adozona.hu
BH 2017.1.26
BH 2017.1.26
I. A felszámolási eljárást lefolytató törvényszék [Cstv. 6. § (1) bekezdés] a Cstv. 49. § (6) bekezdése szerinti per lefolytatására kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Ezt az illetékességi szabályt a bíróságnak az eljárás minden szakaszában hivatalból figyelembe kell vennie. II. A Pp. 158. § (2) bekezdése rendelkezik az általános eljáráshoz képest különös helyzetről kizárólagos illetékesség esetén. Jóllehet a nem illetékes bíróság előtt befejeződik a peres eljárás azzal, hogy a nem illetékes bíróság a
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A B., X. ingatlan több tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonában állt, többek között a felperes és az alperes is tulajdonostárs volt.
[2] A Heves Megyei Bíróság (névváltozás folytán jelenleg: Egri Törvényszék) az I. rendű alperes ellen a felszámolást 2011. december 12-én közzétett végzésével indította meg.
[3] A felszámoló 2013. február 21-én nyilvános pályázaton értékesítésre meghirdette - egyebek mellett - az I. rendű alperesnek mint adósnak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadá...
BH 2017.1.26 I. A felszámolási eljárást lefolytató törvényszék [Cstv. 6. § (1) bekezdés] a Cstv. 49. § (6) bekezdése szerinti per lefolytatására kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Ezt az illetékességi szabályt a bíróságnak az eljárás minden szakaszában hivatalból figyelembe kell vennie.
II. A Pp. 158. § (2) bekezdése rendelkezik az általános eljáráshoz képest különös helyzetről kizárólagos illetékesség esetén. Jóllehet a nem illetékes bíróság előtt befejeződik a peres eljárás azzal, hogy a nem illetékes bíróság a pert megszünteti, miután azonban a nem illetékes bíróság ismeri a kizárólagosan illetékes bíróságot, a Pp. 158. § (2) bekezdésének speciális rendelkezése alapján a megfelelően irányadó Pp. 129. §-a alkalmazásával a keresetlevelet át kell tennie a kizárólagosan illetékes bírósághoz. Ezzel a rendelkezéssel érhető el, hogy olyan helyzet alakuljon ki, mintha a nem illetékes bíróság nem folytatott volna eljárást. [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (1) bek., 49. § (6) bek., 49/C. § (3) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 43. § (1) bek., 129. §, 158. § (2) bek.].
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A B., X. ingatlan több tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonában állt, többek között a felperes és az alperes is tulajdonostárs volt.[2] A Heves Megyei Bíróság (névváltozás folytán jelenleg: Egri Törvényszék) az I. rendű alperes ellen a felszámolást 2011. december 12-én közzétett végzésével indította meg.
[3] A felszámoló 2013. február 21-én nyilvános pályázaton értékesítésre meghirdette - egyebek mellett - az I. rendű alperesnek mint adósnak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadát, és ennek alapján 2013. május 3-án azt eladta a II. rendű alperes részére 36 990 000 Ft + áfa vételáron. Az adásvételi szerződés 2. pontja szerint a felszámoló az elővásárlási jogosultakat 8 napos határidő biztosításával hívja fel nyilatkozattételre.
[4] A II. rendű alperes 2013. július 4-én kelt, 2013. szeptember 10-én ajánlott küldeményként feladott levelében a tulajdonostársaknak - így a felperesnek is - tájékoztatást küldött arról, hogy az I. rendű alperes tulajdoni hányadát megszerezte. Kérte a tulajdonostársak nyilatkozatát az elővásárlási jogról való lemondásra. A levelet a felperes korábbi, cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyére küldte meg, amely az ingatlan-nyilvántartásban szerepelt a felperes címeként. A levelet a felperes részére nem tudták kézbesíteni, az őrzési kezelésbe került, majd 3 hónap múlva megsemmisítették.
[5] Az I. rendű alperes felszámolója 2014. február 6-án küldte meg az adásvételi szerződést a felperesnek. 2014. február 11-én a felperes a felszámolónak levélben bejelentette, hogy az elővásárlási jogával élni kíván és az adásvételi szerződés tartalmát magáévá teszi, a szerződésben foglaltakat teljesíti.
