adozona.hu
ÍH 2018.75
ÍH 2018.75
BEJEGYZÉSI (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI) ELJÁRÁSBAN BENYÚJTOTT OKIRATOK VIZSGÁLATÁNAK TERJEDELME - PERINDÍTÁSI HATÁRIDŐHÖZ KÖTÖTT KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSE I. A cégbíróság a bejegyzési (változásbejegyzési eljárásban benyújtott, az 1-2. számú mellékletben megnevezett okiratok jogszabályoknak való megfelelése körében gyakorolt vizsgálati jogköre azokra a tartalmi kérdésekre korlátozódik, amelyekre a Ctv.-ben, illetőleg a Ptk.-ban szabályozott más eljárások hatálya nem terjed ki. II. A jogszabályban előírt perindítási hat
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
M. T. felperes keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül a B.-i Törvényszék Cégbíróságának (a továbbiakban: Cégbíróság) 119. számú végzését, és kezdeményezze a cégbíróságnál a törölt adatok visszajegyzését. Másodlagos kereseti kérelme az L. Kft. alperes 2016. szeptember 19-én tartott taggyűlésének 8/2016. (IX. 19.) számú h...
ÍH 2018.75 BEJEGYZÉSI (VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSI) ELJÁRÁSBAN BENYÚJTOTT OKIRATOK VIZSGÁLATÁNAK TERJEDELME - PERINDÍTÁSI HATÁRIDŐHÖZ KÖTÖTT KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSE
I. A cégbíróság a bejegyzési (változásbejegyzési eljárásban benyújtott, az 1-2. számú mellékletben megnevezett okiratok jogszabályoknak való megfelelése körében gyakorolt vizsgálati jogköre azokra a tartalmi kérdésekre korlátozódik, amelyekre a Ctv.-ben, illetőleg a Ptk.-ban szabályozott más eljárások hatálya nem terjed ki.
II. A jogszabályban előírt perindítási határidőhöz kötött kérelmek esetében a fél csak olyan határozott tartalmú keresetet terjeszthet elő, amelynek tárgyalása és eldöntése eljárásjogi akadályba nem ütközik, és amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a perindításra jogosult személy az igényérvényesítésre előírt határidőn belül érvényesít jogot [Ctv. 46. § (1) bek.; Ptk. 3:35. §, 3:36. § (1) bek.].
M. T. felperes keresetében kérte, hogy az elsőfokú bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül a B.-i Törvényszék Cégbíróságának (a továbbiakban: Cégbíróság) 119. számú végzését, és kezdeményezze a cégbíróságnál a törölt adatok visszajegyzését. Másodlagos kereseti kérelme az L. Kft. alperes 2016. szeptember 19-én tartott taggyűlésének 8/2016. (IX. 19.) számú határozata hatályon kívül helyezésére irányult.Az alperes taggyűlése a 8/2016. (IX. 19.) számú határozatával visszahívta a tisztségéből M. T. ügyvezetőt, és a taggyűlési határozat alapján a Cégbíróság a 119. számú végzésével M. T. ügyvezetőt törölte a cégjegyzék 13/14. rovatában a képviseletre jogosultak köréből.
A felperes a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy álláspontja szerint a Cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban kötelessége volt megvizsgálni, hogy a taggyűlésen a tagok vettek-e részt és valamennyi tagot meghívták-e a taggyűlésre. Előadta, hogy az egyik tag 2016. augusztus 15-én az üzletrészét kívülállóra átruházta, amit 2016. szeptember 15-én bejelentett az alperesnek, és a tagváltozást 2016. november 7-én jegyezték be a cégjegyzékbe.
A felperes sérelmezte, hogy az üzletrész megszerzője részére a taggyűlést összehívó ügyvezető nem küldött meghívót.
A csatolt taggyűlési jegyzőkönyv szerint a 2016. szeptember 19-én tartott taggyűlésen sem az üzletrészét átruházó tag, sem az üzletrész megszerzője nem vett részt, de a szavazati jog többségét képviselő tagok jelen voltak.
Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Ítéletének indokolásában idézte a Ctv. 65. § (1)-(2) bekezdéseit, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-át, a 3:36. § (1) bekezdését, a 3:110. § (1) bekezdését és a 3:190. § (1) bekezdését.
