adozona.hu
ÍH 2018.120
ÍH 2018.120
A CÉG KÉPVISELETÉRE A MEGSZŰNT MEGBÍZATÁSÚ TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ ÁLTAL KORÁBBAN ADOTT EGYEDI MEGHATALMAZÁS HATÁLYA A CÉGELJÁRÁSBAN A cégeljárásokban a kérelmet a cégnek a kérelem előterjesztése, illetve a bejegyezni kért adatváltozás bekövetkezése időpontjában képviseletre jogosult törvényes képviselője terjesztheti elő jogi képviselő útján. A lemondott vezető tisztségviselő a lemondását megelőzően nem adhat jogi képviselőnek egyedi meghatalmazást a jövőbeni lemondása folytán megváltozott cégjegyzéki adatok b
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cég jogi képviselője a 2018. március 6. napján előterjesztett változásbejegyzési kérelme szerint kérte a 2017. december 27. napjával hatályossá vált lemondás alapján megszűnt megbízatású ügyvezető adatainak a cégjegyzékből való törlését. A kérelemhez mellékelte ennek az ügyvezetőnek a részére adott, 2017. november 24-én kelt, a változásbejegyzési eljárásokban a cég jogi képviseletére vonatkozó meghatalmazását.
Az elsőfokú bíróság végzésével a 2018. március 6. napján benyújtott változásbeje...
ÍH 2018.120 A CÉG KÉPVISELETÉRE A MEGSZŰNT MEGBÍZATÁSÚ TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ ÁLTAL KORÁBBAN ADOTT EGYEDI MEGHATALMAZÁS HATÁLYA A CÉGELJÁRÁSBAN
A cégeljárásokban a kérelmet a cégnek a kérelem előterjesztése, illetve a bejegyezni kért adatváltozás bekövetkezése időpontjában képviseletre jogosult törvényes képviselője terjesztheti elő jogi képviselő útján. A lemondott vezető tisztségviselő a lemondását megelőzően nem adhat jogi képviselőnek egyedi meghatalmazást a jövőbeni lemondása folytán megváltozott cégjegyzéki adatok bejegyzése iránti eljárásban a cég képviseletére [Alkalmazott jogszabályok: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 33. § (2) bekezdés, 46. § (6) bekezdés, 50. § (1) bekezdés; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 64. § (1) bekezdés, 65. § a) pont, 68. § (1) bekezdés, 71. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:15. § és 6:16. §].
A cég jogi képviselője a 2018. március 6. napján előterjesztett változásbejegyzési kérelme szerint kérte a 2017. december 27. napjával hatályossá vált lemondás alapján megszűnt megbízatású ügyvezető adatainak a cégjegyzékből való törlését. A kérelemhez mellékelte ennek az ügyvezetőnek a részére adott, 2017. november 24-én kelt, a változásbejegyzési eljárásokban a cég jogi képviseletére vonatkozó meghatalmazását.Az elsőfokú bíróság végzésével a 2018. március 6. napján benyújtott változásbejegyzési kérelemmel összefüggésben hiánypótlásra hívta fel a céget, egyebek mellett előírta olyan, a jelen változásbejegyzési eljárásra vonatkozó jogi képviselői meghatalmazás becsatolását, amelyből megállapítható a meghatalmazó személye is.
A társaság jogi képviselője a felhívásban foglaltakat csak részben teljesítette. Beadványában arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt meghatalmazásból megállapítható a meghatalmazó személye, és az általánosságban a társaság változásbejegyzési eljárására, így a jelen változásbejegyzési eljárásra is vonatkozik. Mivel a korábbi ügyvezető által adott meghatalmazás nem szűnik meg az ügyvezető személyének megváltozásával, ezért a becsatolt meghatalmazás a jelen eljárásban is érvényes.
Az elsőfokú bíróság végzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) - 50. § (1) bekezdésének utaló szabálya folytán a változásbejegyzési eljárásban is megfelelően alkalmazandó - 46. § (6) bekezdése szerint elutasította a cég előterjesztett változásbejegyzési kérelmét, a jogi képviselői meghatalmazás hiánya miatt.
