A P. E. Kft.-nél az adóhatóság 2006., 2007. évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot az alperes 2010. május 6. napján kelt határozatában helybenhagyta. Az alperes ezt a határ..." />

AVI 2017.2.11

Az Art. 130. §-a szerinti szabály nem mentesíti az adóhatóságot az alól, hogy minden ügyben eleget tegyen az Art. 97. §-a szerinti kötelezettségének [2003. évi XCII. tv. 97. §, 130. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A P. E. Kft. 1997. április 16-án megbízási szerződést kötött a D. E. Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) "menedzsment-feladatok" ellátására, amely ellenértékeként - 2006 októberében és decemberében, 2 számla alapján - 55 978 481 Ft-ot utalt át.
A P. E. Kft.-nél az adóhatóság 2006., 2007. évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot az alperes 2010. május 6. napján kelt határozatában helybenhagyta. Az alperes ezt a határ...

AVI 2017.2.11 Az Art. 130. §-a szerinti szabály nem mentesíti az adóhatóságot az alól, hogy minden ügyben eleget tegyen az Art. 97. §-a szerinti kötelezettségének [2003. évi XCII. tv. 97. §, 130. §]
A P. E. Kft. 1997. április 16-án megbízási szerződést kötött a D. E. Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) "menedzsment-feladatok" ellátására, amely ellenértékeként - 2006 októberében és decemberében, 2 számla alapján - 55 978 481 Ft-ot utalt át.
A P. E. Kft.-nél az adóhatóság 2006., 2007. évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot az alperes 2010. május 6. napján kelt határozatában helybenhagyta. Az alperes ezt a határozatot - a P. E. Kft. keresetére figyelemmel - 2011. november 3. napján kelt határozatában - módosította, illetve az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta, de ez nem érintette a P. E. Kft. és a Kft. között megkötött szerződéssel, illetve az ennek alapján kifizetett összeggel kapcsolatban feltárt személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja.) és általános forgalmi adókülönbözetet, az ezekhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. A P. E. Kft. ügyében hozott határozatban az alperes érdemi döntését azzal indokolta, hogy a felek közötti megállapodás színlelt, valós célja az volt, hogy a P. E. Kft. a Kft. közbeiktatásával jövedelmet juttasson munkavállalóinak akként, hogy a kapcsolódó adó és járulékterheket elkerülje. Bár az összegek közvetlenül nem a munkavállalók kezébe, illetve folyószámlájára érkeztek, a két társaság tulajdonosi körének egyezősége alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kiutalás és az összeg felhasználás tekintetében K. K., E. L., B. L., Ö. T., H. M. és R. F. döntése volt a meghatározó. A szerződés szerinti feladatokat ténylegesen elvégző személyek munkaköri leírásuk és munkaviszonyuk alapján egyébként is kötelesek lettek volna teljesítésre a P. E. Kft.-vel szemben, mivel ennek alkalmazásában álltak. A szerződés színlelt volta miatt a P. E. Kft. nem jogszerűen gyakorolta az adólevonási jogát. A le nem vont adóelőleg az adó, járulék a P. E. Kft. alkalmazásában álló magánszemélyeket terheli, míg az adóbírság és a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség a P. E. Kft.-t, mint munkáltatót. Az alperes a két számla alapján Kft.-nek kifizetett 55 978 481 Ft-ot bérköltségnek tekintette, és mivel a két gazdasági társaság nyilatkozata szerint nem mérte az egyes személyek közreműködését, ezt az összeget a magánszemélyek között egyenlő arányban osztotta el. Ennek eredményeként megállapította, hogy a felperes 2006. évben P. E. Kft.-től 9 329 747 Ft munkaviszonyból származó jövedelemben részesült. A felperes 2006. évi szja. bevallásában 12 444 904 Ft munkaviszonyból származó jövedelmet tüntetett fel, ebben nem szerepeltette a 9 329 747 Ft-ot.
