BH 2018.5.142

A civil szervezet saját alapszabályának lényegi rendelkezése megsértésével hozott határozatát meg kell semmisíteni, és ez nem jelent indokolatlan és aránytalan beavatkozást a civil szervezet belső autonómiájába [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 62. § (6) bek., 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bek., 14. §, 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Az alperesi sportági szakszövetségnek mint egyesületnek tagja a felperesi egyesület is. Az alperes elnöksége 2014. január 15-én 1/1/2004. elnökségi határozattal 2014. február 21. napjára összehívta az alperes rendkívüli közgyűlését egyetlen napirendi ponttal, amely a tisztségviselők választása volt. Az alperes elnöksége a 2/1/2014. elnökségi határozattal a jelölőbizottságot megválasztotta a rendkívüli közgyűlésre. Az alperes elnöke és az elnökség tagjai a 8/1/2014. számú elnökségi határoz...

BH 2018.5.142 A civil szervezet saját alapszabályának lényegi rendelkezése megsértésével hozott határozatát meg kell semmisíteni, és ez nem jelent indokolatlan és aránytalan beavatkozást a civil szervezet belső autonómiájába [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 62. § (6) bek., 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bek., 14. §, 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesi sportági szakszövetségnek mint egyesületnek tagja a felperesi egyesület is. Az alperes elnöksége 2014. január 15-én 1/1/2004. elnökségi határozattal 2014. február 21. napjára összehívta az alperes rendkívüli közgyűlését egyetlen napirendi ponttal, amely a tisztségviselők választása volt. Az alperes elnöksége a 2/1/2014. elnökségi határozattal a jelölőbizottságot megválasztotta a rendkívüli közgyűlésre. Az alperes elnöke és az elnökség tagjai a 8/1/2014. számú elnökségi határozattal egy fő kivételével 2014. február 1-jei hatállyal lemondtak megbízatásukról.
[2] 2014. január 27. napján az M. elnevezésű alperesi tagtól alapszabály-módosítás napirendre vételére irányuló tagi javaslat érkezett. Az alperesi elnökségre a napirendre vételre vonatkozó tagi javaslatot 10/E/2014. szám alatt elutasította. Az M. tag által javasolt alapszabály-módosítási tervezethez képest változtatások történtek, majd 2014. február 10-én és 2014. február 19-én is eltérő tartalmú alapszabály-módosítás iránti tervezet került a tagok részére közlésre az alperes főtitkárától.
[3] A 2014. február 21-én megtartott rendkívüli közgyűlésen ezen tagi javaslat napirendi vételéről külön szavazás nem volt, a közgyűlésen ennek ellenére napirendi pontként tárgyalták az alapszabály módosítását, és azt elfogadták. Ezt követően a jelölőbizottság elnöke tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy az elnök személyére három javaslat érkezett, a jelöltek közül egy vállalta a jelölést. A közgyűlésen új jelölés az elnök személyére nem érkezett, a levezető elnök nyilatkozata szerint a jelölőlistát lezárta, majd arra hivatkozással, hogy egy jelölt van a tisztségre, a közgyűlés megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg az elnököt. A közgyűlés ezt követően B. M.-et választotta elnöknek.
[4] Ezt követően a jelölőbizottság elnöke arra tájékoztatta a rendkívüli közgyűlést, hogy a sporttanács vezetőjének egy főre érkezett jelölés (Cs. B.), aki vállalta a jelölést. A közgyűlésen új jelölések érkeztek a sporttanács vezetőjének személyére, akik közül egy fő, Sz. L. vállalta a jelölést, egyúttal Cs. B. visszalépett. Sz. L. jelölőlistára kerülését a közgyűlés megszavazta. Arra való hivatkozással, hogy összesen egy jelölt van a tisztségre, a közgyűlés külön megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg a sporttanács vezetőjét. Ezt követően ilyen módon a közgyűlés megválasztotta Sz. L.-t a sporttanács vezetőjének.
[5] A jelölőbizottság elnöke ezt követően arról tájékoztatta a rendkívüli közgyűlést, hogy a sporttanács két tagjára összesen négy jelölés érkezett, akik közül hárman ezt elfogadták. A közgyűlés ezt követően arról szavazott, hogy a három fő közül ki kerüljön a jelölőlistára, ez a két személy Cs. B. és N. Gy. volt. A közgyűlésen új jelölés nem érkezett, majd arra hivatkozással, hogy összesen két jelölt van a két helyre, a közgyűlés megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg a sporttanács tagjait. A közgyűlés ezt követően megválasztotta a sporttanács tagjának Cs. B.-t és N. Gy.-t.
[6] Ezt követően a jelölőbizottság a rendkívüli közgyűlést arról tájékoztatta, hogy elnökségi tagságra nyolc főre érkezett jelölés, akik közül heten azt el is vállalták. A rendkívüli közgyűlés ezt követően ezen hét személy vonatkozásában szavazott arról, hogy felkerüljenek-e a jelölőlistára. A rendkívüli közgyűlés végül öt személy vonatkozásában szavazta meg a jelölőlistára való felvételt, két személy nem került fel erre a listára. A közgyűlésen új jelölés nem érkezett, majd arra hivatkozással, hogy öt jelölt van az öt tisztségre, a közgyűlés megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg az elnökség tagjait. Ezt követően a közgyűlés az elnökség tagjának választott meg öt személyt.
