adozona.hu
BH 2017.9.305
BH 2017.9.305
A felszámoló és nem a cég legfőbb szerve, igazgatósága jogosult dönteni a felszámolás alatt álló cég székhelyének áthelyezéséről, telephelyének, fióktelepének megszüntetéséről [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 1. § (3) bek., 27/A. § (12) bek., 34. §, 35. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A korábban pénzforgalmi szolgáltatóként tevékenységet folytató, zártkörűen működő részvénytársaság 2015. március 3-a óta áll felszámolás alatt. Létesítő okiratának 2015. december 1-jei módosításával a felszámolóbiztosa rendelkezett a cég székhelyének megváltoztatásáról, telephelyének, illetve fióktelepeinek megszüntetéséről.
[2] 2015. december 1-jén a felszámolás alatt álló cég jogi képviselője a székhely megváltozásának cégjegyzékbe bejegyzését, valamint a telephelyének és a fióktelep...
BH 2017.9.305 A felszámoló és nem a cég legfőbb szerve, igazgatósága jogosult dönteni a felszámolás alatt álló cég székhelyének áthelyezéséről, telephelyének, fióktelepének megszüntetéséről [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 1. § (3) bek., 27/A. § (12) bek., 34. §, 35. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A korábban pénzforgalmi szolgáltatóként tevékenységet folytató, zártkörűen működő részvénytársaság 2015. március 3-a óta áll felszámolás alatt. Létesítő okiratának 2015. december 1-jei módosításával a felszámolóbiztosa rendelkezett a cég székhelyének megváltoztatásáról, telephelyének, illetve fióktelepeinek megszüntetéséről.Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem
[2] 2015. december 1-jén a felszámolás alatt álló cég jogi képviselője a székhely megváltozásának cégjegyzékbe bejegyzését, valamint a telephelyének és a fióktelepeinek cégjegyzékből törlését kérte a cégbíróságtól. Igazolta az eljárási illeték és a közzétételi díj megfizetését, csatolta az eljárásra szóló meghatalmazását, a változás alapjául hozott felszámolóbiztosi határozatot, az általa aláírt létesítőokirat-módosítást, a létesítőokirat-változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, a székhelyül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot.Az első- és a másodfokú végzés
[3] Az elsőfokú bíróság elutasította az adatváltozás-bejegyzési kérelmet. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 34. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 27/A. § (12) bekezdésében foglaltak, továbbá a felszámolás alatt álló cég alapszabályának 9.2.a. pontjában és 11.8. pontjában írtak egybevetésével arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a székhellyel és a telephellyel kapcsolatos döntéshozatalra kizárólag a közgyűlés, a fióktelepre vonatkozó határozathozatalra csak az igazgatóság jogosult. A kirendelt felszámolót a vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, harmadik személyekkel, hatóságokkal, bíróságokkal szembeni képviseletre jogosítja fel a jogszabály.
[4] A felszámolás alatt álló cég fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság által megjelölt jogszabályok értelmezésével, az azok alapján levont jogkövetkeztetéssel, az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasításával. A Cstv. 34. § (2) bekezdésében írtakat a Cstv. 34. § (1) bekezdésében foglaltak pontosításának tekintette. Utalt arra, hogy a részvényesek nem vesztik el a részvényeik feletti rendelkezési jogot a felszámolás megindulásával. A Cstv. 51. § (1) bekezdéséből és a 41. § (1) bekezdéséből kitűnően még az adós vagyonával kapcsolatosan is vannak jogosítványaik. Tévesnek tartotta azt a fellebbezésben kifejtett álláspontot, hogy a felszámolás elrendelése miatt a részvénytársaság szervei nem működnek, nincs mód a legfőbb szerv összehívására. Az ítélőtábla utalt arra, az igazgatóság is - ha korlátozott hatáskörrel, de működik. Nem látta akadályát annak, hogy a felszámolóbiztos által gazdasági megfontolásokból szükségesnek tartott székhelyváltoztatás, a telephely, illetve a fióktelepek megszüntetése érdekében az alapszabály szerint arra jogosult szerv a határozatot meghozza, és arra alapítva kerüljön sor az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem előterjesztésére, valamint a felszámolóbiztos intézkedése mellett a már székhelyként, telephelyként, fióktelepként nem használt ingatlanok értékesítésére, vagy az azokra kötött bérleti szerződések felmondására, az új székhelyként használt ingatlanra bérleti szerződés megkötésére.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A felszámolás alatt álló cég a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a bejelentett adatváltozások cégjegyzékbe bejegyzését kérte. Másodlagosan a jogerős végzés elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozathozatalra utasítása iránt terjesztett elő kérelmet.[6] Előadta, hogy a támadott határozat a Cstv. 34. § (1) és (2) bekezdését, a 27/A. § (12) bekezdését sérti. Tévesnek tartotta az eljárt bíróságok jogértelmezését. Állította, a Cstv. 34. § (1) bekezdése az adós belső jogviszonyaira nézve mondja ki a tulajdonosi jogok korlátozását, míg a Cstv. 34. § (2) bekezdése a külső jogviszonyokban jogi hatással bíró képviseleti jog korlátozásáról rendelkezik. Ez utóbbi főszabály miatt a Cstv. 51. § (1) bekezdésében, valamint a Cstv. 41. § (1) bekezdésében biztosított, a szervezeti képviselő útján gyakorolható tulajdonosi jogosítványokat csak kivételes szabálynak minősítette.