A felperes keresete, az alperesek ellenkérelme
[6] A felperes 2014. május 10-én benyújtott keresetében kérte annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, és elfogadó nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés az I. rendű alperes és közte jött létre. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: rPtk.) 145. § (2) bekezdésére, a Legfelsőbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalására és a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményre hivatkozott.[7] Az I-II. rendű alperes kérte a kereset elutasítását.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.[9] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével a pert megszüntette, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a per iratait áttette az Egri Törvényszékhez. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban a felperesnek 20 000 Ft+áfa és 2 500 000 Ft fellebbezési illeték költsége, míg a II. rendű alperesnek 20 000 Ft+áfa ügyvédi munkadíjból álló költsége merült fel. Arról tájékoztatta a feleket, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
[10] A végzés indokolásában kifejtette, hogy a felszámolási eljárást lefolytató törvényszék [Cstv. 6. § (1) bekezdés] a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49. § (6) bekezdése szerinti per lefolytatására is kizárólagos illetékességgel rendelkezik, ezért az elsőfokú bíróság nem járhatott volna el a perben, így a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának lett volna helye. Mivel a keresetlevelet a perindítás hatályának beálltára tekintettel idézés kibocsátása nélkül elutasítani már nem lehet, a Pp. 157. § a) pontja, valamint 158. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a per megszüntetésének van helye a Pp. 129. § megfelelő alkalmazásával, a per iratainak egyidejű áttételével. Erre figyelemmel a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján a per megszüntetéséről határozott, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte és a Pp. 129. §-a szerint a per iratainak áttételét rendelte el a kizárólagos illetékességgel rendelkező Egri Törvényszékhez.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a Fővárosi Ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását a keresetében foglaltaknak megfelelően.[12] Másodlagosan kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását azzal, hogy a Kúria utasítsa a másodfokú bíróságot az elővásárlási jognak a Ptk. alapján történő elbírálására, mellőzve a Cstv. 49. § (6) bekezdését.
[13] Harmadlagosan kérte a végzés hatályon kívül helyezését a permegszüntetésre vonatkozó részében.
[14] Negyedlegesen kérte a végzés perköltségre, illetve az illeték viselésére vonatkozó részének a hatályon kívül helyezését, megállapítva a felperes jogát az általa fizetett elsőfokú és fellebbezési illeték 90%-ának a visszatérítésére.
[15] Állította eljárási jogsértésként a Pp. 129. § (1) és (3) bekezdésének, 158. § (1)-(2) bekezdésének, 157. § a) pontjának, 130. § (1) bekezdés b) pontjának, valamint anyagi jogi jogsértésként a Cstv. 1. § (1) bekezdésének, 49. § (6) bekezdésének, az rPtk. 277. § (4) bekezdésének és 373. § (2) bekezdésének a megsértését.
[16] A felülvizsgálati kérelem indokolásában kifejtette, hogy a végzés egyszerre két, össze nem férő határozatot tartalmazott: elrendelte az áttételt és elrendelte a permegszüntetést is. Ezek különböző jogintézmények. Az áttétellel a per nem szűnik meg, az az illetékes bíróság előtt úgy folytatódik, mintha eleve ott indult volna. Ezért jogellenes volt a permegszüntetésről szóló rendelkezés. Hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla által a BDT 2015.3291. számon közzétett döntésben kifejtett álláspontra, mely szerint kizárólagos illetékesség esetén a másodfokú bíróság a per megszüntetése nélkül teszi át a keresetlevelet az illetékes bírósághoz. Hivatkozott továbbá a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2/2003. (XI. 6.) ajánlására, mely szerint "a másodfokú bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdése értelmében a pert a 157. § alapján jogosult megszüntetni, és az elsőfokú bíróság érintett ítéletét hatályon kívül helyezni. A hatáskör hiányát a másodfokú eljárásban hivatalból észlelni kell, és ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az iratokból megállapítható, a másodfokú eljárásban is az áttétel elrendelése iránt kell intézkedni. Az áttétel elrendelésével egyidejűleg azonban megszüntetésnek nincs helye, ilyet a Pp. hivatkozott 157. § a)-f) pontjainak egyike sem alapoz meg, de nem teszi lehetővé a Pp. 129. §-a vagy más eljárásjogi rendelkezés sem. A pert megszüntetni - a másodfokú eljárásban is - a hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt akkor lehet, ha az áttételhez szükséges adatok nem állapíthatók meg, nem állnak rendelkezésre."
[17] Miután a másodfokú bíróság az illetékes bíróságot meg tudta állapítani, ezért nem rendelkezhetett volna permegszüntetésről.
[18] Álláspontja szerint a Pp. 158. § (2) bekezdése maga is arra hivatkozik, hogy a Pp. 129. §-a megfelelően irányadó, vagyis ha az áttételnek van helye, akkor nincs helye permegszüntetésnek. A Pp. 158. § (2) bekezdése eleve az (1) bekezdés által biztosított permegszüntetési lehetőségeket szűkíti. Jelen esetben a Pp. 158. § (1) bekezdése nem alkalmazandó, az visszautal ugyanis a Pp. 157. § a) pontjára, ami visszautal a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára, amely azonban csak akkor alkalmazható, ha az áttétel feltételei nem adottak.
