adozona.hu
EH 2017.12.M30
EH 2017.12.M30
A bérkompenzáció, amely a havi illetménnyel együtt kerül kifizetésre, és adó- és járulékváltozás ellentételezésére szolgál, az 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 5/B. § t) pontja szerinti egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemnek minősül [1997. évi LXXXIII. tv. 5/B. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága a 2014. szeptember 1. napján kelt 141001/7763/2014. számú határozatával a felperesnek mint biztosítottnak járó terhességi-gyermekágyi segély ellátást a P. utónevű 2014. február 15. napján született gyermekére tekintettel 2014. augusztus 1-jétől 2014. augusztus 1-jéig a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 48. §-a alapján 7563,98 forint naptári nap alap figyelembevételével 5294,79 forint naptári nap...
EH 2017.12.M30 A bérkompenzáció, amely a havi illetménnyel együtt kerül kifizetésre, és adó- és járulékváltozás ellentételezésére szolgál, az 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 5/B. § t) pontja szerinti egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemnek minősül (1997. évi LXXXIII. tv. 5/B. §).
A tényállás
[1] A Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága a 2014. szeptember 1. napján kelt 141001/7763/2014. számú határozatával a felperesnek mint biztosítottnak járó terhességi-gyermekágyi segély ellátást a P. utónevű 2014. február 15. napján született gyermekére tekintettel 2014. augusztus 1-jétől 2014. augusztus 1-jéig a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 48. §-a alapján 7563,98 forint naptári nap alap figyelembevételével 5294,79 forint naptári napi összegben állapította meg. A határozat indokolást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. § (4) bekezdés a) pontja alapján nem tartalmazott.[2] A Budapest Főváros Kormányhivatala a 2015. november 13. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta és felperes terhességi-gyermekágyi segély ellátásra való jogosultságát 2014. február 15. napjától 2014. augusztus 1. napjáig az elsőfokú határozatban foglalt 7563,98 forint naptári napi alap figyelembevételével megállapított 5294,79 forint naptári napi összeg meghagyása mellett állapította meg. A határozatban rögzítésre került, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV törvény) 2014. február 15-én hatályos 17. § (1) bekezdése, az 1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 95. §-a, illetve 97. §-a alkalmazását kizárja, ezért a felperes 2014. február 15. napjától 2014. augusztus 1. napjáig terhességi-gyermekágyi segélyre vált jogosulttá. A terhességi-gyermekágyi segély összege az elsőfokú eljárás során helyes összegben került megállapításra. "A 2013. évben elért egészségbiztosítási járulékalapot képező rendszeres jövedelme 2 295 852 forint. 2013. évben eseti illetménykiegészítés címén kifizetett egészségbiztosítási járulékalapot képező nem rendszeres jövedelme 465 000 forint. Kieső nap nincs, az osztószám 365. Az irányadó időszakban kifizetett (12×10 600 forint) 127 200 forint egészségbiztosítási járulékalapot képező kompenzáció összegét a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál figyelembe venni nem lehetett, tekintettel arra, hogy a kompenzáció összegére az ellátás folyósításának időtartama alatt is jogosulttá vált. […] A 2014. február 15. napjától 2014. július 31. napjáig folyósított terhességi-gyermekágyi segély kifizetésével egyidejűleg folyósított kompenzáció kizárólag az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgált, ezért a 2013. évben havi 10 600 forint, illetve a terhességi-gyermekágyi segély összegével folyósított havi 3900 forint kompenzáció esetében az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényben szabályozott keresetveszteségről nem beszélhetünk." A másodfokú társadalombiztosítási szerv határozatát az Ebtv. 42. § (2) bekezdése és 48. § (2) bekezdése rendelkezéseire alapította.
[3] A Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága a 2014. szeptember 10. napján kelt határozatával 2014. augusztus 2-től 2016. február 15-ig a felperes, mint biztosított gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed) ellátását a P. utónevű gyermekére tekintettel az Ebtv. 48. §-a alapján 7943,16 forint naptári napi alap figyelembevételével 5560,21 forint naptári napi összegben állapította meg azzal, hogy az Ebtv. 42/D. § (1) bekezdése szerint 2014-ben a gyed maximum összege 4736,67 forint.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. A felperes vitatta a terhességi gyermekágyi segély (továbbiakban: tgyás) összegét, hivatkozva arra is, hogy ugyanazon számítási metódus mellett a tgyás összegéhez képest magasabb összegben került a gyed napi összege meghatározásra. A felperes álláspontja szerint a 2013. évben megállapított kompenzációt is figyelembe kellett volna venni teljes összegben, mivel nem azt kellett vizsgálni, hogy miért jár ez az összeg a részére és esetleg annak hiányában van-e keresetvesztesége, hanem azt, hogy ezen összeg után járulékfizetés történt, ezáltal jövedelemnek minősül.[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva.
