adozona.hu
ÍH 2018.40
ÍH 2018.40
AZ ÁLLAM TULAJDONSZERZÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN - KEZELŐI JOG A felszámolási vagyon részét képező, a felszámolási zárómérlegben felosztott ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam szerzi meg, míg a vagyonkezelői jogokat a megjelölt főigazgatóság, illetve Alapkezelő gyakorolja [1998. évi XXXIX. törvény 3. §, 2. §; 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bek.; 378/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 14. § (1) bek.; 386/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 2. § (2) bek.; 310/2017. (X. 31.) Korm. rend. 20. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 2009. december 7-én előterjesztett kérelem alapján rendelte el az adós felszámolását; ennek közzétételére - amely egyben a felszámolás kezdő időpontja is - 2011. március 10-én került sor.
Az elsőfokú bíróság a 60. sorszámú végzésével az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette, és a felszámolást egyszerűsített módon befejezte. A törvényszék - többek között - az adós nem értékesített, 1/1 arányú tulajdonában álló, természetben D., Sz. út pinceszinten található 9.../1/F/1...
ÍH 2018.40 AZ ÁLLAM TULAJDONSZERZÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN - KEZELŐI JOG
A felszámolási vagyon részét képező, a felszámolási zárómérlegben felosztott ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam szerzi meg, míg a vagyonkezelői jogokat a megjelölt főigazgatóság, illetve Alapkezelő gyakorolja [1998. évi XXXIX. törvény 3. §, 2. §; 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bek.; 378/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 14. § (1) bek.; 386/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 2. § (2) bek.; 310/2017. (X. 31.) Korm. rend. 20. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2009. december 7-én előterjesztett kérelem alapján rendelte el az adós felszámolását; ennek közzétételére - amely egyben a felszámolás kezdő időpontja is - 2011. március 10-én került sor.Az elsőfokú bíróság a 60. sorszámú végzésével az adós gazdálkodó szervezetet megszüntette, és a felszámolást egyszerűsített módon befejezte. A törvényszék - többek között - az adós nem értékesített, 1/1 arányú tulajdonában álló, természetben D., Sz. út pinceszinten található 9.../1/F/16, 9.../1/F/24 és 9.../1/F/62 helyrajzi számú ingatlanokat, összesen 3 800 000 forint becsértéken a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatóság hitelező tulajdonába adta az 57. § (1) bekezdés e) pontjába sorolt követelése részbeni kielégítéseként.
A határozat indokolásából megállapíthatóan a felszámoló az iratanyag hiányosságaira tekintettel az eljárás befejezését egyszerűsített módon kérte, erről tájékoztatva a hitelezőket. A módosított, végleges zárójelentésében ismertette az adós vagyoni helyzetét, és - egyebek mellett - előadta, hogy az adós tulajdonát képező garázsokat többszöri hirdetés ellenére nem tudta értékesíteni. A hitelezői nyilvántartás szerint az adóssal szemben - többek között - a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatósága jelentett be hitelezői igényt, és a felszámoló indítványozta - egyebek mellett - az adós nem értékesített ingatlanainak összesen 3 800 000 forint becsértéken a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatóság hitelező részére történő átadását az előnyös kielégítést élvező e) kategóriás igénye további kielégítéseként.
A törvényszék megküldte a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a hitelezőknek, köztük az adóhatóságnak is, amely hitelező részére később a módosított vagyonfelosztási javaslatot is megküldte, azonban azzal kapcsolatosan észrevétel, illetve a vagyonfelosztási javaslatra kifogás nem érkezett. Ezért az eljáró bíróság a felszámoló kérelmének helyt adott, és a Cstv. 63/B. § alapján a határozott az ügyben.
A végzés ellen az adóhatóság hitelező terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen a végzés megváltoztatását és akként történő kiegészítését kérte, hogy a bíróság az adós nem értékesített ingatlanait az adóhatóság hitelező előnyös kielégítést élvező e) kategóriás hitelezői igénye részbeni kielégítése címén a Magyar Állam tulajdonába adja azzal, hogy mindhárom ingatlan esetében a vagyonkezelői jog 31160/38000 eszmei hányad arányában az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, 6840/38000 eszmei hányad arányban pedig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (korábban: Országos Egészségbiztosítási Pénztár) illeti meg. Kérte továbbá az arról való rendelkezést is, hogy a bíróság a jogerőt követően keresse meg az illetékes földhivatalt az ingatlanok tulajdoni lapjára a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonjogának a bejegyzése végett felszámolási vagyonmegosztás jogcímén az adós tulajdonjoga egyidejű törlése mellett, továbbá hívja fel a földhivatalt az ingatlanok vonatkozásában a megjelölt eszmei hányad arányában a vagyonkezelői jog bejegyzésére.
