adozona.hu
BH 2018.1.5
BH 2018.1.5
Az adóbevétel csökkentésének mértéke ténykérdés akkor is, ha összegének megállapítására alkotmánybírósági határozatban foglalt jogértelmezés is kihat, ezért felülvizsgálati eljárásban általában csak hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással biztosítható a törvényes döntés meghozatala, mivel ebben az eljárásban eltérő tényállás megállapítására vagy annak kiegészítésére, helyesbítésére nincs mód [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont; Be. 423. § (1) bek.; 2/2016. (II. 8.) AB határozat; 3
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A járásbíróság a 2015. október 1. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és 2015. október 5. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont] és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).
[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azz...
BH 2018.1.5 Az adóbevétel csökkentésének mértéke ténykérdés akkor is, ha összegének megállapítására alkotmánybírósági határozatban foglalt jogértelmezés is kihat, ezért felülvizsgálati eljárásban általában csak hatályon kívül helyezéssel és új eljárásra utasítással biztosítható a törvényes döntés meghozatala, mivel ebben az eljárásban eltérő tényállás megállapítására vagy annak kiegészítésére, helyesbítésére nincs mód [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont; Be. 423. § (1) bek.; 2/2016. (II. 8.) AB határozat; 3/2013. KMJE határozat].
[1] A járásbíróság a 2015. október 1. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és 2015. október 5. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont] és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
[3] A járásbíróság az ítéletét - fellebbezés hiányában - rövidített indokolással szerkesztette [Be. 259. § (1) bek. 1. mondat].
[4] A megállapított tényállás lényege szerint a 2007. január 1. és 2011. december 31. napjai között kutyák tenyésztésével és azok Európai Unió tagállamain kívüli országokba történő értékesítésével rendszeres haszonszerzés érdekében foglalkozott a terhelt.
[5] A terheltnek a fenti önálló gazdasági tevékenységéből 2009-2011. években származó bevételeit nem vallotta be, az adóhatóságot a 2009-2011. évekre vonatkozó valótlan tartalmú adóbevallásaival tévedésbe ejtve, személyi jövedelemadó és egészségi hozzájárulás adónemekben összesen 14 098 759 forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek - az alábbi bontásban:
[6] 2007-ben 6 036 375 forint adóalap után személyi jövedelemadó adónemben (Szja) 1 867 095 forint és egészségügyi hozzájárulás adónemben (Eho) 664 001 forint - összesen 2 531 096 forint;
[7] 2008-ban 1 898 110 forint adóalap után Szja adónemben 377 320 forint és Eho adónemben 208 792 forint - összesen 586 112 forint;
[8] 2009-ben 5 005 563 forint adóalap után Szja adónemben 1 460 003 forint és Eho adónemben 550 612 forint - összesen 2 010 615 forint;
[9] 2010-ben 9 087 609 forint adóalap után Szja adónemben 2 943 204 forint és Eho adónemben 2 453 654 forint - összesen 5 396 858 forint;
[10] 2011-ben 7 552 998 forint adóalap után Szja adónemben 1 534 769 forint és Eho adónemben 2 039 309 forint - összesen 3 574 078 forint.
[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[12] A védő indítványának indokai szerint nem az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazásával került sor az "elkövetési érték" megállapítására. Hivatkozott a 3/2013. KMJE határozatra, és arra, hogy azt az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II. 8.) AB határozatával visszaható hatállyal megsemmisítette, s elrendelte a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
[13] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak.
[14] A Legfőbb Ügyészség indítványának a lényege a következő:
[15] Az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II. 8.) AB határozatával megsemmisítette a 3/2013. KMJE határozatot, és elrendelte az annak alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
[16] Ugyanakkor a bíróság a megtámadott határozatának tényállásában tényként rögzítette, hogy a terhelt a kutyák külföldre értékesítése után rendszeres haszonszerzésre törekedve mely évekre vonatkozóan, mely adónemekben, milyen összegben okozott vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek.
[17] Ily módon a költségvetési csalás bűntette tekintetében megállapított jogi minősítés a büntető anyagi jog szabályaival összhangban áll.
[18] Az alkotmánybírósági határozatban kifejtett jogértelmezési álláspont szerint Szja adónemben 2007-ben 1 459 093 forint, 2008-ban 424 527 forint, 2009-ben 1 201 319 forint, 2010-ben 2 266 292 forint, 2011-ben 1 228 808 forint - összesen 6 640 039 forint az adóhiány.