[7] A közgyűlésen ezután szakági jelölőértekezleteket tartottak, majd megválasztották a szakágak vezetőit.
[8] A bíróság végzésével elrendelte a 2012. október 28-án elfogadott alapszabály módosításának nyilvántartásba történő bejegyzését, ezen végzés 2014. február 6-án emelkedett jogerőre.
[9] A felperes a rendkívüli közgyűlés határozatainak megsemmisítése iránt keresettel fordult a bírósághoz. Az előzményi perben az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ezt az ítéletet a felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] A felperes keresetében az alperes 2014. február 21-i rendkívüli közgyűlésének az alapszabály módosítására, valamint a tisztségviselők választására vonatkozó határozatainak megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a határozatok jogszabályba, illetve az alapszabályba ütközőek. A felperes külön sérelmezte a szakágvezetők vonatkozásában hozott személyi döntéseket is. A felperes sérelmezte azt is, hogy az alapszabály-módosítás szerint az alperes a Sporttörvény 20. §-a alapján országos sportági szövetség, viszont ez a megfogalmazás nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy a tagok a Sporttörvény mely szervezeti formájára szavaztak.
[11] Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Előadta, hogy alapszabály lehetőséget adott arra, hogy az alapszabály módosítására irányuló tagi előterjesztést az alperes közgyűlése tárgyalja, az megfelelő időben érkezett az alpereshez. Előadta, hogy az új alapszabálynak megfelelően került sor a tisztségek betöltésére, a nyílt szavazás megtörténtét pedig az alapszabály rendelkezései tették lehetővé. A szakágvezetők választása pedig az alapszabály 42/A. § (4) bekezdésére megfelelően történt.

Az első- és másodfokú ítélet
[12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt, és megsemmisítette az alperes 2014. február 21-én tartott közgyűlésének az alapszabály módosításáról rendelkező határozatát, valamint a Sporttanács vezetőjének és tagjai megválasztásáról szóló határozatait. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
[13] Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az a felek között nem volt vitatott, hogy az alperes 2014. február 21-én rendkívüli közgyűlést tartott. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az előzményi per alapján rögzült, hogy az alperes 2012. október 28. napján módosított alapszabályát kell a perbeli esetben alkalmazni.
[14] Az alapszabály módosítására vonatkozó döntés kapcsán megállapította, hogy a módosítás napirendre vételére irányuló igény határidőben megérkezett, ezt az alapszabály szerint napirendre kellett tűzni. Megállapította ugyanakkor azt is, hogy az egyik tag által 2014. január 27-én benyújtott napirendi javaslatként tárgyaló alapszabály tervezetében utólagosan változtattak, a tagok részére az eredeti tagi javaslattól eltérő tartalmú alapszabály-tervezetet közöltek. Megállapította továbbá, hogy a végleges tervezet csak két nappal a rendkívüli közgyűlés előtt vált megismerhetővé a tagok számára 2014. február 19-én. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az egyébként határidőben érkező tagi javaslaton utólagosan változtattak, így az már nem volt azonos az eredeti javaslattal, ezért azt a közgyűlésen az alapszabály alapján csak akkor lehetett volna megtárgyalni, ha azzal a jelenlévők többsége egyetért. Erre irányuló szavazást azonban nem tartottak, ezért az alapszabály módosításáról a közgyűlés nem dönthetett volna. Az elsőfokú bíróság szerint egy alapszabály-módosítás esetén garanciális jellegű, hogy a tervezetről a tagok kellő időben tudomást szerezzenek, ha az alapszabály 19. § (2) bekezdésében rögzített kéthetes határidőt nem tartották be. Összességében arra a következtetésre jutott, hogy az alapszabály-módosítás elfogadása alapszabály-ellenes módon került elfogadásra. Miután pedig az alapszabály módosítása jogellenes volt, a korábbi alkalmazandó alapszabály pedig nem tartalmazta a "sporttanács vezetője" és a "sporttanács tagjai" tisztségeket, így ezen tisztségviselők megválasztása alapszabály-ellenesen történt. A rendkívüli közgyűlésen történt tisztségviselő-választás vonatkozásában ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak a keresetet. A rendkívüli közgyűlést megelőzően kellő időben felállt a jelölőbizottság, illetve a szavazás módjaként alkalmazott nyílt szavazás a konkrét esetben nem volt törvénysértő, illetve nem volt ellentétes az alapszabállyal sem.
[15] Az elnök megválasztása vonatkozásában az elsőfokú ítélet megállapította, hogy a jelölőbizottság három személyt terjesztett a közgyűlés elé, de közülük csak egy fogadta el a jelölést. Ezen személy jelöltté válásával a közgyűlés külön nem döntött, hanem azonnal a megválasztásáról határozott.
