adozona.hu
BH 2018.10.271
BH 2018.10.271
A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, aminek költségvetési és minőségi megfelelési szempontból is jelentősége van. Az a magatartás, amely az államilag kontrollált jövedéki termékkel azonos felhasználást célzó terméket (azonos alapanyagbázison) hoz létre (alakít vissza) és forgalmaz, de azt nem bocsátja az állami ellenőrzés alá, eleve és akaratlagosan elzárja az ilyen terméket attól, hogy annak költségvetési érdekből v
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A törvényszék a 2014. december 17. napján kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében mint bűnsegéd [Btk. 396. § (6) bek. és (5) bek. a) pont]; ezért a III. r. terheltet 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, rendelkezett továbbá az eljárás során l...
BH 2018.10.271 A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, aminek költségvetési és minőségi megfelelési szempontból is jelentősége van. Az a magatartás, amely az államilag kontrollált jövedéki termékkel azonos felhasználást célzó terméket (azonos alapanyagbázison) hoz létre (alakít vissza) és forgalmaz, de azt nem bocsátja az állami ellenőrzés alá, eleve és akaratlagosan elzárja az ilyen terméket attól, hogy annak költségvetési érdekből való vizsgálata (egyebek mellett vámtarifaszám szerinti besorolása is) megtörténjen. Ezért e magatartás az elkövető tudattartalmát tekintve nyilvánvalóan adóelkerülő magatartás, és mint ilyen, a költségvetési csalás elkövetési magatartása [Btk. 396. § (6) bek.; 2003. évi CXXVII. tv. (Jöt.) 1. §, 7-8. §, 15. §, 17. §].
[1] A törvényszék a 2014. december 17. napján kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében mint bűnsegéd [Btk. 396. § (6) bek. és (5) bek. a) pont]; ezért a III. r. terheltet 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt tárgyak sorsáról.[2] Kétirányú fellebbezés nyomán eljárva az ítélőtábla a 2016. október 6. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. r. terhelt tekintetében megváltoztatta; vele szemben 200 napi tétel - 5000 forint napi tétel összegű -, összesen 1 000 000 forint pénzbüntetést is kiszabott, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
[3] A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.
[4] Az I. r. terhelt a b.-i székhelyű E. Kft. ügyvezető igazgatója volt. A társaság fő tevékenysége többek között etil-alkohol, desztillált szeszes ital, festék, bevonóanyag, tisztítószer, illetve egyéb vegyi termékek gyártása volt, melyhez a kft. a Pesti Jövedéki Adó- és Zárjegyhivatal engedélyével rendelkezett. Az I. r. terhelt az általa vezetett E. Kft. nevében eljárva állíttatott elő és értékesített a vámhatósági engedélyeknek megfelelő, nem jövedékiadó-köteles alkoholterméket - B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot -, melyből további kezeléseket követően hideg vagy meleg eljárással a denaturáló szerek jelentős része eltávolítható, annak tudatában, hogy a későbbiekben leírt lánc keretében az egyes személyek a megvett B.-t ismételten jövedéki termékké alakítják át és az adót nem fizetik meg.
[5] A B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátum alapanyagát tekintve 92-96 térfogatszázalékos alkoholtartalmú, C típusú denaturált finomszesz, amelyhez kék színesítő anyagot öntve jövedéki termék jellegét elveszíti, és ezáltal kikerül a vámhatóság ellenőrzése alól. Jövedéki szempontból az alkohol teljes denaturálásával az alkoholtermék adómentessé válik, ezért a teljes denaturált termékből a denaturáló szerek hivatalosan többé nem távolíthatók el. A cselekmény során az egyes személyek rájöttek arra, hogy a denaturált szeszben jelen lévő bitrex (keserű anyag), illetőleg színezőanyag a terméknek a szűrőn történő átengedésével és aktív szenes kezelésével jelentős mértékben eltávolíthatóak. Az I. r. terhelt a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot olyan gazdasági társaságok részére értékesítette, amelynek tényleges gazdasági profiljába illeszkedett a fagyásgátló folyadékkal folytatott kereskedelem. A B. fagyásgátló koncentrátumból a denaturáló szerek részbeni kivonásával jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot előállító különböző terheltek az előállításhoz szükséges engedéllyel nem rendelkeztek, az egyes tényállási pontokban írtak szerint történő jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a B. fagyásgátló koncentrátumot értékesítő valamennyi terhelt tudta azt, hogy az értékesített B. termékből nem sokkal az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely meg is történt. Az ítéletben részletezett értékesítések során a B. termék legalább 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott. Az I. r. terhelt 2005. december 15. napjáig értékesítette a cége által előállított B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot, melynek során tudomással bírt arról, hogy az általa eladott, akkor még nem jövedékiadó-köteles szeszes folyadékból az általa bekevert színezőanyag, illetve denaturáló szerek kivonásával az illegális átalakítását követően jövedékiadó-köteles szeszes ital kerül előállításra. Az értékesítés során kiállított számlákon szereplő gazdasági társaságok és magánszemély mögött álló, illetve azok nevét felhasználó terheltek a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot haszonnal értékesítették tovább a tényleges jövedéki terméket előállító személyeknek vagy további közvetítőknek, vagy a megvásárolt folyadékból maguk állították elő a továbbértékesítésre szánt szeszt. Az I. r. terhelt a kapcsolatot csak a közvetlen vásárlóival tartotta, velük rendszeresen tárgyalásokat folytatott. Az általa vezetett kft. a B. fagyásgátló koncentrátumból havonta 100 000-160 000 liter közti mennyiséget állított elő és értékesített, elsősorban készpénzes fizetés ellenében. A továbbadás módja az volt, hogy a kft. több megrendelőhöz saját gépjárművel szállította ki az illegális felhasználásra szánt fagyásgátlót, illetve a vevők saját szállító járműveikkel rendszeresen megjelentek a társaság telephelyén. A hivatalosan lekönyvelt vételáron kívül a vásárlóknak literenként pluszösszeget is kellett fizetniük, amelyek bizonylatolás nélkül, az adózási körből kikerülve jutottak az I. r. terhelt birtokába. A szállítások többségénél a kiszállított árut nem látták el gyártási címkével azért, hogy a későbbiekben a fagyásgátlót gyártó cég visszakövethetősége nehezebb legyen. Emiatt annak érdekében, hogy a kiszállítások során csökkentsék a közúti ellenőrzések valószínűségét, a szállításokat kora reggeli és késő esti órákban hajtották végre. A fagyásgátló koncentrátum tiszta szesszé történő visszaalakítását végzők közvetlenül, vagy közvetítő személyeken keresztül az I. r. terhelthez fordultak "minőségi kifogás" esetén, vagyis ha az adott szállítmány a megszokott aktív szenes eljárással való szűréssel nem vált élvezhető minőségű szesszé.
