adozona.hu
BH 2019.3.67
BH 2019.3.67
Bűnszervezetben követi el az embercsempészés bűntettét, aki előzetes megállapodás alapján, haszonszerzés céljából - egyénenként 450-500 euró ellenében - segítséget nyújt külföldi személyeknek Magyarországról nyugat-európai országba továbbszállítása megszervezésében és végrehajtásában. Nem elszigetelt cselekmény, hanem összehangolt, szervezett tevékenység keretében valósítja meg az embercsempészetet, akinek az említett cselekménye idegen állampolgárok olyan államhatárokat átlépő utaztatásával jár, ahol a szá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A járásbíróság a 2015. március 2. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette [1978. évi IV. tv. 218. § (1) bek., (2) bek. a), b) pont, (3) bek. c) pont] miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt 7 év fegyházbüntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2015. november 17. napján meghozott ítéletével a...
BH 2019.3.67 Bűnszervezetben követi el az embercsempészés bűntettét, aki előzetes megállapodás alapján, haszonszerzés céljából - egyénenként 450-500 euró ellenében - segítséget nyújt külföldi személyeknek Magyarországról nyugat-európai országba továbbszállítása megszervezésében és végrehajtásában. Nem elszigetelt cselekmény, hanem összehangolt, szervezett tevékenység keretében valósítja meg az embercsempészetet, akinek az említett cselekménye idegen állampolgárok olyan államhatárokat átlépő utaztatásával jár, ahol a szállítás iránya Magyarországig, majd onnan a nyugat-európai célországig hét országot érint, s e tevékenység során a terhelt bűntársával egyetlen nap folyamán a magyarországi befogadó állomás területén hét külföldi állampolgár határátlépéséhez nyújt segítséget [1978. évi IV. tv. 218. § (1), (2) bek. a), b) pont, (3) bek. c) pont, 137. § 8. pont; 4/2005. BJE határozat].
[1] A járásbíróság a 2015. március 2. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette [1978. évi IV. tv. 218. § (1) bek., (2) bek. a), b) pont, (3) bek. c) pont] miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt 7 év fegyházbüntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2015. november 17. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a II. r. terhelt fegyházbüntetését 5 év 6 hónapra enyhítette.
[3] Az irányadó tényállás a következő.
[4] Az I. r. és a II. r. terhelt (afgán állampolgárok) előzetes megállapodás alapján vagyoni haszonszerzés céljából egy szervezetten, több országra is kiterjedően, összehangoltan működő, háromnál több személyből álló csoport tagjaként segítséget nyújtott külföldi személyeknek Magyarországról nyugat-európai országba való továbbszállításának megszervezésében és annak végrehajtásában.
[5] A D.-i Befogadó Állomás területén az I. r. és II. r. terhelt menekültügyi ügyintézésre váró több személynek is segítséget nyújtott abban, hogy illegálisan az unió más tagországába távozzanak.
[6] Az utazni szándékozók személyesen keresték fel I. r. terheltet a táborban és kérték a segítségét Nyugat-Európába való kijutásban, aki ezért 450-500 eurót kért személyenként. Az utazást az I. r. terhelt utasításai alapján a II. r. terhelt szervezte és bonyolította sofőrök útján.
[7] Az I. r. és a II. r. terhelt 2013. április 16. napján T. N. és T. G. afgán házaspárnak és két gyermeküknek nyújtott segítséget, hogy illegálisan Németországba jussanak.
[8] T. N. a D.-i Menekülttáborban vette fel a kapcsolatot az I. r. terhelttel, röviddel a 2013. év elején történő Magyarországra érkezésüket követően azért, hogy családjával illegálisan Németországba csempéssze őket. Megállapodásukat követően az I. r. terhelt továbbküldte T. N.-t a II. r. terhelthez, akivel megszervezték a kiutazást.
[9] Miután az utat megszervezték, az I. r. és a II. r. terhelt a város egyik parkolójában egy autóhoz kísérték őket, ahol a családot átadták a sofőrnek, aki a szállítást végrehajtotta.
[10] A családfő a szállításért a gépjárműbe való beszállást megelőzően 450 eurót fizetett az I. r. terheltnek, aki ebből a pénzből ismeretlen összeget azonnal átadott még a helyszínen a II. r. terheltnek és a sofőrnek.
[11] Fenti személyeket az őket szállító gépjárművel az osztrák-német határon a német hatóságok elfogták, majd 2013. május 14. napján a Dublini Egyezményre figyelemmel visszatoloncolták Magyarországra.