[16] Ebben a körben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy alapszabály-ellenesen nem volt önálló szavazás a jelöltté válásról B. M. esetében, azonban ez az ok nem teremtett alapot a határozat megsemmisítésére. Ténylegesen ugyanis egyetlen személy volt, aki az elnöki jelölést elfogadta, a közgyűlésen újabb jelölés nem érkezett, B. M.-et pedig elnökként megválasztották. Külön rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az alapszabály 22. § (10) bekezdése lehetővé teszi a nyílt szavazást. Az alapszabály vonatkozó rendelkezését [22. § (10) bekezdés] a bíróság úgy értelmezte, hogy amennyiben a tisztségviselők megválasztása előtt annyi jelölt szerepel a jelölőlistán, ahány tisztségviselőt választanak, alkalmazható a (10) bekezdés azon rendelkezése, hogy a közgyűlés erre irányuló döntése esetén nyílt szavazás legyen a választásról. Miután pedig egy jelölt volt az elnöki tisztségre, a közgyűlés nyílt szavazással döntött, így az ő megválasztása nyílt szavazás keretében nem ütközött az alapszabályba. Ugyanezen okból a jelöltek számára figyelemmel és az új jelölés hiányát is figyelembe véve, valamint tekintettel arra, hogy ebben a tekintetben a rendkívüli közgyűlés külön is szavazott, lehetőség volt az alapszabály alapján az elnökségi tagoknál is pontosan annyi jelölés érkezett, ahány tagja az elnökségnek lehetett, és a közgyűlés külön szavazással hozzájárult, hogy nyílt szavazással válasszák meg az elnökségi tagokat. Ehhez képest az elnökség tagjainak nyílt szavazással való megválasztása az alapszabály 22. § (10) bekezdésének értelmezése körében kifejtett korábbi álláspontjára figyelemmel nem volt alapszabály ellenes az elsőfokú bíróság szerint.
[17] A felperes és az alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a perbeli közgyűlés rendkívüli közgyűlésnek minősül, amelyre a 2012-ben elfogadott alapszabály az irányadó. A jogerős ítélet rögzítette azt is, hogy ebben a pertípusban nincs lehetőség kereset bővítésre, csak az képezheti a kereset tárgyát, amit a jogvesztő határidőben már korábban megtámadtak. A jogerős ítélet indokolása értelmében érdemben a rendkívüli közgyűlésen is csak olyan napirendet lehet tárgyalni, amelyet azt megelőzően legalább két héttel korábban benyújtottak. Kiemelte, hogy az alapszabály a civil szervezet életében kiemelt fontosságú garanciális dokumentum, későbbi módosítások már új javaslatnak számítanak, és ezek vonatkozásában nem volt meg a kéthetes előzetes időtartam. Az alapszabály alapján a közgyűlés maga külön szavazással dönthetett volna úgy, hogy a módosított javaslatot veszi napirendre, nem a két héttel a rendkívüli közgyűlés előtt benyújtottat, de ilyen külön szavazásra nem került sor. Ebből következően pedig a jogerős ítélet arra a következtetésre jutott, hogy a 2014. február 21-én elfogadott alapszabály-módosító határozat nincs összhangban magának az alapszabálynak a rendelkezéseivel, ezért jogellenes, és ezen okból megsemmisítendő. Miután pedig az úgynevezett sporttanács tagjainak választása csak az új módosított alapszabályhoz képest lett volna értelmezhető (azt pedig jogellenesen fogadták el) a sporttanács tagjainak választására vonatkozó határozatokat is jogszerűen semmisítette meg az elsőfokú bíróság.
[18] A jogerős ítélet a tisztségviselők választása körében megállapította, hogy az szerepelt az előzetesen közölt napirendben. A határozatképesség fennállása, a szavazás lefolytatása és az eredmény igazából nem volt tartalmilag vitatott. A nyílt szavazás többes jelölés hiányában az alapszabály alapján elrendelhető volt, és erről a rendkívüli közgyűlés külön-külön határozatokat is hozott. Megállapította ugyanakkor a jogerős ítélet azt, hogy nem történt önálló szavazás a jelöltté válásról az elnöki tisztség, illetve az elnökség tagjai vonatkozásában, de ennek nem volt kihatása az érdemi döntésre. Mindezen okból pedig a tisztségviselők választására vonatkozó határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmet elutasította.
[19] A szakágvezetők választásával kapcsolatban a jogerős ítélet kifejtette, hogy a korábbi szakágvezetők megbízatása megszűnt. Újak választása nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott, hanem az alapszabály 42/A. § (4) bekezdését kellett alkalmazni, és miután a szakágvezetők választása ennek megfelelt, az erre vonatkozó határozatok megsemmisítésére nem volt lehetőség.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[20] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, és a kereset teljes elutasítását. Az alperes részéről a kérelemben előadták, hogy alapszabály-módosítás iránti javaslatot kötelező volt napirendre tűzni, az több mint két héttel a rendkívüli közgyűlés előtt benyújtották. Nem fogadták el a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy az egész javaslatot kell két héttel előre benyújtani, azon utóbb nem lehet módosítani. Az alperes szerint elég a javaslat tárgyának megjelölése, a tartalom pontos megjelölése nem szükséges, erre külön szabályt az alapszabály nem tartalmaz. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozatlanul kiterjesztően értelmezte az alapszabály vonatkozó rendelkezését.
[21] Az alperes részéről előadták azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata, és ennek nyomán egy korábbi kúriai ítélet is rögzítette azt, hogy a civil szervezetek irányában a bíróságnak a "legkisebb beavatkozás elvét" kell alkalmaznia, figyelemmel a civil szervezetek belső autonómiájára, és figyelemmel a beavatkozás kapcsán az arányosság általános elvére. Az alperes szerint az alapszabály módosítására irányuló javaslat egészen a végszavazásig érvényesen módosítható volt, azt éppen hogy szakértők alakítgatták, és a rendkívüli közgyűlésen az ily módon alakított tartalommal fogadták el a módosított alapszabályt a küldöttek. Az alperes szerint az alperesi szövetség belső életébe kellő indok nélkül a bíróság nem avatkozhat bele. Az alperes szerint ilyen indok a konkrét esetben nem volt.