A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelmet a Ctv. 65. § (1) bekezdésére figyelemmel vizsgálta. Megállapította, hogy az alperes új tagját 2016. szeptember 15-től kezdődő hatállyal 2016. november 7-én jegyezték be a cégnyilvántartásba, így a taggyűlési meghívók elküldésének időpontjában (2016. szeptember 2.) a cégjegyzék adatai között még az előző tag szerepelt, ezért az új tagnak nem kellett taggyűlési meghívót küldeni. Az alperesnek nem állt fenn olyan kötelezettsége, hogy az új tag részére is meghívót küldjön, és ezt az alperes a társasági szerződés 9.6. pontja, illetve a Ptk. 3:190. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem is tudta volna teljesíteni. A Cégbíróságnak a taggyűlési meghívók közlése szabályszerűségét nem kellett vizsgálnia, ennek kizárólag a taggyűlés határozatának hatályon kívül helyezése iránt indított perben lehet jelentősége. A változás bejegyzéséhez (az ügyvezető törléséhez) a Ctv. 1. számú melléklet I. 2.b) pontja szerint csak a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát kellett csatolni. Erre tekintettel a 119. számú végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasította.
A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem elbírálásánál is figyelemmel volt arra, hogy az új tagnak nem kellett újabb meghívót küldeni a taggyűlésre. A jogvita körében annak tulajdonított jelentőséget, hogy az új tag milyen időpontban tett eleget a társasági szerződés 8.2.13. pontjába foglalt kötelezettségének, amely a felperes nyilatkozata szerint is csak 2016. szeptember 15. napján történt meg, így az új tag ettől a naptól kezdve gyakorolhatta a tagsági jogait. Ennek következtében az alperesnek nem kellett 2016. szeptember 2-án az új tagnak meghívót küldenie. A taggyűlésen sem a korábbi tag, sem az új tag nem jelent meg. Mindezek miatt a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette a Ptk. 3:110. § (1) bekezdését és a 3:190. § (1) bekezdését. A tagváltozás bejelentésének időpontjára tekintettel nincs jelentősége, hogy az alperes ügyvezetői esetleg tudtak a tagváltozásról, ezért a határozat hatályon kívül helyezésének a Ptk. 3:35. § szerinti jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
Az ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatásával keresetének teljesítését kérte.
Állította, hogy az elsőfokú ítélet jogszabálysértő. Idézte a Ctv. 46. § (1) bekezdését, és kiemelte, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a Ctv. 1. számú mellékletének I. 1.b) pontja alapján a létesítő okirat hatályosított szövegét tartalmazó okiratot, valamint a Ctv. 1. számú mellékletének II. 1.a) pontja szerint a tagjegyzéket. Az alperes a változásbejegyzési eljárásban annak ellenére nem csatolt tagjegyzéket, hogy az kötelező, és amelynek hiányában a kérelmet hiánypótlási felhívás nélkül el kellett volna utasítani, ugyanakkor az alperes által csatolt egységes szerkezetű társasági szerződés még a korábbi tagot tüntette fel. A végzés meghozatalakor azonban az új tag a taggyűlés időpontját megelőző hatállyal be volt jegyezve a cégnyilvántartásba. A cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt egységes szerkezetű társasági szerződés, illetőleg a kérelem alapjául szolgáló kötelező, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek, ezért a változásbejegyzési kérelmet nem teljesíthette volna. Ha a taggyűlési meghívó postára adását követően, de még a taggyűlés kitűzött időpontja előtt a tagok személyében változás áll be, a meghívót az új tagnak ki kell küldeni. Ha mindezt nem lehet a Ptk. 3:190. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben megtenni, a 3:110. § (1) bekezdésében és a 3:190. § (1) bekezdésében foglaltak miatt a taggyűlés nem tartható meg.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, amelyből megfelelő jogi következtetést vont le.
Az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt a Pp. 228. § (4) bekezdése szerint jogerőre emelkedett rendelkezése, ezért a másodfokú bíróság az ítéletet teljes egészében bírálta felül.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a kereset eldöntéséhez szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló érdemi döntést hozott, amellyel a másodfokú bíróság a következő indokok miatt értett egyet.
A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság kizárólag okiratok alapján hozhatja meg a döntését [Ctv. 32. § (2) bekezdés], és a Ctv. 50. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 39/B. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelemhez csak a választott cégeljárás szerint szükséges iratokat kell csatolni. A Ctv. 1. számú mellékletének I. pontja sorolja fel a bejegyzéshez (változásbejegyzéshez) a kérelem tartalmára tekintettel valamennyi cégnél kötelezően benyújtandó iratokat, míg a II. pontban feltüntetett iratok becsatolásának kötelezettsége a kérelem tartalmától függetlenül az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges iratokra korlátozódik.
