adozona.hu
BH 2018.12.342
BH 2018.12.342
Lakásszövetkezet belső szabályzatainak a jogszabállyal azonos tartalmú azon rendelkezését, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van, úgy kell helyesen értelmezni, hogy a ténylegesen megválasztott, szavazati jogot gyakorolni tudó küldöttlétszám figyelembevételével kell a határozatképességet megállapítani [2004. évi CXV. tv. (Lsztv.) 21. § (1) és (4) bek.; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:18. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) hatálya alá tartozó lakásszövetkezet, amelynél az Lsztv. 21. §-a alapján küldöttgyűlés működik.
[2] Az alperes 2016. május 24-én - a perbeli küldöttgyűlés időpontjában - hatályos Alapszabályának 3.4. pontja szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszaki...
BH 2018.12.342 Lakásszövetkezet belső szabályzatainak a jogszabállyal azonos tartalmú azon rendelkezését, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van, úgy kell helyesen értelmezni, hogy a ténylegesen megválasztott, szavazati jogot gyakorolni tudó küldöttlétszám figyelembevételével kell a határozatképességet megállapítani [2004. évi CXV. tv. (Lsztv.) 21. § (1) és (4) bek.; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:18. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) hatálya alá tartozó lakásszövetkezet, amelynél az Lsztv. 21. §-a alapján küldöttgyűlés működik.[2] Az alperes 2016. május 24-én - a perbeli küldöttgyűlés időpontjában - hatályos Alapszabályának 3.4. pontja szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszakilag és építészetileg önálló lakóépületek tagsága arányos képviselettel rendelkezhessen. A küldöttek száma nem lehet kevesebb mint 30 fő és nem haladhatja meg a 100 főt. A 2.1 pont értelmében minden épület (egy-egy műszakilag és építészileg önálló lakóépület tagsága) egy részközgyűlési körzetet alkot. A 4.1 pont úgy rendelkezik, hogy az Alapszabály a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként) szerveződő közösségeit a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismeri el. A 4.2 pont előírja, hogy a tagértekezlet helyi hatáskörben küldöttet választ, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit.
[3] A SZMSZ a részközgyűlésre vonatkozó szabályok körében rögzíti az alperes által kialakított négy részközgyűlési körzetet, amelyek - épületekre, azaz tagértekezletekre lebontva - meghatározzák a küldötti létszámot.
[4] A perbeli küldöttgyűléshez készített küldötti lista (l/F/8.) szerint annak összehívásakor és megtartásakor a szervezeti egységek száma alapján az SZMSZ fenti előírása értelmében meghatározott küldötti létszám 56 fő volt. Egyes tagértekezletek azonban nem választottak küldöttet, így ténylegesen csak 42 megválasztott küldötte volt az alperesnek, 1 személy 2 tagértekezlet küldötte is volt.
[5] Az SZMSZ úgy rendelkezett, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább egyszerű többsége jelen van, a küldöttek 50%-a + 1 fő. Ezzel azonosan, az Alapszabály 3.10 pontja szerint a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. Minden küldöttnek egy szavazata van.
[6] Az alperes szabályszerűen összehívott, 2016. május 24-én megtartott küldöttgyűlésén 25 küldött jelent meg. A küldöttgyűlés több határozat mellett a 12./2016.05.24. számú határozatával a szövetkezet elnökévé K. K.-t választotta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[7] A felperes keresetében az alperes fenti küldöttgyűlésén hozott 12./2016.05.24. számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az számos okból jogszabályba, az alperes Alapszabályába és SZMSZ-ébe ütközik. Többek között arra hivatkozott, hogy a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, mert azon csak 25 küldött jelent meg. Az SZMSZ részközgyűlésre vonatkozó szabályai szerint, az időközben eltelt változásokra tekintettel, 58 küldötti létszám alapján kellett volna megállapítani a határozatképességet, ezért legalább 29 küldött jelenléte mellett lehetett volna érvényes határozatot hozni.[8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a megválasztott 42 küldött 50%-a +1 fő jelenléte volt szükséges a határozatképességhez, amely a 25 megjelent küldöttel megvalósult. A 42 fős küldötti létszám az Lsztv. 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, valamint az azzal összhangban álló alperesi Alapszabályban meghatározott 30 és 100 fő közötti megkívánt létszámnak megfelelt. A határozatképességet az adott időpontban megválasztott és nyilvántartásba vett 42 fő küldötti létszám alapján kellett számítani.
