adozona.hu
BH 2017.12.417
BH 2017.12.417
A Civil tv. 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapcél szerinti tevékenység nem azonos az Fftv. 5. § 19. pont aa) alpontja szerinti alaptevékenységgel, mert az a társadalmi szervezet gazdasági vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik, ennek okán az alaptevékenységet nem a társadalmi szervezetek nyilvántartása tartalmazza. A mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárásban, az adóhatóság által kiállított igazolást is figyelembe kell venni. A vadászatra jogosultként nyil
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A felperes egyesületi formában működő vadásztársaság, amelyet a Megyei Bíróság a 2006. május 5. napján kelt végzéssel vett nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés alapján a társadalmi szervezet cél szerinti besorolása környezetvédelmi tevékenység. A felperes 2007. február 1. napján főtevékenységeként a vadgazdálkodást jelentette be az adóhatósághoz, mely 2008. január 1. napjától vadgazdálkodási szolgáltatással egészült ki. A felperest az illetékes mezőgazdasági szakigaz...
BH 2017.12.417 A Civil tv. 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapcél szerinti tevékenység nem azonos az Fftv. 5. § 19. pont aa) alpontja szerinti alaptevékenységgel, mert az a társadalmi szervezet gazdasági vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik, ennek okán az alaptevékenységet nem a társadalmi szervezetek nyilvántartása tartalmazza. A mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárásban, az adóhatóság által kiállított igazolást is figyelembe kell venni.
A vadászatra jogosultként nyilvántartott vadásztársaság alaptevékenysége a Vtv. 41. § (1) bekezdése kötelező előírása ismeretében a tervszerű vadgazdálkodási tevékenység a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében, ezért az nem ellentétes az egyesület alapcél szerinti környezetvédelmi tevékenységével [38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 6. § (1) bek., 2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 5. §, 40. §, 2011. évi CLXXV. tv. (Civil tv.) 17. § (1) bek., (3) bek., 18. § (1) bek., 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 40. §, 41. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes egyesületi formában működő vadásztársaság, amelyet a Megyei Bíróság a 2006. május 5. napján kelt végzéssel vett nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés alapján a társadalmi szervezet cél szerinti besorolása környezetvédelmi tevékenység. A felperes 2007. február 1. napján főtevékenységeként a vadgazdálkodást jelentette be az adóhatósághoz, mely 2008. január 1. napjától vadgazdálkodási szolgáltatással egészült ki. A felperest az illetékes mezőgazdasági szakigazgatási hivatal 2007. november 5. napjától vadászatra jogosultként nyilvántartásba vette és a haszonbérelt vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási ütemtervét jóváhagyta.[2] A felperes 2015. április 28. napján a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Rendelet) hivatkozva kérte mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolta a szervezet képviseletére jogosult személy nevére kiállított mezőgazdasági szakirányú végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, az adóhatóság által kiállított igazolást, hogy a felperesnek a kérelem benyújtását megelőző 5 évből legalább 3 évben mezőgazdasági tevékenység folytatásából nettó árbevétele származott. A felperes képviselője írásban nyilatkozott arról, hogy a vadásztársaság éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve kiegészítő tevékenységből származott. A felperes kérelméhez mellékelte az üzemközpontként megjelölt ingatlanra vonatkozó használati jog átengedéséről szóló nyilatkozatot, a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzést, továbbá igazolta, hogy a szervezet képviselője növénytermesztési üzemmérnöki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan folytatja a szervezett főtevékenységes szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet. A kérelmet az elsőfokú hatóság azzal az indokkal utasította el, hogy a társadalmi szervezet cél szerinti besorolása környezetvédelmi tevékenység, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 5. § 18. pontja mentén nem mezőgazdasági tevékenység, illetve az nem sorolható a 14. pont szerinti kiegészítő tevékenység körébe sem.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes az 510.007/2015. ügyiratszámú, 2015. július 31. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a csatolt dokumentumokban igazolt adatok alapvető feltételei a felperes működésének, de azok nem írják felül a cél szerinti besorolás alapján nyilvántartott környezetvédelmi tevékenységet.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését a mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétele elrendelése végett. Érvelése szerint az Fftv. 5. § 19. pontjában írt feltételeknek megfelel, mert alaptevékenység a vadgazdálkodás, amely mezőgazdasági tevékenység, ezért a nyilvántartásba vételének elutasítása jogszabálysértő. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezetek nyilvántartása nem cégjegyzék, ezért annak tartalmából az egyesület tevékenységére nem lehet következtetést levonni. A cél szerinti besorolás szerinti tevékenység nem azonosítható az alaptevékenységgel, melyet a társadalmi szervezetek esetében nem a bíróság által vezetett nyilvántartás, hanem az adóhatósághoz benyújtott bejelentés tartalmazza.Az elsőfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában az Fftv. 5. § 14., 18. és 19. pontjai, a Rendelet 6. § (1) bekezdése és 10. §-a, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 17. § (1) és (3) bekezdései, 18. § (1) bekezdései összevetésével az alperessel egyezően azt állapította meg, hogy a felperesi szervezet célja a környezetvédelmi tevékenység és a nem az adatlapon főtevékenységként megjelölt vadgazdálkodás. Nem fogadta el a bíróság azt a felperesi álláspontot, hogy a TEÁOR-ban megjelölt tevékenység minősülne a felperesi főtevékenységnek, mert a felperes mint egyesület elsődlegesen gazdasági célra nem jöhetett létre, az általa végzett gazdálkodási-vállalkozási tevékenység csak a környezetvédelmi alaptevékenységét szolgálhatja. Az Fftv. nem tartalmaz olyan kivételes rendelkezést, amely alapján a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezetként nyilvántartásba vehető lehetne. Önmagában az a körülmény, hogy a vadgazdálkodás is mezőgazdasági tevékenységnek minősül az Fftv. 5. § 18. pontja értelmében, mely tevékenységet a felperes is ellát, nem változtat az alapcél szerinti tevékenységen.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Okfejtése szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül a vadászatra vonatkozó szabályozást, mely szerint a vadászati jog saját jogon, illetve haszonbérlet útján volt gyakorolható 2015. december 31. napjáig. A vadászati jog 2017. március 1. napjától a vadvédelméről, a vadgazdálkodásáról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) ismeretében 13. § (2) bekezdése alapján kizárólag haszonbérlet útján lesz hasznosítható és gazdasági társaság részére csak akkor hasznosítható a vadászati jog, ha a területnek legalább 25%-át biztosítja mezőgazdasági célra, egyéb esetben a haszonbérlő csak vadásztársaság lehet. A felperes utalt arra, hogy a vadgazdálkodáshoz hozzátartozó vadföldekre vonatkozó, határozott időre kötött haszonbérleti szerződései lejárnak, melyeknek meghosszabbítás vagy új szerződés megkötése az Fftv. alapján csak mezőgazdasági termelőszövetkezetként lehetséges. Az Fftv. 5. § 18. pontja alapján a vadgazdálkodás is mezőgazdasági tevékenység, melynek folytatásához földhasználatra van szükség.[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.[9] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárásban az Fftv. 5. § 19. a) pont aa) alpontjában írt alaptevékenység civil szervezet esetén megfeleltethető-e a társadalmi szervezetek nyilvántartásában rögzített alapcél szerinti tevékenységgel.
[10] Az Fftv. 40. § (1) bekezdése értelmében a földhasználati jogosultságot főszabályként földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. Az Fftv. 5. § 19. pontja határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában ki tekinthető mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetté nyilvánítás alapvető feltétele a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel, melynek során azt kell igazolni, hogy a szervezet megfelel az Fftv. 5. § 19. a) vagy b) pontjában foglaltaknak. Az a) pont szerint többek között azt kell igazolnia a kérelmezőnek, hogy a szervezet alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat és éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele e tevékenységből származik. A felperes kérelmében alaptevékenységeként a vadgazdálkodást jelölte meg, melyet az Fftv. 5. § 18. pontjában a jogalkotó mező-, erdőgazdasági tevékenységnek ismeri el.
