adozona.hu
EH 2017.06.M17
EH 2017.06.M17
Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése egyértelmű (jogvesztő) határidőt biztosít a baleseti járadék iránti igény érvényesítésre, mely határidő elmulasztása kimentéssel nem orvosolható [1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 65. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az alperes a 2015. május 11. napján kelt határozatával a felperes baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította.
[2] A másodfokon eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja a 2015. június 25. napján kelt határozatával a Budapest Főváros Kormányhivatala, mint elsőfokú hatóság által hozott határozatot helybenhagyta. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv megállapította, hogy felperes részére 2011. szeptember 21. napi folyósítási kezdette...
EH 2017.06.M17 Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése egyértelmű (jogvesztő) határidőt biztosít a baleseti járadék iránti igény érvényesítésre, mely határidő elmulasztása kimentéssel nem orvosolható [1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 65. §].
A tényállás
[1] Az alperes a 2015. május 11. napján kelt határozatával a felperes baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította.[2] A másodfokon eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja a 2015. június 25. napján kelt határozatával a Budapest Főváros Kormányhivatala, mint elsőfokú hatóság által hozott határozatot helybenhagyta. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv megállapította, hogy felperes részére 2011. szeptember 21. napi folyósítási kezdettel rehabilitációs járadék, majd 2014. szeptember 21-től rokkantsági ellátás került megállapításra, amelyet jelenleg is folyósít az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága. A felperes baleseti járadékra való jogosultsága nem áll fenn, mivel megváltozott munkaképességű személyek ellátása illeti meg. A Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztálya a 2015. május 11. napján kelt határozatában a felperes 2011. június 10. napján az S. Bt. alkalmazásában elszenvedett (kábelárok kiásása közben áramütés érte) balesetét üzemi balesetnek elismerte. A baleseti járadék megállapítása iránti igényét felperes 2014 októberében az üzemi baleset bekövetkezését követő 3 éven túl nyújtotta be, továbbá a baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett igénybejelentés időpontjában megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült, ezért a baleseti járadék megállapítása iránti igénye elutasításra került. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 57. § (1) bekezdése, 65. § (5) és (6) bekezdése rendelkezéseire alapították.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] Felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára kötelezését, vitatva, hogy az alperes tényállás-felderítési kötelezettségének eleget tett volna, ezáltal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ában foglalt rendelkezésének eleget tett volna. Nem vitatta a felperes, hogy a baleset bekövetkeztétől számított 3 évvel később jelentette be baleseti járadék iránti igényét, azonban álláspontja szerint a 3 éves bejelentési idő nem jogvesztő határidő, hanem az akkor kezdődik, amikor a sérült olyan állapotban van, hogy igényét érvényesíteni tudja, ezért az Ebtv. 65. § (6) bekezdését kiterjesztően lehet értelmezni.[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta.
Az elsőfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. A bíróság ítéleti érvelése szerint az Ebtv. 65. § (6) bekezdése egyértelmű határidőt biztosít a baleseti járadék iránti igény érvényesítésére, a kimentésre vonatkozóan pedig semmifajta rendelkezést nem tartalmaz. A felperes a baleseti járadék iránti igényét elkésetten, 3 éven túl terjesztette elő, ezen túlmenően rokkantsági ellátásban részesül, így a baleseti járadékra való jogosultsága ezen okból kifolyólag sem áll fenn. Az alperes a tényállást a szükséges és elégséges mértékben feltárta, a határozatai tartalmazzák a jogszabályi hivatkozásokat és a jogi indokolást.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak megváltoztatását és a keresetének való helyt adást, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, mivel álláspontja szerint az alperes a Ket. 50. § (1) bekezdés szerinti tényállás-felderítési kötelezettségének nem tett eleget, az elsőfokú bíróság pedig az Ebtv. 65. § (6) bekezdését és a Ket. 50. § (1) bekezdését jogszabálysértően, tévesen alkalmazta. A felperes felülvizsgálati kérelmében fenntartotta álláspontját, mely szerint az Ebtv. 65. § (6) bekezdése nem jogvesztő határidő, azt lehet kiterjesztően értelmezni, így vizsgálni kell az eset körülményeit, hogy a 3 éves határidőn belül az igény előterjesztésére miért nem került sor. A kimentési rendelkezések az Ebtv.-ben nincsenek szabályozva, mint ahogy az sem, hogy bármely határidő elmulasztása jogvesztő lenne. A felperes a súlyos és maradandó következményekkel járó üzemi balesete miatt kórházi kezelést kapott, ezért az igénybejelentésre nyitva álló határidő megkezdése nyugodott "a baleset bekövetkezte és az intenzív kórházi ellátás alatt ezen határidő meg sem kezdődött".[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta azokat megismételve.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.[9] A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét az eljárásjogi és az anyagi jogi szabályok betartásával hozta-e meg, mindezt abban a körben, amelyben a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályok [Ket. 50. § (1) bekezdés, Ebtv. 65. § (6) bekezdés] megsértését állította.
