BH 2018.4.124

A hitelezőiigény-bejelentés helye a felszámoló szervezet székhelye [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27/B. § (1) bek., 28. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A 2015. május 20-án kezdeményezett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2015. július 30-án indította meg az adós felszámolását a Cégközlönyben közzétett végzésével. A végzésben feltüntette a bíróság által kijelölt felszámolót, az R. C. Kft.-t, és megadta címét. Ezt követően külön bekezdésben közzétételre került a felszámolóbiztos neve, születési ideje, adóazonosítója, anyja neve és címe.
[2] A hitelező 2015. szeptember 7-i keltezéssel adta postára az igénybejelentését. A borítékon...

BH 2018.4.124 A hitelezőiigény-bejelentés helye a felszámoló szervezet székhelye [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 27/B. § (1) bek., 28. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 2015. május 20-án kezdeményezett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2015. július 30-án indította meg az adós felszámolását a Cégközlönyben közzétett végzésével. A végzésben feltüntette a bíróság által kijelölt felszámolót, az R. C. Kft.-t, és megadta címét. Ezt követően külön bekezdésben közzétételre került a felszámolóbiztos neve, születési ideje, adóazonosítója, anyja neve és címe.
[2] A hitelező 2015. szeptember 7-i keltezéssel adta postára az igénybejelentését. A borítékon és a tértivevényen címzettként a felszámoló szervezetet, valamint a felszámolóbiztos nevét tüntette fel és azt a felszámolóbiztos címére küldte meg.
[3] A postai küldemény 2015. szeptember 24-én "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett a hitelezőhöz.
[4] A hitelező az igénybejelentését - a felszámolóbiztos címére való megküldéssel egyidejűleg - tájékoztatásul a bíróság részére is megküldte, melyet a bíróság továbbküldött a felszámolóhoz, s az oda 2015. szep­tember 22-én érkezett meg.
[5] A felszámoló a hitelezői igényt határidőn túl bejelentett követelésként igazolta vissza.

Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[6] A hitelező kifogásában sérelmezte a határidőn túl történő besorolást és kérte a felszámolót arra kötelezni, hogy követelését határidőn belül bejelentettként tartsa nyilván. Álláspontja szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/B. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja, ezért a felszámolóbiztos címére megküldött igénybejelentésével helyes eljárást követett.
[7] A felszámoló ellenkérelmében a kifogás elutasítását kérte. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjára hivatkozott, s állította, hogy a hitelező tévesen járt el, amikor az igénybejelentést a felszámolóbiztos lakóhelyére küldte.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[8] Az elsőfokú bíróság a kifogásnak helyt adott, és kötelezte a felszámolót arra, hogy a hitelező követelését határidőben érkezett igényként vegye nyilvántartásba. Álláspontja szerint nem eshet a hitelező terhére, ha a közzétételről rendelkező végzésben megjelölt adatokkal a felszámolóbiztos nevére és címére jelentette be az igényét a 40 napos határidőn belül.
[9] A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[10] A végzés indokolásában elsőként kiemelte, hogy a 40 napos bejelentési határidő eljárásjogi jellegű. A mulasztás jogkövetkezményei ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 105. § (4) bekezdése értelmében nem alkalmazhatók, ha a hitelezőiigény-bejelentést legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A kifogást előterjesztő hitelező nem vitásan a 40 napos határidőn belül postára adta a bejelentését. A levél pontosan szerepeltette a felszámoló szervezet nevét és címét, valamint a felszámolóbiztos nevét és címét. A boríték és a tértivevény a felszámolóbiztos Cégközlönyben közzétett értesítési címét ugyancsak pontosan és helyesen tartalmazta. A feladónak történő visszakézbesítésre azért került sor, mert a küldeményt a címzett "nem kereste". A posta tehát felismerte az elérni kívánt felszámolóbiztost.
[11] A másodfokú bíróság megítélése szerint a hitelezőiigény-bejelentés joghatályos, amennyiben azt a hitelező a Cstv. 27/B. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogkörét gyakorló felszámolóbiztosnak a Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontja szerint közzétett címére küldi meg. Erre tekintettel a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását.
[13] Állította a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjának megsértését.
[14] Hangsúlyozta, hogy a Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontja szerint mind a felszámoló nevét és székhelyét, mind a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét közzé kell tennie a bíróságnak a felszámolást megindító végzésében, azonban a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a hitelezőknek a felszámolóhoz kell a követeléseket bejelenteniük. A Cstv. különbséget tesz a felszámoló és a felszámolóbiztos között, azok jogállásáról és feladatköréről külön rendelkezik a jogszabály, így lényeges, hogy a hitelező az igényét kinek jelenti be.
[15] A hitelező felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
[17] A Kúria nem ért egyet a jogerős végzésben kifejtett jogi állásponttal. Helytállóan hivatkozott arra a felszámoló, hogy a közzéteendő felszámolást elrendelő végzés kivonatának tartalmát a Cstv. 28. § (2) bekezdése meghatározza. Az f) pontban található felhívás a hitelezői igények felszámolónak történő bejelentését írja elő, míg a g) pont megkülönbözteti a felszámolót és a felszámolóbiztost.
[18] A szabályozás értelmében a felszámolót rendeli ki a bíróság a felszámolási tevékenység lefolytatására, míg a felszámolóbiztost a felszámoló szervezet választja ki a felszámolói feladatok tényleges elvégzésére, és ő is válthatja le. A felszámoló feladata az iratok átvétele, iktatása, nyilvántartása és kezelése. A felszámolóbiztos a felszámoló nevében tesz nyilatkozatot a felszámolóhoz hivatalosan érkezett beadványokra. Nem terjed azonban ki a felszámolóbiztos feladatköre arra, hogy a hitelezői igényeket a saját lakcímén átvegye, a Kúria álláspontja szerint az ilyen kézbesítés nem minősül szabályosnak.
[19] A felszámolóbiztos személyi adatait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 24. § (1) bekezdésével azonos módon, mint a cég képviseletére jogosult adatait kell közzétenni, ezért tartalmazza a közzétételi végzés is azokat.
[20] A Cstv. 27/B. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint a felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja, nem jelenti azt, hogy a hitelező az igényét közvetlenül a felszámolóbiztos részére, az ő lakcímére is bejelenthetné. A hitelezői igények bejelentésének helyéről ugyanis - a kifejtettek szerint - külön szabály, a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja rendelkezik.
[21] Nem volt megtévesztő e vonatkozásban a bíróság közzétételi végzése sem, az ugyanis egyértelműen tartalmazta a hitelezők feladatait. A kifogást előterjesztő hitelező tévesen járt el, amikor a végzésben foglaltak ellenére igénybejelentését nem a felszámolószervezetnek, hanem közvetlenül a felszámolóbiztos lakcímére küldte meg. Miután pedig emiatt az igénybejelentés csak a 40 napos határidőn túl érkezett meg a felszámolóhoz, a hitelezői igényt - a felszámoló helyes eljárásának megfelelően - a határidőn túl érkezett hitelezői igények között kellett nyilvántartásba venni.
[22] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a kifogást elutasította.
(Kúria Gfv.VII. 30.025/2017.)

