adozona.hu
ÍH 2018.36
ÍH 2018.36
NEMZETKÖZI ÁTALAKULÁS FOGALMA - NEMZETKÖZI ÁTALAKULÁS ESETÉN ALKALMAZANDÓ JOG - HIÁNYPÓTLÁS TELJESÍTÉSE - HIÁNYPÓTLÁSI HATÁRIDŐ LETELTE ELŐTTI ELUTASÍTÁS I. Nemzetközi átalakulásnak az a jogügylet tekinthető, amelynek során egy külföldi honosságú gazdasági társaság akként határoz, hogy tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában, az ott irányadó jogszabályoknak megfelelő létesítő okirat alapján kívánja folytatni a korábbi társaság jogutódaként. II. A nemzetközi átalakulás két nemzeti jog egymást követő
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2015. március 16-án kelt alapító okirattal létesített, egyszemélyes társaságként működő P. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015. március 23-án jegyezte be a cégjegyzékbe. Az alapító okirat 6. pontja értelmében a 3 000 000 forint jegyzett tőkét az alapító tagnak készpénzben kellett a társaság rendelkezésére bocsátania akként, hogy a cégbejegyzésig 500 000 forintot a házipénztárba, a fennmaradó összeget 2016. március 16-ig a társ...
ÍH 2018.36 NEMZETKÖZI ÁTALAKULÁS FOGALMA - NEMZETKÖZI ÁTALAKULÁS ESETÉN ALKALMAZANDÓ JOG - HIÁNYPÓTLÁS TELJESÍTÉSE - HIÁNYPÓTLÁSI HATÁRIDŐ LETELTE ELŐTTI ELUTASÍTÁS
I. Nemzetközi átalakulásnak az a jogügylet tekinthető, amelynek során egy külföldi honosságú gazdasági társaság akként határoz, hogy tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában, az ott irányadó jogszabályoknak megfelelő létesítő okirat alapján kívánja folytatni a korábbi társaság jogutódaként.
II. A nemzetközi átalakulás két nemzeti jog egymást követő alkalmazását követeli meg. Mivel az Unió másodlagos joga nem ír elő a nemzetközi átalakulásra vonatkozó különös szabályokat, így az ilyen jogügylet végrehajtását lehetővé tevő rendelkezések csak a nemzeti jogban lelhetők fel, mégpedig azon származási hely szerinti tagállam jogában, amely alá az átalakulni kívánó társaság tartozik, és azon fogadó tagállam jogában, amely alá az ezen átalakulás során létrejövő társaság tartozni fog.
III. Erre figyelemmel a magyar jog rendelkezései szerint létrejött gazdasági társaság nemzetközi átalakulása során, annak vizsgálatánál, hogy teljesültek-e a társaság cégjegyzékből való törléséhez szükséges jogszabályi feltételek, a magyar jog rendelkezései irányadóak. Törlésre csak akkor kerülhet sor, ha az átalakulás megfelel a Ptk. és az Átv. előírásainak, és nem áll fenn a Ctv. rendelkezései szerint a törlési kérelem elutasítását eredményező ok. [Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 41., 43., 44., 46., 49. és 54. cikke; az Európai Unió Bírósága C-378/10. (VALE) ügyben hozott ítélete]
IV. A változásbejegyzési kérelem hiányának pótlására megszabott határidő lejárta előtt is elutasítható a kérelem, ha a határidő lejártát megelőzően a cég olyan beadványt terjeszt elő, amely tartalma szerint a hiánypótlás teljesítése megtagadásának minősül. Az elutasítást a csak részben megalapozott hiánypótlási felhívás teljesítésének elmulasztása, illetve megtagadása is indokolja
[Ctv. 46. § (1), (3), (4), (6) bek., 50. § (1) bek., 62. § (1) bek.].
A 2015. március 16-án kelt alapító okirattal létesített, egyszemélyes társaságként működő P. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2015. március 23-án jegyezte be a cégjegyzékbe. Az alapító okirat 6. pontja értelmében a 3 000 000 forint jegyzett tőkét az alapító tagnak készpénzben kellett a társaság rendelkezésére bocsátania akként, hogy a cégbejegyzésig 500 000 forintot a házipénztárba, a fennmaradó összeget 2016. március 16-ig a társaság pénzforgalmi számlájára fizeti be. A cég honlapjának 2017. január 25-től hatályos adatai 2017. február 28-i közzététellel 2017. február 23-án kerültek bejegyzésre.A társaság 2017. március 17-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyben 2017. január 25-i hatállyal a cégnyilvántartásból való törlését kérte, jogutódként a P. s.r.o. elnevezésű cég feltüntetésével.