[22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[24] A Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A (2) bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Azzal, hogy a jogerős ítélet ellen csak az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a Kúria vizsgálatának tárgya érdemben leszűkült arra a kérdésre, hogy az alperes 2014. február 21-i rendkívüli közgyűlése jogosult volt-e elfogadni a két nappal korábban véglegesített szövegű alapszabály-tervezet vagy sem. A sporttanács tagjainak megválasztása, mint további kérdés ugyanis ebből következik, hiszen az intézményt magát az új alapszabály hozta létre.
[25] A megismételt eljárásban született jogerős ítélet a döntés alapjaként rögzítette, hogy az elbírálásnál a 2012-es alapszabály az irányadó, nincs helye keresetbővítésnek (csak a jogvesztő határidőben már előterjesztett okból támadhatók a közgyűlési határozatok), illetve hogy a fellebbezésben új bizonyítékok már nem terjeszthetők elő.
[26] A jogerős ítélet szerint a rendkívüli közgyűlés nem fogadhatta el az új alapszabályt, mert azt nem két héttel a rendkívüli közgyűlés előtt terjesztették elő végleges formájában, így az elfogadás ellentétes volt az irányadó alapszabály rendelkezéseivel, a rendkívüli közgyűlésen magán pedig az eltérés lehetőségéről nem tartottak külön szavazást.
[27] Az alperes felülvizsgálati kérelme szerint magát a javaslatot határidőben nyújtották be (2014. január 27.), azt a végszavazásig módosíthatták, a végleges javaslatot pedig a közgyűlés elfogadta, és ez az alperes belső autonómiájának körébe tartozik. Előadta, hogy a Kúria más ügyben (Budapesti Ügyvédi Kamara választási ügye) maga is deklarálta az arányosság, illetve a "lehető legkisebb beavatkozás" elvét, ennek pedig a jogerős ítélet nem felel meg.
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A felülvizsgálati eljárásban érvényesül a felülmérlegelés tilalma, vagyis csak kivételesen van lehetőség a bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, és ez csak akkor következhet be, ha a kifogásolt mérlegelés kirívóan okszerűtlen, vagy nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályai­val. A jelen esetben a Kúria ilyen körülményt külső objektív szemléletmód mellett nem észlelt.
[29] A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy az alapszabály a civil szervezet működésének alapvető dokumentuma ("alkotmánya"), ezért létrejöttének szabályszerűségéhez kiemelten fontos érdek fűződik. Nem vitatottan az alapszabály módosítására az egyik tagszervezet határidőben benyújtott egy javaslatot, így az napirendre tűzhető volt, sőt azt napirendre kellett tűzni az akkor hatályos alapszabály 19. § (2) bekezdése szerint, akár az elnökség ezzel ellentétes döntése ellenére is. Nem volt ugyanakkor figyelmen kívül hagyható az, hogy a rendkívüli közgyűlés nem a több mint két héttel korábban benyújtott eredeti javaslatról határozott, mert az alapszabály szövegét egészen a rendkívüli közgyűlés előtti napokig (február 19.) módosították.
[30] Helytállóan, jogszabálysértés nélkül állapította meg a Kúria szerint a jogerős ítélet azt, hogy az alapszabály kiemelkedő jelentősége okán szükséges az áttekintésre megfelelő határidőt biztosítani, ez pedig a jelen esetben elmaradt. Az alapszabály 19. cikk (3) bekezdése lehetőséget adott volna az általános szabálytól való eltérésre azzal, ha a közgyűlés erről külön szavazott volna, de ez nem történt meg. A Kúria szerint a jogerős ítélet helytállóan értelmezte az Alapszabály 19. cikkét, alapszabály módosításának elfogadási módja ellentétes volt az alapszabály 19. cikkének rendelkezéseivel, ezért indokolt volt módosított alapszabály elfogadásáról szóló határozat megsemmisítése.
[31] A Kúria szerint a kérdéses határozat megsemmisítése, amely maga után vonja a sporttanács tagjai megválasztására vonatkozó határozatok megsemmisítését, nem jelent indokolatlan beavatkozást az alperes belső autonómiájába, hiszen annak az is a részét képezi, hogy az alperes részéről a saját maguk által alkotott alapszabály garanciálisnak tekinthető szabályait betartsák. Az alperes által a fellebbezésben, illetve a felülvizsgálati kérelemben felhívott eseti döntések (EIEB és Kúria) konkrét esetre nézve nem voltak alkalmazhatók, ezen döntéseknek nem lehetett olyan kiterjesztő értelmezést adni, mint amivel az alperes fellebbezése, illetve felülvizsgálati kérelme élt.
[32] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. IV. 20.046/2017.)

***
TELJES HATÁROZAT

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
í t é l e t e

Az ügy száma: Pfv.IV.20.046/2017/3.
A tanács tagjai:
Dr. Baka András a tanács elnöke
Dr. Pataki Árpád előadó bíró
Dr. Kovács Zsuzsanna bíró
A felperes:
H. B. Egyesület
A felperes képviselője:
Dr. Kovács Beáta ügyvéd (3600 Ózd, Munkás út 5.)
Az alperes:
M. N. A. Sz.
Az alperes képviselője:
Dr. Muszka Sándor Ügyvédi Iroda (1061 Budapest, Andrássy út 17. I/8., ügyintéző: dr. Muszka Sándor ügyvéd
A per tárgya:
Közgyűlési határozat megsemmisítése
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:
Az alperes
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.603/2016/3.