[6] A jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a B. fagyásgátló koncentrátumot értékesítő, szállító, felhasználó valamennyi terhelt tudta azt, hogy a termékből az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely az ítéletben részletezettek szerint meg is történt.
[7] Az E. Kft. egyik kiemelt vásárlója a III. r. terhelt volt, aki saját maga átalakítást nem végzett, a B.-t további értékesítésre szerezte be, tudván azt, hogy a vevők abból a későbbiek folyamán ismét jövedéki terméket állítanak elő és a jövedéki adót nem fizetik meg. Szerepe egyértelműen közvetítői volt, azonban a háttérfolyamattal és annak illegális voltával tisztában volt. A III. r. terhelt a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot az I. r. terhelttől a fagyásgátló tényleges ára mellett átadott jutalékkal emelten 250 forint/liter áron, majd 2005. október 10. napját követően 20 forinttal tovább növelten, 270 forint/liter áron kapta meg. A III. r. terhelt 2003. január 1. napjától 2005. december 15. napjáig terjedő időszakban 1 052 000+ 4000+6000+6000+60 000 liter B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátum megvásárlásával és továbbértékesítésével az alábbi összegű jövedéki adó meg nem fizetéséhez nyújtott segítséget. A III. r. terhelttől a IV. r. terhelt által megrendelt áru a P. Kereskedelmi Bt. telephelyére került kiszállításra a K. Kft. nevére kiállított fiktív szállítólevél fedezete mellett. A III. r. terhelt a K. Kft. mint vevő részére 2003-2004. és 2005. években átlagosan heti rendszerességgel A.-ra leszállított teljes időszakra eső, összesen 1 052 922 liter fagyásgátló megvásárlásában működött közre. A IV. r. terhelt a mennyiségből saját maga átalakított, melynek következtében jövedéki termékké történő visszaalakításra figyelemmel 1 810 495 360 forint jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, melynek nem tett eleget. A IV. r. terhelt 2005. december 15. napján ugyanezen céllal megszerzett további 8000 liter fagyásgátlót, de a vele szemben történt intézkedés miatt ennek átalakítását már megkezdeni nem tudta, így további 14 131 200 forint összeggel kísérelte meg az adóbevételt csökkenteni.
[8] A III. r. terhelt 2005 augusztusától értékesített fagyásgátlót a VI. r. terhelt részére is, aki 2005. augusztus 9. és 2005. szeptember 2. napja között 6000 liter B. fagyásgátlót a vásárlásokat követően közvetlenül jövedéki terméknek minősülő, legalább 92 térfogatszázalék etanol tartalmú szeszes folyadékká alakította vissza a bitrex és színezőanyag kivonásával. Erre tekintettel a VI. r. terheltnek 10 598 400 forint jövedékiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, melyet nem teljesített.
[9] A VII. r. terhelt 2003. évtől 2005. december 15. napjáig rendszeres jelleggel vásárolt a III. r. terhelt közreműködésével legalább 92 térfogatszázalék etanol- tartalmú B. fagyásgátló koncentrátumot az E. Kft.-től részint ismert, és az eljárásban ismeretlenül maradt személyek részére. A III. r. terhelt ezen vásárlásokkal összefüggésben 124 420 800 forint adóbevétel-csökkenés okozásában működött közre.
[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a III. r. terhelt felmentése érdekében. A védő indítványában - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve - az ítéleti tényállás felderítetlenségére hivatkozott. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság igazságügyi szakértők bevonása révén nem tisztázta, hogy a B. fagyállóból feltétlenül a maximális etil-alkohol-tartalomra vonatkozóan történt-e jövedéki-termék-előállítás, vagy lehetett ennek kisebb térfogatszázalék koncentrációja is. Álláspontja szerint alapvető lett volna a vád szerinti elkövetés tárgyát képező, s az átalakítás folytán létrejövő termékek vámtarifaszámának meghatározása, amelyre az eljárás során egyáltalán nem került sor; továbbá különleges szakértelmet igénylő szakkérdés lett volna annak tisztázása, hogy mekkora volt az a termékmennyiség az ügyben, amely kétséget kizáróan átalakításra került, s milyen tételű jövedéki adóval járó termék jött létre, mivel ez alapján lehetett volna kétséget kizáróan megállapítani az okozott vagyoni hátrány összegszerűségét. A bíróság nem tisztázta azt sem, hogy az átalakítás hol történt, mivel az ítélet indokolása is számos helyen tartalmazza, hogy az átalakításra ismeretlen helyen, ismeretlen időben került sor. Álláspontja szerint iratellenes az eljárt bíróság azon megállapítása, mely szerint a fagyásgátlót értékesítő valamennyi terhelt tudta azt, hogy abból jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani; hivatkozott arra, hogy az a körülmény, mely szerint a III. r. terhelt jutalékot kapott az eladott B. után, bizonyosan nem elegendő bűnsegédi minősége megállapításához. Az indítvány eljárási szabálysértésként hivatkozott az indokolási kötelezettség nem teljesítésére, amelyet abban jelölt meg, hogy a bíróság a vádirat benyújtása után a védelemnek a szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát nem teljesítette, és ennek indokát sem adta.
[11] A III. r. terhelt 2018. január 23. napján kelt beadványában szintén felülvizsgálati indítványt nyújtott be felmentése érdekében. Hivatkozott arra, hogy mindez ideig az ügyben nem tett vallomást, azonban érdemi védekezését a terhére rótt cselekménnyel kapcsolatban most előterjeszti. Ennek keretében részletezte a K. Kft.-vel fennálló kapcsolatának mibenlé-tét, K. G.-hoz fűződő kapcsolatát, és előadta, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el.