Az adóhatóság a felperesnél 2006. évre szja. adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot az alperes 2012. február 9-én kelt határozatával helybenhagyta. Érdemi döntését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésére, 35. § (1) bekezdésére, 170. § (6) bekezdésére, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 4. § (1) és (2) bekezdésére, 24. § (1) bekezdésére, 25. § (1) bekezdésére, 10. § (1) bekezdésére, 29. § (1) bekezdésére, 46. § (1) bekezdésére, 49. § (1) bekezdésére alapította. Megnövelte a felperes munkaviszonyból származó jövedelmét 2006. évre 9 329 747 Ft-tal, így ezt 21 774 651 Ft-ban határozta meg, amely után a felperes terhére 3 358 709 Ft adóhiánynak minősülő szja. adókülönbözetet írt elő, adóbírságot nem szabott ki, késedelmi pótlékot nem számított fel. Határozatának indokolása szerint a felperesnél a P. E. Kft. ügyében hozott határozat megállapításait az Art. 130. §-a értelmében figyelembe kellett vennie. Jövedelemnek nem kizárólag az adózó bankszámlájára érkezett összeg minősül. A felperes esetében a vagyoni érték birtokbavétele, átvétele a mérvadó, ezért a munkabérnek minősített járulékalapot képező jövedelem megszerzésének időpontja a számlákon feltüntetett teljesítési időpont. Szerzésnek minősül a rendelkezési jog megszerzése is, ami a felperes esetében vitathatatlanul megvalósult. A P. E. Kft.-nél a felperesnek 2006. évben olyan nem önálló tevékenységből származó jövedelme is keletkezett, amelyből a kifizető nem vonta le az szja adóelőleget és nem tett eleget az adó és járulék levonási, bevallási, megfizetési kötelezettségének sem.
A felperes keresetében a vele szemben hozott adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte, eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt:
Az alperes eleget tett a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének. Nem hagyható figyelmen kívül a P. E. Kft.-nél lefolytatott ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező jogerős, végrehajtható másodfokú határozat, amely színleltnek minősítette a szerződést. Ezt az adójogi minősítést az Art. 130. §-a értelmében - függetlenül attól, hogy a P. E. Kft. bírósági felülvizsgálati iránti kérelmet terjesztett elő - figyelembe kell venni. Jelen ügyben nem kellett, illetve nem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy a szerződésminősítés jogszerű-e avagy téves, és nem végezhette el az P. E. Kft. ügyében hozott határozat bírósági felülvizsgálatát sem. Tekintettel arra, hogy a kiutalás és a Kft.-nél az összegfelhasználás tekintetében a felperes döntése is meghatározó volt, az alperes helyesen tekintette a számlákon feltüntetett teljesítési időpontban megszerzettnek az összeget. A felperes vitatta ugyan, hogy döntésének meghatározó jellege lett volna, ezt alátámasztó dokumentumot azonban nem nyújtott be, azért nem bizonyította a jelen ügyben keresettel támadott határozat jogszabálysértő voltát.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát, vagy az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes eleget tett az Art. 97. § (4)-(6) bekezdései szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének és tévesen értelmezte, alkalmazta az Art. 130. §-ában, Szja. tv. 10. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakat. Sérelmezte, hogy nem vehetett részt a P. E. Kft.-vel szemben lefolytatott eljárásban, és saját ügyében sem volt lehetősége a vele szemben felhozottak érdemi vitatására. Kifejtette, hogy a megbízási szerződés alapján a Kft.-nek pénz került kifizetésre, amely kapcsán nem szerzett és nem szerezhetett bevételt. Az alperes megalapozatlanul és jogellenesen állapított meg terhére szja. adókülönbözetet. Nem rendelkezett meghatározó befolyással a Kft.-ben, a P. E. Kft.-ben pedig 2005., 2006. években nem tag, hanem munkavállaló volt, ezért a határozati megállapításokkal ellentétben nem rendelkezett meghatározó befolyással sem a perben vitatott összeg kapcsán.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos:
A felperessel szemben hozott - jelen ügyben keresettel támadott alperesi határozatba foglalt érdemi döntés - a P. E. Kft.-nél lefolytatott revízió eredményeként hozott alperesi határozaton, illetve elsősorban az Art. 130. §-án és 170. § (6) bekezdésén alapul. Emiatt nem hagyható figyelmen kívül, hogy a P. E. Kft.-vel szemben hozott határozat bírósági felülvizsgálata milyen eredménnyel zárul. Ez olyan előzetes kérdésnek minősül, amely jelen ügyben megalapozza a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. §-ában szabályozott jogintézmény alkalmazását, azaz a tárgyalás felfüggesztését. Az elsőfokú bíróság ezért akkor járt volna el helyesen, ha jelen ügy tárgyalását felfüggeszti a P. E. Kft.-vel szemben hozott bírósági eljárás jogerős befejezéséig.