[11] A felperes olyan nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, melynek létesítő okiratban rögzített célja: "a társaságokra, a vadgazdálkodás és a vadász, valamint a fegyverhasználatra és tartásra vonatkozó jogszabályok és szabályzatok megtartásával és megtartatásával, továbbá a társadalom érdekeivel - különösen a helyi erdő- és mezőgazdasági érdekekkel - összhangban a környezet és természetvédelmi előírásokra figyelemmel szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással a legcélszerűbb együttműködési formák kialakításával és példás egyesületi élettel tagja részére kulturált sport- vadászati és térségi természeti értékek aktív védelmében való részvételi lehetőség biztosítása."
[12] A Kúria osztotta a felülvizsgálati kérelem azon okfejtését, hogy a környezetvédelem, mint alapcél a vadászatra jogosult és jóváhagyott vadászati tervvel rendelkező felperes részéről az alaptevékenységén keresztül, jelen esetben a vadgazdálkodással érhető el. Az alperes és az elsőfokú bíróság egyaránt tévedett, amikor a felperes alaptevékenységének a társadalmi szervezetek nyilvántartásában rögzített alapcél szerinti tevékenységet tekintette azzal az indokkal, hogy a Civil tv. 17. § (1) bekezdésére utalva a felperes elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység céljára nem jöhetett létre, ebből következően az alaptevékenysége nem lehet mező-, erdőgazdasági tevékenység.
[13] A felperes esetében az alaptevékenység a vadgazdálkodás, amely a Vtv. 40. §-a alapján a vadállomány és az élőhelyének védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység, tehát jellegét tekintve az alapcél szerinti tevékenységnek is megfelel, azzal összhangban áll. A felperes mivel vadászatra jogosultként nyilvántartásba vett vadásztársaság, ezért a vadgazdálkodási tevékenység folytatása a Vtv. 41. § (1) bekezdésére alapozottan egyben törvényi kötelezettsége is. A vadgazdálkodási tevékenységnek részét képezi a vadföldek művelése, a vad nyugalmát biztosító élőhelyek létesítése, fenntartása, melyhez szükséges vadföldeket a vadászatra jogosult köteles biztosítani.
[14] Tekintettel arra, hogy az Fftv. 40. § (1) bekezdése okán - a (2)-(5) bekezdésben foglalt esetek továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével - a földhasználati jogosultságot csak földműves és nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelőszövetkezet szerezheti meg, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasítása azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a felperes a környezetvédelmi célokat szolgáló törvényen alapuló tevékenységét nem tudná ellátni. A felperes ezért alappal hivatkozott arra, hogy a kérelem elbírálása során mindez nem hagyható figyelmen kívül, ezért jogszabálysértő a jogerős ítélet azon megállapítása, mely szerint a felperes főtevékenysége azért sem lehet mező-, erdőgazdasági tevékenység, mert az egyesületi jellegével lenne ellentétes.
[15] A Kúria megállapította továbbá, hogy a Rendelet 6. § (1) bekezdésének azon előírásából, amely megköveteli a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a nyilvántartó hatóság által vezetett nyilvántartás tartalmáról kiállított igazolást, nem következik az, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek vizsgálatát kizárólag ezen dokumentum alapján kell megvizsgálni. A társadalmi szervezetek nyilvántartása csak az alapcél szerinti tevékenységet tartalmazza, abból az annak megvalósulását biztosító gazdasági-vállalkozási tevékenységre vonatkozó kizárólagos következtetés nem vonható le. Az Fftv. 5. § 19. ab) alpontja a mezőgazdasági termelőszövetkezet alaptevékenységéhez kapcsolódóan abból származó árbevétel elérését is megköveteli, így az csak gazdasági-vállalkozási jellegű tevékenységként értelmezhető, melyre vonatkozó adat nyilvántartására az adóhatóság hivatott. A felperes a nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez mellékelte az adóhatóság igazolását, mely alapján árbevételének több mint 50%-a a bejelentett alaptevékenységéből, a vadgazdálkodásból származott, ezzel igazolva a feltételeknek való megfelelést.
