adozona.hu
ÍH 2018.154
ÍH 2018.154
TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS HIÁNYA MIATT - DEMATERIALIZÁLT RÉSZVÉNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK HIÁNYA - ALAKI LEGITIMÁCIÓ Amennyiben a részvénytársaság részvényei kibocsátására dematerializált formában kerül sor, a tagsági jogok, így a közgyűlésen való részvétel, a szavazáshoz való jog gyakorlásának is elengedhetetlen feltétele a részvények értékpapír-számlán történő nyilvántartása, mely nem lehetséges a dematerializált értékpapír előállítása nélkül. Miután ez a részvénytársaság működésének törvényess
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ABB-Allrisk Biztonság és Biztosítás Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: kérelmező) 2018. február 23-án törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezett az A. Biztonság és Biztosítás Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: kérelmezett) szemben. A kérelemben egyrészt arra hivatkozott, hogy a kérelmezett a cégjegyzékbe fiók...
ÍH 2018.154 TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS HIÁNYA MIATT - DEMATERIALIZÁLT RÉSZVÉNY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK HIÁNYA - ALAKI LEGITIMÁCIÓ
Amennyiben a részvénytársaság részvényei kibocsátására dematerializált formában kerül sor, a tagsági jogok, így a közgyűlésen való részvétel, a szavazáshoz való jog gyakorlásának is elengedhetetlen feltétele a részvények értékpapír-számlán történő nyilvántartása, mely nem lehetséges a dematerializált értékpapír előállítása nélkül. Miután ez a részvénytársaság működésének törvényessége körébe tartozik, így törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálható, hogy a társaság eleget tett-e részvény előállítási kötelezettségének.
[Ptk. 3:213. § (1) bek., 3:214. § (1) bek., 3:216. § (1)-(2) bek., 3:246. § (1) és (2) bek., 3:254. § (1) és (3) bek., 6:566. § (6) bek.; 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 7. § (2) bek., 9. § (1)-(2) bek.; Ctv. 72. § (1) és (3) bek., 74. § (1) bek. d) pontja]
Az ABB-Allrisk Biztonság és Biztosítás Zártkörűen Működő Részvénytársaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: kérelmező) 2018. február 23-án törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezett az A. Biztonság és Biztosítás Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: kérelmezett) szemben. A kérelemben egyrészt arra hivatkozott, hogy a kérelmezett a cégjegyzékbe fióktelepként be nem jegyzett Sz., A. E. utca 46. szám alatti irodahelyiségben fejti ki a tényleges gazdasági tevékenységét, másrészt arra, hogy a KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján elérhető ISIN adatbázis szerint a kérelmezett alaptőkéjét megtestesítő 500 darab 10 000 forint névértékű, A sorozatszámú törzsrészvény nem került dematerializált formában megkeletkeztetésre, továbbá a saját nyilvántartásaiból megállapíthatóan, bár az alapító okirat dematerializált részvényekről rendelkezik, a kérelmezett azokat nyomdai úton sem állította elő. A törzsrészvények dematerializált formában megkeletkeztetésének hiánya sérti a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit. A 2006. évi V. törvény 74. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 4. § (9) bekezdés a)-b) pontjai, a 39. § (1) bekezdés c) pontja értelmében ellátja a Hpt. hatálya alá tartozó szervezetek tevékenységének felügyeletét, így a Ctv. 77. § (1) bekezdés ba) pontja alapján az eljárás kezdeményezésére jogosult.
Az elsőfokú bíróság 2018. március 22-én kelt 2. számú végzésével a kérelmezettet nyilatkozattételre, illetőleg amennyiben a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja, a törvénysértő állapot megszüntetésére hívta fel. A cégtörvényességi eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy "a társaság nem jelentette be a telephelyét".
A végzés a kérelmezett székhelyén 2018. április 5-én kézbesítésre került.
Az elsőfokú bíróság 2018. június 13-án kelt 3. számú végzésével a kérelmet visszautasította. A végzés indokolása szerint a kérelmezett az eljárás alatt kérte a fióktelep bejegyzését, a cégbíróság a fióktelepet 2018. június 12-én kelt végzésével a cégnyilvántartásba bejegyezte. Ezt követően a Ctv. 72. § (1) bekezdése, a 74. § (1) bekezdés c) és d) pontja idézését követően rámutatott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 16.Cgtf.44.694/2011/2. számú végzésében kifejtette, hogy ezen esetkörbe a bírói gyakorlat szerint a szervezeti keretek kialakításán, szervek létrehozásán túl, a szervek szabályszerű működtetésének, például a legfőbb szerv alapszabályban előírt gyakorisággal történő összehívásának megsértése tartozik. Nem vonható ebbe a körbe a társaság ezt meghaladó működésének, gazdálkodásának vizsgálata, így a részvénytársaság esetén a részvények előállításának vizsgálata, amely már a szűk körű okirati bizonyítás kereteit meghaladja. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a részvények előállításával kapcsolatos, a törvényességi felügyeleti eljárás kereteit meghaladó vizsgálatra nincs hatásköre, továbbá a cég fiók vagy telephelye meglétének vizsgálata is meghaladja a törvényességi felügyeleti eljárás kereteit. A kérelmet ezért a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasította.
