adozona.hu
AVI 2016.11.84
AVI 2016.11.84
A különbözeti adózás valamennyi törvényi feltételét vizsgálja az adóhatóság [2007. évi CXXVII. tv. 69. §, 213. §, 216. §, 217. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes fő tevékenységként használt cikk bolti kiskereskedelemmel foglalkozott, rendszeresen szerzett be árut a Közösség területéről. Áfa fizetési kötelezettségét a használt cikk kereskedelemre vonatkozó különös adózási szabályok szerint teljesítette.
Az elsőfokú adóhatóság 2012. IV. negyedévre áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott a felperesnél. A revízió megállapítása szerint a felperes részére a közösségi adóalanyok a számláikat "VAT 0%" vagy "0...
AVI 2016.11.84 A különbözeti adózás valamennyi törvényi feltételét vizsgálja az adóhatóság [2007. évi CXXVII. tv. 69. §, 213. §, 216. §, 217. §]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A felperes fő tevékenységként használt cikk bolti kiskereskedelemmel foglalkozott, rendszeresen szerzett be árut a Közösség területéről. Áfa fizetési kötelezettségét a használt cikk kereskedelemre vonatkozó különös adózási szabályok szerint teljesítette.Az elsőfokú adóhatóság 2012. IV. negyedévre áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott a felperesnél. A revízió megállapítása szerint a felperes részére a közösségi adóalanyok a számláikat "VAT 0%" vagy "0% BTW" jelöléssel állították ki, és a számlák egyike sem tartalmazott utalást arra, hogy a számlakibocsátók különös adózási módot választottak volna. A revízió nyilatkoztatta a felperes tisztségviselőjét, könyvelőjét, illetőleg megkereste az angol és a holland adóhatóságokat. Tájékoztatásuk szerint az eladók nem a különbözeti rendszer alapján értékesítették a felperes részére az árut, bevallásaikban Közösségen belüli értékesítést tüntettek fel. A revízió megállapítása szerint a felperes helytelen adózási módot választott.
Az ellenőrzés adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére 2012. IV. negyedévben áfa adónemben 50 682 000 forint áfa adókülönbözetet állapított meg, az 50 666 000 forint adóhiány után adóbírságot nem szabott ki. A késedelmi pótlékfizetés kezdő napjaként az ellenőrzési jegyzőkönyv keltét határozta meg, így késedelmi pótlékot sem számított fel.
Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a felperesnek ugyan rendelkezésre álltak az eladók nyilatkozatai, miszerint részére a használt cikket "middleman"-ként értékesíti, azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a felperes teljes bizonyossággal arra következtessen, hogy különbözeti adózás történik: a számlák nem tartalmaznak erre vonatkozó utalást. A számlák alapján az általános szabályok szerinti Közösségen belüli adómentes termékértékesítés történt. A 2006/112/EK (HÉA) irányelv 311. cikkének 5. pontja nem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa. tv.) 213. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti viszonteladó kifejezést használja, hanem a használt cikk kereskedő, angolul "taxable dealer" kifejezést, így a felperesnek fel kellett volna ismernie, nem egyértelmű, hogy a külföldi eladó használt cikk kereskedői minőségben jár el.