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Fővárosi Törvényszék 35.P.24.104/2015/11.

Rendelkező rész
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperesi sportági szakszövetségnek mint egyesületnek tagja a felperesi egyesület is. Az alperes elnöksége 2014. január 15-én 1/1/2004. elnökségi határozattal 2014. február 21. napjára összehívta az alperes rendkívüli közgyűlését egyetlen napirendi ponttal, amely a tisztségviselők választása volt. Az alperes elnöksége a 2/1/2014. elnökségi határozattal a jelölő bizottságot megválasztotta a rendkívüli közgyűlésre. Az alperes elnöke és az elnökség tagjai a 8/1/2014. számú elnökségi határozattal egy fő kivételével 2014. február 1-jei hatállyal lemondtak megbízatásukról.
[2] 2014. január 27. napján az M. elnevezésű alperesi tagtól alapszabály módosítás napirendre vételére irányuló tagi javaslat érkezett. Az alperesi elnökségre a napirendre vételre vonatkozó tagi javaslatot 10/E/2014. szám alatt elutasította. Az M. tag által javasolt alapszabály módosítási tervezethez képest változtatások történtek, majd 2014. február 10-én és 2014. február 19-én is eltérő tartalmú alapszabály módosítás iránti tervezet került a tagok részére közlésre az alperes főtitkárától.
[3] A 2014. február 21-én megtartott rendkívüli közgyűlésen ezen tagi javaslat napirendi vételéről külön szavazás nem volt, a közgyűlésen ennek ellenére napirendi pontként tárgyalták az Alapszabály módosítását, és azt elfogadták. Ezt követően a jelölőbizottság elnöke tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy az elnök személyére három javaslat érkezett, a jelöltek közül egy vállalta a jelölést. A közgyűlésen új jelölés az elnök személyére nem érkezett, a levezető elnök nyilatkozata szerint a jelölőlistát lezárta, majd arra hivatkozással, hogy egy jelölt van a tisztségre, a közgyűlés megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg az elnököt. A közgyűlés ezt követően B. M.-t választotta elnöknek.
[4] Ezt követően a jelölőbizottság elnöke arra tájékoztatta a rendkívüli közgyűlést, hogy a sporttanács vezetőjének egy főre érkezett jelölés (Cs. B.), aki vállalt a jelölést. A közgyűlésen új jelölések érkeztek a sporttanács vezetőjének személyére, akik közül egy fő, Sz. L. vállalta a jelölést, egyúttal Cs. B. visszalépett. Sz. L. jelölőlistára kerülését a közgyűlés megszavazta. Arra való hivatkozással, hogy összesen egy jelölt van a tisztségre, a közgyűlés külön megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg a sporttanács vezetőjét. Ezt követően ilyen módon a közgyűlés megválasztotta Sz. L. a sporttanács vezetőjének.
[5] A jelölőbizottság elnöke ezt követően arról tájékoztatta a rendkívüli közgyűlést, hogy a sporttanács két tagjára összesen négy jelölés érkezett, akik közül hárman ezt elfogadták. A közgyűlés ezt követően arról szavazott, hogy a három fő közül ki kerüljön a jelölő listára, ez a két személy Cs. B. és N. Gy. volt. A közgyűlésen új jelölés nem érkezett, majd arra hivatkozással, hogy összesen két jelölt van a két helyre, a közgyűlés megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg a sporttanács tagjait. A közgyűlés ezt követően megválasztotta a sporttanács tagjának Cs. B. és N. Gy.
[6] Ezt követően a jelölőbizottság a rendkívüli közgyűlést arról tájékoztatta, hogy elnökségi tagságra nyolc főre érkezett jelölés, akik közül heten azt el is vállalták. A rendkívüli közgyűlés ezt követően ezen hét személy vonatkozásában szavazott arról, hogy felkerüljenek-e a jelölőlistára. A rendkívüli közgyűlés végül öt személy vonatkozásában szavazta meg a jelölőlistára való felvételt, két személy nem került fel erre a listára. A közgyűlésen új jelölés nem érkezett, majd arra hivatkozással, hogy öt jelölt van az öt tisztségre, a közgyűlés megszavazta, hogy nyílt szavazással válasszák meg az elnökség tagjait. Ezt követően a közgyűlés az elnökség tagjának választotta meg Á. L.-t, E. K.-t, F. A.-t, K. J.-t és O. Gy.-t.
[7] A közgyűlésen ezután szakági jelölő értekezleteket tartottak.
[8] A Fővárosi Törvényszék 2014. január 8-án kelt 7.Pk.61.419/1996/29-II. sorszámú végzésével elrendelte a 2012. október 28-án elfogadott alapszabály módosításának nyilvántartásba történő bejegyzését, ezen végzés 2014. február 6-án emelkedett jogerőre.
