adozona.hu
ÍH 2017.109
ÍH 2017.109
VÉGELSZÁMOLÁSI HITELEZŐ ÁLTAL KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁSA - VÉGELSZÁMOLÁSI KIFOGÁSOLÁSI ELJÁRÁSBAN JOGUTÓDLÁS KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁSA MIATT Nincs akadálya annak, hogy a végelszámolás alatt álló cég hitelezője követelését engedményezze. Ennek következtében a folyamatban lévő végelszámolási kifogás iránti eljárásban is alanyváltozás következhet be. Ennek feltételeit a jogutódlás tárgyában előterjesztett kérelem alapján vizsgálni kell. A jogelőd hitelező a kifogásolási eljárásból akkor bocsátható el, ha ehhez a végelszá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Építő Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft. "va." céget (továbbiakban társaság) az F.-i Törvényszék Cégbírósága (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A társaság 2015. június 24. napjától végelszámolás alatt áll, a végelszámoló H. K.
Az M. Bank Zrt. 2015. december 29-én a társaság végelszámolási eljárásában végelszámolási kifogást terjesztett elő a Ctv. 109. § (1) bekezdése alapján. A végelszámoló kötelezését kérte a bejelentett hitelezői igényének nem vitatott...
ÍH 2017.109 VÉGELSZÁMOLÁSI HITELEZŐ ÁLTAL KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁSA - VÉGELSZÁMOLÁSI KIFOGÁSOLÁSI ELJÁRÁSBAN JOGUTÓDLÁS KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁSA MIATT
Nincs akadálya annak, hogy a végelszámolás alatt álló cég hitelezője követelését engedményezze. Ennek következtében a folyamatban lévő végelszámolási kifogás iránti eljárásban is alanyváltozás következhet be. Ennek feltételeit a jogutódlás tárgyában előterjesztett kérelem alapján vizsgálni kell. A jogelőd hitelező a kifogásolási eljárásból akkor bocsátható el, ha ehhez a végelszámoló hozzájárul. Ennek hiányában a jogelőd és a jogutód hitelezők az eljárásban kérelmezőkként azonos oldalon, egymás társaiként vesznek részt [Ctv. 96. §, 109. § (1) bek.; Pp. 61. § (1) és (3) bek., 62. § (4) bek.].
A P. Építő Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft. "va." céget (továbbiakban társaság) az F.-i Törvényszék Cégbírósága (továbbiakban: elsőfokú bíróság) tartja nyilván a cégjegyzékben.
A társaság 2015. június 24. napjától végelszámolás alatt áll, a végelszámoló H. K.
Az M. Bank Zrt. 2015. december 29-én a társaság végelszámolási eljárásában végelszámolási kifogást terjesztett elő a Ctv. 109. § (1) bekezdése alapján. A végelszámoló kötelezését kérte a bejelentett hitelezői igényének nem vitatott követelésként nyilvántartásba vételére és visszaigazolására.
Egyebek mellett csatolta a társasággal létrejött hitel- és kezességvállalási jogviszonyból eredő 15 943 050 738 forint követelésére, továbbá 1 327 627 forint számlavezetési díjkövetelésére vonatkozó hitelezői igénybejelentését, melyben ezen igények elismertként hitelezői jegyzékbe felvételét kérte, továbbá a végelszámoló 2015. december 8-án kelt és 2015. december 11-én átvett értesítését a hitelezői igénybejelentése vitatásáról.
A végelszámoló a kifogás elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a kifogásoló nem jogosult a kifogás előterjesztésére, másodsorban a kifogás alaptalanságára, a hitelezői igény besorolásának nem jogsértő voltára utalva. Egyrészt arra hivatkozott, hogy tudomása szerint az M. Bank Zrt. a hitelezői igénye alapjául szolgáló szerződéseit átruházta, másrészt pedig olyan perek folyamatban létére, amelyeknek tárgya a bejelentett hitelezői igény alapjául szolgáló kezességi szerződések érvényessége.
Az M. Bank Zrt. és az Sz. Követeléskezelő Zrt. 2016. március 8-án előterjesztett közös beadványban bejelentették, hogy az M. Bank Zrt. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 17/A. § (11) bekezdése szerinti állomány-átruházási szerződés útján átruházott a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló bizonyos szerződéses állományból az M.-et megillető jogokat és az M.-et terhelő kötelezettségeket, valamint a Hpt. 17/A. § (11) bekezdésében foglaltak szerint ilyen szerződésekből eredő követelésállományt az Sz. Követeléskezelő Zrt.-re. Az Sz. Követeléskezelő Zrt. bejelentette, hogy önként be kíván lépni a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 61. § alapján az eljárásba, míg az M. Bank Zrt. ehhez a hozzájárulását adta.
Az elsőfokú bíróság 6. számú végzésével a végelszámolási kifogást elutasította azon indokkal, hogy a kérelmező már nem hitelező az eljárásban, az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke már nem áll fenn.