A kérelemhez egyebek mellett csatolta az egyedüli tag 2017. január 26-án és 2017. február 20-án hozott határozatait a társaság átalakulásáról, az átalakulási tervet és annak mellékleteként egyebek között a 2016. december 31-i fordulónapra készült vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetét, valamint a jogutód szlovák egyszemélyes s.r.o. létesítő okiratát, a társaság 2016. évi egyszerűsített éves beszámolóját, és a 2016. évi tevékenységéről szóló könyvvizsgálói jelentést.
Az okiratokból megállapíthatóan az egyedüli tag 2017. január 26-án hozott döntéseiben elhatározta, hogy a társaság az ő részvételével P. s.r.o. cégnévvel alakuljon át szlovák bejegyzésű egyszemélyes s.r.o.-vá, meghatározta a vagyonmérleg-tervezetek 2016. december 15-i fordulónapját, döntött a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezeteket ellenőrző könyvvizsgáló személyéről, majd 2017. február 20-án hozott határozatával véglegesen döntött az átalakulásról, elfogadta az átalakulási tervet és mellékleteit, meghatározta az átalakulás időpontját, úgy rendelkezett, hogy az átalakulásra vonatkozó közleményt a társaság a honlapján tegye közzé az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet alapján.
Az elsőfokú bíróság 2017. március 29-én meghozott 25. sorszámú végzésével harminc napos határidővel elutasítás terhe mellett hiánypótlást rendelt el.
Felhívta a társaságot, hogy csatolja a hátralékos törzsbetét teljesítésének igazolását, az átalakulási terv részeként az egyesülési szerződést, az átalakulásra vonatkozó közlemények megjelenését igazoló lappéldányok kivonatát, az ügyvezető nyilatkozatát a hitelezőknek nyújtott biztosítékról, illetve arról, hogy a hitelezők nem jelentettek be ilyen igényt.
Előírta azt is, hogy a társaság megfelelő új dokumentumok benyújtásával, a Cégközlönyben az átalakulási közlemény ismételt közzétételével oldja fel azt az ellentmondást, hogy a benyújtott vagyonmérleg-tervezetek 2016. december 31-i fordulónapra készültek, ugyanakkor az átalakulásról 2017. január 26-án meghozott első döntés szerint a mérleg fordulónapja 2016. december 15.
Utalt arra is, hogy a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kérelemnek és a benyújtott iratoknak a 2013. évi V. törvényben (Ptk.), az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényben (Átv.), valamint a 2006. évi V. törvényben (Ctv.) meghatározott követelményeknek is meg kell felelniük.
Rögzítette továbbá azt is, hogy a hatályos magyar jogszabályok csak a Ctv. 54. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott sui generis társasági formában működő cégek esetén adnak lehetőséget a cégjegyzékbe bejegyzett társaság székhelyének más tagállamba történő áthelyezésére, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EU Bíróság) kérelemben hivatkozott C-378/10. számú ítélete a jelen esetben nem irányadó.
A felhívásra a társaság jogi képviselője 2017. április 18-án 26. sorszámon előterjesztett beadványában eltérő jogi álláspontját kifejtve előadta, a változásbejegyzési kérelem és az ahhoz csatolt okiratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nem a 2007. évi CXL. törvény szerinti eljárás lefolytatására irányul, annak tárgyát egy olyan nemzetközi átalakulás bejegyzése képezi, amelynek során a jogutód létrejövő cég székhelye egy másik országban van. Erre az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a tagállamokban közvetlenül hatályos 49. és 54. cikkei lehetőséget biztosítanak, amint azt a VALE-ügyben hozott C-378/10. számú ítéletében az EU Bírósága kimondta. Téves és jogszabálysértő ezért a hiánypótlási felhívás, a kérelem szerinti változásbejegyző végzés meghozatalának jogszabályi feltételei fennállnak.