Az elsőfokú ítélet
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét. A különbözeti adózás jellegének feltárása során elemezte az Áfa. tv. 216. § d) pontját, illetőleg a HÉA irányelv 312-325. cikkeit. Tényként állapította meg, hogy a közösségi partnerek a termékértékesítések során nem alkalmazták az árrés-adózást, ezért az adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy nem állnak fenn az Áfa. tv. 216. § d) pontja szerinti különleges adózási mód objektív feltételei.Az elsőfokú bíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a felperes megtett-e minden lehetséges, észszerű intézkedést annak érdekében, hogy egyértelműen megbizonyosodjon arról, hogy az értékesítő közösségi partnerek a különbözet szerinti adózás alapján értékesítettek. Az Áfa. tv. perbeli időszakban hatályos 169. § n) pontja alapján a számlának egyértelműen utalni kellett a különös adózási szabályokra. A felperesnek ugyan rendelkezésére álltak a partnerek "middleman" státuszra vonatkozó nyilatkozatai, de ez, illetve a termék (used clothes) feltüntetése nem elegendő a különös adózás szerinti értékesítésre vonatkozó teljes bizonyossághoz. A HÉA irányelv 311. cikk (1) bekezdés 5. pontja egyébként sem az Áfa. tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja szerinti "viszonteladó", hanem a "használt cikk kereskedő" kifejezést használja a különbözet szerinti adózás vonatkozásában. A HÉA irányelv 2010. évi módosításának az Áfa. tv.-be 2013. január 1. napjával történt átültetése nem befolyásolta a felperes adózását: a 2013. január 1-jétől hatályos 169. § q) pont teljes mértékben azonos a megelőzően hatályos Áfa. tv. 169. § n) pontjával.
Az adóhatóság korábbi gyakorlatának az áfa megfizetésével kapcsolatban nincs jelentősége, ugyanis az nem az adóhatóság gyakorlatán, hanem az Áfa. tv. vonatkozó rendelkezésein alapul. Az adóhatóság elfogadta a felperes korábban kialakított, az adóhatóság által nem kifogásolt téves gyakorlatát, ezért nem szabtak ki sem adóbírságot, sem késedelmi pótlékot.
A felperes tévesen rója az adóhatóság terhére, hogy a beszerzési számláira eső áfát nem vonhatja le, ugyanis a közösségi partnerek a felperesi adózóra nem is hárítottak át áfát. Kettős adóztatás sem történt, mivel a külföldi partnerek adómentesen értékesítettek.
Az adóhatóság mulasztott akkor, amikor az ellenőrzés során nem tette lehetővé a nemzetközi megkeresések teljes anyagának megismerését, azonban annak kivonatos tartalmát a felperes már az adóigazgatási eljárásban megismerhette, teljes terjedelmét pedig a közigazgatási perben, így nem következett be az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereseti kérelemnek megfelelően az adóhiányra vonatkozó kötelezés mellőzését kérte.Az adóigazgatási eljárás ismertetését követően előadta, az elsőfokú bíróság tévesen rögzítette, valamennyi beszállítója "0% VAT" vagy "0% BTW" jelöléssel állította volna ki számláját. A legnagyobb beszállító ugyanis áfa feltüntetése nélkül számlázott. A beszerzések során minden esetben nyilatkoztatta partnereit, akik előadták, hogy közvetítőként azaz "middleman"-ként járnak el. Amennyiben az adóhatóság adóbarát eljárást folytatott volna, akkor a viszonteladóra vonatkozó irányadó kifejezéseket indokolt lett volna közzétenni a honlapon. Az a jogerős ítéleti megállapítás, hogy az elnevezési, fordítási különbözőségeket a felperesnek fel kellett volna ismernie, egyszerűen elfogadhatatlan. Az, hogy a külföldi partnerek nem alkalmazták a különbözet szerinti adózási módot, csak az adóigazgatási eljárásban derült ki, arról a felperesnek korábban nem volt tudomása.
Az elsőfokú bíróság ítéletében azon HÉA rendelkezést - 226. cikk 10. és 14. pontok - idézi, amely kizárólag 2013. január 1. napját követően vált kötelezően a szabályozás részévé. Azt megelőzően a számlákból kellett egyértelműen kitűnni az adózási mód választásának, ami bekövetkezett. Ezzel a számlák a tárgyidőszakban mindenben megfelelnek a törvényi előírásoknak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, a jogerős ítélet pedig megalapozott volt.
A Kúria döntése és jogi indokai
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.A Kúria a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdés és 275. § (2) bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemkeretei között, az ott megjelölt jogszabályok, és a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálta felül.