[12] A Legfőbb Ügyészség átiratában a benyújtott felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta és annak elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint az indítvány az ítéleti tényállást támadja, amikor annak felderítetlenségére hivatkozik és azt kifogásolja, hogy az átalakításra került szesztartalmú ital pontos mennyiségét a tényállás nem tartalmazza, továbbá azt sem, hogy mennyi volt az átalakított termék tényleges alkoholtartalma. Ugyanezen okból a tényállás iratellenességére történő hivatkozásokat sem tartja felülvizsgálat keretében elbírálható kifogásoknak. Hivatkozott arra, hogy az indítvány azon része, amely azt kifogásolta, hogy a B. fagyálló nem minősül jövedéki terméknek, mivel az abból átalakított folyadék mennyiségének pontos meghatározása és vámtarifaszáma is hiányzik az ítéleti tényállásból, bár jogkérdést vet fel, a jövedéki adó mértékét az adófizetési kötelezettség alapját sérelmezve, valójában szintén az irányadó tényállást támadja, illetve tényálláson kívüli körülményekre hivatkozik, ami felülvizsgálat alapját nem képezheti.
[13] A III. r. terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakra tett észrevételében kifejtette, hogy a támadott ítélet a Be. 351. § (2) bekezdés a) és d) pontjában írt megalapozatlansági hibában szenved és az előterjesztett kérelem pedig a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okon alapul.
[14] A III. r. terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében arra hivatkozott, hogy mivel korábban nem tett vallomást, így kizárta magát a védekezés lehetőségéből, ugyanakkor irreálisnak tartja a vele szemben kiszabott büntetés mértékét, és kérte a védekezésében előadott tények és körülmények megvizsgálását.
[15] A III. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[17] A Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkérdések kizárólag a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatban rögzített tényállással összefüggésben vizsgálhatók.
[18] A felülvizsgálati indítvány szerint az anyagi jog szabályainak megsértése az, hogy a tényállásban jövedéki termék, különösen alkoholtermék vámtarifaszáma nem szerepel, ennek hiányában a jövedéki termék sem határozható meg, jövedéki termék nélkül pedig a vagyoni hátrány sem állapítható meg.
[19] Törvényesen járt el a bíróság akkor, amikor a III. r. terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (6) bek., (5) bek. a) pont] megállapította, és a cselekmény minősítése, az alkalmazott büntetőtörvény megválasztása is törvényes.
[20] Az elbírálás idején hatályos Btk. 396. § (6) bekezdése alapján az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályainak szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
[21] A Btk. 14. § (2) bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
[22] A 2004. április 30. napjáig hatályos 1997. évi CIII. számú, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (1) bekezdése szerint jövedékiadó-köteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása.
[23] A Jat. 8. § (1) bekezdése értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha
[24] a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy.
[25] A törvény 7. § 1. pontjában írt értelmező rendelkezés szerint jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, melynek eredményeként jövedéki termék jön létre.
[26] A 2004. május 1. napjától hatályos, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. számú törvény (Jöt.) 8. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha
[27] a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy.
[28] A Jöt. az adókötelezettség egyéb esete körében, a 15. § (2) bekezdés b) pontjában akként rendelkezik, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az adóraktáron kívül jogellenesen előállított, vagy importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják, forgalomba hozzák, kivéve, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére.
[29] A Jöt. 17. § (3) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, felhasználja, szállítja vagy forgalomba hozza.
[30] E törvény a jövedéki termék belföldi előállításának fogalmát a korábbi törvénnyel megegyezően értelmezi (Jöt. 7. § 1. pont).
[31] Az eljárt bíróság a tényállásban egyértelműen megjelölte azt a terméket, amelynek tényállás szerinti előállítása jövedékiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztetett: a B. fagyásgátló visszaalakítása - denaturáló szerek kivonása - révén keletkező, legalább 92 térfogatszázalék etanoltartalmú alkoholterméket. Ily módon az eredetileg nem jövedékiadó-köteles termék átalakításával jövedékiadó-köteles termék keletkezett, amelynek alkoholtartalma térfogatszázalékban meghatározva a lefoglalt minták legkisebb (terheltekre nézve legkedvezőbb) értéke. Az adó alapját az alkohol hektoliterfokban (2004. május 1-től térfogatszázalékban) meghatározott mennyisége alapján határozta meg.
[32] A felülvizsgálati indítványban foglaltak kapcsán a Kúria rámutat a következőkre.
[33] A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásáról szóló jogi szabályozás lényege, hogy jövedékiadó-köteles a jövedéki termék belföldi előállítása. Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették [Jöt. 1. § (1)-(2), (4) bek.].
[34] E rendelkezések megsértése a Btk. 396. § (6) bekezdésébe ütközik és büntetőjogilag szankcionált, amely akarati szempontból állapít meg felelősséget. A tevékenység (akarati) lényege az adóelkerülés, mert ennek során az elkövető
- nem szabályos módon (előállítással) nyer jövedéki terméket;
- adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül kívánja a terméket értékesíteni, a termékkel a piacon a szabályos termékkel azonos módon megjelenni.
[35] Az állami akaratot megtestesítő szabályozás értelemszerűen a szabályosan előállított jövedéki termékre vonatkozóan kialakított. Kétségtelen továbbá az is, hogy az adó tárgyát képezi minden olyan tevékenység, amely jövedelemszerzésre irányul, és adófizetési kötelezettséget keletkeztet [Jöt. 15. § (2) bek. b) pont, 17. § (3) bek.].
[36] Ehhez képest eldöntendő kérdés, hogy amennyiben nem szabályos előállítással, de a szabályos előállítással készült termékkel egyazon piacra vitel céljából készül termék, akkor annak mivolta, mibenléte (az előállításából eleve adódó jogsértő volta) mihez igazodó.
[37] Ilyenkor nyilvánvalóan arról van szó, hogy
- a termék ily módon való előállítása jogellenes;
- az ilyen termék piacra vitele, áruba bocsátása jogellenes;
- az ilyen termék (tevékenység) révén való jövedelemszerzés adóköteles.
[38] Következésképpen ez a jogi alapja annak, hogy az ilyen termék (tevékenység) a jövedéki szabályozás alapulvételével büntetőjogi szankcionálást von maga után. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen jövedéki ellenőrzést elkerülő, jogellenes tevékenység is adóköteles, viszont ettől nem válik jogszerűvé. Ennek az állami költségvetés érdekét sértő tartalma pedig értelemszerűen az, amit az elkerülő magatartás révén elérni kíván; vagyis a jövedéki szabályozás szerint előállított termékkel azonos piaci helyzetbe kerülés és ennek révén történő (ellenőrizetlen, adózatlan) jövedelemszerzés.