Az elsőfokú ítélet
[6] A bíróság a felperes keresetét elutasította azzal, hogy a másodfokú határozat a jogszabályoknak megfelel.[7] A bíróság megállapította, hogy a másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú hatóság határozatát "helyesen változtatta meg" és helytállóan rögzítette, hogy a felperes 2014. február 15. - 2014. augusztus 1. között tgyás-ra volt jogosult, a felperes 2013. évben elért egészségbiztosítási járulékalapot képező rendszeres jövedelme 2 295 852 forint, az eseti illetménykiegészítés, mint nem rendszeres jövedelme 465 000 forint volt, az osztószám 365 nap.
[8] Osztotta a bíróság a másodfokú hatóság érvelését, mely szerint a felperes a kompenzációs összegre a tgyás folyósításának idejére is jogosult volt, ezért a kétszeres kifizetés elkerülése érdekében, a kompenzációs összeggel a tgyás összege megállapításakor nem kellett számolni.
[9] Ugyancsak egyetértett a bíróság a másodfokú közigazgatási szerv határozati indokolásával a tekintetben is, hogy a tgyás-sal együtt folyósított kompenzáció "kizárólag az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgál. Ezért a 2013. évben havi 10 600 forint, illetve a terhességi-gyermekágyi segély összegében módosított havi 3900 forint kompenzáció esetében az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényben szabályozott keresetveszteségről nem beszélhetünk."
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte annak megállapításával, hogy "a Budapest Főváros Kormányhivatala 2015. november 13-án kelt határozata jogsértő, mivel a szülési szabadság idejére járó ellátás összegének megállapításakor a kompenzációt - mint nem rendszeres jövedelmet - részben vagy egészben figyelembe kell venni". A felperes hivatkozott az Ebtv. valamint az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ebtv.vhr.) számos rendelkezésére.[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében részletezte a MÁK igazolás szerinti 2013. évben keletkezett adó- és járulékköteles jövedelmeit, a tgyás, illetve a gyed megállapító határozatokat, kiemelve, hogy a két határozatban "egyetlen személyre, ugyanarra az időszakra vonatkozó jövedelme alapján, azonos számítási módszer mellett a naptári napi alap összeg tekintetében eltérő összeg került kimunkálásra," a gyed összegének kiszámítása során a 2013. évben kifizetett kompenzáció összege figyelembevételre került.
[12] A felperes idézte a vitatott határozatokat, valamint a jogerős ítélet magyarázatát a 2013. évi kompenzációs összeg figyelembevételének mellőzéséről a tgyás számítása során.
[13] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú hatóság határozata az Ebtv. 5/B. § t) pontja és 41. § (2) bekezdése rendelkezéseibe ütközően nem vette figyelembe a tgyás összegének számításakor a kompenzáció összegét. A másodfokú hatóság határozata pedig csupán a kompenzáció céljára és okára, a keresetveszteségre tartalmaz megállapításokat, de a jogsértő elsőfokú döntést nem változtatta meg.
[14] A felperes érvelése szerint a 2013. évre kifizetett kompenzáció az Ebtv. szerint jövedelemnek tekintendő, mivel abból egészségbiztosítási járulék került levonásra, "továbbá személyi jövedelemadó előleg megállapításánál is nem rendszeres jövedelemnek minősül és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni". A kompenzáció az Ebtv. és az Ebtv.vhr.-rel szemben "más jogszabályok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem, így annak figyelmen kívül hagyása a tgyás összegének meghatározásánál jogszabálysértő".
[15] Végezetül a felperes hivatkozott arra, hogy a kereseti kérelme kizárólag "a kompenzáció különbözet beszámítására, a tgyás helyes összegének megállapítására irányult".
[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.[18] A peradatok szerint a felperes a 2014. február 15. napján született P. utónevű gyermekére tekintettel 2014. február 15-től 2014. július 31-ig, mint hivatásos állományú tag a Hszt. 95. §-a alapján szülési szabadságot vett igénybe, mely időszakra a Hszt. 97. § (6) bekezdése szerinti távolléti díj került részére számfejtésre és folyósításra. A távolléti díj összege a Hszt. 112. §-ára tekintettel megegyezett a tárgyhavi illetmény összegével, amelyhez minden hónapban 3900 forint összegű kompenzáció került kifizetésre.