[10] A Ket. 50. § (1) bekezdése a hatóságot a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázására kötelezi előírva azt is, hogy amennyiben a rendelkezésre álló adatok ehhez nem elegendőek, a hatóságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
[11] A Pp. 339. § (1) bekezdése szerint ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
[12] A Kúria a közigazgatási szervek határozatai felülvizsgálatának egyes kérdéseiről szóló 1/2011. (V. 9.) KK véleményében rögzítette, hogy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének önmagában az eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye, ha az adott eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére kihatott.
[13] A Kúria számos határozatában (így az Mfv.III.10.358/2014/4., Mfv.III.10.584/2012/4., Mfv.III.10.116/2013/4., Mfv.III.10.360/2015/8.) rögzítette, hogy a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése mellett a határozatot hozó szervet szükség esetén utasíthatja új eljárásra. A Kúria a KGD 2006.252. számon közzétett döntésében kimondta: ha a bíróságnak rendelkezésére állnak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények, nem lehet az alperes határozatát ez okból hatályon kívül helyezni és az alperest új eljárásra kötelezni. A Kúria a BH 2010. évi 74. számon közzétett határozatában rámutatott, hogy a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható. A Kúria több ítéletében, így az Mfv.III.10.123/2015/9. és az Mfv.III.10.019/2015/7. számú ítéletében is hangsúlyozta, hogy önmagában még a tényállás részleges tisztázatlansága sem vezethet a hatóság határozatának hatályon kívül helyezéséhez, ha a bíróság eljárása során a tényállást kiegészítheti, teljessé teheti.
[14] A fentiek alapján a Ket. 50. § (1) bekezdése megsértése nem volt megállapítható, az alperes a társadalombiztosítási határozat érdemi bírósági felülvizsgálatához szükséges tényállást feltárta, így a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése nem volt indokolt.
[15] Az Ebtv. 64-65. §-a rendelkezései tartalmazzák a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének a szabályait.
[16] Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése a baleseti járadék megállapítása iránti igény érvényesítésére egy "végső" határidőt állapít meg, mely szerint a baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éven belül […] lehet érvényesíteni.
[17] A jogalkotó a baleseti járadék iránti igény érvényesítését a baleset bekövetkezte napjától számított 3 éven belül tette lehetővé, szemben a foglalkozási megbetegedés miatt előterjesztendő járadékigény egy éven belüli határidejével, mely utóbbit a foglalkozási megbetegedés megállapításától számítottan tette lehetővé. Ez a megkülönböztetés egyben azt is jelenti, hogy amíg a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító döntés nélkül a járadékigény nem bírálható el, addig az üzemi baleset iránti járadékigényt az üzemi baleset tényét megállapító előzetes határozathozataltól függetlenül lehet benyújtani.
[18] A felperes baleseti járadék iránti igényét 2014. októberben, még az egészségbiztosító a baleset üzemiségét elismerő (2015. májusi) határozata meghozatala előtt, de az üzemi baleset bekövetkeztének napjától (2011. június 10.) számított 3 éven túl nyújtotta be. Sem az Ebtv., sem az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ebtv.vhr.) nem tartalmaz rendelkezést az Ebtv. 65. § (6) bekezdésében rögzített (jogvesztő) határidő kimentésére.
[19] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet - indokolásbeli kiegészítéssel - hatályában fenntartotta.
[20] A Kúria rögzíti, hogy a felperes nincs elzárva a balesetijáradék-igény érvényesítése elől, amennyiben az Ebtv. 65. § (7) bekezdésében írt feltételeknek megfelel.
(Kúria, Mfv. III. 10.310/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Mfv.III.10.310/2016/7.
