adozona.hu
AVI 2017.8.62
AVI 2017.8.62
A nem adóraktárban előállított, nem jogszerűen behozott jövedéki termék birtoklása miatt jövedéki bírságot kell fizetni [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (1) bek. b) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vám- és Pénzügyőri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2009. február 25-én, 26-án, 27-én jövedéki ellenőrzést tartottak a jövedéki engedélyes kereskedő felperes telephelyén. Az ellenőrzés során a járőrök zárjegy leolvasó készülékek segítségével vizsgálták az alkoholtermékeken található zárjegyeket, összehasonlítva azok adattartalmát a vámhatóság nyilvántartásában: a Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszer (NJIR) adatbázisában lévőkkel. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, ...
AVI 2017.8.62 A nem adóraktárban előállított, nem jogszerűen behozott jövedéki termék birtoklása miatt jövedéki bírságot kell fizetni [2003. évi CXXVII. tv. 114. § (1) bek. b) pont]
A Vám- és Pénzügyőri Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei 2009. február 25-én, 26-án, 27-én jövedéki ellenőrzést tartottak a jövedéki engedélyes kereskedő felperes telephelyén. Az ellenőrzés során a járőrök zárjegy leolvasó készülékek segítségével vizsgálták az alkoholtermékeken található zárjegyeket, összehasonlítva azok adattartalmát a vámhatóság nyilvántartásában: a Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszer (NJIR) adatbázisában lévőkkel. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az NJIR adatbázisában szereplő adatok - terméknem megnevezésben és alkoholtartalomban - eltérnek a helyszínen talált termékeken lévő címkék adataitól.Az elsőfokú hatóság a 2009. március 11. napján kelt határozatával a felperest egyebek mellett 15 271 üveg különféle fajtájú, kiszerelésű és alkoholfokú alkoholtermék után 4 497 320 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. Döntését a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 4. § a) pontja, 73. § (1), (3), (12) bekezdése, 105. § (1) bekezdése, 106. § (1) bekezdése, 114. § (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet (a továbbiakban: PMr.) 8. § (1) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint az NJIR szerinti zárjegyek adatai nem azonosak a termékeken található címkék adataival, a kereskedelmi forgalom számára kiszerelt csomagolási egységek nem a tényleges alkoholtartalomnak megfelelő zárjeggyel voltak ellátva, azaz a kiadott zárjegyek nem azokra a termékekre kerültek felhelyezésre, amiket a gyártó/gazdálkodó felhasználásként bejelentett.
Az eljárás tárgyát képező alkoholtermékek a felperes központi nagykereskedelmi raktárából szállítólevelekkel kerültek áttárolásra a telephelyre, amely bizonylatokat az elsőfokú hatóság a jövedéki termékek származásának igazolására nem fogadta el. A szállítóleveleken szereplő jövedéki termékek ugyanis 30 tf%-os, illetve 21 tf%-os alkoholtartalmúak, a NJIR szerint azonban azok 16 tf%-os alkoholtartalmúak, illetve teljesen más fajtájú, más kereskedelmi elnevezésű jövedéki termékek. Az eljárás tárgyát képező jövedéki termékek származása így hitelt érdemlő módon nem igazolt, azokat a Jöt. szerint nem adóraktárban előállítottnak kell tekinteni, azaz adózás alól elvont jövedéki termékeknek minősülnek, és utánuk a Jöt. 114. § (2) bekezdése szerint jövedéki bírságot kell fizetni. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. február 1-jén kelt határozatával - egyéb rendelkezések mellett - az elsőfokú határozatnak a jövedéki bírságra vonatkozó rendelkezését hatályában fenntartotta. Indokolása szerint eljárását a zárjegyfelhasználónál: a D. E. Kft.-nél (a továbbiakban: Kft.) folytatott adóvizsgálat lezárásáig felfüggesztette, majd a folytatást követően megállapította, hogy az elsőfokú hatóság helytállóan minősítette az alkoholtermékeket adózás alól elvont termékeknek.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, az eljárást felfüggesztő végzés jogellenességének megállapításával együtt. Előadta, hogy a termékeket adóraktárból: a Kft.-től szerezte be, amelyet a számlák, a szállítólevelek, a számlaösszegek pénzügyi teljesítései igazolnak, továbbá azok a zárjegyek is, amelyeket a Kft. szerzett be a vámhatóságtól, és helyezett fel a palackokra. A zárjegy téves felhelyezése mulasztási bírság kiszabását indokolhatja, de felelősség csak és kizárólag a Kft.-t terheli. Az a tény, hogy a zárjegy téves felrakása miatt a zárjegytartalom eltér a palackokon lévő címketartalomtól, önmagában nem eredményezheti azt a megállapítást, hogy a termékek adóraktáron kívül állítottak, és adózatlanok lennének. A határozat megállapításai felderítetlen tényálláson, okszerűtlen következtetéseken alapulnak, sértik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. § (1), (6) bekezdéseit.