[19] A NAV törvény 17. § (1) bekezdése a Hszt. 95. §-a és a 97. § (6) bekezdése alkalmazását kizárta, ezért a felperes szülési szabadsága idejére kifizetett ellátása jogcíme és összege felülvizsgálatra került 2014. augusztus hónapban. A felülvizsgálat eredményeképp a felperes részére a MÁK Megyei Igazgatósága 5294,79 forint összegű tgyás-t állapított meg, mely összeg számítását a másodfokú hatóság "meghagyott" és csupán a felperes tgyás-ra jogosultsága időtartamát változtatta meg a 2014. február 15-től 2014. augusztus 31-ig terjedő időre nézve. A tgyás összege számításánál az eljárt hatóságok a 2013. évben (havi 10 600 forint összegben) kifizetett kompenzációs összeget figyelmen kívül hagyták.
[20] A tgyás összegének számítására vonatkozó szabályokat az Ebtv. 42. § (1)-(2) bekezdése és 48. § (2) bekezdése rögzíti.
[21] Az Ebtv. 42. § (1) bekezdése szerint a terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A (2) bekezdés szerint a terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
[22] Az Ebtv. 48. § (2) bekezdése szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
[23] A jövedelem fogalmát az Ebtv. 5/B. § t) pontja határozza meg, amely szerint jövedelem az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.
[24] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (3) bekezdése szerint a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
[25] A Kormány az adó- és járulékváltozások ellentételezése érdekében rendelkezett a kompenzáció bevezetéséről. A kompenzáció - másodfokú határozatban foglaltak szerint is - egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, melyet csupán a kétszeres kifizetés elkerülése (egyszer tgyás alap megállapítása, másodszor a havi számfejtés) és a keresetveszteség hiánya miatt nem vett figyelembe az alperes a tgyás összege megállapításánál. Az alperes a 2015. március 25. napján kelt beadványában már azt állította, hogy "az Ebtv. 41. § (2) bekezdése értelmében annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi gyermekágyi segély; "[…mivel Ön a 2013. és 2014. évben is jogosult volt kompenzációra, ezért a 2013. évben havonta az Ön részére számfejtett kompenzáció 10 600 forint összege nem minősülhet egészségbiztosítási járulék alapnak".
[26] Az Ebtv. 41. § (2) bekezdése rendelkezésére a társadalombiztosítási szervek határozataikban nem hivatkoztak, a bírósági eljárásnak pedig nem lehet tárgya olyan jogszabályhely felülvizsgálata, amelyre a társadalombiztosítási szervek határozataikat nem alapították.
[27] A tgyás összegét a hivatkozott jogszabályhelyekből levezethetően az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli, egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi.
[28] A Tbj. 21. §-a határozza meg a járulékalapot nem képező jövedelmeket, amelyek közé a kompenzáció jogcímén folyósított jövedelem nem sorolható.
[29] A felperes állította, alperes pedig nem vitatta, hogy a kompenzáció összegéből egészségbiztosítási járulék levonásra került. A kompenzáció havonta, a havi illetménnyel együtt került kifizetésre, a jogosultság feltételei a Kormányrendeletben kerültek meghatározásra. Kompenzációra nem jogosult (többek között), aki fizetés nélküli szabadságon vagy egész napos igazolatlan távolléten van, a fizetés nélküli szabadság, illetőleg az igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. Ez is azt támasztja alá, hogy az egészségbiztosítási járulékalapot képező kompenzáció az Ebtv. 5/B. §-a szerinti jövedelemnek minősül, így a tgyás összege számításakor figyelembe kell venni.
[30] Mindezekre figyelemmel a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a társadalombiztosítási szervek határozataira is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
[31] Az alperesnek a megismételt eljárásban a felperes részére 2013. évben kifizetett kompenzáció összegére figyelemmel kell a 2014. február 15-től - 2014. július 31-ig napjáig járó tgyás összegét megállapítani.
(Mfv.III.10.326/2017.)
* * *
T e l j e s h a t á r o z a t
Az ügy száma: Mfv.III.10.326/2017/4.
