adozona.hu
AVI 2018.5.34
AVI 2018.5.34
Azoknak az áruknak, amelyeknek előállításában több ország vesz részt, azt az országot kell származónak tekinteni, amelyben az utolsó lényeges és gazdaságilag indokolt feldolgozáson, megmunkáláson megy keresztül [Közösségi Vámkódex 24. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes a C. M. Kft. közvetett vámjogi képviselőjeként 2014 júliusában öt alkalommal nagy szakítószilárdságú poliészter fonal megnevezésű áru szabadforgalomba bocsátását kezdeményezte a vámhatóságnál. Az áruk származási országaként mind az öt esetben Kína került feltüntetésre TARIC kódként pedig 5402.20 00 00 szerepelt. A felperes a vámeljárásokhoz becsatolta az A.TR szállítási bizonyítványokat, a vámkezelési megbízások másolatait, a kereskedelmi számlákat, CMR okmányokat és a TIR CARN...
AVI 2018.5.34 Azoknak az áruknak, amelyeknek előállításában több ország vesz részt, azt az országot kell származónak tekinteni, amelyben az utolsó lényeges és gazdaságilag indokolt feldolgozáson, megmunkáláson megy keresztül [Közösségi Vámkódex 24. cikk]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a C. M. Kft. közvetett vámjogi képviselőjeként 2014 júliusában öt alkalommal nagy szakítószilárdságú poliészter fonal megnevezésű áru szabadforgalomba bocsátását kezdeményezte a vámhatóságnál. Az áruk származási országaként mind az öt esetben Kína került feltüntetésre TARIC kódként pedig 5402.20 00 00 szerepelt. A felperes a vámeljárásokhoz becsatolta az A.TR szállítási bizonyítványokat, a vámkezelési megbízások másolatait, a kereskedelmi számlákat, CMR okmányokat és a TIR CARNET fuvarozási okmányokat. A 101224AA098452 számú eljárás során a 33-as rovatban még feltüntetésre került az A999 kiegészítő TARIC kód, amely a négy másik eljárás során hiányzott.[2] A vámeljárások időpontjában a Kínai Népköztársaságból származó 5402.20 00 00 TARIC kóddal importált nagy szakítószilárdságú poliészter szál behozatala a 1105/2010/EU végrehajtási rendelet (1105/2010/EU r.) értelmében végleges dömpingellenes vám intézkedés hatálya alá tartozott. A vámhatóság biztosította a felperes meghallgatási jogát, elfogadta az A.TR okmányokat, a vámuniós státuszt és a török szabadforgalomba bocsátásokat, de kérelemtől eltérően - az A999 kiegészítő TARIC kód és az A30-as fajtakód alkalmazásával - dömpingellenes vámot szabott ki az általános vám (erga omnes vámtétel: 4%) kiszabásának mellőzése mellett. Az elsőfokú hatóság határozataiban mindösszesen 1 594 607 Ft végleges dömpingellenes vámot írt elő a felperes terhére és tájékoztatta a fizetendő általános forgalmi adóról is.
[3] Az alperes a 2014. szeptember 25. napján kelt határozatában helybenhagyta az öt elsőfokú határozatot. Érdemi döntésének indokolása szerint a végleges dömpingellenes vám kiszabására azért került sor, mert a vámeljárás alá vont 5402.20 00 00 TARIC kód alá osztályozott nagy szakító szilárdságú poliészter fonal termékek a benyújtott kereskedelmi számlák szerint Kínai származásúak voltak, ezért ezeket a 1105/2010/EU r. alapján dömpingellenes vám terhelte. Tekintettel arra, hogy mind az öt érintett vámeljáráshoz A.TR szállítási bizonyítvány került benyújtásra, ezért az EK-Törökország Társulási Tanács 1/95. sz. határozatának (1/95. határozat) 4. cikke alapján erga omnes vámtétel kiszabására nem került sor. E határozat 46. cikkében foglalt felhatalmazás és a 1105/2010/EU r. értelmében azonban a végleges dömpingellenes vámtételt jelölő A999-es kiegészítő TARIC kód alapján 9,8%-os dömpingellenes vámot kellett előírnia a vámhatóságnak.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[4] A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte.[5] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete
[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:[7] A perben a felperes a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (3) bekezdése, és 164. § (1) bekezdése alapján eljárva nem igazolta kétséget kizáróan, hogy az alperes határozata az ügy érdemi eldöntésére is kihatóan jogszabálysértő lenne. Az alperes teljesítette tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét. Döntését kizárólag a felperes által is ismert tényekre, körülményekre alapította, biztosította a felperes meghallgatási jogát is. A felperes a perben nem tudott megjelölni olyan konkrét tényt, jogilag jelentős tényállási elemet, amit a hatóság neki felróhatóan nem vagy tévesen állapított volna meg.
