BH 2018.2.64

Ha az önkormányzat meghatározza, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményt működtető saját cége kinek és milyen körben nyújtson kedvezményezett szolgáltatást, amelyhez támogatást is folyósít, a támogatás közvetlenül befolyásolja a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának árát [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 9. §, 65. §, 2. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A felperes Gy. város sportlétesítményeit működteti, mint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló közhasznú nonprofit társaság. A városi sport- és rendezvénycsarnok, strandfürdő használatáért bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, míg az egyéb sportlétesítményeket ingyenesen veszi igénybe. A város önkormányzatának képviselő-testülete határozatban döntött a felperes által működtetett létesítményekben az egyes intézmények és sportcélú szervezetek számára biztosítandó használati támogatásr...

BH 2018.2.64 Ha az önkormányzat meghatározza, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményt működtető saját cége kinek és milyen körben nyújtson kedvezményezett szolgáltatást, amelyhez támogatást is folyósít, a támogatás közvetlenül befolyásolja a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának árát [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 9. §, 65. §, 2. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes Gy. város sportlétesítményeit működteti, mint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló közhasznú nonprofit társaság. A városi sport- és rendezvénycsarnok, strandfürdő használatáért bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, míg az egyéb sportlétesítményeket ingyenesen veszi igénybe. A város önkormányzatának képviselő-testülete határozatban döntött a felperes által működtetett létesítményekben az egyes intézmények és sportcélú szervezetek számára biztosítandó használati támogatásról, meghatározva, hogy melyik szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában illetőleg mennyi belépés során, milyen kedvezményekkel veheti igénybe a létesítményeket. A 2009. és 2010. években az önkormányzat támogatási szerződést kötött a felperessel, működési célú támogatás megnevezéssel forrást biztosítva a részére.
[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága a felperesnél 2009. és 2010. évekre általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként - megismételt eljárásban - 2010. június 26. napján meghozott határozatával a felperest 27 677 000 Ft adókülönbözet, 5 535 000 Ft adóbírság és 8 550 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[3] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. szeptember 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[4] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, miszerint az önkormányzat által az adózó részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások az adózó által harmadik személyek számára nyújtott szolgáltatások árát (díját) közvetlenül befolyásolták, mivel az önkormányzat képviselő-testületi határozat formájában pontosan meghatározta azt, hogy mely szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában, illetőleg mennyi belépés során milyen kedvezményekkel veheti igénybe az önkormányzat tulajdonában álló, de az adózó által működtetett létesítményeket, részéről nyújtott szolgáltatásokat, és az önkormányzat mindkét vizsgált évben működési célú támogatás megnevezéssel jelentős összegű támogatást nyújtott az adózónak. Az önkormányzati támogatás az adózó által nyújtott szolgáltatások árát, díját - a kedvezményezetti körbe tartozó igénybevevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében - közvetlenül befolyásolta. Erre a tényre figyelemmel az önkormányzat által nyújtott támogatásból a kedvezményezett szolgáltatásnyújtások részbeni ellentétezését szolgáló rész az adózónál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 65. §-ának utolsó fordulata alapján adóalapot képez. A felek akaratát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával értékelve megállapítható, hogy az önkormányzati támogatás részben, a kedvezményes jegyárak alkalmazása miatt kieső bevételek pótlását célozta, ezáltal az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő. Az önkormányzati támogatásnak az adózó által nyújtott szolgáltatások árára, díjára gyakorolt közvetlen befolyása megkérdőjelezhetetlen, annak mértéke pedig értelemszerűen a támogatott adózó által nyújtott kedvezményes szolgáltatások ára és a teljes piaci áron nyújtott szolgáltatások ára, díja közötti különbözet összegével megegyező.