[16] A jogerős ítélet a rendkívüli jogorvoslattal érintett körben a már kifejtettek szerint jogszabálysértő, mert az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves logikai okfejtés mellett jutott arra a következtetésre, hogy a felperesnek az Fftv. 5. § 19. pont aa) alpontja szerinti alaptevékenysége a társadalmi szervezetek nyilvántartásában rögzített alapcél szerinti tevékenység, azaz a környezetvédelem, amely nem tartozik az Fftv. 5. § 18. pontja által meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység körébe, ezért mezőgazdasági termelőszövetkezetre vonatkozó valamennyi feltétel nem teljesült.
[17] A Kúria ezért a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet, valamint a jogszabálysértő alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte azzal az iránymutatással, hogy a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételének van helye a kérelem és a mellékelt okiratok alapján, mert igazolta, hogy az Fftv. 5. § 19. pont a) pontjában írt valamennyi feltételnek megfelel.
(Kúria, Kfv.III.37.325/2016.)
* * *
Teljes határozat
Az ügy száma: Kfv.III.37.325/2016/4.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Dr. Boda Pál ügyvéd
Az alperes: Somogy Megyei Kormányhivatal
Az alperes képviselője: Dr. Dancs Csilla ügyvéd
A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A felülvizsgálati kérelem száma: 6.
Az elsőfokú bíróság neve, határozat kelte és száma: Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. február 1. napján kelt 1.K.27.261/2015/4. számú ítélete
Rendelkező rész
A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijavított 1.K.27.261/2015/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes 510.007/2015. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra lefolytatására kötelezi.Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
A kereseti és a felülvizsgálati eljárási költséget az állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes egyesületi formában működő vadásztársaság, amelyet a Megyei Bíróság a 2006. május 5. napján kelt végzéssel vett nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés alapján a társadalmi szervezet cél szerinti besorolása környezetvédelmi tevékenység. A felperes 2007. február 1. napján főtevékenységeként a vadgazdálkodást jelentette be az adóhatósághoz, mely 2008. január 1. napjától vadgazdálkodási szolgáltatással egészült ki. A felperest az illetékes mezőgazdasági szakigazgatási hivatal 2007. november 5. napjától vadászatra jogosultként nyilvántartásba vette és a haszonbérelt vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási ütemtervét jóváhagyta.[2] A felperes 2015. április 28. napján a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendeletre (a továbbiakban: Rendelet) hivatkozva kérte mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolta a szervezet képviseletére jogosult személy nevére kiállított mezőgazdasági szakirányú végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, az adóhatóság által kiállított igazolást, hogy a felperesnek a kérelem benyújtását megelőző 5 évből legalább 3 évben mezőgazdasági tevékenység folytatásából nettó árbevétele származott. A felperes képviselője írásban nyilatkozott arról, hogy a vadásztársaság éves értékesítése nettó árbevételének több, mint a fele mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve kiegészítő tevékenységből származott. A felperes kérelméhez mellékelte az üzemközpontként megjelölt ingatlanra vonatkozó használati jog átengedéséről szóló nyilatkozatot, a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzést, továbbá igazolta, hogy a szervezet képviselője növénytermesztési üzemmérnöki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan folytatja a szervezett főtevékenységes szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet. A kérelmet az elsőfokú hatóság azzal az indokkal utasította el, hogy a társadalmi szervezet cél szerinti besorolása környezetvédelmi tevékenység, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 5. § 18. pontja mentén nem mezőgazdasági tevékenység, illetve az nem sorolható a 14. pont szerinti kiegészítő tevékenység körébe sem.