Az elsőfokú bíróság a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a társaság a hiánypótlási felhívásra benyújtott beadványából megállapíthatóan nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak, ezért a Ctv. 46. § (6) bekezdése alapján a kérelem elutasításának volt helye.
A végzés ellen a társaság terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását, a kérelem szerinti változásbejegyző végzés meghozatalát kérte.
Továbbra is állította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően hívta fel hiánypótlásra, kérelme ugyanis nem a 2007. évi CXL. törvény szerinti eljárás lefolytatására, hanem egy olyan nemzetközi átalakulás bejegyzésére irányult, amire az EUMSZ 49. és 54. cikkei az EU Bíróság VALE-ügyben hozott C-378/10. számú ítéletében foglaltak szerint lehetőséget biztosítanak.
Hivatkozott arra is, hogy a hiánypótlási felhívás teljesítése, az abban előírt okiratok csatolása érdekében szinte az egész átalakulási eljárást elölről kellene kezdeni, ezért az elsőfokú bíróság által biztosított határidő alatt a hiánypótlás nem is lenne teljesíthető.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
Az EU Bírósága C-378/10. számú, VALE-ügyben hozott ítéletében a letelepedés szabadságát rögzítő EUMSZ 49. és 54. cikkeit értelmezve a nemzetközi átalakulással összefüggő kérdésekben foglalt állást, nemzetközi átalakulásnak azt a jogügyletet minősítve, ha egy külföldi honosságú gazdasági társaság akként határoz, hogy a tevékenységét az Európai Unió másik tagállamában, az ott irányadó jogszabályoknak megfelelő létesítő okirat alapján kívánja folytatni a korábbi társaság jogutódaként.
A jelen ügyben a társaság változásbejegyzési kérelme és mellékletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a változásbejegyzési eljárás tárgyát nemzetközi átalakulás folytán bekövetkezett adatváltozások bejegyzése képezi, amiből az következik, hogy az EU Bírósága C-378/10. számú ítéletében foglaltak a jelen ügyben is irányadóak. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a hiánypótlásra felhívó végzésében ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett.
Az EU Bírósága a C-378/10. számú ítéletében egyebek mellett rögzítette, hogy az EUMSZ 49. és EUMSZ 54. cikk kötelezi azt a tagállamot, amely a belső jog szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, hogy ugyanezt a lehetőséget biztosítsa valamely más tagállam joga alá tartozó olyan társaságok számára is, amelyek a belső joga szerinti társasággá kívánnak átalakulni (41. és 46. pont). A nemzetközi átalakulás két nemzeti jog egymást követő alkalmazását követeli meg (44. pont), mivel az Unió másodlagos joga nem ír elő a nemzetközi átalakulásokra vonatkozó különös szabályokat, így az ilyen jogügylet végrehajtását lehetővé tevő rendelkezések csak a nemzeti jogban lelhetők fel, mégpedig azon származási hely szerinti tagállam jogában, amely alá az átalakulni kívánó társaság tartozik és azon fogadó tagállam jogában, amely alá az ezen átalakulás során létrejövő társaság tartozni fog (43. pont).
Mindezekből a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az következik, hogy a Magyarországon a magyar jog rendelkezései szerint létrehozott gazdasági társaság nemzetközi átalakulása esetén annak vizsgálata során, hogy teljesültek-e a társaság cégjegyzékből való törléséhez szükséges jogszabályi feltételek, a magyar jog rendelkezései az irányadóak, a törlésre csak akkor kerülhet sor, ha az átalakulás megfelel a Ptk. és az Átv. előírásainak, továbbá nem áll fenn a Ctv. rendelkezései szerint a törlési kérelem elutasítását eredményező ok.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásra - így a 62. § (1) bekezdésére figyelemmel a cég törlése iránti eljárásra - is irányadó 46. § (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálása körében a cégbíróság azt vizsgálja, hogy a bejegyezni kért adatok, illetve a kérelem alapjául szolgáló, a törvény 1-2. számú mellékletében felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A (3) bekezdés az ott megjelölt hiányosságok esetére elutasítás terhe mellett hiánypótlási felhívás kiadását írja elő. A (4) bekezdés szerint a hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb harminc nap lehet. A (6) bekezdés értelmében a hiánypótlási határidő elmulasztása, vagy a hiánypótlás hiányos, illetve hibás teljesítése esetén a kérelem elutasításának van helye.