A végzés indokolása a Ctv. 33. § (2) bekezdése és a Ctv. 32. § (1) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 67. § (1) bekezdését, 68. és 71. §-ait ismertetve kifejtette, hogy a cég változásbejegyzési eljárásában a Ctv. 1. számú melléklet 11. pontja alapján a kérelem kötelező melléklete a jogi képviselő részére adott meghatalmazás, amely vagy a konkrét változásbejegyzési eljárásra vonatkozó egyedi meghatalmazás, vagy a bíróság által nyilvántartásba vett általános meghatalmazás lehet. A cég által adott, a bírósági nyilvántartásba be nem jegyzett, általánosságban a változásbejegyzési eljárásban a cég képviseletére szóló olyan meghatalmazás, amelyet a cég egy korábban indult változásbejegyzési eljárásban már fel is használt, nem jogosítja fel a jogi képviselőt a cég jelen eljárásban való képviseletére. Kifejtette azt is, hogy a lemondott vezető tisztségviselő a lemondását megelőzően nem adhat jogi képviselőnek meghatalmazást a jövőbeni lemondása folytán megváltozott cégjegyzéki adatok bejegyzése iránti eljárásban a cég képviseletére.
A cég a fellebbezésében az elsőfokú végzés megváltoztatását, és a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelme szerinti adatváltozások cégbejegyzésére utasítását kérte. Előadta, hogy a 2018. március 6-án előterjesztett változásbejegyzési kérelemmel a megszűnt megbízatású ügyvezető adatainak a cégjegyzékből való törlését kérte. Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása szerint a benyújtott ügyvédi meghatalmazást azért találta problémásnak, mert abból nem volt megállapítható a meghatalmazó személye. A cég azonban beadványában már az elsőfokú eljárásban kifejtette, hogy a csatolt meghatalmazásból egyértelműen megállapítható a képviselő személye, mivel az ügyvezető neve feltüntetésre került a meghatalmazásban. Hivatkozott a Ctv. 46. § (4) bekezdésére, amely szerint a cégbíróság csupán egy alkalommal adhat ki hiánypótlásra felhívó végzést, és abban meg kell jelölnie a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát. A megjelölt hiányt pedig a cég már a változásbejegyzési kérelemhez csatolt mellékletekkel teljesítette.
Érdemben is vitatta az elsőfokú bíróság álláspontját. A jogi képviselőnek adott 2017. november 24-én kelt meghatalmazás több változásbejegyzési eljáráshoz szükséges iratok elkészítésére, illetve a változásbejegyzési eljárásokban a cég jogi képviseletére vonatkozott, mivel a társaság akkor több változás előtt állt. Állította, hogy a Ptk. 6:16. §-a lehetővé teszi, hogy a jogi képviselő ne csak egy meghatározott ügyre kapjon meghatalmazást, ezért az jogszerű anélkül is, hogy azt az OBH a Pp. előírásai szerint nyilvántartásba venné. Hangsúlyozta, hogy a mellékelt meghatalmazás nem tekinthető a Pp. szerinti általános meghatalmazásnak, mivel az nem általánosságban perek (eljárások) vitelére jogosítja fel a jogi képviselőt, hanem a társaság előtt álló változásokhoz kapcsolódó eljárások iratainak elkészítésére, és a változások cégbírósági bejelentésére. Az, hogy a korábbi változásbejegyzési eljárásban is már benyújtásra került, nem zárja ki azt, hogy a meghatalmazás kiterjedjen a jelen változásbejegyzési eljárásra is. Azzal is érvelt, hogy a meghatalmazást aláíró ügyvezető 2017. november 27. napján mondott le erről a megbízatásáról, a lemondása 2017. december 27. napjával vált hatályossá. Az ügyvédi meghatalmazás aláírásakor - 2017. november 24-én - tehát a cégjegyzékből törölni kért ügyvezető képviseleti joga még teljes körű volt. Mivel a meghatalmazás nem az ügyvezető, hanem a társaság jognyilatkozata, ezért az nem válik érvénytelenné azáltal, ha utóbb a cég ügyvezetőjének a képviseleti joga megszűnik. Az elsőfokú bíróság ezért álláspontja szerint jogellenesen állapította meg azt a végzése indokolásában, miszerint a lemondott vezető tisztségviselő a lemondását megelőzően nem adhat meghatalmazást a lemondásával kapcsolatos adatváltozásnak a cégjegyzéken való átvezetése érdekében.
A fellebbezést az ítélőtábla nem találta alaposnak.
Az elsőfokú bíróság által helytállóan hivatkozott Ctv. 33. § (2) bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelmet a cég képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni. Ez azt is jelenti, hogy a cég törvényes képviselője nevében a változásbejegyzési kérelmet a cégnek a kérelem előterjesztése, illetve a bejegyezni kért adatváltozás bekövetkezése időpontjában képviseletre jogosult törvényes képviselője terjesztheti elő jogi képviselő útján.