A kereseti kérelem
[5] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
[6] Álláspontja szerint téves a hatóság megállapítása, mert nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a finanszírozása és a szolgáltatásainak értékesítési ára/díja között, azokat a kapott támogatás nem befolyásolta.
[7] Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. május 8. napján kelt 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Elsődleges álláspontja az volt, hogy a felperes nem támadta keresettel az alapeljárásban meghozott, az elsőfokú határozatot megsemmisítő azon másodfokú határozatot, amelyben az alperes megállapította, hogy a támogatások befolyásolták az adózó által nyújtott szolgáltatások díját, így beállt a részjogerő, amelynek következtében a perben már nem volt vitatható a megismételt eljárásban meghozott határozatokban rögzített azon elsőfokú és másodfokú hatósági álláspont, hogy a felperes részéről kapott támogatás befolyásolta a szolgáltatás nyújtásának árát, díját.
[8] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2016. március 3. napján kelt Kfv.I.35.480/2015/10. számú végzésével az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria megállapította, hogy az Art. 136. §-a, 140. § (1) bekezdése, 143. § (1) bekezdése rendelkezéseit megsértve tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a támogatás jogi minősítése kapcsán az alperesi álláspontot meg nem támadhatónak minősítette, és érdemben az ezt vitató kereseti kérelemmel nem foglalkozott. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt a kereset e részéről nem döntött, megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 213. §-át.

Az elsőfokú ítélet
[9] A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
[10] Álláspontja szerint az önkormányzat részéről biztosított működtetési támogatás a felperes által működtetett intézmények fenntartására, illetőleg részbeni felújítására adott általános támogatás volt, az valamennyi, a fenntartással kapcsolatos költség, kiadás (figyelembe véve a bevételeket is) fedezetére szolgált, a kedvezményezettek számára nyújtott szolgáltatás árát közvetlenül nem befolyásolta. Megállapította, hogy a felperesnek az adókülönbözetre és a késedelmi pótlékra vonatkozó érvelése megfelelő kimunkáltság hiányában nem alapos.

A felülvizsgálati kérelem
[11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte.
[12] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Áfa. tv. 2. § a) pontjában, 9. § (1) bekezdésében, 65. §-ában foglaltak megsértésével jogsértő határozatot hozott. Az alperes a támogatás vonatkozásában fenntartotta és lényegében megismételte a határozatában kifejtetteket.
[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és jogszerű döntés meghozatalát, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[14] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 206. §-át, 221. §-át, a Klubokkal kapcsolatosan a Pp. 275. § (4) és (7) bekezdéseit, 339. §-át.
[15] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett, amelyben előadta, hogy a már benyújtott felülvizsgálati kérelmét másolatban előterjeszti és azt kéri csatlakozó felülvizsgálati kérelemként is figyelembe venni.
[16] A peres felek ellenkérelmeikben az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelmének az elutasítását kérték.

