adozona.hu
ÍH 2017.106
ÍH 2017.106
FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ CÉG FIÓKTELEPÉNEK MEGSZÜNTETÉSE - FELSZÁMOLÓ ÉS AZ "F.A." CÉG LEGFŐBB SZERVÉNEK JOGKÖRE FIÓKTELEP MEGSZÜNTETÉSÉNÉL - FIÓKTELEP MEGSZÜNTETÉSÉNEK BEJEGYZÉSE "F.A." CÉGNÉL Egy felszámolás alatt álló cég esetében a fióktelep megszüntetése olyan gazdasági természetű döntés, amelyről a felszámoló határozhat. A fióktelep létezése, adatai a létesítő okiratban nyernek szabályozást, a létesítő okirat módosítása pedig a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. Ebből következően ahhoz, hogy a fióktele
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "J." Szövetkezeti Takarékpénztár "felszámolás alatt" cég (továbbiakban: szövetkezet) 2016. november 16-án előterjesztett változásbejegyzési kérelmében a G., R. út 66. szám alatti fióktelepe törlését kérte, a változás időpontjaként 2016. november 20. napját megjelölve. A kérelemhez csatolt kísérőlevélben a felszámolóbiztos bejelentette, hogy a szövetkezet a felszámolás alatt gazdasági tevékenységét nem folytatja, szervezetét folyamatosan leépíti, melynek következtében a g.-i fióktelepét megs...
ÍH 2017.106 FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ CÉG FIÓKTELEPÉNEK MEGSZÜNTETÉSE - FELSZÁMOLÓ ÉS AZ "F.A." CÉG LEGFŐBB SZERVÉNEK JOGKÖRE FIÓKTELEP MEGSZÜNTETÉSÉNÉL - FIÓKTELEP MEGSZÜNTETÉSÉNEK BEJEGYZÉSE "F.A." CÉGNÉL
Egy felszámolás alatt álló cég esetében a fióktelep megszüntetése olyan gazdasági természetű döntés, amelyről a felszámoló határozhat. A fióktelep létezése, adatai a létesítő okiratban nyernek szabályozást, a létesítő okirat módosítása pedig a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. Ebből következően ahhoz, hogy a fióktelep megszűnése a cégjegyzékbe bekerüljön, a törlési kérelemhez nem elegendő a felszámoló fióktelep megszüntetésére vonatkozó döntését csatolni, szükség van arra is, hogy - egyebek közt - a létesítő okirat módosítását is igazolják [Ctv. 10. § (1) bek., 22. § (1) bek., 46. §, 50. § (1)-(2) bek.; Cstv. 27/A. §, 34. § (1)-(2) bek., 48. §].
A "J." Szövetkezeti Takarékpénztár "felszámolás alatt" cég (továbbiakban: szövetkezet) 2016. november 16-án előterjesztett változásbejegyzési kérelmében a G., R. út 66. szám alatti fióktelepe törlését kérte, a változás időpontjaként 2016. november 20. napját megjelölve. A kérelemhez csatolt kísérőlevélben a felszámolóbiztos bejelentette, hogy a szövetkezet a felszámolás alatt gazdasági tevékenységét nem folytatja, szervezetét folyamatosan leépíti, melynek következtében a g.-i fióktelepét megszünteti.
Az elsőfokú bíróság 52. sorszámú végzésével, utalva arra, hogy a szövetkezet létesítő okirata 13.5. pontja szerint a fióktelep megnyitásáról és megszüntetéséről szóló döntés az igazgatóság hatáskörébe tartozik, a Ctv. 2. számú melléklet I.2.c) pontja alapján szövetkezetet az igazgatóság vonatkozó határozata csatolására hívta fel.
A felhívásra a szövetkezet úgy nyilatkozott, hogy a Cstv. 34. § (2) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, a felszámoló Cstv. 46. § (1) bekezdésén alapuló kötelezettsége a gazdasági tevékenység észszerű befejezése. Ennek része a fokozatosan megszűnő tevékenység ellátásához már nem szükséges infrastruktúra megszüntetése, ami a megszűnő tevékenység miatt a felesleges fióktelep megszüntetését is jelenti. Ez az adós gazdálkodó szervezet részéről jelentős költségmegtakarítás. Állította, hogy a felszámoló vagyon feletti rendelkezési jogába beleértendő az adós működésének a törölni kért fióktelepen való megszüntetése, a használaton kívüli fióktelep cégjegyzékből való töröltetése. Ezen döntés szolgálja a hitelezői érdekek legteljesebb érvényre juttatását. A fizetésképtelen helyzetben lévő és a gazdasági tevékenységét leépítő társaság számára indokolatlan a hitelezői érdekeket fenyegető, a gazdasági tevékenység folytatására nem használt, emiatt észszerűtlen költségeket generáló fióktelep fenntartása.
Utalt arra is, hogy a Cstv.-ben rögzített jogosultságokon kívüli minden más döntési jogosultság kikerül a tulajdonosok és ezzel a társaság legfőbb szerve, illetőleg az ügyvezető szerve jogköréből. A tulajdonosokat vagy ügyvezető szervet a felszámolás elrendelése előtt megillető jog gyakorlására kizárólag a felszámoló jogosult, így a fióktelepről való rendelkezésre is. Kérte a fióktelep törlését.
Az elsőfokú bíróság 54. számú végzésével a változásbejegyzési kérelmet elutasította a hiánypótlás elmulasztására tekintettel.