(Az elsőfokú bíróság 4. számú végzésével értesítette a kérelmezettet a kérelem visszautasításáról.)
A végzés kérelmet törzsrészvényekkel kapcsolatos részében visszautasító rendelkezésével szemben a kérelmező fellebbezett. Elsődlegesen a végzés megváltoztatását, a kérelmének helyt adva az elsőfokú bíróság törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására felhívását, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására és újabb határozat meghozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmezett 2013. október 7-én került bejegyzésre, főtevékenysége kockázatértékelés, kárszakértés. A 2013. szeptember 26-án elfogadott alapító okirat szerint a társaság alaptőkéje 500 darab 10 000 forint névértékű névre szóló törzsrészvényből áll, a részvények előállításának módja dematerializált módon történik. Változatlanul arra hivatkozott, hogy a törzsrészvények nem kerültek megkeletkeztetésre, illetőleg azokat a kérelmezett nyomdai úton sem állította elő. A kérelmezett azzal, hogy törzsrészvényei nem kerültek dematerializált formában megkeletkeztetésre, megsértette a 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseit.
Utalva arra, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott végzés nyilvánosan nem elérhető, álláspontját a következők szerint fejtette ki. Mivel a KELER Zrt. nyilvántartása bárki számára elérhető, a tényállás megállapításához az elsőfokú bíróságnak valamennyi adat rendelkezésére állt, az eljárás tárgya nem indokolja az okirati bizonyítás Ctv. 72. § (3) bekezdésében írt keretei átlépését. Amennyiben az elsőfokú bíróság álláspontja helytálló lenne, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóságnak vagy közigazgatási szervnek perindítás hiányában nincs eszköze a cég törvényes működésének kikényszerítésére.
Hivatkozott arra is, hogy a részvénytársaság alapvető ismérve a Ptk. 3:210. §-a és 3:214. § (1) bekezdése értelmében, hogy előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai vagy dematerializált formában állíthatók elő. A Wolters Kluwer Kft. Jogtár Ptk. kommentárja szerint megkeletkeztetett részvény hiányában az alaki legitimáció és a részvényesi jogosultságok sem értelmezhetőek. A kérelmező a Ptk. 3:216. § (1) és (2) bekezdésében írtakra utalással kiemelte, hogy a részvénytársaság működésének és a Ptk. szerinti fogalmának immanens része, hogy a részvények megkeletkeztetésére sor kerüljön, ezáltal a társasággal szemben fennálló jogosultságait a részvényes gyakorolhassa. A részvénytársaság megkeletkeztetett részvények nélkül nem képes betölteni valós gazdasági célját. A részvénytársaság, amennyiben nem intézkedik a részvények előállítása iránt, megsérti a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján a cégbíróságnak van hatásköre a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:210. § szerint a részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
A Ptk. 3:213. § (1) bekezdése szerint a részvény a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír.
A Ptk. 3:214. § (1) bekezdése értelmében zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő.
A részvénytársaság alapvető fogalmi ismérve tehát a társasági részesedésekről részvény kibocsátása, mely értékpapírnak minősülő részvény testesíti meg tartalmát tekintve a tagsági jogokat.
Az értékpapírokra a Ptk. 6. könyve tartalmaz szabályozást. A 6:566. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a dematerializált értékpapír jogosultjának - ellenkező bizonyítás hiányában - annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják.
A Ptk. 3:254. § (1) bekezdése szerint a részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a társasággal szemben a részvény, vagy letéti, illetve tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult.
A (3) bekezdés szerint dematerializált részvény esetén az értékpapírszámla-vezető köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani.
A Ptk. 3:246. § (1) bekezdése kimondja, hogy a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték, míg a (2) bekezdés értelmében a részvénykönyvbe bejegyzés az alakilag igazolt részvényes részvénykönyv vezetőjénél előterjesztett kérelmére történik.
Alakilag igazoltnak a részvényes dematerializált formában előállított részvény esetében akkor minősülhet, ha a részvényes értékpapír-számláján a dematerializált részvény nyilvántartott, és a dematerializált részvényei nyilvántartását a kiállított tulajdonosi igazolással igazolja a társasággal szemben. Ez esetben is viszont csak akkor jogosult az alakilag igazolt részvényes a társaságban a tagsági jogai gyakorlására, ha a részvénykönyvbe ténylegesen bejegyezték. Mindezekből pedig az is következik, hogy amennyiben a társaság részvényei kibocsátására dematerializált formában kerül sor, a tagsági jogok, így a közgyűlésen való részvétel, a szavazáshoz való jog gyakorlásának is elengedhetetlen feltétele a részvények értékpapírszámlán nyilvántartása, mely azonban nem lehetséges a dematerializált értékpapír előállítása nélkül.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 7. § (2) bekezdése értelmében a kibocsátónak, ha az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, meghatározott tartalmú okiratot kell kiállítania, a 9. § (1) bekezdése értelmében az okiratot el kell helyeznie a központi értéktárban és egyidejűleg meg kell bíznia a központi értéktárat az értékpapír előállításával.