A Kúria döntése és jogi indokai
[17] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes felülvizsgálati kérelme és csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[18] Elsődlegesen kifejti a Kúria, hogy a bíróság a Pp. 212. § (1) bekezdése értelmében a per érdemében ítélettel dönt. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban járt el, az adóhatározatok felülvizsgálatára irányuló perben előterjesztett keresetről első alkalommal a 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletével döntött. Az ítélet ellen jogkérdésben felülvizsgálatnak van helye (Pp. XIV. fejezet), felperes a részéről kezdeményezett rendkívüli jogorvoslati eljárásban a 8.K.27.292/2014/12. számú ítélet több részét is támadta, amely miatt a Kúria külön-külön értékelte az egyes felülvizsgálati kérelemrészekkel támadott ítéletrészeket.
[19] A Kúria a Kfv.I.35.480/2015/10. számú végzésével akként döntött, hogy az ítéletnek a támogatás számszaki elszámolása, a két Klubbal kapcsolatos részei felülvizsgálata - a rájuk vonatkozó felülvizsgálati kérelem alaptalansága miatt - érdemben nem végezhető el. Ezen ítéletrészek elleni felülvizsgálat tehát nem vezetett eredményre, és amiatt, mert az ítélet ellen a közlésétől számított 60 napon belül van helye felülvizsgálatnak [Pp. 272. § (1) bekezdés], amelyet a felperes a 8.K.27.292/2014/12. számú ítélet ellen a Kfv.I.35.480/2015. számú felülvizsgálati eljárásban kimerített, a támogatás számszaki elszámolása, a két Klubbal kapcsolatos ítéletrészek többé felülvizsgálati kérelemmel nem támadhatók. Nincsen jogszabályi lehetősége a felperesnek a Klubokra vonatkozóan ismételten joghatályos felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, a Kúriának pedig törvényi lehetőség hiányában e felülvizsgálati kérelemrészt érdemben elbírálni, a felperes felülvizsgálati kérelmének e részei ezért nem alaposak.
[20] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapjául szolgáló anyagi jogi szabályozás az Áfa. tv., amelynek 2. § a) pontja szerint e törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. A 9. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. A szolgáltatás nyújtása [13. § (1) bekezdés]: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. A 65. § alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
[21] Az önkormányzat által a felperes részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások és az Áfa. tv. 65. §-ának összevetése körében a Kúria a közigazgatási eljárás, a per teljes iratanyaga alapján - figyelemmel az egységes kúriai joggyakorlatra is (Kfv.I. 35.951/2000/4., Kfv.I.35.399/2002/6., Kf.I.35.097/2000/6., Kfv.I.35.146/2016/7., Kfv.I.35.680/2016/4.) - azt állapította meg, hogy az alperes az általa bizonyított tényállásra a megfelelő jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával jogszerűen döntött akként, hogy az önkormányzat részéről a felperesnek biztosított működési célú támogatások a felperes által nyújtott szolgáltatások árát, díját - a kedvezményezetti körbe tartozó igénybevevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében - közvetlenül befolyásolták. A közvetlen befolyásolást kétséget kizáróan megalapozta az, hogy az önkormányzati határozatok, a rendelkezésre álló szerződések és egyéb megállapodások pontosan és egyértelműen meghatározták, az egyes szervezetek számára milyen feltételekkel és kedvezményekkel kell biztosítani az önkormányzat tulajdonában álló, de a felperes által működtetett létesítmények használatát. A kedvezményezett igénybevevők számára biztosított kedvezményes árú létesítményhasználat okozta bevételkiesést, továbbá a működőképességét a felperes az önkormányzat által a részére nyújtott támogatás összegéből fedezni, illetve biztosítani tudta, de a támogatásra azért is szüksége volt, hogy az általa üzemeltetett létesítmények szolgáltatásait a tulajdonosi döntéseknek megfelelően, a kedvezményezetti körnek kedvezményes áron nyújthassa. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.
[22] Az alperes azt is helytállóan határozta meg, hogy az önkormányzati támogatásnak nem a teljes összege minősül adóalapnak, csak az árat közvetlenül befolyásoló része, amelyet meghaladó rész nem veszítette el az eredeti, a működés finanszírozását szolgáló jellegét.
[23] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét teljeskörűen elutasította.
(Kúria, Kfv.V.35.519/2016.)

* * *

Teljes határozat

Az ügy száma: Kfv.V.35.519/2016/7. szám
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Bakonyiné dr. Fest Edit ügyvéd
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az alperes képviselője: dr. Simon Tibor jogtanácsos
A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. április 25. napján kelt 8.K.27.103/2016/3. számú ítélete

