adozona.hu
ÍH 2016.120
ÍH 2016.120
Jogvesztő eljárási határidő - a majdani felszámolási eljárás felfüggesztése a csőd során I. A Cstv. 21/C. § (3) bekezdésében az eljárási határidő jogvesztő jellegének kimondása azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. II. A csődeljárásban kizárt a majd hivatalból megindítandó felszámolási eljárás felfüggesztése.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós 2015. december 4-én előterjesztett kérelme alapján indult csődeljárásban meghozott határozatával az efb a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21/B. §-a alapján a csődeljárást megszüntette; a vagyonfelügyelő díját (áfával együtt) 6 680 867 forint, költségét pedig 20 000 forint összegben állapította meg; a díjat részben a 470 000 forint nyilvántartásba vételi díjból rendelte kiutalni, a fennmaradó rész megfizetésére az adóst ...
ÍH 2016.120 Jogvesztő eljárási határidő - a majdani felszámolási eljárás felfüggesztése a csőd során
I. A Cstv. 21/C. § (3) bekezdésében az eljárási határidő jogvesztő jellegének kimondása azt jelenti, hogy a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
II. A csődeljárásban kizárt a majd hivatalból megindítandó felszámolási eljárás felfüggesztése.
Az adós 2015. december 4-én előterjesztett kérelme alapján indult csődeljárásban meghozott határozatával az efb a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 21/B. §-a alapján a csődeljárást megszüntette; a vagyonfelügyelő díját (áfával együtt) 6 680 867 forint, költségét pedig 20 000 forint összegben állapította meg; a díjat részben a 470 000 forint nyilvántartásba vételi díjból rendelte kiutalni, a fennmaradó rész megfizetésére az adóst kötelezte.A határozat indokolásában rámutatott arra, hogy az adós és a hitelezői között a 2016. február 2-án megtartott egyezségi tárgyaláson csődegyezség nem jött létre, tárgyalási jegyzőkönyv nem készült.
Az adós újabb csődegyezségi tárgyalási nap kitűzése iránt intézkedéseket nem tett, a 2016. február 19-én előterjesztett beadványában maga is kérte a csődeljárás megszüntetését.
A végzés indokolásában rögzítette azt is, hogy a csődeljárás alatt négy kifogási eljárás indult, ezek közül az adós által előterjesztett kifogást - melyben a vagyonfelügyelő jogszabálysértő magatartásának megállapítását kérte arra tekintettel, hogy nem egyeztetett az adóssal a hitelezői igények besorolása tárgyában - a korábban meghozott végzésével elutasította. E határozat ellen külön fellebbezésnek nem volt helye, azt a kifogást előterjesztő adós a csődeljárást befejező érdemi határozat elleni fellebbezésben támadhatta meg.
Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntető 21. sorszámú végzésében tájékoztatta az eljárásban részt vevő feleket arról, hogy e határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezési határidő jogvesztő.
Az adós 2016. május 23-án nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság csődeljárást megszüntető határozatát támadta és a 2016. április 13-án kelt végzést is. A jogorvoslati kérelemmel együtt igazolási kérelmet is előterjesztett, továbbá "az igazolási kérelem elutasítása esetére" a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig terjedő időben kérte "az eljárás felfüggesztését" a Cstv. 6. § (3) bekezdésének b) pont bd) alpontja alapján a P. bíróság előtt folyamatban lévő azon per jogerős elbírálásáig, amelyben az adós jogi képviselője útján a társaság legnagyobb hitelezője, az E. Bank ellen a Hpt. 275. §-ában előírt kötelezettség megszegése miatt 2016. április 5-én, elektronikus úton pert indított "elszámolás kikényszerítése" végett. Arra hivatkozott, hogy a Pp. 152. § (2) bekezdésének nemperes eljárásokra alkalmazandó rendelkezése szerint a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás van folyamatban. Álláspontja szerint az E. Bank hitelező követelése jogszerű mértékének megítélése ilyen előzetes kérdésnek minősül az adós elleni eljárásban.
A fellebbezési határidő elmulasztásának kimentése körében azzal érvelt, hogy az adós jogi képviseletét ellátó ügyvédi iroda egyszemélyes iroda, az eljáró ügyvéd 2016. május 5-től május 11-ig munkaképtelen volt, és betegsége alatt a jogi képviselő helyettesítéséről a rövid határidő miatt nem volt lehetősége gondoskodni. Csatolta az orvosi igazolást, amelyben a háziorvos 2016. május 11-én igazolta, hogy a jogi képviselő 2016. május 5-től egészségügyi okból munkaképtelen volt.
Fellebbezésében az adós kérte a mindkét végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását új határozat meghozatalára; kérelmét a vagyonfelügyelő jogsértőnek ítélt - részletesen előadott - magatartására alapította.
A csődeljárásban kijelölt M Korlátolt Felelősségű Társaság vagyonfelügyelő 29. sorszámú beadványában - tartalmilag - a megtámadott végzések helybenhagyását kérte.
C. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező, L. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező, és Á. Korlátolt Felelősségű Társaság hitelező fellebbezésre tett észrevételében, továbbá I. I. hitelező észrevételében - az adós fellebbezésében előadottakkal egybehangzóan - azt hangsúlyozták, hogy a vagyonfelügyelő a tevékenységét nem a Cstv. 18. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő gondossággal látta el, s emiatt a hitelezőket joghátrány érte. Túlzottnak találták a vagyonfelügyelő részére megállapított díjat is, továbbá arra is hivatkoztak, hogy a vagyonfelügyelő a Cstv. 16. § (2) bekezdése alapján nem számolt el a csődeljárás során keletkezett költségeivel sem.
A fellebbezésre a K. Zártkörűen Működő Részvénytársaság (E. Bank hitelező jogutódja) is észrevételt tett. Ebben kérte az adós igazolási kérelmének elutasítását, rámutatva arra, hogy a jogi képviselő az általa csatolt orvosi igazolás szerint csupán 2016. május 5-től, tehát a fellebbezésre nyitva álló határidő 7. napjától volt munkaképtelen, előtte nem. Ebből következik, hogy hét munkanap állt a rendelkezésére, hogy a fellebbezési kérelmet benyújtsa. Kérte továbbá az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem elutasítását is, hivatkozással arra, hogy jelen eljárásban a Cstv. 6. § (3) bekezdés bd) pontjában szabályozott eljárás felfüggesztésre a Cstv. 21/B. § valamint 22. § előírásaira figyelemmel nincs lehetőség, mert e rendelkezések értelmében az adós fizetésképtelenségét az eljáró törvényszéknek az eredménytelen csődeljárásra tekintettel kell megállapítania, és hivatalból kell elrendelnie. Hangsúlyozta: az adósnak a hitelezőivel a Cstv. 41. §-a alapján is lehetősége lesz egyezséget kötni, amennyiben a felszámolási eljárásban előírt jogszabályi feltételeket teljesíti.
Érdemben hangsúlyozta: a csődeljárás 120 napos moratóriummal biztosított időszaka lejárt, csődegyezség megkötésére azonban ezen időszak alatt nem került sor, ebből következően az elsőfokú bíróság csődeljárást megszüntető határozata a jogszabályi előírások szerint helytálló.
Az ítélőtábla elsődlegesen az igazolási kérelmet vizsgálta.
A Cstv. 21/C. § (1)-(3) bekezdésének 2012. március 1-jétől hatályos szövege értelmében a csődeljárást megszüntető határozat elleni fellebbezést a kézbesítéstől számított 8 munkanapon kell benyújtani, ez a határidő jogvesztő. A Pp. 106. § (2) bekezdése alapján igazolásnak nincs helye, ha az igazolást a törvény kizárja.
Az ítélőtábla álláspontja szerint az eljárásjogi határidő jogvesztő jellegének törvényi előírása azt jelenti, hogy az adott eljárásjogi határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, az eljárási cselekmény a jogvesztő határidő elteltét követően már önhibán kívüli mulasztás esetén sem pótolható. A jogvesztés ez esetben azt eredményezi, hogy a fellebbezés lehetősége elveszett a fellebbezni kívánó fél számára. A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az adós fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmét a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazott Pp. 109. § (2) bekezdése értelmében elutasította.
Rámutatott az ítélőtábla arra is, hogy a jogi képviselő "munkaképtelenségének" körzeti orvos általi igazolása nem alkalmas a mulasztás kimentésére, mert a jogi képviselő ebben az esetben is köteles lett volna helyettesítéséről gondoskodni az általa képviselt fél jogainak megóvása érdekében a Pp. 106. § (1) bekezdése alapján (BH 2000.493. számú eseti döntés).
A 21. számú végzést a bíróság az adós jogi képviselője részére 2016. április 26-án szabályszerűen kézbesítette (a 8. számú végzést már ezt megelőzően elektronikus úton megkapta). A fenti határozatok elleni fellebbezés előterjesztésére a törvény által előírt nyolc munkanapos határidő 2016. május 6. napjáig állt nyitva. A jogvesztő fellebbezési határidőt az adós elmulasztotta, mert a fellebbezését csak 2016. május 23-án terjesztette elő a bíróságon, ezért azt az ítélőtábla elkésettség miatt a Pp. 237. §-a alapján elutasította.
Az igazolási kérelem elutasításának esetére eshetőlegesen előterjesztett "eljárás felfüggesztésére" irányuló kérelmet az ítélőtábla szintén nem találta alaposnak.
Adott esetben a másodfokú bíróság a csődeljárásban hozott határozatok elleni jogorvoslati kérelmek tárgyában, tehát a csődeljárásban jár el. Hangsúlyozza, hogy az adós elleni csődeljárás felfüggesztésének nincs helye, azt a Cstv. 6. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja kizárja. A felszámolási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem előterjesztése a csődeljárásban idő előtti, egyébként is annak elbírálására a felszámolási eljárásban kerülhet sor.
(Fővárosi Ítélőtábla 11. Cspkf. 44.703/2016/2.)