Az M. Bank Zrt. és az Sz. Követeléskezelő Zrt. fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 2016. július 5-én kelt 2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Meghagyta az elsőfokú bíróságnak, hogy tisztáznia szükséges a kifogást előterjesztő fél (felek) személyét, el kell bírálnia a 2016. március 8-án előterjesztett, az Sz. Követeléskezelő Zrt. eljárásba hitelezőként történő belépése, valamint az M. Bank Zrt. eljárásból való elbocsátása iránti kérelmét, melynek során nem mellőzhető a kérelem végelszámolóval közlése sem.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban 15. számú végzésével felhívta a kérelmezőt és az Sz. Követeléskezelő Zrt.-t azon okirati bizonyítékok azonosításra alkalmas módon megjelölésére, mellyel az Sz. Követeléskezelő Zrt. hitelezői pozíciójának jogutódlással történő megszerzését és a megszerzés jogszerűségét igazolják.
Az M. Bank Zrt. és az Sz. Követeléskezelő Zrt. megismételve a jogutódlás tárgyában tett nyilatkozataikat bejelentették, hogy a felügyeleti jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank 2015. november 2-án és a 2015. december 4-én kelt határozatával engedélyezte az állomány és a követelésállomány átvevő részére átruházását. Az adós társasággal szembeni követelés átszállását igazoló átruházási szerződés kivonatát és az Sz. Követeléskezelő Zrt. névváltozását igazoló cégmásolatot már benyújtotta. A szerződéskivonat egyértelműen igazolja, hogy mind az adós társaság saját jogú hiteléből, mind a kezességvállalásából eredő hitelezői igény átruházásra került az Sz. Követeléskezelő Zrt. részére. Kérték a jogutódlás megállapítását, az M. Bank Zrt. eljárásból elbocsátását.
Az elsőfokú bíróság 17. számú végzésével megállapította az Sz. Követeléskezelő Zrt. eljárásba hitelezőként történő belépését, egyidejűleg az eljárásból az M. Bank Zrt. kérelmezőt elbocsátotta. Megállapította továbbá, hogy a végelszámolási kifogás ügyében indult eljárást az Sz. Követeléskezelő Zrt. mint új kérelmező és a P. Építő Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű "va." cég H. K. végelszámoló között folytatja tovább. A végzés indokolása értelmében az M. Bank Zrt. és az Sz. Követeléskezelő Zrt. által csatolt okiratok és megtett nyilatkozatok alapján a Pp. 61. § szerint rendelkezett az M. Bank Zrt. eljárásból elbocsátásról, az Sz. Követeléskezelő Zrt. új kérelmezőként eljárásba belépéséről.
A végzéssel szemben a végelszámoló fellebbezett. Elsődlegesen a végzés megváltoztatását, a jogutódlás megállapítása iránti kérelmek elutasítását, másodsorban a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy a kifogás elutasítását kérte elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a kifogásoló nem jogosult a kifogás előterjesztésére, másodsorban a kifogás alaptalanságára, a hitelezői igény besorolásának jogszerű voltára utalva. Mindez lényeges bizonyítéka annak, hogy a jelen végelszámolási eljárásban "nem választható" az eljáró hitelező személye. Ezt igazolja továbbá, hogy a jelenleg vitatott hitelezői igény jogosultja az M. Bank Zrt. A hitelezői igénybejelentés alapjául szolgáló jogügyletek közte és az M. Bank Zrt. között jöttek létre, fennálló jogviszonyokról van szó. A végelszámolónak a társaság érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. A jelen végelszámolási eljárás célját az szolgálja, ha hitelezőként az eredeti jogosult, az M. Bank Zrt. jár el. Tekintettel az M. Bank Zrt.-vel fennálló üzleti kapcsolatra, a köztük létrejött jogügyletek jellegére és komplexitására az M. Bank Zrt. eljárása indokolt. Az Sz. Követeléskezelő Zrt. tulajdonosi köre teljesen eltér az M. Bank Zrt. tulajdonosi körétől, más szempontokat tartanak szem előtt. A hitelezői igény alapjául szolgáló szerződésekkel kapcsolatos folyamatban lévő perekben félként szintén az M. Bank Zrt. szerepel. Kétségbe vonta, hogy az Sz. Követeléskezelő Zrt. az M. Bank Zrt.-nek teljes mértékben jogutódja-e.
Az M. Bank és az Sz. Követeléskezelő Zrt. a fellebbezésre tett észrevételükben előadták, hogy a hitelező személye valóban nem választható, nem az adós társaság kívánságán múlik, hogy ki tölti be a hitelezői szerepet. Az adós egyéni preferenciája nem irányadó. A Fővárosi Ítélőtábla által megállapítottan jelen eljárásban is alkalmazandó a Pp. 61. §-a. Az M. Bank Zrt. a követelésével szabadon rendelkezhetett, azt jogosult volt átruházni, az engedményes pedig jogosult volt az eljárásba belépni. A végelszámoló megalapozatlanul támadja a végzést. Csak az volt vizsgálható, hogy a felek személyében bekövetkezett változásnak a Pp.-ben szabályozott eljárásjogi feltételei fennállnak-e, nincs lehetőség a személyes érzületeket vizsgálni.