[9] A felperes a rendkívüli közgyűlés határozatainak megsemmisítése iránt keresettel fordult a bírósághoz. Az előzményi perben a Fővárosi Törvényszék 35.P.21.312/2014/21. szám alatt hozott elsőfokú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ezt az ítéletet a felperes fellebbezése folytán a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.413/2015/3. szám alatt végzésével hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A felperes fellebbezési eljárási költségét 10.000 forint + ÁFA összegben, míg a le nem rótt fellebbezési illetéket 48.000 forintban állapította meg.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] A felperes keresetében az alperes 2014. február 21-i rendkívüli közgyűlésének az alapszabály módosítására, valamint a tisztségviselők választására vonatkozó határozatainak megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a határozatok jogszabályba, illetve az alapszabályba ütközőek. A felperes külön sérelmezte a szakágvezetők vonatkozásában hozott személyi döntéseket is. A felperes sérelmezte azt is, hogy az alapszabály-módosítás szerint az alperes a Sporttörvény 20. §-a alapján országos sportági szövetség, viszont ez a megfogalmazás nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy a tagok a Sporttörvény mely szervezeti formájára szavaztak.
[11] Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte. Előadta, hogy alapszabály lehetőséget adott arra, hogy az alapszabály módosítására irányuló tagi előterjesztést az alperes közgyűlése tárgyalja, az megfelelő időben érkezett az alpereshez. Előadta, hogy az új alapszabálynak megfelelően került sor a tisztségek betöltésére, a nyílt szavazás megtörténtét pedig az alapszabály rendelkezései tették lehetővé. A szakágvezetők választása pedig az alapszabály 42/A. § (4) bekezdésére megfelelően történt.

Az első- és másodfokú ítélet
[12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt, és megsemmisítette az alperes 2014. február 21-én tartott közgyűlésének az alapszabály módosításáról rendelkező határozatát, valamint a Sporttanács vezetőjének és tagjai megválasztásáról szóló határozatait. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az alperest kötelezte a felperes javára részperköltség megfizetésére. A le nem rótt illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.
[13] Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az a felek között nem volt vitatott, hogy az alperes 2014. február 21-én rendkívüli közgyűlést tartott. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az előzményi per alapján rögzült, hogy az alperes 2012. október 28. napján módosított alapszabályát kell a perbeli esetben alkalmazni.
[14] Az alapszabály módosítására vonatkozó döntés kapcsán megállapította, hogy a módosítás napirendre vételére irányuló igény határidőben megérkezett, ezt az alapszabály szerint napirendre kellett tűzni. Megállapította ugyanakkor azt is, hogy az egyik tag által 2014. január 27-én benyújtott napirendi javaslatként tárgyaló alapszabály tervezetében utólagosan változtattak, a tagok részére az eredeti tagi javaslattól eltérő tartalmú alapszabály tervezetet közöltek. Megállapította továbbá, hogy a végleges tervezet csak két nappal a rendkívüli közgyűlés előtt vált megismerhetővé a tagok számára 2014. február 19-én. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az egyébként határidőben érkező tagi javaslaton utólagosan változtattak, így az már nem volt azonos az eredeti javaslattal, ezért azt a közgyűlésen az alapszabály alapján csak akkor lehetett volna megtárgyalni, ha azzal a jelenlévők többsége egyetért. Erre irányuló szavazást azonban nem tartottak, ezért az alapszabály módosításáról a közgyűlés nem dönthetett volna. Az elsőfokú bíróság szerint egy alapszabály módosítás esetén garanciális jellegű, hogy a tervezetről a tagok kellő időben tudomást szerezzenek, ha az alapszabály 19. § (2) bekezdésében rögzített két hetes határidőt nem tartották be. Összességében arra a következtetésre jutott, hogy az alapszabály módosítás elfogadása az alapszabály ellenes módon került elfogadásra. Miután pedig az alapszabály módosítása jogellenes volt, a korábbi alkalmazandó alapszabály pedig nem tartalmazta a „sporttanács vezetője” és a „sporttanács tagjai” tisztségeket, így ezen tisztségviselők megválasztása alapszabály-ellenesen történt. A rendkívüli közgyűlésen történt tisztségviselő választás vonatkozásában ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak a keresetet. A rendkívüli közgyűlést megelőzően kellő időben felállt a jelölőbizottság, illetve a szavazás módjaként alkalmazott nyílt szavazás a konkrét esetben nem volt törvénysértő, illetve nem volt ellentétes az alapszabállyal sem.
[15] Az elnök megválasztása vonatkozásában az elsőfokú ítélet megállapította, hogy a jelölőbizottság három személyt terjesztett a közgyűlés elé, de közülük csak egy fogadta el a jelölést. Ezen személy jelöltté válásával a közgyűlés külön nem döntött, hanem azonnal a megválasztásáról határozott.
[16] Ebben a körben az elsőfokú bíróság megállapította, hogy alapszabály ellenesen nem volt önálló szavazás a jelöltté válásról B. M. esetében, azonban ez az ok nem teremtett alapot a határozat megsemmisítésére. Ténylegesen ugyanis egyetlen személy volt, aki az elnöki jelölést elfogadta, a közgyűlésen újabb jelölés nem érkezett, B. M.-t pedig elnökként megválasztották. Külön rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az alapszabály 22. § (10) bekezdése lehetővé teszi a nyílt szavazást. Az alapszabály vonatkozó rendelkezését (22. § (10) bekezdés) a bíróság úgy értelmezte, hogy amennyiben a tisztségviselők megválasztása előtt annyi jelölt szerepel a jelölőlistán, ahány tisztségviselőt választanak, alkalmazható a (10) bekezdés azon rendelkezése, hogy a közgyűlés erre irányuló döntése esetén nyílt szavazás legyen a választásról. Miután pedig egy jelölt volt az elnöki tisztségre, a közgyűlés nyílt szavazással döntött, így az ő megválasztása nyílt szavazás keretében nem ütközött az alapszabályba. Ugyanezen okból a jelöltek számára figyelemmel és az új jelölés hiányát is figyelembe véve, valamint tekintettel arra, hogy ebben a tekintetben a rendkívüli közgyűlés külön is szavazott, lehetőség volt az alapszabály alapján az elnökségi tagoknál is pontosan annyi jelölés érkezett, ahány tagja az elnökségnek lehetett, és a közgyűlés külön szavazással hozzájárult, hogy nyílt szavazással válasszák meg az elnökségi tagokat. Ehhez képest az elnökség tagjainak nyílt szavazással való megválasztása az alapszabály 22. § (10) bekezdésének értelmezése körében kifejtett korábbi álláspontjára figyelemmel nem volt alapszabály ellenes az elsőfokú bíróság szerint.