* * *

TELJES VÉGZÉS


A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Bajnok István bíró

Az adós: B. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt"

Az adós felszámolója: R. Kft.

A felszámoló jogi képviselője: Dr. Pörnecz-Szalai Szilvia ügyvéd

A kifogást előterjesztő hitelező: P. Kft.

A kifogást előterjesztő hitelező jogi képviselője: Dr. Szabó István Tamás Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Szabó István Tamás ügyvéd

Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban

Az elsőfokú bíróság neve és az ügy száma:
Budapest Környéki Törvényszék 5.Fpkh.297/2015/8.

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős végzés száma:
Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.813/2016/7.

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felszámoló

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

Kötelezi a kifogást előterjesztő hitelezőt, hogy 15 napon felül fizessen meg a felszámolónak 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) Ft másodfokú és 55.400 (ötvenötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - felhívásra - 15.000 (tizenötezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A 2015. május 20-án kezdeményezett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 2015. július 30-án indította meg az adós felszámolását a Cégközlönyben közzétett végzésével. A végzésben feltüntette a bíróság által kijelölt felszámolót, az R. Kft.-t, és megadta címét. Ezt követően külön bekezdésben közzétételre került a felszámolóbiztos neve, születési ideje, adóazonosítója, anyja neve, és a lakcíme.
[2] A hitelező 2015. szeptember 7-i keltezéssel adta postára az igénybejelentését. A borítékon és a tértivevényen címzettként a felszámoló szervezetet, valamint a felszámolóbiztos nevét tüntette fel és azt az említett lakcímre üldte meg.
[3] A postai küldemény 2015. szeptember 24-én "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett a hitelezőhöz.
[4] A hitelező az igénybejelentését - a felszámolóbiztos címére való megküldéssel egyidejűleg - tájékoztatásul a bíróság részére is megküldte, melyet a bíróság továbbküldött a felszámolóhoz, s az oda 2015. szeptember 22-én érkezett meg.
[5] A felszámoló a hitelezői igényt határidőn túl bejelentett követelésként igazolta vissza.

