adozona.hu
ÍH 2017.67
ÍH 2017.67
VÉGELSZÁMOLÁSI KIFOGÁS - KÖVETELÉS BEJELENTÉSE VÉGELSZÁMOLÁSNÁL - VITATOTT KÖVETELÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI KÖTELEZETTSÉGE - FEDEZET KÉPZÉSE I. A végelszámolás alatt álló céggel szembeni követelés bejelentésének késedelme nem jár jogvesztéssel. II. A végelszámolónak a bejelentett követeléseket elismertként vagy vitatottként jegyzékbe kell vennie, és erre tartalékot kell képeznie. Nincs lehetősége arra, hogy valamely álláspontja szerint alaptalan követelés jegyzékbe vételét megtagadja, és ezzel kivonja magát
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság "végelszámolás alatt" cég a cégnyilvántartás adatai szerint 2016. január 1-jétől áll végelszámolás alatt, végelszámoló a D. Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság, mely képviseletére jogosult személy Sz. Cs.
A B. Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: kérelmező) 2016. június 24-én a D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végelszámolási eljárásában végelszámolási kifogást terjesztett elő. A végelszámoló kötelezését kérte a bejele...
ÍH 2017.67 VÉGELSZÁMOLÁSI KIFOGÁS - KÖVETELÉS BEJELENTÉSE VÉGELSZÁMOLÁSNÁL - VITATOTT KÖVETELÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI KÖTELEZETTSÉGE - FEDEZET KÉPZÉSE
I. A végelszámolás alatt álló céggel szembeni követelés bejelentésének késedelme nem jár jogvesztéssel.
II. A végelszámolónak a bejelentett követeléseket elismertként vagy vitatottként jegyzékbe kell vennie, és erre tartalékot kell képeznie. Nincs lehetősége arra, hogy valamely álláspontja szerint alaptalan követelés jegyzékbe vételét megtagadja, és ezzel kivonja magát az igény fedezetére szükséges lekötött tartalék képzési kötelezettség alól (Ctv. 106. §).
A D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság "végelszámolás alatt" cég a cégnyilvántartás adatai szerint 2016. január 1-jétől áll végelszámolás alatt, végelszámoló a D. Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság, mely képviseletére jogosult személy Sz. Cs.
A B. Elektronikai Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: kérelmező) 2016. június 24-én a D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság végelszámolási eljárásában végelszámolási kifogást terjesztett elő. A végelszámoló kötelezését kérte a bejelentett követelése hitelezői igények jegyzékébe vitatott követelésként felvételére és rá lekötött tartalék képzésére. Előadta, hogy a bruttó 5 334 000 forint vállalkozói díjkövetelést engedményezéssel szerezte meg a B. Robottechnológiai Korlátolt Felelősségű Társaságtól. A követelés az engedményező és a társaság között 2011. június 17-én létrejött vállalkozási szerződésen alapul. Az engedményes a szerződéses kötelezettségét teljesítette, az általa le nem számlázott vállalkozói díjat szerezte meg engedményezés útján. Az engedményezett követelésről számlát bocsátott ki a társaság részére. A végelszámoló 2016. június 17-én kézhez vett, a hitelezői igénybejelentésére adott értesítésében vitatta a követelése jogalapját, követelését hatálytalannak tekinti, a hitelezői igényét vitatott és elismert igényként sem fogadta el.
Jelezte, hogy a végelszámoló értesítését tartalma szerint a követelése vitatásának tekinti, és annak érvényesítése iránt pert indít.
Mellékelte a hivatkozott okiratokat.
Az elsőfokú bíróság 2016. július 6-án kelt 2. számú végzésével a végelszámolót nyilatkozattételre hívta fel.
A végelszámoló a kifogás elutasítását kérte. Előadta, hogy a hitelezőknek szóló felhívás a Cégközlönyben 2016. január 26-án került közzétételre, a közzétételtől számított 40 nap határidőn belül, 2016. március 7-ig hitelezői bejelentés nem érkezett. A követelés jegyzéket határidőben benyújtotta. A kérelmező hitelezői igénye 2016. június 2-i keltezésű, az részére 2016. június 6-án lett kézbesítve, a bejelentési határidőt követő három hónappal később. Az igénybejelentéshez mellékelt számla 2016. május 26-i keltezése is a bejelentési határidő lejártát követő, ezért azt nem fogadta be. A hitelező igényt elutasította, mivel az a jogosulatlanul fellépő engedményestől származott. Az előterjesztett igény nem "vitatott" hitelezői igény, mivel azt arra nem jogosult terjesztette elő, így nyilvántartásba vételre is alkalmatlan. Állította, hogy a végelszámolási kifogás előterjesztésének törvényes feltételei is hiányoznak, mivel a kifogás előterjesztésére a Ctv. 109. § (2) bekezdése alapján csak 2016. június 6. napjától számított 30 napon túl lett volna lehetőség.