[19] Ezen értékre figyelemmel is megfelelő az alapítéletben megállapított jogi minősítés.
[20] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a tételesen felsorolja, hogy a jövedelmet szerző magánszemély milyen esetekben köteles egészségügyi hozzájárulást fizetni. Figyelemmel arra, hogy az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem nincs nevesítve, e tekintetben a terheltet mulasztás nem terheli.
[21] A Legfőbb Ügyészség szerint felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés nem volt megállapítható. Ezért indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.
[22] A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra a terhelt és védője nem tett észrevételt.
[23] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos.
[24] Az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II. 8.) AB határozat 1. pontjában megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak - a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. KMJE határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január hó 24. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette.
[25] Az Alkotmánybíróság ezen határozat 2. pontjában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLV. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) szabályainak - a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. KMJE jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
[26] Az Szja. tv. 2012. január 1. napját megelőzően hatályban volt 58. § (8) bekezdése értelmében az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó különleges szabályokat [58. § (1)-(7) bek.] abban az esetben nem lehet alkalmazni, ha a vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Az Szja tv. 58. § (8) bekezdése maga határozza meg, hogy az idézett rendelkezés alkalmazásában az átruházás akkor minősül üzletszerűnek, ha az ellenérték fejében történik és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik. A terhelt nem jelentkezett be az általános forgalmi adó alanyaként, így - figyelemmel a 2/2016. (II. 8.) AB határozatban írtakra is - az Szja tv. 58. §-a szempontjából a vagyonátruházás üzletszerűsége nem állapítható meg. Ennek következtében esetében a személyi jövedelemadó megállapítása tekintetében az Szja. tv. 58. § (1)-(7) bekezdéseiben található rendelkezéseket kell alkalmazni.
[27] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg.
[28] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a felülvizsgálatot elrendelte. A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján [Btk. 100. § (1) bek. d) pont]. A kiszabott, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kapcsán a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, ugyanis az alapítélet 2015. október 5-i jogerőre emelkedésétől számított 2 év még nem telt el. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt hivatalból kötelezően ugyan nem terjesztette elő [Be. 417. § (2) bek.], de ez nem jelenti azt, hogy más arra egyébként jogosult ne nyújthatna be felülvizsgálati indítványt. A jelen ügyben a védő benyújtotta, álláspontját pedig a Legfőbb Ügyészség az átiratában közölte, s így a felülvizsgálati eljárást le kellett folytatni.
[29] A Kúria e felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapozott felülvizsgálati indítvány mindig a terhelt javára irányul és az alaptörvény-ellenesnek bizonyult norma alkalmazásával előidézett alaptörvény-ellenes helyzetet a felülvizsgálati eljárásban kell kiküszöbölni.
[30] A Be. 423. § (2) bekezdése a jogállami büntetőjog követelményeinek megfelelően rögzíti, hogy a felülvizsgálati indítványt - kivételekkel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
[31] A jogerős ügydöntő határozat "véglegesen" lezárja az ügyet. A jogbiztonság megköveteli, hogy a rendkívüli jogorvoslat alapján eljáró Kúria a határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapulvételével (ex tunc) döntse el, történt-e olyan anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés, amely miatt felülvizsgálatnak van helye. A megtámadott határozat meghozatalának idején az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontját kell érteni. A büntetőtörvény és a büntetőeljárási törvény időbeli hatályáról szóló rendelkezéseket (Btk. 2. §, Be. 11. §) tehát a felülvizsgálati eljárásban nem lehet alkalmazni.
[32] A Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt - a Be. 423. § (2) bekezdés 2. mondatában foglalt rendelkezésnek megfelelően - az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez a rendelkezés értelemszerűen csak abban a körben érinti a Btk. és a Be. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések alkalmazását, amennyiben az az utóbb alaptörvény-ellenesnek minősített norma megsemmisítéséből következik. Az elbíráláskor hatályos jogszabályon tehát e rendelkezés alkalmazásakor változatlanul a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokat kell érteni az utóbb megsemmisített alaptörvény-ellenes norma figyelmen kívül hagyásával.
[33] Az alapügyben eljárt járásbíróság szükségszerűen alkalmazta és az alkalmazott jogszabályok között meg is jelölte a Btk. 2. § (2) bekezdés 2. fordulatát.
