BH 2020.2.47

A csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak van helye. A csőd-, illetve felszámolási ügyek vagyonjogi ügynek minősülnek, ezért ezekben az ügyekben a 2016. évi CXXX. törvénynek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve engedélyezésére vonatkozó szabályai irányadóak. A fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő, a felülvizsgálati kérelemhez csatoltan [Pp. 406. §, 408. § (2) bek., 409. §, 410. §; 1991. évi X

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Az adós ellen 2018. május 30-i kezdő időponttal indult csődeljárásban a vagyonfelügyelő a hitelező 156 391 850 forint követelését, valamint a 100 000 forint regisztrációsdíj-követelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. § (2) bekezdés ba) alpontja szerint moratórium alá tartozó biztosított követelésként sorolta be.
[2] A hitelező kifogásában a visszaigazolás módosítását kérte akként, hogy moratórium alá tartozó követel...

BH 2020.2.47 A csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak van helye. A csőd-, illetve felszámolási ügyek vagyonjogi ügynek minősülnek, ezért ezekben az ügyekben a 2016. évi CXXX. törvénynek (Pp.) a felülvizsgálat korlátozására, illetve engedélyezésére vonatkozó szabályai irányadóak. A fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő, a felülvizsgálati kérelemhez csatoltan [Pp. 406. §, 408. § (2) bek., 409. §, 410. §; 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (4a) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós ellen 2018. május 30-i kezdő időponttal indult csődeljárásban a vagyonfelügyelő a hitelező 156 391 850 forint követelését, valamint a 100 000 forint regisztrációsdíj-követelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. § (2) bekezdés ba) alpontja szerint moratórium alá tartozó biztosított követelésként sorolta be.
[2] A hitelező kifogásában a visszaigazolás módosítását kérte akként, hogy moratórium alá tartozó követelésként 37 803 200 forintot, moratórium alá nem tartozó követelésként 118 588 650 forintot vegyen nyilvántartásba a vagyonfelügyelő.

Az első- és a másodfokú határozat
[3] Az elsőfokú bíróság 9. számú végzésével a hitelező kifogását elutasította. Határozatának indokolásában előadta, a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja a fizetési haladék hatálya alá nem tartozó munkabér-követeléseket terhelő adókat és más közterheket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló munkabér-követelésekhez köti, ezekhez rendeli. A csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően megfizetett munkabért terhelő adók és járulékok nem tartoznak a moratórium hatálya alá. Ezt követően az elsőfokú bíróság 13. sorszámú végzésével a csődegyezséget jóváhagyta, a csődeljárást befejezetté nyilvánította.
[4] A hitelező fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot - a 9. számú kifogást elutasító végzésre is kiterjedően - a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján - annak helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően, hogy a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontjának nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy azok az adó- és járulékkövetelések mentesek a moratórium alól, amelyek alapjául szolgáló munkabér-követelés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennáll, vagy azt követően vált esedékessé. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a vagyonfelügyelő helyesen sorolta be a hitelező követelését, figyelemmel arra is, hogy a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés kiterjesztően nem értelmezhető.

A felülvizsgálati kérelem
[5] A jogerős végzés ellen a hitelező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.

