adozona.hu
ÍH 2018.1
ÍH 2018.1
A SÉRTETT SÉRÜLÉSEIT ÁBRÁZOLÓ FÉNYKÉPFELVÉTELEK KIADÁSA MÁSOLATBAN Ha az elhunyt sértett sérüléseit megjelenítő fényképfelvételek nem tekinthetőek kegyeleti jogot sértőnek, azok másolati kiadása nem tagadható meg [Be. 60. § (1) bekezdés, Be. 70/B. § (1) és (6) bekezdés; 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőügyben a törvényszék az iratmásolat kiadása iránti védői kérelmet részben megtagadta.
A végzés ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a másolat kiadásának biztosítása érdekében, mivel az időközben elhunyt sértettről készült kettő darab fényképfelvétel másolati kiadása - az ábrázolás módja miatt - nem sérti a Be. 60. § (1) bekezdésében foglalt korlátozó r...
ÍH 2018.1 A SÉRTETT SÉRÜLÉSEIT ÁBRÁZOLÓ FÉNYKÉPFELVÉTELEK KIADÁSA MÁSOLATBAN
Ha az elhunyt sértett sérüléseit megjelenítő fényképfelvételek nem tekinthetőek kegyeleti jogot sértőnek, azok másolati kiadása nem tagadható meg [Be. 60. § (1) bekezdés, Be. 70/B. § (1) és (6) bekezdés; 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról].
Az aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőügyben a törvényszék az iratmásolat kiadása iránti védői kérelmet részben megtagadta.A végzés ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a másolat kiadásának biztosítása érdekében, mivel az időközben elhunyt sértettről készült kettő darab fényképfelvétel másolati kiadása - az ábrázolás módja miatt - nem sérti a Be. 60. § (1) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezést.
A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést indokainál fogva fenntartotta, és a végzés megváltoztatását, a fényképfelvételek másolatának a védő részére történő kiadását indítványozta.
Az ügyész fellebbezése alapos.
A Be. 70/B. § (1) bekezdése alapján az eljárás során keletkezett iratról az a bíróság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a büntetőeljárásban részt vevő személyek - így a védő - kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül másolatot ad ki. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése szerint a bírósági eljárásban - egyebek mellett - a vádlott és a védő részére - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a másolat kiadása csak az emberi méltóság, az érintettek személyiségi és kegyeleti joga, valamint a magánéletre vonatkozó adatok védelme érdekében korlátozható.
Az emberi méltósághoz való jog "általános személyiségi jog, azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható" [8/1990. (IV. 23.) AB határozat].
"Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől." [64/1991. (XII. 17.) AB határozat].
A másodfokú bíróság az ügyészi fellebbezésben foglaltakra tekintettel - miszerint a sértett időközben az üggyel össze nem függő más okból elhalálozott - kiemeli, hogy az emberi méltósághoz fűződő jogot a személyiségi jogok védik, melyek nevesített részterülete a kegyeleti jog. Eszerint meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:50. § (1) bekezdés].
Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék az ismertetett rendelkezések, alkotmányos jogelvek és követelmények téves értelmezésével, indokainak rögzítése nélkül döntött a védő kérelmének részbeni megtagadásáról.
A nyomozási iratok a sértettről készült kettő darab fényképfelvételt tartalmaznak. A fényképfelvételek a sértettet kórházi körülmények között, ülő helyzetben, és felöltözött állapotban ábrázolják, melyek a keletkezett sérülések egy részét jelenítik meg, részben kötéssel elfedett formában. Az ítélőtábla egyetértett az ügyész jogorvoslati nyilatkozatában foglaltakkal, miszerint a megtagadással érintett felvételek nem ábrázolnak olyan üggyel össze nem függő részletet, mely tekintetében a másolat kiadása a Be. 60. § (1) bekezdésében rögzített védendő érdekek sérelmével járna.
Az iratmásolat kiadásának elrendelése nem keletkeztet adatvédelmi problémát, mivel arról a törvény rendelkezik, így az adatok megismerése és kezelése törvényi szinten engedélyezett. Az adatok megismerésének célhoz kötöttsége pedig egyértelmű: a büntetőeljárásban résztvevő személyek jogai gyakorlásának biztosítása. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról)
A kifejtettekre tekintettel tehát megállapítható, hogy nincs olyan ok, amely alapján az iratmásolat iránti kérelem megtagadható lett volna.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (2) bekezdés e) pontja alapján illetékmentes a büntetőügyekben - más mellett - a terhelt és a védő részére az eljárási törvény említett rendelkezésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása.
A jogorvoslati nyilatkozat is utalt arra, hogy a gyanúsított folytatólagos kihallgatása során a védő az ügyben keletkezett iratok érdemi részéről iratmásolat iránti kérelmet terjesztett elő. A nyomozási iratokból ugyanakkor az iratmásolat kiadását hitelesen igazoló okirat nem áll rendelkezésre. Ilyen körülmények között a kért iratmásolat egyszeri, illetékmentes kiadását biztosítani kell.
Mindezekre figyelemmel az eljárási törvényben rögzített másolatkiadási jog fennállása miatt a másodfokú bíróság a Be. 347. § (4) bekezdés szerinti tanácsülésen a törvényszék végzését a Be. 372. § (1) bekezdés alkalmazásával megváltoztatta, és a kiadni kért iratok illetékmentes kiadásáról rendelkezett, egyben felhívta a törvényszéket a rendelkező részben írt iratok másolatának kiadására.
(Debreceni Ítélőtábla Beüf.II.656/2017/2.)