Az első- és másodfokú ítélet
[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[10] Határozatát a felülvizsgálattal érintett körben azzal indokolta, hogy a felperes sem tette vitássá, miszerint a küldöttgyűlés időszakában 42 nyilvántartásba vett küldötte volt a lakásszövetkezetnek. A küldöttgyűlés határozatképességénél a ténylegesen megválasztott létszámból kell kiindulni, ezért sem az Alapszabály 3.10 pontja, sem az SZMSZ-nek a küldöttgyűlés határozatképességére vonatkozó rendelkezése nem sérült. Utalt az elsőfokú bíróság az Alapszabály - a lakásszövetkezeti tag jogait tartalmazó - IV.2. pontjában írt rendelkezéseire, ezen belül arra, hogy a tagnak a III.3.5 pont szerint van lehetősége a küldöttek megválasztására. Kifejtette, amennyiben a küldöttválasztás jogával a tagértekezlet, illetve a tag nem él, aktivitása hiányában a küldöttgyűlésen az érdekeit küldött nem képviseli.
[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a 12./2016.05.24. számú küldöttgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte.
[12] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból levont jogi következtetése téves. Az ítélőtábla utalt az Alapszabály III. fejezet 4.2 és 3.4 pontjaira és az SZMSZ részközgyűlésre vonatkozó szabályaira, amelyek tartalmazzák, hogy a lakásszövetkezet igazgatósága konkrétan milyen részközgyűlési körzetek kialakítását tartotta indokoltnak, az egyes körzetekhez mely épületek tartoznak, valamint azt, hogy az adott lakóépületet hány fő küldött képviseli. Kifejtette, miután az alperes SZMSZ-ének a részközgyűlésre vonatkozó szabályai pontosan meghatározzák, hogy a tagságot milyen elv alapján és hány fő küldött reprezentálja, az SZMSZ eltérő rendelkezése hiányában ez irányadó akkor is, ha az alperes küldöttgyűlést tart, figyelemmel arra, miszerint az SZMSZ a küldöttgyűlés tekintetében előírja, hogy a küldöttek számát a taglétszám alapján kell megállapítani akként, hogy minden 40 tag után egy küldöttet kell megválasztani. Helyes értelmezés szerint tehát az SZMSZ-ben a részközgyűlési körzetekben található épületekben, lakóegységekben kell a lakásszövetkezet küldöttgyűlésébe is küldötteteket választani, mert ez biztosítja a törvénnyel a jogalkotó által elérni kívánt célt, valamennyi lakásszövetkezeti tag érdekeinek érvényesítését. Ebből következően a küldöttgyűlés határozatképességének megállapításánál azt a létszámot kellett alapul venni, ahány főt a részközgyűlési körzetekben lévő lakóépületeknek küldöttként meg kellett választani.
[13] Az ítélőtábla az 1/F/8. sorszámú iratból megállapította, hogy a küldöttgyűlés megtartásának időpontjában 56 olyan szervezeti egységet határoztak meg, ahol küldöttet kellett választani, ezért e létszámot alapul véve vizsgálta a küldöttgyűlés határozatképességét. Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett "nyilvántartásba vett (megválasztott) küldött" kifejezést az alperes Alapszabályának és SZMSZ-ének alkalmazása körében nem tartotta értelmezhetőnek, illetve irányadónak.
[14] Az ítélőtábla nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy 13 szervezeti egység nem választotta meg a küldöttét, mert ez a küldöttgyűlés összehívásának nem képezte akadályát.