[39] A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, aminek költségvetési és minőségi megfelelési szempontból is jelentősége van. Az a magatartás, amely az államilag kontrollált jövedéki termékkel azonos felhasználást célzó terméket (azonos alapanyagbázison) hoz létre (alakít vissza) és forgalmaz, de azt nem bocsátja az állami ellenőrzés alá, eleve és akaratlagosan elzárja az ilyen terméket attól, hogy annak költségvetési érdekből való vizsgálata (egyebek mellett vámtarifaszám szerinti besorolása is) megtörténjen.
[40] Ezért e magatartás az elkövető tudattartalmát tekintve nyilvánvalóan adóelkerülő magatartás, és mint ilyen, a költségvetési csalás elkövetési magatartása.
[41] A tényállásból kitűnően az I. r. terhelt által vezetett E. Kft. fő tevékenysége etil-alkohol, desztillált szeszes ital, festék, tisztítószer, egyéb vegyipari termék, fagyásgátló előállítása volt. Azonban a terhelt annak tudatában állíttatott elő és értékesített B. fagyásgátlót - melyből hideg vagy meleg eljárással az általa bekevert színezőanyag, denaturálószerek eltávolíthatók -, hogy az értékesítési láncban szereplő személyek a megvett B.-t ismét jövedéki termékké alakítják (visszaalakítják) és az adót nem fizetik meg.
[42] Az ítéleti tényállásban írtak szerinti terhelttársak által megvalósított visszaalakító magatartás kétségtelenül a jövedéki tartalom kinyerését szolgálta, és ennek eredményeként nyert termék (nem denaturált etil-alkohol legalább 92 térfogatszázalék alkoholtartalommal) jövedéki terméknek minősül, s mint ilyen, egyben jövedéki termék belföldi előállításának tekintendő, amely adókötelezettséget keletkeztet [Jöt. 7. § 1. pontja és 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint].
[43] A III. r. terhelt elkövetői magatartása esetében valójában annak van jelentősége, hogy a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához mennyiben, illetve miként nyújtott segítséget.
[44] Ehhez képest az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy az E. Kft. egyik kiemelt vásárlója a III. r. terhelt volt, aki saját maga átalakítást nem végzett, a B.-t további értékesítésre szerezte be, tudván azt, hogy a vevők abból a későbbiek folyamán ismét jövedéki terméket állítanak elő és a jövedéki adót nem fizetik meg. Szerepe egyértelműen közvetítői volt, azonban a háttérfolyamattal és annak illegális voltával tisztában volt. A III. r. terhelt a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot az I. r. terhelttől a fagyásgátló tényleges ára mellett átadott jutalékkal emelten 250 forint/liter áron, majd 2005. október 10. napját követően 20 forinttal tovább növelten, 270 forint/liter áron kapta meg. A III. r. terhelt 2003. január 1. napjától 2005. december 15. napjáig terjedő időszakban a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátum megvásárlásával és IV., VI. és VII. r. terheltek részére történő továbbértékesítésével 1 810 495 360 forint, 10 598 400 forint, és 124 420 800 forint jövedéki- adóbevétel-csökkenés okozásában működött közre.
[45] Fentiekből következően a tényállás tartalmazza annak a magatartásnak a leírását, hogy a III. r. terhelt értékesítő (közvetítő) tevékenységével hogyan nyújtott szándékosan segítséget a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához, és azon tudati tényeket is, amelyek esetében a bűnsegédi elkövetői alakzat megállapítását megalapozzák.
[46] A Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].
[47] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének - a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül - a kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására.
[48] A III. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványában az irányadó tényállás felderítetlenségére hivatkozással az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta, amikor a szakértői vélemények mikénti értékelését, a védelmi bizonyítási indítványok elutasítását, további bizonyítás elmaradását kifogásolta. Az indítvány a jövedéki adó mértékének, az adófizetési kötelezettség alapjának vitatása révén bár jogkérdést vet fel, valójában szintén az irányadó tényállást támadta, erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód.
[49] A III. r. terhelt indítványában az érdemi védekezése körében előadott tények kapcsán - az irányadó tényállást vitatva - olyan körülményekre hivatkozik, amelyek kívül esnek a felülvizsgálat körén.
[50] Az indítvány sérelmezte az indokolási kötelezettség megsértését is.
[51] Tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán felülvizsgálatban csupán az vizsgálható, hogy a kifogásolt határozatban nyomon követhető-e a bíróság értékelő tevékenysége, annak eredménye azonban vitássá nem tehető.
[52] Jelen ügyben az indokolási kötelezettség teljesítése - az első- és másodfokú ítéletből kitűnően - a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontja által meghatározott körben a szükséges és elégséges mértékben megtörtént. Az eljárt bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályokhoz vezető következtetéseit, álláspontját rögzítette, így eleget tett indokolási kötelezettségének. Szemben az indítványban foglaltakkal, az eljárt bíróság - érthető és ellenőrizhető - indokát adta annak, hogy a jövedéki termék előállítása során miért 92 térfogatszázalék etil-alkohol-tartalmú terméket vett alapul. Eszerint a bíróság azt rótta a terheltek terhére, hogy a jövedéki adótól mentes és legalább 92 térfogatszázalék etil-alkoholt tartalmazó B.-ből megkezdték kivonni - a mennyiségi csökkenést nem eredményező - denaturáló szereket, színezőanyagot és ezzel jövedékiadó-fizetési kötelezettséget eredményező jövedéki terméket (alkoholterméket) hoztak létre. Az indokolásból az is nyomon követhető, hogy a bíróság szerint, amennyiben a 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazó B.-ből a színezőanyagot és a bitrexet kivonták, az így előállított jövedéki termék változatlanul 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott, miközben mennyisége nem csökkent. Az első- és másodfokú ítélet kitért továbbá a jövedéki adó alapjának és mértékének meghatározására is.
[53] A bíróság értékelő tevékenységének eredménye azonban - s ezen keresztül az ítéleti tényállás meglapozottsága - az indokolási kötelezettség megsértésén keresztül sem tehető vitássá.
[54] Ekként a Kúria, mivel olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, melynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése szerint hivatalból köteles, a III. r. terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen elbírálva, a megtámadott határozatokat a III. r. terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.777/2017.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Bfv.III.1.777/2017/10.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke
Molnár Ferencné dr., előadó bíró
Dr. Kónya István, bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2018. április 26.
Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények
Terhelt(ek): III. rendű
Első fok: Fővárosi Törvényszék, 23.B.142/2008/481., ítélet, tárgyalás,
2014. december 17.
Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.90/2015/82., ítélet, nyilvános ülés,
2016. október 6.
Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt és védője
Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára
Rendelkező rész
A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 23.B.142/2008/481. számú és a Fővárosi Ítélőtábla, 1.Bf.90/2015/82. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I.
[1] A Fővárosi Törvényszék a 2014. december 17. napján kihirdetett 23.B.142/2008/481. számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében mint bűnsegéd [Btk. 396. § (6) bekezdés és (5) bekezdés a) pont]; ezért a III. rendű terheltet 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt tárgyak sorsáról.[2] Kétirányú fellebbezés nyomán eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2016. október 6. napján jogerős 1.Bf.90/2015/82. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta; vele szemben 200 napi tétel - 5.000 forint napi tétel összegű -, összesen 1.000.000 forint pénzbüntetést is kiszabott, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
[3] A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.
[4] Az I. rendű terhelt a b.-i székhelyű E. Kft. ügyvezető igazgatója volt. A társaság fő tevékenysége többek között etil-alkohol, desztillált szeszes ital, festék, bevonóanyag, tisztítószer, illetve egyéb vegyi termékek gyártása volt, melyhez a kft. a P.-i Jövedéki Adó- és Zárjegyhivatal engedélyével rendelkezett. Az I. rendű terhelt az általa vezetett E. Kft. nevében eljárva állíttatott elő és értékesített a vámhatósági engedélyeknek megfelelő, nem jövedéki adóköteles alkoholterméket – B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot –, melyből további kezeléseket követően hideg vagy meleg eljárással a denaturáló szerek jelentős része eltávolítható, annak tudatában, hogy a későbbiekben leírt lánc keretében az egyes személyek a megvett B.-t ismételten jövedéki termékké alakítják át és az adót nem fizetik meg.
[5] A B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátum alapanyagát tekintve 92-96 térfogat százalékos alkoholtartalmú, C típusú denaturált finomszesz, amelyhez kék színesítő anyagot öntve jövedéki termék jellegét elveszíti, és ezáltal kikerül a vámhatóság ellenőrzése alól. Jövedéki szempontból az alkohol teljes denaturálásával az alkoholtermék adómentessé válik, ezért a teljes denaturált termékből a denaturáló szerek hivatalosan többé nem távolíthatók el. A cselekmény során az egyes személyek rájöttek arra, hogy a denaturált szeszben jelenlévő bitrex (keserű anyag), illetőleg színezőanyag a terméknek a szűrőn történő átengedésével és aktív szenes kezelésével jelentős mértékben eltávolíthatóak. Az I. rendű terhelt a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot olyan gazdasági társaságok részére értékesítette, amelynek tényleges gazdasági profiljába illeszkedett a fagyásgátló folyadékkal folytatott kereskedelem. A B. fagyásgátló koncentrátumból a denaturáló szerek részbeni kivonásával jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot előállító különböző terheltek az előállításhoz szükséges engedéllyel nem rendelkeztek, az egyes tényállási pontokban írtak szerint történő jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a B. fagyásgátló koncentrátumot értékesítő valamennyi terhelt tudta azt, hogy az értékesített B. termékből nem sokkal az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely meg is történt. Az ítéletben részletezett értékesítések során a B. termék legalább 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott. Az I. rendű terhelt 2005. december 15. napjáig értékesítette a cége által előállított B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot, melynek során tudomással bírt arról, hogy az általa eladott, akkor még nem jövedéki adóköteles szeszes folyadékból az általa bekevert színezőanyag, illetve denaturáló szerek kivonásával az illegális átalakítását követően jövedéki adóköteles szeszes ital kerül előállításra. Az értékesítés során kiállított számlákon szereplő gazdasági társaságok és magánszemély mögött álló, illetve azok nevét felhasználó terheltek a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot haszonnal értékesítették tovább a tényleges jövedéki terméket előállító személyeknek vagy további közvetítőknek, vagy a megvásárolt folyadékból maguk állították elő a továbbértékesítésre szánt szeszt. Az I. rendű terhelt a kapcsolatot csak a közvetlen vásárlóival tartotta, velük rendszeresen tárgyalásokat folytatott. Az általa vezetett kft. a B. fagyásgátló koncentrátumból havonta 100.000-160.000 liter közti mennyiséget állított elő és értékesített, elsősorban készpénzes fizetés ellenében. A továbbadás módja az volt, hogy a kft. több megrendelőhöz saját gépjárművel szállította ki az illegális felhasználásra szánt fagyásgátlót, illetve a vevők saját szállító járműveikkel rendszeresen megjelentek a társaság C. utcai telephelyén. A hivatalosan lekönyvelt vételáron kívül a vásárlóknak literenként plusz összeget is kellett fizetni, amelyek bizonylatolás nélkül, az adózási körből kikerülve jutottak az I. rendű terhelt birtokába. A szállítások többségénél a kiszállított árut nem látták el gyártási címkével azért, hogy a későbbiekben a fagyásgátlót gyártó cég visszakövethetősége nehezebb legyen. Emiatt annak érdekében, hogy a kiszállítások során csökkentsék a közúti ellenőrzések valószínűségét, a szállításokat kora reggeli és késő esti órákban hajtották végre. A fagyásgátló koncentrátum tiszta szesszé történő visszaalakítását végzők közvetlenül, vagy közvetítő személyeken keresztül az I. rendű terhelthez fordultak „minőségi kifogás” esetén, vagyis ha az adott szállítmány a megszokott aktív szenes eljárással való szűréssel nem vált élvezhető minőségű szesszé.
[6] A jövedéki termék előállításáig terjedő láncolatban a B. fagyásgátló koncentrátumot értékesítő, szállító, felhasználó valamennyi terhelt tudta azt, hogy a termékből az értékesítést követően jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani, amely az ítéletben részletezettek szerint meg is történt.