[17] A felperes és az alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és megállapította, hogy a peres felek a fellebbezési eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik, a le nem rótt fellebbezési illetéket pedig az Állam viseli. A jogerős ítélet indokolása szerint a perbeli közgyűlés rendkívüli közgyűlésnek minősül, amelyre a 2012-ben elfogadott alapszabály az irányadó. A jogerős ítélet rögzítette azt is, hogy ebben a pertípusban nincs lehetőség kereset bővítésre, csak az képezheti a kereset tárgyát, amit a jogvesztő határidőben már korábban megtámadtak. A jogerős ítélet indokolása értelmében érdemben a rendkívüli közgyűlésen is csak olyan napirendet lehet tárgyalni, amelyet azt megelőzően legalább két héttel korábban benyújtottak. Kiemelte, hogy az alapszabály a civil szervezet életében kiemelt fontosságú garanciális dokumentum, későbbi módosítások már új javaslatnak számítanak, és ezek vonatkozásában nem volt meg a két hetes előzetes időtartam. Az Alapszabály alapján a közgyűlés maga külön szavazással dönthetett volna úgy, hogy a módosított javaslatot veszi napirendre, nem a két héttel a rendkívüli közgyűlés előtt benyújtottat, de ilyen külön szavazásra nem került sor. Ebből következően pedig a jogerős ítélet arra a következtetésre jutott, hogy a 2014. február 21-én elfogadott alapszabály módosító határozat nincs összhangban magának az alapszabálynak a rendelkezéseivel, ezért jogellenes, és ezen okból megsemmisítendő. Miután pedig az úgynevezett sporttanács tagjainak választása csak az új módosított alapszabályhoz képest lett volna értelmezhető (azt pedig jogellenesen fogadták el) sporttanács tagjainak választására vonatkozó határozatokat is jogszerűen semmisítette meg az elsőfokú bíróság.
[18] A jogerős ítélet a tisztségviselők választása körében megállapította, hogy az szerepelt az előzetesen közölt napirendben. A határozatképesség fennállása, a szavazás lefolytatása és az eredmény igazából nem volt tartalmilag vitatott. A nyílt szavazás többes jelölés hiányában az alapszabály alapján elrendelhető volt, és erről a rendkívüli közgyűlés külön-külön határozatokat is hozott. Megállapította ugyanakkor a jogerős ítélet azt, hogy nem történt önálló szavazás a jelöltté válásról az elnöki tisztség, illetve az elnökség tagjai vonatkozásában, de ennek nem volt kihatása az érdemi döntésre. Mindezen okból pedig a tisztségviselők választására vonatkozó határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmet elutasította.
[19] A szakágvezetők választásával kapcsolatban a jogerős ítélet kifejtette, hogy a korábbi szakágvezetők megbízatása megszűnt. Újak választása nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott, hanem az alapszabály 42/A. § (4) bekezdését kellett alkalmazni, és miután a szakágvezetők választása ennek megfelelt, az erre vonatkozó határozatok megsemmisítésére nem volt lehetőség.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[20] A jogerős ítélet ellen csak az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, és a kereset teljes elutasítását, valamint perköltség megítélését. Az alperes részéről a kérelemben előadták, hogy alapszabály módosítás iránti javaslatot kötelező volt napirendre tűzni, az több mint két héttel a rendkívüli közgyűlés előtt benyújtották. Nem fogadták el a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy az egész javaslatot kell két héttel előre benyújtani, azon utóbb nem lehet módosítani. Az alperes szerint elég a javaslat tárgyának megjelölése, a tartalom pontos megjelölése nem szükséges, erre külön szabályt az alapszabály nem tartalmaz. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet megalapozatlanul kiterjesztően értelmezte az alapszabály vonatkozó rendelkezését.
[21] Az alperes részéről előadták azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata, és ennek nyomán egy korábbi Kúriai ítélet is rögzítette azt, hogy a civil szervezetek irányában a bíróságnak a „legkisebb beavatkozás elvét” kell alkalmaznia, figyelemmel a civil szervezetek belső autonómiájára, és figyelemmel a beavatkozás kapcsán az arányosság általános elvére. Az alperes szerint az alapszabály módosítására irányuló javaslat egészen a végszavazásig érvényesen módosítható volt, azt éppen hogy szakértők alakítgatták, és a rendkívüli közgyűlésen az ily módon alakított tartalommal fogadták el a módosított alapszabályt a küldöttek. Az alperes szerint az alperesi szövetség belső életébe kellő indok nélkül a bíróság nem avatkozhat bele. Az alperes szerint ilyen indok a konkrét esetben nem volt.