A hitelező másodlagosan kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, illetve annak végrehajtásáról szóló FVM rendelet, továbbá egyéb, az adott ügyben irányadó jogszabályok, valamint a Pp. 225. §-ának a felhívását követően úgy vélte, adott esetben - mivel a bíróság nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelező - a végzés kiegészítésének van helye. Álláspontja szerint a Magyar Állam tulajdonjogának feltüntetése mellett a vagyonkezelői jogokat gyakorlók - a rájuk jutó eszmei hányadok arányában - a felhívott jogszabályok erejénél fogva csak a megjelölt szervek lehetnek.
A felszámoló észrevételében - tartalma szerint - az elsőfokú végzés fellebbezésben foglaltak szerinti megváltoztatását nem ellenezte.
Tekintettel arra, hogy a fellebbezés az elsőfokú végzésnek csupán a megjelölt ingatlanok adóhatósági tulajdonba adását érintette, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezéssel érintett körben vizsgálta felül.
A fellebbezést alaposnak találta és végzésével az elsőfokú végzés nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintve, akként változtatta meg, hogy az adós nem értékesített, 1/1 arányú tulajdonában álló, természetben D. Sz. út pinceszinten található 9.../1/F/16, 9.../1/F/24 és 9.../1/F/62 helyrajzi számú ingatlanokat, összesen 3 800 000 forint értékben a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatóság hitelező Cstv. 57. § (1) bekezdés e) kategóriás hitelezői igénye részbeni kielégítéseként a Magyar Állam tulajdonába adta azzal, hogy mindhárom ingatlan esetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, míg a vagyonkezelői jogok 31160/38000 eszmei hányad arányában a Magyar Államkincstárt (jogelőd: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság), 6840/38000 eszmei hányad arányában pedig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt illetik. Az ítélőtábla a jogszerzés bejegyzése érdekében rendelkezett az illetékes földhivatal megkereséséről is.
Az ítélőtábla rögzítette, hogy az adott ügyben az adóhatóság hitelező a fellebbezésében, illetve a kiegészítés iránti kérelmében a megjelölt ingatlanok tekintetében a Magyar Állam tulajdonjogának, illetve a megnevezett szervek vagyonkezelői jogának a megállapítása és ennek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetőleg az adós tulajdonjogának a törlése érdekében a szükséges megkeresés kiadását kérte.
Az ítélőtábla az előterjesztett fellebbezés, illetve kiegészítés iránti kérelem tekintetében leszögezte, hogy adott esetben a Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 225. § (1) bekezdésében írtak figyelembevételére, vagyis az előadottak kiegészítés iránti kérelemnek minősítésére nincs lehetőség. Helytállóan járt el ezért a törvényszék, amikor a hitelező kérelmét fellebbezésnek tekintve azt az ítélőtáblához terjesztette fel elbírálásra. A törvényszék ugyanis nem mulasztotta el a tulajdonjog kérdésében való rendelkezést, így a kérelem nem tekinthető a határozat kiegészítése iránti kérelemnek. Ezért a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakat érdemben bírálta el és az alábbiakat állapította meg:
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdése értelmében központi költségvetési szerv - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát (…) az állam javára szerzi meg. E törvény 1. § (6a) bekezdése értelmében e törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás…). Az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) gyakorolja.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében tehát a megjelölt ingatlanok tulajdonjogát a Magyar Állam szerezte meg, míg a vagyonkezelői jogokat a megjelölt főigazgatóság, illetve Alapkezelő gyakorolja. [1998. évi XXXIX. törvény 3. §, 2. §; 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bek.; 378/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 14. § (1) bek.; 386/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 2. § (2) bek.; 310/2017. (X. 31.) Korm. rend. 20. § (1) bek.]
Mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 6. § (4) bekezdése, illetve 7. § (1) és (2) bekezdése értelmében a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet és a vagyonkezelői jogot, illetve valamennyi vagyonkezelőt be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, így a másodfokú bíróság rendelkezett e körben a nyilvántartást vezető hivatal megkereséséről az Inytv. 16. § alapján bejegyezhető jogok bejegyzése, illetve a 30. § értelmében a törlése végett.
A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a megjelölt ingatlanokat a hitelezői igény részleges kielégítéseként az állam tulajdonába adta, valamint rendelkezett a tulajdonosi és kezelői jogokat gyakorlók bejegyezése, illetve az adósi tulajdonosi jog törlése érdekében a nyilvántartást vezető hivatal megkereséséről.
(Fővárosi Ítélőtábla 12.Fpkf.44.433/2017/2.)