Kifogás, a felszámoló ellenkérelme
[6] A hitelező kifogásában sérelmezte a határidőn túl történő besorolást és kérte a felszámolót arra kötelezni, hogy követelését határidőn belül bejelentettként tartsa nyilván. Álláspontja szerint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/B. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja, ezért a felszámolóbiztos címére megküldött igénybejelentésével helyes eljárást követett.
[7] A felszámoló ellenkérelmében a kifogás elutasítását kérte. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjára hivatkozott, s állította, hogy a hitelező tévesen járt el, amikor az igénybejelentést a felszámolóbiztos lakóhelyére küldte.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[8] Az elsőfokú bíróság a kifogásnak helyt adott, és kötelezte a felszámolót arra, hogy a hitelező követelését határidőben érkezett igényként vegye nyilvántartásba. Álláspontja szerint nem eshet a hitelező terhére, ha a közzétételről rendelkező végzésben megjelölt adatokkal a felszámolóbiztos nevére és címére jelentette be az igényét a 40 napos határidőn belül.
[9] A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[10] A végzés indokolásában elsőként kiemelte, hogy a 40 napos bejelentési határidő eljárásjogi jellegű. A mulasztás jogkövetkezményei ezért a Pp. 105. § (4) bekezdése értelmében nem alkalmazhatók, ha a hitelezői igénybejelentést legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A kifogást előterjesztő hitelező nem vitásan a 40 napos határidőn belül postára adta a bejelentését. A levél pontosan szerepeltette a felszámoló szervezet nevét és címét, valamint a felszámolóbiztos nevét és címét. A boríték és a tértivevény a felszámolóbiztos Cégközlönyben közzétett értesítési címét ugyancsak pontosan és helyesen tartalmazta. A feladónak történő visszakézbesítésre azért került sor, mert a küldeményt a címzett "nem kereste". A posta tehát felismerte az elérni kívánt felszámolóbiztost.
[11] A másodfokú bíróság megítélése szerint a hitelezői igénybejelentés joghatályos, amennyiben azt a hitelező a Cstv. 27/B. § (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogkörét gyakorló felszámolóbiztosnak a Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontja szerint közzétett címére küldi meg. Erre tekintettel a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A felszámoló felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását.
[13] Állította a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjának megsértését.
[14] Hangsúlyozta, hogy a Cstv. 28. § (2) bekezdés g) pontja szerint mind a felszámoló nevét és székhelyét, mind a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét közzé kell tennie a bíróságnak a felszámolást megindító végzésében, azonban a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pont egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a hitelezőknek a felszámolóhoz kell a követeléseket bejelenteniük. A Cstv. különbséget tesz a felszámoló és a felszámolóbiztos között, azok jogállásáról és feladatköréről külön rendelkezik a jogszabály, így lényeges, hogy a hitelező az igényét kinek jelenti be.
[15] A hitelező felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
[17] A Kúria nem ért egyet a jogerős végzésben kifejtett jogi állásponttal. Helytállóan hivatkozott arra a felszámoló, hogy a közzéteendő felszámolást elrendelő végzés kivonatának tartalmát a Cstv. 28. § (2) bekezdése meghatározza. Az f) pontban található felhívás a hitelezői igények felszámolónak történő bejelentését írja elő, míg a g) pont megkülönbözteti a felszámolót és a felszámolóbiztost.
[18] A szabályozás értelmében a felszámolót rendeli ki a bíróság a felszámolási tevékenység lefolytatására, míg a felszámolóbiztost a felszámoló szervezet választja ki a felszámolói feladatok tényleges elvégzésére, és ő is válthatja le. A felszámoló feladata az iratok átvétele, iktatása, nyilvántartása és kezelése. A felszámolóbiztos a felszámoló nevében tesz nyilatkozatot a felszámolóhoz hivatalosan érkezett beadványokra. Nem terjed azonban ki a felszámolóbiztos feladatköre arra, hogy a hitelezői igényeket a saját lakcímén átvegye, a Kúria álláspontja szerint az ilyen kézbesítés nem minősül szabályosnak.
[19] A felszámolóbiztos személyi adatait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 24. § (1) bekezdésével azonos módon, mint a cég képviseletére jogosult adatait kell közzétenni, ezért tartalmazza a közzétételi végzés is azokat.
[20] A Cstv. 27/B. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint a felszámoló jogkörét a felszámolóbiztos gyakorolja, nem jelenti azt, hogy a hitelező az igényét közvetlenül a felszámolóbiztos részére, az ő lakcímére is bejelenthetné. A hitelezői igények bejelentésének helyéről ugyanis - a kifejtettek szerint - külön szabály, a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja rendelkezik.
[21] Nem volt megtévesztő e vonatkozásban a bíróság közzétételi végzése sem, az ugyanis egyértelműen tartalmazta a hitelezők feladatait. A kifogást előterjesztő hitelező tévesen járt el, amikor a végzésben foglaltak ellenére igénybejelentését nem a felszámoló szervezetnek, hanem közvetlenül a felszámolóbiztos lakcímére küldte meg. Miután pedig emiatt az igénybejelentés csak a 40 napos határidőn túl érkezett meg a felszámolóhoz, a hitelezői igényt - a felszámoló helyes eljárásának megfelelően - a határidőn túl érkezett hitelezői igények között kellett nyilvántartásba venni.
[22] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a kifogást elutasította.

Záró rész
[23] A hitelező a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a felülvizsgálati kérelmet benyújtó felszámoló másodfokú eljárással és a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3)-(5) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg. A felülvizsgálati eljárási költség megállapításánál a Kúria figyelembe vette a felszámoló által lerótt 30.000 Ft illetéket is.
A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (8) bekezdésére tekintettel kötelezte a hitelezőt a másodfokú bíróság végzése alapján visszatérített 15.000 Ft eljárási illeték megfizetésére arra figyelemmel, hogy a kifogást elutasította.
[24] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.

Budapest, 2017. december 12.

Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró

(Kúria Gfv. VII. 30.025/2017.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.