[34] A jelen ügyben tehát az enyhébb elbírálást biztosító büntetőtörvényt a megsemmisített 3/2013. KMJE határozat figyelmen kívül hagyásával kell megválasztani. A megsemmisített 3/2013. KMJE határozat figyelmen kívül hagyása érvényes magára a felülvizsgálatra is.
[35] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokból és a törvényben meghatározott feltételek szerint van lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. § (1) bek.]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[36] A jogerős ítéletben megállapított tényálláshoz kötöttség a felülvizsgálat valamennyi esetében, s így a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontján alapuló felülvizsgálat során is irányadó szabály.
[37] A Kúria a felülvizsgálat során kizárólag a jogerős ítéletben foglalt tényállás alapulvételével hozhat döntést. Az ekként irányadó tényállásban van hivatkozás az Szja. tv. 58. § (2), (6) és (8) bekezdésére. Ebből következően következtetés vonható az Szja tv. 58. § (8) bekezdésének a 3/2013. KMJE határozat értelmezése szerinti alkalmazására.
[38] Az Alkotmánybíróság által elrendelt rendkívüli jogorvoslati eljárás során azt kell vizsgálni, hogy az ügyben eljárt bíróságok által rögzített tények alapján milyen jogkövetkeztetések vonhatók le abban az esetben, ha a vonatkozó adójogi rendelkezések értelmezésére nem a megsemmisített 3/2013. KMJE határozat szerint kerül sor.
[39] A Kúria - amint azt már a Bfv.II.1182/2016/3. számú végzésében leszögezte - ténykérdésnek tartja azt, hogy a terhelt milyen adónemekben mekkora összeggel csökkentette az adóbevétel összegét és ezzel a központi költségvetésnek mekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.
[40] A járásbíróság az irányadó tényállásban állapította meg tényként, hogy a terhelt Szja és Eho adónemekben milyen összegű adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, s ezzel mekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.
[41] Ebből következően a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapított felülvizsgálati indítvánnyal sem támadható eredményesen - a Be. 423. § (1) bekezdés 2. mondatában megfogalmazott tiltó rendelkezésre figyelemmel - a jogerős ítélet tényállásában megállapított Szja és Eho adónemekben szándékosan előidézett adóhiánnyal okozott vagyoni hátrány összege.
[42] Új - akár jogi - tényekre hivatkozással kizárólag egy másik rendkívüli jogorvoslat, éspedig a perújítás kezdeményezhető [Be. 408. § (1) bek. a) pont].
[43] A Legfőbb Ügyészség az átiratában rögzítette, hogy az alaptörvény-ellenes jogegységi határozat figyelmen kívül hagyása esetén a terhelt terhére milyen adónemben és mekkora összegű adóhiány állapítható meg, s ezzel összefüggésben a terhelt mekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.
[44] Amint azt a Kúria fentebb már részletesen kifejtette, a felülvizsgálat során a tényálláshoz kötöttség érvényesül, ezért nincs jogi lehetőség eltérő tényállás megállapítására.
[45] Emellett a Kúria a következetes ítélkezési gyakorlatának megfelelően egyébként sem veheti át annak a bíróságnak a büntetéskiszabási feladatait, amelyik a jogerős rövidített indokolással szerkesztett ügydöntő határozatában nem jelöli meg az általa számbavett büntetéskiszabási tényezőket.
[46] A jelen ügyben mindenekelőtt azt kellett eldönteni, hogy általában mit tehet a Kúria, amennyiben az Alkotmánybíróság határozatában előírt felülvizsgálat ténykérdés újraértékelését igényli annak ellenére, hogy a felülvizsgálat általános követelménye a támadott alaphatározattal megállított tényállás támadhatatlansága.
[47] A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapított okból benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján indított felülvizsgálati eljárásban - az Alkotmánybíróság által kötelezően elrendelt felülvizsgálat folytán - a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban kell gondoskodnia az alaptörvény-ellenes helyzet kiküszöböléséről.
[48] Ennek során természetesen csak olyan határozatot hozhat, amelyet számára a Be. a felülvizsgálati eljárásban lehetővé tesz.
[49] Bármely döntést (és így különösen megváltoztató vagy hatályában fenntartó határozatot) kizárólag a jogerős határozatban megállapított tényállás maradéktalan tiszteletben tartásával hozhat. Ezzel azonban nem küszöbölné ki az Alkotmánybíróság határozatában megállapított alaptörvény-ellenességet.