[19] Anyagi jogi jogsértésként kiemelte, hogy sem az áttételnek, sem pedig a permegszüntetésnek nem volt helye, mert a Cstv. 49. § (6) bekezdése nem alkalmazható az adott ügyben, tehát az Egri Törvényszéknek nincs kizárólagos illetékessége. A felperes ugyanis nem azt állította a keresetében, hogy a felszámoló a Cstv.-ben rögzített kötelezettségét szegte meg, hanem azt, hogy a Ptk.-ban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette. Jóllehet a felperes a vételi ajánlatot - annak megismerését követően - elfogadta [rPtk. 373. § (2) bekezdés], az I. rendű alperes nem működött együtt a felperessel az adásvétel zárása érdekében (szerződéskötés, vételár megfizetése, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés stb.), és ez a felperes perindítását tette szükségessé.
[20] Mivel a felszámoló 2014. február 6-án lehetővé tette a felperesnek, hogy az elővásárlási jogát gyakorolja, a felperesi jogsérelem a Ptk. szabályainak a joggyakorlást követő megsértéséből és nem a Cstv. szabályainak a megsértéséből fakadt. E körben utalt a BH 2012.523 számú jogesetben kifejtettekre.
[21] A Cstv. 49. § (6) bekezdése speciális szabály, de ez nem lerontja a polgári jogi szabályokat, hanem a Cstv. szabályainak megsértése esetén biztosít egy újabb megtámadási lehetőséget. E körben utalt több 2004-2008 között közzétett ítélőtáblai döntésre.
[22] Jogsértőnek állította ezenfelül a perköltségről való rendelkezést is. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. § (1) bekezdés f) pontja értelmében permegszüntetés esetén meg kell állapítani az illeték 90%-ának visszatérítésére vonatkozó jogot, ezért a jogerős végzés ezt a jogszabályhelyet is sérti.
[23] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
[24] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében szintén kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria a jogerős végzés hatályon kívül helyezése esetén a Pp. 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Cstv. 49. § (6) bekezdése alapján szüntesse meg a pert és marasztalja a felperest a perköltségben. Harmadlagosan kérte, hogy amennyiben a jogerős végzést a Kúria hatályon kívül helyezi, úgy az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben és a felperest a perköltségekben marasztalja.
[25] Elsődleges felülvizsgálati ellenkérelméhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a Cstv. 49. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt jogvesztő határidő akkor is alkalmazandó, ha a felperes kizárólag a Ptk. rendelkezéseire alapítja a keresetét, mert a Cstv. speciális rendelkezései nem kerülhetőek meg. A kérelmet a jogvita alapjául szolgáló jogviszony tartalma alapján kell elbírálni, azaz a bíróság a polgári perben a fél által megjelölt jogcímhez, jogszabályi hivatkozáshoz nincs kötve (EBH 2006.1422.).
[26] Kifejtette, hogy a Cstv. 49. § (6) bekezdése az elővásárlási jog Ptk.-ban megjelölt intézményére utal, nem pedig a Cstv. rendelkezéseire, ugyanakkor az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának közlése esetén is alkalmazandó. Ennek vizsgálata nem kerülhető meg még akkor sem, ha a felperes nem arra alapította a keresetét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.[28] A Kúriának elsőként az állított eljárásjogi jogszabálysértéseket kellett vizsgálnia. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés vonatkozásában azt a rendelkezést támadta, hogy a másodfokú bíróság a pert megszüntette annak ellenére, hogy a per iratait áttette a kizárólagosan illetékes bírósághoz. Álláspontja szerint a per megszüntetése és a keresetlevél áttétele egymást kizáró eljárásjogi rendelkezések.
[29] A bíróság a Pp. 157-157/A. §-ában felsorolt esetekben szüntetheti meg a pert. A Pp. 158-160. §-ai szabályozzák a Pp. 157. §-ában felsorolt egyes esetek vonatkozásában azt, hogy kinek a kérelmére lehet az eljárást megszüntetni, illetve hogy mikor van helye a bíróság hivatalból való eljárásának.
[30] Kizárólagos illetékesség esetén a Pp. 43. § (1) bekezdése szerint az illetékesség hiányát hivatalból kell figyelembe venni, mely rendelkezést a Pp. 158. § (2) bekezdése is megerősíti. Ez a bekezdés tehát - a hatásköri szabályokkal kapcsolatos rendelkezésen felül - azt mondja ki, hogy kizárólagos illetékesség esetén
- a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia az illetékessége fennállását; és
- még az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése után is van lehetősége arra, hogy ezt vizsgálja (míg nem kizárólagos illetékesség esetén ez kizárt).
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzéstől eltérően értelmezte a (2) bekezdés utolsó mondatát: "A pernek hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. § megfelelően irányadó."
[31] A Kúria - megvizsgálva a felperes által hivatkozott kollégiumi ajánlásban és az ezzel megegyező érveléssel más ügyben hozott másodfokú határozatban kifejtetteket is - arra az álláspontra helyezkedett, a Pp. 158. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, hogy kizárólagos illetékesség esetén a pert meg kell szüntetni és a Pp. 129. §-a megfelelően irányadó, azt jelenti, a jogalkotó az általános eljárási szabályokat a kizárólagos illetékesség alapján kialakult speciális helyzet megoldásához igazította.
