adozona.hu
BH 2020.2.46
BH 2020.2.46
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. §, 409. §, 415. § (1) bekezdés e) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelte a cég kényszertörlését. A Ctv. 9/C. §-a és 118. § (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többsé...
BH 2020.2.46 A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. §, 409. §, 415. § (1) bekezdés e) pont].
Az első- és a másodfokú határozat
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelte a cég kényszertörlését. A Ctv. 9/C. §-a és 118. § (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.[2] A volt vezető tisztségviselő fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Ctv. 116. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. § (4) bekezdése alapján - annak helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A jogerős végzés ellen a volt vezető tisztségviselő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.A Kúria döntése és annak jogi indokai
[4] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.[5] A Ctv. 116. § (6) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
[6] A Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp. 408. §-a alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[7] A Pp. három pertípust különböztet meg: személyállapoti, személyiségi jogi és vagyonjogi pereket. A Pp. 7. § 18. pontja alapján vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A Pp. alapján a vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A polgári jog ugyanis a felek személyi állapotát, személyiségi jogait és vagyoni viszonyait szabályozza - az utóbbi jogviszonyok tárgyában indított perek is vagyonjogi perek, mert alkalmasak arra, hogy a per által a felek vagyonában változás következzen.
[8] A kényszertörlési eljárás - az ahhoz esetlegesen kapcsolódó vezető tisztségviselői (volt vezető tisztségviselői) eltiltás tárgyában hozott döntés - a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartozik. A Ctv. 9/C. §-a szerinti eltiltás a vezető tisztségviselő gazdasági társaságokban tulajdonosként, illetve vezető tisztségviselőként való részvételét korlátozza a jövőre nézve, ebből kifolyólag vagyoni viszonyait - és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát - érinti. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Ctv. 116. § (6) bekezdésében foglaltakra, a Pp. mögöttes jogszabályi jellegére, illetve a "megfelelő alkalmazás" követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell. A Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 13. pont].
[9] A kényszertörlési eljárásban mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 409. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél előzetesen előterjesztett kérelmén alapul, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye (Pp. 410. §).
[10] Ha a Pp. 408. §-a alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[11] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással - Ctv. 118. § (2) bekezdés, 9/C. § - hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához a volt vezető tisztségviselőnek engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett volna terjesztenie.
[12] Miután a volt vezető tisztségviselő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdése e) pontja alapján visszautasította.
(Kúria Gfv. VII. 30.155/2019.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Csesznok Judit Anna bíró
A kényszertörléssel érintett cég: S. Korlátolt Felelősségű Társaság "kényszertörlés alatt"
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Rózsa Andrea volt vezető tisztségviselő
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél képviselője: Ádám Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Ádám Beáta ügyvéd
Az eljárás tárgya: kényszertörlési eljárás, eltiltás
A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Ktf.43.101/2019/2. számú végzés
Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Kt.01-18-009411/6. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmét visszautasítja.Megállapítja, hogy a volt vezető tisztségviselő 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az első- és a másodfokú határozat
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelte a cég kényszertörlését. A Ctv. 9/C. §-a és 118. § (2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.[2] A volt vezető tisztségviselő fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Ctv. 116. § (6) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. § (4) bekezdése alapján - annak helyes indokaira hivatkozással - helybenhagyta. A jogerős határozat indokolása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A jogerős végzés ellen a volt vezető tisztségviselő terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.A Kúria döntése és annak jogi indokai
[4] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.[5] A Ctv. 116. § (6) bekezdése értelmében a kényszertörlési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
[6] A Pp. 408. § (2) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak a Pp. 408. § alapján nem lenne helye - ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki - a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen, a Pp. 409. § (2) bekezdés a-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezheti.
[7] A Pp. három pertípust különböztet meg: személyállapoti, személyiségi jogi és vagyonjogi pereket. A Pp. 7. § 18. pontja alapján vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A Pp. alapján a vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A polgári jog ugyanis a felek személyi állapotát, személyiségi jogait és vagyoni viszonyait szabályozza - az utóbbi jogviszonyok tárgyában indított perek is vagyonjogi perek, mert alkalmasak arra, hogy a per által a felek vagyonában változás következzen.
[8] A kényszertörlési eljárás - az ahhoz esetlegesen kapcsolódó vezető tisztségviselői (volt vezető tisztségviselői) eltiltás tárgyában hozott döntés - a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartozik. A Ctv. 9/C. §-a szerinti eltiltás a vezető tisztségviselő gazdasági társaságokban tulajdonosként, illetve vezető tisztségviselőként való részvételét korlátozza a jövőre nézve, ebből kifolyólag vagyoni viszonyait - és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát - érinti. A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezért a Ctv. 116. § (6) bekezdésében foglaltakra, a Pp. mögöttes jogszabályi jellegére, illetve a "megfelelő alkalmazás" követelményére figyelemmel ezekben az ügyekben is alkalmazni kell. A Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében ezekben az ügyekben a Pp. 408. § (2) bekezdésében említett ítélet alatt az ügy érdemében hozott végzést kell érteni [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 13. pont].
[9] A kényszertörlési eljárásban mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 409. § (2) bekezdés a-d) pontjaiban megjelölt okokból engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél előzetesen előterjesztett kérelmén alapul, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye (Pp. 410. §).
[10] Ha a Pp. 408. § alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja.
[11] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással - Ctv. 118. § (2) bekezdés, 9/C. § - hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, ezért a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához a volt vezető tisztségviselőnek engedélyezés iránti kérelmet is elő kellett volna terjesztenie.
[12] Miután a volt vezető tisztségviselő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta, ezért azt a Pp. 415. § (1) bekezdése e) pontja alapján visszautasította.
Záró rész
[13] A felülvizsgálati kérelem visszautasítása folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati eljárás illetékmentes. Erre tekintettel a volt vezető tisztségviselő az általa átutalással megfizetett 30.000 forint eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól. A kérelem elbírálására az adóhatóság rendelkezik hatáskörrel. A Kúria erről az adóhatóságot jelen végzésének az elsőfokú bíróság útján történő megküldésével értesíti [Itv. 81. § (2) bek.].[14] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. október 15.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.155/2019.)