A tanács tagjai: Dr. Zanathy János
a tanács elnöke
Dr. Farkas Katalin
előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin
bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Vida Sándor ügyvéd
Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala
Az alperes képviselője: dr. Szántai Beáta jogi előadó
A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
32.M.882/2016/10.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 32.M.882/2016/10. számú ítéletét – a a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága 2014. szeptember 1. napján kelt 141001/7763/2014. számú elsőfokú és a Budapest Főváros Kormányhivatala 2015. november 13. napján kelt BPK-210-3079-2/2015. számú másodfokú határozatára is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Tényállás
[1] A Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága a 2014. szeptember 1. napján kelt 141001/7763/2014. számú határozatával a felperesnek, mint biztosítottnak járó terhességi gyermekágyi segély ellátást a P. utónevű 2014. február 15. napján született gyermekére tekintettel 2014. augusztus 1-től 2014. augusztus 1-ig a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 48. §-a alapján 7.563,98 forint naptári nap alap figyelembevételével 5.294,79 forint naptári napi összegben állapította meg. A határozat indokolást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. § (4) bekezdés a) pontja alapján nem tartalmazott.[2] A Budapest Főváros Kormányhivatala a 2015. november 13. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta és felperes terhességi gyermekágyi segély ellátásra való jogosultságát 2014. február 15. napjától 2014. augusztus 1. napjáig az elsőfokú határozatban foglalt 7.563,98 forint naptári napi alap figyelembevételével megállapított 5.294,79 forint naptári napi összeg meghagyása mellett állapította meg. A határozatban rögzítésre került, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV törvény) 2014. február 15-én hatályos 17. § (1) bekezdése, az 1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 95. §-a, illetve 97. §-a alkalmazását kizárja, ezért a felperes 2014. február 15. napjától 2014. augusztus 1. napjáig terhességi gyermekágyi segélyre vált jogosulttá. A terhességi gyermekágyi segély összege az elsőfokú eljárás során helyes összegben került megállapításra. "A 2013. évben elért egészségbiztosítási járulékalapot képező rendszeres jövedelme 2.295.852 forint. 2013. évben eseti illetménykiegészítés címén kifizetett egészségbiztosítási járulékalapot képező nem rendszeres jövedelme 465.000 forint. Kieső nap nincs, az osztószám 365. Az irányadó időszakban kifizetett (12x10.600 forint) 127.200 forint egészségbiztosítási járulékalapot képező kompenzáció összegét a terhességi gyermekágyi segély összegének megállapításánál figyelembe venni nem lehetett, tekintettel arra, hogy a kompenzáció összegére az ellátás folyósításának időtartama alatt is jogosulttá vált. (...). "A 2014. február 15. napjától 2014. július 31. napjáig folyósított terhességi gyermekágyi segély kifizetésével egyidejűleg folyósított kompenzáció kizárólag az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgált, ezért a 2013. évben havi 10.600 forint, illetve a terhességi gyermekágyi segély összegével folyósított havi 3.900 forint kompenzáció esetében az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényben szabályozott keresetveszteségről nem beszélhetünk." A másodfokú társadalombiztosítási szerv határozatát az Ebtv. 42. § (2) bekezdése és 48. § (2) bekezdése rendelkezéseire alapította.
[3] A Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága a 2014. szeptember 10. napján kelt határozatával 2014. augusztus 2-től 2016. február 15-ig a felperes, mint biztosított gyermekgondozási díj (a továbbiakban: GYED) ellátását a P. utónevű gyermekére tekintettel az Ebtv. 48. §-a alapján 7.943,16 forint naptári napi alap figyelembevételével 5.560,21 forint naptári napi összegben állapította meg azzal, hogy az Ebtv. 42/D. § (1) bekezdése szerint 2014-ben a GYED maximum összege 4.736,67 forint.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. A felperes vitatta a terhességi gyermekágyi segély (továbbiakban: TGYÁS) összegét, hivatkozva arra is, hogy ugyanazon számítási metódus mellett a TGYÁS összegéhez képest magasabb összegben került a GYED napi összege meghatározásra. A felperes álláspontja szerint a 2013. évben megállapított kompenzációt is figyelembe kellett volna venni teljes összegben, mivel nem azt kellett vizsgálni, hogy miért jár ez az összeg a részére és esetleg annak hiányában van-e keresetvesztesége, hanem azt, hogy ezen összeg után járulékfizetés történt, ezáltal jövedelemnek minősül.[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartva.
