adozona.hu
AVI 2018.3.19
AVI 2018.3.19
A bírósági eljárás során az alap és a módosító határozat egyetlen egészt képez [1952. évi III. tv. 337. § (2), (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2005-2009. adóévekre személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az elsőfokú adóhatóság a megismételt eljárása során megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodása és életvitelre fordított kiadásai, valamint az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmei között aránytalanság állt fenn, ezért az ellenőrzést az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakb...
AVI 2018.3.19 A bírósági eljárás során az alap és a módosító határozat egyetlen egészt képez [1952. évi III. tv. 337. § (2), (3) bek.]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2005-2009. adóévekre személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az elsőfokú adóhatóság a megismételt eljárása során megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodása és életvitelre fordított kiadásai, valamint az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmei között aránytalanság állt fenn, ezért az ellenőrzést az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 109. § (1) bekezdése szerinti becslési eljárással folytatta le.[2] Az elsőfokú adóhatóság határozatával 2005-2006. adóévekre az adó megállapításához való jog elévülése miatt megállapítást nem tett, 2007. és 2009. adóévek tekintetében a felperes terhére a 3 605 806 forint adókülönbözetet, javára pedig 1 229 508 forint kifizetők által levont forrásadó különbözetet állapított meg. A bírságalapot képező 2 376 000 forint adóhiány után az elsőfokú adóhatóság 1 554 971 forint adóbírságot szabott ki, és 917 601 forint késedelmi pótlékot számított fel.
[3] Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot - annak jogszerűségére tekintettel - helybenhagyta.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresetében az alperesi határozatot több okból is jogszabálysértőnek tartotta. Többek között vitatta a vagyonmérlegben foglalt adatokat, illetve hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. §-ának rendelkezéseit, ugyanis a házastársánál, S. J.-nél folytatott revízióra tekintettel fel kellett volna függesztenie a nála folytatott ellenőrzést. Szintén sérelmezte, hogy az adóhatóság a 2007. adóév vonatkozásában megállapítást tett, mivel álláspontja szerint az adó megállapításához való jog már 2013. december 31-én elévült.[5] A peres eljárás során az alperes saját hatáskörében határozatával a másodfokú határozatát - az adómegállapításhoz való jog elévülésére tekintettel - akként változtatta meg, hogy a felperes terhére a 2007. adóévre megállapított 2 138 518 forint adókülönbözetet és 909 010 forint adóhiányt, 454 505 forint adóbírságot, valamint 396 400 forint késedelmi pótlékot törölte. A másodfokú határozat egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
[6] Ezt követően a felperes a módosító határozattal szemben is keresetet terjesztett elő, és a korábban benyújtott keresetlevelében foglaltak szerint továbbra is vitatta a módosított másodfokú határozatban foglaltakat.
Az elsőfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével - a módosított alperesi határozat jogszerűségére tekintettel - a felperes keresetét elutasította. Ugyan utalt arra ítéletének tényállásában, hogy az alperes saját hatáskörében módosította határozatát a peres eljárás során, azonban a Pp. 337. § (3) bekezdésében meghatározottaknak a per során nem tett eleget.[8] A felperes keresetét ugyan a módosított másodfokú határozat vonatkozásában utasította el, ennek ellenére ítéletének indokolásában érdemben vizsgálta a módosított határozottal törölt 2007. adóévre vonatkozóan az adó megállapításához való jog elévülésének kérdését.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[9] A felülvizsgálati kérelemmel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen kérte a jogerős ítélet megváltoztatását az alperes új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezésével. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint jogszabálysértően került alkalmazásra becslési eljárás, mivel a vizsgált időszakban kellő forrása volt a kiadásaira, ezért ennek alkalmazása a Ket. 121. § (2) bekezdése szerinti semmisségi ok volt. Sérelmezte azt is, hogy a házastársánál végzett ellenőrzés adatai jogszerűtlenül kerültek felhasználásra a nála folytatott revízió során. Véleménye szerint pedig a nála lefolytatott adóellenőrzés kapcsolódó vizsgálat volt, ezért ismertetni kellett volna vele a házastársánál lefolytatott vizsgálat rá vonatkozó adatai. Mivel erre nem került sor, sérült az Art. 100. § (4) bekezdése.[10] Az alperes rendelkezésre állt határidőn belül nem terjesztett elő írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A jogerős ítélet - az alábbiak szerint - érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan.[12] A Kúria mindenekelőtt megjegyzi, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 337. § (3) bekezdésének értelmezése tekintetében osztotta a Kúria/Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.130/2011/10., Kfv.I.35.197/2012/7., és Kfv.I.35.524/2015/8. számú végzéseiben foglaltakat, attól jelen ügyben nem kíván eltérni.
