adozona.hu
ÍH 2018.80
ÍH 2018.80
KERESHETŐSÉGI JOG A FELSZÁMOLÓ ÁLTAL KÖTÖTT ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN A bíróságnak az eljárás egész tartama alatt - hivatalból - vizsgálnia kell a felperes kereshetőségi jogának fennállását. A felszámolási eljárás megszüntetése után a felszámoló által kiírt eredményes pályázat alapján mások által kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozó korábbi pályázó, illetve hitelező felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal, mivel az esetleges eredményes perlés a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű alperes felszámolását a törvényszék 2013. december 2-i kezdő időponttal rendelte el. A felszámolási eljárás során a bíróság által kijelölt felszámoló az I. rendű alperes tulajdonát képező vagyontárgyakat pályázat útján kívánta értékesíteni, ennek érdekében az I. rendű alperes vagyonához tartozó tárgyi eszközökről és készletekről forgalmi értékbecslést szerzett be. Ezt követően a felszámoló a Cégközlöny 2014. augusztus 7-i számában hirdette meg az I. rendű alperes vagyontárgyait ak...
ÍH 2018.80 KERESHETŐSÉGI JOG A FELSZÁMOLÓ ÁLTAL KÖTÖTT ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN
A bíróságnak az eljárás egész tartama alatt - hivatalból - vizsgálnia kell a felperes kereshetőségi jogának fennállását.
A felszámolási eljárás megszüntetése után a felszámoló által kiírt eredményes pályázat alapján mások által kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozó korábbi pályázó, illetve hitelező felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal, mivel az esetleges eredményes perlés a felperesnek a korábbi pályázói, illetve hitelezői jogviszonyból származó jogaira és kötelezettségeire semmilyen kihatással nem lenne, az kizárólag a szerződést kötő felek egymás közötti jogviszonyában eredményezne változást.
Alkalmazott jogszabályok: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 49. § (5) bekezdése; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:88. § (3) bekezdése.
Az I. rendű alperes felszámolását a törvényszék 2013. december 2-i kezdő időponttal rendelte el. A felszámolási eljárás során a bíróság által kijelölt felszámoló az I. rendű alperes tulajdonát képező vagyontárgyakat pályázat útján kívánta értékesíteni, ennek érdekében az I. rendű alperes vagyonához tartozó tárgyi eszközökről és készletekről forgalmi értékbecslést szerzett be. Ezt követően a felszámoló a Cégközlöny 2014. augusztus 7-i számában hirdette meg az I. rendű alperes vagyontárgyait akképpen, hogy a kiírás II. "Eszközök" számában az 1. pontban egy darab fékhatás és lengéscsillapító vizsgálót, a 2. pontban egy darab elektropneumatikus futómű vizsgáló próbapadot, a 3. pontban egy darab tehergépkocsi fékpadot, a 4. pontban egy darab tehergépkocsi futómű holtjáték vizsgáló próbapadot, az 5. pontban 37 darab egyéb gépjárművek szervizelésében használt gépi berendezést vegyesen; míg a kiírás III. "Készletek" számában személygépkocsi alkatrészeket vegyesen tüntette fel, az irányárak tételes meghatározása mellett.A pályázati kiírásban - egyebek mellett - rögzítésre került, hogy a benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó adatait (társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, aláírási címpéldányt), a pályázat során eljárásra jogosult személy meghatalmazását, az ajánlott vételárat, továbbá, hogy a pályázónak a pályázat adásával egyidejűleg be kell nyújtania a felszámoló szervezet honlapjáról letöltendő pályázói nyilatkozatot. A kiírás tartalmazta továbbá, hogy a pályázat érvényességének feltétele, hogy a megjelölt bánatpénz a pályázat benyújtásának időpontjáig az I. rendű alperes bankszámlájára befizetésre kerüljön.
A pályázati felhívásra két pályázat érkezett, az egyik a felperestől, a másik a II. rendű alperestől.