[7] Utalt a Cstv. 46. § (1) bekezdésére [helyesen: (2) bekezdése] is, amely szerint a felszámoló kötelezettsége a gazdasági tevékenység észszerű befejezése. Állította, mindebből az következik, hogy a már nem szükséges, feleslegessé vált ingatlanok használatának megszüntetése vagyonnal kapcsolatos nyilatkozatnak tekintendő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A Kúria a jogerős végzést kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Ctv. 32. § (1) bekezdése, illetve a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.[9] Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok számára alapelvként rögzíti, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük. A Kúria ezért a Cstv. 34. § (1) és (2) bekezdésének, a 27/A. § (12) bekezdésének értelmezésekor azok célját vizsgálta. Ennek során a Cstv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakra kellett tekintettel lennie. Aszerint ugyanis a felszámolási eljárás törvényben meghatározott célja: a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők szabályozott módon történő kielégítése. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság szervei, az adott tényállás mellett a részvénytársaság közgyűlése, igazgatósága működnek. Döntési jogosítványaik azonban korlátozottak, figyelemmel a Cstv. 46. § (2) bekezdésében rögzített, a felszámolás észszerű befejezésének követelményére, valamint arra, hogy az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot a Cstv. 34. § (2) bekezdése alapján csak a felszámoló tehet. Ebből következően - bár a felszámolás alatt álló részvénytársaság közgyűlése jogosult az alapszabályt olyan körben módosítani, amely a vagyonra nem hat ki, pl. a határozatképességi szabályokat illetően - döntési jogkör nem illeti meg, ha a döntés a gazdasági társaság vagyonára is kihatással van, vagy a felszámolás észszerű befejezésének követelményével ellentétes.
[10] A Kúria megítélése szerint a székhely megváltoztatása az adós vagyonát érinti, érintheti. A székhely helyszíne a felszámoló eredményes működését befolyásolhatja. A telephely, a fióktelepek megszüntetése pedig mindenképpen kihat az adós vagyonára, mert egyértelműen költségmegtakarítással jár, ha az adott ingatlanok telephelyként, fióktelepként már nem működnek, sőt bevételt eredményez(het)nek, ha az arra szolgáló ingatlanok értékesítésre kerülnek. A felszámoló, figyelemmel a Cstv. 34. § (2) bekezdésében írtakra, jogosult ezen ingatlanok sorsáról dönteni, döntésének nem lehet előfeltétele a közgyűlés, az igazgatóság határozathozatala. Ha ugyanis az előfeltételt képezne, az a felszámoló döntési jogkörének elvonását jelentené. A Kúria jogi álláspontja szerint ezért a felszámoló jogosítványai közé tartozik a fenti körben az alapszabály módosítása annak érdekében, hogy a közhiteles cégnyilvántartás a tényhelyzetet tükrözze.
[11] Mindezekre tekintettel a jelen ügyben a felszámolóbiztos által végrehajtott létesítőokirat-módosítás alapján a bejelentett adatváltozások bejegyzése elrendelésének nem volt jogszabályi akadálya.
[12] A Kúria emiatt a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a bejelentett adatváltozások bejegyzést elrendelte.
(Kúria Gfv. VII. 30.098/2016.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes előadó bíró
Dr. Csőke Andrea bíró
Az adatváltozás bejegyzése iránt kérelmet előterjesztő cég: É. Zártkörűen Működő Részvénytársaság „ felszámolás alatt”
A jogi képviselője: Dr. Kardos Norbert ügyvéd
A cégeljárás tárgya: adatváltozások bejegyzése iránti kérelem
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az adatváltozás bejegyzése iránt kérelmet előterjesztő cég
A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:
Debreceni Ítélőtábla, Cgf.III.05-16-000003/2. számú végzés
Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:
Miskolci Törvényszék Cégbírósága, Cg,05-10-000518/63. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, és felhívja az elsőfokú bíróságot a bejelentett adatváltozások cégjegyzékbe bejegyzésére.A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A korábban pénzforgalmi szolgáltatóként tevékenységet folytató, zártkörűen működő részvénytársaság 2015. március 3-a óta áll felszámolás alatt. Létesítő okiratának 2015. december 1-jei módosításával a felszámolóbiztosa rendelkezett a cég székhelyének megváltoztatásáról, telephelyének, illetve fióktelepeinek megszüntetéséről.
Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem
[2] 2015. december 1-jén a felszámolás alatt álló cég jogi képviselője a székhely megváltozásának cégjegyzékbe bejegyzését, valamint a telephelyének és a fióktelepeinek cégjegyzékből törlését kérte a cégbíróságtól. Igazolta az eljárási illeték és a közzétételi díj megfizetését, csatolta az eljárásra szóló meghatalmazását, a változás alapjául hozott felszámolóbiztosi határozatot, az általa aláírt létesítő okirat módosítást, a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, a székhelyül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot.
Az első- és a másodfokú végzés
[3] Az elsőfokú bíróság elutasította az adatváltozás bejegyzési kérelmet. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 34. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 27/A. § (12) bekezdésében foglaltak, továbbá a felszámolás alatt álló cég alapszabályának 9.2.a.pontjában és 11.8. pontjában írtak egybevetésével arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a székhellyel és a telephellyel kapcsolatos döntéshozatalra kizárólag a közgyűlés, a fióktelepre vonatkozó határozathozatalra csak az igazgatóság jogosult. A kirendelt felszámolót a vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, harmadik személyekkel, hatóságokkal, bíróságokkal szembeni képviseletre jogosítja fel a jogszabály.
[4] A felszámolás alatt álló cég fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helyben hagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság által megjelölt jogszabályok értelmezésével, az azok alapján levont jogkövetkeztetéssel, az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasításával. A Cstv. 34. § (2) bekezdésében írtakat a Cstv. 34. § (1) bekezdésében foglaltak pontosításának tekintette. Utalt arra, hogy a részvényesek nem vesztik el a részvényeik feletti rendelkezési jogot a felszámolás megindulásával. A Cstv. 51. § (1) bekezdéséből és a 41. § (1) bekezdéséből kitűnően még az adós vagyonával kapcsolatosan is vannak jogosítványaik. Tévesnek tartotta azt a fellebbezésben kifejtett álláspontot, hogy a felszámolás elrendelése miatt a részvénytársaság szervei nem működnek, nincs mód a legfőbb szerv összehívására. Az ítélőtábla utalt arra, az igazgatóság is - ha korlátozott hatáskörrel - de működik. Nem látta akadályát annak, hogy a felszámolóbiztos által gazdasági megfontolásokból szükségesnek tartott székhelyváltoztatás, telephely, illetve fióktelepek megszüntetése érdekében az alapszabály szerint arra jogosult szerv a határozatot meghozza, és arra alapítva kerüljön sor az adatváltozás bejegyzése iránti kérelem előterjesztésére, valamint a felszámolóbiztos intézkedése mellett a már székhelyként, telephelyként, fióktelepként nem használt ingatlanok értékesítésére, vagy az azokra kötött bérleti szerződések felmondására, az új székhelyként használt ingatlanra bérleti szerződés megkötésére.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A felszámolás alatt álló cég a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a bejelentett adatváltozások cégjegyzékbe bejegyzését kérte. Másodlagosan a jogerős végzés elsőfokú bíróság végzésére kiterjedő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozathozatalra utasítása iránt terjesztett elő kérelmet.
[6] Előadta, hogy a támadott határozat a Cstv. 34. § (1) és (2) bekezdését, a 27/A. § (12) bekezdését sérti. Tévesnek tartotta az eljárt bíróságok jogértelmezését. Állította, a Cstv. 34. § (1) bekezdése az adós belső jogviszonyaira nézve mondja ki a tulajdonosi jogok korlátozását, míg a Cstv. 34. § (2) bekezdése a külső jogviszonyokban jogi hatással bíró képviseleti jog korlátozásáról rendelkezik. Ez utóbbi fő szabály miatt a Cstv. 51. § (1) bekezdésében, valamint a Cstv. 41. § (1) bekezdésében biztosított, a szervezeti képviselő útján gyakorolható tulajdonosi jogosítványokat csak kivételes szabálynak minősítette. Véleménye az volt, a részvényesek csak a részvényeik feletti tulajdonosi jogukkal élhetnek a felszámolás megindulását követően, a részvények tulajdonából eredő egyéb jogosultságaik - így a részvénytársaság szerveinek működése útján gyakorolható döntési jogkörük - megszűnik. Mind a legfőbb szerv, mind az igazgatóság hatáskörébe tartozó, a jelen adatváltozások bejegyzésének alapjául szolgáló határozatok meghozatalára ezért a felszámolót tartotta jogosultnak. A cég utalt arra, hogy a másodfokú bíróság határozatában írtakkal ellentétben, a felszámolót megillető, a tulajdonosok helyett gyakorolható jogosítványok köre tekintetében nem alakult ki egységes jogértelmezés a bírósági gyakorlatban. Az ítélőtábla által ismertetett, az adott ügy tényállásával nem teljesen azonos tényállás mellett született eseti döntéssel szemben, az eltérő joggyakorlat alátámasztásaként a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának két olyan határozatát is becsatolta, amely állítása szerint a felszámoló által hozott döntés alapján rendelkezett a székhelyváltoztatás cégjegyzékbe bejegyzéséről.