Az értékpapír előállításának további szabályait a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.
Mindezen jogszabályi rendelkezéseket együtt értelmezve, a kérelmező a fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy megkeletkeztetett (előállított) részvény hiányában az alaki legitimáció és a részvényesi jogosultságok sem értelmezhetők, a részvénytársaság működésének feltétele a részvények megkeletkeztetése (előállítása), hiszen enélkül a részvényesi jogok nem gyakorolhatók.
A törvényességi felügyeleti eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A 72. § (1) bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása.
Az eljárásban a 72. § (3) bekezdése és 80. § (2) bekezdése értelmében - szűk körű személyes meghallgatáson túl - csakis okirati bizonyításnak van helye. Ez utóbbi jogszabályi hely kimondja azt is, hogy a cégbíróság eljárása során hivatalból is beszerzi az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek.
Az eljárás fő eseteit a 74. § (1) bekezdése sorolja fel. Így helye lehet eljárásnak akkor is, ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat [d) pont].
A 77. § (1) bekezdés ba) pontja alapján kérelemre jár el a cégbíróság, ha jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kéri az eljárás lefolytatását.
Nem vitásan a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által hivatkozott, egyébiránt az ÍH 2012.86. számon közzétett eseti döntésében úgy foglalt állást, hogy a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontjának esetkörébe a bírói gyakorlat szerint a szervezeti keretek kialakításán, szervek létrehozásán túl, a szervek szabályszerű működtetésének - például a legfőbb szerv alapszabályban előírt gyakorisággal történő összehívásának - megsértése tartozik. Nem vonható ebbe a körbe a társaság ezt meghaladó működésének, gazdálkodásának vizsgálata, így a részvénytársaság esetén a részvények előállításának vizsgálata, amely már a szűk körű okirati bizonyítás kereteit is meghaladja.
Jelen ügy azonban a fenti ügytől eltérő tényálláson alapul, ezért a korábbi döntés sem lehet teljes mértékben irányadó. A 16.Cgtf.44.694/2011. számú ügyben a cégbíróság a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (KELER Zrt.) bejelentése alapján hivatalból folytatott törvényességi felügyeleti eljárást, mely eljárás alatt a kérelmezett már tett intézkedéseket a dematerializált részvénye előállítása érdekében a központi értéktárnál, felhívásra további okiratot nyújtott be, és ezek alapján kérte törvénysértő állapot megszüntetésére hivatkozva a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetését.
Ilyen tényállás mellett foglalt állást úgy a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a részvények előállításának vizsgálata meghaladja a szűk körű okirati bizonyítás kereteit.
A dematerializált részvények előállítása hiányát a részvénytársaság, a részvénytársaság legfőbb szerve működésével összefüggésben vizsgálva azonban, a fent kifejtettekre figyelemmel, az állapítható meg, hogy a részvények előállítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése a társaság működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése körébe vonható, és így törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálható, hogy a részvényt kibocsátó társaság eleget tett-e a dematerializált részvényei előállítási kötelezettségének. Ennek hiányában ugyanis törvényes szervezeti működése sem lehetett biztosított, tekintve, hogy alakilag igazolt, részvénykönyvbe bejegyzett részvényes hiányában a legfőbb döntéshozatali szerv működésképtelen.
A Fővárosi Ítélőtábla egyébiránt rámutat, hogy 16.Cgtf.44.103/2014. számú, ugyancsak a Magyar Nemzeti Bank kérelmére dematerializált részvény előállításának hiánya tárgyában folyt eljárásban a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságával egyezően törvényességi felügyeleti eljárásra tartozónak tekintette azt a helyzetet, hogy az ottani kérelmezett cég a Tpt. 7. § (2) és a 9. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak és a KELER Zrt. többszöri felhívása ellenére nem intézkedett a részvényei előállítása iránt.
Az adott ügyben nem vitásan a kérelmezett alapító okirata dematerializált részvények kibocsátásáról rendelkezik, a kérelmező a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerint a kérelmezett tevékenységének felügyeletét ellátó, a kérelmezett tevékenysége ellenőrzésére jogosult szerv, továbbá a kérelem dematerializált részvények előállításával kapcsolatos részének vizsgálata a Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja körébe vonható, ezért tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet ezen részében hatásköre hiányára hivatkozással visszautasította.
A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése és Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 389. §-a szerint alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és felhívta az elsőfokú bíróságot a kérelem kérelmezett dematerializált részvényei előállításának hiányára vonatkozó része elbírálására.
Az eljárásban nem mellőzhető a kérelmezett Ctv. 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti felhívása.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.44.165/2018/2.)