AVI 2016.11.89

Nem alkalmazható az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontja, ha az illetéket a fizetésre kötelezett terhére szabták ki [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. g) pont]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes a 2007. október 26-án kelt, illetékkiszabásra 2007. október 30-án bejelentett adásvételi szerződéssel szerezte meg a 15989/102. hrsz.-ú ingatlan 1/2 részét. Az ingatlan fennmaradó hányadának tulajdonosa felperes házastársa lett. A felperes úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít, ezért a terhére megállapított 4 850 000 forint visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetését 2011. október 30-ig felfüggesztették.
Felperes a határidőn belül nem épített lakóing...

AVI 2016.11.89 Nem alkalmazható az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontja, ha az illetéket a fizetésre kötelezett terhére szabták ki [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. g) pont]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A felperes a 2007. október 26-án kelt, illetékkiszabásra 2007. október 30-án bejelentett adásvételi szerződéssel szerezte meg a 15989/102. hrsz.-ú ingatlan 1/2 részét. Az ingatlan fennmaradó hányadának tulajdonosa felperes házastársa lett. A felperes úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít, ezért a terhére megállapított 4 850 000 forint visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetését 2011. október 30-ig felfüggesztették.
Felperes a határidőn belül nem épített lakóingatlant, az illetéket és a késedelmi pótlékot nem fizette meg. Ehelyett az illeték törlését kérte arra hivatkozva, hogy a tulajdoni hányadot nem ő, hanem házastársi különvagyonként házastársa szerezte meg. Ennek bizonyítékaként hivatkozott a házassági vagyonközösség 2011. szeptember 9-i megszüntetésre, tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásból való törlésére.
A kérelmet az elsőfokú hatóság módosított határozatában elutasította. Az alperes a határozatával - részben eltérő indokolással - helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolásában utalt arra, hogy a felügyeleti intézkedés mellőzése során a NAV elnöke rögzítette, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes tulajdonjogát a 209101/1/2009. számú határozattal bejegyezték, és az egészen 2011. november 30-ig fennállt. A felperes az ingatlanon tulajdonjogot szerezett, a szerződést nem módosították, a házastársi vagyonközösség megszüntetése során a tulajdonjogot a jövőre nézve szüntették meg, így a felperes illetékfizetési kötelezettsége fennállt. Ezért sem az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja, sem a 80. § (1) bekezdés g) pontjára alapítottan nem volt helye az illeték törlésének. A szerződés valós tartalmának meghatározása során az alperes alkalmazta az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdését.

A kereseti kérelem
A felperes keresetében az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontjának sérelmére hivatkozva kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, mert a felperes nem szerzett vagyont, így nincs illetékfizetési kötelezettsége.

Az elsőfokú ítélet
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az okirati bizonyítékokra tekintettel mellőzte a felperes tanúbizonyítási indítványát.
Az Itv. 3. § (3) bekezdésére hivatkozva utalt arra, hogy a vagyonátruházási szerződést a felperes és házastársa kötötte meg, ezen a napon a felperesnek illetékfizetési kötelezettsége keletkezett. A felperes fizetési kötelezettségét jogerős fizetési meghagyás állapította meg, amelyet a NAV elnöke a 2015. március 12-i, 2216872860. számú határozatával jogszerűnek minősített, és amelyet a felperes a bíróság előtt nem támadott. A kötelezettséget nem változtatta meg a beépítés vállalására tekintettel a teljesítés 4 éves időtartamra való felfüggesztése. A fizetési kötelezettség véglegessé és ténylegessé vált azzal, hogy a felfüggesztés alatt nem teljesült lakóház építésének vállalása.
Az okiratokból nem állapítható meg, hogy a házastárs különvagyonába tartozott volna az ingatlan. Felperes előadásának ellentmond mind a 2007. október 26-án kelt adásvételi szerződés, mind az, hogy házastársával közösen kérték, tulajdoni arányuk 1/2-1/2 arányban kerüljön bejegyzésre. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. (a továbbiakban: Inytv.) 5.§ (1) bekezdése alapján a bejegyzett jogokat és tényeket közhitelesnek kell tekinteni. A házastársi vagyonközösséget csak 2011. szeptember 19-én szüntették meg, eddig az időpontig a felperes tulajdonosa volt az ingatlannak. Az ingatlannak a házastársi különvagyonba való tartozására hivatkozásnak emiatt nincs jelentősége. Az illeték tekintetében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (a továbbiakban: Csjt.) 31. § (5) bekezdés szerinti méltányossági klauzula nem alkalmazható.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelemnek megfelelően az illetékfizetési kötelezettség törlését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontját és a Csjt. 28. § (1) bekezdés b) és d) pontját.
Az ingatlan különvagyoni jellege kétségtelenül megállapítható, mert a pénzt a házastárs édesanyja adta ajándékba. A felperes a 2007. évben egyáltalán nem szerzett vagyont, és a közös tulajdon létrejöttének hiányában az ingatlanon meg sem szüntethették a közös tulajdont.
Alaptalan a jogerős ítéletnek a fizetési meghagyásra és a NAV elnökének határozatára vonatkozó megállapítása. Az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazhatóságát nem zárja ki a fizetési meghagyás jogerőssé válása, sőt csakis ez esetben alkalmazható.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta, mert az jogszerű.