[12] Az I. r. és a II. r. terhelt egy E. nevű kurd személy vezette bűnszervezet tagjaként, a bűnszervezet által Magyarországra csempészett külföldi személyeknek az Európai Unió nyugati országaiba történő továbbutaztatásában, annak megszervezésében és lebonyolításában vett részt.
[13] Az I. r. és a II. r. terhelt a bűnszervezet tagjaként 2013. május 4. napján N. K., B. M., M. M., K. N., M. F., K. N., K. M. nevű személyeknek nyújtott segítséget abban, hogy illegálisan Magyarországról Szlovénián keresztül Olaszországba jussanak, és megszervezték illegális útjukat.
[14] N. K. 300 eurót fizetett az I. r. és 100 eurót a II. r. terhelt részére azért, hogy Olaszországba csempésszék.
[15] B. M. - akit a bűnszervezet Törökországból, I.-ből 2500 euróért csempészett át a határon egészen Magyarországig - további 400 eurót hagyott I.-ben egy megbízottjánál abból a célból, hogy ha továbbcsempészik Olaszországba, akkor ezt adja át a kurd származású E. nevű szervező részére.
[16] B. M.-t az E. által vezetett bűnszervezet I.-től konténerben, először hajón, majd kamionon csempészte Szerbián keresztül Magyarországra, ahol K. N. és M. F. együtt jöttek a transzporttal, a magyar határon gyalog jöttek át Sz. térségébe, majd a határrendészeti szervek elfogásukat követően D.-be szállították őket.
[17] B. M. felhívta a kurd szervezőt, aki a bűnszervezet d.-i tagjaként a II. r. terhelthez irányította, majd a 400 eurót Western Unionon keresztül átutaltatta a II. r. terheltnek, aki a 400 euróból 100 eurót a szervezés miatt megtartott magának, míg 300 eurót átadott B. M. részére. A továbbutazás során B. M. további 300 eurót fizetett ki a szlovén-olasz határ előtt a II. r. terhelt külföldi személyeket kísérő és utazást bonyolító emberének.
[18] M. F. Afganisztánból érkezett Magyarországra segítség nélkül, azonban Magyarországról való továbbutazásához az I. r. terhelt segítségét kérte, hozzá fordult, mint főszervezőhöz. M. F. 50 eurót adott át az I. r. terheltnek, de útját a II. r. terhelt szervezte. Az utazás során a szlovén-olasz határ előtt 350 eurót fizetett ki I. és II. r. terhelt utazást lebonyolító emberének. A további külföldi személyek fejenként 50-100 eurót adtak át a terheltek részére, míg a 400 eurós útiköltség fennmaradó részét, 300-350 eurót a szlovén-olasz határ előtt adták át az I. és II. r. terhelt transzportban résztvevő megbízottjának, a kísérőnek.
[19] A II. r. terhelt a csoportnak D.-ben megvette a vonatjegyet B.-ig és részletesen elmondta a csoport tagjainak, hogy mikor és hol kell leszállniuk a vonatról, hol kell várakozniuk és ki fogja keresni őket. Ezt követően a II. r. terhelt a csoportot B.-re már nem kísérte fel. A csoport a II. r. terhelt útmutatásának megfelelően B.-n, a pályaudvarral szemközti török étterembe ment, ahol hosszú ideig nem kereste őket senki. A hosszú ideig tartó várakozás után több alkalommal felhívták a II. r. terheltet, aki ígérte, hogy mindjárt megérkezik a sofőr.
[20] Ezt követően bizonyos idő eltelte után egy férfi lépett hozzájuk, aki megkérdezte a csoport tagjait, hogy "maguk G. emberei?", majd ez a férfi egy szomszédos utcában lévő kisbuszhoz kísérte a csoport tagjait, ahol már sofőr is várta őket.
[21] A csoport a kisbusszal és a sofőrrel elindult a szlovén-olasz határ felé, az étteremben megjelent férfi pedig egy kocsival folyamatosan kísérte őket. A sofőr szerb állampolgárságú férfi volt.
[22] A továbbszállítás során még a szlovén-olasz határ előtt a csoport megállt és a kísérő férfi az útiköltség fennmaradó részét követelte a csoport tagjaitól. Ekkor a külföldi személyek megerősítés végett felhívták az I. r. terheltet, aki biztosította a csoport tagjait afelől, hogy nyugodtan fizessék ki az útiköltség fennmaradó részét megbízottjának, amit a csoport tagjai valamennyien meg is tettek.
