adozona.hu
BH 2018.5.148
BH 2018.5.148
A közalapítványra nem terjed ki a Cstv. személyi hatálya, így közalapítvány ellen felszámolási eljárás nem indítható [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 2. § (5) bek., 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) 2. § 6. pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A hitelező 2015. február 2-án nyújtotta be felszámolási kérelmét az adósként megjelölt közalapítvány ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva.
[2] A közalapítvány a kérelemben foglaltakat vitatta.
[3] Az elsőfokú bíróság az adósként megjelölt közalapítvány fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását főeljárásként elrendelte.
[4] A közalapítvány fellebbezése alapján eljárt másodfokú bír...
BH 2018.5.148 A közalapítványra nem terjed ki a Cstv. személyi hatálya, így közalapítvány ellen felszámolási eljárás nem indítható [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 2. § (5) bek., 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) 2. § 6. pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező 2015. február 2-án nyújtotta be felszámolási kérelmét az adósként megjelölt közalapítvány ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva.[2] A közalapítvány a kérelemben foglaltakat vitatta.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[3] Az elsőfokú bíróság az adósként megjelölt közalapítvány fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását főeljárásként elrendelte.[4] A közalapítvány fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a felszámolási eljárást megszüntette és az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte.
[5] A végzés indokolásában leszögezte, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálata előtt abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a Cstv. személyi hatálya. A Cstv. 2. § (5) bekezdése kimondja, hogy az alapítványra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) másképpen nem rendelkezik. A Cstv. 3. § (1) bekezdése az alapítványt a gazdálkodó szervezetek között felsorolja, az Ectv. 2. § 6. pontja pedig a civil szervezetek közé sorolja - a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével - az alapítványt. Az Ectv. 10. § (1) bekezdése mondja ki, hogy civil szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Cstv.-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[6] Mindezekből a másodfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az Ectv. szerint a közalapítvány nem minősül olyan civil szervezetnek, amelyre a Cstv. szabályait alkalmazni lehetne, ellene nem folytatható le fizetésképtelenségi eljárás. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 130. § (1) bekezdés g) pontja, 157. § a) pontja és 158. § (1) bekezdése alapján ezért az eljárást hivatalból megszüntette, és az elsőfokú végzést az rPp. 251. § (1) bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A hitelező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.[8] Kifejtette, hogy a Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő alapítvány fogalmába tartozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 74/G. § (1) bekezdése szerint a közalapítvány is, amely egy speciális alapítvány annyiban, hogy annak alapítói köre és célja meghatározott.
[9] Nem vitatta, hogy az Ectv. felszámolással kapcsolatos rendelkezései az Ectv. törvényi fogalma szerinti civil szervezetekre nézve valóban tartalmaznak speciális rendelkezéseket, azonban sem az Ectv., sem a 2011. évi CLXXXI. törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely a közalapítványt kivonná a Cstv. személyi hatálya alól.
[10] Az rPtk., a Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, 2. § (5) bekezdése és az Ectv. 2. § 6. pontja alapján a hitelező álláspontja szerint az állapítható meg, hogy a közalapítvány egy speciális alapítvány, melyre a Cstv. személyi hatálya kiterjed, azonban arra nézve az Ectv. mint speciális jogszabály nem tartalmaz különös rendelkezéseket, mert az Ectv. fogalomrendszerében nem minősül civil szervezetnek. Ebből következően ugyanolyan szabályok szerint kezdeményezhető egy közalapítvánnyal szemben felszámolási eljárás, mint például egy gazdasági társasággal szemben. Ezzel ellentétes álláspont szerint felszámolással nem lehetne közalapítványt jogutód nélkül megszüntetni, kizárólag az alapítók vagy a kuratórium szuverén elhatározása alapján, mely a jogbiztonságot és a hitelezői érdekeket nagyban sértené.
[11] Az adósként megjelölt közalapítvány felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
A Kúrai döntése és jogi indokai
[12] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó rPp. 275. § (2) bekezdése szerint, s azt az alábbiak miatt nem találta jogszabálysértőnek.[13] Elsőként hangsúlyozza, hogy a hitelező által hivatkozott rPtk. 74/G. §-át a 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdése 2006. augusztus 24-től hatályon kívül helyezte, ezért e rendelkezést a jogerős végzés állított jogsértése tekintetében nem kell vizsgálni.