[32] A Pp. 157. § a) pontja alapján visszahivatkozott Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja - a Pp. 129. §-sal együtt alkalmazva - tartalmazza az általános eljárási szabályt arra az esetre, ha a bíróság nem illetékes.
[33] A Pp. 158. § (2) bekezdése rendelkezik az általános eljáráshoz képest különös helyzetről kizárólagos illetékesség esetén. Jóllehet a nem illetékes bíróság előtt befejeződik a peres eljárás azzal, hogy a nem illetékes bíróság a pert megszünteti, miután azonban a nem illetékes bíróság ismeri a kizárólagosan illetékes bíróságot, a Pp. 158. § (2) bekezdésének speciális rendelkezése alapján a megfelelően irányadó Pp. 129. § alkalmazásával a keresetlevelet át kell tennie a kizárólagosan illetékes bírósághoz. Ezzel a rendelkezéssel érhető el, hogy olyan helyzet alakuljon ki, mintha a nem illetékes bíróság nem folytatott volna eljárást.
[34] A Pp. 158. § (2) bekezdés rendelkezésének hiányában a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyező végzése sem lenne elegendő arra, hogy a keresetlevél benyújtásának "időállapotába" kerüljön vissza az eljárás, hiszen a hatályon kívül helyező végzés csak az eljárás eredményeként hozott döntést helyezi hatályon kívül, a nem illetékes bíróság által lefolytatott (bizonyítási) eljárás következményeinek levonása elmaradna. Mindebből következően kerül sor permegszüntetésre az arra nem illetékes bíróság által már lefolytatott eljárás befejezéseként, mert kizárólagos illetékesség esetén a nem illetékes bíróság előtt lefolytatott eljárásnak nincs joghatálya.
[35] A keresetlevél benyújtásának joghatálya azonban fennmarad. Nem kerülhet ugyanis hátrányosabb helyzetbe a felperes amiatt, hogy a bíróság a per kezdetén hivatalból nem észlelte az illetékessége hiányát, ezért az eljárást megszüntető bíróság által ismert kizárólagosan illetékes bírósághoz a keresetlevelet meg kell küldeni. A keresetlevélnek a kizárólagosan illetékes bírósághoz történő megérkezésével kerül abba a helyzetbe a bíróság, hogy a szükséges intézkedéseket meg tudja hozni. A nem illetékes bíróság által lefolytatott eljárás során keletkezett iratokat - a szabad bizonyítás elvének megfelelően - a kizárólagosan illetékes bíróság felhasználhatja.
[36] Az állított anyagi jogi jogsértés vonatkozásában a Kúria álláspontja az, hogy a felszámolás kezdő időpontjától az adóssal jogviszonyban álló, így az adós tulajdonában álló vagyontárgyra elővásárlási joggal rendelkező személyeknek is a Cstv. - Ptk.-hoz képest - különös szabályait betartva kell gyakorolniuk a jogaikat, illetve teljesíteniük a kötelezettségeiket.
[37] A Cstv. 49/C. §-a rendelkezik az elővásárlási jogosultak jogának gyakorlásáról. A Kúria egyetért a jogerős végzésben kifejtett azzal az állásponttal, hogy a Cstv. rendelkezése, mint speciális szabály akkor sem hagyható figyelmen kívül, ha erre a felperes nem hivatkozott. Csak az az általános szabály alkalmazható, amelyre a Cstv. nem tartalmaz külön rendelkezést. Mindezek alapján a jogerős végzés nem sértette meg a Cstv. 49. § (6) bekezdését, ezért a felperes elsődleges és másodlagos kérelme megalapozatlan.
[38] A Kúria álláspontja szerint nem jogsértő a perköltségről való rendelkezés sem. A fent kifejtettek szerint a kereseti kérelem tárgyában az eljárás nem fejeződött be, ezért a másodfokú bíróság helytállóan csak megállapította a felmerült perköltség összegét, annak viseléséről majd a kizárólagosan illetékes bíróság által lefolytatott perben kell rendelkezni. Mindez azt is jelenti, hogy a kereseti illetéket a felperesnek nem kell ismételten lerónia.
[39] A kifejtett indokokra tekintettel a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján azzal, hogy nem a per iratainak, hanem a keresetlevélnek az áttételéről rendelkezett.
(Kúria Gfv. VII.30.573/2016.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Török Judit a a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Farkas Attila bíró
A felperes: S. Kft.
A felperes jogi képviselője: Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Varga Zoltán István ügyvéd
Az I. rendű alperes: J. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt"
Az I. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Gácsi Zoltán ügyvéd
A II. rendű alperes: Ú. Kft.
A II. rendű alperes jogi képviselője: Dr. Zudor Mónika ügyvéd
A III. rendű alperes: É. Kft.