[23] Ezt követően a külföldi személyeket a szlovén-olasz államhatár térségében az őket szállító sofőrrel, M. S. szerb állampolgárral együtt elfogták, a migráns személyeket Magyarországra visszatoloncolták, míg a sofőrrel szemben a K.-i Körzeti Bíróság 2013. május 15. napján a Szlovén Köztársaság Büntető Törvénykönyvének 308/III. §-ába ütköző tiltott határátlépés vagy az ország területének átlépése bűncselekménye miatt marasztaló ítéletet hozott.
[24] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A II. r. terhelt előadta, hogy a cselekményt nem követte el, vele szemben nincsenek bizonyítékok, illetve koholt bizonyítékok alapján ítélték el, továbbá a büntetőeljárás során nem szembesítették senkivel. A II. r. terhelt szerint arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy bűnszervezetben követte volna el a cselekményeket, illetve ő egyedül nem követhette el bűnszervezetben az embercsempészés bűntettét.
[25] Mindezek alapján a vád elejtését, illetve felülvizsgálat során a kiszabott büntetés mérséklését, továbbá az eljárás megismétlését kérte.
[26] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Eszerint a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét érintő, illetve a bizonyítást kifogásoló részében a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.
[27] A bűnszervezet vitatása kapcsán pedig kifejtette, hogy az irányadó tényállás tartalmazza azon tényeket, amelyek a bűnszervezet fennállásának megállapításához nyújtanak alapot, ezért e körben a felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[28] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
[29] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdés I. fordulata alapján tanácsülést tartott.
[30] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[31] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[32] A Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].
[33] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[34] A terhelt kifogásolta a bűnszervezetben elkövetés megállapítását.
[35] A felülvizsgálati indítvány e körben a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont II. fordulatában meghatározott felülvizsgálati okra alapított anyagi jogi támadás.
[36] Bűnszervezetben elkövetés esetén a 2 évtől 8 évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett embercsempészés bűntette büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik [1978. évi IV. tv. 98. § (1) bek.], azaz amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása anyagi jogszabálysértő, a felemelt tételkeretek közötti büntetéskiszabás elvben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezheti. Ellenben a II. r. terhelttel szemben kiszabott 5 év 6 hónap szabadságvesztés-büntetés akkor sem eredményez törvénysértő büntetést, amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása maga törvénysértő lenne.
[37] Mindemellett a Kúria a bűnszervezet megállapítását vitató és az ítélet mérséklését kérő felülvizsgálati indítványt vizsgálta és az alábbiak miatt alaptalannak tartotta.
[38] Az 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pontja szerint bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja 5 évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
[39] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkérdés kizárólag a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatban rögzített tényállással összefüggésben vizsgálható, ekként a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványának azon részei, amelyek a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét érintően fogalmaztak meg kritikát (szembesítés elmaradása, bizonyítékok hiánya), azaz a mérlegelést kifogásolták, az irányadó tényállás megalapozottságát támadták, amely felülvizsgálati eljárásban nem megengedett. Következésképpen a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mindezen keresztüli kifogásolása a felülvizsgálat részét nem képezte, az törvényben kizárt.
[40] A bűncselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapíthatóságáról szóló 4/2005. BJE határozat a II. pontjában elvi éllel rögzítette, hogy az 1978. évi IV. törvény 98. § (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha az elkövető tudata a bűnszervezet 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pontjában meghatározott tárgyi ismérveit átfogja.
[41] Az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartalmára vont következtetés alapja, hogy a törvény a bűnszervezet külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek kívülálló számára is felismerhetőek. Ehhez képest az elkövető tudatának arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságainak ismeretében annak "működéséhez" csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik.
[42] A 4/2005. BJE határozat kifejtette, hogy az ítélkezési tapasztalatból leszűrhető, miszerint "az illegális nemzetközi migrációval összefüggő embercsempészés általában bűnszervezet közreműködésével valósul meg (vö. több embernek, több ország határátlépésével járó, több személy közreműködésével történő szállítása, illetve ellátása, elhelyezése)".
[43] Mindemellett elsődlegesen mindig az adott, konkrét bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, bizonyítani, mivel ebben áll a vád tárgyi és alanyi meghatározottsága. A bűncselekmény megvalósulását, mint tárgyi körülményt kell elhelyezni egy másik tárgyi körülmény, a bűnszervezet körébe.