Az elsőfokú ítélet
[6] A bíróság a felperes keresetét elutasította azzal, hogy a másodfokú határozat a jogszabályoknak megfelel.[7] A bíróság megállapította, hogy a másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú hatóság határozatát "helyesen változtatta meg" és helytállóan rögzítette, hogy a felperes 2014. február 15.-2014. augusztus 1. között TGYÁS-ra volt jogosult, a felperes 2013. évben elért egészségbiztosítási járulékalapot képező rendszeres jövedelme 2.295.852 forint, az eseti illetménykiegészítés, mint nem rendszeres jövedelme 465.000 forint volt, az osztószám 365 nap.
[8] Osztotta a bíróság a másodfokú hatóság érvelését, mely szerint a felperes a kompenzációs összegre a TGYÁS folyósításának idejére is jogosult volt, ezért a kétszeres kifizetés elkerülése érdekében, a kompenzációs összeggel a TGYÁS összege megállapításakor nem kellett számolni.
[9] Ugyancsak egyetértett a bíróság a másodfokú közigazgatási szerv határozati indokolásával atekintetben is, hogy a TGYÁS-sal együtt folyósított kompenzáció "kizárólag az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgál. Ezért a 2013. évben havi 10.600 forint, illetve a terhességi gyermekágyi segély összegében módosított havi 3.900 forint kompenzáció esetében az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényben szabályozott keresetveszteségről nem beszélhetünk."
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését kérte annak megállapításával, hogy "a Budapest Főváros Kormányhivatala 2015. november 13-án kelt határozata jogsértő, mivel a szülési szabadság idejére járó ellátás összegének megállapításakor a kompenzációt - mint nem rendszeres jövedelmet - részben vagy egészben figyelembe kell venni." A felperes hivatkozott az Ebtv. valamint az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ebtv.vhr.) számos rendelkezésére.[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében részletezte a MÁK igazolás szerinti 2013. évben keletkezett adó- és járulékköteles jövedelmeit, a TGYÁS, illetve a GYED megállapító határozatokat, kiemelve, hogy a két határozatban "egyetlen személyre, ugyanarra az időszakra vonatkozó jövedelme alapján, azonos számítási módszer mellett a naptári napi alap összeg tekintetében eltérő összeg került kimunkálásra," a GYED összegének kiszámítása során a 2013. évben kifizetett kompenzáció összege figyelembevételre került.
[12] A felperes idézte a vitatott határozatokat, valamint a jogerős ítélet magyarázatát a 2013. évi kompenzációs összeg figyelembevételének mellőzéséről a TGYÁS számítása során.
[13] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú hatóság határozata az Ebtv. 5/B. § t) pontja és 41. § (2) bekezdése rendelkezéseibe ütközően nem vette figyelembe a TGYÁS összegének számításakor a kompenzáció összegét. A másodfokú hatóság határozata pedig csupán a kompenzáció céljára és okára, a keresetveszteségre tartalmaz megállapításokat, de a jogsértő elsőfokú döntést nem változtatta meg.
[14] A felperes érvelése szerint a 2013. évre kifizetett kompenzáció az Ebtv. szerint jövedelemnek tekintendő, mivel abból egészségbiztosítási járulék került levonásra, "továbbá személyi jövedelemadó előleg megállapításánál is nem rendszeres jövedelemnek minősül és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni". A kompenzáció az Ebtv. és az Ebtv.vhr.-rel szemben "más jogszabályok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem, így annak figyelmen kívül hagyása a TGYÁS összegének meghatározásánál jogszabálysértő".
[15] Végezetül a felperes hivatkozott arra, hogy a kereseti kérelme kizárólag "a kompenzáció különbözet beszámítására, a TGYÁS helyes összegének megállapítására irányult".
[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.[18] A peradatok szerint a felperes a 2014. február 15. napján született P. utónevű gyermekére tekintettel 2014. február 15-től 2014. július 31-ig, mint hivatásos állományú tag a Hszt. 95. §-a alapján szülési szabadságot vett igénybe, mely időszakra a Hszt. 97. § (6) bekezdése szerinti távolléti díj került részére számfejtésre és folyósításra. A távolléti díj összege a Hszt. 112. §-ára tekintettel megegyezett a tárgyhavi illetmény összegével, amelyhez minden hónapban 3.900 forint összegű kompenzáció került kifizetésre.