[7] A cég hivatkozott a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt. ) 47. § (5) bekezdésére is, amelynek értelmében a felszámolás alatt is a pénzügyi intézménynek működnie kell. Utalt a Cstv. 46. § (1) bekezdésére (helyesen: (2) bekezdése) is, amely szerint a felszámoló kötelezettsége azonban a gazdasági tevékenység ésszerű befejezése. Állította, mindebből az következik, hogy a már nem szükséges, feleslegessé vált székhely és fióktelep ingatlanok használatának megszüntetése vagyonnal kapcsolatos nyilatkozatnak tekintendő. A másodfokú bíróság jogértelmezése mellett is azt kellett volna megállapítani, a felszámoló az azokkal kapcsolatos döntést jogosult volt ezért önállóan meghozni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A Kúria a jogerős végzést kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Ctv. 32. § (1) bekezdése, illetve a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel jogszabálysértő.
[9] Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok számára alapelvként rögzíti, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük. A Kúria ezért a Cstv. 34. § (1) és (2) bekezdésének, a 27/A. § (12) bekezdésének értelmezésekor azok célját vizsgálta. Ennek során a Cstv.1. § (3) bekezdésében foglaltakra kellett tekintettel lennie. A szerint ugyanis a felszámolási eljárás törvényben meghatározott célja: a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők szabályozott módon történő kielégítése. A Kúria egyet értett az eljárt bíróságokkal abban, hogy egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság szervei, az adott tényállás mellett a részvénytársaság közgyűlése, igazgatósága működnek. Döntési jogosítványaik azonban korlátozottak, figyelemmel a Cstv. 46. § (2) bekezdésében rögzített, a felszámolás ésszerű befejezésének követelményére, valamint arra, hogy az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot a Cstv. 34. § (2) bekezdés alapján csak a felszámoló tehet. Ebből következően, - bár a felszámolás alatt álló részvénytársaság közgyűlése jogosult az alapszabályt olyan körben módosítani, amely a vagyonra nem hat ki, pl. a határozatképességi szabályokat illetően, - döntési jogkör nem illeti meg, ha a döntés a gazdasági társaság vagyonára is kihatással van, vagy a felszámolás ésszerű befejezésének követelményével ellentétes.
[10] A Kúria megítélése szerint a székhely megváltoztatása az adós vagyonát érinti, érintheti. A székhely helyszíne ugyanis a felszámoló eredményes működését befolyásolhatja. A telephely, a fióktelepek megszüntetése pedig mindenképpen kihat az adós vagyonára, mert egyértelműen költségmegtakarítással jár, ha az adott ingatlanok telephelyként, fióktelepként már nem működnek, sőt bevételt eredményeznek, eredményezhetnek, ha az arra szolgáló ingatlanok értékesítésre kerülnek. A felszámoló, figyelemmel a Cstv. 34. § (2) bekezdésében írtakra, jogosult ezen ingatlanok sorsáról dönteni, döntésének nem lehet előfeltétele a közgyűlés, az igazgatóság határozathozatala. Ha ugyanis az előfeltételt képezne, a felszámoló döntési jogkörének elvonását jelentené. A Kúria jogi álláspontja szerint ezért a felszámoló jogosítványai közé tartozik a fenti körben az alapszabály módosítása, annak érdekében, hogy a közhiteles cégnyilvántartás a tény helyzetet tükrözze.
[11] Mindezekre tekintettel a jelen ügyben a felszámolóbiztos által végrehajtott létesítő okirat módosítás alapján a bejelentett adatváltozások bejegyzése elrendelésének - figyelemmel az eljárási illeték, illetve a közzétételi díj megfizetésére, a szükséges és mellékelt okiratokra - a bejelentett adatváltozások elrendelésének nem volt jogszabályi akadálya.
[12] A Kúria emiatt a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a bejelentett adatváltozások bejegyzést elrendelte.
Záró rész
[13] A Kúria a határozatát tárgyaláson kívül hozta.Budapest, 2017. január 10.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.098/2016.)