Utaltak arra is, hogy az átruházási szerződés megkötése óta az M. Bank Zrt.-nek üzleti kapcsolata az adós társasággal szemben nem áll fenn, az álláspontjuk egyező, a hitelezői követelés mielőbbi megtérítését kívánják elérni. A végelszámolás célja - a fizetőképes adós jogutód nélküli megszűnése - szempontjából irreleváns, hogy a hitelező személye a végelszámolás alatt megváltozik-e, az adóst ebből a szempontból hátrány nem éri. A Kúria több eseti döntésében rámutatott, hogy az engedményezés folytán a kötelezett helyzete nem válik terhesebbé, teljesítési kötelezettsége változatlan mértékben marad fenn.
Előadták, hogy az adós társasággal azonos cégcsoportba tartozó cégek pert kezdeményeztek az M. Bank Zrt.-vel szemben, ezen eljárások léte a hitelező személyre azonban nem hat ki.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott.
A Fővárosi Ítélőtábla a 2016. június 5-én kelt 2. számú végzésében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 96. §-a szerint alkalmazandó Pp. 61. § (1) bekezdése alapján állást foglalt abban a kérdésben, hogy amennyiben a végelszámolási eljárás alatt, ide értve a végelszámolási kifogás tárgyában folyó eljárást is, a hitelező személyében a hitelezői igény alapjául szolgáló polgári jogi jogviszonyban bekövetkezett jogutódlás folytán változás következett be, a cégbíróságnak a jogutódlás tárgyában előterjesztett kérelemről döntést kell hoznia.
A hitelező jogutódjának végelszámolási eljárásba történő belépése olyan rendelkező cselekmény, amely tartalmilag köti a bíróságot, így a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a Pp. 61. §-ában írt feltételek - a jogelőd hitelező jogutód hitelező önkéntes eljárásba belépéséhez hozzájárulása, a jogutódlás valószínűsítése - fennállnak-e. Erre tekintettel a fellebbezésben foglaltak nem vezethettek eredményre, a Fővárosi Ítélőtábla e körben a fellebbezési ellenkérelemben előadottakkal értett egyet.
Az elsőfokú bíróság az M. Bank Zrt. és az Sz. Követeléskezelő Zrt. 2016. március 8-án előterjesztett közös beadványához csatolt közjegyzői okiratba foglalt állomány- és követelésállomány-átruházási szerződés kivonata, annak melléklete, a Magyar Nemzeti Bank állomány- és követelésállomány átruházását engedélyező határozatai, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 17/A. § (1) bekezdése alapján helytállóan engedélyezte az Sz. Követeléskezelő Zrt. hitelező M. Bank Zrt. jogutódjaként történő eljárásba belépését, mivel a jogutódlás megfelelően valószínűsített, az M. Bank Zrt. a jogutód hitelező eljárásba történő önkéntes belépéséhez hozzájárult. A végelszámoló a fellebbezésében nem jelölte meg, hogy az M. Bank Zrt. által bejelentett hitelezői igény mely része tekintetében vonja kétségbe a jogutódlás tényét, ezért konkrét tényelőadás hiányában a fellebbezése e körben nem volt értékelhető.
A Pp. 61. § (3) bekezdése szerint a jogutód perbelépése, illetőleg perbevonása esetén - ha ez nem a jogelőd halála miatt történt - a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani.
A Pp. 62. § (4) bekezdés úgy rendelkezik, ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.
Ezen idézett rendelkezések jelen eljárásban akként értelmezendők, hogy a jogelőd hitelező a végelszámolási kifogás tárgyában folyó eljárásból akkor bocsátható el, ha ehhez a végelszámoló hozzájárul. Ennek hiányában a jogelőd és jogutód hitelezők az eljárásban kérelmezőként azonos oldalon, egymás társaként vesznek részt.
Az elsőfokú bíróság ugyan a végelszámolót az M. Bank Zrt. eljárásból történő elbocsátása tekintetében nem nyilatkoztatta meg, de a fellebbezés tartalmából kifejezetten az olvasható ki, hogy a végelszámoló az M. Bank Zrt. eljárásból elbocsátásához nem járul hozzá. Téves ezért az elsőfokú bíróság végzésének az M. Bank Zrt. kérelmezőt eljárásból elbocsátó, és az eljárásban részt vevő kérelmezőként kizárólag az Sz. Követeléskezelő Zrt.-t megjelölő rendelkezése.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését az Sz. Követeléskezelő Zrt. eljárásba hitelezőként történő belépését megállapító részében a Ctv. 96. §-a és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta, míg az ezt meghaladó részében, szintén a Ctv. 96. §-a és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az M. Bank Zrt. eljárásból elbocsátása iránti kérelmét a Pp. 61. § (3) bekezdése alapján elutasította és a Pp. 62. § (4) bekezdése alapján megállapította, hogy a végelszámolási kifogás tárgyában folyó eljárásban a továbbiakban az M. Bank Zrt. I. r., az Sz. Követeléskezelő Zrt. II. r. kérelmezőként vesz részt.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Vgkf.43.518/2017/3.)