[50] Megteheti azonban azt is, hogy az Alkotmánybíróság által előírt felülvizsgálat követelményeinek az érvényesítése érdekében hatályon kívül helyezi a jogerős ügydöntő határozatot és új eljárás lefolytatását rendeli el. Ebben a helyzetben a rendes eljárás keretei között már az eljárási szabályok tiszteletben tartásával is maradéktalanul kiküszöbölhető az alaptörvény-ellenesnek bizonyult jogegységi határozat alkalmazásából fakadó alaptörvény-ellenes helyzet.
[51] A főszabály tehát továbbra is az, hogy amennyiben a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata alapján [Be. 416. § (1) bek. e) és f) pontja] került sor, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot, amennyiben ez az iratok alapján lehetséges [Be. 426. § (2) bek.]. Ha viszont az iratok alapján - az irányadó tényálláshoz kötöttség folytán - az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak a felülvizsgálat keretében nem lehet eleget tenni, nincs akadálya a megtámadott alaphatározat hatályon kívül helyezésének és új eljárás elrendelésének [Be. 428. § (2) bek.].
[52] A Legfőbb Ügyészség álláspontjának elfogadása az érdemi felülvizsgálhatóságra valójában eltérő tényállás megállapítását eredményezte volna. Álláspontjának kialakítása során pedig helyesen indult ki abból, hogy felülvizsgálati eljárásban az alapítélettel megállapított tényállás irányadó, s az mit tartalmaz. Amikor viszont megjelölte az Szja adónem kapcsán az adóhiány általa meghatározott mértékét, és az Eho adónem kapcsán ugyanezt nem látta felróhatónak, mégis felülírta az irányadó tényállásban foglaltakat.
[53] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdés 1. fordulata szerint tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondat 1. fordulatának megfelelő összetételben eljárva, miután hivatalból vizsgálandó feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 423. § (5) bek.] nem észlelt - a támadott ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra utasította [Be. 428. § (1) bek. zárófordulat].
[54] A megismételt eljárásban a járásbíróságnak újból meg kell határoznia, hogy a terhelt a cselekményével milyen adónemekben, mekkora összegű adóhiányt és ezzel mindösszesen mekkora vagyoni hátrányt okozott.
[55] Ennek során a járásbíróságnak számot kell adnia arról is, hogy milyen követelmények származnak a felülvizsgálati indítvány alapjául szolgáló, a 3/2013. KMJE határozatot a közzétételére visszamenő hatállyal megsemmisítő 2/2016. (II. 8.) AB határozatból és azoknak mennyiben tett eleget.
[56] A vagyoni hátrány pontos összegének megállapítását követően a járásbíróságnak ismételten döntenie kell a terhelt cselekményének egésze kapcsán a büntetőjogi felelősségről, a felrótt cselekmény törvényes minősítéséről, számba kell vennie a büntetéskiszabási tényezőket, s a bűnösség egészben vagy részben megállapítása esetén újólag ki kell szabnia a büntetést.
(Kúria Bfv. II. 279/2017.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Bfv.II.279/2017/5.
A határozat szintje: felülvizsgálat
A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Boros Tibor bíró
Az eljárás helye: Budapest
Az eljárás formája: tanácsülés
Az ülés napja: 2017. június 26.
Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények
Terhelt(ek):
Első fok: Kaposvári Járásbíróság 10.B.415/2014/28/I. ítélet, 2015. október 1. tárgyalás
Másodfok: -
Harmadfok: -
Az indítvány előterjesztője: terhelt védője
Az indítvány iránya: terhelt javára
Rendelkező rész
A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 10.B.415/2014/28/I. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Kaposvári Járásbíróságot új eljárásra utasítja.A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
[1] I. A Kaposvári Járásbíróság a 2015. október 1. napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és 2015. október 5. napján jogerős 10.B.415/2014/28/I. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettében 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont] és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).
[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igény elutasításáról, a zár alá vétel feloldásáról a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről.
[3] A járásbíróság az ítéletét - fellebbezés hiányában - rövidített indokolással szerkesztette [Be. 259. § (1) bekezdés 1. mondat].
[4] A megállapított tényállás lényege szerint a 2007. január 1. és 2011. december 31. napjai között kutyák tenyésztésével és azok Európai Unió tagállamain kívüli országokba történő értékesítésével rendszeres haszonszerzés érdekében foglalkozott a terhelt.
