adozona.hu
ÍH 2018.151
ÍH 2018.151
A KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA - A CÉGBEJEGYZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN I. A cég felhívása a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére nem a kereseti kérelem tárgya, erről a bíróság érdemben nem határoz, az elsőfokú bíróságot terhelő felhívási kötelezettség a hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében hivatalból áll fenn [Ctv. 66. § (1) bekezdés, 68. § (1) bekezdés]. II. Ha a felperes keresetében a törvényben meghatározott sorrendiséget követve külön-külö
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság Ctv. 66. § (1) bekezdés alapján megfelelő határidő tűzésével hívja fel az alperest a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.
Ha az alperes által tett intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság a Ctv. 66. § (2) bekezdés alapján ítéletében a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának Cg./…/4. számú végzését hatályában tartsa fenn, és hívja fel a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyez...
ÍH 2018.151 A KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA - A CÉGBEJEGYZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE IRÁNTI PERBEN
I. A cég felhívása a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére nem a kereseti kérelem tárgya, erről a bíróság érdemben nem határoz, az elsőfokú bíróságot terhelő felhívási kötelezettség a hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében hivatalból áll fenn [Ctv. 66. § (1) bekezdés, 68. § (1) bekezdés].
II. Ha a felperes keresetében a törvényben meghatározott sorrendiséget követve külön-külön megjelöli a lehetséges intézkedéseket, az nem értelmezhető sem eshetőleges, sem vagylagos keresethalmazatnak [Ctv. 65. § (1) bekezdés; Pp. 170. § (4) bekezdés].
III. A mellékletként csatolt hatályos cégkivonatban szerepel a bejegyzés közzétételi időpontja, melyből megállapítható, hogy a keresetlevél benyújtására az előírt jogvesztő határidőn belül került sor. E közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot a bíróságnak minden további igazolás nélkül kell elfogadnia és figyelembe vennie [Pp. 112. §].
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság Ctv. 66. § (1) bekezdés alapján megfelelő határidő tűzésével hívja fel az alperest a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.Ha az alperes által tett intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság a Ctv. 66. § (2) bekezdés alapján ítéletében a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának Cg./…/4. számú végzését hatályában tartsa fenn, és hívja fel a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzék adatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel az alperest a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
Ha a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy az alperes a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a Ctv. 68. § (4) bekezdés alapján ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában tartsa fenn és hívja fel a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.
Keresete indokolásaként előadta, hogy a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága a Cg./…/4. számú, 2018. május 14-én kelt végzésével elutasította az alperes egyszerűsített cégeljárás keretében történő cégalapítás bejegyzése iránti kérelmét, mert az alperes által választott "A. Út 67." cégnév csupán a szám toldattal tér el a cégjegyzékbe már bejegyzett más cég "A. Út" elnevezésétől. Az alperes jogi képviselője a cégbejegyzés iránti kérelmet 2018. május 16. napján ismételten előterjesztette. Az előző eljárásban benyújtott, az érintettek által 2018. május 8. napján aláírt okiratokon az alperes meghatalmazott jogi képviselője javította az alperes elnevezését, mégpedig akképpen, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolt valamennyi okiraton az alperes elnevezésében az "Út" szót áthúzta és helyette a "Drom" szót rögzítette. Az általa végzett javítás tényét aláírásával és bélyegzőjével hitelesítette. A cégbejegyzési kérelemhez a jogi képviselő csatolt még egy nyilatkozatot, mely szerint a cégbejegyzés iránti kérelemhez csatolt okiratokat saját kezűleg, az alapító akaratával egyezően javította és látta el kézjegyével. A nyilatkozatot viszont az alapító kézjegyével nem látta el.
Az elsőfokú bíróság a 2018. július 3. napján meghozott 3/I. sorszámú végzésével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította és megállapította, hogy a 3600 forint mérsékelt eljárási illetéket az állam viseli.
A döntése szerint a keresetlevél nem felel meg a Pp. 170. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti határozott kereseti kérelemnek a következők miatt:
1. Nem tartalmazza a petitum, hogy pontosan milyen intézkedés megtételére kéri kötelezni az alperest. Nem elegendő a Ctv. 66. § (1) bekezdés szerinti jogszabályszöveget idézni, a konkrét jogvita keretében tartalommal kell kitölteni a jogi norma által meghatározott absztrakt elvárást, az adott esethez igazítva kell meghatározni, hogy milyen magatartással tesz eleget az alperes a jogszabályi elvárásnak.
2. Ha az ennek megfelelő bírósági kötelezésnek az alperes eleget tesz, akkor a bíróság a Ctv. 66. § (2) bekezdése alapján felhívást intéz a Cégbírósághoz, de azt is a felperesnek kell megjelölnie, hogy ezt a felhívást milyen tartalommal tegye meg a bíróság. Az azonban nem fordulhat elő, hogy a bírósági felhívás vagylagos legyen: a Cégbíróság jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzék adatot.