A tanács tagjai: Dr. Zanathy János
a tanács elnöke
Dr. Farkas Katalin
előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin
bíró
A felperes:
A felperes képviselője: dr. Pálfi Nándor pártfogó ügyvéd
Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatala
Az alperes képviselője: dr. László Mária jogtanácsos
A per tárgya: baleseti járadék felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
22.M.3361/2015/4.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.3361/2015/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A teljes pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját, valamint a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Tényállás
[1] Az alperes a 2015. május 11. napján kelt határozatával a felperes baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította.[2] A másodfokon eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja a 2015. június 25. napján kelt határozatával a Budapest Főváros Kormányhivatala, mint elsőfokú hatóság által hozott határozatot helybenhagyta. A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv megállapította, hogy felperes részére 2011. szeptember 21. napi folyósítási kezdettel rehabilitációs járadék, majd 2014. szeptember 21-től rokkantsági ellátás került megállapításra, amelyet jelenleg is folyósít az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága. A felperes baleseti járadékra való jogosultsága nem áll fenn, mivel megváltozott munkaképességű személyek ellátása illeti meg. A Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztálya a 2015. május 11. napján kelt határozatában a felperes 2011. június 10. napján az S. Bt. alkalmazásában elszenvedett (kábelárok kiásása közben áramütés érte) balesetét üzemi balesetnek elismerte. A baleseti járadék megállapítása iránti igényét felperes 2014. októberében az üzemi baleset bekövetkezését követő 3 éven túl nyújtotta be, továbbá a baleseti járadék megállapítása iránt előterjesztett igénybejelentés időpontjában megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült, ezért a baleseti járadék megállapítása iránti igénye elutasításra került. A társadalombiztosítási szervek határozataikat a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) 57. § (1) bekezdése, 65. § (5) és (6) bekezdése rendelkezéseire alapították.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] Felperes kereseti kérelmében kérte a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat hozatalára kötelezését, vitatva, hogy az alperes tényállás felderítési kötelezettségének eleget tett volna, ezáltal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 50. §-ában foglalt rendelkezésének eleget tett volna. Nem vitatta a felperes, hogy a baleset bekövetkeztétől számított 3 évvel később jelentette be baleseti járadék iránti igényét, azonban álláspontja szerint a 3 éves bejelentési idő nem jogvesztő határidő, hanem az akkor kezdődik, amikor a sérült olyan állapotban van, hogy igényét érvényesíteni tudja, ezért az Ebtv. 65. § (6) bekezdését kiterjesztően lehet értelmezni.[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta.
Az elsőfokú ítélet
[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. A bíróság ítéleti érvelése szerint az Ebtv. 65. § (6) bekezdése egyértelmű határidőt biztosít a baleseti járadék iránti igény érvényesítésére, a kimentésre vonatkozóan pedig semmifajta rendelkezést nem tartalmaz. A felperes a baleseti járadék iránti igényét elkésetten, 3 éven túl terjesztette elő, ezen túlmenően rokkantsági ellátásban részesül, így a baleseti járadékra való jogosultsága ezen okból kifolyólag sem áll fenn. Az alperes a tényállást a szükséges és elégséges mértékben feltárta, a határozatai tartalmazzák a jogszabályi hivatkozásokat és a jogi indokolást.A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[6] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak megváltoztatását és a keresetének való helyt adást, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte, mivel álláspontja szerint az alperes a Ket. 50. § (1) bekezdés szerinti tényállás felderítési kötelezettségének nem tett eleget, az elsőfokú bíróság pedig az Ebtv. 65. § (6) bekezdését és a Ket. 50. § (1) bekezdését jogszabálysértően, tévesen alkalmazta. A felperes felülvizsgálati kérelmében fenntartotta álláspontját, mely szerint az Ebtv. 65. § (6) bekezdése nem jogvesztő határidő, azt lehet kiterjesztően értelmezni, így vizsgálni kell az eset körülményeit, hogy a 3 éves határidőn belül az igény előterjesztésére miért nem került sor. A kimentési rendelkezések az Ebtv.-ben nincsenek szabályozva, mint ahogy az sem, hogy bármely határidő elmulasztása jogvesztő lenne. A felperes a súlyos és maradandó következményekkel járó üzemi balesete miatt kórházi kezelést kapott, ezért az igénybejelentésre nyitva álló határidő megkezdése nyugodott "a baleset bekövetkezte és az intenzív kórházi ellátás alatt ezen határidő meg sem kezdődött."[7] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a határozataiban foglalt jogi és ténybeli indokait fenntartotta azokat megismételve.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.[9] A Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét az eljárásjogi és az anyagi jogi szabályok betartásával hozta-e meg, mindezt abban a körben, amelyben a felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályok (Ket. 50. § (1) bekezdés, Ebtv. 65. § (6) bekezdés) megsértését állította.
