adozona.hu
AVI 2018.8.56
AVI 2018.8.56
A felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási hatóság eljárására visszavezethető, de ítélettel már elbírált jogsértések nem reparálhatók [1952. évi III. tv. 270. §, 272. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes 2012. július 4-én Kínából származó áruk szabad-forgalomba bocsátását kezdeményezte a vámhatóságnál, amely a vámeljárást a kérelemnek megfelelően elvégezte. A vámhatóság egyben mintát vett a vámáru nyilatkozaton 3004.50 00 00 TARIC-kód alá osztályozott Rose Hips Vitamin C tablettából (1. sz. termék), a 2102.20 90 00 TARIC-kód alá osztályozott Natural Spirulina tengeri alga kapszulából (2. sz. termék) és a 1302.19 80 00 TARIC-kód alá osztályozott Aloe gél kapszulából (3. sz. term...
AVI 2018.8.56 A felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási hatóság eljárására visszavezethető, de ítélettel már elbírált jogsértések nem reparálhatók [1952. évi III. tv. 270. §, 272. §]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2012. július 4-én Kínából származó áruk szabad-forgalomba bocsátását kezdeményezte a vámhatóságnál, amely a vámeljárást a kérelemnek megfelelően elvégezte. A vámhatóság egyben mintát vett a vámáru nyilatkozaton 3004.50 00 00 TARIC-kód alá osztályozott Rose Hips Vitamin C tablettából (1. sz. termék), a 2102.20 90 00 TARIC-kód alá osztályozott Natural Spirulina tengeri alga kapszulából (2. sz. termék) és a 1302.19 80 00 TARIC-kód alá osztályozott Aloe gél kapszulából (3. sz. termék). A vámhatóság, elrendelte a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EK tanácsi rendelet (Vámkódex) 78. cikke szerinti vizsgálatot is, amely a mintavétellel érintett áruk TARIC-kódjának felülvizsgálatára irányult, és megküldte a mintákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézetének (a továbbiakban: Szakértői Intézet).[2] A Szakértői Intézet az áruminták és a hatóság, továbbá a felperes által rendelkezésére bocsátott adatok alapján elvégezte a vizsgálatot, véleményeiben mindhárom termékre a 2106 90 92 60 TARIC-kódot jelölte meg. A felperes észrevételeire és a benyújtott okmányokra figyelemmel a vámhatóság ismételten megkereste a Szakértői Intézetet, amely ezek ismeretében is fenntartotta korábbi álláspontját.
[3] Az elsőfokú vámhatóság határozatában mindhárom mintavétellel érintett termékre a 2106 90 92 60 TARIC-kódot állapította meg, és kötelezte a felperest 2 203 104 Ft vám, 594 839 Ft általános forgalmi adó (áfa) pótbefizetésére. Ezenkívül, egy másik határozatában, a felperest, a vámhiány összegének alapulvételével, 1 398 971 Ft vámigazgatási bírsággal sújtotta.
[4] A felperes fellebbezései alapján eljárt alperes határozatában helybenhagyta az elsőfokú határozatokat.
[5] Az alperes érdemi döntését a Közösségi Vámkódex 12. cikkében, 78. cikkében, 218-228. cikkeiben, a vám és statisztikai nomenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, a Bizottság 1006/2011/EU rendeletének I. számú Melléklete Első Részének I. szakasz A. pontjában meghatározott általános szabályok közül az 1. és 6. szabályokban, a II. Áruosztály 13. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseiben, a IV. Áruosztály 21. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseiben és a VI. Áruosztály 30. Árucsoport Megjegyzéseiben, az érintett vámtarifaszámok szövegeiben és az ezekhez tartozó magyarázatokban, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (Vtv.) 2/A. § (1) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseiben foglaltakra alapította.