3. Utalt a bíróság arra is, hogy a felperes elmulasztotta számszerűen megjelölni a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának azon végzését, amelynek hatályon kívül helyezése iránti keresetét előterjesztette. A kereseti kérelmében a felperes a Cégbíróság Cg. /…/4. számú cégbejegyzést elutasító végzés hatályában való fenntartását kérte, ami a Ctv. 65. § (1) bekezdésébe írtakkal nem összeegyeztethető, hiszen a felperes által indított keresetnek kizárólag a bejegyzési kérelemnek helyt adó végzés kapcsán van helye.
4. A felperes azt sem adta elő, hogy az a végzés, melynek hatályon kívül helyezése iránt a pert indította a Cégközlöny melyik számában került közzétételre, mivel a Ctv. szerint a közzétételtől számított harminc napon belül van helye a per megindításának.
A keresetlevelet visszautasító végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a Pp. 383. § (2) bekezdésére figyelemmel a sérelmezett határozat megváltoztatását kérte úgy, hogy a másodfokú bíróság mellőzze a keresetlevél visszautasítására és a mérsékelt kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezést.
A felperes álláspontja szerint a keresetlevél visszautasításra a bíróság ítéleti rendelkezésre irányadó határozott kereseti kérelem hiányára történt hivatkozással jogszabálysértően került sor. A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontjában megállapított ok - amely szerint a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve a törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket, vagy a felperes nem csatolta a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket nem állapítható meg.
A felperes álláspontja szerint a kereseti kérelem előterjesztésére vonatkozóan a Pp. 170. § (2) bekezdésének a) pontja mellett a Ctv. speciális eljárási rendelkezéseit is alkalmaznia kellett. Ezek közé tartozik az is, hogy a Ctv. 66. §-ának (2) bekezdésén, illetve a Ctv. 68. §-ának (4) bekezdésén alapuló jogerős határozat végrehajtására nem a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján kerül sor. A felperes kereseti kérelmének helyt adó ítélet esetén a jogi személyt nyilvántartó cégbíróság - a perbíróság felhívására - teszi meg a Ctv. 66. §-ának (2) bekezdése, illetve a 68. §-ának (4) bekezdése szerinti határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A kereseti kérelem a felperes véleménye szerint, ezért kellően határozott, illetve végrehajtásra alkalmas.
A keresetlevélben leírt kérelmek előterjesztésekor a felperes a Ctv. hivatkozott rendelkezésének formai előírásait, szóhasználatát, sorrendiségét vette alapul, és azt követte az alperes kérelmére indult, kifogásolt cégeljárásra és cégbejegyző végzésre vonatkoztatva. A kérelem második bekezdése viszonylatában fennálló vagylagosságot a törvény előírása határozza meg. Ezekben a típusú perekben ugyanis általánosnak mondható az aktív alperesi részvétel, amelynek során mindkét peres fél célja a jogszabálysértő állapot mielőbbi, még a per alatti megszüntetése. A vagylagosságot ezen pertípus egyedi szabályozottsága, és a Ctv. 66. §-a (2) bekezdésének tartalma okozza. A keresetlevél kérelem részének második és harmadik bekezdésében a felperes a perben alkalmazandó döntési lehetőségeket aszerint sorolta fel, hogy a perben az alperes a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megteszi-e, vagy sem. Az előterjesztett kérelmek megegyeznek a Ctv. 66. §-ának (2) bekezdésében, illetve a 68. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal. A törvény előírása szerint, ha a per alatt a jogsértés megszűnik, akkor a perbíróság a támadott cégbírósági végzést hatályában fenntartja, ha az alperes a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, akkor azonban a perbíróság a végzést az érvénytelenség megállapítása mellett tartja fenn hatályában. Az absztrakt jogszabályi előírások adott tényállásra vonatkoztatott egyediesítésére a keresetlevélben írtakhoz képest még konkrétabban nincs lehetőség. A bíróság ítéletében a cégbíróság felé irányuló felhívások tartalma is attól függ, hogy az alperes megfelelően szünteti-e meg a jogszabálysértő állapotot. A kereseti kérelem alapján a bíróság döntése - amelynek tartalmát szintén a Ctv. rögzíti - az alperesnek a felhívásra tett nyilatkozataitól, illetve eljárási cselekményeitől, tehát a keresetlevél benyújtásakor még ismeretlen jövőbeli tényektől függ, amelyekhez képest további felperesi nyilatkozatok csak a per folyamán tehetők.
Az elsőfokú bíróságnak a Ctv. 66. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárási cselekménye (az alperes felhívása a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére) pedig nem a kereseti kérelem tárgya, ugyanis erről a bíróság nem érdemben határoz (határozhat). A jogszabálysértés kiküszöbölésére való felhívás kiadása a per során nem érdemi döntés. Az elsőfokú bíróságot terhelő felhívási kötelezettség a Ctv. alapján hivatalból áll fenn, ezért a felhívás tartalmára vonatkozó konkrét - alperesi intézkedéseket részletező - indítvány megtételének kötelezettsége nem terheli a felperest. A felperesnek mindezek alapján a felhívás tartalmára vonatkozó indítványt nem kell tennie, a konkrét tényálláshoz és a kereseti kérelemhez képest azonban - ha erre az anyagi jogszabály lehetőséget ad - joga van két vagy több egyenrangú, de egymást kizáró és ezért vagylagos kereset előterjesztésére, mert arra is van lehetőség, hogy akár a bíróság ítélete is vagylagos (alternatív) rendelkezéseket tartalmazzon.