A pályázatok bontásakor felvett közjegyzői okiratban - egyebek mellett - rögzítésre került, hogy a felperes a pályázati kiírásban II. szám alatt megjelölt eszközökre - a pályázatban részletezettek szerint - összesen 1 385 000 Ft, a III. szám alatt megjelölt készletekre pedig 600 000 Ft (mindösszesen 1 985 000 Ft) összegű árajánlatot adott azzal, hogy a vételi ajánlata az abban szereplő eszközök és készletek egy tételben történő értékesítése esetén érvényes és aktuális. A közjegyzői okiratban rögzítettek szerint a II. rendű alperes a pályázati kiírásban megjelölt eszközök közül a II/1. alatti eszközre 450 000 Ft, a II/2. alatti eszközre 115 000 Ft, a II/3. alatti eszközre 340 000 Ft, a II/5. alatti eszközökre pedig 800 000 Ft összegű árajánlatot tett. Rögzítésre került továbbá, hogy a megjelölt bánatpénz összegét a II. rendű alperes átutalta, továbbá, hogy a pályázatához mellékelte a cégkivonatának, valamint a törvényes képviselője aláírási címpéldányának másolatát, valamint a pályázói nyilatkozatot.
A beérkezett ajánlatok közül a felszámoló a pályázati kiírásban II/1., II/2., II/3. és II/5. szám alatt megjelölt tételek vonatkozásában a II. rendű alperes ajánlatát fogadta el, és az abban szereplő összegekkel az adásvételi szerződést 2014. szeptember 19. napján megkötötte a II. rendű alperessel.
A pályázati kiírásban II/4. és a III. szám alatt megjelölt tételek vonatkozásában a felszámoló a felperes ajánlatát fogadta el, azonban közöttük szerződéskötésre nem került sor, mivel a felszámolónak az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó felhívására a felperes nem nyilatkozott. Ezért a felszámoló a Cégközlöny 2014. szeptember 25-i számában e két tételre vonatkozóan újabb pályázati felhívást tett közzé, amelyre már kizárólag a II. rendű alperes nyújtott be ajánlatot. A felszámoló a II. rendű alperes ajánlatát elfogadta, és 2014. november 14-én ezekre az eszközökre is megkötötte az adásvételi szerződést a II. rendű alperessel.
Az I. rendű alperes az ellene indult felszámolási eljárásban 2016. évben egyezséget kötött a hitelezőivel, amelyet a felszámolási eljárást lefolytató bíróság jóváhagyott, és erre tekintettel az I. rendű alperes ellen indult felszámolási eljárást 2016. szeptember 9-i hatállyal megszüntette.
A felperes a végleges formában fenntartott kereseti kérelmében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 49. §-ának (5) bekezdésére és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (1959. évi Ptk.) 200. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással az alperesek között 2014. szeptember 19-én és 2014. november 14-én létrejött adásvételi szerződések érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a II. rendű alperesnek a Cégközlöny 2014. augusztus 7-i számában megjelent pályázati felhívásra benyújtott pályázata érvénytelen volt, egyrészt azért, mert ahhoz a II. rendű alperes 30 napnál régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt, valamint olyan pályázói nyilatkozatot csatolt, amelyet a törvényes képviselője nem írt alá, másrészt a pályázatához nem mellékelte a bánatpénz befizetését igazoló okiratot. Hivatkozott arra is, hogy a pályázati kiírás során a felszámoló megsértette a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. és 4. §-aiban foglalt rendelkezéseket, mivel egyrészt a pályázati kiírás II/5. pontjában tévesen jelölte meg az értékesítésre kerülő vagyontárgyakat, másrészt az önálló termelői egységnek minősülő, úgynevezett vizsgáztatási gépsor egyes gépeit külön-külön hirdette meg értékesítésre, holott az eszközök egyben történő eladása esetén nagyobb árbevételt érhetett volna el.
A II. rendű alperes a perben mindvégig a kereset elutasítását kérte. A 2014. szeptember 19-én megkötött adásvételi szerződés tekintetében állította, hogy egyrészt a felperes a keresetét elkésetten terjesztette elő, másrészt az érdemben is megalapozatlan, mivel a felszámoló mind a pályázat kiírása, mind a beérkezett pályázatok értékelése során az irányadó jogszabályoknak megfelelően járt el. A 2014. november 14-én létrejött adásvételi szerződés tekintetében vitatta a felperes kereshetőségi jogát, utalva arra, hogy az e szerződés megkötését megelőző pályázati felhívásra a felperes pályázatot nem nyújtott be.
Az I. rendű alperes az ellene indult felszámolási eljárás befejezését követően már nem ellenezte a kereset teljesítését.
Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperesnek a kereset elkésettségére való hivatkozását megalapozatlannak találta, ezért a keresetet érdemben bírálta el, annak eredményeként azonban azt állapította meg, hogy a felperes keresete nem megalapozott.
