adozona.hu
EH 2017.06.K17
EH 2017.06.K17
Fordított adózású gazdasági esemény során előleg után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, adóztatandó esemény hiányában adólevonási jog nem gyakorolható [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 59. § (1), (2) bek., 119. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2010. május-szeptember időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2015. január 30. napján kelt határozatával a felperest 2 999 000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 900 000 Ft adóbírság és 1 056 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. július 2...
EH 2017.06.K17 Fordított adózású gazdasági esemény során előleg után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, adóztatandó esemény hiányában adólevonási jog nem gyakorolható [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 59. § (1), (2) bek., 119. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2010. május-szeptember időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2015. január 30. napján kelt határozatával a felperest 2 999 000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 900 000 Ft adóbírság és 1 056 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. július 2. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[3] Indokolása szerint felperes a vizsgált időszakban a Föcsi Bt (a továbbiakban: számlakibocsátó) építési munkákról kiállított, áfát tartalmazó előlegszámláit befogadta, és az adót bevallásában levonásba helyezte.
[4] Figyelemmel arra, hogy a számlakibocsátó építési, szerelési munkákra vállalt kötelezettséget az anyagok biztosításával, és építési engedély is kiadásra került, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ügylet a fordított adózás alá esik. Az előlegszámlákra az Áfa. tv. 59. § (1)-(2) bekezdései alkalmazandóak, amely jogszabályhelyekben foglaltak értelmében az előleghez csak egyenes adózás esetén kapcsolódik áfafizetési kötelezettség, amikor a teljesítésre kötelezett: a szolgáltatásnyújtó az adófizetésre kötelezett. Abban az esetben azonban, ha a gazdasági eseményre fordított adózást kell alkalmazni, akkor sem az előleget fizető félnek, sem az azt átvevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az előlegről kiállított számlán tehát nem kell áfát felszámítani. Az elsőfokú hatóság a számlakibocsátó számláinak áfatartalmával ezért jogszerűen csökkentette a levonható adó összegét.
[5] Az alperes hangsúlyozta, hogy a fordított adózású gazdasági eseményeknél az előlegfizetés nem minősül adóztatandó ügyletnek, "nem adózási pont", ezért nem alapítható az előlegszámlákra az adólevonás joga.
A kereseti kérelem
[6] A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte.[7] Nem vitatta, hogy a számlákat a fordított adózás szabályai szerint kellett volna kiállítani, és azt sem, hogy a fordított adózás esetén előlegszámlákra adólevonási jog nem alapítható. Álláspontja szerint azonban a tévesen, az általános szabályok szerint kiállított számlák esetén az előlegfizetés adóztatandó ügyletnek minősül, és az adólevonási jog megilleti az Áfa. tv. 59. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján. Hivatkozott az EUB Ecotrade ügyben hozott ítéletére, valamint az EBH 2011.2378. számú határozatra és az AVÉ 2011/7. számú adóhatósági tájékoztatóban foglaltakra. Vitatta az adóbírság és késedelmi pótlék mértékét is.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.[9] Indokolásában elsődlegesen rögzítette, hogy az EUB és az LB ítéleteinek tényállása, jogkérdései a perbeliével nem azonosak, ugyanis felperes ügyében előlegszámlák képezték a jogvita alapját, így e hivatkozott döntések a perben nem irányadóak.
[10] Az elsőfokú bíróság a tényállás és az adóhatározatokban foglaltak alapján megállapította, hogy az adóhatóság jogszerű döntést hozott, arányos mértékben, a méltányosság elvének megfelelően szabta ki az adóbírságot, és rendelkezett a késedelmi pótlékról is.
[11] Kifejtette, hogy előlegszámla esetén az Áfa. tv. 59. § (1) és (2) bekezdései szerint a megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Fordított adózásnál előleg esetén nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A számlakibocsátó tehát olyan adót hárított át felperesre az előlegszámlák útján, amelynek megfizetésére felperes nem volt köteles, aminek okán felperesnek nem keletkezhetett adólevonási joga sem. A tévesen kitöltött számla alapján a felperes nem fizetett az államháztartás költségvetésébe áfát, azt a számlakibocsátónak fizette meg. Ezt követően élt olyan adólevonási joggal a költségvetés felé, amelynek hiányzott a jogszabályi alapja, majd ezt az összeget az állami költségvetésből visszakapta. A felperes jogosulatlanul igényelt vissza tehát adót, amelyet megkapott, amely ok miatt keletkezett az adóhiány.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Áfa. tv. 59. § (1) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. § (1) bekezdése téves értelmezésével hozta meg határozatát.[13] A felperes fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat. Kifejtette, hogy az általános szabályok szerint - áfával növelten - kiállított számlák "esetében az előlegfizetés is adóztatandó pont, tehát fizetési kötelezettség keletkezik, így helyesen járt el, amikor a megfizetett forgalmi adót levonásba helyezte". Továbbra is hivatkozott az EUB és az LB megjelölt ítéleteire.