A Kúria döntése és jogi indokai
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdés és 275. § (2) bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, az ott megjelölt jogszabályok, és a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálta felül.
A NAV elnökének felügyeleti intézkedés mellőzésére vonatkozó döntése kapcsán a jogerős ítélet valóban pontatlan. A jogerő-, a bíróság előtt meg nem támadott státusz helyesen a fizetési meghagyás viszonylatában állapítható meg. Ez a hiba azonban kijavítható, ez okból nem volt helye a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének, ezért a Kúria érdemben elbírálta a felülvizsgálati kérelem további előadásait.
Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság mindenben a Pp. 206. § (1) és Pp. 221. § (1) bekezdéseinek megfelelően járt el. Az iratoknak megfelelő, pontos tényállást rögzített, részletezte a felperes kérelmét, a bizonyítási indítvány mellőzésének okszerű indokát adta. Jogi indokolása során ütköztette a tényállási elemeket, a bizonyítékokat. Eljárása során mindvégig szem előtt tartotta az Itv. perbeli tényállás mellett irányadó szabályait. Jogértelmezése logikus, okfejtése közérthető, minden részletre kiterjedő volt.
Helytállóan emelte ki az Itv. 3. § (3) bekezdésére hivatkozva az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, amelyet a Kúria azzal egészít ki, hogy a felperes a saját maga által kötött, saját vagyonszerzését tartalmazó szerződést jelentette be az Itv. 91. § (1) bekezdése szerint illetékkiszabásra. A felperes, a házastársa és az ingatlan eladója ezt a szerződést nem vonta vissza, az ingatlan-nyilvántartásbeli eredeti állapotot nem állították helyre, és annak helyébe nem lépett a házastárs kizárólagos tulajdonszerzését igazoló szerződés. A felperesnek a vagyonszerzésen alapuló tulajdonosi pozíciója az okiratok tanúsága szerint csak a házassági vagyonközösség megszüntetésekor és csak a jövőre nézve szűnt meg. Az illetéket a felperes személyében a fizetésre kötelezett terhére szabták ki, így az elsőfokú bíróság helytállóan nem tekintette alkalmazhatónak az Itv. 80. § (1) bekezdés g) pontját.
Az illeték kiszabás során követendő eljárási szabályok, a figyelembe veendő okiratok és időpontok következtében az Itv. csak akkor alkalmas a vagyonszerzés során a Csjt. szabályain alapuló különvagyon kezelésére, ha az megjelenik a vagyonszerzést illeték kiszabására bejelentő okiratban. A házassági vagyonközösség későbbi, jövőre nézve történő megszüntetése nem ignorálja az eredeti kötelezettséget. A 2007. október 26-án kelt, illeték kiszabásra 2007. október 30-án bejelentett adásvételi szerződés vagyonszerzőként 1/2 arányban a felperest nevezte meg, illetékfizetési kötelezettsége eszerint áll fenn, amelyre - mint azt az elsőfokú bíróság helytállóan megállapította - nincs kihatással a feltételes illetékmentesség megadása, illetve a lakóingatlan meg nem építése sem.
Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. I. 35.262/2016/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.