[15] A másodfokú bíróság ezért a határozatképesség hiányában hozott, a szövetkezeti elnök tisztségéről döntő küldöttgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Döntésére tekintettel a keresetben és a fellebbezésben felhozott egyéb körülményeket nem vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős ítélet az Lsztv. 21. § (1) és (4) bekezdésébe ütközik.[17] Az alperes véleménye szerint az SZMSZ-ben megállapított részközgyűlési körzetek, az azokhoz tartozó egyes épületek és az, hogy az adott lakóépületet hány fő küldött képviselheti, a maximálisan megválasztható küldöttek számát jelenti, aminek meg kell felelnie a jogszabály és az Alapszabály rendelkezései szerint megválasztható létszámkeretnek.
[18] A másodfokú bíróság ítéletében az SZMSZ hivatkozott rendelkezését félreértelmezve, jogszabályba ütköző módon arra a következtetésre jutott, hogy a megválasztható küldöttek maximális létszámából kell kiindulni a küldöttgyűlés határozatképességének megállapításakor. A küldöttekre vonatkozó egyértelmű szabályozás szerint azonban tényként rögzíthető, hogy küldöttnek kizárólag az a személy tekinthető, akit a tagértekezleti hatáskörben eljáró szerv tagjai választás útján megválasztottak. A küldöttek névsorát az igazgatóság nyilvántartja, ennek alapján állapítható meg, hogy az adott időpontban hány küldöttel rendelkezik a lakásszövetkezet. A megválasztható küldöttek maximális létszámát jelentő felső létszámkorlát nem jelenti, és nem is jelentheti azt, hogy ebből a maximális számból kell kiindulni a határozatképesség vizsgálatánál. Nem tekinthető jogszabálysértésnek, hogy a megválasztott küldöttek létszáma nem érte el a maximális létszámot, mivel a perbeli küldöttgyűlés időpontjában megválasztott és nyilvántartott 42 fő is elegendő létszámot jelentett ahhoz, hogy szabályos küldöttgyűlést lehessen tartani. Mivel a hivatkozott törvényi rendelkezés értelmében a küldöttgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, a küldöttgyűlés is akkor határozatképes, ha azon a tagok/küldöttek több mint a fele megjelent. Hasonlóan a közgyűléshez, minden tag maga dönthet arról, hogy kívánja-e az érdekeit érvényesíteni a közgyűlésen való részvétel útján, vagy nem él ezzel a jogával. Ennek felel meg az az eset, ha a tagértekezleten a tagok nem gyakorolják a jogaikat, és nem választanak az érdekeiket a küldöttgyűlésen képviselő küldöttet. Ennek pótlására bármikor lehetőségük van. Mindezért a támadott határozat nem minősülhet jogszabálysértőnek.
[19] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A perben képviselt álláspontját változatlanul fenntartva utalt arra is, a közgyűlési határozat egyéb okokból is érvénytelen volt, amelyekre a keresetlevélben és előkészítő irataiban, majd a fellebbezésében is részletesen hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott hivatkozott okokból jogszabálysértőnek találta.[21] A Kúria - észlelve az elsőfokú bíróság, a másodfokú bíróság ítéletében és a peres felek előadásában szereplő nem mindig egyező adatokat - az ügy tényállását a csatolt küldötti lista adatai figyelembevételével az alábbiak szerint pontosítja. A hivatkozott dokumentum szerint az alperesnél a per tárgyát képező időpontban 56 küldött választására lett volna lehetőség, 13 tagértekezlet nem választott küldöttet. A fennmaradó 43 tagértekezlet közül kettő azonos személyt választott meg küldöttnek, így a ténylegesen 42 fő megválasztott küldöttből a 2016. május 24-i küldöttgyűlésen 25 küldött jelent meg. (Az a jelen ügyben nem volt vita tárgya, és a küldöttek számára, a megjelentek arányára tekintettel nem is releváns, hogy a két tagértekezletet is képviselő küldött hány szavazatai joggal rendelkezik a küldöttgyűlésen.) A felülvizsgálati eljárás tárgya kizárólag azon jogkérdés eldöntése volt, hogy a küldöttgyűlés határozatképes volt-e, a határozatképesség számításánál a potenciálisan lehetséges 56 küldött számából, vagy a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell-e kiindulni.