[5] A terheltnek a fenti önálló gazdasági tevékenységéből 2009-2011. években származó bevételeit nem vallotta be, az adóhatóságot a 2009-2011. évekre vonatkozó valótlan tartalmú adóbevallásaival tévedésbe ejtve, személyi jövedelem adó és egészségi hozzájárulás adónemekben összesen 14.098.759 forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek - az alábbi bontásban:
2007-ben 6.036.375 forint adóalap után személyi jövedelemadó adónemben (Szja) 1.867.095 forint és egészségügyi hozzájárulás adónemben (Eho) 664.001 forint - összesen 2.531.096 forint;
2008-ban 1.898.110 forint adóalap után Szja adónemben 377.320 forint és Eho adónemben 208.792 forint - összesen 586.112 forint;
2009-ben 5.005.563 forint adóalap után Szja adónemben 1.460.003 forint és Eho adónemben 550.612 forint - összesen 2.010.615 forint;
2010-ben 9.087.609 forint adóalap után Szja adónemben 2.943.204 forint és Eho adónemben 2.453.654 forint - összesen 5.396.858 forint;
2011-ben 7.552.998 forint adóalap után Szja adónemben 1.534.769 forint és Eho adónemben 2.039.309 forint - összesen 3.574.078 forint.
[6] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.
[7] A védő indítványának indokai szerint nem az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok alkalmazásával került sor az "elkövetési érték" megállapítására. Hivatkozott a 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatra (KMJE), és arra, hogy azt az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II. 8.) AB határozatával visszaható hatállyal megsemmisítette, s elrendelte a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
[8] A Legfőbb Ügyészség a BF.292/2017/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak.
[9] A Legfőbb Ügyészség indítványának a lényege a következő:
[10] Az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II. 8.) AB határozatával megsemmisítette a 3/2013. KMJE jogegységi határozatot, és elrendelte az annak alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
[11] Ugyanakkor a bíróság a megtámadott határozatának tényállásában tényként rögzítette, hogy a terhelt a kutyák külföldre értékesítése után rendszeres haszonszerzésre törekedve mely évekre vonatkozóan, mely adónemekben, milyen összegben okozott vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek.
[12] Ily módon a költségvetési csalás bűntette tekintetében megállapított jogi minősítés a büntető anyagi jog szabályaival összhangban áll.
[13] Az alkotmánybírósági határozatban kifejtett jogértelmezési álláspont szerint Szja adónemben 2007-ben 1.459.093 forint, 2008-ban 424.527 forint, 2009-ben 1.201.319 forint, 2010-ben 2.266.292 forint, 2011-ben 1.228.808 forint - összesen 6.640.039 forint az adóhiány.
[14] Ezen értékre figyelemmel is megfelelő az alapítéletben megállapított jogi minősítés.
[15] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a tételesen felsorolja, hogy a jövedelmet szerző magánszemély milyen esetekben köteles egészségügyi hozzájárulást fizetni. Figyelemmel arra, hogy az ingó vagyon átruházásából származó jövedelem nincs nevesítve, e tekintetben a terheltet mulasztás nem terheli.
[16] A Legfőbb Ügyészség szerint felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés nem volt megállapítható. Ezért indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.
[17] A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra a terhelt és védője nem tett észrevételt.
[18] III. A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos.
[19] 1. Az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II. 8.) AB határozat 1. pontjában megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak - a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. KMJE jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január hó 24. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette.
[20] Az Alkotmánybíróság ezen határozat 2. pontjában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLV. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szabályainak - a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. KMJE jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
[21] Az Szja tv. 2012. január 1. napját megelőzően hatályban volt 58. § (8) bekezdése értelmében az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó különleges szabályokat 58. § (1)-(7) bekezdés] abban az esetben nem lehet alkalmazni, ha a vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Az Szja tv. 58. § (8) bekezdése maga határozza meg, hogy az idézett rendelkezés alkalmazásában az átruházás akkor minősül üzletszerűnek, ha az ellenérték fejében történik és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik. A terhelt nem jelentkezett be az általános forgalmi adó alanyaként, így - figyelemmel a 2/2016. (II. 8.) AB határozatban írtakra is - az Szja tv. 58. §-a szempontjából a vagyonátruházás üzletszerűsége nem állapítható meg. Ennek következtében esetében a személyi jövedelemadó megállapítása tekintetében az Szja tv. 58. § (1)-(7) bekezdéseiben található rendelkezéseket kell alkalmazni.
[22] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg.