[44] A bűnszervezetben elkövetés akkor válik egyértelműen felismerhetővé, amikor a többi feltétel mellett a bűncselekményre irányultság is megjelenik. Ehhez képest a tárgyi, külső körülmények alapulvételével vonható következtetés arra, hogy
[45] - a II. r. terhelt tisztában volt azzal, hogy magatartása nem elszigetelt, hanem másokéval összehangolt,
[46] - a bűnszervezet hosszabb időre szervezett, amelynek szempontjából közömbös, hogy abban ki, mennyi ideig vesz részt (ezért állapítható meg az alkalmi részvétel esetében is a bűnszervezetben elkövetés).
[47] Az összehangolt működés a bűnszervezet fogalmi ismérve, amely tartalmát tekintve nem más, mint a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása. Az összehangoltság meglétének azonban nem feltétele a más cselekvő kilétének ismerete, a bűnszervezeten belüli közvetlen, illetve személyes kapcsolat, a törvény ezt nem kívánja meg.
[48] A hosszabb időre szervezettség szempontjából pedig közömbös, hogy az elkövetők milyen időtartamon keresztül vettek részt a bűnszervezet működésében. Jelentősége annak van, hogy a tervbe vett bűncselekmény elkövetésén kívül a bűncselekmények elkövetését célzó csoport kialakulására, működésének összehangolására is történik a vállalkozás. E törvényi feltétel lényege a szervezettség fokmérője, és megléte nem feltétlen köthető valamely időtartam elteltéhez.
[49] Az elkövetőnek, így a II. r. terheltnek sem kell feltétlenül ismernie, hogy melyek a bűnszervezet létrejöttének körülményei, elégséges, ha a bűnszervezet tárgyi értelemben vett és előbb ismertetett sajátosságainak az ismeretében csatlakozik cselekményével a szervezet tevékenységéhez. Azaz a szervezet összehangoltan működő, továbbá a szerveződés, melynek keretei között a konkrét bűncselekmények zajlottak, nem elszigetelt, alkalmi csoportosulás.
[50] Erre a jogi - és tudattartalomra vont - következtetésre alapot ad, ha az elkövetési magatartások egymást kiegészítő jellegűek és azok kapcsolódása a célzott és végrehajtott bűncselekményhez kölcsönös, az adott, tényállásszerű elkövetési magatartás keretei közé illeszkedő cselekmény más személy előző cselekményéhez társul, avagy a célzott bűncselekmény megvalósulásához további láncolatos tevékenységet feltételez.
[51] Az irányadó tényállás alapján a II. r. terhelt egyértelműen tudta, hogy cselekménye nem elszigetelt, hanem egy jól bejáratott mechanizmushoz kapcsolódó, melynek iránya külföldről Magyarországon át külföldre vezető, így több országot, pl. Törökországot, Afganisztánt, Szerbiát, Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot, Ausztriát, Németországot is érintő.
[52] Következésképpen a II. r. terhelt kétségkívül embercsempészésre irányuló, azt megvalósító cselekményével, azaz az államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéshez segítségnyújtással, a tényállás szerinti külföldi állampolgárok több országon keresztül történő utaztatását megszervező, haszon érdekében tevékenykedő, összehangoltan működő, munkamegosztáson alapuló bűnszervezethez kapcsolódott.
[53] A II. r. terhelt a bűnszervezet magyarországi tagjaként tevékenykedett, a külföldi állampolgárok az I. r. terheltet keresték meg, illetve hozzá irányították őket, majd az I. r. terhelt utasításai szerint a II. r. terhelt szervezte meg és bonyolította a továbbutaztatását ezen külföldi állampolgároknak, sofőrök (így pl. szerb sofőr) segítségével, telefonon is tartották a kapcsolatot, illetve személygépkocsival is kísérték a sofőröket.
[54] A tényállás szerint a nemzetközi bűnszervezetnek egy E. nevű kurd személy volt a vezetője, ezen szervezet tagjaként tevékenykedett az I. és a II. r. terhelt a D.-i Befogadó Állomáson az I. r. terhelt irányítása alatt.
[55] Következésképpen a II. r. terhelt a tényállás szerint több személy közreműködésével végrehajtott, határokon átívelő bűncselekmények elkövetésébe kapcsolódott, az elkövetés szervezetten, összehangoltan történt, ekként a II. r. terhelt cselekménye megalapozza a bűnszervezetben elkövetést.