[6] Az alperesi határozat indokolása szerint az elsőfokú hatóság döntései megalapozottak, érdemben helytállóak. Ezek nem csupán a C-410/08., C-412/08. számú ítéleten (egyesített ítélet), hanem a felperes által benyújtott okmányokon, a termékminták vizsgálatán, a Szakértői Intézet véleményein, állásfoglalásain alapulnak. Az áruosztályozásra a jogszabályoknak megfelelően került sor, a vámeljárás időpontját követően hatályba lépett rendelkezések nem kerültek figyelembevételre. A Kombinált Nomenklatúra (KN) értelmezésre vonatkozó szabályai közül az 1-es és a 6-os szabályt kellett alkalmazni. Az alperes határozatában részletezte azt is, hogy miért nem fogadja el a vámeljárás alá vont termékek esetében a felperes kérelmében előadottakat.
A kereseti kérelem és ellenkérelem
[7] A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte, indítványozta előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is.[8] Álláspontja szerint a vámeljárás idején nem volt hatályban olyan jogszabály és szakvélemény sem, amely felülírhatná az általa alkalmazott tarifális besorolásokat. A vámáru nyilatkozatban mindhárom terméknél a vámeljáráskor hatályos jogszabályok szerinti TARIC-kódot alkalmazta, ezért vele szemben nem volt jogalap a határozatok meghozatalára. Az alperes hiányos tényállás alapján, megalapozatlanul és jogszabálysértően hozta meg döntését.
[9] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványait, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét és keresetét elutasította. Álláspontja szerint az alperes helyesen tárta fel a tényállást és a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján, törvényes következtetéseket vont le, határozata jogszerű rendelkezéseket tartalmaz, és a felperes által kifogásolt körben nem jogszabálysértő.[11] Az elsőfokú bíróság irányadónak tekintette a C-43/00. számú ítéletébe foglalt jogértelmezést, és az volt a jogi álláspontja, hogy az egyesített ítélete hatálya a "csomagolóanyag" meghatározására és annak hatása tekintetében terjed ki a 2. és 3. számú termékekre.
[12] Az ítélet indokolása szerint az alperes a 2. és 3. sz. termékek esetében felsorolta azokat a szakirodalmi és jogforrásokat, amelyek alapján a döntését meghozta és ezek között a Bizottság 927/2012/EU végrehajtási rendelete, és a Bizottság 1101/2013/EU Bizottsági rendelet végrehajtási rendelete nem került feltüntetetésre, ezért ezeket a jogszabályokat az alperes értelemszerűen nem tudta megsérteni.
[13] Az alperes határozatában, a felperes által érdemben nem cáfoltan, a részletesen bemutatta azokat a körülményeket, amelyek miatt helytelen a felperesi áruosztályozás. Kiemelést érdemel e körben, hogy a 3. sz. terméknél azért sem volt helyes a felperes által megjelölt kód, mert e termék önmagában valóban növényi nedvnek és kivonatoknak tekinthető, azonban a felperes ehhez más anyagokat adott hozzá. Kapszulában szerelte ki más anyagok hozzáadásával, melynek következtében ez gyógyszer/élelmiszer jelleget nyert, így az ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzés tételes tiltása szerint már a felperes szerinti vtsz. alá nem sorolható be.
[14] A 2. sz. terméket pedig azért sem lehetett jogszerűen a felperes által megjelölt kód alá sorolni, mert nem kis mennyiségű "kötőanyagot" tartalmazott, hanem nagy mennyiségű növényi olajat, oly módon, hogy ezen összetevők hozzáadása megváltoztatta a mikroorganizmus jellemzőit. Az alperes helytállóan mutatott rá arra, hogy a kapszulában történő kiszerelés alapvetően olyan, amely megváltoztatja a termék alapvető jellemzőit, tulajdonságait, így az adagolást, a felszívódást, valamint azt a helyet, ahol a kapszulában lévő összetevők kifejtik hatásukat.
[15] Az 1. sz. terméket csak akkor lehetne a felperes által megjelölt TARIC-kód alá osztályozni, ha kiegészítő megjegyzés a) pontjába foglalt előírás is teljesülne, mert a b)-d) pontokban foglaltak meglétét az alperes elismerte. Az alperes nem azért állapította meg az 1. sz. termék esetében a vtsz. helytelenségét, mert a használati utasítás (tájékoztatás) nem egy helyen, a dobozon és/vagy dobozban lévő tájékoztatóban együttesen szerepel, hanem azért, mert ezekben és a tájékoztatókban sem került feltüntetésre az a kór, betegség vagy tünetei, amelyek esetén a készítmény felhasználható. A felperes által bemutatott szórólapok és egyéb kiadványok pedig azért nem vehetők figyelembe, mert nem minősíthetők a jogszabály szerinti betegtájékoztatónak. Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy a felperes maga sem állította, hogy az 1. sz termék az összetétele megegyezne az általa megjelölt rendeletben foglaltakkal.