[23] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a felülvizsgálatot elrendelte. A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján Btk. 100. § (1) bekezdés d) pont]. A kiszabott, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kapcsán a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, ugyanis az alapítélet 2015. október 5-i jogerőre emelkedésétől számított 2 év még nem telt el. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt hivatalból kötelezően ugyan nem terjesztette elő [Be. 417. § (2) bekezdés], de ez nem jelenti azt, hogy más arra egyébként jogosult ne nyújthatna be felülvizsgálati indítványt. A jelen ügyben a védő benyújtotta, álláspontját pedig a Legfőbb Ügyészség az átiratában közölte, s így a felülvizsgálati eljárást le kellett folytatni.
[24] A Kúria e felülvizsgálati indítvány elbírálása során abból indult ki, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapozott felülvizsgálati indítvány mindig a terhelt javára irányul és az alaptörvény-ellenesnek bizonyult norma alkalmazásával előidézett alaptörvény-ellenes helyzetet a felülvizsgálati eljárásban kell kiküszöbölni.
[25] 2. A Be. 423. § (2) bekezdése a jogállami büntetőjog követelményeinek megfelelően rögzíti, hogy a felülvizsgálati indítványt - kivételekkel - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
[26] A jogerős ügydöntő határozat "véglegesen" lezárja az ügyet. A jogbiztonság megköveteli, hogy a rendkívüli jogorvoslat alapján eljáró Kúria a határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapul vételével (ex tunc) döntse el, történt-e olyan anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés, amely miatt felülvizsgálatnak van helye. A megtámadott határozat meghozatalának idején az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének időpontját kell érteni. A büntetőtörvény és a büntetőeljárási törvény időbeli hatályáról szóló rendelkezéseket (Btk. 2. §, Be. 11. §) tehát a felülvizsgálati eljárásban nem lehet alkalmazni.
[27] A Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt - a Be. 423. § (2) bekezdés 2. mondatában foglalt rendelkezésnek megfelelően - az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez a rendelkezés értelemszerűen csak abban a körben érinti a Btk. és a Be. időbeli hatályára vonatkozó rendelkezések alkalmazását, amennyiben az az utóbb alaptörvény-ellenesnek minősített norma megsemmisítéséből következik. Az elbíráláskor hatályos jogszabályon tehát e rendelkezés alkalmazásakor változatlanul a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokat kell érteni az utóbb megsemmisített alaptörvény-ellenes norma figyelmen kívül hagyásával.
[28] Az alapügyben eljárt járásbíróság szükségszerűen alkalmazta és az alkalmazott jogszabályok között meg is jelölte a Btk. 2. § (2) bekezdés 2. fordulatát.
[29] A jelen ügyben tehát az enyhébb elbírálást biztosító büntető törvényt a megsemmisített 3/2013. KMJE jogegységi határozat figyelmen kívül hagyásával kell megválasztani. A megsemmisített 3/2013. KMJE jogegységi határozat figyelmen kívül hagyása érvényes magára a felülvizsgálatra is.
[30] 3. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokból és a törvényben meghatározott feltételek szerint van lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. § (1) bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[31] A jogerős ítéletben megállapított tényálláshoz kötöttség a felülvizsgálat valamennyi esetében, s így a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontján alapuló felülvizsgálat során is irányadó szabály.
[32] A Kúria a felülvizsgálat során kizárólag a jogerős ítéletben foglalt tényállás alapul vételével hozhat döntést. Az ekként irányadó tényállásban van hivatkozás az Szja tv. 58. § (2), (6) és (8) bekezdésére. Ebből következően következtetés vonható az Szja tv. 58. § (8) bekezdésének a 3/2013. KMJE jogegységi határozat értelmezése szerinti alkalmazására.
[33] 4. Az Alkotmánybíróság által elrendelt rendkívüli jogorvoslati eljárás során azt kell vizsgálni, hogy az ügyben eljárt bíróságok által rögzített tények alapján milyen jogkövetkeztetések vonhatók le abban az esetben, ha a vonatkozó adójogi rendelkezések értelmezésére nem a megsemmisített 3/2013. KMJE jogegységi határozat szerint kerül sor.
[34] A Kúria - amint azt már a Bfv.II.1182/2016/3. számú végzésében leszögezte - nem az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően értelmezett adójogi jogszabályokon alapuló jogkérdés, hanem ténykérdés az, hogy a terhelt milyen adónemekben mekkora összeggel csökkentette az adóbevétel összegét és ezzel a központi költségvetésnek mekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.