Rendelkező rész
A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.103/2016/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét teljes körűen elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200.000 (azaz kettőszázezer) forint elsőfokú és 100.000 (azaz százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes Gy. Város sportlétesítményeit működteti, mint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló közhasznú nonprofit társaság. A városi sport- és rendezvénycsarnok, strandfürdő használatáért bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, míg az egyéb sportlétesítményeket ingyenesen veszi igénybe. A város önkormányzatának képviselő testülete határozatban döntött a felperes által működtetett létesítményekben az egyes intézmények és sportcélú szervezetek számára biztosítandó használati támogatásról, meghatározva, hogy melyik szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában illetőleg mennyi belépés során, milyen kedvezményekkel veheti igénybe a létesítményeket. A 2009. és 2010. években az önkormányzat támogatási szerződést kötött a felperessel, működési célú támogatás megnevezéssel forrást biztosítva a részére.
[2] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága a felperesnél 2009. és 2010. évekre általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként - megismételt eljárásban - 2010. június 26. napján meghozott határozatával a felperest 27.677.000 Ft adókülönbözet, 5.535.000 Ft adóbírság és 8.550.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[3] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. szeptember 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[4] Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, miszerint az önkormányzat által az adózó részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások az adózó által harmadik személyek számára nyújtott szolgáltatások árát (díját) közvetlenül befolyásolták, mivel az önkormányzat képviselő testületi határozat formájában pontosan meghatározta azt, hogy mely szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában, illetőleg mennyi belépés során milyen kedvezményekkel veheti igénybe az önkormányzat tulajdonában álló, de az adózó által működtetett létesítményeket, részéről nyújtott szolgáltatásokat, és az önkormányzat mindkét vizsgált évben működési célú támogatás megnevezéssel jelentős összegű támogatást nyújtott az adózónak. Az önkormányzati támogatás az adózó által nyújtott szolgáltatások árát, díját - a kedvezményezetti körbe tartozó igénybe vevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében - közvetlenül befolyásolta. Erre a tényre figyelemmel az önkormányzat által nyújtott támogatásból a kedvezményezett szolgáltatásnyújtások részbeni ellentétezését szolgáló rész az adózónál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 65.§-ának utolsó fordulata alapján adóalapot képez. A felek akaratát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1.§ (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával értékelve megállapítható, hogy az önkormányzati támogatás részben, a kedvezményes jegyárak alkalmazása miatt kieső bevételek pótlását célozta, ezáltal az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő. Az önkormányzati támogatás elengedhetetlenül és feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a társaság az általa üzemeltetett létesítmények igénybevételét, bizonyos intézmények, egyesületek és más szervezetek részére kedvezményes áron biztosíthassa, és ily módon megfeleljen a számára kötelező erővel bíró tulajdonosi elvárásoknak, döntéseknek, illetőleg a kedvezményezett igénybe vevők részére kedvezményes áron nyújtott szolgáltatások miatt előálló bevételkiesés ellenére a társaság működőképessége fennmaradhasson. Az önkormányzati támogatásnak az adózó által nyújtott szolgáltatások árára, díjára gyakorolt közvetlen befolyása tehát megkérdőjelezhetetlen, annak mértéke pedig értelemszerűen a támogatott adózó által nyújtott kedvezményes szolgáltatások ára és a teljes piaci áron nyújtott szolgáltatások ára, díja közötti különbözet összegével megegyező.
[5] A hatóság határozata tartalmazott még megállapítást a Gyöngyösi Kézilabda Klubbal, illetve a Gyöngyösi Városi Sárkányrepülő Klubbal (a továbbiakban: Klubok) összefüggésben is.

A kereseti kérelem
[6] A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
[7] Álláspontja szerint téves a hatóság megállapítása, mert nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a finanszírozása és a szolgáltatásainak értékesítési ára/díja között, azokat a kapott támogatás nem befolyásolta.
[8] Vitatta még a Klubokra vonatkozó hatósági megállapításokat is.
[9] Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. május 8. napján kelt 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Elsődleges álláspontja az volt, hogy a felperes nem támadta keresettel az alapeljárásban meghozott, az elsőfokú határozatot megsemmisítő azon másodfokú határozatot, amelyben az alperes megállapította, hogy a támogatások befolyásolták az adózó által nyújtott szolgáltatások díját, így beállt a részjogerő, amelynek következtében a perben már nem volt vitatható a megismételt eljárásban meghozott határozatokban rögzített azon elsőfokú és másodfokú hatósági álláspont, hogy a felperes részéről kapott támogatás befolyásolta a szolgáltatás nyújtásának árát, díját. Az elsőfokú bíróság értékelte és elbírálta a kereset további részeit, közöttük a Klubokkal kapcsolatos megállapításokat is.
[10] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2016. március 3. napján kelt Kfv.I.35.480/2015/10. számú végzésével az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria megállapította, hogy az Art. 136.§-a, 140.§ (1) bekezdése, 143.§ (1) bekezdése rendelkezéseit megsértve tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a támogatás jogi minősítése kapcsán az alperesi álláspontot meg nem támadhatónak minősítette, és érdemben az ezt vitató kereseti kérelemmel nem foglalkozott. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja miatt a kereset e részéről nem döntött, megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 213.§-át, ezért a Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős döntést és az elsőfokú bíróságot e keresetrészre vonatkozóan új eljárás lefolytatására utasította. A továbbiakban a Kúria megállapította, hogy a támogatás számszaki elszámolása, a Klubokra vonatkozó ítéletrészek felülvizsgálata a felülvizsgálati kérelem tényszerűségi hiányosságai, így alaptalansága okán nem volt elvégezhető. A megismételt eljárásra vonatkozó kúriai útmutatás szerint az elsőfokú bíróságnak a támogatás jogi minősítése körében kellett döntést hoznia, és ítéletében újabb vizsgálódás nélkül csak meg kellett jelenítenie a már elbírált keresetrészeket és az azokra vonatkozó jogi álláspontját.