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes az 510.007/2015. ügyiratszámú 2015. július 31. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a csatolt dokumentumokban igazolt adatok alapvető feltételei a felperes működésének, de azok nem írják felül a cél szerinti besorolás alapján nyilvántartott környezetvédelmi tevékenységet.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését a mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétele elrendelése végett. Érvelése szerint az Fftv. 5. § 19. pontjában írt feltételeknek megfelel, mert alaptevékenység a vadgazdálkodás, amely mezőgazdasági tevékenység, ezért a nyilvántartásba vételének elutasítása jogszabálysértő. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezetek nyilvántartása nem cégjegyzék, ezért annak tartalmából az egyesület tevékenységére nem lehet következtetést levonni. A cél szerinti besorolás szerinti tevékenység nem azonosítható az alaptevékenységgel, melyet a társadalmi szervezetek esetében nem a bíróság által vezetett nyilvántartás, hanem az adóhatósághoz benyújtott bejelentés tartalmazza.Az elsőfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában az Fftv. 5. § 14., 18. és 19. pontjai, a Rendelet 6. § (1) bekezdése és 10. §-a, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 17. § (1) és (3) bekezdései, 18. § (1) bekezdései összevetésével az alperessel egyezően azt állapította meg, hogy a felperesi szervezet célja a környezetvédelmi tevékenység és a nem az adatlapon főtevékenységként megjelölt vadgazdálkodás. Nem fogadta el a bíróság azt a felperesi álláspontot, hogy a TEÁOR-ban megjelölt tevékenység minősülne a felperesi főtevékenységnek, mert a felperes, mint egyesület elsődlegesen gazdasági célra nem jöhetett létre, az általa végzett gazdálkodási- vállalkozási tevékenység csak a környezetvédelmi alaptevékenységét szolgálhatja. Az Fftv. nem tartalmaz olyan kivételes rendelkezést, amely alapján a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezetként nyilvántartásba vehető lehetne. Önmagában az a körülmény, hogy a vadgazdálkodás is mezőgazdasági tevékenységnek minősül az Fftv. 5. § 18. pontja értelmében, mely tevékenységet a felperes is ellát, nem változtat az alapcél szerinti tevékenységen.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Okfejtése szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül a vadászatra vonatkozó szabályozást, mely szerint a vadászati jog saját jogon, illetve haszonbérlet útján volt gyakorolható 2015. december 31. napjáig. A vadászati jog 2017. március 1. napjától a vadvédelméről, a vadgazdálkodásáról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) ismeretében 13. § (2) bekezdése alapján kizárólag haszonbérlet útján lesz hasznosítható és gazdasági társaság részére csak akkor hasznosítható a vadászati jog, ha területnek legalább 25%-át biztosítja mezőgazdasági célra, egyéb esetben a haszonbérlő csak vadásztársaság lehet. A felperes utalt arra, hogy a vadgazdálkodáshoz hozzátartozó vadföldekre vonatkozó határozott időre kötött haszonbérleti szerződései lejárnak, melyeknek meghosszabbítás vagy új szerződés megkötése az Fftv. alapján csak mezőgazdasági termelőszövetkezetként lehetséges. Az Fftv. 5. § 18. pontja alapján a vadgazdálkodás is mezőgazdasági tevékenység, melynek folytatásához földhasználatra van szükség.[7] A felperes kifejtette, hogy a környezetvédelmi tevékenység, mint cél szerinti besorolás és a mezőgazdasági alaptevékenység között nincs ellentmondás, mert ezt a célt mezőgazdasági tevékenységgel lehet elérni. A vadvédelemről a vadászati törvény is rendelkezik és az a vadgazdálkodással együtt képezi a haszonbérlő vadászatra jogosult feladatát.
[8] Utalt arra, hogy az adóhatósághoz a valós alaptevékenységét jelentette be, amely a vadgazdálkodás. Az alaptevékenység vonatkozásában nem lehet irányadó a társadalmi szervezetek nyilvántartása, mert az a szervezet alaptevékenységet nem tartalmazza, ellenben rögzíti az egyesület célját, mely a szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással érhető el. Az árbevételének is több mint 50%-a vadgazdálkodásból és mezőgazdasági tevékenységből származik.