Hangsúlyozta, hogy a késedelmesen és jogosulatlanul előterjesztett hitelezői igény vonatkozásában jogszerűen járt el, törvényi kötelezettségeinek eleget tett, mulasztás nem terheli.
Az elsőfokú bíróság 4. számú végzésével a végelszámolási kifogást elutasította. A végzés indokolásában rögzítette azt is, hogy a végelszámoló 2016. március 21-én érkezett beadványában úgy nyilatkozott, hogy a jogszabály által biztosított határidőben sem elismert, sem vitatott hitelezői igénybejelentés nem érkezett. A Ctv. 106. § (1)-(2) bekezdése, a 109. § (4) bekezdés második mondata idézését követően megállapította, hogy a kérelmező nem a Ctv. 106. §-ban meghatározott határidő alatt nyújtotta be hitelezői igényét, így az elkésett. A végelszámolót e tekintetben mulasztás nem terheli, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett. Fellebbezését 2017. február 9-én kiegészítette. A végzés megváltoztatását, a végelszámoló kötelezését kérte a bejelentett követelése hitelezői igények jegyzékébe vitatott követelésként felvételére és rá a Ctv. 106. § (5) bekezdése alapján lekötött tartalék képzésére. Arra hivatkozott, hogy a végelszámoló a sérelmezett értesítésében akként nyilatkozott, hogy "a hitelezői igény bejelentésének jogkövetkezményei nem álltak be, azt sem vitatott, sem elismert igényként nem fogadja el." Hangsúlyozta, hogy az érdeksérelme abban áll, hogy a végelszámoló az igénybejelentéséhez semmilyen jogkövetkezményt nem kíván fűzni, még csak nem is vitatja, pedig vitatás esetén lekötött tartalékot lenne szükséges képeznie a követelésére. További jogkövetkezménye az igénybejelentésének, hogy annak vitatása esetén keresetlevelet kellett benyújtania a törvényszékre. A határidőben benyújtott keresetlevele alapján per van folyamatban a B.-i Törvényszéken. Az igénybejelentése elkésettségére a végelszámoló az értesítő levelében nem hivatkozott. Nem vitatva, hogy hitelezői igénye bejelentésére a közzétételt követő 40 napos időszakot követően került sor, arra utalt, hogy a Ctv. 106. §-a kifejezetten rögzíti, hogy az igénybejelentés késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel. A követelések érvényesíthetőségével kapcsolatban új helyzetet csak a végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási határozat elfogadása teremt, ezen végelszámolást lezáró dokumentumok elfogadásáig benyújtott igényekre vonatkozó végelszámolói kötelezettségek a nyilvántartás és tartalékképzés szempontjából azonosak. A végelszámolásra vonatkozó szabályok nem különböztetnek a szerint, hogy a követelések 40 napon belül vagy azon túl kerülnek-e bejelentésre, a Ctv. 106. § (5) bekezdése értelmében minden vitatott követelésre tartalékot kell képezni.
Fellebbezése kiegészítésében előadta, hogy a társaság a 2016. november 30-i közgyűlési határozataira alapítva végelszámolás lezárását követő törlési kérelmet nyújtott be. A társaság végelszámolást lezáró határozatokat jogszerűen nem hozhatott volna, ezért a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezte az elsőfokú bíróságon. Az elfogadott végelszámolási zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat az általa bejelentett követelésről említést sem tesz, ezen okiratok is alátámasztják a végelszámoló érdekeit súlyosan sértő magatartását, figyelemmel arra is, hogy a per első tárgyalása kitűzésre került.
A végelszámoló a végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a végelszámolási kifogás nem vonatkozhat a mulasztására, mert a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló 2016. március 7-i határidőhöz képest 2016. március 21-én bejelentette az elsőfokú bíróságnak, hogy hitelezői igénybejelentés nem érkezett. Ebben az időpontban a kérelmező még hitelező sem lehetett, mivel az engedményezés időpontja 2016. május 20. napja. A kérelmezőt is határidőben értesítette az igénye elbírálásáról. A követelést, az engedményezés érvényességét ugyan vitatja, de jelen esetben nem ennek van relevanciája, hanem annak, hogy a végelszámolóként terheli-e mulasztás. Utalt arra is, hogy a törvényszék a keresetlevelet 2017. január 6-án kézbesítette a részére, így még a perindítás hatályának beállta előtt fejezte be a végelszámolást, és nyújtott be 2016. december 21-én törlési kérelmet. Hangsúlyozta, hogy a késedelmes hitelezői igényérvényesítés nem állíthatja meg a végelszámolás folyamatát, a kérelmező a hitelezői igényét már csak a Ctv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint érvényesítheti. A cégbíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a végelszámolás befejezéséről szóló határozatait meghozhatta-e. A cégbíróság egyébiránt a törlési eljárást jelen másodfokú eljárás befejezéséig jogerősen felfüggesztette.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
A végelszámolási eljárásra, a végelszámoló kötelezettségeire nézve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést.