A IV. rendű alperes: F. Kft.
Az V. rendű alperes: C. Kft.
A VI. rendű alperes: G. Kft.
A VII. rendű alperes: D. Kft.
A VIII. rendű alperes: K. Bt.
A IX. rendű alperes: L. Kft.
A X. rendű alperes: K. Kft.
Az eljárás tárgya: szerződés hatálytalanságának megállapítása
Az elsőfokú bíróság neve és az ügy száma: Fővárosi Törvényszék, 30.G.41.712/2014/20.
A másodfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 14.Gf.40.193/2015/8-III.
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a jogerős végzést azzal a pontosítással tartja fenn hatályában, hogy a keresetlevelet rendeli áttenni az Egri Törvényszékhez.
Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban a felperesnek 381.000 (háromszáznyolcvanegyezer) Ft ügyvédi munkadíjból és 1.250.000 (egymillió-kétszázötvenezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetékből származó, az I. rendű alperesnek 27.000 (huszonhétezer) Ft ügyvédi munkadíjból, a II. rendű alperesnek 381.000 (háromszáznyolcvanegyezer) Ft ügyvédi munkadíjból eredő költsége merült fel.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A B. XY. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan több tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonában állt, többek között a felperes és az alperes is tulajdonostárs volt.[2] A Heves Megyei Bíróság az I. rendű alperes ellen a felszámolást 2011. december 12-én közzétett végzésével indította meg, felszámolóként a C. Kft.-t rendelve ki.
[3] A felszámoló 2013. február 21-én nyilvános pályázaton értékesítésre meghirdette - egyebek mellett - az I. rendű alperesnek mint adósnak az ingatlanon fennálló tulajdoni hányadát, és ennek alapján 2013. május 3-án azt eladta a II. rendű alperes részére 36.990.000 Ft + ÁFA vételáron. Az adásvételi szerződés 2. pontja szerint a felszámoló az elővásárlási jogosultakat 8 napos határidő biztosításával hívja fel nyilatkozattételre.
[4] A II. rendű alperes 2013. július 4-én kelt, 2013. szeptember 10-én ajánlott küldeményként feladott levelében a tulajdonostársaknak - így a felperesnek is - tájékoztatást küldött arról, hogy az I. rendű alperes tulajdoni hányadát megszerezte. Kérte a tulajdonostársak nyilatkozatát az elővásárlási jogról való lemondásra. A levelet a felperes korábbi, cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyére küldte meg, amely az ingatlan-nyilvántartásban szerepelt a felperes címeként. A levelet a felperes részére nem tudták kézbesíteni, az őrzési kezelésbe került, majd 3 hónap múlva megsemmisítették.
[5] Az I. rendű alperes felszámolója 2014. február 6-án küldte meg az adásvételi szerződést a felperesnek. 2014. február 11-én a felperes a felszámolónak levélben bejelentette, hogy az elővásárlási jogával élni kíván és az adásvételi szerződés tartalmát magáévá teszi, a szerződésben foglaltakat teljesíti.
A felperes keresete, az alperesek ellenkérelme
[6] A felperes 2014. május 10-én benyújtott keresetében kérte annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, és elfogadó nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés az I. rendű alperes és közte jött létre. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: rPtk.) 145. § (2) bekezdésére, a Legfelsőbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalására és a 2/2009. (VI. 24.) PK véleményre hivatkozott.Az I.-II. rendű alperes kérte a kereset elutasítását, a III.-X. rendű alperesek érdemi nyilatkozatot nem tettek.
Az első- és a másodfokú bíróság határozata
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.[8] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság 8/III. sorszámú végzésével a pert megszüntette, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a per iratait áttette az Egri Törvényszékhez. Megállapította, hogy a másodfokú eljárásban a felperesnek 20.000 Ft+ÁFA és 2.500.000 Ft fellebbezési illeték költsége, míg a II. rendű alperesnek 20.000 Ft+ÁFA ügyvédi munkadíjból álló költsége merült fel. Arról tájékoztatta a feleket, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
A végzés indokolásában kifejtette, hogy a felszámolási eljárást lefolytató törvényszék [Cstv. 6. § (1) bekezdés] a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49. § (6) bekezdése szerinti per lefolytatására is kizárólagos illetékességgel rendelkezik, ezért az elsőfokú bíróság nem járhatott volna el a perben, így a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának lett volna helye. Mivel a keresetlevelet a perindítás hatályának beálltára tekintettel idézés kibocsátása nélkül elutasítani már nem lehet, a Pp. 157. § a) pontja, valamint 158. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a per megszüntetésének van helye a Pp. 129. § megfelelő alkalmazásával, a per iratainak egyidejű áttételével. Erre figyelemmel a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján a per megszüntetéséről határozott, az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte és a Pp. 129. §-a szerint a per iratainak áttételét rendelte el a kizárólagos illetékességgel rendelkező Egri Törvényszékhez.