[56] Minderre tekintettel a II. r. terhelt cselekményének minősítése, a bűnszervezetben elkövetés megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak megfelelő, a kiszabott büntetés törvényes.
[57] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.749/2017.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Bfv.III.1.749/2017/13.A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke
Dr. Bartkó Levente, előadó bíró
Dr. Márki Zoltán, bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2018. május 31.
Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette
Terhelt(ek): II. rendű
Első fok: Debreceni Járásbíróság, 34.B.1411/2014/51., ítélet, tárgyalás,
2015. március 2.
Másodfok: Debreceni Törvényszék, 18.Bf.542/2015/18., ítélet, nyilvános ülés,
2015. november 17.
Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt
Az indítvány iránya: a terhelt javára
Rendelkező rész
A Kúria az embercsempészés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 34.B.1411/2014/51. számú, illetőleg a Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság 18.Bf.542/2015/18. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I.
[1] A Debreceni Járásbíróság a 2015. március 2. napján kihirdetett 34.B.1411/2014/51. számú ítéletével a II. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntette [1978. évi IV. törvény 218. § (1), (2) bekezdés a), b) pont, (3) bekezdés c) pont] miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt 7 év fegyházbüntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.[2] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2015. november 17. napján meghozott 18.Bf.542/2015/18. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a II. rendű terhelt fegyházbüntetését 5 év 6 hónapra enyhítette.
[3] Az irányadó tényállás a következő.
Az I. rendű és a II. rendű terheltek (afgán állampolgárok) előzetes megállapodás alapján vagyoni haszonszerzés céljából egy szervezetten, több országra is kiterjedően, összehangoltan működő, háromnál több személyből álló csoport tagjaként segítséget nyújtottak külföldi személyeknek Magyarországról nyugat-európai országba való továbbszállításának megszervezésében és annak végrehajtásában.
A Debreceni Befogadó Állomás területén I. rendű és II. rendű terheltek menekültügyi ügyintézésre váró több személynek is segítséget nyújtottak abban, hogy illegálisan az unió más tagországába távozzanak.
Az utazni szándékozók személyesen keresték fel I. rendű terheltet a táborban és kérték a segítségét Nyugat-Európába való kijutásban, aki ezért 450-500 eurót kért személyenként. Az utazást az I. rendű terhelt utasításai alapján a II. rendű terhelt szervezte és bonyolította sofőrök útján.
Az I. rendű és a II. rendű terhelt 2013. április 16. napján T. N. és T. G. afgán házaspárnak és két gyermeküknek nyújtott segítséget, hogy illegálisan Németországba jussanak.
T. N. a D.-i Menekülttáborban vette fel a kapcsolatot az I. rendű terhelttel, röviddel a 2013. év elején történő Magyarországra érkezésüket követően azért, hogy családjával illegálisan Németországba csempéssze őket. Megállapodásukat követően az I. rendű terhelt továbbküldte T. N.-t a II. rendű terhelthez, akivel megszervezték a kiutazást.
Miután az utat megszervezték, az I. rendű és a II. rendű terhelt D.-ben, az S. úton lévő bevásárlóközpont parkolójában egy autóhoz kísérték őket, ahol a családot átadták a sofőrnek, aki a szállítást végrehajtotta.
A családfő a szállításért a gépjárműbe való beszállást megelőzően 450 eurót fizetett az I. rendű terheltnek, aki ebből a pénzből ismeretlen összeget azonnal átadott még a helyszínen a II. rendű terheltnek és a sofőrnek.
Fenti személyeket az őket szállító gépjárművel az osztrák-német határon a német hatóságok elfogták, majd 2013. május 14. napján a Dublini Egyezményre figyelemmel visszatoloncolták Magyarországra.
Az I. rendű és a II. rendű terheltek egy E. nevű kurd személy vezette bűnszervezet tagjaként, a bűnszervezet által Magyarországra csempészett külföldi személyeknek az Európai Unió nyugati országaiba történő továbbutaztatásában, annak megszervezésében és lebonyolításában vettek részt.
Az I. rendű és a II. rendű terheltek a bűnszervezet tagjaként 2013. május 4. napján N. K., B. M., M. M., K. N., M. F., K. N., K. M. nevű személyeknek nyújtottak segítséget abban, hogy illegálisan Magyarországról Szlovénián keresztül Olaszországba jussanak, és megszervezték illegális útjukat.