Az elsőfokú ítélet
[11] A megismételt eljárásban eljárt elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
[12] Álláspontja szerint az önkormányzat részéről biztosított működtetési támogatás a felperes által működtetett intézmények fenntartására, illetőleg részbeni felújítására adott általános támogatás volt, az valamennyi, a fenntartással kapcsolatos költség, kiadás (figyelembe véve a bevételeket is) fedezetére szolgált, a kedvezményezettek számára nyújtott szolgáltatás árát közvetlenül nem befolyásolta. Megállapította, hogy a felperesnek az adókülönbözetre és a késedelmi pótlékra vonatkozó érvelése megfelelő kimunkáltság hiányában nem alapos.
[13] Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a Kúria végzésében foglaltaknak megfelelően csak megjelenítette ítéletében a már elbírált keresetrészeket, azokat ismételten érdemben nem bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem
[14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte.
[15] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Áfa tv. 2.§ a) pontjában, 9.§ (1) bekezdésében, 65.§-ában foglaltak megsértésével jogsértő határozatot hozott. Az alperes a támogatás vonatkozásában fenntartotta és lényegében megismételte a határozatában kifejtetteket.
[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és jogszerű döntés meghozatalát, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
[17] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 206.§-át, 221.§-át, a Klubokkal kapcsolatosan a Pp. 275.§ (4) és (7) bekezdéseit, 339.§-át.
[18] Az elsőfokú bíróságnak az ítéletének jogi indokolásában kifejtettek alapján és miatt meg kellett volna változtatnia a hatóság határozatát és nem utasíthatta volna az adóhatóságot új eljárásra, amelynek nem más a célja, minthogy elvégezze azt a munkát, amelyet az elsőfokú bíróságnak kellett volna végrehajtania.
[19] Az elsőfokú bíróság a Klubokkal kapcsolatosan tévesen értelmezte a Kúria végzését, ugyanis a kúriai utasítás nem jelenthette azt, hogy változatlanul csak be kell illeszteni a Klubokra vonatkozó ítéletrészeket az új ítéletbe, mert ezt akkor lehet csinálni, ha egyébként tényállásbeli és jogi változások nem történtek.
[20] A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett, amelyben előadta, hogy a már benyújtott felülvizsgálati kérelmét másolatban előterjeszti és azt kéri csatlakozó felülvizsgálati kérelemként is figyelembe venni.
[21] A peres felek ellenkérelmeikben az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelmének az elutasítását kérték.