[35] A járásbíróság az irányadó tényállásban állapította meg tényként, hogy a terhelt Szja és Eho adónemekben milyen összegű adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, s ezzel mekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.
[36] Ebből következően a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapított felülvizsgálati indítvánnyal sem támadható eredményesen - a Be. 423. § (1) bekezdés 2. mondatában megfogalmazott tiltó rendelkezésre figyelemmel - a jogerős ítélet tényállásában megállapított Szja és Eho adónemekben szándékosan előidézett adóhiánnyal okozott vagyoni hátrány összege.
[37] Új - akár jogi - tényekre hivatkozással kizárólag egy másik rendkívüli jogorvoslat, éspedig a perújítás kezdeményezhető [Be. 408. § (1) bekezdés a) pont].
[38] 5. A Legfőbb Ügyészség az átiratában rögzítette, hogy az alaptörvény-ellenes jogegységi határozat figyelmen kívül hagyása esetén a terhelt terhére milyen adónemben és mekkora összegű adóhiány állapítható meg, s ezzel összefüggésben a terhelt mekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.
[39] Amint azt a Kúria fentebb már részletesen kifejtette, a felülvizsgálat során a tényálláshoz kötöttség érvényesül, ezért nincs jogi lehetőség eltérő tényállás megállapítására.
[40] Emellett a Kúria a következetes ítélkezési gyakorlatának megfelelően egyébként sem veheti át annak a bíróságnak a büntetéskiszabási feladatait, amelyik a jogerős rövidített indokolással szerkesztett ügydöntő határozatában nem jelöli meg az általa számba vett büntetéskiszabási tényezőket.
[41] A jelen ügyben mindenekelőtt azt kellett eldönteni, hogy általában mit tehet a Kúria, amennyiben az Alkotmánybíróság határozatában előírt felülvizsgálat ténykérdés újraértékelését igényli annak ellenére, hogy a felülvizsgálat általános követelménye a támadott alaphatározattal megállított tényállás támadhatatlansága.
[42] Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban elrendelt felülvizsgálat során ez ideig még soha nem fordult elő, hogy a törvénysértés a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján ne lett volna kiküszöbölhető.
[43] Elméletileg lehetséges, hogy ebben az esetben a Kúria a felülvizsgálati indítványt - mint a törvényben kizárt indítványt - elutasítja. Ez azonban nyilvánvalóan ellentétben állna az Alkotmánybíróságnak azzal a kifejezett rendelkezésével, amellyel a jogerős határozattal lezárt büntetőügyek felülvizsgálatát elrendelte. Az Alkotmánybíróság pedig az alaptörvény-ellenesség megállapítása esetén kizárólag a felülvizsgálat elrendeléséről határozhat.
[44] A Kúria a törvény és az Alkotmánybíróság rendelkezései közötti kollíziót akként oldotta fel, hogy a törvény rendelkezésével szemben is biztosította az Alkotmánybíróság döntésének érvényesülését.
[45] Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapított okból benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján indított felülvizsgálati eljárásban - az Alkotmánybíróság által kötelezően elrendelt felülvizsgálat folytán - a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban kell gondoskodnia az alaptörvény-ellenes helyzet kiküszöböléséről.
[46] Ennek során természetesen csak olyan határozatot hozhat, amelyet számára a Be. a felülvizsgálati eljárásban lehetővé tesz.
[47] Bármely döntést (és így különösen megváltoztató vagy hatályában fenntartó határozatot) kizárólag a jogerős határozatban megállapított tényállás maradéktalan tiszteletben tartásával hozhat. Ezzel azonban nem küszöbölné ki az Alkotmánybíróság határozatában megállapított alaptörvény-ellenességet.
[48] Megteheti azonban azt is, hogy az Alkotmánybíróság által előírt felülvizsgálat követelményeinek az érvényesítése érdekében hatályon kívül helyezi a jogerős ügydöntő határozatot és új eljárás lefolytatását rendeli el. Ebben a helyzetben a rendes eljárás keretei között már az eljárási szabályok tiszteletben tartásával is maradéktalanul kiküszöbölhető az alaptörvény-ellenesnek bizonyult jogegységi határozat alkalmazásából fakadó alaptörvény-ellenes helyzet.