[22] Az Lsztv. 21. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a legalább 100 lakást, vagy használati egységet magában foglaló lakásszövetkezet alapszabálya küldöttgyűlés működését írja elő, úgy meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma harmincnál kevesebb nem lehet. Az alperes Alapszabályának és SZMSZ-ének a jogerős ítéletben rögzített rendelkezései a tagság arányos képviseletét az Lsztv. 21. § (1) bekezdésének megfelelően biztosították azáltal, hogy meghatározták a részközgyűlési körzeteket és a tagértekezletenként megválasztandó küldöttek létszámát.
[23] Az adott tényállás szerint tehát 13 tagértekezlet tagsága nem élt azzal a jogával, hogy küldöttet válasszon. Ezen tagok megválasztott küldött hiányában küldöttek útján gyakorolható jogaikat nem tudják érvényesíteni, így nem tudnak szavazni sem. Az Lsztv. 1. § (2) bekezdése, illetve a Ptk. 3:3. §-a folytán a lakásszövetkezetekre is megfelelően irányadó Ptk. 3:18. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult vesz részt. Leadható szavazattal az adott tényállás mellett 43 tagértekezleten megválasztott küldött rendelkezett, akiknek több mint fele, 25 küldött a küldöttgyűlésen jelen volt.
[24] A fenti szabálytól az Lsztv. nem tér el, és az alperes Alapszabálya, SZMSZ-e sem, az alábbiak szerint. Az Lsztv. 21. § (4) bekezdése a küldöttgyűlésre a közgyűlés szabályait rendeli alkalmazni. A határozatképesség vonatkozásában az alperes Alapszabályának 3.10. pontja és tartalmát tekintve az SZMSZ is az Lsztv. 21. § (4) bekezdésén keresztül alkalmazandó 17. § (1) bekezdésével azonosan úgy rendelkezik, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon küldöttek több mint a fele megjelent. Az alperes belső szabályzatai nem a megválasztható, illetve a tagértekezletek száma alapján megválasztható küldöttek több mint felének, hanem a küldöttek - nyelvtani értelmezés alapján a tényleges, a tagértekezleten az Lsztv. 21. § (1) bekezdésének megfelelően az SZMSZ III.5. pontban szabályozott rendben megválasztott küldöttek - több mint felének jelenlétéhez kötötték a határozatképességet.
[25] A Ptk. rendelkezéseitől eltérő helyzet akkor állt volna elő, ha a megválasztott küldöttek száma a 30 főt nem érte volna el, de ez a feltétel az adott tényállás mellett nem valósult meg.
[26] A fentiekre tekintettel a 42 főből álló küldötti létszám alapján a küldöttgyűlésen megjelent 25 küldött figyelembevételével a küldöttgyűlés határozatképes volt, ezért határozatképtelenség miatt a keresettel támadott határozat nem minősül sem jogszabálysértőnek, sem az alperes Alapszabályába, vagy SZMSZ-ébe ütközőnek.
[27] A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Figyelemmel azonban arra, hogy a felperes a keresetében a határozatképtelenség mellett további okokból is állította a 12./2016.05.24. számú küldöttgyűlési határozat jogszabályba, illetve Alapszabályba, SZMSZ-be ütközését, amelyeket az elsőfokú bíróság érdemben elbírálva szintén nem talált alaposnak, azonban a másodfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - nem vizsgált, a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Kúria Pfv. VII. 22.277/2017.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Szabó Klára bíró
A felperes: Sz. S.
