R. É. N. Közhasznú Alapítvány
A kérelmező képviselője: Dr. Cs. P. közjegyző
Az eljárás tárgya: Változás nyilvántartásba vétele iránti kérelem
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A kérelmező
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pkf.I.20.391/2018/2.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék Pk.61.025/2002/57.
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a változás nyilvántartásba vétele iránti eljárás folytatására utasítja.A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alapító az alapítvány alapító okiratának módosítását határozta el. Az alapító okirat módosításokat, az alapító határozatait közjegyző foglalta közjegyzői okiratba. Ezt követően a változásbejegyzés iránti kérelmet és annak mellékleteiként a közjegyzői okiratokat is a közjegyző nyújtotta be a közjegyzői törvényben biztosított képviseleti jogára hivatkozva a nyilvántartást vezető bíróságnak.A kérelem
[2] A kérelmező az alapítvány alapító okiratot és tisztségviselőket is érintő változásainak bírósági nyilvántartásba vételét kérte.Az első- és másodfokú végzés
[3] Az elsőfokú bíróság végzésével a változás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet visszautasította.[4] Döntését arra alapította, hogy a közjegyző nem volt jogosult a kérelem előterjesztésére. Alapítvány esetében a változásbejegyzési kérelmet ugyanis az alapítónak kell benyújtani, a közjegyzőt pedig a közjegyzőkről szóló törvény különös rendelkezései alapján sem illeti meg az alapító, vagy az alapítvány képviselőjének jogállása a változásbejegyzési eljárásban. Az eljárást megindító kérelem közjegyző által közokiratba foglalt mellékletei önmagukban joghatás kiváltására nem alkalmasak. Kiemelte, hogy polgári nemperes eljárás közjegyzői megkereséssel nem indítható, ilyen eljárásban a közjegyző meghatalmazottként sem láthatja el az érdekelt fél képviseletét (BDT 2015.3324.)
[5] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[6] Indokolása szerint, annak volt jelentősége, hogy az alapítvány változás nyilvántartásba vétele esetén nem az általános szabályok szerint érvényesülő, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 175. § (1) bekezdése szerinti közjegyzői jogi képviselet szabályai alkalmazandók, hanem a civil szervezetek bírósági nyilvántartására és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 53. § (1) bekezdésének kötelező erejű szabálya érvényesül. A Cnytv. 53. § (1) bekezdés értelmében a változás bejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania, ezt a szabályt pedig úgy kell értelmezni, hogy kizárólag az alapító nyújthatja be a változásbejegyzési kérelmet, arra a közjegyző a Kjtv. 175. § (1) bekezdéséből adódóan sem jogosult. Nem annak volt ennélfogva jelentősége, hogy a közjegyző elláthat-e jogi képviseletet, hanem annak, hogy alapítvány változás nyilvántartásba vétele esetén benyújthatja-e a változásbejegyzési kérelmet.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében.[8] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmét a jogerős végzés téves jogértelmezésére alapította. Hivatkozott arra, hogy a kérelmező alapító okirat módosítását, valamint az azt megalapozó alapítói határozatokat közjegyzői okiratba foglalta, ezt követően a Kjtv. 175. § (1) bekezdése alapján, mint az alapítvány alapítójának képviselője jogosult volt változásbejegyzési kérelmet benyújtani. Érvelése szerint a civil szervezetek bírósági nyilvántartása közhiteles, jogkeletkeztető nyilvántartás (Cnytv. 86. § (1) bekezdés, Ptk 3:4. § (4) bekezdés). A közjegyző által közokiratba foglalt alapítói határozat, alapító okirat módosítások alapján létrejött változások, mint joghatások csak akkor lesznek hatályosak harmadik személyek felé, ha azt a nyilvántartásba bejegyezték. A felülvizsgálati kérelem indokait a Kjtv. 175. §-ára vonatkozó törvénymódosítás indokolásával és a cégnyilvántartási változás bejegyzés gyakorlatával, kommentár irodalmi álláspontjával is alá kívánta támasztani.
[9] Álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen hivatkozott arra, hogy a Kjtv. 175. § (1) bekezdés általános törvényi rendelkezéséhez képest a Cnytv. 53. § (1) bekezdésének különös rendelkezése érvényesül. A Kjtv. 175. § (1) bekezdése ugyanis a képviseletre vonatkozik, a Cnytv. 53. § (1) bekezdése pedig csak azt mondja ki, hogy alapítvány esetében az alapító jogosult benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, arra azonban nem tér ki, hogy ki jogosult képviselni az alapítót.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint eredményes.[11] A Kjtv. 175. § (1) bekezdése értelmében ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:29. § (1) bekezdése és 3:397. § (1) bekezdése értelmében a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el, a kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. A Cnytv. 53. § (1) bekezdése szerint alapítvány esetében a változásbejegyzési kérelmet az alapítónak kell benyújtania és az alapító gyakorolja a kérelmezőt megillető jogokat és kötelezettségeket.
