adozona.hu
BH 2017.1.27
BH 2017.1.27
Az adós elleni felszámolási eljárásban az adósnak az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén is igazolnia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyait. Önmagában az a tény, hogy egy adott hitelezői követelés tekintetében az adós fizetésképtelenségét megállapították, nem igazolja azt, hogy képtelen a fellebbezési eljárási illeték lerovására [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. § (1) bek., 8. § (1) bek. c) pont, 16/A. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte. Az adós fellebbezésében előadta, hogy a társaság jelenleg nincs olyan anyagi, vagyoni helyzetben, hogy a fellebbezési eljárási illetéket meg tudná fizetni, ezért illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az anyagi, vagyoni helyzetét nem igazolta.
Az elsőfokú bíróság az adós számára végzésével illetékfeljegyzési jogot engedélyezett.
[2] Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság által en...
BH 2017.1.27 Az adós elleni felszámolási eljárásban az adósnak az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén is igazolnia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyait. Önmagában az a tény, hogy egy adott hitelezői követelés tekintetében az adós fizetésképtelenségét megállapították, nem igazolja azt, hogy képtelen a fellebbezési eljárási illeték lerovására [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. § (1) bek., 8. § (1) bek. c) pont, 16/A. § (1) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte. Az adós fellebbezésében előadta, hogy a társaság jelenleg nincs olyan anyagi, vagyoni helyzetben, hogy a fellebbezési eljárási illetéket meg tudná fizetni, ezért illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az anyagi, vagyoni helyzetét nem igazolta.Az elsőfokú bíróság az adós számára végzésével illetékfeljegyzési jogot engedélyezett.
A fellebbezéssel támadott határozat
[2] Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság által engedélyezett illetékfeljegyzési jogot megvonta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 16/A. § (1) bekezdése alapján az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére is irányadó 5. § (1) bekezdése szerint annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia. Az adós ezt semmilyen módon nem igazolta. E rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság a feltételek fennállását felülvizsgálja az eljárás bármely szakaszában, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. Miután az adós az engedélyezés feltételeit nem igazolta, az ítélőtábla az illetékfeljegyzési jogot megvonta.A fellebbezés
[3] Az adós fellebbezésében kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem kérte a jövedelmi viszonyainak az igazolását, elfogadta igazolásként azt, hogy az adós ellen felszámolási eljárás kezdeményezésére került sor. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kizárólag a költségmentesség engedélyezését vizsgálhatta volna felül, az illetékfeljegyzési jog engedélyezését nem. Továbbra sem csatolt semmilyen igazolást vagyoni viszonyai vonatkozásában.A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A fellebbezés nem alapos.[5] A Kúria egyetért az ítélőtábla által kifejtettekkel. A határozatban helytállóan utalt az IM rendelet 16/A. § (1) bekezdésére, amely a rendelet alkalmazását az illetékfeljegyzési jog megvonása vonatkozásában is alkalmazni rendeli. Ebből következően helytállóan vizsgálta az ítélőtábla, hogy fennállnak-e az illetékfeljegyzési jog engedélyezésének feltételei.
[6] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Kúria rámutat arra, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) alapvetően pénzforgalmi szemléletű. Így önmagában az, hogy az adós fizetésképtelenségét egy adott követelés tekintetében megállapították, nem igazolja azt, miszerint az adós képtelen a fellebbezési illeték megfizetésére. Ebből következően - miután a feltételek fennállását a jogi képviselővel eljáró adós nem igazolta - az ítélőtábla helytállóan vonta meg az adóstól az elsőfokú bíróság által engedélyezett illetékfeljegyzési jogot.
[7]A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a támadott végzést a Pp. 259. §-a és 254. § (3) bekezdése alapján, helyes indokaira utalással helybenhagyta.
(Kúria Fpkf. VII.30.207/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Török Judit a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró
A hitelező: NY. Kft.
A hitelező jogi képviselője: Dr. Háger András ügyvéd
Az adós: Sz. Kft.
Az adós jogi képviselője: Dr. Havasi Gábor ügyvéd
Az eljárás tárgya: felszámolás
Az elsőfokú bíróság neve és az ügy száma: Debreceni Ítélőtábla, Fpkf.III.30.064/2016/2
A fellebbezést benyújtó fél: az adós
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyja.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapította és a felszámolását elrendelte. Az adós fellebbezésében előadta, hogy a társaság jelenleg nincs olyan anyagi, vagyoni helyzetben, hogy a fellebbezési eljárási illetéket meg tudná fizetni, ezért illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Az anyagi, vagyoni helyzetét nem igazolta.Az elsőfokú bíróság az adós számára az 5. Fpk.09-15-000410/11. számú végzésével illetékfeljegyzési jogot engedélyezett.
A fellebbezéssel támadott határozat
[2] Az ítélőtábla 2. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság által engedélyezett illetékfeljegyzési jogot megvonta. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 16/A. § (1) bekezdése alapján az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére is irányadó 5. § (1) bekezdése szerint annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia. Az adós ezt semmilyen módon nem igazolta. E rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság a feltételek fennállását felülvizsgálja az eljárás bármely szakaszában, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. Miután az adós az engedélyezés feltételeit nem igazolta, az ítélőtábla az illetékfeljegyzési jogot megvonta.A fellebbezés
[3] Az adós fellebbezésében kérte a végzés hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem kérte a jövedelmi viszonyainak az igazolását, elfogadta igazolásként azt, hogy az adós ellen felszámolási eljárás kezdeményezésére került sor. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kizárólag a költségmentesség engedélyezését vizsgálhatta volna felül, az illetékfeljegyzési jog engedélyezését nem. Továbbra sem csatolt semmilyen igazolást vagyoni viszonyai vonatkozásában.A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A fellebbezés nem alapos.[5] A Kúria teljes mértékben egyetért az ítélőtábla által kifejtettekkel. A határozatban helytállóan utalt az IM rendelet 16/A. § (1) bekezdésére, amely a rendelet alkalmazását az illetékfeljegyzési jog megvonása vonatkozásában is alkalmazni rendeli. Ebből következően helytállóan vizsgálta az ítélőtábla, hogy fennállnak-e az illetékfeljegyzési jog engedélyezésének feltételei.
[6] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Kúria rámutat arra, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) alapvetően pénzforgalmi szemléletű. Így önmagában az, hogy az adós fizetésképtelenségét egy adott követelés tekintetében megállapították, nem igazolja azt, miszerint az adós képtelen a fellebbezési illeték megfizetésére. Ebből következően - miután a feltételek fennállását a jogi képviselővel eljáró adós nem igazolta - az ítélőtábla helytállóan vonta meg az adóstól az elsőfokú bíróság által engedélyezett illetékfeljegyzési jogot.
[7] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a támadott végzést a Pp. 259. §-a és 254. § (3) bekezdése alapján, helyes indokaira utalással helybenhagyta.
Z á r ó r é s z
[8] Az adós fellebbezése alaptalan volt. A Pp. 239. §-a szerint alkalmazott Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a fellebbező fél maga viseli költségeit.
Budapest, 2016. június 21.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke,Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
(Kúria Fpkf. VII. 30.207/2016.)