Álláspontja szerint az alperes jogsértő módon, a jogerős másodfokú döntés bevárása nélkül hivatkozott a Kft.-re tett, elsőfokú határozati megállapításokra, nem adta részletes okát az eljárás felfüggesztésének.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a hatóság eljárási jogszabálysértés nélkül megalapozott döntést hozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdését, a Ket. 32. § (1) bekezdését, a Jöt. 114. § (2) bekezdését, sérelmezte az eljárást felfüggesztő végzés jogszerűnek minősítését. A felperes fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat. Kifejtette, hogy téves az az ítéleti megállapítás, miszerint a termék adóraktárban előállított voltát a palack, a címke és a zárjegy tartalmának teljes egyezősége igazolja, és önmagában a számla, más termékkísérő okmány nem alkalmas az adóraktárban előállítás bizonyítására. Az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a Jöt. 73. § (3) bekezdésében, 114. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon, mert olyan követelményt támasztott, amelyet e jogszabályok sem írtak elő. Iratellenes az ítélet azon megállapítása, hogy a szállítólevelek nem egyeztek a termékekkel, mert a szállítólevelek és a termékek tényleges tartalma megegyezett, a zárjegyek tartalma tért el tőlük. A zárjegy azonban nem képezi az adófizetés alapját, ilyen joghatást jogszabály nem rendel hozzá. Az adatok egyezőségének követelménye az adóalap és a termék, az adóalap és az adómérték szempontjából a termék és a kísérő okmányok tekintetében fennáll. A zárjegyadatok eltérése azonban nem vonhatja maga után azt a minősítést, hogy a termékeket nem adóraktárban állították elő, így nem következtethet jövedéki bírság szankciót,
az ezzel ellentétes ítélet tehát jogsértő.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos
A Jöt. 1. § (2) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, a jövedéki adó megfizetése nélkül belföldre behozott jövedéki termék - kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére behozott jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.
A jövedéki engedélyes kereskedő felperes birtokában a jövedéki ellenőrzés során az ellenőrök jövedéki (alkohol) termékeket találtak, így a felperesre a Jöt. rendelkezéseit - annak személyi és tárgyi hatálya folytán - alkalmazni kellett (Jöt. 3. §, 4. §).
Az ellenőrzés során megállapítást nyert, ellenkezőjét a felperes nem igazolta, hogy 15 271 üveg tartalma eltérő volt, mint a palackokon lévő zárjegy adattartalma.
A Jöt. 73. § (1) bekezdése szerint az alkoholterméknek [a) pont] a b), c) pont alá nem tartozó szabadforgalomba bocsátása, [b) pont] az importálása, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket, [c) pont] a más tagállamból való behozatalát követően belföldön való forgalomba hozatala a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel történhet. A (3) bekezdés értelmében a zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, továbbá, hogy a harmadik országból, illetve tagállamból a közösségi vámjog, illetve e törvény rendelkezései szerint került behozatalra.
A Kúria álláspontja megegyezik az elsőfokú bíróság és az alperes álláspontjával abban a kérdésben, hogy a jövedéki termékkel nem azonos adattartalmú zárjegy nem igazolhatja a termék adóraktárban történt előállítását, illetve jogszerű behozatalát.
Nem adóraktárban előállított, nem jogszerűen behozott jövedéki termék birtoklása miatt pedig a Jöt. 114. § (1) bekezdés b) pontja értelmében jövedéki bírságot kell fizetni.
A Jöt. 114. § (2) bekezdés b) pontja a jövedéki termék adózott voltának igazolási lehetőségeit (is) tartalmazza. A felperes a jövedéki termékek adóraktárban történt előállítását, adózott voltát nem tudta bizonyítani, mert az általa hivatkozott iratok (szállítólevelek) tartalma nem volt azonos a termékek adóraktárban történt előállítását törvény szerint igazolni hivatott zárjegyek adattartalmával, így terhére jövedéki bírságot az alperes jogszerűen szabott ki.
A felperes a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére a perben nem bizonyította, hogy az ügy érdemi elbírálására a közigazgatási eljárásnak a felfüggesztése, illetve annak a vitatott időpontban történt folytatása kihatott volna.
Rögzíti a Kúria, hogy a Kfv.I.35.179/2011/7. számú kúriai ítélet azonos jogkérdésben azonos döntést tartalmazott.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.112/2013/5.)