[49] A főszabály tehát továbbra is az, hogy amennyiben a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata alapján [Be. 416. § (1) bekezdés e) és f) pontja] került sor, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és maga hoz a törvénynek megfelelő határozatot, amennyiben ez az iratok alapján lehetséges [Be. 426. § (2) bekezdés]. Ha viszont az iratok alapján - az irányadó tényálláshoz kötöttség folytán - az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak a felülvizsgálat keretében nem lehet eleget tenni, nincs akadálya a megtámadott alaphatározat hatályon kívül helyezésének és új eljárás elrendelésének [Be. 428. § (2) bekezdés].
[50] A Legfőbb Ügyészség álláspontjának elfogadása az érdemi felülvizsgálhatóságra valójában nem jelentett volna mást, mint eltérő tényállás megállapítását. Álláspontjának kialakítása során pedig helyesen indult ki abból, hogy felülvizsgálati eljárásban az alapítélettel megállapított tényállás irányadó, s az mit tartalmaz. Amikor viszont megjelölte az Szja adónem kapcsán az adóhiány általa meghatározott mértékét, és az Eho adónem kapcsán ugyanezt nem látta felróhatónak, mégis felülírta az irányadó tényállásban foglaltakat.
Záró rész
[51] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdés 1. fordulata szerint tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdés 1. mondat 1. fordulatának megfelelő összetételben eljárva, miután hivatalból vizsgálandó feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 423. § (5) bekezdés] nem észlelt - a támadott ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra utasította [Be. 428. § (1) bekezdés zárófordulat].[52] A megismételt eljárásban a járásbíróságnak újból meg kell határoznia, hogy a terhelt a cselekményével milyen adónemekben, mekkora összegű adóhiányt és ezzel mindösszesen mekkora vagyoni hátrányt okozott.
[53] Ennek során a járásbíróságnak számot kell adnia arról is, hogy milyen követelmények származnak a felülvizsgálati indítvány alapjául szolgáló, a 3/2013. KMJE jogegységi határozatot a közzétételére visszamenő hatállyal megsemmisítő 2/2016. (II. 8.) AB határozatból és azoknak mennyiben tett eleget.
[54] A vagyoni hátrány pontos összegének megállapítását követően a járásbíróságnak ismételten döntenie kell a terhelt cselekményének egésze kapcsán a büntetőjogi felelősségről, a felrótt cselekmény törvényes minősítéséről, számba kell vennie a büntetéskiszabási tényezőket, s a bűnösség egészben vagy részben megállapítása esetén újólag ki kell szabnia a büntetést.
Az indítvány elvi tartalma
[55] Az Alkotmánybíróság 2/2016. (II. 8.) AB határozatára figyelemmel a gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyon átruházásából származó jövedelem után a terhelt bűnösségének megállapítása a 2011. december 31-ig elkövetett személyi jövedelemadó meg nem fizetésében álló költségvetési csalás üzletszerűen elkövetett minősített esetében törvénysértő, s ezt felülvizsgálat keretében kell orvosolni.A döntés elvi tartalma
[56] A törvénynek megfelelő határozat hozatala az iratok alapján nem lehetséges.I. A jogerős ítéletben megállapított tényálláshoz kötöttség a felülvizsgálat valamennyi esetében, s így a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontján alapuló felülvizsgálat során is irányadó szabály.
II. Amikor a legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt hivatalból kötelezően nem terjeszti elő Be. 417. § (2) bekezdés], ez nem jelenti azt, hogy más arra egyébként jogosult ne nyújthatna be felülvizsgálati indítványt.
III. Költségvetési csalás esetében nem jogkérdés, hanem ténykérdés, hogy a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján a terhelt milyen adónemben és mértékben nem tett eleget az adófizetési kötelezettségének.
IV. Ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata alapján került sor, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ám ha ez az iratok alapján – az irányadó tényálláshoz kötöttség folytán – nem lehetséges, a Kúria a támadott alaphatározatot hatályon kívül helyezi, és új eljárásra utasítja az alapügyben eljárt bíróságot.
V. A gazdasági tevékenység keretében folytatott ingó vagyon átruházásából származó jövedelem után a terhelt cselekményének minősítése a 2011. december 31-ig elkövetett személyi jövedelemadó meg nem fizetésében álló költségvetési csalás üzletszerűen elkövetett minősített esetében törvénysértő.
[57] A Kúria végzése elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. § (4) bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. § (4) bekezdés b) pontja kizárja.
Budapest, 2017. június 26.
Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró
(Kúria Bfv. II. 279/2017.)