A felperes képviselője: Dr. Simon Gábor ügyvéd
Az alperes: B. Szövetkezet
Az alperes képviselője: Dr. Fekete Norbert ügyvéd
A per tárgya: társasági határozata felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.058/2017/4. számú ítélet
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Törvényszék 21.G.40.185/2016/14. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forintban, az alperesét 80.000 (nyolcvanezer) forintban állapítja meg.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lsztv.) hatálya alá tartozó lakásszövetkezet, amelynél az Lsztv. 21. §-a alapján küldöttgyűlés működik.
[2] Az alperes 2016. május 24-én - a perbeli küldöttgyűlés időpontjában - hatályos Alapszabályának 3.4. pontja szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszakilag és építészetileg önálló lakóépületek tagsága arányos képviselettel rendelkezhessen. A küldöttek száma nem lehet kevesebb mint 30 fő és nem haladhatja meg a 100 főt. A 2.1 pont értelmében minden épület (egy-egy műszakilag és építészileg önálló lakóépület tagsága) egy részközgyűlési körzetet alkot. A 4.1 pont úgy rendelkezik, hogy az Alapszabály a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként) szerveződő közösségeit a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismeri el. A 4.2 pont előírja, hogy a tagértekezlet helyi hatáskörben küldöttet választ, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit.
[3] A SZMSZ a részközgyűlésre vonatkozó szabályok körében rögzíti az alperes által kialakított négy részközgyűlési körzetet, amelyek - épületekre, azaz tagértekezletekre lebontva - meghatározzák a küldötti létszámot. Az SZMSZ megalkotásakor (2008. május 22.) meglévő lakásszám alapján az alperesnek minimum 24 fő küldöttel kellett rendelkeznie, amely létszám az alperes növekedése esetén az arányos képviselet biztosítása érdekében emelhető volt.
[4] A perbeli küldöttgyűléshez készített küldötti lista (l/F/8.) szerint annak összehívásakor és megtartásakor a szervezeti egységek száma alapján az SZMSZ fenti előírása értelmében meghatározott küldötti létszám 56 fő volt. Egyes tagértekezletek azonban nem választottak küldöttet, így ténylegesen csak 42 megválasztott küldötte volt az alperesnek, 1 személy 2 tagértekezlet küldötte is volt.
[5] Az SZMSZ úgy rendelkezett, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább egyszerű többsége jelen van, a küldöttek 50 %-a + 1 fő. Ezzel azonosan, az Alapszabály 3.10 pontja szerint a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. Minden küldöttnek egy szavazata van.
[6] Az alperes szabályszerűen összehívott, 2016. május 24-én megtartott küldöttgyűlésén 25 küldött jelent meg. A küldöttgyűlés több határozat mellett a 12./2016.05.24. számú határozatával a szövetkezet elnökévé K. K.-t választotta.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[7] A felperes keresetében az alperes fenti küldöttgyűlésén hozott 12./2016.05.24. számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az számos okból jogszabályba, az alperes Alapszabályába és SZMSZ-ébe ütközik. Többek között arra hivatkozott, hogy a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, mert azon csak 25 küldött jelent meg. Az SZMSZ részközgyűlésre vonatkozó szabályai szerint, az időközben eltelt változásokra tekintettel, 58 küldötti létszám alapján kellett volna megállapítani a határozatképességet, ezért legalább 29 küldött jelenléte mellett lehetett volna érvényes határozatot hozni.[8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a megválasztott 42 küldött 50%-a +1 fő jelenléte volt szükséges a határozatképességhez, amely a 25 megjelent küldöttel megvalósult. A 42 fős küldötti létszám az Lsztv. 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, valamint az azzal összhangban álló alperesi Alapszabályban meghatározott 30 és 100 fő közötti megkívánt létszámnak megfelelt. A határozatképességet az adott időpontban megválasztott és nyilvántartásba vett 42 fő küldötti létszám alapján kellett számítani.