[9] A végzés ellen a felperes által benyújtott fellebbezést az Ítélőtábla 13. sorszámú végzésével hivatalból elutasította. A végzés elleni fellebbezés alapján eljárt Kúria a végzést - Gf.VII.30.781/2016/8. számú határozatában helybenhagyta.
Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a Fővárosi Ítélőtábla 8/III. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását a keresetében foglaltaknak megfelelően.[11] Másodlagosan kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását azzal, hogy a Kúria utasítsa a másodfokú bíróságot az elővásárlási jognak a Ptk. alapján történő elbírálására, mellőzve a Cstv. 49. § (6) bekezdését.
[12] Harmadlagosan kérte a végzés hatályon kívül helyezését a permegszüntetésre vonatkozó részében.
[13] Negyedlegesen kérte a végzés perköltségre, illetve az illeték viselésére vonatkozó részének a hatályon kívül helyezését, megállapítva a felperes jogát az általa fizetett elsőfokú- és fellebbezési illeték 90%-ának a visszatérítésére.
[14] Állította eljárási jogsértésként a Pp. 129. § (1) és (3) bekezdésének, 158. § (1)-(2) bekezdésének, 157. § a) pontjának, 130. § (1) bekezdés b) pontjának, valamint anyagi jogi jogsértésként a Cstv. 1. § (1) bekezdésének, 49. § (6) bekezdésének, az rPtk. 277. § (4) bekezdésének és 373. § (2) bekezdésének a megsértését.
[15] A felülvizsgálati kérelem indokolásában kifejtette, hogy a 8/III. sorszámú végzés egyszerre két, össze nem férő határozatot tartalmazott: elrendelte az áttételt és elrendelte a permegszüntetést is. Ezek különböző jogintézmények. Az áttétellel a per nem szűnik meg, az az illetékes bíróság előtt úgy folytatódik, mintha eleve ott indult volna. Ezért jogellenes volt a permegszüntetésről szóló rendelkezés. Hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla által a BDT2015.3291. számon közzétett döntésben kifejtett álláspontra, mely szerint kizárólagos illetékesség esetén a másodfokú bíróság a per megszüntetése nélkül teszi át a keresetlevelet az illetékes bírósághoz. Hivatkozott továbbá a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2/2003. (XI.6.) ajánlására, mely szerint "a másodfokú bíróság a Pp. 251. § (1) bekezdése értelmében a pert a 157. § alapján jogosult megszüntetni, és az elsőfokú bíróság érintett ítéletét hatályon kívül helyezni. A hatáskör hiányát a másodfokú eljárásban hivatalból észlelni kell, és ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az iratokból megállapítható, a másodfokú eljárásban is az áttétel elrendelése iránt kell intézkedni. Az áttétel elrendelésével egyidejűleg azonban megszüntetésnek nincs helye, ilyet a Pp. hivatkozott 157. § a)-f) pontjainak egyike sem alapoz meg, de nem teszi lehetővé a Pp. 129. §-a vagy más eljárásjogi rendelkezés sem. A pert megszüntetni - a másodfokú eljárásban is - a hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt akkor lehet, ha az áttételhez szükséges adatok nem állapíthatók meg, nem állnak rendelkezésre."
Miután a másodfokú bíróság az illetékes bíróságot meg tudta állapítani, ezért nem rendelkezhetett volna permegszüntetésről.
[16] Álláspontja szerint a Pp. 158. § (2) bekezdése maga is arra hivatkozik, hogy a Pp. 129. §-a megfelelően irányadó, vagyis ha az áttételnek van helye, akkor nincs helye permegszüntetésnek. A Pp. 158. § (2) bekezdése eleve az (1) bekezdés által biztosított permegszüntetési lehetőségeket szűkíti. Jelen esetben a Pp. 158. § (1) bekezdése nem alkalmazandó, az visszautal ugyanis a Pp. 157. § a) pontjára, ami visszautal a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára, amely azonban csak akkor alkalmazható, ha az áttétel feltételei nem adottak.
[17] Anyagi jogi jogsértésként kiemelte, hogy sem az áttételnek, sem pedig a permegszüntetésnek nem volt helye, mert a Cstv. 49. § (6) bekezdése nem alkalmazható az adott ügyben, tehát az Egri Törvényszéknek nincs kizárólagos illetékessége. A felperes ugyanis nem azt állította a keresetében, hogy a felszámoló a Cstv.-ben rögzített kötelezettségét szegte meg, hanem azt, hogy a Ptk.-ban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette. Jóllehet a felperes a vételi ajánlatot - annak megismerését követően - elfogadta (rPtk. 373. § (2) bekezdés), az I. rendű alperes nem működött együtt a felperessel az adásvétel zárása érdekében (szerződéskötés, vételár megfizetése, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, stb.), és ez a felperes perindítását tette szükségessé.