A végzéssel szemben a szövetkezet fellebbezett. Elsődlegesen a végzés megváltoztatását, az elsőfokú bíróság fióktelep törlésére felhívását, másodsorban a végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Részletesen megismételve az elsőfokú eljárásban előterjesztett álláspontját arra hivatkozott, hogy az előadottakkal a hiánypótlási felhívásnak eleget tett.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A Ctv. 50. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásban is alkalmazandó 46. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint benyújtandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
A Ctv. 46. § (3) bekezdés szerint ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve - amennyiben a 45. § (3) bekezdése szerint nem került sor a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasításra - az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A Ctv. 46. § (4) bekezdés szerint hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
A Ctv. 46. § (6) bekezdés értelmében ha a bejegyzést kérő a hiánypótlást hiányosan vagy hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a cég változás bejegyzés iránti kérelmét elutasítja.
A kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó okiratokat a Ctv. 1-2. számú mellékletei sorolják fel.
A Ctv. 1. számú melléklet I. pontja a változás bejegyzése iránti kérelemhez a kérelem tartalmára tekintettel egyebek mellett kötelezően csatolandó okiratként írja elő a kérelem formanyomtatványt (1. pont), a létesítő okirat módosítását, létesítő okirat - változásokkal egybefoglalt - hatályosított szövegét [2. a)-b) pont], a legfőbb szerv vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szerv változás alapjául szolgáló határozatát [2. c) pont].
A 3. pont sorolja fel a szövetkezet esetén benyújtandó okiratok körét.
Az adott ügyben a 2011. február 14-től felszámolás alatt álló szövetkezet cégnyilvántartásba bejegyzett 2014. február 20-i létesítő okirata szerint a szövetkezet fióktelepe a G., R. út 66. szám alatti G. Kirendeltség. Az elsőfokú bíróság ezen fióktelep törlése iránti változásbejegyzési kérelmet a fióktelep megszüntetésére vonatkozó igazgatósági határozat hiányában utasította el.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 34. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogai. A (2) bekezdés szerint a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
A Csődtv. 27/A. §-a kimondja azt is, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el.
A Csődtv. 48. §-a szerint a felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti és vagyonát értékesíti.
A felszámoló tehát a vagyonnal kapcsolatos, harmadik személyek irányában fennálló jogviszonyokban a hatóságok, bíróságok irányában az adós vezető tisztségviselőjének helyébe lépő, a vezető tisztségviselő jogait gyakorló személy, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, így foglalt állást a Kúria is az EBH 2015. G.2. számon közzétett eseti döntésében.
A Fővárosi Ítélőtábla az idézett jogszabályi rendelkezések tükrében egyetértett a fellebbezésben foglaltakkal annyiban, hogy az elsőfokú bíróság szükségtelenül követelte meg az igazgatóság határozatát a fióktelep megszüntetése tekintetében. Az alapszabály 1.3.5. pontja ugyan az igazgatóság hatáskörébe utalja a kirendeltség (fióktelep) megszüntetéséről történő döntést, de a felszámolási eljárásnak a cég vagyoni ügyeit érintő sajátos szabályaiból következően az igazgatóságra telepített ezen döntési jogkör már a felszámolót, illetőleg az általa kijelölt felszámolóbiztost illeti meg. Így a felszámolóbiztos hatáskörébe tartozik a g.-i fióktelep megszüntetése is.
A fentiek szerint a törölni kért g.-i fióktelepet az alapszabály tartalmazza. Az alapszabály, mint cégirat ugyanakkor a Ctv. 10. § (1) bekezdése értelmében a cégnyilvántartás része, ezért a cégnyilvántartás Ctv. 22. § (1) bekezdésében megfogalmazott közhitelessége csakis azáltal biztosított, ha a bejegyzett, törölt cégjegyzéki adat összhangban áll a cégnyilvántartás részét képező okiratokkal. Ebből következően ahhoz, hogy a bejegyzett fióktelep törlésre kerüljön, nem elegendő csupán a felszámolóbiztos fióktelep megszüntetésére vonatkozó döntése, hanem ehhez az alapszabályt is módosítani szükséges.
A szövetkezet alapszabályának 1.2.5. pontja a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések kivételével az alapszabály módosítását a küldöttgyűlés hatáskörébe utalja. Az alapszabály a fióktelep megszüntetése esetében az alapszabály módosítására nézve ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezért az igazgatóság fióktelep megszüntetésére feljogosítása nem értelmezhető akként, hogy az a fióktelep vonatkozásában magában foglalja az alapszabály módosításának jogát is.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása egyrészt téves volt, mivel a felszámolóbiztos döntése helyett megalapozatlanul követelte meg az igazgatóság változásbejegyzés alapjául szolgáló határozatát, másrészt hiányos volt, mivel az nem terjedt ki a törölni kért fióktelep vonatkozásában az alapszabály módosításának és az ehhez kapcsolódó okiratok benyújtásának előírására. Az elsőfokú bíróság kérelem valamennyi hiányosságára kiterjedő hiánypótlási felhívása hiányában szükséges az eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak hiánypótlási eljárás keretében a szövetkezetet fel kell hívnia a felszámolóbiztos g.-i fióktelep megszüntetéséről való döntése benyújtására, az alapszabály fióktelep törlésére vonatkozó módosítására, az alapszabály módosításához kapcsolódó, Ctv.-ben előírt mellékletek csatolására, a módosításnak megfelelő változásbejegyzési kérelem formanyomtatvány előterjesztésére.
Csakis ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a kérelemről megalapozott döntést hozzon.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.47.000/2017/2.)