adozona.hu
BH 2018.5.153
BH 2018.5.153
Az elsőfokú adóhatározat visszavonásáról rendelkező elsőfokú adóhatározatot helybenhagyó másodfokú határozat nem az adóügy érdemében meghozott döntés, ezért bíróság általi felülvizsgálata kizárt [2003. évi XCII. tv. (Art.) 10. § (1) bek., 123. §, 135. § (1) bek., 143. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Budapest Főváros Önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2010. január 1. - 2011. december 31. közötti időszakra helyi iparűzési adónemben végzett ellenőrzésének eredményeként a 2016. május 26. napján kelt határozatával a felperest 36 003 977 Ft adókülönbözet, 18 014 889 Ft adóbírság és 5 599 814 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[2] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést nyújtott be.
[3] Az elsőfokú hatóság a 2016. augusztu...
BH 2018.5.153 Az elsőfokú adóhatározat visszavonásáról rendelkező elsőfokú adóhatározatot helybenhagyó másodfokú határozat nem az adóügy érdemében meghozott döntés, ezért bíróság általi felülvizsgálata kizárt [2003. évi XCII. tv. (Art.) 10. § (1) bek., 123. §, 135. § (1) bek., 143. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Budapest Főváros Önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2010. január 1. - 2011. december 31. közötti időszakra helyi iparűzési adónemben végzett ellenőrzésének eredményeként a 2016. május 26. napján kelt határozatával a felperest 36 003 977 Ft adókülönbözet, 18 014 889 Ft adóbírság és 5 599 814 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.[2] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést nyújtott be.
[3] Az elsőfokú hatóság a 2016. augusztus 3. napján kelt határozatával a felperes fellebbezésének helyt adott, és a határozatát saját hatáskörben visszavonta. Indokolása szerint "az adózó fellebbezésében olyan új tényekre, körülményekre hivatkozott, amely miatt a tényállás tisztázása vált szükségessé", ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 135. § (1) bekezdése, 137. § (2) bekezdése alapján rendelkezett határozatának hivatalból történő visszavonásáról.
[4] A felperes a visszavonó határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő.
[5] Az alperes a 2016. szeptember 29. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A keresi kérelem
[6] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.[7] Álláspontja szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 5. § (1)-(2) bekezdései, az Art. 1. § (2)-(3), (5) bekezdései, 5. § (1) bekezdése, 121. §-a, 137. § (2) bekezdése, 138. §-a, 143. §-a rendelkezéseinek megsértésével járt el a hatóság. Az ellenőrzés lefolytatása és a fellebbezés benyújtása között semmilyen új tény, körülmény nem merült fel, arra a fellebbezésben sem történt hivatkozás. Az elsőfokú hatóság nem terjesztette fel másodfokú elbírálásra a fellebbezést, így a felperest elzárta attól, hogy az alperes az Art. 138. § (2) bekezdése alapján megsemmisítse az elsőfokú hatóság határozatát új eljárásra utasítással.
Az elsőfokú jogerős ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hatóság anyagi és eljárási jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatait.A felülvizsgálati kérelem
[9] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszerű döntés meghozatalát kérte. Fenntartotta keresetében foglaltakat, álláspontja szerint a megjelölt jogszabályok megsértésével hozta meg a hatóság határozatát.A Kúria döntése és annak jogi indokai
[10] A felperes keresete előterjesztésével közigazgatási pert kezdeményezett, amelynek következtében az elsőfokú bíróság kötelezettsége [Pp. 124. § (1) bekezdés] volt, hogy a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), illetőleg el kellett járnia a közigazgatási perekre speciális intézkedési szabályok: a Pp. 332. §-332/C. §-ai alapján is.[11] A közigazgatási perben a felperes részéről felülvizsgálni kért határozat a kormányhivatal [Art. 10. § (1) bekezdés d) pont] másodfokú határozata, amelyben az alperes az önkormányzati adóhatóság [Art. 10. § (1) bekezdés c) pont] elsőfokú határozatával szemben előterjesztett fellebbezést bírálta el. Az alperes határozata annak a határozati láncolatnak az utolsó eleme volt, amelyben az első határozatot az önkormányzati adóhatóság iparűzési adónemben folytatott ellenőrzés eredményeként hozta meg, a második határozat is az önkormányzati adóhatóság határozata, amelyben az elsőfokú hatóság visszavonta a saját határozatát, a harmadik határozat az alperesé, amelyben a visszavonó elsőfokú határozatot hagyta helyben.
[12] Az elsőfokú hatóság határozat visszavonásáról rendelkezett. Az Art. 135. § (1) bekezdése azt írja elő, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. E jogszabályhely alkalmazásával járt el az elsőfokú hatóság, mindhárom döntés (elsőfokú, elsőfokú határozatot visszavonó, visszavonó határozatot helybenhagyó másodfokú határozat) meghozatala 1 éven belül, 2016-ban történt.
[13] A per tárgyát képező döntéseket határozati formában hozta meg a hatóság. A döntésekről az Art. 123. §-ában rendelkezett a jogalkotó, kimondva: hogy az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt.