[22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
[24] A Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A (2) bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Azzal, hogy a jogerős ítélet ellen csak az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a Kúria vizsgálatának tárgya érdemben leszűkült arra a kérdésre, hogy az alperes 2014. február 21-i rendkívüli közgyűlése jogosult volt-e elfogadni a két nappal korábban véglegesített szövegű alapszabály-tervezet, vagy sem. A sporttanács tagjainak megválasztása, mint további kérdés ugyanis ebből következik, hiszen az intézményt magát az új alapszabály hozta létre.
[25] A megismételt eljárásban született jogerős ítélet a döntés alapjaként rögzítette, hogy az elbírálásnál a 2012-es alapszabály az irányadó, nincs helye keresetbővítésnek (csak a jogvesztő határidőben már előterjesztett okból támadhatók a közgyűlési határozatok), illetve hogy a fellebbezésben új bizonyítékok már nem terjeszthetők elő.
[26] A jogerős ítélet szerint a rendkívüli közgyűlés nem fogadhatta el az új alapszabályt, mert azt nem két héttel a rendkívüli közgyűlés előtt terjesztették elő végleges formájában, így az elfogadás ellentétes volt az irányadó alapszabály rendelkezéseivel, a rendkívüli közgyűlésen magán pedig az eltérés lehetőségéről nem tartottak külön szavazást.
[27] Az alperes felülvizsgálati kérelme szerint magát a javaslatot határidőben nyújtották be (2014. január 27.), azt a végszavazásig módosíthatták, a végleges javaslatot pedig a közgyűlés elfogadta, és ez az alperes belső autonómiájának körébe tartozik. Előadta, hogy a Kúria más ügyben (Budapesti Ügyvédi Kamara választási ügye) maga is deklarálta az arányosság, illetve a „lehető legkisebb beavatkozás” elvét, ennek pedig a jogerős ítélet nem felel meg.
[28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A felülvizsgálati eljárásban érvényesül a felülmérlegelés tilalma, vagyis csak kivételesen van lehetőség a bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, és ez csak akkor következhet be, ha a kifogásolt mérlegelés kirívóan okszerűtlen, vagy nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival. A jelen esetben a Kúria ilyen körülményt külső objektív szemléletmód mellett nem észlelt.
[29] A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy az alapszabály a civil szervezet működésének alapvető dokumentuma („alkotmánya”), ezért létrejöttének szabályszerűségéhez kiemelten fontos érdek fűződik. Nem vitatottan az alapszabály módosítására az egyik tagszervezet határidőben benyújtott egy javaslatot, így az napirendre tűzhető volt, sőt azt napirendre kellett tűzni az akkor hatályos alapszabály 19. § (2) bekezdése szerint, akár az elnökség ezzel ellentétes döntése ellenére is. Nem volt ugyanakkor figyelmen kívül hagyható az, hogy a rendkívüli közgyűlés nem a több mint két héttel korábban benyújtott eredeti javaslatról határozott, mert az alapszabály szövegét egészen a rendkívüli közgyűlés előtti napokig (február 19.) módosították.
[30] Helytállóan, jogszabálysértés nélkül állapította meg a Kúria szerint a jogerős ítélet azt, hogy az alapszabály kiemelkedő jelentősége okán szükséges az áttekintésre megfelelő határidőt biztosítani, ez pedig a jelen esetben elmaradt. Az alapszabály 19. cikk (3) bekezdése lehetőséget adott volna az általános szabálytól való eltérésre azzal, ha a közgyűlés erről külön szavazott volna, de ez nem történt meg. A Kúria szerint a jogerős ítélet helytállóan értelmezte az Alapszabály 19. cikkét, alapszabály módosításának elfogadási módja ellentétes volt az alapszabály 19. cikkének rendelkezéseivel, ezért indokolt volt módosított alapszabály elfogadásáról szóló határozat megsemmisítése.
[31] A Kúria szerint a kérdéses határozat megsemmisítése, amely maga után vonja a sporttanács tagjai megválasztására vonatkozó határozatok megsemmisítését, nem jelent indokolatlan beavatkozást az alperes belső autonómiájába, hiszen annak az is a részét képezi, hogy az alperes részéről a saját maguk által alkotott alapszabály garanciálisnak tekinthető szabályait betartsák. Az alperes által a fellebbezésben, illetve a felülvizsgálati kérelemben felhívott eseti döntések (EIEB és Kúria) konkrét esetre nézve nem voltak alkalmazhatók, ezen döntéseknek nem lehetett olyan kiterjesztő értelmezést adni, mint amivel az alperes fellebbezése, illetve felülvizsgálati kérelme élt.
[32] Mindezekre figyelemmel a Kúria az érdemben helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Miután a felperes képviselője a tárgyaláson nem jelent meg, felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, a pernyertesnek minősülő felperes oldalán felülvizsgálati eljárási költség nem keletkezett, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. Mindkét peres fél személyes illetékmentességet élvez, ezért a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket (70.000 forint) az állam viseli.

Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat
[33] 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 62. § (6) bekezdés, Pp. 206. § (1) bekezdés, 275. § (3) bekezdés, 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdés, 14. §, 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bekezdés.

Záró rész
[34] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét az alperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. A pernyertes felperes oldalán perköltség nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett.
Budapest, 2017. november 29.
Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró
(Kúria Pfv.IV.20.046/2017/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.