A Kúria döntése és annak jogi indokai
[6] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[7] A Kúria elöljáróban azt vizsgálta, hogy a csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen van-e helye felülvizsgálatnak.
[8] A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán - a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a csőd- és felszámolási ügyekben is alkalmazandó Pp. 406. § (1) bekezdése a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint egyéb, a Pp. 406. § (2) bekezdésében nevesített végzések ellen biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A Kúriának az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testülete 50. számú állásfoglalásában kimondta, hogy a perindítást megelőzően, illetve a polgári per folyamán kötött egyezséget jóváhagyó végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolásában - többek között - abból indult ki, hogy a bíróság a jóváhagyás során csupán az egyezség jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja, ennek megfelelően a jóváhagyás az egyezség tudomásulvételét jelenti és a jogerőhatást keletkezteti. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzéssel nem dönti el érdemben a felek jogvitáját, az érdemi anyagi jogi kérdésekről ugyanis a felek maguk rendelkeznek az egyezségükben. Következésképpen az egyezséget jóváhagyó végzés nem tartozik az ügy érdemében hozott végzések körébe sem.
[9] A polgári perben, illetve a csődeljárás során hozott egyezséget jóváhagyó jogerős végzés azonban - az alábbiakra tekintettel - tartalmában és a bíróság felülbírálati jogköre tekintetében eltér egymástól.
[10] A polgári perben az egyezség megkötéséhez mindegyik fél beleegyezése szükséges, az a felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezése, így fel sem merülhet a kényszeregyezség lehetősége. A csődegyezséghez viszont nem szükséges valamennyi fél hozzájárulása, azonban a hozzá nem járuló hitelezőkre is kiterjed annak hatálya. Ez utóbbi hitelezők a törvény erejénél fogva - a csődegyezség bíróság által történő jóváhagyásával - kerülnek a csődegyezség hatálya alá (kényszeregyezség).
[11] Mindkét egyezségre igaz, hogy a bíróság az egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak. A bíróság felülbírálati jogköre azonban eltérő.
[12] A polgári perben kötött egyezség esetében a bíróság a felek anyagi jogi igényéről nem dönthet, arról a felek rendelkeznek az egyezségben. A csődeljárás során viszont a hitelező és az adós kifogást terjeszthetnek elő a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést [Cstv. 12. § (5) bekezdés], mely kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azonban az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésben az ilyen kifogás tárgyában hozott végzés felülbírálatára is sor kerülhet. A kifogások elbírálásának kimenetele közvetlenül érintheti a csődegyezség jóváhagyását. A másodfokú bíróság - amennyiben a fellebbezés arra is kiterjed - a csődegyezség jóváhagyása mellett dönt a kifogások elbírálásáról is, így a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről. Ebben az esetben a csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés olyan érdemi határozat, amely a felek anyagi jogi igényéről is dönt.
[13] A perbeli egyezséget kizárólag bírósági eljárás keretében lehet kötni, tárgyalás tartása mellett, a felek egyidejű jelenlétében kerülhet sor az egyezség tartalmának meghatározására és elfogadására. A csődegyezség ezzel szemben a bírósági eljáráson kívül kötött egyezség, amelynek a jóváhagyásához a bíróságnak érdemben vizsgálnia kell, hogy maga az egyezség, továbbá annak létrejötte, tehát az egyezségkötést megelőző eljárás megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak.
[14] Mindezekre tekintettel a csődegyezséget jóváhagyó végzés - a polgári per megindítását megelőzően, illetve a polgári per folyamán kötött egyezséget jóváhagyó végzéstől eltérően - olyan az ügy érdemében hozott végzésnek minősül, amely a Pp. 406. § (1) bekezdés alapján felülvizsgálati kérelemmel támadható.
[15] A Pp. 408. § (2) bekezdése szerint azonban nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp. 408. §-a alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki -, a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[16] A csőd-, illetve felszámolási ügyek - miután tárgyuk vagyoni jogok rendezése - a Cstv. 1. § (2)-(3) bekezdéséből következően, a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontjára is tekintettel, a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartoznak. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdésében foglaltakra, tehát a Pp. funkcionális hatályára (mögöttes jogszabályi jellegére), illetve a "megfelelő alkalmazás" követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 13. pont].
[17] A Cstv. 6. § (4a) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz a Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének határidejéről. Eszerint a fél az engedélyezés iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 410. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni úgy, hogy az engedélyezés iránti kérelmet a Pp. 412. § (2) bekezdéséből kitűnően a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni.
[18] Ha a Pp. 408. §-a alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[19] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással - Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pont - hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához a hitelezőnek engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett volna terjesztenie.
[20] Miután a hitelező felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdése e) pontja alapján visszautasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.288/2019.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: S. Korlátolt Felelősségű Társaság
Az adós képviselője: Illés és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Niederfiringer Ágnes ügyvéd
A hitelező: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A hitelező képviselője: dr. Szele Ferenc kamarai jogtanácsos [Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adó- és Vámigazgatósága
Az eljárás tárgya: csődeljárás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: hitelező
A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Cspkf.IV.25.136/2019/5. számú végzés
Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Szombathelyi Törvényszék Cspk.1/2018/13. számú végzés

Rendelkező rész
A Kúria a hitelező felülvizsgálati kérelmét visszautasítja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az adós ellen 2018. május 30-i kezdő időponttal indult csődeljárásban a vagyonfelügyelő a hitelező 156.391.850 forint követelését, valamint a 100.000 forint regisztrációs díj követelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 12. § (2) bekezdés ba) pontja szerint moratórium alá tartozó biztosított követelésként sorolta be.
[2] A hitelező kifogásában a visszaigazolás módosítását kérte akként, hogy moratórium alá tartozó követelésként 37.803.200 forintot, moratórium alá nem tartozó követelésként 118.588.650 forintot vegyen nyilvántartásba a vagyonfelügyelő.

Az első- és a másodfokú határozat
[3] Az elsőfokú bíróság 9. számú végzésével a hitelező kifogását elutasította. Határozatának indokolásában előadta, a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja a fizetési haladék hatálya alá nem tartozó munkabér-követeléseket terhelő adókat és más közterheket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló munkabér-követelésekhez köti, ezekhez rendeli. A csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően megfizetett munkabért terhelő adók- és járulékok nem tartoznak a moratórium hatálya alá. Ezt követően az elsőfokú bíróság 13. számú végzésével a csődegyezséget jóváhagyta, a csődeljárást befejezetté nyilvánította.
[4] A hitelező fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot - a 9. számú kifogást elutasító végzésre is kiterjedően - a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján - annak helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően, hogy a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontjának nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy azok az adó- és járulékkövetelések mentesek a moratórium alól, amelyek alapjául szolgáló munkabér-követelés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennáll, vagy azt követően vált esedékessé. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a vagyonfelügyelő helyesen sorolta be a hitelező követelését, figyelemmel arra is, hogy a Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés kiterjesztően nem értelmezhető.

A felülvizsgálati kérelem
[5] A jogerős végzés ellen a hitelező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.