A 106. § (1) bekezdése szerint a cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
A (2) bekezdés szerint a végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.
A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.
Az (5) bekezdés szerint a végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
A 109. § (1) bekezdése szerint a végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet.
A (4) bekezdés értelmében ha a végelszámoló mulasztott, a cégbíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti.
Az idézett rendelkezésekből az következik, hogy a hitelezőknek a végelszámolás alatt álló céggel szemben a Cégközlönyben való közzétételtől számított 40 napon belül kell a követeléseiket bejelenteniük. A határidő elmulasztásához, késedelmes teljesítéséhez azonban a jogszabály jogvesztést nem fűz, azaz a hitelezők a végelszámolás befejezéséig a hitelezői igényeiket érvényesíthetik. A hitelezői minőségnek a végelszámolás kezdő időpontjában fenn kell állnia, tehát a hitelezőnek ekkor a céggel szemben lejárt vagy még le nem járt követeléssel kell rendelkeznie. A végelszámoló eljárását a Ctv. szabályai határozzák meg, így a hitelezői követelés nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatait is.
A végelszámoló a bejelentett követelésekről jegyzéket köteles készíteni, melyben csoportosítania szükséges a bejelentett követeléseket, mégpedig abból a szempontból, hogy a követelés jogalapját, összegszerűségét, lejárat időpontját elismeri vagy vitatja. A végelszámolónak nincs lehetősége arra, hogy általa bármely okból el nem fogadott követelést vitatottként se vegye fel a követelések jegyzékébe, és ezáltal kivonja magát az igény fedezetére szükséges lekötött tartalék képzési kötelezettség alól.
A végelszámoló megszegi a törvényben írt kötelezettségét, ha a bejelentett hitelezői igényt a Ctv.-ben meghatározott egyik követelés csoportba sorolva sem veszi nyilvántartásba.
A végelszámolót tehát a bejelentett hitelezői igény hitelezői jegyzékbe vitatottként felvételének kötelezettsége terheli abban az esetben is, ha a végelszámoló a követelést bejelentő személy (társaság, szervezet) hitelezői voltát kifogásolja. A jogszabály azt a hitelezőt, akinek követelése vitatottként került nyilvántartásba vételre, az igénye érvényesítése tekintetében peres útra utasítja.
Az adott ügyben a végelszámoló a kérelmező bejelentett hitelezői igényét jogosulatlanul fellépő engedményestől származónak minősítve egyáltalán nem vette fel a követelések jegyzékébe. A fent kifejtettekből következően mulasztott a végelszámoló, amikor annak ellenére, hogy a bejelentett hitelezői igényt valójában vitatta abból az okból, hogy a kérelmezőt nem tekintette hitelezőnek, azt nem sorolta be vitatott követelésként, és így a bejelentett vitatott igény fedezetére lekötött tartalékot sem képzett.
Nem vitásan a kérelmező a hitelezői követelését a bejelentésre írt 40 napos határidőn túl jelentette be a végelszámolónak. Ez a körülmény azonban a végelszámolót a követelés hitelezői jegyzékbe felvételi kötelezettsége alól, illetőleg azon kötelezettsége alól, hogy a már elkészített és cégbíróságra benyújtott jegyzéket kiegészítse, nem mentesítette. Annak megítélése, hogy a kérelmező engedményesként megalapozottan érvényesíthet-e igényt, állt-e fenn a végelszámolás kezdő időpontjában az engedményezőnek a társasággal szemben lejárt követelése, a felperes által igazoltan megindított per tárgyát fogja képezni.
A végelszámolást lezáró dokumentumokat, a zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a társaság közgyűlése csak a hitelezői igénybejelentést követően, 2016. november 30-án fogadta el a 4-6/2016. (XI. 30.) számú határozataival, tévesen érvelt ezért a végelszámoló azzal, hogy a hitelezői igény már csak a Ctv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint lenne érvényesíthető.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a végelszámoló mulasztása azzal valósult meg, hogy a kérelmező követelését a hitelezői jegyzékbe vitatott követelésként nem vette fel, a vitatott követeléssel a cégbíróságra benyújtott hitelezői jegyzéket nem egészítette ki, és lekötött tartalékot sem képzett a hitelezői igény fedezetére. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor mulasztás hiányát állapítva meg a végelszámolási kifogást elutasította.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 96. §-a és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a végelszámolót a rendelkező részben foglalt intézkedések megtételére kötelezte.
(Fővárosi Ítélőtábla 16.Vgkf.43.310/2017/5.)