Az első- és másodfokú ítélet
[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.[10] Határozatát a felülvizsgálattal érintett körben azzal indokolta, hogy a felperes sem tette vitássá, hogy a küldöttgyűlés időszakában 42 nyilvántartásba vett küldötte volt a lakásszövetkezetnek. A küldöttgyűlés határozatképességénél a ténylegesen megválasztott létszámból kell kiindulni, ezért sem az Alapszabály 3.10 pontja, sem az SZMSZ-nek a küldöttgyűlés határozatképességére vonatkozó rendelkezése nem sérült. Utalt az elsőfokú bíróság az Alapszabály - a lakásszövetkezeti tag jogait tartalmazó - IV.2. pontjában írt rendelkezéseire, ezen belül arra, hogy a tagnak a III.3.5 pont szerint van lehetősége a küldöttek megválasztására. Kifejette, amennyiben a küldöttválasztási jogával a tagértekezlet, illetve a tag nem él, aktivitása hiányában a küldöttgyűlésen az érdekeit küldött nem képviseli.
[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a 12./2016.05.24. számú küldöttgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte, és a felperes pernyertességére tekintettel döntött az első- és a másodfokú perköltség viseléséről.
[12] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból levont jogi következtetése téves. Az ítélőtábla utalt az Alapszabály III. fejezet 4.2 és 3.4 pontjaira és az SZMSZ részközgyűlésre vonatkozó szabályaira, amelyek tartalmazzák, hogy a lakásszövetkezet igazgatósága konkrétan milyen részközgyűlési körzetek kialakítását tartotta indokoltnak, az egyes körzetekhez mely épületek tartoznak, valamint azt, hogy az adott lakóépületet hány fő küldött képviseli. Kifejtette, miután az alperes SZMSZ-ének a részközgyűlésre vonatkozó szabályai pontosan meghatározzák, hogy a tagságot milyen elv alapján és hány fő küldött reprezentálja, az SZMSZ eltérő rendelkezése hiányában ez irányadó akkor is, ha az alperes küldöttgyűlést tart, figyelemmel arra, miszerint az SZMSZ a küldöttgyűlés tekintetében előírja, hogy a küldöttek számát a taglétszám alapján kell megállapítani akként, hogy minden 40 tag után egy küldöttet kell megválasztani. Helyes értelmezés szerint tehát az SZMSZ-ben a részközgyűlési körzetekben található épületekben, lakóegységekben kell a lakásszövetkezet küldöttgyűlésébe is küldötteteket választani, mert ez biztosítja a törvénnyel a jogalkotó által elérni kívánt célt, valamennyi lakásszövetkezeti tag érdekeinek érvényesítését. Ebből következően a küldöttgyűlés határozatképességének megállapításánál azt a létszámot kellett alapul venni, ahány főt a részközgyűlési körzetekben lévő lakóépületeknek küldöttként meg kellett választani.
[13] Az ítélőtábla az 1/F/8. sorszámú iratból megállapította, hogy a küldöttgyűlés megtartásának időpontjában 56 olyan szervezeti egységet határoztak meg, ahol küldöttet kellett választani, ezért e létszámot alapul véve vizsgálta a küldöttgyűlés határozatképességét. Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett "nyilvántartásba vett (megválasztott) küldött" kifejezést az alperes Alapszabályának és SZMSZ-ének alkalmazása körében nem tartotta értelmezhetőnek, illetve irányadónak.
[14] Az ítélőtábla nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy 13 szervezeti egység nem választotta meg a küldöttét, mert ez a küldöttgyűlés összehívásának nem képezte akadályát.
[15] A másodfokú bíróság ezért a határozatképesség hiányában hozott, a szövetkezeti elnök tisztségéről döntő küldöttgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Döntésére tekintettel a keresetben és a fellebbezésben felhozott egyéb körülményeket nem vizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[16] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős ítélet az Lsztv. 21. § (1) és (4) bekezdésébe ütközik.[17] Az alperes véleménye szerint az SZMSZ-ben megállapított részközgyűlési körzetek, az azokhoz tartozó egyes épületek és az, hogy az adott lakóépületet hány fő küldött képviselheti, a maximálisan megválasztható küldöttek számát jelenti, aminek meg kell felelnie a jogszabály és az Alapszabály rendelkezései szerint megválasztható létszámkeretnek.