Az alkalmazandó jogszabályok körében a Kúria is irányadónak tekinti az elsőfokú bíróság azon álláspontját, miszerint közvetlenül, az át nem emelet HÉA irányelvi rendelkezés alapján nem állapítható meg adózói kötelezettség, ezért az Irányelvet a számla adattartalma tekintetében a 2010. augusztus 10-i állapot szerint vette figyelembe. Az Áfa. tv. számlára vonatkozó rendelkezései és a HÉA irányelv ezen részei között értelmezendő ellentmondást nem észlelt, így közvetlenül csak az Áfa. tv. rendelkezéseit alkalmazta. Azt is megállapította a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság ugyan megjelölte és ismertette az egyes időszakok Irányelvi és Áfa. tv.-beli szabályait, de ítéletét érdemben, az adófizetési kötelezettség körében, - a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben - az Áfa. tv. perbeli időszakban hatályos rendelkezéseire alapította. A szabályozásbeli eltérések és hasonlóságok összevetésére a felperes [22] pontban foglaltak szerint irreleváns kellő körültekintésének vizsgálata kapcsán került sor.
Az Áfa. tv. perbeli időszakban hatályos 217. § (1) bekezdése szerinti az adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével. A felperes esetében az áfa alap alkalmazhatóságának feltétele, hogy az Áfa. tv. 216. § d) pontjának megfelelően a felperes részére a terméket a Közösség területéről másik viszonteladó vagy olyan adóalany értékesítse, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen minőségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a HÉA irányelv 312-325. cikkeinek.
Az elsőfokú bíróság a használt ingóságokra vonatkozó különös szabályokat, az árrés szerinti adózás intézményét ismertette. Helytállóan emelte ki, hogy a vevőnek nem csak azt kell ellenőriznie, hogy a számlán használt cikk került feltüntetésre, héa tartalom nélkül (amely tekintetében a perbeli időszakban már nem irányadó, hogy 0%-os kulccsal, vagy egyáltalán nem tüntetik fel), hanem azt is, hogy az értékesítő a különbözet szerinti adózást választotta-e.
Helytállóan állapította meg azt is, hogy mindennek a számlák adattartalma alapján azonosíthatónak kell lenni. Az Áfa. tv. 2012. december 31-ig hatályos 169. § n) pontja szerint a számla kötelező adattartalma a következő: használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták.
A felperes esetében az angol és holland eladók nem választották a különbözet szerinti adózási módot, kibocsátott számláik sem tartalmaztak az Áfa. tv. 69. § n) pontja szerinti adatokat. A termék megnevezése (used clothes) nem jelenti szükségszerűen a különbözeti adózás választását, a közvetítői státusz (middleman) feltüntetése pedig a használtcikk-kereskedelemben nem bír speciális adójogi tartalommal. Az Áfa. tv. 216. § d) pontja szerinti "viszont eladó"-i minőség feltüntetése is csak akkor helytálló, ha az Áfa. tv. 213. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelőn történik: e fejezet alkalmazásában viszonteladó minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben - megbízás alapján - bizományosként jár el.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes esetében nem álltak fenn a különbözeti adózáshoz szükséges törvényi feltételek, megalapozottan tekintette jogszerűnek az alperesi határozatot, utasította el a felperes keresetét.
A használt cikk kereskedelemhez kapcsolódó speciális adózási forma alkalmazhatósága egzakt törvényi feltételeken nyugszik, az adózó intézkedéseinek észszerűsége, a tőle elvárható magatartás a jogalap, az adófizetési kötelezettség körében nem értékelhető. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem következtében foglalkozott ezzel a kérdéssel, a döntésnek azonban semmilyen okszerű kapcsolata nincs a felperes adófizetési kötelezettségével. Adóbírság, késedelmi pótlék kiszabására nem került sor, így a jogkövetkezmények kapcsán sem volt releváns. A Kúria erre tekintettel érdemben nem vizsgálta a felülvizsgálati kérelem felperes tudati állapotára vonatkozó indokait.
Mindezekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria, Kfv. I. 35.046/2016/8.)