[14] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[16] A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybevételére, ténykérdésben perújítási (Pp. 260. §), jogkérdésben felülvizsgálati (Pp. 270. §) kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül [Pp. 272. § (2) bekezdés, 275. § (2) bekezdés, BH 2002.490., KGD 2002.262.].
[17] A Kúria elsődlegesen megvizsgálta az EUB Ecotrade ügyében és a LB Kfv.V.35.411/2010. számú eljárásában meghozott ítéleteit, és megállapította, hogy azoknak nem volt a tárgya előlegszámlák adózása, így ezen ítéletek nem tény- és jogazonos ügyekben meghozott döntések, azokra - amint azt az elsőfokú bíróság jogszerűen megállapította - a felperes alaptalanul hivatkozott.
[18] A felülvizsgálati kérelem szerint "a felperes nem kifogásolta az elsőfokú bíróság azon állítását, mely szerint a számlákat a fordított adózás szabályai szerint kellett volna kiállítani, valamint azt sem, hogy a fordított adózás esetén előlegszámlákra adólevonási jog nem alapítható." A felperes tehát nem vitatta, hogy azok a gazdasági események, amelyeknek során a vitatott számlákat a számlakibocsátó kiállította, fordított adózásúak, illetve hogy fordított adózás alá tartozó gazdasági események keretében előlegfizetéskor adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
[19] Az adóztatandó esemény hiánya miatt az Áfa. tv. 59. § (1) bekezdése, 119. § (1) bekezdése alapján nem volt olyan esemény, amelyre a számlakibocsátó egyenes adózással, áfa feltüntetésével jogszerűen számlát állíthatott volna ki. Az a tény, hogy jogsértő módon ezt mégis megtette, és a felperesnek birtokába került a számla, a felperesi adólevonási jogot nem alapozta meg. A felperes nem tudott megjelölni olyan jogszabályhelyet, amely a fordított adózás alá eső gazdasági esemény sorában, adófizetési kötelezettséget nem keletkeztető előleghez kapcsolódóan, jogsértő módon egyenes adózással kibocsátott számlára adólevonási jogot biztosítana. Sem a számlahelyesbítésre, sem a költségvetésre való hivatkozása nem cáfolja meg adólevonási joggyakorlásának jogszerűtlenségét.
[20] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az adóbírság és a késedelmi pótlék körében valós tényállásra az irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával hozta meg döntését, a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezését teljeskörűen megindokolta, a jogszerű ítéletrész kiegészítést nem igényelt.
[21] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. V. 35.073/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
Az ügy száma: Kfv.V.35.073/2016/9. szám
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna bíró
A felperes:
A felperes képviselője: Reiner Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Reiner Zoltán ügyvéd
Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
Az alperes képviselője: dr. Nagy Gabriella jogtanácsos
A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
A másodfokú bíróság döntése: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. november 10. napján kelt 22.K.33.050/2015/7. számú ítélete.
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.K.33.050/2015/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (azaz tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 299.000 (azaz kettőszázkilencvenkilencezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2010. május - szeptember időszakra általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a 2015. január 30. napján kelt határozatával a felperest 2.999.000 Ft - adóhiánynak minősülő - adókülönbözet, 900.000 Ft adóbírság és 1.056.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. július 2. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[3] Indokolása szerint felperes a vizsgált időszakban a Föcsi Bt (a továbbiakban: számlakibocsátó) építési munkákról kiállított, áfa-t tartalmazó előlegszámláit befogadta, és az adót bevallásában levonásba helyezte.