[9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.[11] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárásban az Fftv. 5. § 19. a) pont aa) alpontjában írt alaptevékenység civilszervezet esetén megfeleltethető-e a társadalmi szervezetek nyilvántartásában rögzített alapcél szerinti tevékenységgel.
[12] Az Fftv. 40. § (1) bekezdése értelmében a földhasználati jogosultságot fő szabályként földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. Az Fftv. 5. § 19. pontja határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában ki tekinthető mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetté nyilvánítás alapvető feltétele a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel, melynek során azt kell igazolni, hogy a szervezet megfelel az Fftv. 5. § 19. a) vagy b) pontjában foglaltaknak. Az a) pont szerint többek között azt kell igazolnia a kérelmezőnek, hogy a szervezet alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat és éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele e tevékenységből származik. A felperes kérelmében alaptevékenységeként a vadgazdálkodást jelölte meg, melyet az Fftv. 5. § 18. pontjában a jogalkotó mező-, erdőgazdasági tevékenységnek ismeri el.
[13] A felperes olyan nyilvántartásba vette társadalmi szervezet, melynek létesítő okiratban rögzített célja: "a társaságokra, a vadgazdálkodás és a vadász, valamint a fegyverhasználatra és tartásra vonatkozó jogszabályok és szabályzatok megtartásával és megtartatásával, továbbá a társadalom érdekeivel - különösen a helyi erdő- és mezőgazdasági érdekekkel - összhangban a környezet és természetvédelmi előírásokra figyelemmel szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással a legcélszerűbb együttműködési formák kialakításával és példás egyesületi élettel tagja részére kulturált sport- vadászati és térségi természeti értékek aktív védelmében való részvételi lehetőség biztosítása."
[14] A Kúria osztotta a felülvizsgálati kérelem azon okfejtését, hogy a környezetvédelem, mint alapcél a vadászatra jogosult és jóváhagyott vadászati tervvel rendelkező felperes részéről az alaptevékenységén keresztül, jelen esetben a vadgazdálkodással érhető el. Az alperes és az elsőfokú bíróság egyaránt tévedett, amikor a felperes alaptevékenységének a társadalmi szervezetek-nyilvántartásában rögzített alapcél szerinti tevékenységet tekintette azzal az indokkal, hogy a Civil tv. 17. § (1) bekezdésére utalva a felperes elsődlegesen gazdasági- vállalkozási tevékenység céljára nem jöhetett létre, ebből következően az alaptevékenysége nem lehet mező-, erdőgazdasági tevékenység.
[15] A felperes esetében az alaptevékenység a vadgazdálkodás, amely a Vtv. 40. §-a alapján a vadállomány és az élőhelyének védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység, tehát jellegét tekintve az alapcél szerinti tevékenységnek is megfelel, azzal összhangban áll. A felperes mivel vadászatra jogosultként nyilvántartásba vett vadásztársaság, ezért a vadgazdálkodási tevékenység folytatása a Vtv. 41. § (1) bekezdésére alapozottan egyben törvényi kötelezettsége is. A vadgazdálkodási tevékenységnek részét képezi a vadföldek művelése, a vad nyugalmát biztosító élőhelyek létesítése, fenntartása, melyhez szükséges vadföldeket a vadászatra jogosult köteles biztosítani.
[16] Tekintettel arra, hogy az Fftv. 40.§ (1) bekezdése okán - a (2)-(5) bekezdésben foglalt esetek továbbá a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével - a földhasználati jogosultságot csak földműves és nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelőszövetkezet szerezheti meg, a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elutasítása azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a felperes a környezetvédelmi célokat szolgáló törvényen alapuló tevékenységét nem tudná ellátni. A felperes ezért alappal hivatkozott arra, hogy a kérelem elbírálása során mindez nem hagyható figyelmen kívül, ezért jogszabálysértő a jogerős ítélet azon megállapítása, mely szerint a felperes főtevékenysége azért sem lehet mező-, erdőgazdasági tevékenység, mert az egyesületi jellegével lenne ellentétes.