A Kúria döntése és jogi indokai
[22] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes felülvizsgálati kérelme és csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[23] Elsődlegesen kifejti a Kúria, hogy a bíróság a Pp. 212.§ (1) bekezdése értelmében a per érdemében ítélettel dönt. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban járt el, az adóhatározatok felülvizsgálatára irányuló perben előterjesztett keresetről első alkalommal a 8.K.27.292/2014/12. számú ítéletével döntött. Az ítélet ellen jogkérdésben felülvizsgálatnak van helye (Pp. XIV. fejezet), felperes a részéről kezdeményezett rendkívüli jogorvoslati eljárásban a 8.K.27.292/2014/12. számú ítélet több részét is támadta, amely miatt a Kúria külön-külön értékelte az egyes felülvizsgálati kérelemrészekkel támadott ítéletrészeket.
[24] A Kúria a Kfv.I.35.480/2015/10. számú végzésével akként döntött, hogy az ítéletnek a támogatás számszaki elszámolása, a két Klubbal kapcsolatos részei felülvizsgálata - a rájuk vonatkozó felülvizsgálati kérelem alaptalansága miatt - érdemben nem végezhető el. Ezen ítéletrészek elleni felülvizsgálat tehát nem vezetett eredményre, és amiatt, mert az ítélet ellen a közlésétől számított 60 napon belül van helye felülvizsgálatnak (Pp. 272.§ (1) bekezdés), amelyet a felperes a 8.K.27.292/2014/12. számú ítélet ellen a Kfv.I.35.480/2015. számú felülvizsgálati eljárásban kimerített, a támogatás számszaki elszámolása, a két Klubbal kapcsolatos ítéletrészek többé felülvizsgálati kérelemmel nem támadhatók. Nincsen jogszabályi lehetősége felperesnek a Klubokra vonatkozóan ismételten joghatályos felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni, a Kúriának pedig törvényi lehetőség hiányában e felülvizsgálati kérelemrészt érdemben elbírálni, a felperes felülvizsgálati kérelmének e részei ezért nem alaposak.
[25] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adott, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a keresetet teljes körűen elutasította, amely miatt a felperes felülvizsgálati, továbbá csatlakozó felülvizsgálati kérelmének az a része, hogy az elsőfokú bíróság a határozatok megváltoztatása rendelkezés helyett jogszerűen helyezte-e hatályon kívül a másodfokú határozatot az alperes új eljárásra kötelezésével, avagy sem, az ítélet hatályon kívül helyezése miatt érdemben nem dönthető el. A felperes felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelmének e része ezért nem alapos.
[26] Az alperes felülvizsgálati kérelmet a Klubokra vonatkozóan nem nyújtott be, amely miatt a Klubokkal kapcsolatosan előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek nem volt mihez csatlakoznia, így e csatlakozó felülvizsgálati részt a Kúriának a Pp. 273.§ (6) bekezdése alapján el kellett utasítania.
[27] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapjául szolgáló anyagi jogi szabályozás az Áfa tv., amelynek 2.§ a) pontja szerint e törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. A 9.§ (1) bekezdése értelmében termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. A szolgáltatás nyújtása (13.§ (1) bekezdés): bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. A 65.§ alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
[28] Az önkormányzat által a felperes részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások és az Áfa tv. 65.§-ának összevetése körében a Kúria a közigazgatási eljárás, a per teljes iratanyaga alapján - figyelemmel az egységes kúriai joggyakorlatra is (Kfv.I. 35.951/2000/4., Kfv.I.35.399/2002/6., Kf.I.35.097/2000/6., Kfv.I.35.146/2016/7., Kfv.I.35.680/2016/4.) - azt állapította meg, hogy az alperes az általa bizonyított tényállásra a megfelelő jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával jogszerűen döntött akként, hogy az önkormányzat részéről a felperesnek biztosított működési célú támogatások a felperes által nyújtott szolgáltatások árát, díját - a kedvezményezetti körbe tartozó igénybe vevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében - közvetlenül befolyásolták. A közvetlen befolyásolást kétséget kizáróan megalapozta az, hogy az önkormányzati határozatok, a rendelkezésre álló szerződések és egyéb megállapodások pontosan és egyértelműen meghatározták, az egyes szervezetek számára milyen feltételekkel és kedvezményekkel kell biztosítani az önkormányzat tulajdonában álló, de a felperes által működtetett létesítmények használatát. A kedvezményezett igénybe vevők számára biztosított kedvezményes áru létesítményhasználat okozta bevételkiesést, továbbá a működőképességét a felperes az önkormányzat által a részére nyújtott támogatás összegéből fedezni, illetve biztosítani tudta, de a támogatásra azért is szüksége volt, hogy az általa üzemeltetett létesítmények szolgáltatásait a tulajdonosi döntéseknek megfelelően, a kedvezményezetti körnek kedvezményes áron nyújthassa. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.
[29] Az alperes azt is helytállóan határozta meg, hogy az önkormányzati támogatásnak nem a teljes összege minősül adóalapnak, csak az árat közvetlenül befolyásoló része, amelyet meghaladó rész nem veszítette el az eredeti, a működés finanszírozását szolgáló jellegét.
[30] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét teljes körűen elutasította.

A döntés elvi tartalma
[31] Ha az önkormányzat meghatározza, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményt működtető saját cége kinek és milyen körben nyújtson kedvezményezett szolgáltatást, amelyhez támogatást is folyósít, a támogatás közvetlenül befolyásolja a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának árát (díját).

Záró rész
[32] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltsége megfizetésére.
[33] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illeték viseléséről a Kúria a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett.
[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el.
Budapest, 2017. június 22.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró (Kúria, Kfv.V.35.519/2016.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.