[18] A másodfokú bíróság ítéletében az SZMSZ hivatkozott rendelkezését félreértelmezve, jogszabályba ütköző módon arra a következtetésre jutott, hogy a megválasztható küldöttek maximális létszámából kell kiindulni a küldöttgyűlés határozatképességének megállapításakor. A küldöttekre vonatkozó egyértelmű szabályozás szerint azonban tényként rögzíthető, hogy küldöttnek kizárólag az a személy tekinthető, akit a tagértekezleti hatáskörben eljáró szerv tagjai választás útján megválasztottak. A küldöttek névsorát az igazgatóság nyilvántartja, ennek alapján állapítható meg, hogy az adott időpontban hány küldöttel rendelkezik a lakásszövetkezet. A megválasztható küldöttek maximális létszámát jelentő felső létszámkorlát nem jelenti, és nem is jelentheti azt, hogy ebből a maximális számból kell kiindulni a határozatképesség vizsgálatánál. Nem tekinthető jogszabálysértésnek, hogy a megválasztott küldöttek létszáma nem érte el a maximális létszámot, mivel a perbeli küldöttgyűlés időpontjában megválasztott és nyilvántartott 42 fő is elegendő létszámot jelentett ahhoz, hogy szabályos küldöttgyűlést lehessen tartani. Mivel a hivatkozott törvényi rendelkezés értelmében a küldöttgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, a küldöttgyűlés is akkor határozatképes, ha azon a tagok/küldöttek több mint a fele megjelent. Hasonlóan a közgyűléshez, minden tag maga dönthet arról, hogy kívánja-e az érdekeit érvényesíteni a közgyűlésen való részvétel útján, vagy nem él ezzel a jogával. Ennek felel meg az az eset, ha a tagértekezleten a tagok nem gyakorolják a jogaikat, és nem választanak az érdekeiket a küldöttgyűlésen képviselő küldöttet. Ennek pótlására bármikor lehetőségük van. Mindezért a támadott határozat nem minősülhet jogszabálysértőnek.
[19] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A perben képviselt álláspontját változatlanul fenntartva utalt arra is, a közgyűlési határozat egyéb okokból is érvénytelen volt, amelyekre a keresetlevélben és előkészítő irataiban, majd a fellebbezésében is részletesen hivatkozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott hivatkozott okokból jogszabálysértőnek találta.[21] A Kúria - észlelve az elsőfokú bíróság, a másodfokú bíróság ítéletében és a peres felek előadásában szereplő nem mindig egyező adatokat - az ügy tényállását a csatolt küldötti lista adatai figyelembevételével az alábbiak szerint pontosítja. A hivatkozott dokumentum szerint az alperesnél a per tárgyát képező időpontban 56 küldött választására lett volna lehetőség, 13 tagértekezlet nem választott küldöttet. A fennmaradó 43 tagértekezlet közül kettő azonos személyt választott meg küldöttnek, így a ténylegesen 42 fő megválasztott küldöttből a 2016. május 24-i küldöttgyűlésen 25 küldött jelent meg. (Az jelen ügyben nem volt vita tárgya, és a küldöttek számára, a megjelentek arányára tekintettel nem is releváns, hogy a két tagértekezletet is képviselő küldött hány szavazatai joggal rendelkezik a küldöttgyűlésen.) A felülvizsgálati eljárás tárgya kizárólag azon jogkérdés eldöntése volt, hogy a küldöttgyűlés határozatképes volt-e, a határozatképesség számításánál a potenciálisan lehetséges 56 küldött számából, vagy a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell-e kiindulni.
[22] Az Lsztv. 21. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a legalább 100 lakást, vagy használati egységet magában foglaló lakásszövetkezet alapszabálya küldöttgyűlés működését írja elő, úgy meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma harmincnál kevesebb nem lehet. Az alperes Alapszabályának és SZMSZ-ének a jogerős ítéletben rögzített rendelkezései a tagság arányos képviseletét az Lsztv. 21. § (1) bekezdésének megfelelően biztosították azáltal, hogy meghatározták a részközgyűlési körzeteket és a tagértekezletenként megválasztandó küldöttek létszámát.