[7] Az E. Kft. egyik kiemelt vásárlója a III. rendű terhelt volt, aki saját maga átalakítást nem végzett, a B.-t további értékesítésre szerezte be tudván azt, hogy a vevők abból a későbbiek folyamán ismét jövedéki terméket állítanak elő és a jövedéki adót nem fizetik meg. Szerepe egyértelműen közvetítői volt, azonban a háttérfolyamattal és annak illegális voltával tisztában volt. A III. rendű terhelt a B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátumot az I. rendű terhelttől a fagyásgátló tényleges ára mellett átadott jutalékkal emelten 250 Ft/liter áron, majd 2005. október 10. napját követően 20 forinttal tovább növelten, 270 Ft/liter áron kapta meg. A III. rendű terhelt 2003. január 1. napjától 2005. december 15. napjáig terjedő időszakban 1.052.000+4.000+6.000+6.000+60.000 liter B. fantázianevű fagyásgátló koncentrátum megvásárlásával és továbbértékesítésével az alábbi összegű jövedéki adó meg nem fizetéséhez nyújtott segítséget. A III. rendű terhelttől a IV. rendű terhelt által megrendelt áru a P. Kereskedelmi Bt. telephelyére került kiszállításra a K. Kft. nevére kiállított fiktív szállítólevél fedezete mellett. A III. rendű terhelt a K. Kft. mint vevő részére 2003-2004. és 2005. években átlagosan heti rendszerességgel Akasztóra leszállított teljes időszakra eső, összesen 1.052.922 liter fagyásgátló megvásárlásában működött közre. A IV. rendű terhelt a mennyiségből saját maga átalakított, melynek következtében jövedéki termékké történő visszaalakításra figyelemmel 1.810.495.360 forint jövedéki adófizetési kötelezettsége keletkezett, melynek nem tett eleget. A IV. rendű terhelt 2005. december 15. napján ugyanezen céllal megszerzett további 8.000 liter fagyásgátlót, de a vele szemben történt intézkedés miatt ennek átalakítását már megkezdeni nem tudta, így további 14.131.200 forint összeggel kísérelte meg az adóbevételt csökkenteni.
[8] A III. rendű terhelt 2005 augusztusától értékesített fagyásgátlót a VI. rendű terhelt részére is, aki 2005. augusztus 9. és 2005. szeptember 2. napja között 6.000 liter B. fagyásgátlót a vásárlásokat követően közvetlenül jövedéki terméknek minősülő, legalább 92 térfogat százalék etanol tartalmú szeszes folyadékká alakította vissza a bitrex és színezőanyag kivonásával. Erre tekintettel a VI. rendű terheltnek 10.598.400 forint jövedéki adófizetési kötelezettsége keletkezett, melyet nem teljesített.
[9] A VII. rendű terhelt 2003. évtől 2005. december 15. napjáig rendszeres jelleggel vásárolt a III. rendű terhelt közreműködésével legalább 92 térfogat százalék etanol tartalmú B. fagyásgátló koncentrátumot az E. Kft.-től részint ismert, és az eljárásban ismeretlenül maradt személyek részére. A III. rendű terhelt ezen vásárlásokkal összefüggésben 124.420.800 forint adóbevétel-csökkenés okozásában működött közre.
II.
[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a III. rendű terhelt felmentése érdekében. A védő indítványában – a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve – az ítéleti tényállás felderítetlenségére hivatkozott. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság igazságügyi szakértők bevonása révén nem tisztázta, hogy a B. fagyállóból feltétlenül a maximális etil-alkohol tartalomra vonatkozóan történt-e jövedéki termék előállítás, vagy lehetett ennek kisebb térfogat százalék koncentrációja is. Álláspontja szerint alapvető lett volna a vád szerinti elkövetés tárgyát képező, s az átalakítás folytán létrejövő termékek vámtarifa számának meghatározása, amelyre az eljárás során egyáltalán nem került sor; továbbá különleges szakértelmet igénylő szakkérdés lett volna annak tisztázása, hogy mekkora volt az a termékmennyiség az ügyben, amely kétséget kizáróan átalakításra került, s milyen tételű jövedéki adóval járó termék jött létre, mivel ez alapján lehetett volna kétséget kizáróan megállapítani az okozott vagyoni hátrány összegszerűségét. A bíróság nem tisztázta azt sem, hogy az átalakítás hol történt, mivel az ítélet indokolása is számos helyen tartalmazza, hogy az átalakításra ismeretlen helyen, ismeretlen időben került sor. Álláspontja szerint iratellenes az eljárt bíróság azon megállapítása, mely szerint a fagyásgátlót értékesítő valamennyi terhelt tudta azt, hogy abból jövedéki terméknek minősülő szeszes folyadékot fognak előállítani; hivatkozott arra, hogy az a körülmény, mely szerint a III. rendű terhelt jutalékot kapott az eladott B. után, bizonyosan nem elegendő bűnsegédi minősége megállapításához. Az indítvány eljárási szabálysértésként hivatkozott az indokolási kötelezettség nem teljesítésére, amelyet abban jelölt meg, hogy a bíróság a vádirat benyújtása után a védelemnek a szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát nem teljesítette, és ennek indokát sem adta.[11] A III. rendű terhelt 2018. január 23. napján kelt beadványában szintén felülvizsgálati indítványt nyújtott be felmentése érdekében. Hivatkozott arra, hogy mindez idáig az ügyben nem tett vallomást, azonban érdemi védekezését a terhére rótt cselekménnyel kapcsolatban most előterjeszti. Ennek keretében részletezte a K. Kft.-vel fennálló kapcsolatának mibenlétét, K. G.-hez fűződő kapcsolatát, és előadta, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el.
[12] A Legfőbb Ügyészség BF.1627/2017. számú átiratában a benyújtott felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta és annak elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint az indítvány az ítéleti tényállást támadja, amikor annak felderítetlenségére hivatkozik és azt kifogásolja, hogy az átalakításra került szesztartalmú ital pontos mennyiségét a tényállás nem tartalmazza, továbbá azt sem, hogy mennyi volt az átalakított termék tényleges alkoholtartalma. Ugyanezen okból a tényállás iratellenességére történő hivatkozásokat sem tartja felülvizsgálat keretében elbírálható kifogásoknak. Hivatkozott arra, hogy az indítvány azon része, amely azt kifogásolta, hogy a B. fagyálló nem minősül jövedéki terméknek, mivel az abból átalakított folyadék mennyiségének pontos meghatározása és vámtarifaszáma is hiányzik az ítéleti tényállásból, bár jogkérdést vet fel, a jövedéki adó mértékét az adófizetési kötelezettség alapját sérelmezve, valójában szintén az irányadó tényállást támadja, illetve tényálláson kívüli körülményekre hivatkozik, ami felülvizsgálat alapját nem képezheti.