[19] A NAV törvény 17. § (1) bekezdése a Hszt. 95. §-a és a 97. § (6) bekezdés alkalmazását kizárta, ezért a felperes szülési szabadsága idejére kifizetett ellátása jogcíme és összege felülvizsgálatra került 2014. augusztus hónapban. A felülvizsgálat eredményeképp a felperes részére a MÁK Megyei Igazgatósága 5.294,79 forint összegű TGYÁS-t állapított meg, mely összeg számítását a másodfokú hatóság "meghagyott" és csupán a felperes TGYÁS-ra jogosultsága időtartamát változtatta meg a 2014. február 15-től 2014. augusztus 31-ig terjedő időre nézve. A TGYÁS összege számításánál az eljárt hatóságok a 2013. évben (havi 10.600 forint összegben) kifizetett kompenzációs összeget figyelmen kívül hagyták.
[20] A TGYÁS összegének számítására vonatkozó szabályokat az Ebtv. 42. § (1)-(2) bekezdése és 48. § (2) bekezdése rögzíti.
[21] Az Ebtv. 42. § (1) bekezdése szerint a terhességi gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A (2) bekezdés szerint a terhességi gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
[22] Az Ebtv. 48. § (2) bekezdése szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
[23] A jövedelem fogalmát az Ebtv. 5/B. § t) pontja határozza meg, amely szerint jövedelem az egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.
[24] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (3) bekezdése szerint a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
[25] A Kormány az adó- és járulékváltozások ellentételezése érdekében rendelkezett a kompenzáció bevezetéséről. A kompenzáció - másodfokú határozatban foglaltak szerint is - egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, melyet csupán a kétszeres kifizetés elkerülése (egyszer TGYÁS alap megállapítása, másodszor a havi számfejtés) és a keresetveszteség hiánya miatt nem vett figyelembe az alperes a TGYÁS összege megállapításánál. Az alperes a 2015. március 25. napján kelt beadványában már azt állította, hogy "az Ebtv. 41. § (2) bekezdése értelmében annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi gyermekágyi segély; "(...) mivel Ön a 2013. és 2014. évben is jogosult volt kompenzációra, ezért a 2013. évben havonta az Ön részére számfejtett kompenzáció 10.600 forint összege nem minősülhet egészségbiztosítási járulék alapnak."
[26] Az Ebtv. 41. § (2) bekezdése rendelkezésére a társadalombiztosítási szervek határozataikban nem hivatkoztak, a bírósági eljárásnak pedig nem lehet tárgya olyan jogszabályhely felülvizsgálata, amelyre a társadalombiztosítási szervek határozataikat nem alapították.
[27] A TGYÁS összegét a hivatkozott jogszabályhelyekből levezethetően az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli, egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi.
[28] A Tbj. 21. §-a határozza meg a járulékalapot nem képező jövedelmeket, amelyek közé a kompenzáció jogcímén folyósított jövedelem nem sorolható.
[29] Felperes állította, alperes pedig nem vitatta, hogy a kompenzáció összegéből egészségbiztosítási járulék levonásra került. A kompenzáció havonta, a havi illetménnyel együtt került kifizetésre, a jogosultság feltételei a Kormányrendeletben kerültek meghatározásra. Kompenzációra nem jogosult (többek között), aki fizetés nélküli szabadságon vagy egész napos igazolatlan távolléten van, a fizetés nélküli szabadság, illetőleg az igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció a személyi jövedelemadó előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül és a költségvetési rend szerint foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaiként kell elszámolni. Ez is azt támasztja alá, hogy az egészségbiztosítási járulék alapot képező kompenzáció az Ebtv. 5/B. §-a szerinti jövedelemnek minősül, így a TGYÁS összege számításakor figyelembe kell venni.
[30] Mindezekre figyelemmel a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletét a társadalombiztosítási szervek határozataira is kiterjedően a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.
[31] Az alperesnek a megismételt eljárásban a felperes részére 2013. évben kifizetett kompenzáció összegére figyelemmel kell a 2014. február 15-től-2014. július 31-ig napjáig járó TGYÁS összegét megállapítani.
A döntés elvi tartalma
[32] A bérkompenzáció, amely a havi illetménnyel együtt kerül kifizetésre, és adó- és járulékváltozás ellentételezésére szolgál az 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 5/B. § t) pontja szerinti egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemnek minősül.Záró rész
[33] A felperes elsőfokú peres és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége viselésére az alperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles.[34] Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.(Ebtv. 75/A. §)
[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el (Pp. 274. § (1) bekezdés).
Budapest, 2017. szeptember 18.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró (Mfv.III.10.326/2017.)