[8] Az alperes határozatának jogszerűségét egyértelműen alátámasztja az 1/95. határozat 4. cikke és 46. cikke is. Az alperes, a felperesi érveléssel ellentétben, alkalmazta a vámkivetés mellőzését, elfogadta a felperes által benyújtott okmányokat, és ezért nem került sor a dömpingellenes vám mellett erga omnes vám alkalmazására. A felperes a vámeljárás során és a perben sem csatolt olyan okmányt, amely az ügy tárgyát képező termékek török származását igazolnák, ezért ezek kínai származásúaknak tekintendők.
[9] A 1105/2010/EU r. 1. cikk (1) bekezdését érintő felperesi kifogásra az alperes a határozatában részletes és helytálló levezetést adott. E jogszabály hatálya alá a nem kiskereskedelmi kiszerelésű áruk tartoznak, amely kritériumnak a vámeljárás alá vont felperesi áruk megfeleltek. A 1105/2010/EU r. 1. cikk (2) bekezdésével kapcsolatos felperesi érvelés kapcsán pedig nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vámeljárás vont termékek kínai származásúnak minősültek, ezért alkalmazni kellett a dömpingellenes intézkedést. Az 1105/2010/EU r. felperes által megjelölt, de szövegkörnyezetéből kiragadott pontjai sem támasztják alá a kínai gyártó és az exportőr azonosságát. A 1105/2010/EU r. 1. cikk (3) bekezdése pedig azt jelenti, hogy a dömpingellenes vám mellett, eltérő rendelkezés hiányában, a hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell az árukhoz kapcsolódó vámtételeket alkalmazni, ezért a vámhatóság a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor a dömpingellenes vám mellett a nem alkalmazott erga omnes vámtételt.
[10] A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperesnek a 1225/2009/EK rendelet 1. cikkében foglalt alapelvek szerinti körben kellett volna vizsgálódnia. A 1105/2010/EU r. és a 907/2011/EU r. megalkotására ugyanis a 1225/2009/EK r.-e, különösen annak 9. cikk (4) bekezdésére tekintettel került sor. A végrehajtási rendeletek tehát a 1225/2009/EK r.-ben szabályozott, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országból érkező dömping behozatallal szembeni védelem érdekében lefolytatott eljárás eredményei. A végrehajtási rendeletek alkalmazása során a tagállami jogalkalmazóknak nem kell vizsgálniuk a piaci hatás, a károsodás bekövetkeztét, mert ezt már a végrehajtási rendeletek megalkotója megvizsgálta.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Érvelése szerint "amennyiben az Európai Unió illetékes jogalkotó szervének szándékában állt volna, hogy azokat a poliészter fonalakat, amelyek Kínai származásúak és Törökországban szabad forgalomba kerültek a 1105/2010/EU rendeletben előírt dömpingvámmal sújtsa, úgy egy külön jogszabályt hozott volna arról, hogy az 1/95. sz. EK-Törökország társulási tanácsi határozat 46. cikkében írt felhatalmazással élve kiterjeszti a 1105/2010/EU rendelet hatályát az egyébként a 4. cikkben megfogalmazott feltételek szerint vámmentesen importálható árukra is". Ezen jogalkalmazói döntéssel valósult volna meg "az említett intézkedések alkalmazásához" kötése, de ilyen döntéshozatalra nem került sor. Az elsőfokú bíróság e jogszabályi rendelkezést tévesen értelmezte akkor, amikor a 1105/2010/EU r. hatályát automatikusan kiterjesztette a perrel érintett árukra is. Fenntartotta a keresetben is kifejtett jogi álláspontját, mely szerint az 1/95. határozat 4. cikke értelmében az Unió és Törökország közötti áruforgalomban nem kell megfizetni a behozatali, kiviteli vámokat és az ezekkel azonos hatályú díjakat a közvetlen szállítás és a társuló felek által már korábban szabad forgalomba bocsátott szállítmányok tekintetében. Hivatkozott arra is, hogy a 1105/2010/EU r. hatálya elsősorban azon termékekre terjed ki, amelyek közvetlenül a Kínai Népköztársaságból kerülnek behozatalra, másodsorban pedig azokra, amelyek nem közvetlenül a Kínai Népköztársaságból kerültek behozatalra kínai származóként.[12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[13] A felülvizsgálati eljárásban, rendkívüli jogorvoslati jellege miatt, nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre, a Kúria a Pp. 275. §-a értelmében a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (BH 2002.29., BH 2012.179.).[14] A felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a Kúria teljes körűen osztja az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspontot és a rendelkezésére álló iratok alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet eljárási jogszabálysértés nélkül meghozott, olyan határozat, amely megfelel a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek.