N. K. 300 eurót fizetett az I. rendű és 100 eurót a II. rendű terhelt részére azért, hogy Olaszországba csempésszék.
B. M. - akit a bűnszervezet Törökországból, Isztambulból 2.500 euróért csempészett át a határon egészen Magyarországig - további 400 eurót hagyott Isztambulban egy megbízottjánál abból a célból, hogy ha továbbcsempészik Olaszországba, akkor ezt adja át a kurd származású E. nevű szervező részére.
B. M.-t az E. által vezetett bűnszervezet Isztambultól konténerben, először hajón, majd kamionon csempészte Szerbián keresztül Magyarországra, ahol K. N.-nel és M. F.-fel együtt jöttek a transzporttal, a magyar határon gyalog jöttek át Sz. térségében, majd a határrendészeti szervek elfogásukat követően D.-be szállították őket.
B. M. felhívta a kurd szervezőt, aki a bűnszervezet debreceni tagjaként a II. rendű terhelthez irányította, majd a 400 eurót Western Unionon keresztül átutaltatta a II. rendű terheltnek, aki a 400 euróból 100 eurót a szervezés miatt megtartott magának, míg 300 eurót átadott B. M. részére. A továbbutazás során B. M. további 300 eurót fizetett ki a szlovén-olasz határ előtt a II. rendű terhelt a külföldi személyeket kísérő és utazást bonyolító emberének.
M. F. Afganisztánból érkezett Magyarországra segítség nélkül, azonban Magyarországról való továbbutazásához az I. rendű terhelt segítségét kérte, hozzá fordult, mint főszervezőhöz. M. F. 50 eurót adott át az I. rendű terheltnek, de útját a II. rendű terhelt szervezte. Az utazás során a szlovén-olasz határ előtt 350 eurót fizetett ki I. és II. rendű terhelt utazást lebonyolító emberének. A további külföldi személyek fejenként 50-100 eurót adtak át a terheltek részére, míg a 400 eurós útiköltség fennmaradó részét, 300-350 eurót a szlovén-olasz határ előtt adták át az I. és II. rendű terhelt transzportban résztvevő megbízottjának, a kísérőnek.
A II. rendű terhelt a csoportnak D.-ben megvette a vonatjegyet B.-ig és részletesen elmondta a csoport tagjainak, hogy mikor és hol kell leszállniuk a vonatról, hol kell várakozniuk és ki fogja keresni őket. Ezt követően a II. rendű terhelt a csoportot B.-re már nem kísérte fel. A csoport a II. rendű terhelt útmutatásának megfelelően B.-n, a pályaudvarral szemközti török étterembe ment, ahol hosszú ideig nem kereste őket senki. A hosszú ideig tartó várakozás után több alkalommal felhívták a II. rendű terheltet, aki ígérte, hogy mindjárt megérkezik a sofőr.
Ezt követően bizonyos idő eltelte után egy férfi lépett hozzájuk, aki megkérdezte a csoport tagjait, hogy "maguk G. emberei?", majd ez a férfi egy szomszédos utcában lévő kisbuszhoz kísérte a csoport tagjait, ahol már sofőr is várta őket.
A csoport a kisbusszal és a sofőrrel elindult a szlovén-olasz határ felé, az étteremben megjelent férfi pedig egy kocsival folyamatosan kísérte őket. A sofőr szerb állampolgárságú férfi volt.
A továbbszállítás során még a szlovén-olasz határ előtt a csoport megállt és a kísérő férfi az útiköltség fennmaradó részét követelte a csoport tagjaitól. Ekkor a külföldi személyek megerősítés végett felhívták az I. rendű terheltet, aki biztosította a csoport tagjait afelől, hogy nyugodtan fizessék ki az útiköltség fennmaradó részét megbízottjának, amit a csoport tagjai valamennyien meg is tettek.
[4] Ezt követően a külföldi személyeket a szlovén-olasz államhatár térségében az őket szállító sofőrrel, M. S. szerb állampolgárral együtt elfogták, a migráns személyeket Magyarországra visszatoloncolták, míg a sofőrrel szemben a Koperi Körzeti Bíróság 2013. május 15. napján a Szlovén Köztársaság Büntető Törvénykönyvének 308/III. §-ába ütköző tiltott határátlépés vagy az ország területének átlépése bűncselekménye miatt 1K.21225/2013. számon marasztaló ítéletet hozott.