[13] A III. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában írtakra tett észrevételében kifejtette, hogy a támadott ítélet a Be. 351. § (2) bekezdés a) és d) pontjában írt megalapozatlansági hibában szenved és az előterjesztett kérelem pedig a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okon alapul.
[14] A III. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében arra hivatkozott, hogy mivel korábban nem tett vallomást, így kizárta magát a védekezés lehetőségéből, ugyanakkor irreálisnak tartja a vele szemben kiszabott büntetés mértékét, és kérte a védekezésében előadott tények és körülmények megvizsgálását.
III.
[15] A III. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[17] A Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkérdések kizárólag a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatban rögzített tényállással összefüggésben vizsgálhatók.
[18] A felülvizsgálati indítvány szerint az anyagi jog szabályainak megsértése az, hogy a tényállásban jövedéki termék, különösen alkoholtermék vámtarifaszáma nem szerepel, ennek hiányában a jövedéki termék sem határozható meg, jövedéki termék nélkül pedig a vagyoni hátrány sem állapítható meg.
[19] Törvényesen járt el a bíróság akkor, amikor a III. rendű terhelt bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (6) bekezdés, (5) bekezdés a) pont] megállapította, és a cselekmény minősítése, az alkalmazott büntetőtörvény megválasztása is törvényes.
[20] Az elbírálás idején hatályos Btk. 396. § (6) bekezdése alapján az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályainak szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
[21] A Btk. 14. § (2) bekezdése szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.
[22] A 2004. április 30. napjáig hatályos 1997. évi CIII. számú, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (Jat.) 1. § (1) bekezdése szerint jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása.
A Jat. 8. § (1) bekezdése értelmében, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha
a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy.
A törvény 7. § 1. pontjában írt értelmező rendelkezés szerint jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelései (palackozási) tevékenység, melynek eredményeként jövedéki termék jön létre.
A 2004. május 1. napjától hatályos 2003. évi CXXVII. számú, a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (Jöt.) 8. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha
a) a jövedéki terméket belföldön előállítják; az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy.
A Jöt. az adókötelezettség egyéb esete körében, a 15. § (2) bekezdés b) pontjában akként rendelkezik, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az adóraktáron kívül jogellenesen előállított, vagy importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják, forgalomba hozzák, kivéve, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére.
A Jöt. 17. § (3) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, felhasználja, szállítja vagy forgalomba hozza.
E törvény a jövedéki termék belföldi előállításának fogalmát a korábbi törvénnyel megegyezően értelmezi (Jöt. 7. § 1. pont).
[23] Az eljárt bíróság a tényállásban egyértelműen megjelölte azt a terméket, amelynek tényállás szerinti előállítása jövedéki adófizetési kötelezettséget keletkeztetett: a B. fagyásgátló visszaalakítása – denaturáló szerek kivonása – révén keletkező, legalább 92 térfogatszázalék etanol tartalmú alkoholterméket. Ily módon az eredetileg nem jövedéki adóköteles termék átalakításával jövedéki adóköteles termék keletkezett, amelynek alkoholtartalma térfogatszázalékban meghatározva a lefoglalt minták legkisebb (terheltekre nézve legkedvezőbb) értéke. Az adó alapját az alkohol hektoliterfokban (2004. május 1-től térfogatszázalékban) meghatározott mennyisége alapján határozta meg.
[24] A felülvizsgálati indítványban foglaltak kapcsán rámutat a Kúrai a következőkre.
[25] A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásáról szóló jogi szabályozás lényege, hogy jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása. Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül – kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll – csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették [Jöt. 1. § (1)-(2), (4) bekezdés].
[26] E rendelkezések megsértése a Btk. 396. § (6) bekezdésébe ütközik és büntetőjogilag szankcionált, amely akarati szempontból állapít meg felelősséget. A tevékenység (akarati) lényege az adóelkerülés, mert ennek során az elkövető
– nem szabályos módon (előállítással) nyer jövedéki terméket;
– adófizetési kötelezettség teljesítése nélkül kívánja a terméket értékesíteni, a termékkel a piacon a szabályos termékkel azonos módon megjelenni.
[27] Az állami akaratot megtestesítő szabályozás értelemszerűen a szabályosan előállított jövedéki termékre vonatkozóan kialakított. Kétségtelen továbbá az is, hogy az adó tárgyát képezi minden olyan tevékenység, amely jövedelemszerzésre irányul, és adófizetési kötelezettséget keletkeztet [Jöt. 15. § (2) bekezdés b) pont; 17. § (3) bekezdés].
[28] Ehhez képest eldöntendő kérdés, hogy amennyiben nem szabályos előállítással, de a szabályos előállítással készült termékkel egyazon piacra vitel céljából készül termék, akkor annak mivolta, mibenléte (az előállításából eleve adódó jogsértő volta) mihez igazodó.
[29] Ilyenkor nyilvánvalóan arról van szó, hogy
– a termék ily módon való előállítása jogellenes;
– az ilyen termék piacra vitele, áruba bocsátása jogellenes;
– az ilyen termék (tevékenység) révén való jövedelemszerzés adóköteles.
[30] Következésképpen ez a jogi alapja annak, hogy az ilyen termék (tevékenység) a jövedéki szabályozás alapulvételével büntetőjogi szankcionálást von maga után. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen jövedéki ellenőrzést elkerülő, jogellenes tevékenység is adóköteles, viszont ettől nem válik jogszerűvé. Ennek az állami költségvetés érdekét sértő tartalma pedig értelemszerűen az, amit az elkerülő magatartás révén elérni kíván; vagyis a jövedéki szabályozás szerint előállított termékkel azonos piaci helyzetbe kerülés és ennek révén történő (ellenőrizetlen, adózatlan) jövedelemszerzés.
[31] A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, aminek költségvetési és minőségi megfelelési szempontból is jelentősége van. Az a magatartás, amely az államilag kontrollált jövedéki termékkel azonos felhasználást célzó terméket (azonos alapanyagbázison) hoz létre (alakít vissza) és forgalmaz, de azt nem bocsátja az állami ellenőrzés alá, eleve és akaratlagosan elzárja az ilyen terméket attól, hogy annak költségvetési érdekből való vizsgálata (egyebek mellett vámtarifaszám szerinti besorolása is) megtörténjen.