[10] A Ket. 50. § (1) bekezdése a hatóságot a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázására kötelezi előírva azt is, hogy amennyiben a rendelkezésre álló adatok ehhez nem elegendőek, a hatóságnak bizonyítási eljárást kell lefolytatnia.
[11] A Pp. 339. § (1) bekezdése szerint ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
[12] A Kúria a közigazgatási szervek határozatai felülvizsgálatának egyes kérdéseiről szóló 1/2011.(V.9.) KK véleményében rögzítette, hogy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének önmagában az eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye, ha az adott eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére kihatott.
[13] A Kúria számos határozatában (így az Mfv.III.10.358/2014/4., Mfv.III.10.584/2012/4., Mfv.III.10.116/2013/4., Mfv.III.10.360/2015/8.) rögzítette, hogy a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése mellett a határozatot hozó szervet szükség esetén utasíthatja új eljárásra. A Kúria a KGD.2006.252. számon közzétett döntésében kimondta: ha a bíróságnak rendelkezésére állnak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények, nem lehet az alperes határozatát ez okból hatályon kívül helyezni és az alperest új eljárásra kötelezni. A Kúria a BH 2010. évi 74. számon közzétett határozatában rámutatott, hogy a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a határozat hatályon kívül helyezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható. A Kúria több ítéletében, így az Mfv.III.10.123/2015/9. és az Mfv.III.10.019/2015/7. számú ítéletében is hangsúlyozta, hogy önmagában még a tényállás részleges tisztázatlansága sem vezethet a hatóság határozatának hatályon kívül helyezéséhez, ha a bíróság eljárása során a tényállást kiegészítheti, teljessé teheti.
[14] A fentiek alapján a Ket. 50. § (1) bekezdése megsértése nem volt megállapítható, az alperes a társadalombiztosítási határozat érdemi bírósági felülvizsgálatához szükséges tényállást feltárta, így a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése nem volt indokolt.
[15] Az Ebtv. 64.-65. §-a rendelkezései tartalmazzák a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének a szabályait.
[16] Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése a baleseti járadék megállapítása iránti igény érvényesítésére egy "végső" határidőt állapít meg, mely szerint a baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított 3 éven belül (...) lehet érvényesíteni.
[17] A jogalkotó a baleseti járadék iránti igény érvényesítését a baleset bekövetkezte napjától számított 3 éven belül tette lehetővé, szemben a foglalkozási megbetegedés miatt előterjesztendő járadék igény egy éven belüli határidejével, mely utóbbit a foglalkozási megbetegedés megállapításától számítottan tette lehetővé. Ez a megkülönböztetés egyben azt is jelenti, hogy amíg a foglalkozási megbetegedés tényét megállapító döntés nélkül a járadékigény nem bírálható el, addig az üzemi baleset iránti járadékigényt az üzemi baleset tényét megállapító előzetes határozathozataltól függetlenül lehet benyújtani.
[18] A felperes baleseti járadék iránti igényét 2014. októberben, még az egészségbiztosító a baleset üzemiségét elismerő (2015. májusi) határozata meghozatala előtt, de az üzemi baleset bekövetkeztének napjától (2011. június 10.) számított 3 éven túl nyújtotta be. Sem az Ebtv., sem az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ebtv.vhr.) nem tartalmaz rendelkezést az Ebtv. 65. § (6) bekezdésében rögzített (jogvesztő) határidő kimentésére.
[19] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet - indokolásbeli kiegészítéssel - hatályában fenntartotta.
[20] A Kúria rögzíti, hogy a felperes nincs elzárva a baleseti járadékigény érvényesítése elől, amennyiben az Ebtv. 65. § (7) bekezdésében írt feltételeknek megfelel.
A döntés elvi tartalma
[21] Az Ebtv. 65. § (6) bekezdése egyértelmű (jogvesztő) határidőt biztosít a baleseti járadék iránti igény érvényesítésre, mely határidő elmulasztása kimentéssel nem orvosolható.Záró rész
[22] Az alperes a felülvizsgálati eljárásba költségigényt nem érvényesített, ezért a Kúria e tárgyban mellőzte a határozathozatalt (Pp. 78. § (2) bekezdés).
[23] A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §-a alapján, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a Tny. 81. §-a alapján a magyar állam viseli.
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el (Pp. 274. § (1) bekezdés).
Budapest, 2017. január 23.
Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró
(Kúria, Mfv.III.10.310/2016.)