[23] Az adott tényállás szerint tehát 13 tagértekezlet tagsága nem élt azzal a jogával, hogy küldöttet válasszon. Ezen tagok megválasztott küldött hiányában küldöttek útján gyakorolható jogaikat nem tudják érvényesíteni, így nem tudnak szavazni sem. Az Lsztv. 1. § (2) bekezdése, illetve a Ptk. 3:3. §-a folytán a lakásszövetkezetekre is megfelelően irányadó Ptk. 3:18. § (1) bekezdés akként rendelkezik, hogy a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult vesz részt. Leadható szavazattal az adott tényállás mellett 43 tagértekezleten megválasztott küldött rendelkezett, akiknek több mint fele, 25 küldött a küldöttgyűlésen jelen volt.
[24] A fenti szabálytól az Lsztv. nem tér el, és az alperes Alapszabálya, SZMSZ-e sem, az alábbiak szerint. Az Lsztv. 21. § (4) bekezdése a küldöttgyűlésre a közgyűlés szabályait rendeli alkalmazni. A határozatképesség vonatkozásában az alperes Alapszabályának 3.10. pontja és tartalmát tekintve az SZMSZ is az Lsztv. 21. § (4) bekezdésén keresztül alkalmazandó 17. § (1) bekezdésével azonosan úgy rendelkezik, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon küldöttek több mint a fele megjelent. Az alperes belső szabályzatai nem a megválasztható, illetve a tagértekezletek száma alapján megválasztható küldöttek több mint felének, hanem a küldöttek - nyelvtani értelmezés alapján a tényleges, a tagértekezleten az Lsztv. 21. § (1) bekezdésének megfelelően az SZMSZ III.5. pontban szabályozott rendben megválasztott küldöttek - több mint felének jelenlétéhez kötötték a határozatképességet.
[25] A Ptk. rendelkezéseitől eltérő helyzet akkor állt volna elő, ha a megválasztott küldöttek száma a 30 főt nem érte volna el, de ez a feltétel az adott tényállás mellett nem valósult meg.
[26] A fentiekre tekintettel a 42 főből álló küldötti létszám alapján a küldöttgyűlésen megjelent 25 küldött figyelembevételével a küldöttgyűlés határozatképes volt, ezért határozatképtelenség miatt a keresettel támadott határozat nem minősül sem jogszabálysértőnek, sem az alperes Alapszabályba, vagy SZMSZ-ébe ütközőnek.
[27] A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte. Figyelemmel azonban arra, hogy a felperes a keresetében a határozatképtelenség mellett további okokból is állította a 12./2016.05.24. számú küldöttgyűlési határozat jogszabályba, illetve Alapszabályba, SZMSZ-be ütközését, amelyeket az elsőfokú bíróság érdemben elbírálva szintén nem találta alaposnak, azonban a másodfokú bíróság - eltérő jogi álláspontja miatt - nem vizsgált, a Kúria az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[28] Az új eljárásban az ítélőtáblának a keresetben megjelölt és a fellebbezésben is fenntartott további állított jogszabálysértések elbírálása alapján kell állást foglalnia a támadott küldöttgyűlési határozat jogszabálysértő jellege tárgyában.
Záró rész
[29] A Kúria a peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét az rPp. 275. § (4) bekezdése alapján csak megállapította, a meg nem határozható pertárgyérték és a kifejtett jogi képviseleti munka figyelembevételével, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdései alapján azzal, hogy azt a jogi képviselők nyilatkozata szerint a felperes képviselője részére áfával növelt, míg az alperesét nettó összegben határozta meg, továbbá az alperes költségéhez hozzászámította az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket.[30] A Kúria a határozatát az rPp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.
Budapest, 2018. szeptember 20.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Szabó Klára sk. bíró
(Kúria Pfv. VII. 22.277/2017.)