[14] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan értelmezte együtt az Ectv. 2. § 6. pontjának fogalommeghatározását a 10. § (1) bekezdéssel, és vonta le a következtetést arra vonatkozóan, hogy a közalapítványra és pártalapítványra az Ectv. és a Cstv. szabályait nem lehet alkalmazni.
[15] A hitelező azt elfogadta, hogy az Ectv. nem vonatkozik a közalapítványra, ebből azonban arra a következtetésre jutott, hogy a közalapítvány vonatkozásában nincs korlátozás, nincsenek speciális eljárási rendelkezések, ugyanolyan feltételek mellett lehet vizsgálni a fizetésképtelenségét, illetve elrendelni a felszámolását, mint bármely más gazdálkodó szervezet esetében. A Kúria nem ért egyet ezzel a jogértelmezéssel.
[16] Az rPtk. 74/G. §-át hatályon kívül helyező 2006. évi LXV. törvény 1. § (3a) bekezdése 2014. november 26-tól úgy rendelkezik, hogy közalapítvány esetén az Ectv. civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. Miután azonban az Ectv. továbbra is kizárja a civil szervezetek közé sorolt alapítványok közül - az Ectv. alkalmazása során - a közalapítványokat és a pártalapítványokat, a Kúria álláspontja szerint ebből az a következtetés vonható le, hogy a közalapítványokra az alapítványokkal kapcsolatos anyagi jogi szabályok alkalmazandóak ugyan - ahogyan azt az e bekezdést beiktató módosító jogszabály indokolása is tartalmazza -, azonban a közalapítványok nem tartoznak az Ectv. hatálya alá.
[17] A Cstv. 2. § (5) bekezdése azt mondja ki, hogy akkor kell alkalmazni a Cstv.-t az alapítványokra, ha erről az Ectv. másképpen nem rendelkezik. Miután az Ectv. 2. § 6. pontja másképpen rendelkezik a közalapítványokra, ebből az következik, hogy a közalapítványra a Cstv. nem alkalmazható, a közalapítványra nem terjed ki a Cstv. személyi hatálya.
[18] Ettől függetlenül a hitelezők nincsenek elzárva a közalapítványok tekintetében az egyedi végrehajtástól, és a közalapítvány megszüntetésének eseteit is rendezi a jogszabály.
[19] A fent kifejtettek szerint nem jogszabálysértő a jogerős végzés, ezért azt a Kúria az rPp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.002/2017.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Gáspár Mónika bíró
Az adós: M. Közalapítvány
Az adós jogi képviselője: Homonnai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd
A hitelező: K. Bt.
A hitelező jogi képviselője: Dr. Bába István ügyvéd
Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás
Az elsőfokú bíróság neve és az ügy száma:
Tatabányai Törvényszék 6.Fpk.11-15-070010/11.
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma:
Győri Ítélőtábla Fpkf.II.25.124/2016/3.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a hitelező
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.Kötelezi a hitelezőt, hogy 15 napon felül fizessen meg az adósnak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező 2015. február 2-án nyújtotta be felszámolási kérelmét az adósként megjelölt közalapítvány ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva.[2] A közalapítvány a kérelemben foglaltakat vitatta.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[3] Az elsőfokú bíróság az adósként megjelölt közalapítvány fizetésképtelenségét megállapította és felszámolását főeljárásként elrendelte.[4] A közalapítvány fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a felszámolási eljárást megszüntette és az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte.
[5] A végzés indokolásában leszögezte, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálata előtt abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a Cstv. személyi hatálya. A Cstv. 2. § (5) bekezdése kimondja, hogy az alapítványra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) másképpen nem rendelkezik. A Cstv. 3. § (1) bekezdése az alapítványt a gazdálkodó szervezetek között felsorolja, az Ectv. 2. § 6. pontja pedig a civil szervezetek közé sorolja – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével – az alapítványt. Az Ectv. 10. § (1) bekezdése mondja ki, hogy civil szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Cstv.-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[6] Mindezekből a másodfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az Ectv. szerint a közalapítvány nem minősül olyan civil szervezetnek, amelyre a Cstv. szabályait alkalmazni lehetne, ellene nem folytatható le fizetésképtelenségi eljárás. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. § (1) bekezdés g) pontja, 157. § a) pontja és 158. § (1) bekezdése alapján ezért az eljárást hivatalból megszüntette, és az elsőfokú végzést a Pp. 251. § (1) bekezdésére figyelemmel hatályon kívül helyezte.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A hitelező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását, másodlagosan a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.[8] Kifejtette, hogy a Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő alapítvány fogalmába tartozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 74/G. § (1) bekezdése szerint a közalapítvány is, amely egy speciális alapítvány annyiban, hogy annak alapítói köre és célja meghatározott.