Ezt a bíróságok által követett gyakorlatot tükrözi a Ctv.-hez fűzött Complex Nagykommentárban a Ctv. 33. §-ához fűzött magyarázatban hivatkozott, a Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgf.43.412/2010/2. számú eseti döntése is.
Az elsőfokú bíróság megalapozottan észlelte azt, hogy a cég 2018. március 6-án előterjesztett változásbejegyzési kérelméhez mellékelt ügyvédi meghatalmazás nem felelt meg a Ctv. 33. § (2) bekezdésében, de a Ctv. 32. § (1) bekezdésének utaló szabálya folytán a cégbejegyzési eljárásban is megfelelően alkalmazandó Pp. VI. Fejezet 20. alcímében a perbeli - és így a cégeljárásban is történő - képviselet szabályainak.
Míg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:15. és 6:16. §-ai az ügyleti képviselet általános szabályait tartalmazzák, ahhoz képest a perbeli képviseletre vonatkozó speciális szabályokat az eljárási törvények írják elő.
A Pp. 64. § (1) bekezdése és 65. § a) pontja szerint a fél helyett meghatalmazott képviselője (ügyvéd) egyes perbeli cselekményeket elvégezhet. A Pp. 68. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a meghatalmazás akár a per vitelére (cégeljárásban értelemszerűen a cégbejegyzési/változásbejegyzési eljárás során a cég képviseletére) vagy egyes perbeli cselekményekre szólhat. A meghatalmazásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügyre, vagy ügykörre terjed ki.
Ezzel szemben a Pp. 71. § (1) bekezdése szerinti általános meghatalmazás a képviselőt perek vitelére általánosságban jogosítja fel, amelyet az OBH elnöke által vezetett országos és közhiteles nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
A mellékelt ügyvédi meghatalmazásnak azt a kitételét, miszerint a cég meghatalmazza az ügyvédet a társaság változásbejegyzéséhez szükséges irat elkészítésére és a társaságnak a cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban történő képviseletére, nyelvtanilag értelmezve alapot adhatott arra, hogy a cégbíróság a jelen változásbejegyzési kérelem alapján indult eljárásban jogszerűnek fogadja el.
A 2017. november 24-én kelt ügyvédi meghatalmazást a cég nevében aláíró ügyvezető képviseleti joga azonban a kérelemben jelzettek szerint 2017. december 27-ével megszűnt. A volt ügyvezető ezért sem 2018. március 6. napján, a változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor, sem a bejegyezni kért adatváltozás bekövetkezése (az ő adatainak 2017. december 27-ei hatállyal történő törlése) időpontjában már nem volt jogosult a cég képviseletére. Ezért ő - illetve a cég nevében általa adott meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselő - nem terjeszthetett elő joghatályosan változásbejegyzési kérelmet 2018. március 6-án.
Az elsőfokú bíróság a hiánypótlásra felhívó végzésében nem csupán olyan meghatalmazás becsatolására hívta fel a céget, amelyből a meghatalmazó képviselőjének a személye is megállapítható, hanem egy új, a jelen változásbejegyzési eljárásra vonatkozó meghatalmazás benyújtását írta elő.
A cég arra helytállóan hivatkozott a fellebbezésében, hogy a 2017. november 24-én kelt ügyvédi meghatalmazás nyomtatott szövege egyértelműen tartalmazza a társaság akkori ügyvezetőjének a nevét. Ő azonban a fentebb kifejtettek szerint már nem volt jogosult a 2017. december 27-én bekövetkezett adatváltozások cégbejegyzésére irányuló eljárásra a jogi képviselő megbízására.
A cégbíróság felhívása szerinti új, a jelen változásbejegyzési eljárásra vonatkozó meghatalmazásnak pedig meg kell felelnie a Pp. 67-68. §-aiban foglaltaknak is.
A társaság a cégbíróság hiánypótlási felhívásában foglaltaknak nem tett maradéktalanul eleget, a cég jogi képviselője által kifejtett álláspontot az ítélőtábla sem fogadta el. Az elsőfokú bíróság ezért a változásbejegyzési eljárásban is megfelelően alkalmazandó Ctv. 46. § (6) bekezdése szerint megalapozottan, jogszerűen utasította el a változásbejegyzési kérelmet.
Az ítélőtábla mindezen indokok alapján az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a Ctv. 32. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 389. §-a és 383. § (2) bekezdése szerint.
(Debreceni Ítélőtábla Cgf.III.05-18-000008/5.)