[12] Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján a Cnytv. 53. § (1) bekezdése arra vonatkozó különös és kötelező erejű szabály, hogy az alapító okiratot érintő változásbejegyzés iránti kérelem benyújtására az alapítvány törvényes képviseletére jogosult személy helyett kizárólag az alapító jogosult. Nem zárja ki, hogy az alapító jogi képviselő (pl. ügyvéd) útján nyújtsa be a kérelmét, nem korlátozza ennélfogva a törvény által megengedett közjegyzői képviselői eljárást sem. A Kjtv. 175. § (1) bekezdés ezzel szemben arról rendelkezik, hogy a közjegyző mely általa közjegyzői okiratba foglalt ügyletek esetén járhat el jogi képviselőként hatósági vagy bírósági nemperes eljárásban. A Cnytv. 53. § (1) bekezdése a Kjtv. 175. § (1) bekezdés alkalmazását ezért a jogerős végzés álláspontjával szemben nem érinti.
[13] A kérelmező arra is helyesen, a jogszabályok megfelelő megjelölésével hivatkozott, hogy a közjegyző olyan tartalmú alapítói határozatokat, illetve alapító okirat módosításokat foglalt a Kjtv. 120. § (1) bekezdése alapján közjegyzői okiratba, amelyek harmadik személyek felé akkor hatályosulnak, ha a változásokat nyilvántartásba veszi a bíróság, a joghatás kiváltásához szükséges ezért a társadalmi szervezetek nyilvántartását vezető bíróság eljárása. A Kjtv. 175. § (1) bekezdése értelmében ezért a változás nyilvántartásba vétele iránti nemperes bírósági eljárást a közjegyző megkereséssel kezdeményezhette és abban a képviselő jogállása illette meg. Nem volt alapja ennélfogva a Cnytv. 53. § (1) bekezdése, és a Kjtv. 175. § (1) bekezdése alapján sem a közjegyző által benyújtott kérelem visszautasításának.
[14] A Kúria megjegyzi, utalva a Kjtv. 175. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó törvényjavaslat indokolására is, hogy a közjegyző permegelőző jogi szolgáltatása csak akkor éri el a célját, ha a közjegyző a jognyilatkozat, jogügylet közokiratba foglalásán túl olyan jogi szolgáltatást nyújt, amely lehetővé teszi, hogy a felek által elérni kívánt jogi hatás valóban bekövetkezzék (pl. ingatlan-nyilvántartási, cégnyilvántartási bejegyzés). A jogban járatlan fél számára hátrányt jelentene, ha ezeket magának kellene elintéznie, vagy a joghatás kiváltása - jelen esetben a változás nyilvántartásba vétele, az ahhoz szükséges kérelem szakszerű elkészítése érdekében - újabb jogi képviselőt kellene meghatalmaznia. A módosító törvényjavaslat indokolásával összhangban a bírósági gyakorlat is elismerte, hogy a joghatás kiváltása érdekében folytatott eljárásokban a közjegyző jogi képviselőnek minősül (BH1998.43.). A Kjtv. 175. § (1) bekezdésének a megkeresésre és a képviselői jogállásra vonatkozó rendelkezéseinek együttes értelmezéséből ezért az következik, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy a közjegyző az általa készített okirat joghatása kiváltása érdekében külön meghatalmazás nélkül, a változásbejegyzési kérelem benyújtásával nemperes eljárást kezdeményezzen, és abban jogi képviselőként járjon el.
[15] Az elsőfokú bíróság a képviseleti jogra vonatkozó eltérő álláspontja miatt nem vizsgálta, hogy a változás bejegyzés iránti kérelem megfelel-e a jogszabályoknak, ezért a Kúria a Cnytv. 5. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a változás bejegyzés iránti eljárás folytatására utasította. Az elsőfokú bíróságnak az elektronikus úton benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmet érdemben kell elbírálnia.
A döntés elvi tartalma
[16] A közjegyző az általa közjegyzői okiratba foglalt alapítói határozatok, alapító okirat módosítás folytán szükségessé vált változás nyilvántartásba vétele iránti nemperes eljárásban alapítvány esetében az alapító jogi képviselőjeként járhat el a bíróság előtt, és az eljárást az elektronikus formanyomtatvány kitöltésével kezdeményezheti.Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat
[17] Kjtv. 175. § (1) bekezdés, Cnytv. 53. § (1) bekezdésZáró rész
[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, a felülvizsgálati eljárás illetékmentes.Budapest, 2019. október 9.
Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró
(Kúria Pfv.IV.21.664/2018/5.)