[9] Nem vitatta, hogy az Ectv. felszámolással kapcsolatos rendelkezései az Ectv. törvényi fogalma szerinti civil szervezetekre nézve valóban tartalmaznak speciális rendelkezéseket, azonban sem az Ectv., sem a 2011. évi CLXXXI. törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely a közalapítványt kivonná a Cstv. személyi hatálya alól.
[10] Az rPtk., a Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, 2. § (5) bekezdése és az Ectv. 2. § 6. pontja alapján a hitelező álláspontja szerint az állapítható meg, hogy a közalapítvány egy speciális alapítvány, melyre a Cstv. személyi hatálya kiterjed, azonban arra nézve az Ectv. mint speciális jogszabály nem tartalmaz különös rendelkezéseket, mert az Ectv. fogalomrendszerében nem minősül civil szervezetnek. Ebből következően ugyanolyan szabályok szerint kezdeményezhető egy közalapítvánnyal szemben felszámolási eljárás, mint például egy gazdasági társasággal szemben. Ezzel ellentétes álláspont szerint felszámolással nem lehetne közalapítványt jogutód nélkül megszüntetni, kizárólag az alapítók vagy a kuratórium szuverén elhatározása alapján, mely a jogbiztonságot és a hitelezői érdekeket nagyban sértené.
[11] Az adósként megjelölt közalapítvány felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
A Kúrai döntése és jogi indokai
[12] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, s azt az alábbiak miatt nem találta jogszabálysértőnek.[13] Elsőként hangsúlyozza, hogy a hitelező által hivatkozott rPtk. 74/G. §-át a 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdése 2006. augusztus 24-től hatályon kívül helyezte, ezért e rendelkezést a jogerős végzés állított jogsértése tekintetében nem kell vizsgálni.
[14] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan értelmezte együtt az Ectv. 2. § 6. pontjának fogalom-meghatározását a 10. § (1) bekezdéssel, és vonta le a következtetést arra vonatkozóan, hogy a közalapítványra és pártalapítványra az Ectv. és a Cstv. szabályait nem lehet alkalmazni.
[15] A hitelező azt elfogadta, hogy az Ectv. nem vonatkozik a közalapítványra, ebből azonban arra a következtetésre jutott, hogy a közalapítvány vonatkozásában nincs korlátozás, nincsenek speciális eljárási rendelkezések, ugyanolyan feltételek mellett lehet vizsgálni a fizetésképtelenségét, illetve elrendelni a felszámolását, mint bármely más gazdálkodó szervezet esetében. A Kúria nem ért egyet ezzel a jogértelmezéssel.
[16] Az rPtk. 74/G. §-át hatályon kívül helyező 2006. évi LXV. törvény 1. § (3a) bekezdése 2014. november 26-tól úgy rendelkezik, hogy közalapítvány esetén az Ectv. civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. Miután azonban az Ectv. továbbra is kizárja a civil szervezetek közé sorolt alapítványok közül – az Ectv. alkalmazása során – a közalapítványokat és a pártalapítványokat, a Kúria álláspontja szerint ebből az a következtetés vonható le, hogy a közalapítványokra az alapítványokkal kapcsolatos anyagi jogi szabályok alkalmazandóak ugyan – ahogyan azt az e bekezdést beiktató módosító jogszabály indokolása is tartalmazza –, azonban a közalapítványok nem tartoznak az Ectv. hatálya alá.
[17] A Cstv. 2. § (5) bekezdése azt mondja ki, hogy akkor kell alkalmazni a Cstv.-t az alapítványokra, ha erről az Ectv. másképpen nem rendelkezik. Miután az Ectv. 2. § 6. pontja másképpen rendelkezik a közalapítványokra, ebből az következik, hogy a közalapítványra a Cstv. nem alkalmazható, a közalapítványra nem terjed ki a Cstv. személyi hatálya.
[18] Ettől függetlenül a hitelezők nincsenek elzárva a közalapítványok tekintetében az egyedi végrehajtástól, és a közalapítvány megszüntetésének eseteit is rendezi a jogszabály.
[19] A fent kifejtettek szerint nem jogszabálysértő a jogerős végzés, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Záró rész
[20] A hitelező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a felülvizsgálati ellenkérelmet benyújtó adós felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg.[21] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.
Budapest, 2017. november 28.
Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.002/2017.)