II.
[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A II. rendű terhelt előadta, hogy a cselekményt nem követte el, vele szemben nincsenek bizonyítékok, illetve koholt bizonyítékok alapján ítélték el, továbbá a büntetőeljárás során nem szembesítették senkivel. A II. rendű terhelt szerint arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy bűnszervezetben követte volna el a cselekményeket, illetve ő egyedül nem követhette el bűnszervezetben az embercsempészés bűntettét.[6] Mindezek alapján a vád elejtését, illetve felülvizsgálat során az ítélet mérséklését, továbbá az eljárás megismétlését kérte.
[7] A Legfőbb Ügyészség a BF.1582/2017/1-I. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Eszerint a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét érintő, illetve a bizonyítást kifogásoló részében a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.
[8] A bűnszervezet vitatása kapcsán pedig kifejtette, hogy az irányadó tényállás tartalmazza azon tényeket, amelyek a bűnszervezet fennállásának megállapításához nyújtanak alapot, ezért e körben a felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.
III.
[10] A Kúria a Be. 424. § (1) bekezdés I. fordulata alapján tanácsülést tartott.[11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - nem ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[13] A Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés].
[14] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[15] A terhelt kifogásolta a bűnszervezetben elkövetés megállapítását.
[16] A felülvizsgálati indítvány e körben a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont II. fordulatában meghatározott felülvizsgálati okra alapított anyagi jogi támadás.
[17] Bűnszervezetben elkövetés esetén a 2 évtől 8 évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett embercsempészés bűntette büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik [1978. évi IV. törvény 98. § (1) bekezdés], azaz amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása anyagi jogszabálysértő, a felemelt tételkeretek közötti büntetéskiszabás elvben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezheti. Ellenben a II. rendű terhelttel szemben kiszabott 5 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés akkor sem eredményez törvénysértő büntetést, amennyiben a bűnszervezetben elkövetés megállapítása maga törvénysértő lenne.
[18] Mindemellett a Kúria a bűnszervezet megállapítását vitató és az ítélet mérséklését kérő felülvizsgálati indítványt vizsgálta és az alábbiak miatt alaptalannak tartotta.
[19] Az 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pontja szerint bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja 5 évi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
[20] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkérdés kizárólag a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatban rögzített tényállással összefüggésben vizsgálható, ekként a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának azon részei, amelyek a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét érintően fogalmaztak meg kritikát (szembesítés elmaradása, bizonyítékok hiánya), azaz a mérlegelést kifogásolták, az irányadó tényállás megalapozottságát támadták, amely felülvizsgálati eljárásban nem megengedett. Következésképpen a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mindezen keresztüli kifogásolása a felülvizsgálat részét nem képezte, az törvényben kizárt.
[21] A bűncselekmény bűnszervezetben való elkövetésének megállapíthatóságáról szóló 4/2005. BJE határozat II. pontjában elvi éllel rögzítette, hogy az 1978. évi IV. törvény 98. § (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha az elkövető tudata a bűnszervezet 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pontjában meghatározott tárgyi ismérveit átfogja.
[22] Az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartalmára vont következtetés alapja, hogy a törvény a bűnszervezet külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek kívülálló számára is felismerhetőek. Ehhez képest az elkövető tudatának arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságainak ismeretében annak "működéséhez" csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik.
[23] A 4/2005. BJE határozat kifejtette, hogy az ítélkezési tapasztalatból leszűrhető, miszerint "az illegális nemzetközi migrációval összefüggő embercsempészés általában bűnszervezet közreműködésével valósul meg (vö. több embernek, több ország határátlépésével járó, több személy közreműködésével történő szállítása, illetve ellátása, elhelyezése)".
[24] Mindemellett elsődlegesen mindig az adott, konkrét bűncselekmény elkövetését kell vizsgálni, bizonyítani, mivel ebben áll a vád tárgyi és alanyi meghatározottsága. A bűncselekmény megvalósulását, mint tárgyi körülményt kell elhelyezni egy másik tárgyi körülmény, a bűnszervezet körébe.