A P. E. Kft.-vel szemben hozott határozatokat az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte, az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria pedig ebben az ügyben Kfv. V. 35.328/2013/4. számon hozott ítéletet, amelyben a következőkre mutatott rá:
"Az alperes - bár megállapította, hogy az összegek közvetlenül nem kerültek a felperesi munkavállalók kezébe, illetve folyószámláira, nem folytatott le bizonyítást a körben, hogy mi lett a Kft.-nek átutalt pénz sorsa - határozatában a felperest munkáltatónak, kifizetőnek minősítette, és arra hivatkozott, hogy a társaságok tulajdonosi köre miatt a kiutalás és az összeg felhasználása tekintetében a hat magánszemély döntése volt a meghatározó. E körben az elsőfokú bíróság alappal hivatkozott arra, hogy az adóhatóság nem tett eleget az Art. 97. §-a szerinti tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének. Ezt a Kúria is az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges, bírósági eljárásban nem pótolható eljárási jogszabálysértésnek minősíti azért is, mert az e perben vitatott érdemi döntés az alapja a hat magánszeméllyel szemben hozott fizetési kötelezettséget előíró adóhatósági határozatnak, és e személyek meghallgatására, nyilatkoztatására a közigazgatási eljárás során nem került sor. Az alperes - nem vitásan - az Art. 1. § (7) bekezdése alapján jogosult szerződések, ügyletek és más hasonló cselekmények adójogi minősítésére, de az e körben tett megállapításait, így a felperesi munkavállalók bevétel és jövedelemszerzésére vonatkozót is alá kell támasztania. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem tehető megalapozott megállapítás arra nézve, hogy a magánszemélyek, illetve ezek mindegyike a vizsgált időszakban meghatározó befolyással rendelkezett volna a gazdasági társaságokban. Az adóhatósági határozatokban továbbá - bizonyítékok nélkül - "magánszemélyeknek kifizetett összeg" szerepel, ami nem azonosítható a meghatározó befolyással való rendelkezéssel, taggyűlési szavazati joggal, tulajdonosi minőséggel, és nem ismert a perben vitatott összeg sorsa, felhasználásnak módja sem, így nem vonható le érdemi következtetés magánszemélyek bevétel, illetve jövedelemszerzésére, és esetükben az Szja. tv. 10. § (1) és/vagy (3) bekezdésének alkalmazhatóságára sem. Kétséget kizáróan nem bizonyított tény pedig az adózó terhére nem értékelhető." A Kúria a P. E. Kft. ügyében mindezek miatt előírta, hogy az ítéletével elrendelt új eljárást kizárólag a felperes és a Kft. közötti szerződés és következményei kapcsán (ideértve az áfa adókülönbözetet is) kell lefolytatni. Bizonyítási eljárás keretében kell tisztázni az ítéletében megjelölt, a helyes adójogi értékeléshez, a munkáltatói, kifizetői továbbá a magánszemélyek munkavállalói minőségének, jövedelemszerzésének megállapításához, az adólevonási jog gyakorolhatóságához szükséges releváns adatokat, tényeket, körülményeket.
Rámutat jelen ügyben a Kúria arra is, hogy az Art. 170. § (6) bekezdése az Art. VIII. fejezetében, a jogkövetkezmények között, "Adóbírság" címszó alatt került szabályozásra, tehát erre a törvényhelyre nem lehet jogalapot, azaz magánszemély esetében szja adófizetési kötelezettséget alapítani. Az Art. 130. §-a szerinti szabály sem mentesíti az adóhatóságot az alól, hogy, minden ügyben, így a felperesében is eleget tegyen az Art. 97. §-a szerinti kötelezettségének.
Az iratok szerint alapos az a felperesi előadás, mely szerint nem rendelkezett meghatározó befolyással a Kft.-ben, és a P. E.-i Kft.-ben pedig nem tag, hanem munkavállaló volt, tehát nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely az e körben tett adóhatósági megállapításokat igazolná. Az Szja. tv. 10. § (1) bekezdése és (3) bekezdésének alkalmazhatósága szempontjából egyébként nem releváns az, hogy a felperes milyen döntési jogkörrel rendelkezett. Osztja a Kúria azt a felperesi álláspontot is, mely szerint szja adófizetési kötelezettség vizsgálatánál, illetve megállapításánál nem ennek, hanem annak van kiemelt jelentősége, hogy a magánszemély bevételként pénzt szerzett-e avagy "igénybevett szolgáltatás"-hoz jutott, és mindkettő tekintetében a tényállás tisztázása és bizonyítása az adóhatóságot terheli, amire jelen ügyben nem került sor.
A Kúria az előzőekben részletezettek miatt - a Pp. 275. § (4) bekezdése, 339. § (1) bekezdése alapján - ítéletének rendelkező részében foglaltak szerint határozott.
Az új eljárás során az adóhatóságnak teljesítenie kell az Art. 97. §-a szerinti kötelezettségét, a bizonyítási eljárást a Kúria ítéletében foglaltak figyelembevételével kell lefolytatnia, és olyan döntést kell hoznia, amely megfelel a jogvita eldöntésére irányadó anyagi jogi jogszabályi rendelkezéseknek, az Szja. tv. szabályainak.
(Kúria, Kfv. V. 35.676/2013/3.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.