[17] A Kúria megállapította továbbá, hogy a Rendelet 6. § (1) bekezdésének azon előírásából, amely megköveteli a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a nyilvántartó hatóság által vezetett nyilvántartás tartalmáról kiállított igazolást, nem következik az, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek vizsgálatát kizárólag ezen dokumentum alapján kell megvizsgálni. A társadalmi szervezetek nyilvántartása csak az alapcél szerinti tevékenységet tartalmazza, abból az annak megvalósulását biztosító gazdasági -vállalkozási tevékenységre vonatkozó kizárólagos következtetés nem vonható le. Az Fftv. 5. § 19. ab) alpontja a mezőgazdasági termelőszövetkezet alaptevékenységéhez kapcsolódóan abból származó árbevétel elérését is megköveteli, így az csak gazdasági- vállalkozási jellegű tevékenységként értelmezhető, melyre vonatkozó adat nyilvántartására az adóhatóság hivatott. A felperes a nyilvántartásbevétel iránti kérelméhez mellékelte az adóhatóság igazolását, mely alapján árbevételének több mint 50%-a a bejelentett alaptevékenységéből, a vadgazdálkodásból származott, ezzel igazolva a feltételeknek való megfelelést.
[18] A jogerős ítélet a rendkívüli jogorvoslattal érintett körben a már kifejtettek szerint jogszabálysértő, mert az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves logikai okfejtés mellett jutott arra a következtetésre, hogy a felperesnek az Fftv. 5. § 19. pont aa) alpontja szerinti alaptevékenysége a társadalmi szervezetek-nyilvántartásában rögzített alapcél szerinti tevékenység, azaz a környezetvédelem, amely nem tartozik az Fftv. 5. § 18. pontja által meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység körébe, ezért mezőgazdasági termelőszövetkezetre vonatkozó valamennyi feltétel nem teljesült.
[19] A Kúria ezért a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet, valamint a jogszabálysértő alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte azzal az iránymutatással, hogy a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezetként való nyilvántartásba vételének van helye a kérelem és a mellékelt okiratok alapján, mert igazolta, hogy az Fftv. 5. § 19. pont a) pontjában írt valamennyi feltételnek megfelel.
A döntés elvi tartalma
[20] A Civil tv. 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapcél szerinti tevékenység nem azonos az Fftv. 5. § 19. pont aa) pontja szerinti alaptevékenységgel, mert az a társadalmi szervezet gazdasági vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik, ennek okán az alaptevékenységet nem a társadalmi szervezetek nyilvántartása tartalmazza. A mezőgazdasági termelőszövetkezetként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárásban, az adóhatóság által kiállított igazolást is figyelembe kell venni.
[21] A vadászatra jogosultként nyilvántartott vadásztársaság alaptevékenysége a Vtv. 41. § (1) bekezdése kötelező előírása ismeretében a tervszerű vadgazdálkodási tevékenység a természetvédelmi célok megvalósítása érdekében, ezért az nem ellentétes az egyesület alapcél szerinti környezetvédelmi tevékenységével.
Záró rész
[22] A Kúria a Pp. 274. § (1) bekezdése alkalmazásával a felülvizsgálati kérelmet erre irányuló kérelem hiányában tárgyaláson kívül bírálta el.[23] A pervesztes alperes a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó 78. § (1) bekezdés alapulvételével köteles a pernyertes felperes képviseletével az első és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek viselésére.
[24] A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja, a 43. § (3), 39. § (1) és 50. § (1) bekezdései, valamint a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli, mert a pervesztes alperes személyes illetékmentes.
Budapest, 2016. július 6.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró (Kúria, Kfv.III.37.325/2016.)