[18] Mivel a felszámoló 2014. február 6-án lehetővé tette a felperesnek, hogy az elővásárlási jogát gyakorolja, a felperesi jogsérelem a Ptk. szabályainak a joggyakorlást követő megsértéséből és nem a Cstv. szabályainak a megsértéséből fakadt. E körben utalt a BH 2012.12.523 számú jogesetben kifejtettekre.
[19] A Cstv. 49. § (6) bekezdése speciális szabály, de ez nem lerontja a polgári jogi szabályokat, hanem a Cstv. szabályainak megsértése esetén biztosít egy újabb megtámadási lehetőséget. E körben utalt több 2004-2008 között közzétett ítélőtáblai döntésre.
[20] Jogsértőnek állította ezen felül a perköltségről való rendelkezést is. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 58. § (1) bekezdés f) pontja értelmében permegszüntetés esetén meg kell állapítani az illeték 90 %-ának visszatérítésére vonatkozó jogot, ezért a jogerős végzés ezt a jogszabályhelyet is sérti.
[21] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását.
[22] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében szintén kérte a jogerős végzés hatályában való fenntartását. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria a jogerős végzés hatályon kívül helyezése esetén a Pp. 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a Cstv. 49. § (6) bekezdése alapján szüntesse meg a pert és marasztalja a felperest a perköltségben. Harmadlagosan kérte, hogy amennyiben a jogerős végzést a Kúria hatályon kívül helyezi, úgy az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben és a felperest a perköltségekben marasztalja.
Elsődleges felülvizsgálati ellenkérelméhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a Cstv. 49. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt jogvesztő határidő akkor is alkalmazandó, ha a felperes kizárólag a Ptk. rendelkezéseire alapítja a keresetét, mert a Cstv. speciális rendelkezései nem kerülhetőek meg. A kérelmet a jogvita alapjául szolgáló jogviszony tartalma alapján kell elbírálni, azaz a bíróság a polgári perben a fél által megjelölt jogcímhez, jogszabályi hivatkozáshoz nincs kötve (EBH 2006.1422.).
Kifejtette, hogy a Cstv. 49. § (6) bekezdése az elővásárlási jog Ptk.-ban megjelölt intézményére utal, nem pedig a Cstv. rendelkezéseire, ugyanakkor az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának közlése esetén is alkalmazandó. Ennek vizsgálata nem kerülhető meg még akkor sem, ha a felperes nem arra alapította a keresetét.
[23] Fenntartotta a perben kifejtett álláspontját a keresetlevél benyújtásának elkésettsége, valamint az elővásárlási jog gyakorlásának elkésettsége vonatkozásában. Állította a felperes teljesítésének, teljesítőképességének hiányát, valamint azt, hogy a felperes jogszabályban rögzített kötelezettsége tekintetében fennálló tartós mulasztása miatt nem állt fenn az I. rendű alperes ajánlat közlési kötelezettsége vele szemben.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő.[25] A Kúriának elsőként az állított eljárásjogi jogszabálysértéseket kellett vizsgálnia. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés vonatkozásában azt a rendelkezést támadta, hogy a másodfokú bíróság a pert megszüntette annak ellenére, hogy a per iratait áttette a kizárólagosan illetékes bírósághoz. Álláspontja szerint a per megszüntetése és a keresetlevél áttétele egymást kizáró eljárásjogi rendelkezések.
[26] A bíróság a Pp. 157.-157/A. §-ában felsorolt esetekben szüntetheti meg a pert. A Pp. 158-160. §-ai szabályozzák a Pp. 157. §-ában felsorolt egyes esetek vonatkozásában azt, hogy kinek a kérelmére lehet az eljárást megszüntetni, illetve, hogy mikor van helye a bíróság hivatalból való eljárásának.
[27] Kizárólagos illetékesség esetén a Pp. 43. § (1) bekezdése szerint az illetékesség hiányát hivatalból kell figyelembe venni, mely rendelkezést a Pp. 158. § (2) bekezdése is megerősíti. Ez a bekezdés tehát - a hatásköri szabályokkal kapcsolatos rendelkezésen felül - azt mondja ki, hogy kizárólagos illetékesség esetén
- a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia az illetékessége fennállását; és
- még az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése után is van lehetősége arra, hogy ezt vizsgálja (míg nem kizárólagos illetékesség esetén ez kizárt).
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzéstől eltérően értelmezte a (2) bekezdés utolsó mondatát: "A pernek hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt való megszüntetése esetében a 129. § megfelelően irányadó."
[28] A Kúria - megvizsgálva a felperes által hivatkozott kollégiumi ajánlásban és az ezzel megegyező érveléssel más ügyben hozott másodfokú határozatban kifejtetteket is - arra az álláspontra helyezkedett, a Pp. 158. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, hogy kizárólagos illetékesség esetén a pert meg kell szüntetni és a Pp. 129. §-a megfelelően irányadó, azt jelenti, a jogalkotó az általános eljárási szabályokat a kizárólagos illetékesség alapján kialakult speciális helyzet megoldásához igazította.