[14] Az Art. az Adóigazgatási eljárást szabályozó VIII. fejezetben, a Hatósági eljárás cím alatt szabályozza az egyes jogorvoslati eljárásokat, közöttük a fellebbezést és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát. Az Art. bírósági jogorvoslatot biztosító 143. § (1) bekezdése, figyelemmel az Art. 123. §-ára [ahogyan a Ket. 71. § (1) bekezdése és 109. §-a is], az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát engedélyezi. Az adóügy érdeméhez tartozik az Art. 123. §-a szerint minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés.
[15] Az elsőfokú bíróságnak tehát akkor, amikor a keresetlevél megérkezését követően annak tartalmát vizsgálta (Pp. 124. §, a XX. fejezetben: 332. §), meg kellett volna állapítania, hogy a perben nincsen az ügy érdemében meghozott adóhatározat, ugyanis a felülvizsgálni kért határozatok: az elsőfokú határozatot visszavonó elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú határozatok a felperes helyi iparűzésiadó-kötelezettségéről, adózói jogáról, kötelezettségéről döntést nem tartalmaznak. Azt a törvényi feltételt, hogy a bíróságtól felülvizsgálni kért határozatok a közigazgatási ügy érdemében meghozottak legyenek, az elsőfokú határozatot visszavonó elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú határozat nem teljesítette. A törvényi (Art., Pp.) előírásoknak meg nem felelő határozatok bíróság általi felülvizsgálata kizárt. Az elsőfokú bíróságnak ezért a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, illetve az ügy tárgyalásának kitűzése folytán, a Pp. 157. § a) pontja alkalmazásával, a pert meg kellett volna szüntetnie.
[16] Rámutat a Kúria, hogy az Art. 137. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezést - az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül - fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. Az elsőfokú hatóságnak e jogszabályhely alapján - ellentétben felperes állításával - nem volt kötelezettsége a fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszteni az alpereshez, mert a határozatát visszavonta.
[17] A Kúriát a felülvizsgálati kérelem keretei nem kötik akkor, ha a per elsőfokú szakaszában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, vagy tárgyaláson a pert meg kellett volna szüntetni. Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.
(Kúria, Kfv.V.35.427/2017.)
* * *
Teljes határozat
Az ügy száma: Kfv.V.35.427/2017/3. szám
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Vörös Ferenc ügyvéd
Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala
Az alperes képviselője: dr. Ligeti Artúr Miklós jogtanácsos
A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. március 24. napján kelt 7.K.30.153/2017/7. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.30.153/2017/7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a pert megszünteti.Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárási költségeiket a felek maguk viselik.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 2.100 (azaz kétezeregyszáz) forint mérsékelt kereseti és 7.000 (azaz hétezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Budapest Főváros Önkormányzat Főjegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2010. január 1. - 2011. december 31. közötti időszakra helyi iparűzési adónemben végzett ellenőrzésének eredményeként a 2016. május 26. napján kelt határozatával a felperest 36.003.977 Ft adókülönbözet, 18.014.889 Ft adóbírság és 5.599.814 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.[2] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést nyújtott be.
[3] Az elsőfokú hatóság a 2016. augusztus 3. napján kelt határozatával a felperes fellebbezésének helyt adott, és a határozatát saját hatáskörben visszavonta. Indokolása szerint „az adózó fellebbezésében olyan új tényekre, körülményekre hivatkozott, amely miatt a tényállás tisztázása vált szükségessé”, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 135. § (1) bekezdése, 137. § (2) bekezdése alapján rendelkezett határozatának hivatalból történő visszavonásáról.
[4] A felperes a visszavonó határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő.
[5] Az alperes a 2016. szeptember 29. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[6] Indokolása szerint az adóellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre az adózó észrevételt nem nyújtott be, kifogásait az ellenőrzést lezáró elsőfokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezésében adta elő. A fellebbezés folytán az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ellenőrzést lezáró határozata jogszabálysértő, ezért az adózó fellebbezésében előadott új tények, körülmények alapján a tényállás tisztázása vált szükségessé, így határozatát a megjelölt jogszabályhelyek alapján jogszerűen visszavonta.
A keresi kérelem
[7] A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.[8] Álláspontja szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 5. § (1)-(2) bekezdései, az Art. 1. § (2)-(3), (5) bekezdései, 5.§ (1) bekezdése, 121. §-a, 137. § (2) bekezdése, 138. §-a, 143. §-a rendelkezéseinek megsértésével járt el a hatóság. Az ellenőrzés lefolytatása és a fellebbezés benyújtása között semmilyen új tény, körülmény nem merült fel, arra a fellebbezésben sem történt hivatkozás. Az elsőfokú hatóság nem terjesztette fel másodfokú elbírálásra a fellebbezést, így a felperest kizárta attól, hogy az alperes az Art. 138. § (2) bekezdése alapján megsemmisítse az elsőfokú hatóság határozatát új eljárásra utasítással.