[25] A bűnszervezetben elkövetés akkor válik egyértelműen felismerhetővé, amikor a többi feltétel mellett a bűncselekményre irányultság is megjelenik. Ehhez képest a tárgyi, külső körülmények alapulvételével vonható következtetés arra, hogy
- a II. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy magatartása nem elszigetelt, hanem másokéval összehangolt,
- a bűnszervezet hosszabb időre szervezett, amelynek szempontjából közömbös, hogy abban ki, mennyi ideig vesz részt (ezért állapítható meg az alkalmi részvétel esetében is a bűnszervezetben elkövetés).
[26] Az összehangolt működés a bűnszervezet fogalmi ismérve, amely tartalmát tekintve nem más, mint a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása. Az összehangoltság meglétének azonban nem feltétele a más cselekvő kilétének ismerete, a bűnszervezeten belüli közvetlen, illetve személyes kapcsolat, a törvény ezt nem kívánja meg.
[27] A hosszabb időre szervezettség szempontjából pedig közömbös, hogy az elkövetők milyen időtartamon keresztül vettek részt a bűnszervezet működésében. Jelentősége annak van, hogy a tervbe vett bűncselekmény elkövetésén kívül a bűncselekmények elkövetését célzó csoport kialakulására, működésének összehangolására is történik a vállalkozás. E törvényi feltétel lényege a szervezettség fokmérője, és megléte nem feltétlen köthető valamely időtartam elteltéhez.
[28] Az elkövetőnek, így a II. rendű terheltnek sem kell feltétlenül ismernie, hogy melyek a bűnszervezet létrejöttének körülményei, elégséges, ha a bűnszervezet tárgyi értelemben vett és előbb ismertetett sajátosságainak az ismeretében csatlakozik cselekményével a szervezet tevékenységéhez. Azaz a szervezet összehangoltan működő, továbbá a szerveződés, melynek keretei között a konkrét bűncselekmények zajlottak, nem elszigetelt, alkalmi csoportosulás.
[29] Erre a jogi - és tudattartalomra vont - következtetésre alapot ad, ha az elkövetési magatartások egymást kiegészítő jellegűek és azok kapcsolódása a célzott és végrehajtott bűncselekményhez kölcsönös, az adott, tényállásszerű elkövetési magatartás keretei közé illeszkedő cselekmény más személy előző cselekményéhez társul, avagy a célzott bűncselekmény megvalósulásához további láncolatos tevékenységet feltételez.
[30] Az irányadó tényállás alapján a II. rendű terhelt egyértelműen tudta, hogy cselekménye nem elszigetelt, hanem egy jól bejáratott mechanizmushoz kapcsolódó, melynek iránya külföldről Magyarországon át külföldre vezető, így több országot, pl. Törökországot, Afganisztánt, Szerbiát, Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot, Ausztriát, Németországot is érintő.
[31] Következésképpen a II. rendű terhelt kétségkívül embercsempészésre irányuló, azt megvalósító cselekményével, azaz az államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéshez segítségnyújtással, a tényállás szerinti külföldi állampolgárok több országon keresztül történő utaztatását megszervező, haszon érdekében tevékenykedő, összehangoltan működő, munkamegosztáson alapuló bűnszervezethez kapcsolódott.
[32] A II. rendű terhelt a bűnszervezet magyarországi tagjaként tevékenykedett, a külföldi állampolgárok az I. rendű terheltet keresték meg, illetve hozzá irányították őket, majd az I. rendű terhelt utasításai szerint a II. rendű terhelt szervezte meg és bonyolította a továbbutaztatását ezen külföldi állampolgároknak, sofőrök (így pl. szerb sofőr) segítségével, telefonon is tartották a kapcsolatot, illetve személygépkocsival is kísérték a sofőröket.
[33] A tényállás szerint a nemzetközi bűnszervezetnek egy E. nevű kurd személy volt a vezetője, ezen szervezet tagjaként tevékenykedett az I. és a II. rendű terhelt a Debreceni Befogadó Állomáson az I. rendű terhelt irányítása alatt.
[34] Következésképpen a II. rendű terhelt a tényállás szerint több személy közreműködésével végrehajtott, határokon átívelő bűncselekmények elkövetésébe kapcsolódott, az elkövetés szervezetten, összehangoltan történt, ekként a II. rendű terhelt cselekménye megalapozza a bűnszervezetben elkövetést.
[35] Minderre tekintettel a II. rendű terhelt cselekményének minősítése, a bűnszervezetben elkövetés megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak megfelelő, a kiszabott büntetés törvényes.
[36] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
IV.
[37] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.[38] A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
Budapest, 2018. május 31.
Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró
(Kúria Bfv. III. 1.749/2017.)