adozona.hu
ÍH 2018.118
ÍH 2018.118
SZÉKHELYHASZNÁLATRA IRÁNYULÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI BÍRSÁG ALKALMAZÁSA A korábban székhelyként szolgáló ingatlanhasználat megszűnésének ténye szempontjából közömbös, hogy az milyen okból szűnt meg, jelentősége csupán annak van, hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlan további használatát nem engedélyezi a kérelmezett részére. E jogosultság megszűnése miatt a kérelmezettnek beállt a változás cégbírósághoz való bejelentésének kötelezettsége, amelyet a kérelmezett nem teljesített, e
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2016. december 12-én kelt 4. számú végzésével a B. Kft. kérelmező 2016. október 25. napján előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította és kötelezte a kérelmezőt, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra az abban közölt módon 15 000 forint le nem rótt felügyeleti illetéket.
Az indokolás szerint a kérelmező 2016. október 25-én benyújtott kérelmében arra hivatkozással kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást az I. Kft....
ÍH 2018.118 SZÉKHELYHASZNÁLATRA IRÁNYULÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSE - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI BÍRSÁG ALKALMAZÁSA
A korábban székhelyként szolgáló ingatlanhasználat megszűnésének ténye szempontjából közömbös, hogy az milyen okból szűnt meg, jelentősége csupán annak van, hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlan további használatát nem engedélyezi a kérelmezett részére. E jogosultság megszűnése miatt a kérelmezettnek beállt a változás cégbírósághoz való bejelentésének kötelezettsége, amelyet a kérelmezett nem teljesített, ezzel okot adott vele szemben a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására és intézkedés alkalmazására [Ctv. 7. § (1) bek., Ctv. 74. § (1) bek. b) pont, Ctv. 81. § (1) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság a 2016. december 12-én kelt 4. számú végzésével a B. Kft. kérelmező 2016. október 25. napján előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította és kötelezte a kérelmezőt, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra az abban közölt módon 15 000 forint le nem rótt felügyeleti illetéket.Az indokolás szerint a kérelmező 2016. október 25-én benyújtott kérelmében arra hivatkozással kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást az I. Kft. kérelmezett társasággal szemben, hogy a kérelmezett a cégjegyzékbe bejegyzett székhelyéről elköltözött, cégtáblája nincs kihelyezve. A kérelmezett azonban az eljárás során igazolta, hogy a társaság székhelyének címe változatlan, ahol a becsatolt fényképek szerint cégtábla is el van helyezve, ezért az alaptalan kérelmet elutasította.
Az illeték összegéről és viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 65. § (2) bekezdése alapján határozott.
A végzés ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben tartalma szerint a végzés megváltoztatását és a kérelmének teljesítését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett által csatolt fotó korábbi állapotot tükröz, mert a kérelmezett 2016. február végén a székhelyként bejegyzett ingatlanból saját döntése alapján végleg távozott, cégtáblája eltávolításra került. Az irodaházhoz a kérelmezettnek se riasztókódja, se kulcsa nincsen. A postai küldeményeket utánküldéssel, más címen veszi át.
A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Előadta, hogy részére a székhely használatát a kérelmező korábbi ügyvezetője útján térítésmentesen biztosította, azonban a kérelmező egyik tagja ezt önkényesen és jogsértően megszüntette azzal, hogy zárfeltöréssel bejutva, a falak lebontásával az irodát is megszüntette. Miután zárcserével kizárták az épületből, a kérelmezett társaság valóban a postai küldemények utánküldését kérte B. B. címére.
Hangsúlyozta, hogy a kérelmező birtokháborító módon és önkényesen, egyoldalú döntéssel kívánja a székhelyét megszüntetni, amely jelen eljárás keretei között nem, kizárólag polgári peres eljárás keretein belül történhet. Álláspontja szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése érdekében a kérelmező nem hivatkozhat, mert zárcserével és a táblák erőszakos eltávolításával kényszerhelyzetbe hozta a kérelmezett társaságot. Ezért nem felel meg a valóságnak, hogy a kérelmezett társaság önként hagyta volna el az irodát, kizárólag a közös használatú padlástér ettől független kiürítése történt meg a kérelmezett társaság elhatározásából. Az eljárás alatt többször erőszakkal távolítja el a kérelmező a kérelmezett helyiségtábláját.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállást a kérelmezett által előadottak téves értelmezésével állapította meg, amelynek alapulvételével hozott döntésével a Fővárosi Ítélőtábla nem értett egyet.
Az I. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kérelmezett cég cégjegyzékébe bejegyzett székhelye: B., K. utca 1-3.
A kérelmező a 2016. október 25-én benyújtott kérelmében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 74. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással a kérelmezett társaság megszűnt székhelyhasználatára figyelemmel, annak cégjegyzéken történő átvezetése iránti intézkedést kért a cégbíróságtól. Állította, hogy mint üzemeltető felújítás céljával 2016. február hónapban használatba vette a korábban a kérelmezett által használt irodát, miután a kérelmezett abból kiköltözött. 2006. október 17-én azonban a kérelmezett a helyiségbe önkényesen behatolt, zárakat cserélt, így jogosan önhatalommal a birtokháborító állapot felszámolása érdekében eljárt.
A kérelmezett társaság az elsőfokú bíróság felhívására tett nyilatkozatában előadta, hogy a székhelyeként bejegyzett B., K. utca 1-3. szám alatti irodaházban található irodát használni nem tudja, mert azt a kérelmező - álláspontja szerint - jogellenesen birtokba vette. Csatolta az eredeti birtokállapot helyreállítása érdekében a jegyzőhöz benyújtott birtokvédelmi kérelmét.
A Ctv. 7. § (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályba meghatározott, a cég székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgyis rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
A (4) bekezdés értelmében a cég székhelye olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára - ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is - a cég jogosult.
A cégjegyzék a cégnyilvántartás része, a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégadatok teljeskörűen nyilvánosak (Ctv. 10. §). A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot [Ctv. 22. § (1) bekezdés]. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő, törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye [Ctv. 74. § (1) bekezdés b) pont]. A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság a Ctv. 81. § (1) bekezdésében foglalt intézkedést hoz.
A kérelmezett nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a kérelmezett cég a cégjegyzékben szereplő székhely címen található irodát nem használja, a kérelmező mint az ingatlan tulajdonosa ehhez a továbbiakban nem járul hozzá. A korábban székhelyként szolgáló ingatlan használat megszűnésének ténye szempontjából közömbös, hogy az milyen okból szűnt meg, jelentősége csupán annak van, hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlan további használatát nem engedélyezi a kérelmezett részére. E jogosultság megszűnése miatt a kérelmezettnek beállt a változás cégbírósághoz való bejelentésének kötelezettsége, amelyet a kérelmezett nem teljesített, ezzel okot adott vele szemben a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására és vele szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására.
Fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a kérelmezett társaságot 100 000 Ft összegű pénzbírsággal sújtotta.
A másodfokú bíróság által a Ctv. 81. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazott pénzbírság összege a törvényben meghatározott legkisebb összeggel azonos mértékű.
A Ctv. 81. § (4) bekezdése szerint ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság az (1) bekezdésében foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a cégjegyzékből, továbbá a 84. § (1)-(2) bekezdése alapján a céget eltilthatja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilváníthatja és kezdeményezheti a céggel szemben a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás megindítását.
A kifejtett indokokra tekintettel a másodfokú bíróság a Ctv. 72. § (2) bekezdése alapján irányadó Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a törvényes állapot helyreállítása érdekében felügyeleti intézkedést hozott.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.44.945/2017/2.)