[13] Az adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság a Pp. XX. fejezetének speciális szabályait alkalmazva vizsgálja a keresettel támadott határozat jogszerűségét.
[14] A bírósági felülvizsgálat során az alaphatározat és annak módosító határozata egyetlen egészt képez, joghatás kiváltására a két határozat csak együtt alkalmas. A felperes keresetében a felülvizsgálni kért alaphatározatot támadhatja, majd ha a per során az alperes módosítja ezt a határozatot, a per további tárgya csak annak függvényében lesz meghatározható, hogy a módosítás a keresetben foglaltaknak mennyiben tesz eleget. Ha a módosítás érinti a kereseti kérelem valamely indokát, akkor azt a felperes vagy újabb indokokkal továbbra is vitathatja, vagy nyilatkozhat úgy, hogy a módosítás a kereseti kérelmének egészben vagy részben eleget tett: ekkor kerül sor a Pp. 337. § (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazására. Ha a módosítás nem érinti a kereset indokaival meghatározott kereteket, a bírósági felülvizsgálatnak a tárgya akkor is a módosított határozat, azzal, hogy a felülvizsgálatra a módosítást követően is csak az eredeti kereseti kérelem korlátai között kerül sor.
[15] A felperesnek a másodfokú határozat módosítását követően lehetősége nyílik arra, hogy keresettel támadja akár a módosítás eljárását, akár a módosító rendelkezéseket, az anyagi jogi vonzatot, az elsőfokú bíróságnak pedig a Pp. 337. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kötelezettsége keletkezik a módosított határozatnak az eredeti-, illetve az esetlegesen megváltoztatott kereseti kérelemmel való összevetésére, és a szükséges jogkövetkezmények levonására, így például a per megszüntetésére az esetleg már törölt.
[16] Jelen ügyben azonban az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Pp. 337. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének. Ezt támasztja alá az is, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében tévesen, érdemben állást foglalt a - a 2007. adóév adó megállapításához való jog elévülése kapcsán - módosító határozatban meghatározottakról.
[17] Bár ítéletében a felperes keresetét a módosított alperesi határozat vonatkozásában utasította el, és a perköltségről is ennek megfelelően rendelkezett, azonban az ügy iratai alapján megállapítható volt, hogy nem hívta fel nyilatkozattételre a felperest a keresete megváltoztatásának lehetőségére, illetve ennek tükrében az esetlegesen szükségessé váló, a Pp.-ben meghatározott jogkövetkezmények levonásáról sem intézkedett.
[18] E körben a Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróságnak a másodfokú határozat módosítása miatt - a felperes nyilatkoztatását követően - szükségessé vált jogkövetkezmények levonása miatt felmerült perköltségről, illetékről a permegszüntető végzésében kell rendelkeznie.
[19] A Pp. 337. § (3) bekezdésének megsértése olyan súlyú eljárásjogi hiba volt, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezetett. A Kúria ennek okán a felülvizsgálati kérelemben az ügy érdemét érintően megjelölt jogszabálysértéseket nem is vizsgálhatta.
[20] A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[21] Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban a Pp. 337. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján fel kell hívnia a felperest nyilatkozattételre a keresete vonatkozásában a módosító határozatban foglaltak okán, majd ezt követően - a felperesi nyilatkozatban foglaltaktól függően - le kell vonnia a szükséges jogkövetkezményeket és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
(Kúria, Kfv. I. 35.234/2016/4)