Értelemszerűen a változásbejegyzési kérelem hiánypótlási határidő lejárta előtti elutasítására is sor kerülhet abban az esetben, ha a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő hiánypótlási felhívásban foglaltakra a cég a határidő lejártát megelőzően olyan beadványt terjeszt elő, amely tartalma szerint a hiánypótlás teljesítése megtagadásának minősül. A kérelem elutasítását továbbá a csak részben megalapozott hiánypótlási felhívás teljesítésének elmulasztása, illetve megtagadása is megalapozza.
Az átalakulás bejegyzésére irányuló kérelem esetén a jelen változásbejegyzési kérelem elbírálása során alkalmazandó Ctv. 1. számú mellékletének III.5. pontja az átalakulásra vonatkozó közlemények megjelenését igazoló lappéldányok csatolását is előírta.
Figyelemmel arra, hogy az átalakulásra vonatkozó végleges döntés meghozatalakor a cégjegyzék már tartalmazta a társaság honlapjának adatait és ez a végleges átalakulási döntés meghozatalától számítva nyolc napon belül a Cégközlönyben közzétételre került, az átalakulásra vonatkozó - a számviteli törvény szerinti bontásban az átalakuló és a jogutód társaság vagyonmérleg-tervezetének adatait is tartalmazó - közlemények Átv. 9. §-a szerinti közzétételi kötelezettségének a társaság a Ctv. 21/A. § (1) bekezdése és az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a értelmében a honlapján való közzététellel is eleget tehetett. Ez azonban a Rendelet 5. §-a értelmében nem mentesítette azon kötelezettsége alól, hogy a közlemény közzétett szövegét csatolja a kérelméhez a közzététel időpontját is megjelölve. E kötelezettségének a társaság nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan hívta fel hiánypótlásként az átalakulásra vonatkozó közlemények szövegének csatolására.
A Ctv. 2. számú mellékletének III.1. pontja az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni hozzájárulás igazolását is az átalakulás bejegyzéséhez szükséges csatolandó okiratként jelölte meg. Ez nyilvánvalóan a Ptk. 3:40. § c) pontjának azon rendelkezésével áll összefüggésben, amely szerint nem alakulhat át a jogi személy, ha a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.
Tekintettel arra, hogy a társaság alapító okiratának 6. pontja az alapító tag számára a 3 000 000 forint jegyzett tőkéből a cégbejegyzésig 500 000 forint befizetését írta elő, a fennmaradó összeg befizetésére 2016. március 16-ig biztosított határidőt, ugyanakkor ennek megtörténtére vonatkozó bejelentés, igazolás a cégiratok között nem lelhető fel, az elsőfokú bíróság az átalakulást megelőzően még be nem fizetett vagyoni hozzájárulás teljesítésének igazolását is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően írta elő hiánypótlási felhívásában.
Akkor sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Ctv. 1. számú melléklete III.3. pontja szerint csatolandó átalakulási terv részeként benyújtott, 2016. december 31-i fordulónapra készült vagyonmérleg-tervezetek helyett az Átv. 2. § (2) bekezdése szerinti első átalakulási döntésben meghatározott 2016. december 15-i fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetek csatolását és az átalakulási közlemény ennek megfelelően kijavított tartalommal történő ismételt közzétételének igazolását írta elő.
A társaság a fenti hiányosságokat a hiánypótlási felhívásban a Ctv. rendelkezései szerint lehetséges leghosszabb időtartamban biztosított hiánypótlási határidőn belül nem pótolta, a hiánypótlás teljesítését a határidő lejárta előtt benyújtott 26. sorszámú beadványában ezen hiányosságok tekintetében is megtagadta. Ezért annak ellenére helytálló az elsőfokú bíróság kérelmet elutasító határozata, hogy a hiánypótlási felhívásban tévesen utalt a 2007. évi CXL. törvényre, tévesen hívta fel a társaságot az átalakulási terv részeként az egyesülési szerződés csatolására, valamint anélkül írta elő a hitelezőknek nyújtott biztosítékra vonatkozó ügyvezetői nyilatkozat csatolását, hogy arra a társaság a Ctv. 1-2. számú mellékletei szerint köteles lett volna.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.47.060/2017/2.)