[32] Ezért e magatartás az elkövető tudattartalmát tekintve nyilvánvalóan adóelkerülő magatartás, és mint ilyen, a költségvetési csalás elkövetési magatartása.
[33] A tényállásból kitűnően az I. rendű terhelt által vezetett E. Kft. fő tevékenysége etil-alkohol, desztillált szeszes ital, festék, tisztítószer, egyéb vegyipari termék, fagyásgátló előállítása volt. Azonban a terhelt annak tudatában állíttatott elő és értékesített B. fagyásgátlót – melyből hideg vagy meleg eljárással az általa bekevert színezőanyag, denaturálószerek eltávolíthatók –, hogy az értékesítési láncban szereplő személyek a megvett B.-t ismét jövedéki termékké alakítják (visszaalakítják) és az adót nem fizetik meg.
[34] Az ítéleti tényállásban írtak szerinti terhelt-társak által megvalósított visszaalakító magatartás kétségtelenül a jövedéki tartalom kinyerését szolgálta, és ennek eredményeként nyert termék (nem denaturált etil-alkohol legalább 92 térfogatszázalék alkoholtartalommal) jövedéki terméknek minősül, s mint ilyen, egyben jövedéki termék belföldi előállításának tekintendő, amely adókötelezettséget keletkeztet [Jöt. 7. § 1. pontja és 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint].
[35] A III. rendű terhelt elkövetői magatartása esetében valójában annak van jelentősége, hogy a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához mennyiben, illetve miként nyújtott segítséget.
[36] Ehhez képest az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy az E. Kft. egyik kiemelt vásárlója a III. rendű terhelt volt, aki saját maga átalakítást nem végzett, a B.-t további értékesítésre szerezte be tudván azt, hogy a vevők abból a későbbiek folyamán ismét jövedéki terméket állítanak elő és a jövedéki adót nem fizetik meg. Szerepe egyértelműen közvetítői volt, azonban a háttérfolyamattal és annak illegális voltával tisztában volt. A III. rendű terhelt a B. fantázia nevű fagyásgátló koncentrátumot az I. rendű terhelttől a fagyásgátló tényleges ára mellett átadott jutalékkal emelten 250 Ft/liter áron, majd 2005. október 10. napját követően 20 forinttal tovább növelten, 270 Ft/liter áron kapta meg. A III. rendű terhelt 2003. január 1. napjától 2005. december 15. napjáig terjedő időszakban a B. fantázia nevű fagyásgátló koncentrátum megvásárlásával és IV., VI. és VII. rendű terheltek részére történő továbbértékesítésével 1.810.495.360 Ft, 10.598.400 Ft, és 124.420.800 Ft jövedéki adóbevétel-csökkenés okozásában működött közre.
[37] Fentiekből következően a tényállás tartalmazza annak a magatartásnak a leírását, hogy a III. rendű terhelt értékesítő (közvetítő) tevékenységével hogyan nyújtott szándékosan segítséget a tettesi elkövetői magatartások megvalósításához, és azon tudati tényeket is, amelyek esetében a bűnsegédi elkövetői alakzat megállapítását megalapozzák.
[38] A Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés].
[39] Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, – a minősítéssel kapcsolatos más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül – a kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására.
[40] A III. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványában az irányadó tényállás felderítetlenségére hivatkozással az eljárt bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta, amikor a szakértői vélemények mikénti értékelését, a védelmi bizonyítási indítványok elutasítását, további bizonyítás elmaradását kifogásolta. Az indítvány a jövedéki adó mértékének, az adófizetési kötelezettség alapjának vitatása révén bár jogkérdést vet fel, valójában szintén az irányadó tényállást támadta, erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs mód.
[41] A III. rendű terhelt indítványában az érdemi védekezése körében előadott tények kapcsán – az irányadó tényállást vitatva – olyan körülményekre hivatkozik, amelyek kívül esnek a felülvizsgálat körén.
[42] Az indítvány sérelmezte az indokolási kötelezettség megsértését is.
[43] Tény- vagy jogkérdéssel összefüggő indokolási kötelezettség kapcsán felülvizsgálatban csupán az vizsgálható, hogy a kifogásolt határozatban nyomon követhető-e a bíróság értékelő tevékenysége, annak eredménye azonban vitássá nem tehető.
[44] Jelen ügyben az indokolási kötelezettség teljesítése - az első- és másodfokú ítéletből kitűnően - a Be. 373. § (1) bekezdés III. pontja által meghatározott körben a szükséges és elégséges mértékben megtörtént. Az eljárt bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályokhoz vezető következtetéseit, álláspontját rögzítette, így eleget tett indokolási kötelezettségének. Szemben az indítványban foglaltakkal az eljárt bíróság - érthető és ellenőrizhető - indokát adta annak, hogy a jövedéki termék előállítása során miért 92 térfogatszázalék etil-alkohol tartalmú terméket vett alapul. Eszerint a bíróság azt rótta a terheltek terhére, hogy a jövedéki adótól mentes és legalább 92 térfogatszázalék etil-alkoholt tartalmazó B.-ből megkezdték kivonni - a mennyiségi csökkenést nem eredményező - denaturáló szereket, színezőanyagot és ezzel jövedéki adófizetési kötelezettséget eredményező jövedéki terméket (alkoholterméket) hoztak létre. Az indokolásból az is nyomon követhető, hogy a bíróság szerint amennyiben a 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazó B.-ből a színezőanyagot és a bitrexet kivonták, az így előállított jövedéki termék változatlanul 92 térfogatszázalék etanolt tartalmazott, miközben mennyisége nem csökkent. Az első- és másodfokú ítélet kitért továbbá a jövedéki adó alapjának és mértékének is meghatározására.
A bíróság értékelő tevékenységének eredménye azonban – s ezen keresztül az ítéleti tényállás meglapozottsága – az indokolási kötelezettség megsértésén keresztül sem tehető vitássá.
[45] Ekként a Kúria, mivel olyan eljárási szabálysértést nem észlelt, melynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése szerint hivatalból köteles, a III. rendű terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen elbírálva, a megtámadott határozatokat a III. rendű terhelt tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.
IV.
[46] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. § (4) bekezdés b) pontja zárja ki.[47] A Be. 418. § (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdés e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
Budapest, 2018. április 26.
Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró
(Kúria Bfv. III. 1.777/2017.)