[15] A Kúria az előzőekben rögzítettek miatt nem kívánja megismételni a jogerős ítélet indokolásában foglaltakat. A felülvizsgálati kérelemben előadottakra figyelemmel csupán a következőkre kíván rámutatni:
[16] A Pp. 164. § (1) bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy ezeket a bíróság valósnak fogadja el. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá a Pp. 3. § (3) bekezdése és a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján, hogy a perben a felperest terhelte a bizonyítás. A felperes azonban nem igazolt olyan hitelt érdemlő adatot, tényt, nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely a vámáru-nyilatkozatokon feltüntetett kínai származás megváltozását, a törökországi származást igazolhatta volna. Rámutat e körben a Kúria arra is, hogy a perrel érintett termékek antidömping rendelet hatálya alá tartozását a termékek bevallott, vámáru-nyilatkozatokon feltüntetett kínai származása, és a gazdálkodó általi tarifális besorolása is alátámasztja. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK Tanácsi rendelet 24. cikkében foglaltak szerint pedig, ahogyan erre az elsőfokú bíróság is helytállóan utalt, azoknál az áruknál, amelyek előállításában egynél több ország vesz részt, azt az országot kell származónak tekinteni, amelyben az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozáson, megmunkáláson megy keresztül, és amely az új termék létrehozását eredményezi. Emiatt az előzőekben hivatkozott vámeljárás során rendelkezésre bocsátott okmányokon túl az alperes érdemi döntésének helytállóságát támasztja alá az is, hogy a fényképfelvételeken is egyértelműen látszik a kínai felirat. Tekintettel arra, hogy a perrel érintett termékek a Törökországban történt megmunkálás során nem nyerték el a török származó helyzetet, kínai származásúnak tekintendők.
[17] Az 1/95. határozat 4. cikke az erga omnes vámok kiszabásának mellőzéséről rendelkezik a Törökországból importált, valamint Törökországba exportált áruk esetében. Az elsőfokú bíróság e körben is helytállóan mutatott rá arra, hogy az alperes e cikket jogszerűen alkalmazta, mivel mellőzte az erga omnes vámtétel kiszabását a vámáru-nyilatkozatok mellékleteként benyújtott A.TR szállítási bizonyítványokra figyelemmel (jogerős ítélet 6. oldal utolsó bekezdése).
[18] A Európai Unió rendeleteibe foglaltak az Unió tagállamaira kötelezőek, ezeket az ügyben eljáró hatóságoknak, bíróságoknak alkalmazniuk kell, és az 1/95. sz. határozat 46. cikke szerinti "érintett fél" az Európai Unió Tanácsa. A 1105/2010/EU r.-ben foglaltak szerint a Kínai Népköztársaságból származó 5402 20 0000 TARIC kódú nem közösségi áruk unióba történő behozatala esetén ideiglenes antidömping intézkedés bevezetése indokolt, az ezt a rendeletet módosító 907/2011/EU rendelet pedig az ideiglenesen kiszabott antidömping intézkedést végleges antidömping intézkedésre módosította. Ezekben a jogszabályokban felsorolásra kerültek azok a gazdálkodók, akik a kedvezményezett gazdálkodók körébe sorolhatók, tehát akikkel szemben a kedvezményesebb antidömping vámot kell alkalmazni. Ismételten utal a Kúria arra, hogy az A.TR okmányokra figyelemmel erga omnes vámtétel nem került kiszabásra. A vámeljárások során az 1/95. határozat 4. cikke értelmében, az 1/95. határozat 46. cikke alapján dömpingellenes vám kiszabására került sor, mégpedig jogszerűen, mivel a gazdálkodó nyilatkozataiban megjelölt cég nincs nevesítve a 1105/2010/EU r. 1 cikk (2) bekezdésében. Az alperes által alkalmazott A999 kiegészítő TARIC kód helyes és a kivetett 9,8%-os dömpingellenes vám is ennek megfelelő, ezért jogszerű.
[19] Az előzőekben részletezettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.045/2016/6.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2017.38 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