A hatályon kívül helyezni kért végzés megjelölésének hiányossága kapcsán a felperes arra hivatkozott, hogy a keresetlevél bevezető része rögzíti, hogy az ügyész a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt terjeszt elő keresetet a konkrétan megjelölt cégeljárásban, annak ellenére hogy a kérelem második bekezdésében elírás folytán a támadott végzés számát helytelenül tünteti fel. A felperes a keresetet a Cg.19-09-519843/7 számú cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt terjesztette elő.
A felperes álláspontja szerint - a keresettel támadott végzés Cégközlönyben történt közzétételére vonatkozó adatközléssel kapcsolatban - a bíróság hivatalból vizsgálhatta volna a mellékletként csatolt, a jogi személy 2018. június 14. napján fennálló adatait tartalmazó cégkivonat alapján, hogy a perindításra a törvényes határidőn belül került sor.
A felperesi álláspont szerint a fent leírtak alapján a keresetlevél nem szenved olyan hiányosságban, amely a visszautasítást megalapozná, amennyiben a bíróság álláspontja szerint a tartalmi követelmények nem érvényesülnek teljeskörűen, úgy hiánypótlás kiadásának lett volna helye.
A fellebbezés alapos, a keresetlevelet visszautasító végzés jogszabálysértő.
A Ctv. 65. § (1) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre, és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. A perindítás további szabályait a további bekezdések tartalmazzák.
E jogszabályi rendelkezés a cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés elleni perindítási jogot biztosít más érdekelt mellett az ügyész számára olyan jogszabálysértés esetére, amit a bejegyzési eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna, és amely alapot ad a végzés hatályon kívül helyezésére.
A Ctv. által a fentiek szerint szabályozott, a végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárás sajátos eljárás egyedi szabályozással. A kereset tárgya a cégbejegyzést, változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése, célja a szervezet törvényes működésének helyreállítása, a cégbejegyzést illetve a változásbejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő voltának kiküszöbölése.
A Ctv. 66. § (1)-(3) bekezdései és a 68. § (1) és (4) bekezdései a törvényesség helyreállításához, a jogszabálysértés kiküszöböléséhez szükséges lépcsőzetes és a bíróság számára kötelezően követendő intézkedéseket nevesítenek:
1. A Ctv. 66. § (1) bekezdése és a 68. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekmény a cég (alperes) felhívása a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ez az eljárási cselekmény nem a kereseti kérelem tárgya, erről a bíróság érdemben nem határoz, ez az elsőfokú bíróságot terhelő felhívási kötelezettség a hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében hivatalból áll fenn. Így a kérelem tartalmának hiánya a keresetlevél elutasításához nem vezethet.
2. A további intézkedéseket, a bíróság döntését az határozza meg, hogy az alperes a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megteszi-e vagy sem. Ettől függően határozhat a bíróság a cégbejegyzést vagy a változás bejegyzését elrendelő végzés részben, vagy egészben történő hatályon kívül helyezéséről.
Az ítélőtábla mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a Ctv. 65. § (1) bekezdésén alapuló kereset egységes, nem értelmezhető a Pp. 170. § (4) bekezdése szerinti - sem eshetőleges, sem vagylagos - keresethalmazatnak, ha a felperes a törvényben meghatározott sorrendiséget követve külön-külön megjelöli a lehetséges intézkedéseket, jogkövetkezményeket.
3. Az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a felperes elmulasztotta számszerűen megjelölni Cégbíróság azon végzését, amelynek hatályon kívül helyezésére a kereseti kérelem irányul nem helytálló. A felperes megjelölte azt a cégeljárást, amelynek során cégbejegyzés elrendelése megtörtént, jogi érvelésében következetesen a cégbejegyzést elrendelő végzésre hivatkozik. Ezért a kereseti kérelem a szám elírás ellenére sem értelmezhető úgy, hogy a felperes a cégbejegyzést elutasító végzés hatályában való fenntartását kérné.
Emellett az ítélőtábla rámutat, hogy az elsőfokú bíróságnak a számelírásból adódó hibát nem a keresetlevél befogadhatóságának körében kell vizsgálnia, hanem a perfelvétel során az anyagi pervezetés körében, ha pedig az változatlanul fennmaradna, annak következményei az érdemi döntésben vonhatóak le.
4. A felperes által a keresetlevélhez mellékletként csatolt 2018. június 14. napján hatályos cégkivonat 2/2. rovatában szerepel a Cégközlönyben való közzététel időpontja, melyből megállapítható, hogy a keresetlevél benyújtására Ctv.-ben előírt harmincnapos jogvesztő határidőn belül került sor. E közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot a bíróságnak a Pp. 112. §-a alapján minden további igazolás nélkül kell elfogadnia és figyelembe vennie.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a alapján alkalmazandó 383. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és mellőzte a keresetlevél visszautasítását, és a mérsékelt kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezést.
(Győri Ítélőtábla Pkf.IV.25.742/2018/2.)