[16] A vámigazgatási bírság tekintetében az érdemi döntés jogszerű, mivel e körben a felperes csak a bírság kiszabásának jogalapját vitatta, de ezt az alperes határozata megalapozottan és jogszerűen tartalmazza.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[17] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, keresete szerinti döntés meghozatalát kérte vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat meghozatalára. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg Vtv. 7/D. § (1) bekezdés b) pontjának, a Ket. 1. § (1) és (2) bekezdéseinek, 115. § (4) bekezdés c) pontjának, a Vámkódexnek, a Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK rendeletnek, sérti a jogalkotásról szóló 2013. évi CXXX. törvény (Jtv.) 2. § (1) és (2) bekezdését, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 221. § (1) bekezdését. Kérte, hogy amennyiben a bíróság felülvizsgálati kérelmében kifejtett jogi érvelést nem fogadja el, az általa megjelölt kérdésekben kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást. Kifejtette, hogy az 1. sz. termék nem kapszula, hanem tabletta, és az ennek dobozán, illetve a dobozban lévő tájékoztató együttesen tartalmazta mindazt, ami a fogyasztók tájékoztatásához szükséges, az ezzel ellentétes ítéleti megállapítások tévesek. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget az általa megjelölt, V. Intézet által kiadott szakvéleménynek. A 2. és 3. sz. termékek tekintetében a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmának megsértésére hivatkozott. Álláspontja szerint az alperes nem bizonyította, hogy a növényi nedveken kívül további anyagokat is tartalmaz termék és a feldolgozás során módosult volna a jellemzője. Az alperes bizonyítás hiányában hivatkozott arra is, hogy TARIC-kód módosító körülmény a kapszulás csomagolás.[18] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállás teljes körű tisztázásával, valamennyi releváns tény figyelembevételével és a hatályos jogszabályoknak megfelelően hozta meg ítéletét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási hatóság eljárására visszavezethető, vagy a keresetben erre alapított, de ítélettel már elbírált jogsértések nem reparálhatók. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyben a bírói jogalkalmazással kapcsolatos jogsérelmek orvosolhatók [Pp. 270. § (2) bekezdése, 272. § (2) bekezdése, KGD 2014.170.]. Az elsőfokú bíróság ítéletében jogszerűen állapította meg, hogy az alperes eljárása során nem sértette meg a Ket. rendelkezéseit. A felperes továbbá a felülvizsgálati kérelmében sem jelölt meg olyan konkrét adatokat, indokokat, amelyek igazolhatnák az általa megjelölt Ket. rendelkezések jelen ügybeli alkalmazhatóságát/megsértését, ezért e körben kérelmét a Kúria érdemben nem bírálhatta el (KGD 2016.272.). A Kúria ugyanezen okok miatt mellőzte a Vtv. 7/D. § (1) bekezdés b) pontjával kapcsolatos felperesi állítás érdemi kivizsgálását is.[20] A felülvizsgálati eljárásban, rendkívüli jogorvoslati jellege miatt, nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre, a Kúria a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (Pp. 275. §; BH 2002.29., BH 2012.179.; KGD 2012.60., KGD 2016.96.).
[21] Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes, avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, mivel ez nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslat során nincs törvényes lehetőség.
[22] A Kúria a rendelkezésére álló iratokból azt állapította meg, hogy, az elsőfokú bíróság minden elé tárt adatot, tényt, körülményt, bizonyítékot értékelt, mégpedig helytállóan, és teljesítette indokolási kötelezettségét is, határozata megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A perben a bizonyítás a Pp. 164. § (1) bekezdése értelmében a felperest terhelte, aki bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan konkrét adatot, tényt, körülményt, bizonyítékot, amelynek értékelését az elsőfokú bíróság elmulasztotta volna, ezért alaptalan az ítéleti tényállás jogszerűségét vitató, illetve indokolási kötelezettség elmulasztására vonatkozó érvelése.