Az elsőfokú jogerős ítélet
[9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hatóság anyagi és eljárási jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatait.A felülvizsgálati kérelem
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszerű döntés meghozatalát kérte. Fenntartotta keresetében foglaltakat, álláspontja szerint a megjelölt jogszabályok megsértésével hozta meg a hatóság határozatát.A Kúria döntése és annak jogi indokai
[11] A felperes keresete előterjesztésével közigazgatási pert kezdeményezett, amelynek következtében az elsőfokú bíróság kötelezettsége (Pp. 124. § (1) bekezdés) volt, hogy a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), illetőleg el kellett járnia a közigazgatási perekre speciális intézkedési szabályok: a Pp. 332. § - 332/C. §-ai alapján is.[12] A közigazgatási perben a felperes részéről felülvizsgálni kért határozat a kormányhivatal [Art. 10. § (1) bekezdés d) pont] másodfokú határozata, amelyben az alperes az önkormányzati adóhatóság [Art. 10.§ (1) bekezdés c) pont] elsőfokú határozatával szemben előterjesztett fellebbezést bírálta el. Az alperes határozata annak a határozati láncolatnak az utolsó eleme volt, amelyben az első határozatot az önkormányzati adóhatóság iparűzési adónemben folytatott ellenőrzés eredményeként hozta meg, a második határozat is az önkormányzati adóhatóság határozata, amelyben az elsőfokú hatóság visszavonta a saját határozatát, a harmadik határozat az alperesé, amelyben a visszavonó elsőfokú határozatot hagyta helyben.
[13] Az elsőfokú hatóság határozat visszavonásáról rendelkezett. Az Art. 135. § (1) bekezdése azt írja elő, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. E jogszabályhely alkalmazásával járt el az elsőfokú hatóság, mindhárom döntés (elsőfokú, elsőfokú határozatot visszavonó, visszavonó határozatot helybenhagyó másodfokú határozat) meghozatala 1 éven belül, 2016-ban történt.
[14] A per tárgyát képező döntéseket határozati formában hozta meg a hatóság. A döntésekről az Art. 123. §-ában rendelkezett a jogalkotó, kimondva: hogy az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt.
[15] Az Art. az Adóigazgatási eljárást szabályozó VIII. fejezetben, a Hatósági eljárás cím alatt szabályozza az egyes jogorvoslati eljárásokat, közöttük a fellebbezést és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát. Az Art. bírósági jogorvoslatot biztosító 143. § (1) bekezdése, figyelemmel az Art. 123. §-ára [ahogyan a Ket. 71. § (1) bekezdése és 109. §-a is], az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát engedélyezi. Az adóügy érdeméhez tartozik az Art. 123. §-a szerint minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés.
[16] Az elsőfokú bíróságnak tehát akkor, amikor a keresetlevél megérkezését követően annak tartalmát vizsgálta (Pp. 124. §, a XX fejezetben: 332. §), meg kellett volna állapítania, hogy a perben nincsen az ügy érdemében meghozott adóhatározat, ugyanis a felülvizsgálni kért határozatok: az elsőfokú határozatot visszavonó elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú határozatok a felperes helyi iparűzési adókötelezettségéről, adózói jogáról, kötelezettségéről döntést nem tartalmaznak. Azt a törvényi feltételt, hogy a bíróságtól felülvizsgálni kért határozatok a közigazgatási ügy érdemében meghozottak legyenek, az elsőfokú határozatot visszavonó elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú határozat nem teljesítette. A törvényi (Art., Pp.) előírásoknak meg nem felelő határozatok bíróság általi felülvizsgálata kizárt. Az elsőfokú bíróságnak ezért a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, illetve az ügy tárgyalásának kitűzése folytán, a Pp. 157. § a) pontja alkalmazásával, a pert meg kellett volna szüntetnie.
[17] Rámutat a Kúria, hogy az Art. 137. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezést - az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül - fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. Az elsőfokú hatóságnak e jogszabályhely alapján – ellentétben felperes állításával – nem volt kötelezettsége a fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszteni az alpereshez, mert a határozatát visszavonta.
[18] A Kúriát a felülvizsgálati kérelem keretei nem kötik akkor, ha a per elsőfokú szakaszában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, vagy tárgyaláson a pert meg kellett volna szüntetni. Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.
A döntés elvi tartalma
[19] Az elsőfokú adóhatározat visszavonásáról rendelkező elsőfokú adóhatározatot helybenhagyó másodfokú határozat nem az adóügy érdemében meghozott döntés, ezért bíróság általi felülvizsgálata kizárt.Záró rész
[20] A permegszüntetés okán a pernyertesség – pervesztesség nem állapítható meg, ezért a Kúria akként határozott, hogy az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárási költségeiket mindkét fél maga viseli.[21] A mérsékelt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdése, 50. § (1) bekezdése, 58.§ (1) bekezdés f) pontja, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett.
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
Budapest, 2017. október 05.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró (Kúria, Kfv.V.35.427/2017.)