A Kúria döntése és annak jogi indokai
[6] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[7] A Kúria előjáróban azt vizsgálta, hogy a csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen van-e helye felülvizsgálatnak.
[8] A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán - a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában - a csőd- és felszámolási ügyekben is alkalmazandó Pp. 406. § (1) bekezdése a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint egyéb, a Pp. 406. § (2) bekezdésében nevesített végzések ellen biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A Kúriának az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testülete 50. számú állásfoglalásában kimondta, hogy a perindítást megelőzően, illetve a polgári per folyamán kötött egyezséget jóváhagyó végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolásában - többek között - abból indult ki, hogy a bíróság a jóváhagyás során csupán az egyezség jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja, ennek megfelelően a jóváhagyás az egyezség tudomásul vételét jelenti és a jogerőhatást keletkezteti. A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzéssel nem dönti el érdemben a felek jogvitáját, az érdemi anyagi jogi kérdésekről ugyanis a felek maguk rendelkeznek az egyezségükben. Következésképpen az egyezséget jóváhagyó végzés nem tartozik az ügy érdemében hozott végzések körébe sem.
[9] A polgári perben, illetve a csődeljárás során hozott egyezséget jóváhagyó jogerős végzés azonban - az alábbiakra tekintettel - tartalmában és a bíróság felülbírálati jogköre tekintetében eltér egymástól.
[10] A polgári perben az egyezség megkötéséhez mindegyik fél beleegyezése szükséges, az a felek kölcsönös és egybehangzó akaratának kifejezése, így fel sem merülhet a kényszeregyezség lehetősége. A csődegyezséghez viszont nem szükséges valamennyi fél hozzájárulása, azonban a hozzá nem járuló hitelezőkre is kiterjed annak hatálya. Ez utóbbi hitelezők a törvény erejénél fogva - a csődegyezség bíróság által történő jóváhagyásával - kerülnek a csődegyezség hatálya alá (kényszeregyezség).
[11] Mindkét egyezségre igaz, hogy a bíróság az egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak. A bíróság felülbírálati jogköre azonban eltérő.
[12] A polgári perben kötött egyezség esetében a bíróság a felek anyagi jogi igényéről nem dönthet, arról a felek rendelkeznek az egyezségben. A csődeljárás során viszont a hitelező és az adós kifogást terjeszthetnek elő a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést [Cstv. 12. § (5) bekezdés], mely kifogás elbírálása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azonban az egyezség jóváhagyása tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésben az ilyen kifogás tárgyában hozott végzés felülbírálatára is sor kerülhet. A kifogások elbírálásának kimenetele közvetlenül érintheti a csődegyezség jóváhagyását. A másodfokú bíróság - amennyiben a fellebbezés arra is kiterjed - a csődegyezség jóváhagyása mellett dönt a kifogások elbírálásáról is, így a hitelezői igény nyilvántartásba vételéről. Ebben az esetben a csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés olyan érdemi határozat, amely a felek anyagi jogi igényéről is dönt.
[13] A perbeli egyezséget kizárólag bírósági eljárás keretében lehet kötni, tárgyalás tartása mellett, a felek egyidejű jelenlétében kerülhet sor az egyezség tartalmának meghatározására és elfogadására. A csődegyezség ezzel szemben a bírósági eljáráson kívül kötött egyezség, amelynek a jóváhagyásához a bíróságnak érdemben vizsgálnia kell, hogy maga az egyezség, továbbá annak létrejötte, tehát az egyezségkötést megelőző eljárás megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak.
[14] Mindezekre tekintettel a csődegyezséget jóváhagyó végzés - a polgári per megindítását megelőzően, illetve a polgári per folyamán kötött egyezséget jóváhagyó végzéstől eltérően - olyan az ügy érdemében hozott végzésnek minősül, amely a Pp. 406. § (1) bekezdés alapján felülvizsgálati kérelemmel támadható.
[15] A Pp. 408. § (2) bekezdése szerint azonban nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp. 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[16] A csőd-, illetve felszámolási ügyek - miután tárgyuk vagyoni jogok rendezése - a Cstv. 1. § (2)-(3) bekezdéséből következően, a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontjára is tekintettel, a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartoznak. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Cstv. 6. § (3) bekezdésében foglaltakra, tehát a Pp. funkcionális hatályára (mögöttes jogszabályi jellegére), illetve a "megfelelő alkalmazás" követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 13. pont].
[17] A Cstv. 6. § (4a) bekezdése speciális rendelkezést tartalmaz a Pp. 410. §-a szerinti felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének határidejéről. Eszerint a fél az engedélyezés iránti kérelmet a jogerős végzés közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 410. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni úgy, hogy az engedélyezés iránti kérelmet a Pp. 412. § (2) bekezdéséből kitűnően a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni.
[18] Ha a Pp. 408. § alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[19] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással - Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pont - hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához a hitelezőnek engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett volna terjesztenie.
[20] Miután a hitelező felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdése e) pontja alapján visszautasította.

Záró rész
[21] A felülvizsgálati kérelem visszautasítása folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati eljárás illetékmentes volt.
[22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
[23] A Kúria a végzését tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2019. október 24.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv.VII.30.288/2019.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.