[4] Figyelemmel arra, hogy a számlakibocsátó építési, szerelési munkákra vállalt kötelezettséget az anyagok biztosításával, és építési engedély is kiadásra került, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ügylet a fordított adózás alá esik. Az előleg számlákra az Áfa tv. 59.§ (1)-(2) bekezdései alkalmazandóak, amely jogszabályhelyekben foglaltak értelmében az előleghez csak egyenes adózás esetén kapcsolódik áfa fizetési kötelezettség, amikor a teljesítésre kötelezett: a szolgáltatásnyújtó az adófizetésre kötelezett. Abban az esetben azonban, ha a gazdasági eseményre fordított adózást kell alkalmazni, akkor sem az előleget fizető félnek, sem az azt átvevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, az előlegről kiállított számlán tehát nem kell áfa-t felszámítani. Az elsőfokú hatóság a számlakibocsátó számláinak áfa tartalmával ezért jogszerűen csökkentette a levonható adó összegét.
[5] Az alperes hangsúlyozta, hogy a fordított adózású gazdasági eseményeknél az előlegfizetés nem minősül adóztatandó ügyletnek, "nem adózási pont", ezért nem alapítható az előlegszámlákra az adólevonás joga.
[6] Adózó észrevételében hivatkozott arra, hogy a számlák téves kiállításáról való tudomásszerzést követően intézkedett e bizonylatok helyesbítése érdekében, az előzetesen megfizetett áfa összegének a részére való visszafizetése is megtörténik, és adólevonási jogának gyakorlásával a költségvetést sem érte kár. Az adóhatóság megállapítása azon alapul, hogy adózó az adóztatandó eseménynek a hiánya miatt nem jogosult a tévesen felszámított adó levonására, így az egyébként formai hibás számla módosítása nem teremt a számára sem adófizetési kötelezettséget, sem adólevonási jogosultságot. Nem értelmezhető és emiatt nem is értékelhető javára az a körülmény, hogy szerinte a költségvetést nem érte kár.
[7] Az alperes kifejtette, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-95/07. és C-96/07. számú egyesített ügyekben (Ecotrade ügy), valamint a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.V.35.411/2010. számú perben eltérő tényállás alapján hozták meg ítéleteiket, így az azokban kifejtettek nem alkalmasak az elsőfokú hatóság megállapításait vitató adózói álláspont alátámasztására.
[8] Az elsőfokú hatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 170.§ (1) bekezdése, 171.§ (1) bekezdése alkalmazásával az adóbírság mértékét méltányosan az adóhiány összegének 30%-ában határozta meg, és az adózó javára értékelte, hogy az egyenes adózás szabályai szerint tévesen kiállított számlák alapján történő adólevonás miatt keletkezett adókülönbözet nem szándékos adózói magatartás következménye. A jogorvoslat során az alperes az adóbírság, a késedelmi pótlék (Art. 165.§) mérsékelését megalapozó és az elsőfokú adóhatóság által nem értékelt egyéb körülményt nem tárt fel.
Kereseti kérelem
[9] A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte.[10] Nem vitatta, hogy a számlákat a fordított adózás szabályai szerint kellett volna kiállítani, és azt sem, hogy a fordított adózás esetén előlegszámlákra adólevonási jog nem alapítható. Álláspontja szerint azonban a tévesen, az általános szabályok szerint kiállított számlák esetén az előlegfizetés adóztatandó ügyletnek minősül, és az adólevonási jog megilleti az Áfa tv. 59.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján. Hivatkozott az EUB Ecotrade ügyben hozott ítéletére, valamint az EBH 2011.2378. számú határozatra és az AVÉ 2011/7. számú adóhatósági tájékoztatóban foglaltakra. Vitatta az adóbírság és késedelmi pótlék mértékét is.
Elsőfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.[12] Indokolásában elsődlegesen rögzítette, hogy az EUB és az LB ítéleteinek tényállása, jogkérdései a perbeliével nem azonosak, ugyanis felperes ügyében előlegszámlák képezték a jogvita alapját, így e hivatkozott döntések a perben nem irányadóak.
[13] Az elsőfokú bíróság a tényállás és az adóhatározatokban foglaltak alapján megállapította, hogy az adóhatóság jogszerű döntést hozott, arányos mértékben, a méltányosság elvének megfelelően szabta ki az adóbírságot, és rendelkezett a késedelmi pótlékról is.