A 2014. november 14-én megkötött adásvételi szerződés tekintetében megállapította, hogy mivel a felperes a szerződés alapjául szolgáló pályázaton nem vett részt, a pályázati kiírásra ajánlatot nem nyújtott be, nem tekinthető olyan érdekelt félnek, aki a Csődtv. 49. §-ának (5) bekezdése alapján jogosult a mások között létrejött szerződés megtámadására. Etekintetben tehát az elsőfokú bíróság elfogadta a II. rendű alperes jogi érvelését, és a keresetet a kereshetőségi joga hiányára hivatkozással utasította el.
A 2014. szeptember 19-én megkötött adásvételi szerződéssel összefüggésben pedig megállapította, hogy azt a felszámoló a pályázati értékesítési formára vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett, jogszabálysértés nélkül kötötte meg. Utalt arra, hogy a pályázat kiírását megelőzően a felszámoló forgalmi értékbecslést szerzett be, amelyben a szakértő az értékesíteni kívánt eszközöket egyenként árazta be, tehát azokat nem egy egybefüggő gépsort alkotó termelői egységnek tekintette. Erre tekintettel pedig az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperesnek azt a hivatkozását, hogy a felszámoló megsértette a Rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy az eszközöket egyenként hirdette meg értékesítésre.
Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy a felszámoló által készített pályázati kiírás megfelelt a Rendelet 2. §-ában előírtaknak, a pályázatok bontására közjegyző jelenlétében került sor, a pályázatok érvényességi feltételének számító bánatpénz befizetése pedig a II. rendű alperes részéről az iratokhoz csatolt banki bizonylatokból egyértelműen megállapítható volt. Rámutatott, hogy a II. rendű alperes pályázati anyaga ugyan valóban 30 napnál régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt tartalmazott, azonban arra hivatkozással, hogy a csatolt okiratok a II. rendű alperes azonosítására alkalmasak, és a benyújtásuk időpontjában hatályos adatokat tartalmazták, ezt a hiányosságot az elsőfokú bíróság nem tekintette olyannak, amely a megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségét eredményezné.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak a keresetében foglaltak szerinti megváltoztatását, másodlagosan pedig a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.
A 2014. szeptember 19-én megkötött adásvételi szerződéssel összefüggésben a fellebbezésében is fenntartotta azt az állítását, hogy a felszámolónak a szerződéskötést megelőző pályázati kiírása az eszközök felsorolásában nem felelt meg a Csődtv. 49/A. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak. Előadta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság megállapításával ellentétben a pályázati kiírás szerint a pályázaton való részvétel érvényességi feltétele volt a 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány, valamint a felszámoló szervezet honlapjáról letölthető pályázói nyilatkozat csatolása, amelynek a II. rendű alperes nem tett eleget. A felperes álláspontja szerint mivel a pályázati kiírásban a pályázaton való részvétel feltételeként megjelölt okiratok csatolását a II. rendű alperes elmulasztotta, a pályázatát a felszámoló jogszabálysértő módon fogadta el érvényesnek, amelynek következtében az arra alapítottan megkötött adásvételi szerződés is érvénytelen.
A felperes fellebbezésében előadott véleménye szerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a 2014. november 14-én megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására vonatkozóan kereshetőségi joggal nem rendelkezett. Rámutatott, hogy amennyiben a felszámoló a II. rendű alperesnek a 2014. augusztus 7-i pályázati felhívásra benyújtott pályázatát érvénytelennek nyilvánította volna, úgy ő - mint az egyetlen érvényes ajánlat benyújtója - a meghirdetett eszközök egészét, mint egységet megszerezhette volna. A felszámoló jogszabálysértő eljárása következtében azonban csupán a pályázati kiírás II/4. alatti és III. szám alatti tételeiben felsorolt vagyonelemekre köthetett volna szerződést a felszámolóval, amely ellentétes lett volna a gazdasági érdekeivel.
A II. rendű alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a - lényegében helyes indokai alapján való - helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltség fizetésére kötelezését kérte.
Az ítélőtábla arra tekintettel, hogy a 2014. november 14-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét a felperes az elsőfokú bírósághoz 2014. december 31. napján benyújtott keresetmódosításában terjesztette elő, a fellebbezési tárgyaláson meghozott végzésével a 2014. november 14-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelem tekintetében a pert - a Csődtv. 49. §-ának (5) bekezdésében megállapított jogvesztő határidő elmulasztására hivatkozással - megszüntette, és ebben a részében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Ezért az ítélőtábla az ítéletével a felperesnek a 2014. szeptember 19-i adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés elleni fellebbezését bírálta el, amelynek eredményeként azt állapította meg, hogy a fellebbezés nem megalapozott.
Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság a felperesnek a 2014. szeptember 19-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmét érdemben helyesen utasította el, az elutasítás indokaival azonban az ítélőtábla nem értett egyet.
A felperes ebben a kereseti kérelmében a Csődtv. 49. §-ának (5) bekezdésére, valamint az 1959. évi Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással az alperesek között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte.
Ezzel összefüggésben az ítélőtábla mindenekelőtt arra mutat rá, hogy mivel a szerződés megkötésére 2014. március 15-e után került sor, az azzal kapcsolatos jogvitában már - a 2014. március 15. napjától hatályos - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kellett alkalmazni.
A Ptk. 6:88. §-ának (3) bekezdése és a Csődtv. 49. §-ának (5) bekezdése pedig egyaránt a jogvitában érdekelt fél számára teszi lehetővé a perindítást a mások között létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt.
A jogvitában érdekelt félnek általában az tekinthető, aki a perben szereplő jogviszony alanya, vagy olyan személy, akinek a jogi helyzetére a per kihatással lehet, általa jogokat szerezhet, vagy valamely kötelezettség alól szabadulhat, illetőleg jogvédelmet nyerhet (anyagi jogi jogosultak). Jogszabály kivételesen az anyagi jogi jogosultakon kívüli személyeket is feljogosíthat arra, hogy mások jogainak érvényesítése céljából pert indíthassanak (pl. ügyész).
Az adott esetben a felperes a mások között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelme előterjesztését megalapozó jogi érdekeltségét abban jelölte meg, hogy mint az I. rendű alperes hitelezője, maga is ajánlatot nyújtott be a felszámoló által közzétett pályázati felhívásra, amelynek elbírálása során - állítása szerint - a felszámoló jogszabálysértően járt el.
A felperesnek ez a hivatkozása a keresetlevél benyújtásának időpontjában még megalapozott volt, hiszen a pályázaton való részvétele, valamint a Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kategória alapján meglévő hitelezői státusza valóban megalapozta a kereshetőségi jogát az alperesek között 2014. szeptember 19-én létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatban (BH 2009.216.).
Az I. rendű alperessel szemben indult felszámolási eljárás megszüntetését követően azonban ez a helyzet megváltozott, mivel a felszámolási eljárás megszüntetésével a felperesnek az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapításához fűződő - jogilag elismerhető - érdekeltsége is megszűnt.
A felszámolási eljárás megszüntetése következtében ugyanis az esetleges eredményes perlés a felperesnek a (korábbi) pályázói, illetve hitelezői jogviszonyból származó jogaira, illetve kötelezettségeire semmilyen kihatással nem lenne, az kizárólag az alperesek egymás közötti jogviszonyában eredményezne változást, amely a felperes perlési jogosultságának nem szolgálhat alapjául.
Ezzel összefüggésben az ítélőtábla kiemeli, hogy egy perben a felperes kereshetőségi jogának mindvégig fenn kell állnia ahhoz, hogy a bíróság a keresetet érdemben elbírálhassa. Ezért a bíróságnak az eljárás egész tartama alatt - hivatalból - vizsgálnia kell a felperes kereshetőségi jogának fennállását.
Az adott esetben pedig az I. rendű alperessel szemben indult felszámolási eljárás időközbeni megszűnése miatt a felperesnek - a perindításkor még fennállt - kereshetőségi joga megszűnt. A perlési jogosultság hiánya pedig önmagában alapot adott a felperes keresetének elutasítására [2/2010. (VI. 28.) PK vélemény IV. és X. pontjai], és akadályát képezte annak, hogy a bíróság a felperes részéről állított jogszabálysértések vizsgálatába bocsátkozzon.
Az ítélőtábla megállapítása szerint tehát a felperesnek az alperesek között 2014. szeptember 19-én létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására és az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelmét - helyesen - a felperesnek a per során megszűnt kereshetőségi jogának hiánya miatt kellett elutasítani.
Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését - az indokolásának a jelen határozatban foglaltak szerinti megváltoztatásával - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952. évi Pp.) 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Debreceni Ítélőtábla Gf.IV. 30.471/2017/8.)