[23] A felülvizsgálati kérelemben az 1. sz. termék tekintetében előadottakra figyelemmel rámutat a Kúria arra, hogy a felperes által alkalmazott 3004 vtsz.-hez a)-d) pontokba foglalt Kiegészítő megjegyzés kapcsolódik, és ezek mindegyikének maradéktalanul teljesülnie kell ahhoz, hogy a terméket e vtsz. alá lehessen besorolni. A rendelkezésre álló adatokból pedig egyértelműen az állapítható meg, hogy bár a dobozon feltüntetésre kerültek a Kiegészítő megjegyzés b)-d) pontjaiban felsorolt adatok a szövegben nem található meg az a kór, betegség vagy ezek tünetei, amelyek esetében ez a készítmény felhasználható. A termék emiatt nem felel meg az a) pontban foglalt előírásnak. A határozatok iratszerűen rögzítik azt is, hogy a felperes által hivatkozott tájékoztató sem elégíti ki a 30. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések I. pontjában szereplő használati utasításra vonatkozó követelményeket, ezért nem vehető figyelembe a dobozon található szövegek kiegészítéseként. Mindezek miatt az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a termék nem osztályozható a felperes által megjelölt vtsz. alá.
[24] Az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el akkor, amikor nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget a felperes által megjelölt 1. sz. termékre vonatkozó Vegyvizsgáló Intézet által kiadott VA 414-1/2009. véleménynek. Ez ugyanis nem a felperesnek, hanem egy másik gazdasági társaságnak került kiadásra, tájékoztató jelleggel, és a kiadásától számítva egyébként is eltelt az 1 év. A felperes által becsatolt kötelező érvényű tarifális besorolás (KTF) jogosultja sem a felperes volt, ezért ez nem köti a hatóságot és a bíróságot a Vámkódex 12. cikk (2) bekezdése értelmében. Kiemeli e körben a Kúria még azt is, hogy egyébként sem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely igazolhatná a perrel érintett és a KTF szerinti termékek azonosságát.
[25] Hangsúlyozza a Kúria is, hogy nem kizárólag az egyesített ítéletben kifejtett jogértelmezés adott alapot a hatóságnak a TARIC-kódok módosítására, ez döntően az áruk objektív tulajdonságaira, a Szakértői Intézet véleményeire és az áruosztályozási szabályokra épül. Az iratokból megállapíthatóan az alperes és az elsőfokú bíróság érdemi döntését minden rendelkezésére álló adat ismeretében alakította ki. A vámeljárás időpontját követően hatályba lépett, felperes által hivatkozott ítéletek és rendeletek nem meghatározzák, hanem csupán alátámasztják a határozatokba foglalt érdemi döntések jogszerűségét, visszamenőleges hatályú jogalkalmazásra vagy jogértelmezésre az ügyben nem került sor.
[26] A felperesi érveléssel ellentétben a 2. sz. termék a rendelkezésre álló iratok szerint növényi olajat tartalmaz, és besorolásánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy kiszerelése kapszulában történt, amely meghatározza az adagolást, a felszívódást, azt a helyet, ahol az összetevőknek ki kell fejteniük a hatásukat. A felperes által alkalmazott 2102 vtsz. alá pedig csak akkor tartozhatott volna a termék, ha csak olyan kis mennyiségű kötőanyagot tartalmaz, ami nem változtatja meg jellemzőit. A rendelkezésre álló iratok szerint a 3. sz. termék nem feldolgozatlan növényi nedv, ezért nem felel meg a felperes által alkalmazott 1302 vtsz. szövegének, illetve az e árucsoporthoz tartozó Megjegyzésekben foglaltaknak.
[27] A Kúria az előzőekben részletezettek miatt azt állapította meg, hogy az ügyben nem merült fel olyan jogkérdés, amely előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére alapot adhatott volna. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott, érdemben felülvizsgált körben nem jogszabálysértő, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv.V.35.125/2016/7.)