[14] Kifejtette, hogy előlegszámla esetén az Áfa tv. 59.§ (1) és (2) bekezdései szerint a megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Fordított adózásnál előleg esetén nem keletkezik adófizetési kötelezettség. A számlakibocsátó tehát olyan adót hárított át felperesre az előlegszámlák útján, amelynek megfizetésére felperes nem volt köteles, aminek okán felperesnek nem keletkezhetett adólevonási joga sem. A tévesen kitöltött számla alapján a felperes nem fizetett az államháztartás költségvetésébe áfa-t, azt a számlakibocsátónak fizette meg. Ezt követően élt olyan adólevonási joggal a költségvetés felé, amelynek hiányzott a jogszabályi alapja, majd ezt az összeget az állami költségvetésből visszakapta. A felperes jogosulatlanul igényelt vissza tehát adót, amelyet megkapott, amely ok miatt keletkezett az adóhiány.
Felülvizsgálati kérelem
[15] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Áfa tv. 59.§ (1) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§ (1) bekezdése téves értelmezésével hozta meg határozatát.[16] A felperes fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat. Kifejtette, hogy az általános szabályok szerint - áfa-val növelten - kiállított számlák "esetében az előlegfizetés is adóztatandó pont, tehát fizetési kötelezettség keletkezik, így helyesen járt el, amikor a megfizetett forgalmi adót levonásba helyezte". Továbbra is hivatkozott az EUB és az LB megjelölt ítéleteire.
[17] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.[19] A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási (Pp. 260.§), jogkérdésben felülvizsgálati (Pp. 270.§) kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül (Pp. 272.§ (2) bekezdés, 275.§ (2) bekezdés, BH 2002.490., KGD 2002.262.).
[20] A Kúria elsődlegesen megvizsgálta az EUB Ecotrade ügyében és a LB Kfv.V.35.411/2010. számú eljárásában meghozott ítéleteit és megállapította, hogy azoknak nem volt a tárgya előlegszámlák adózása, így ezen ítéletek nem tény-és jogazonos ügyekben meghozott döntések, azokra - amint azt az elsőfokú bíróság jogszerűen megállapította - a felperes alaptalanul hivatkozott.
[21] A felülvizsgálati kérelem szerint "a felperes nem kifogásolta az elsőfokú bíróság azon állítását, mely szerint a számlákat a fordított adózás szabályai szerint kellett volna kiállítani, valamint azt sem, hogy a fordított adózás esetén előlegszámlákra adólevonási jog nem alapítható." A felperes tehát nem vitatta, hogy azok a gazdasági események, amelyeknek során a vitatott számlákat a számlakibocsátó kiállította, fordított adózásúak, illetve hogy fordított adózás alá tartozó gazdasági események keretében előlegfizetéskor adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
[22] Az adóztatandó esemény hiánya miatt az Áfa tv. 59.§ (1) bekezdése, 119.§ (1) bekezdése alapján nem volt olyan esemény, amelyre a számlakibocsátó egyenes adózással, áfa feltüntetésével jogszerűen számlát állíthatott volna ki. Az a tény, hogy jogsértő módon ezt mégis megtette, és a felperesnek birtokába került a számla, a felperesi adólevonási jogot nem alapozta meg. A felperes nem tudott megjelölni olyan jogszabályhelyet, amely a fordított adózás alá eső gazdasági esemény sorában, adófizetési kötelezettséget nem keletkeztető előleghez kapcsolódóan, jogsértő módon egyenes adózással kibocsátott számlára adólevonási jogot biztosítana. Sem a számlahelyesbítésre, sem a költségvetésre való hivatkozása nem cáfolja meg adólevonási joggyakorlásának jogszerűtlenségét.
[23] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az adóbírság és a késedelmi pótlék körében valós tényállásra az irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával hozta meg döntését, a Pp. 221.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezését teljes körűen megindokolta, a jogszerű ítéletrész kiegészítést nem igényelt.
[24] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A döntés elvi tartalma
[25] Fordított adózású gazdasági esemény során előleg után adófizetési kötelezettség nem keletkezik, adóztatandó esemény hiányában adólevonási jog nem gyakorolható.Z á r ó r é s z
[26] A Kúria a felperest a Pp. 270.§-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére.
[27] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának (1) bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett.
Budapest, 2016. november 10.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró
(Kúria, Kfv. V. 35.073/2016.)