[29] A Pp. 157. § a) pontja alapján visszahivatkozott Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja - a Pp. 129. §-sal együtt alkalmazva - tartalmazza az általános eljárási szabályt arra az esetre, ha a bíróság nem illetékes.
A Pp. 158. § (2) bekezdése rendelkezik az általános eljáráshoz képest különös helyzetről kizárólagos illetékesség esetén. Jóllehet a nem illetékes bíróság előtt befejeződik a peres eljárás azzal, hogy a nem illetékes bíróság a pert megszünteti, miután azonban a nem illetékes bíróság ismeri a kizárólagosan illetékes bíróságot, a Pp. 158. § (2) bekezdésének speciális rendelkezése alapján a megfelelően irányadó Pp. 129. § alkalmazásával a keresetlevelet át kell tennie a kizárólagosan illetékes bírósághoz. Ezzel a rendelkezéssel érhető el, hogy olyan helyzet alakuljon ki, mintha a nem illetékes bíróság nem folytatott volna eljárást.
A Pp. 158. § (2) bekezdés rendelkezésének hiányában a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyező végzése sem lenne elegendő arra, hogy a keresetlevél benyújtásának "időállapotába" kerüljön vissza az eljárás, hiszen a hatályon kívül helyező végzés csak az eljárás eredményeként hozott döntést helyezi hatályon kívül, a nem illetékes bíróság által lefolytatott (bizonyítási) eljárás következményeinek levonása elmaradna. Mindebből következően kerül sor permegszüntetésre az arra nem illetékes bíróság által már lefolytatott eljárás befejezéseként, mert kizárólagos illetékesség esetén a nem illetékes bíróság előtt lefolytatott eljárásnak nincs joghatálya.
A keresetlevél benyújtásának joghatálya azonban fennmarad. Nem kerülhet ugyanis hátrányosabb helyzetbe a felperes amiatt, hogy a bíróság a per kezdetén hivatalból nem észlelte az illetékessége hiányát, ezért az eljárást megszüntető bíróság által ismert kizárólagosan illetékes bírósághoz a keresetlevelet meg kell küldeni. A keresetlevélnek a kizárólagosan illetékes bírósághoz történő megérkezésével kerül abba a helyzetbe a bíróság, hogy a szükséges intézkedéseket meg tudja hozni. A nem illetékes bíróság által lefolytatott eljárás során keletkezett iratokat - a szabad bizonyítás elvének megfelelően - a kizárólagosan illetékes bíróság felhasználhatja.
[30] Az állított anyagi jogi jogsértés vonatkozásában a Kúria álláspontja az, hogy a felszámolás kezdő időpontjától az adóssal jogviszonyban álló, így az adós tulajdonában álló vagyontárgyra elővásárlási joggal rendelkező személyeknek is a Cstv. - Ptk.-hoz képest - különös szabályait betartva kell gyakorolniuk a jogaikat, illetve teljesíteniük a kötelezettségeiket.
[31] A Cstv. 49/C. §-a rendelkezik az elővásárlási jogosultak jogának gyakorlásáról. A Kúria egyetért a jogerős végzésben kifejtett azzal az állásponttal, hogy a Cstv. rendelkezése, mint speciális szabály akkor sem hagyható figyelmen kívül, ha erre a felperes nem hivatkozott. Csak az az általános szabály alkalmazható, amelyre a Cstv. nem tartalmaz külön rendelkezést. Mindezek alapján a jogerős végzés nem sértette meg a Cstv. 49. § (6) bekezdését, ezért a felperes elsődleges és másodlagos kérelme megalapozatlan.
[32] A Kúria álláspontja szerint nem jogsértő a perköltségről való rendelkezés sem. A fent kifejtettek szerint a kereseti kérelem tárgyában az eljárás nem fejeződött be, ezért a másodfokú bíróság helytállóan csak megállapította a felmerült perköltség összegét, annak viseléséről majd a kizárólagosan illetékes bíróság által lefolytatott perben kell rendelkezni. Mindez azt is jelenti, hogy a kereseti illetéket a felperesnek nem kell ismételten lerónia.
[33] Mindezen indokokra tekintettel a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján azzal, hogy nem a per iratainak, hanem a keresetlevélnek az áttételéről rendelkezett.
Z á r ó r é s z
[34] A Kúria a Pp. 275. § (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával csak megállapította a felülvizsgálati eljárásban a feleknél felmerült költségeket, annak viseléséről a kizárólagosan illetékes bíróságnak kell határozatot hoznia. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésének a)-b) pontja, (5)-(6) bekezdése, és a 4/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg az elvégzett ügyvédi tevékenységre is figyelemmel.
[35] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát.
Budapest, 2016. október 25.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.573/2016.)