A társaság ügyvezetőjének tisztségből történő visszahívásához a társaság taggyűlésének döntése szükséges (Ptk. 3:21. §), amelyhez nem kell a társasági szerződést módosítani. Ebből következik, hogy a változásbejegyzési kérelemhez nem kell az egységes szerkezetbe foglalt, hatályos adatokat tartalmazó létesítő okiratot és tagjegyzéket csatolni, hanem a legfőbb szervnek a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló határozatát kell mellékelni [Ctv. 1. számú melléklet I. 2.c) pont], és a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem tárgyában a határozat meghozatalánál csak ezt az okiratot kell figyelembe vennie.
Az alperes a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtotta a cégbíróságra a változás alapjául szolgáló taggyűlési határozatot tartalmazó 2016. szeptember 19-ei taggyűlési jegyzőkönyvet, így a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítás Ctv. 45. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályi feltételei nem álltak fenn. A Ctv. 46. § (3) bekezdése alapján hiánypótlás csak abban az esetben rendelhető el, ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben vagy a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak. Az Alaptörvény 28. Cikkében előírtaknak megfelelő értelmezés szerint a jogbiztonság alkotmányos elvével nem áll összhangban egy adott kérdésben kialakult jogvita több eljárásban történő - eseteleges eltérő tartalmú - jogerős eldöntése, így a Ctv. 46. § (1) bekezdés sem adhat alapot ennek lehetőségére. Mindezekre tekintettel a Ctv. 46. § (1) bekezdése is csak úgy értelmezhető, hogy az okiratok jogszabályi megfelelőségének vizsgálata a cégeljárásban azokra a tartalmi kérdésekre korlátozódik, amelyekre a Ctv.-ben, illetőleg a Ptk.-ban szabályozott más eljárások hatálya nem terjed ki. Figyelemmel arra, hogy a taggyűlés összehívásának szabályszerűsége abban az esetben vizsgálható, ha az arra jogosult személy a Ptk. 3:35. §-ában biztosított jogával élve polgári peres eljárásban kéri a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, a Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján a cégbíróság ugyanezt a kérdést a nemperes cégeljárásban nem vizsgálhatja.
A változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértése körében a felperes fellebbezésében előadott újabb hivatkozásokkal a másodfokú bíróság a Pp. 235. § (1) bekezdése alapján érdemben nem foglalkozhatott.
Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytálló érdemi döntést hozott az elsődleges kereset elutasításáról.
A jogalkotó a perindítási határidők szabályozásával az érintett jogviszonyoknak a keresetindítástól függő jogi helyzetét csak meghatározott ideig kívánja bizonytalan hatályúvá tenni, és a forgalombiztonság érdekét előtérbe helyezve az adott társadalmi és gazdasági viszonyokra is tekintettel határozza meg azok időtartamát. A perindítási határidő olyan időszakot jelent, amely alatt a meglévő jogviszonyok megváltoztatása igényérvényesítés útján kezdeményezhető, és annak elteltével - igényérvényesítés hiányában - az érintett jogviszonyok végleges hatályúvá válnak. Mindebből következik, hogy a jogszabályban előírt perindítási határidőhöz kötött kérelmek esetében a fél csak olyan határozott tartalmú keresetet terjeszthet elő, amelynek tárgyalása és eldöntése eljárásjogi akadályba nem ütközik, és amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a perindításra jogosult személy az igényérvényesítésre előírt határidőn belül érvényesít jogot. Ellenkező esetben a jogi norma társadalmi rendeltetésével összhangban álló és a szabályozással elérni kívánt, a forgalom- és jogbiztonságot elősegítő jogalkotói cél nem érvényesül.
A jogi személy határozatainak hatályon kívül helyezése iránti kereset a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében írt határidőkön belül indítható. A felperes a keresetet eshetőlegesen - az elsődleges kérelem eldöntésének eredményétől függő hatállyal - terjesztette elő, így ennek eldöntése és ítélt hatálya egy másik kérelem - bizonytalan időpontban történő - elbírálásától függ. A felperes keresete ezért a kifejtett indokok miatt nem felel meg a jogszabályban előírt perindítási határidőn belül érvényesíthető keresetindítás anyagi és eljárásjogi feltételeinek, ezért a nem kellően határozott tartalmú kereseti kérelem alapján a felperest a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése és a 3:35. § szerint nem illette meg a jogosultság arra, hogy az alperes 8/2016. (IX. 19.) számú határozatának hatályon kívül helyezését kérje.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a fenti indokok mellett a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.266/2017/4-II.)